Pest Megyei Hírlap, 1987. július (31. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-10 / 161. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MA: AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI XXXI. ÉVFOLYAM, 161. SZÁM Ára: 1,80 forint 1987. JÜLIUS 10., PÉNTEK Cselekvési program a KB állásfoglalása alapján A megyei pártbizottság ülése Irányelvek az egészségmegőrzés fő feladatairól Tegnap székházában kibővített ülést tartott az MSZMP Pest Megyei Bizottsága. A testület tanácskozásán részt vettek a fegyelmi bizottság tagjai, a megye országgyű­lési képviselői, és a városi és városi jogú tanácsok el­nökei. Az ülést dr. Balogh Pál, a megyei pártbizottság titkára nyitotta meg és köszöntötte Marjai Józsefet, a Minisztertanács elnökhelyettesét, aki részt vett és fel­szólalt az első napirendi pont vitájában. Első napirendi pontként Krasznai Lajos, a megyei párt. bizottság első titkára tartott tájékoztatót a Központi Bi- eottság 1987. július 2-i ülésé­ről. A KB dokumentumának széles körű elemzése során rá­mutatott, hogy a társadalom gazdálkodásának erősítése csakis a gazdasági szerkezet átépítésével, exportképessé­günk fokozásával érhető el. Részletesen kitért a KB állás- foglalásában rögzített két sza­kasz jellemzőire és beszélt a szelektív fejlesztés szükséges­ségéről. Erőforrásainkra utal­va, hangoztatta, hogy kibon­takozásunk csak a nemzeti munkára épülhet, minden más tényező másodlagos. Rámuta­tott: vállalnunk kell. hogy mű­ködőképes, szabályozott piac teremtődjön és szembe kell nézni azzal is. hogy e piac meg is szüntet vállalkozásokat. De — mint hangsúlyozta — vál­lalni kell az ezzel járó konf­liktusokat. Nyomatékosan alá­húzta: minden szinten hatá­rozottságra van szükség. Ki­tért arra is, az egyes embe­reknek érezniük kell, hogy van önálló feladatuk. Beszélt arról is, hogy a Központi Bi­zottság állásfoglalása alapján a kormány kidolgozza prog­ramját. amelyet az Országgyű­lés elé terjeszt. A program is­meretében dolgozzuk ki saját tennivalóinkat is — mondotta Krasznai Lajos. Marjai József felszólalása bevezetőjében Pest megye je­lentőségéről beszélt. Ez a me­gye nem egy a sok közül — •mondotta. Mind lélekszámát, mind szellemi potenciálját és súlyát illetően fontos, része a program végrehajtásának. Be­szélt a továbbiakban arról, ho­gyan alakult gazdasági hely­zetünk az év első öt hónapjá­ban^ illetve az első hat hónap előzetes eredményei ismereté­ben. A múlt évben tapasztalt romló folyamatok folytatódtak. Ezeket a tendenciákat meg kell állítani és vissza kell for­dítani. Olyan történelmi hely­zetbe jutottunk, amely az el­lenforradalom utáni stabilizá­ciós korszakhoz, a kollektivi­zálás vagy a reform megindí­tásának időszakára hasonlítha­tó. Azzal a különbséggel, hogy most lényegesen kevesebb idő áll rendelkezésünkre a cselek­véshez. Beszélt arról, hogy a szerkezeti változások a gazda­ságban nélkülözhetetlenek és kitért arra is, hogy a struk­túraváltás hosszú feladat, nem megy egyik napról a másikra. A garancia arra, hogy ez meg­történik — hangoztatta — itt van önmagunkban. Hang­súlyozta a pártegység fontos­ságát, mert ez nélkülözhetet­len a cselekvés sikeréhez és rámutatott: bár a kormány programot készít, amelyet az Országgyűlés elé terjeszt, ez csak a változások irányát fo­galmazza majd meg. A konk­rét feladatokat, amelyek ebből adódnak, helyi szinteken kell majd meghatározni. Eután további felszólalások következtek. A vitában szót kért dr. Rátosi Ernő, a Dunai Kőolajipari Vállalat vezér- igazgatója, Jámbor Miklós, az SZMT elnöke és Hazai György. Egyetértésüket fejezték ki a KB-állásfoglalással és helyi cselekvési program kidolgozá­sának szükségességével. Krasznai Lajos összefogla­lójában javasolta, hogy a vég­rehajtó bizottság dolgozzon ki konkrét Pest megyei cselek­vési programot, amelyet szép­Átszervezett filmgyártás Köpeczi Béla művelődési miniszter tájékoztatója temberben terjeszt majd a pártbizottság elé. A javaslatot elfogadták. A következő napirend írá­sos tájékoztató volt a gazda­ságirányítási rendszer korsze­rűsítésének tapasztalatairól' Pest megye gazdaságában az MSZMP KB 1984. április 17-i állásfogalása alapján. A párt­bizottság ülésé vita nélkül tu­domásul vette a tájékoztató­ban foglaltakat. Harmadik napirendi pont­ként az ülés megvitatta az MSZMP Pest Megyei Bizott­ságának irányelveit az egész­ségmegőrzés társadalmi prog­ramjából adódó főbb megyei feladatokra című írásos előter­jesztést, amelyhez Nagy Sán- dorné, a pártbizottság titkára fűzött szóbeli kiegészítést. E napirend vitájában részt vett dr. Illés Béla egészségügyi miniszterhelyettes és Vidovsz- ky Kálmán, az MSZMP KB alosztályvezetője. A napiren­den szereplő témához kilenc felszólalás hangzott el. Kifej­tette véleményét Jónás Zoltán, a TIT megyei titkára, Sze- methy Lászlóné, a budaörsi városi pártbizottság első tit­kára, dr. Arató András, az SZMT vezető titkára, dr. Bo- dó Ágnes, a dabasi rendelő- intézet igazgatója, Fejérdi Győző, a kiskunlacházi Petőfi Tsz elnöke, dr. Rátosi Ernő, a Dunai Kőolajipari Vállalat vezérigazgatója, Balogh Lász­ló, a Pest Megyei Tanács el­nöke. Kis Jenő, a KISZ me­gyei bizottságának első titkára és dr. Illés Béla egészségügyi miniszterhelyettes. A vitát Nagy Sándorné összegezte, majd a pártbizottság ülése egyhangúan elfogadta az írá­sos előterjesztést az irányel­vekről, a szóbeli jelentést és a vitazárót. (Az írásos előter­jesztést és a vitát lapunk har­madik oldalán részletesen is­mertetjük. A szóbeli jelentés­re holnapi számunkban térünk vissza.) A KISZ KB ülése Csütörtökön délután összeült a Magyar Kommunista Ifjú­sági Szövetség Központi Bi­zottsága a szervezet székházá­ban. A tanácskozáson részt vett Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Az ifjúsági szövetség vezető testületét Hámori Csaba, a KISZ első titkára tájékoztat­ta az MSZMP KB július 2-i üléséről, a gazdasági-társadal­mi kibontakozás ott elfogadott programjáról. A fiatalok meg­vitatták, hogy az ifjúsági szö­vetség miként járulhat hozzá az átfogó cselekvési koncep­ció megvalósításához. 11 az átalakítás rendkí­vül bonyolult folyamat, amely, nem .Jaaaha|ftegyik nem is zmus csök­'L^ábbtiNkit^bsítéséhez üKség. A szóvjéTVÉrtyberek Az új módszerek szellemében napról a másikra látván; ez a cél. A még mindig érőteljes kentéséhez, a demokratizm és fejlesztéséhez időre va: _ érdeklődése a legutóbbi döntések iránt hatalmas hogy azok mit formálnak majd a gyakorlaton,/arroi egyelőre kevés a tapasztalt ~~ ..... ‘ ÜfcDAL) S zabadidő — »H°gyan osszuk be ezt? A kér- úT désre e§y szóval valászolha­Hobby tunk: OKOSAN! Legyen lehe­tőségünk ezalatt erőt, energiát gyűjtenünk a következő, munkában eltöltendő hónapok megterheléseinek elvi­selésére. Tehát törődjönk a pihenéssel, mindennap le­gyen legalább 7—8 óra biztosított az alvásra. (6. OLDAL) t&ltAzren I,csaknem félezer résztve­•• •••'_* vővel rendezték meg a me­a Csömöri Úton gyei áfész-dolgozók sport­napját az MTK-VM Csömöri úti sporttelepén, amelyen az összesített pontversenyben a Dél-Pest Megyei Áfész képviselői szerepeltek a legeredményesebben, s így ők nyerték meg a pontversenyt.” (7. OLDAL) íiőHált vádlott mindhárom nmmra tjei sex sértett esetében küiönös ke­a Vadőrt gyetlen módon követte el tettét. Geigel Ildikót Indokolatlan bosszúból kísérelte megölni, ezért e cselekményét aljas indokból elkövetett- nek kell minősíteni. Másfelől nem értett egyet a Leg­felsőbb Bíróság az első fokú bíróság büntetéskiszabási szemléletével...” (8. OLDAL) A búza az idén sem hagyta cserben a gazdákat Későn kezdődött az aratás A ráckevei Aranykalász Tszben aratják az őszi árpát. A betakarított gabona nedvességtar­talma magas, ezért a szövetkezet szárítójába kerül. Még soha tlyen későn nem kezdődött az aratás, mint ezen a nyáron. A későbbi kezdet feszesebb munkát követel a gaz­daságoktól, de különösebb aggodalomra nincs olt. Ennek a véleményének adott hangot a tegnap délelőtti sajtótájékozta­tón dr. Magyar Gábor miniszterhelyettes, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban, Az őszi csapadékhiány meg­nehezítette a talajelökészítést, s általában nem kedvezett a kalászosoknak. A késői tavasz visszavetette a vegetációt. Most kevés az eső, ám a búza az Idén sem hagyta cserben a gaz­dákat. A várható termés az induláshoz viszonyítva elfogadha­tó, ám a megszokotthoz képest csak közepes hozamra számít­hatunk. A gazdaságok mindent meg­tettek azért, hogy megvédjék a kalászosokat; az összes ve­tésterület 90 százalékán vé­geztek gyomirtást, a rovarkár­tevők ellen mintegy hétszáz­ezer hektáron védekeztek, s Mennyi vizet vár a föld? A hazai filmgyártás szerve­zetének átalakításáról, a film­szakma időszerű kérdéseiről rendeztek sajtótájékoztatót csütörtökön a Magyar Film­gyártó Vállalatnál. Mint isme­retes, július 1-jétől a Mafilm­ből kivált négy alkotómű­hely, a Budapest, a Dialóg, a Hunnia és az Objektív film­stúdió önálló, vállalatként foly­tatja működését, s megalakult egy új vállalat, a Magyar Mo­zi- és Videofilmgyár (MOVI). A Mafllm a továbbiakban szol­gáltató vállalatként, működik, s az .egyes stúdiókat látja el a gyártáshoz szükséges eszkö­zökkel, s biztosítja a forgatá­si feltételeket. A nagy jelentőségű átszer­vezésről Köpeczi Béla műve­lődési miniszter tartott tájé­koztatót. Elmondta: a film­gyártás szervezeti formáinak átalakítása az elképzelések,sze­rint' megteremti majd a mű­helyek nagyobb gazdasági ön­állóságát és felelősségét, a filmkészítésre fordítható ösz- szegek hatékonyabb, és gazda­ságosabb felhasználását, az al­kotások művészi színvonalá­nak és számának emelését. A jövőben az új vállalatok nem­csak a Mafilmmel kötnek majd egy-egy produkcióra, kölcsönös feltételek alapján szerződést, hanem önálló forgalmazási jog­körrel is rendelkeznek. A Ma­film monopolhelyzetének meg­szűnése növeli majd a ver­senyhelyzetet a filmkészítés­ben, s ezáltal a gazdaságosság, valamint a művészi érték szempontjai jobban érvénye­sülhetnek. A miniszter szólt arról is, hogy központi forrásokból az eddigieknél nagyobb támoga­tást nyújtanak a filmszakmá­nak. Á korábbi 267 millió fo­rint helyett 447 millió forint­ra emelkedik az állami támo­gatás. A filmgyártással párhuza­mosan átalakítják a forgalma­zás szervezetét is. Ez utóbbira az év végéig dolgoznak ki ja­vaslatot: miként lehetséges e területen is hatékonyabb, tech­nikailag korszerűbb, a közmű­velődés más egységeivel koor­dinált struktúra kialakítása. ; az eddiginél jóval nagyobb te­rületen szórtak ki vegyszert a lisztharmat és a fuzárium el­len. A betakarítógépekkel kap­csolatban a miniszterhelyettes elmondta: 12 500 kombájn vágja majd a kalászosokat, közülük 800 új, kétharmaduk nagy teljesítményű, a többi viszont 7 évnél idősebb, me­lyeknek természetesen na­gyobb az alkatrészigénye. Pil­lanatnyilag úgy tűnik, nem lesz különösebb gond az al­katrészellátással, noha némely típushoz nincs elegendő csap­ágy, ékszíj és gumiköpeny. Az illetékes vállalatok egyébként az idén is aratási ügyeletet tartanak, kiszolgálják a baj­ba jutott gazdaságokat. Ahogy eddig is, a munka dandárán megérkezik majd a 250—300 szlovák kombájn, s mintegy 240—250 sorkatonát engednek haza, hogy a betakarításban segítségükre lehessenek ter­melőszövetkezetüknek. Sajnos, a gabonaszárítók — kivált, ha a következő napok­ban sok lesz a csapadék —, feltehetőleg nem állják majd úgy a sarat, mint az a 30—35 ezer szállítójármű, melyek a magtárakba fuvarozzák az új kenyérnek valót. A miniszter- helyettes külön is hangsúlyoz­ta: mindenütt figyeljék, ne­hogy út közben elcsorogjon a szállított termés. Az átvevők­ben, szám szerint 450 telepü­lésen, 865 helyen naponta ösz- szesen 350—360 ezer tonna ga­bona fogadására képesek. Az átvételi ár a Bl-es sütőipari búzánál 360 forint/100 kilo­gramm, ám- az összeg a ned­ves sikértartalomtól függően 5—10 forinttal csökkenhet. Dr. Magyar Gábor külön is kiemelte, hogy a termés mag­tárba juttatása után mielőbb kezdődjék meg a szalmabeta­karítás. A tarlót égetni egyéb­ként csak akkor szabad, ha az a szakvélemények alapján novényegészs-égügyi szempont­ból indokolt, a tűzvédelmi elő­írások szigorú betartása mel­lett. F. E. A Mezővíz Termelési Rendszer olyan szolgáltatással is segíti a taggazdaságait, amellyel pontosan meg lehet határozni, hogy mikor és mennyit kell öntözni. Izotópos talajnedvesség­mérő autóval két-három hetente végigjárják a 65 taggazda­ságot és megállapítják, hogy az adott talajon hány millimé­ter csapadékot kell pótolni. Elsősorban a búza, a kukorica, a cukorrépa, a burgonya, a lucerna, a gyep és a hüvelyesek vízigényét határozzák meg. Az AIDS-mendemondák alaptalanok Bátran strandolhatunk Az elmúlt napokban az AIDS-szel kapcsolatban újabb megalapozatlan hazai hírek, mendemondák kaptak lábra. Budapesten például elterjedt, hogy több fővárosi uszoda, strand vizéből kimutatták az AIDS vírusát, a létesítménye­ket bezárták, a vendégeknek pedig javasolták az AIDS-szű- rővizsgálaton való megjele­nést. Dr. Vass A.dám főorvos, az Egészségügyi Minisztérium járványügyi osztályának veze­tője elmondta: a híresztelések teljességgel megalapozatlanok, az AIDS vírusát uszodák, vagy fürdők" vizéből eddig sehol a világon, így Magyarországon sem mutatták ki. Az AIDS- fertőzés létrejöttéhez ugyanis nagyszámú vírus jelenléte szükséges. A fürdők, az uszo­dák vize a vírus terjedésében nem játszik szerepet. A nagy­mértékű higulás miatt más személyt nem fertőzhet, nem beszélve arról, hogy az AIDS vírusát a víz klórtartalma gyorsan elpusztítja. A világ eddig bejelentett, több mint 53 ezer AIDS-betegének egyi­ke sem fürdővíztől betegedett meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom