Pest Megyei Hírlap, 1987. július (31. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-11 / 162. szám

^Mírltrn 1981. JULIUS 11., SZOMBAT HÉT VÉQ VILÁGPOLITIKAI KITEKINTÉS 1 Az áttörés még várat megára Genfien USA—NSIK álláspont a Pershing 1/A rakéták ügyéhen Élénk diplomáciai tevékenység egy közel-keleti konferenciára Altalanos PILLANATKÉP Ügy látszik, ez a nyár rend­hagyó lesz a világpolitikában is: a tikkasztó időjárás nem hozza meg a szokásos pangást a nemzetközi eseményekben. Ezt tükrözi, hoigy Genf ben rendszeresen ülésezik a szov­jet és az amerikai delegáció. Csakhogy a tanácskozások fo­lyamatos volta nem hozta kö­zelebb a közepes hatótávolsá­gú rakéták ügyében való szer­ződés kidolgozását. A megbe­szélések egy helyben topog­nak; s nem is várható áttörés, amíg Washington és Bonn nem szakít merev álláspont­jával a Pershing 1/A típusú rakéták ügyében. Weizsäcker, NSZK államfő moszkvai lá­togatása során tett megnyilat­kozásaiban világossá tette, hogy Bonn nem mond le a 72 rakéta birtoklásáról, amely­hez az atomrobbanófejeket nyugat-németországi amerikai katonai raktárakban tárolják, s ezek felett Washington ren­delkezik. Ami az amerikai vezetést illeti, jelenleg más ügyek kö­tik le. s ezért a jelek szerint nem olyan sürgős számára a genfi előrehaladás. Annak el­lenére, hogy a héten, egy ame­rikai tulajdonban levő, libé­riái zászló alatt haladó tank­hajót ért iráni támadás a Per­zsa (Arab)-öbölben, a Fehér Ház beérte puszta sajnálkozá­sának kifejezésével. Siettek azonban hozzátenni, hogy az ellenséges cselekedet nem riasztja el a kormányzatot at­tól, hogy hamarosan megvaló­sítsa eredeti tervét, a kuvaiti hajók egy részének csillagos- sávos lobogóval való felzász- 3ózását, és amerikai hadiha­jókkal való kísértetését. Ezzel egyidejűleg — nyilván figye- lemelterelő célokból — olyan benyomást igyekeznek kelte­ni az amerikai közvélemény előtt, mintha ENSZ-nagykö- vetük tárgyalásai nyomán fel­csillannának az iráni—iraki háborúban való tűzszünet re­ménysugarai. A washingtoni figyelem elő­terében vannak jelenleg az iráni titkos fegyverszállítások ügyében jelenleg zajló kong­resszusi meghallgatások. Az amerikai rádió- és televíziós állomások egyenes adásokban közvetítették a héten North alezredes több napon át tartó . vallatását. A törvényhozási vizsgálat azt feszegeti, hogy kik tudtak és kik adtak uta­sítási a nemzetbiztonsági ta­nács volt munkatársának az iráni fegyverszállításból ka­pott összegek egy részének át­irányítására a nicaraguai kontráknak egy olyan idő­szakban, amikor az amerikai törvények szerint ez tilos volt. Emlékezetes ugyanis,, hogy a kongresszus abban az időben leállított minden segélyt a CIA által korábban kiképzett és felfegyverzett, Honduras és Nicaragua határterületén be­rendezkedett ellenforradalmá­roknak. A londoni rádió közvetíté­sében e sorok írójának is módja volt „belehallgatni” a vizsgálóbizottság termében el­hangzottakba. így fültanúja lehetett, hogy North alezre­des mint ment át ellentáma­dásba vádlói ellen, s „árulás­sal” vádolta a törvényhozást, amiért a „legnehezebb idők­ben cserbenhagyta” azokat a szövetségeseit (értsd: a kont­rákat), amelyek számára nél­külözhetetlen volt a washing­toni segély. Azokat, akik — beleértve természetesen ön­magát is — a törvényhozás tilalma ellenére cselekedtek, olyan hazafiaknak tüntette fel, akik megmentették az „Egye­sült Államok tekintélyét ba­rátai előtt, s nem hagyták, hogy gúny és nevetség tár­gyává váljon.” A BBC tudó­sítója megjegyezte, hogy North ellentámadása, úgy látszik, imponált a közvélemény egy részének, s ez magatartását bátorító levelekben fejeződik ki és azokban a táviratokban és telefonhívásokban, amelye­ket a Fehér Házhoz és a kong­resszushoz intéznek az alez­redes érdekében. FELTÉTELES NYITÁS A KAPCSOLATOKBAN Nyugatnémet államfő leg­utóbb 12 éve járt a Szovjet­unióban. így érthető, hogy Weizsäcker mostani moszkvai utazását nagy érdeklődés előz­te meg. Bár az NSZK megma­radt a Szovjetunió első számú nyugati kereskedelmi partne­rének, a két ország viszonya rendkívül hűvössé vált 1983 óta. Ekkor — mint emlékeze­tes — az NSZK az európai NATO-országok közül elsőnek telepítette földjén az ameri­kai Pershing—2 rakétákat és manőverező robotrepülőgépe­ket. Ezek leszerelésére szov­jet-amerikai tárgyalások folynak Genfben, s mint már bevezetőnkben jeleztük, Wa­shington és Bonn állás,pontja miatt került zsákutcába a kompromisszumos megoldás Azt lehetett volna várni, hogy Bonn — amely Weizsäcker utazása előtt annyit beszélt nagy várakozásairól, s arról, hogy nyissanak új lapot a szovjet—NSZK kapcsolatok­ban — elhárítja az akadályt, s lemond a 72 Pershing 1/A rakétáról. Ez azonban nem következett be Weizsäcker moszkvai tárgyalásain sem. így bár az államfő látogatá­sa idején négy különböző egyezményt írtak alá és köl­csönös szándék nyilvánult meg a kétoldalú kapcsolatok javítására, ez önmagában nem elegendő. Nem'a kapcsolatok javítá­sába ill lett Weizsackernekaza megnyilatkozása sem,: aimely „a két Németország egyesíté­sét” sürgette. Mint szovjet részről rámutattak: ezek a ki­jelentések ellentétesek az 1970- ben aláírt szovjet—nyugatné­met szerződéssel csakúgy, mint a helsinki európai biztonsági okmányban foglaltakkal, ame­lyeknek mindkét Németország aláírója volt. Szovjet részről arra is rámutattak, hogy Bonn- nak az eddigieknél szigorúb­ban kell ragaszkodnia a Nyu- gat-Berlin különleges státusát szabályozó, általa is aláírt szer­ződés megtartásához. A kapu tehát nyitva áll ah­hoz, hogy a Szovjetunió és az NSZK kapcsolata tovább ja­vuljon. Mindez azonban az NSZK kormányának jövőbeni magatartásától függ. A szov­jet részről „megelőlegezett bi­zalmát” jelzi, hogy miután az elmúlt esztendőben lemondtak több magas szintű bonni láto­gatást, a moszkvai helyettes külügyi szóvivő bejelentette Weizsäcker Szovjetunióban folytatott tárgyalásai után, hogy Eduard Sevardnadze kül­ügyminiszter az NSZK-ba fog látogatni, többi között egy magasabb szintű találkozó elő­készítése céljából. MEGSZŰNIK-E VÉGRE A HOLTPONT? A szovjet kormány immár évtizedek óta javasolja, hogy tartsanak nemzetközi konfe­renciát a közel-keleti békés rendezésre. Az eredeti indít­vány, amelyet számos fóru­mon megismételtek, úgy hang­zik, hogy ezt. a tanácskozást valamennyi érdekelt fél be­vonásával kell megtartani. Washington és Tel Aviv azon­ban mindig elutasította ezt a tervet. Az idén tavasszal azonban Sinom Peresz, már nem kormányfői, hanem kül­ügyminiszteri tisztségében, szorgalmazni kezdte egy ilyen nemzetközi értekezlet meg­rendezését. Ismeretes, hogy a legutóbbi izraeli parlamenti választások patthelyzetet tá­masztottak a képviselőházban Peresz Munkapártja és Samir Likud Szövetsége között. A kompromisszumos megoldás szerint kettéosztották a leg­közelebbi, 1938 végi választá­sig a hivatali időt, és úgy egyeztek meg, hogy az első időszakban Peresz lesz a mi­niszterelnök és Samir a kül­ügyminiszter, majd „félidő­ben” a két politikus megcse­réli a bársonyszékeket. Ez meg is történt, azzal a különbséggel, hogy Peresz igyekezett jobban a maga és pártja javára kamatoztatni azt, hogy az izraeli diplomá­cia vezetője lehetett, mint azt előtte a most kormányfővé előlépett Samir tette. Peresz felismerte, hogy az izraeli köz­vélemény mind nagyobb ré­sze válik hívévé a közel-kele­ti átf ogó békés rendezésnek és szeretne megszabadulni a há­borús politikától. Ezért felve­tette egy nemzetközi konfe­rencia időszerűségét. Samir, mint a kormány feje, katego­rikusan elutasította a javas­latot. Ez alkalmat adott Pe- reszttek arra. hogy idő előtti választásokat sürgessen, és azt ígérte, hogy ha a Munkapárt parlamenti többséget kap ezen, szorgalmazza majd a békés rendezést célzó nemzet­közi konferencia összehívását. Májusban azonban az izraeli parlament leszavazta az idő előtti választások megtartását. Peresz ennek ellenére dip­lomáciai játszmába kezdett. Az izraeli külügyminiszter a héten Genfben találkozott Mu­barak egyiptomi elnökkel és a nemzetközi konferencia ösz- szehívásának lehetőségéről tár­gyalt. Mubarak a hírek sze­rint olyan tanácskozás mellett szállt síkra, amelyen a Biz­tonsági Tanács állandó tagjai mellett az érdekelt közel-ke­leti államok és a palesztin nép törvényes képviselői is részt .vennének. Az Izraeli Mun.k^páW'ív'tea’ettjéíiek -azon­ban — mint kitűnt — felté­telei vannak a Szovjetunió je­lenlétével kapcsolatban és el­lenzi a palesztin részvételt. Mubarak viszont nyilatkoza­tában feltétlenül szükségesnek tartotta, hogy a Szovjetunió ott legyen bármilyen közel- keleti nemzetközi konferencián és a palesztin részvételt is vi­tathatatlannak ítéli. A hírek szerint Mubarak és Peresz ké­sőbb újra találkozik az esz­mecsere folytatására. Az • iz­raeli külügyminiszter egyéb­ként találkozott a nemzetkö­zi konferencia ügyében az ENSZ főtitkárával. Mint hírmagyarázók meg­jegyzik: Peresznek, ha nem csupán választási előcsatáro- zásnak szánja a felfokozott diplomáciai tevékenységet, reális álláspontra kell helyez­kednie a konferencia résztve­vőinek ügyében. Hiszen átfo­gó rendezés csak akkor lehet­séges, ha egy ilyen tanácsko­záson minden érdekelt fél hallathatja véleményét. Árkus István Rizskov salzburgi látogatása Nyikolaj Rizskov szovjet miniszterelnök pénteken láto­gatást tett Salzburgban. A tiszteletére adott díszebéden a szovjet kormányfő arra hív­ta fel a figyelmet, hogy jelen­leg a béke és a környezet megóvása az emberiség első­rendű feladata, mert csak így biztosíthatjuk, hogy a civili­záció vívmányait az utánunk következő nemzedékek is él­vezhessék. Rizskov csütörtökön Linz­ből érkezett Salzburgba. Pén­teki programja során mező- gazdasági létesítményeket, idegenforgalmi nevezetessé­geket és kulturális emlékhe­lyeket keresett fel — köztük Mozart szülőházát. A szovjet kormányfő péntek délután visszarepült Bécsbe. Szovjet nyilatkozat Nem fogadható el a pretoriai jelentés Nem fogadható el hiteles okfeltárásként a dél-afrikai hatóságok csütörtökön közzé­tett jelentése a Samora Ma­chet halálát okozó légi szeren­csétlenségről — szögezte le pénteken közzétett nyilatko­zatában a katasztrófa kivizs­gálására létrehozott szovjet bizottság. Mint ismeretes, tavaly októ­ber 19-én déi-afrikai területre zuhant egy TU—134-es repü­lőgép, fedélzetén Samora Machel mozambiki elnökkel és további 33 személlyel. Mindannyian életüket vesztet­ték. Az ügyet kivizsgáló dél-af­rikai bizottság szóban forgó jelentése szerint a gép szov­jet személyzetének a hibája okozta a szerencsétlenséget. E megállapítás nem egyéb, mint ügyetlen kísérlet a dél-afrikai vétkesség eltussolására — ol­vasható a szovjet bizottság nyilatkozatában. Becsi utótdáikozó NA Tű*javaslat A NATO-országok pénteken Becsben, az európai utótalál­kozón előterjesztették a ka­tonai biztonság kérdéseiről folytatandó tárgyalásokra vo­natkozó javaslataikat. A NATO az európai folyamat keretében, mind a 35 ország bekapcsolásával kíván tár­gyalni a bizalomépítésről, míg a hagyományos leszerelésről ugyancsak a folyamat kereté­ben, de csak a NATO és a VSZ tagállamainak részvéte­lével. A VSZ államai először ta­valy decemberben tették le az asztalra javaslatukat, majd néhány hete konkrét mandá­tumtervezetet indítványoztak a hagyományos leszerelési tár­gyalásokra vonatkozóan. A NATO elhúzódó belső vita után alakította ki álláspont­ját. Franciaország — a szo­cialista országokhoz és több semleges államhoz hasonlóan — ellenezte a bizalomerősítés­ről, illetve a leszerelésről tár­gyaló fórumok szétválasztását. Olasz k&tmmyakkíiási konzultációk Bonychk tárg Francesco Cossiga olasz köz- társasági elnök pénteken meg­kezdte konzultációit az új kormány megalakításának ki­látásairól. Először elődeit, a korábbi államfőket fogadta, azután a törvényhozás két há­zának elnökét, majd egymás után a tekintélyesebb pártok vezetőit. (A sorrend: keresz­ténydemokrata, kommunista, szocialista.) A konzultáció szombaton ér véget. Az újságok szerint bonyo­lult tárgyalássorozat kezdő­dött. s a puhatolózás hosszú ideig elnyúlhat, anélkül, hogy az érdemben számbajövő két fél — a DC és a PSI — közül bármelyik felülkerekedhetne. A szocialista pártiak egye­lőre jól bírják idegekkel a po­litikai pókerjátszmát. Bettino Craxi főtitkár csak az állam­főnek hajlandó kifejteni a vé­leményét a kormányról. El­mondta viszont azt, hogy ér dekli őket a kommunisták ja­vaslata a közvetlen vélemény cseréről és a pártprogramok összevetéséről. Magyar vezetők távirata MONGÓLIA NEMZETI ÜNNEPÉN Kádár János, az MSZMP főtitkára, Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke és Grósz Károly, a Miniszter- tanács elnöke táviratban üdvözölte Dzsambin Batmönht, a Mongol Népi Forradalmi Párt KB főtitkárát, a Mon­gol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja elnöksége elnö­két és Dumágin Szodnomot, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsának elnökét. A mongol népi forradalom győzelmének 66. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Minisz­tertanácsa és népünk nevében szívélyes üdvözletünket és jó­kívánságainkat küldjük önöknek, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja elnökségének, minisztertanácsának és a baráti mongol népnek. Pártunk, kormányunk és népünk elismeréssel tekint a mongol népnek a gazdaság és a kultúra fejlesztésében, á szo­cialista társadalom építésében elért eredményeire. Nagyra ér­tékeli a Mongol Népköztársaságnak a béke és a biztonság megszilárdítását, az együttműködés elmélyítését szolgáló aktív nemzetközi tevékenységét. Őszinte örömünkre szolgál, hogy közös eszméink és cél­jaink alapján pártjaink, országaink és népeink barátsága es széles körű együttműködése kiegyensúlyozottan fejlődik. Meg­győződésünk, hogy a Mongol Népköztársaság párt- és állami küldöttségének ez évi magyarországi hivatalos, baráti láto­gatása, az aláírt dokumentumok újabb hozzájárulást jelente­nek kapcsolataink további elmélyítéséhez. Nemzeti ünnepükön kívánjuk önöknek és a mongol nép­nek, hogy érjenek el újabb sikereket,a Mongor Népi Forra­dalmi Párt XX. kongresszusa határozatainak megvalósításá­ban, a béke és haladás ügyének szolgálatában. ★ Az évforduló alkalmából Sarlós István, az Országgyűlés elnöke táviratban köszöntötte Batocsirin Altangerelt, a Mon­gol Népköztársaság Nagy Népi Huráljának elnökét. Ugyan­csak táviratban köszöntötte mongol partnerszervezetét a SZOT, a HNF Országos Tanácsa, a KISZ Központi Bizottsága, az Országos Béketanács, a Magyar Nők Országos Tanácsa és a Vöröskereszt. H£ atvanhat évvel ezelőtt, 1921. július 11-én a Szu- he Bator vezette Mongol Nép­párt megdöntötte a kán ural­mát, a forradalmi csapatok felszabadították a fővárost, s ezzel győzött a népi forrada­lom. A föld nemzeti tulajdon­ba került, felszámolták a job­bágyságot, megszüntették a feudális előjogokat, demokra­tikus helyi önkormányzatot ve­zettek be. A világ egyik leg­elmaradottabb országában a nép jutott hatalomra. A forradalom óta eltelt idő­szakban óriási elmaradást kel-: lett behozni. A reménytelen­nek látszó feladatot a mongol' nép az elmúlt hat és , fél év­tizedben — a szocialista or­szágok, mindenekelőtt a Szov­jetunió támogatásával — si­kerrel megoldotta. Az ország életének kiemel­kedő eseménye volt a Mon­gol Népi Forradalmi Pár; múlt év májusában megtart'/tXIX. Dangászurengijn Szaldán, a Mongol Népköztársaság buda­pesti nagykövete hazája nem­zeti ünnepe alkalmából pén­teken fogadást adott a nagy- követségen. A fogadáson részt vett Szabó István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Németh Miklós, az MSZMP KB titkára, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyette­kongresszusa, amely meghatá­rozta az elkövetkezendő évek feladatait. .Célultű^téjs-.,. ki, hogy Mongólia agrár-ipari or­szágból fejlett mezőgazdaság­gal rendelkező ipari-agrár or­szággá váljon. A tizenhét magyarországnyi területű, alig kétmilliós or­szág nemzetközi tekintélyt ví­vott ki magának következe­tes békeszerető, a haladást szolgáló külpolitikájával,' Tá­mogatják a Szovjetunió nagy horderejű leszerelési javasla­tait, a megállapodásodra#; irá­nyuló külpolitikai ksftíerrté- pyezóseit. A «MóPfipl.. Népköz- 'tS?sáság ismSíéltéíi 'já vasólt«, hogy a téhség államai kösse­nek kölcsönös meg nem, tá­madási szerződést, és ólvan egyezményt, amelyben lemon­danak az erő alkalmazásáról. Nemzeti ünnepe alkalmából újabb sikereket kívánunk a testvéri mongol népnek szo­cialista hazája építésében. k se, Katona Imre, az Elnöki Ta­nács titkára, Kótai Géza, az MSZMP KB külügyi osztályá­nak vezetője, Juhár. Zoltán belkereskedelmi miniszter, Ka- polyi László ipari miniszter, Barity Miklós külügyminisz­ter-helyettes, valamint politi­kai,, gazdasági és kulturális életünk számos más vezető K TP-lYl Ó1V 5 P. 0 Rafszmuhsani nem cáfol Iráni „védelmi" terv rr1 Irán elítéli, hogy Kuvait ka­tonai védelmet kért 11 hajója számára az Egyesült Álla­moktól. Mégsem fogja megtá­madni azokat a hajókat s más országokéit sem, ha Irak be­szünteti iráni tartályhajók és olaj létesítmények ellen inté­zett támadásait. Ha viszont folytatja, Irán visszavág, mint eddig; csapást mér az Irak­kal szövetséges vagy vele együttműködő országok hajói­ra — jelentette ki Hasemi Raf- szandzsani. az iráni parlament elnöke. (Kuvait Irakot lámo­Szikh szélsőségesek terrorja Folytatódnak a zavargások Szikh szélsőségesek hat sze­mélyt gyilkoltak meg pénteken az indiai Pandzsáb államban, miközben az erőszakos cse­lekmények elleni tiltakozás je­gyében általános sztrájk bé­nította meg Bombay, az ország ipari fővárosának életét. A „Khalisztán” néven füg­getlen állam kikiáltását köve­telő szikh szélsőségesek a rend­őrség erőfeszítései ellenére folytatják az öldöklést. Leg­utóbb egy volt pandzsábi mi­niszter, testőre és másik négy személy esett a féktelen terror áldozatául. Satnam Singh Baj- wa Amritszár szent városához közeli házára pénteken haj­nalban törtek rá a fegyvere­sek. A volt minisztert isme­retlenek már korábban több­ször is megfenyegették amiatt, hogy részt vett a szikhek erő­szakos cselekményei ellen szervezett kampányban. gatja az öbölbeli háborúban. Hajóit az iráni haderő ezért több ízben támadta.) Raí- szandzsani csütörtökön este, a legfelső védelmi tanács ülése után nyilatkozott az iráni ÍRNA hírügynökségnek. Ezen az ülésen a testület tervet ké­szített idegen beavatkozás visszaverésére. Rafszandzsani, aki egyben e tanács szóvivője is, nem erő­sítette meg, ám nem is cáfol­ta, hogy iráni ágyúnaszád vet­te pergőtűz alá csütörtökön az amerikai tulajdonú „Pe- conic” tartályhajót. „Nem szoktuk bejelenteni, hogy meg­támadtuk ezt vagy azt a hajót Ismert viszont álláspontunk: ha csápás.t mérnek egy iráni hajóra, válaszul mi is meg­támadunk egyet az Irakkal együttműködők hajói közül” — mondta. KURD TÁMADÁS Az Anatólia török hírügy­nökség értesülése szerint Tur- gut Ozal török miniszterelnök ellen csütörtökön kis híján merényletet követtek el kurd fegyveresek. A gerillák az elő­ző éjszaka két faluban össze­sen 25 személyt lőttek agyon. A miniszterelnök éooen kör­utat tett Délkelet-Törökorszóg- ban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom