Pest Megyei Hírlap, 1987. július (31. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-09 / 160. szám

■ Abonyi krónikái Szombati műszakokban is A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA .giaaii.»— , —.„r—j-.-.-pr L.-.--i ■ -- . - _ _______ X XXI. ÉVFOLYAM, 159. SZÁM 1987. JÚLIUS 9., CSÜTÖRTÖK ÖRinia-ulti (2.) A presszóban hiányzik pár centi kóközösség engedélye nélkül 1 dúlt” — mondja Szlávik Láss­Az Elektra Kötőipari Szövet­kezet abonyi üzeménél ebben az esztendőben kétféle válto­zatban 130 ezer darab bébiti­pegő készül szovjet megren­delésre, de jelentős a külön­féle kötöttárukból az amerikai exportjuk is. Eddig határidőre és jó minőségű terméket szál­lítottak, igaz, előfordult, hogy Cegléd és környéke mező- gazdasági nagyüzemeinek párt­titkárai a minap az abonyi Ságvári Endre Tsz-ben tanács­koztak. A kihelyezett munka- megbeszélés egyik terjedelmes témája a nagyközségbeli ter­melőszövetkezet állattenyész­tésének tanulmányozása volt. Molnár Zoltán tsz-elnök elemző tájékoztatójából egye­bek között kiderült, hogy csak alaptevékenységet folytatnak, mégis hosszabb ideje nyere­séget mutat a mérleg. Tavaly 42 millió forintot, tehát mind­két ágazat beváltotta a hoz­zá fűzött reményeket. Jelenlegi szarvasmarha-állo­mányuk 1600-1700 darab, eb­ből 640 a néhány évvel ez­előtt épült szakosított tehe­nészeti telepen található. Kez­dettől fogva az itteni állo­mányra épül a tejtermelés. A fontos alapanyagból tavaly 35 millió litert értékesítettek és ugyanakkor az egy tehénre jutó átlagos tejtermelés 5528 liter volt. Sokan eltűnődnek, ha azt hallják, olvassák, hogy a gazdaságnál a fejősállatok selejtezési aránya 30 százalék körül van, ami azt jelenti, át­lagosan 3 évenként kicserélő­dik az állomány. A tsz szak­emberei is gyakorta felteszik a kérdést: jó ez, vagy sem? Az eddigi tapasztalatok szerint igen, hiszen azzal a tehénnel, amelyik az első évben nem felel meg az elvárásoknak (kevesebb tejet ad), értelmet- le'n tovább kísérletezni; cél­szerű kiselejtezni, s helyére egy jobb adottságokkal rendel­kezőt kell beállítani. Az után­pótlást a 350-400 létszámú üszőállomány adja. , A mindig jobb egyedekre való törekvést példázzák a kö­vetkező adatok: 1984-ben az első borjú megszületése után naponta kifejt tejmennyiség 16.8 liter volt, egy évvel ké­sőbb 18,6, tavaly 19,2 és idén az első öt hónapban pe­dig 19.85 liter. Három eszten­dő során 17 százalékkal nőtt a fiatal tehenek tejtermelése. A szándék tehát semmiképp sem oktalan. Természetesen az ágazat eredményességéhez nem ele­gendő csak ezt az utat jár­ni, a mennyiségi növekedés­nek gazdaságossággal kell pá­rosulni. Nos, a Ságvári Endre Tsz-nek ilyen irányú törek­vései már régebbről közismer­tek és több területen figye­lemre érdemesek. A szarvas­marha-tenyésztésnél maradva: egy liter tej előállításához a két műszak háromra bő­vült, és olykor-olykor a szom­bati napok felét a munkapa­dok, varrógépek mellett töl­tötték a dolgozók. Közéjük tartozott a képen látható Pa­taki Istvánná, aki a szombati műszák idején örökítettünk meg. (Gyuráki Ferenij felvé­tele) 34 dekagramm abrakot hasz­nálnak fel, ami bizony nem szégyellnivaló. Az említett adatok nyilván­valóvá teszik, hogy haszon, nyereség ott képződhet, ahol minél olcsóbban jutnak takar­mányhoz. Ezt az elnök úgy fo­galmazta meg: ha vásárolt abrakot etetnénk, gazdaság­talan állattartást folytatnánk. Erre viszont ma már ki mer vállalkozni? Éppen ezért a szövetkezet mintegy 1400 hek­táron termeszt az idén kuko­ricát, és ami a szokványostól eltérő, hogy nincs külön siló- kukorica. A termelőszövetkezet idei programjában a fő feladatok között szerepel a tej minő­ségének javítása, az eddiginél többet szeretnének első osz­tályúként értékesíteni. Mint a következő adatok is tanúsít­ják, ez valóban időszerű törek­vés. 1984-ben az eladott tej, 63 százaléka volt első, 11 szá-1 zaléka másod- és 25 százaléka harmadosztályú. A következő három évben a készletnek csak az 50, 55,5 és 57 százalé­kát sikerült legjobbra minő­sítve tovább adni. Az okok közé tartozik, hogy a tehenészeti telepen működő kút vizének minősége nem a legjobb, az újonnan épült fejő­ház már a kezdet kezdetén korszerűtlen volt, olyan be­rendezést vettek, amilyet ép­pen kaptak. A helyzet és egyben a minő­ség javítása érdekében tavaly korszerűsítették a fejőházat, másfél millió1 költöttek rá, bő­vítik a jószágok etetőterét és intézkedések történtek, hogy jobb vízhez jusson a telep, valamint a dolgozók számára ösztönző bérezést vezettek be. A kereseteket döntően be­folyásolja az értékesített tej mennyisége és minősége. Az ágazat működésével kap­csolatban gondot jelent a nö­vényi melléktermékek haszno­sítása. A cukorrépafej köz­ismerten jó takarmány a szarvasmarhának, ám a kap­ható és használatban lévő szedőgépek képtelenek a nö­vényt úgy kiásni, hogy ne keveredjen földdel, így pedig a jószág nem fogyasztja el. Viszont bevált a szarvasmar­hatartás számítógépes adatfel­dolgozása. Segítségével napra­kész, pontos információkhoz juthatnak az ágazat szakembe­rei, irányítói, ami bizony az állattartásnál nem lényegtelen szempont. Gy. F. Takarmányok Változatlanul nem kielégítő a takarmányok minősége, a felhasznált ipari abrak jelen­tős részét kifogásolta az el­lenőrzéseikkel megbízott Állat- tenyésztési és Takarmányozá­si Minősítő ( Intézet. A nem megfelelő összetételű takarmá­nyokat a gyártók még mindig nem árazzák le, halott erre kötelezi őket az elmúlt évben megjelent rendelet. Az intézet évente mintegy 16 ezer mintánál vizsgálja meg, hogy megfelelnek-e a rendelet előírásainak: azokat az anya­gokat tartalmazzák-e és olyan összetételben, mint amit a gyártók a csomagolóanyagon, illetve a címkén feltüntetnek. Az intézet a takarmány-alap­anyagoktól kezdve az import- fehérjéken át az ipari abra­kokig a takarmányoknak igen széles körét vizsgálja. Az ellenőri munkát segítik a termelőszövetkezeti labora­tóriumok is. Tizenkilenc ilyen központ működik az ország­ban, ám felkészültségük egye­lőre meglehetősen hiányos.; aminosav-vizsgálatokra és mikrobiológiai elemzésekre többségük nem is tud vállal­kozni. Az idén megvizsgált Ipari abrakoknak mintegy felét ki­fogásolták a szakemberek. A takarmánygyártók gyakran szűkösen adagolják a vitami­nokat és az ásványi kiegészí­tőket, a kifogásait tételek csaknem felét emiatt marasz­talták el. Viszonylag sokszor van baj a fehérjékkel és az ami nosa vakkal. ezek nem megfelelő jelenléte miatt a ta­karmányok 8 százalékát talál­ták hibásnak. Máskor a kalci­umadagolás nem megfelelő esetenként pedig túlságosan magas a sótartalom, vagy ép­pen ennek ellenkezője miatt kerülnek hátrányba azok a gazdaságok, amelyek ilyen ta­karmányokat vásárolnak. Az ellenőrzések nyomán a Termelőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsa a takarmánygaz­dálkodásban erősíti érdekkép­viseleti tevékenységét. A tsz területi szövetségek fokozott ellenőrzéseket kezdeményez­nek, ennek nyomán a terme­lőszövetkezeti laboratóriumok az eddiginél lényegesen gyak­rabban kezdenek maguk is vizsgálatokat. A . kapott ada­tok ismeretében a területi szö­vetségek megbízottai felkere­sik a takarmánygyártókat, és — ha ez szükséges — ár le­szállítást. kezdeményeznek a kifogásolt tételeknél. A minő­sítési eredményeket a terme­lőszövetkezetek hivatalos ki­adványában közzéteszik majd, feltüntetve a gyártók nevét és az észlelt rendellenességet is. Szó szót, határozat határo­zatot követ abban a vitában, melynek fő kérdése, hogy kaphat-e építési engedélyt az egyébként több mint egy éve működő Omnia presszó, ille­tőleg annak tulajdonosa. A folyamat érzékeltetésére a népszerű kártyajáték, az ulti formai eszközeit alkalmaztuk. A soron következő mondás a­MORDKONTRA. Az eddigi menetrend alapján már köny- nyen sejthető: a Ceglédi Ta­nács hatásági osztálya kötelezi Jakab Lászlót, hogy a Beloi­annisz utca 27—29. szám alatt szüntesse meg a vendéglátó egységet, és hatvan napon be­lül állítsa vissza az eredeti gépkocsitárolót. De ez a hat­van nap csak akkor kezdődik, amikor a határozat már jog­erős. De jogerőre csak akkor emelkedhet, ha nincs több fel­lebbezés. Az indoklás szerint Jakab László engedély nélkül (?) alakította ki a vendéglátó egy­séget. De van . itt más is. A belmagasság. Ami az Qmniá- ban „csak” 2,4 métér, márpe­dig az 'országos építésügyi szabályzat rögzíti, hogy húsz fő befogadóképesség esetén 2.5-nek, húsz és száz fő kö­zött pedig 2.7 méternek kelle­ne lennie. Szóval az Ornniá- ban hiányzik néhány centimé­ter, sőt „a helyiség használa­ta a fogadószint feletti laká­sokban élők egészségére ve­szélyes”. Dátum: 1987. január 26. A belmagasság az belma­gasság. Ezen nem lehet vitat­kozni. Lehet máson. Például azon, amit a piroskások — Molnár József né és Szlávik László — a Ceglédi Városi Ta­nács műszaki és termelés-ellá­tás felügyeleti osztályának írt levelükben állítanak. Hogy tudniillik Jakab László a la­használja a ház közmüveit, té­rítés nélkül, ami „önmagában is kimeríti a birtokháborítás tényét”. Az utóbbi időben csak romlott a helyzet a }a- kők és az Omnia tulajdono­sa között, aki rendszeresen huszonkét óra után zár. A leg­utolsó határozat kézhezvétele után „Jakab László ügyvédet fogadott, aki a lakótársakat sorba járva azzal ijesztget, hogy ha nem írják alá azt, hogy az üzemeltetésének fenn­maradásához hozzájárulnak, bírósági úton a lakóközösség­re terheltet! Jakab László költségeit...” De álljunk meg a zsugázás- sal! Mert a kártyajáték sza­bályai — úgy tűnik — itt már nem érvényesülnek. A lakók pedig felállnak a jog asztalától, s kiterítik lap­jaikat. Furcsa lapok, zűrzava­ros, áttekinthetetlen összeállí­tásban. Egyszerűen nem hagy­nak lehetőséget a krónikás ki- biceknek arra, hogy a legeny­hébb ítélettel is ennek vagy annak a félnek a pártjára áll­janak. Legfeljebb leírják, amit hallottak: ... hogy tudniillik Jakab László felküldte volna egy törzsvendégét az Omnda fölöt­ti lakásba azzal, hogy rendez­zen egy jó kis heccet, mondja azt, hogy szivárog a gáz. ,.A gázos pasas egy nővel jött föl pénteken este. Mondta, a gáz az nem játék. Bohóckodott itt. játszotta a fejét, röhögött. De a tanácstól is kijöttek zajszin­tet mérni. Egy bizalmatlan férfi meg egy nő. Fintorokat vágtak és egy sima mikrofon­nal mértek. Ahhoz, hogy zajt tudjanak mérni, szerintünk spéci mikrofon kell. Nem?" — hallottuk Kovácséktól. ... hogy a férjek a csalá­dokban nem elleneznék any- nyira az Gmniát, mert le-le- ugranak egy sörre. Hogy azon a lakógyűlésen, amelyiken sok volt az ellenszavazat, azon a nők voksoltak, az azután kö­vetkező aláírásokban már erő­sen számítottak a férfiakra. Hogy a szesz az bizony meg­osztaná a családokat, meg hogy leáldozóban lenne a nagy ’85-ös alkohol elleni ha­dakozás. „Nézze, ha húznánk itt egy képzeletbeli kört. ak­kor éppen négy kocsmát ta­lálnánk egy kétszáz méteres körzetben. Itt van a gimnázi­um egy ugrásra, azt mondják, kirúgtak két tanulót a tavasz- szal, mert ide jártak kávézni — tanítás alatt. De a nevemet le ne írja, mert kikavok a férjemtől, hogy beszéltem" (mondja egy „névtelen” asz- szony). ... hogy tudniillik dr. Laka­tos József lett volna az a la­kó. aki elindította a görgete­get. ment ő tizennégy éviig a tanács vb-titkára volt, s most, hogy nyugdíjas lett, rá­ért az Omnia ügyeivel foglal­kozni. „Jogszerű jelzésekre bü­rokratikus válaszok. Ez dühí­tett leginkább. Bürokratikus módon kezelték a lakossá­got ...” — mondja dr. Laka­tos József. ... hogy Szlávik Lászlót az dühítette volna egy időben, hogy a garázsa ajtajához, ami szomszédos az Omniával, ke­rékpárokat támasztanak a né­pek, s nem lehet tőlük közle­kedni. Meg hogy fényképeket is készít. „Ne jogfacsargatás- sal próbálkozzanak. - Itt az emberek problémiával kell fogalkozni. Hol volt akkor a főügyészség, amikor elkezdőd­tek a bajok? Nézze, ott tart a dolog, hogy lakást akhrok változtatni, persze nem szíve­sen teszem. Hiába irkáltuk itt a leveleket, senki se moz­ió. Csörög a telefon, dr. Kovács Ferenc jogtanácsos közli, ügy­fele, Jakab László elzárkózik a nyilatkozattól. A sajtótör­vényre hivatkozunk, az Om­nia presszó lassan három éve a figyelem középponitjaoan áll, nem magánügy. Jakab László még így is csak a jog- tanácsosi gmk két tagjánas a jelenlétében hajlandó válaszol­ni kérdéseinkre. A magnót mindenesetre fcikapcsoltatja, ám arra kíváncsi, ki a meg­bízónk, ki küldött bennünket. Mert mint mondja, „valami hátországnak kell lenni”. Vá­lasz helyett inkább kérdezünk. — Tudott-e arról, hogy a la­kók hozzájárulását meg kel­lett volna szereznie az épít­kezéshez? — Nem. De másutt sem kér­ték ki, se Finta, se Pető, se a libellás. — Kik azok, akik a legtöbb borsot törték az orra alá? — A neveket hagyjuk ... — Tud-e arról a pofonról, amit az egyik lakó kapott az Omniában? — Valaki kiszakította az ajtót záróra után. Ez magán­laksértés. Be volt piálva, s el­eresztett egy trágár mondatot. Borika megfogta és kilökte. — Milyen kompromisszumo­kat tudna elképzelni? — Hagyjanak békén! Bár­mikor készen állok akármi­lyen ellenőrzésre. — Aíi történne, ha este nyolckor kellene bezárnia? — Az tragédia. Mert nem Jenne forgalom. Ki van ír­va, hogy tízig tarthatok nyit­va. — Mi lesz, ha mégis bezá­ratják hatóságilag az Omniát? —- Adjanak egy cserehelyi­séget a Rákóczi úton, és meg­szűnik minden gond. FEDÄK SÁRI. „Egyes társa­ságok a mordkontránál ma­gasabb pontértékű kontrákat ’s bevezettek (például: Fedáik Sári). Ez azonban már indo­kolatlan túlzás” — mondja az 1981-es kiadású Ultikódex. Az Omnia históriája pillanatnyi­lag óvással a Pest Megyei Ügyészségnél tart. R. V. (Vége) Vízilabda 0B/II. Harmadik helyen Ceglédi VSE—CSMSK 9-6 (2-1, 0-2, 3-2, 4-1) Budapest, Komjádi uszoda. Cegléd: Konyesnyi, Beck, Kiss, Öcsai, Bóbis, Kelemen, Ungvári, Pap, Tóth, Lakatos, Bálint, Józsa. Edző: Czigány Károly. Góllövők: Kelemen (3), Ung­vári (2), Beck, Ócsai, Bóbis, Kiss. Újabb győzelmet aratott a fővárosban a ceglédi csapat. A múlt héthez hasonlóan is­mét az utolsó játékrész hozta meg a fordulatot. Ekkor négy gólt szerezve sikerült egyen­líteni és a győzelmet is meg­szerezni. A bajnoki tabellán a csapat továbbra is a harmadik helyen áll. A hét végén nehéz feladat vár vízilabdásainkra. Kettős forduló lesz, melynek kereté­ben szombaton 17 órakor az ötödik helyen álló MAFC csa­pata látogat Ceglédre, majd másnap a ceglédiek a máso­dik helyen álló Hódmezővá­sárhely csapata ellen játsza­nak idegenben. Beck Mihály ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap) Kempingcikk-kiállítás A Helyőrségi Művelődési Központban kempingcikk-kiállí­tást rendezett az át'ész Kossuth Ferenc utcai játék-, papír- és sportboltja. (Apáti-Tótn Sándor felvétele) Csak gazdaságosan lehet

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom