Pest Megyei Hírlap, 1987. június (31. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-11 / 136. szám

2 1987. JÜNIUS 11., CSÜTÖRTÖK Voroncov interjúja a L'Humanitének Átléptünk egy láthatatlan vonalat Juli} Voroncov, a szovjet külügyminiszter első helyette­se kijelentette, hogy a szovjet vezetés a tervezett szovjet— amerikai nukleáris leszerelési lépések támogatásának szeret­né megnyerni a francia kor­mányt. Felhívta a Nyugat fi­gyelmét, hogy a csernobili ka­tasztrófa után és a nukleáris robbanótöltetek egyre halmo­zódó tömege miatt új gondol­kodásmódra van szükség a nukleáris veszély és a bizton­ság értékelésében. „A szovjet vezetésnek az a benyomása, hogy nem tudtunk közös nyelvet találni a fran­ciákkal ebben a (leszerelési) kérdésben — mondotta Vo­roncov a francia L’Humanité- nak adott interjúban. — A hi­vatalos Franciaországban a saját nukleáris fegyvertár megőrzésének akarata uralko­dik. De mi nem is akarunk ehhez a fegyvertárhoz nyúl­ni... Mi azt mondjuk, hogy nekünk, szovjeteknek és ame­rikaiaknak van a legtöbb nuk­leáris fegyverünk, tehát ne­künk kell megtennünk az el­ső lépést is. nem olyan ország­nak, mint Franciaország.” A szovjet külügyminiszter első helyettese két fontos té­nyezőre hívta fel a Nyugat fi­gyelmét. „Valamikor az el­múlt tíz év alatt átléptünk egy láthatatlan vonalat, amelyen túl a világ biztonságát egyre jobban aláássa a nukleáris fegyverkezés... Könnyen ki­számítható, hogy öt-tíz év múlva a világon levő nukleáris robbanótöltetek száma eléri a százezret. Egyre valószínűbb lesz a véletlenszerű robbanás. Érezhetően növekszik az atom­háború-veszély, ami viszont csökkenti a biztonságot. Vo­roncov emlékeztetett arra, hogy a csernobili baleset hatá­sára pánik tört ki még olyan távoli helyeken is, mint Spa­nyolország vagy Anglia.” .,Európa reszketett egy kilo- tonnás vagy annál is kisebb robbanás radioaktív hatásaitól, pedig a világon ma hatvanezer ennél sokkal nagyobb erejű robbanótöltet van. Egyetlen Pershing robbanása pl. felér közel 600 Csernobiléval... Nem lehet tehát ugyanazokat a válaszokat ismételgetni, mint az 50-es években. Azóta meg­változtak a dolgok. A mai kor adottságaiban és a jövőben kell gondolkoznunk.” Nyugaton szeretnek arra hivatkozni, hogy az atomfegy­verek őrizték meg a békét Európában, pedig ennek az oka talán az volt, hogy a Szovjetuniónak esze ágában sem volt megtámadni a Nyu­Az abszolút konzervatív győzelem kérdőjelei Valósítások Nagy-Brítanniúban Szerdán általános megköny- nyebbülésre lezárult a kor­mányhatalomért küzdő három párt három és fél héten át folytatott kortesviadala: ma regg ’ 7 órától este 10 óráig 42 millió szavazati joggal rendelkező brit állampolgár járulhat urnák elé, hogy 2327 jelölt közül megválassza az alsóház 650 képviselőjét. Az utóbbi évtizedek leg­hevesebb — egyes brit meg­figyelők szerint „legpiszko­sabb” — korteskedésnek záró­akkordjaként a három párt vezére csak abban értett egyet, hogy a szigetország szavazó­polgárai a II. világháború utá­ni korszak legfontosabb válasz íása elé kerültek. Margaret Thatcher konzervatív kor­mányfő szerint „ez lesz talán az évszázad legsorsdöntőbb választása, mert a Munkáspárt féktelen politikája néhány hét alatt tönkreteheti a nyolcéves konzervatív kormányzás épí­tőmunkájával megteremtett felvirágzást”. Neil Kinnock munkáspárti vezér szerint „a nemzetet kiváltságosokra és nyomorgókra megosztó tha- tcherizmus nyolc éve után a brit nép változásért kiált”. David Owen és David Steel, a szociáldemokrata-liberális pártszövetség két társvezére szerint csakis a jelöltjeikre adott szavazatok menthetik meg a brit népet mindkét hagyományos kormánypárt ,.szélsőségesei tői”. A választási hadjárt során közzétett összesen mintegy 200 közvélemény-kutatói felmérés végeredményben olyan „vilá­gos” előrejelzést adott, mint amilyent a The Guardian po­litikai főmunkatársa szerint a pártvezérek kortesvitája te­remtett: „a teljes világosság mindent elhomályosít”. A bi­zonytalanságoktól irtózó lon­doni értéktőzsde a „Kóltbiztos” konzervatív győzelem körül támadt kérdőjeleket szerdán részvényárfolyam-eséssel nyugtázta. gatot — fejtegette Voroncov. „De tegyük fel, hogy hagyo­mányos típusú háború tör ki Európában. Az amerikaiak be­vetik a Pershingeket ellenünk. Mi meghalunk, de Nyugat- Európa is, anélkül, hogy mi akár csak válaszcsapást mér­nénk. Mint mondottam, mi le­vontuk a tanulságot Csernobil­ből, a Nyugat viszont sajnos, nem.” Voroncov végezetül hangoztatta, hogy a közvéle­ménynek nagy szerepe lehet a nyugati kormányok gondolko zásának megváltoztatásában. Anatolj Dobrinyin fogadta Horst Ehmkét Anatolij Dobrinyin, az SZKP KB titkára megbeszé­lést tartott Moszkvában Horst Ehmkével, a Német Szociál­demokrata Párt (SPD) veze­tőségének tagjával. A találko­zón véleményt cseréltek a le­szerelés kérdéseiről, a bonni kormánynak az európai kö­zepes hatótávolságú rakétákra vonatkozó álláspontjáról, a szovjet—nyugatnémet kapcso­latok fejlődéséről, valamint az SZKP és az SPD közötti érintkezésekről. Anatolij Dob­rinyin tájékoztatta vendégét a szovjetunióbeli átalakítás me­netéről. Gazdaságpolitikai döntések Véget ért a velencei csúcs Véget ért szerdán a hét leg­fejlettebb tőkés ország 13. csúcsértekezlete. A velencei tanácskozás záróakkordjaként Amintore Fanfani olasz ügy­vezető miniszterelnök felol­vasta a „hetek” közös nyilat­kozatát. A 14. tőkés csúcskonferen­ciát jövőre Kanadában tart­ják. A gazdaságpolitikai lépések szorosabb összehangolását, az eladósodott országok problé­májának differenciált megol­dását, valamint a gazdasági növekedés élénkítését és a foglalkoztatottság növelését tűzi ki célul a hét legfejlet­tebb tőkés ország a velencei csúcstalálkozón elfogadott zá­rónyilatkozatban. A dokumentum tartalmát szerda délután hozta nyilvá­nosságra Fanfani ügyvezető miniszterelnök. Az előző «na­pon közzétett három, politikai jellegű nyilatkozat után ezzel a záródokumentummal kerek­ké vált a kép: a hét állam (az Egyesült Államok, Kanada, Japán, az NSZK, Nagv-Bri- tannia, Franciaország é* Olasz­ország) nagy vonalakban meg­határozta a világgazdasági egyensúly visszaállítására vo­NA TO-külügyminiszterek tanácskozása Bizakodó brüsszeli vélemények Ma kezdik meg kétnapos tanácskozásukat Reykjavíkban a NATO-tagországok külügy­miniszterei. A NATO-hoz kö­zelálló brüsszeli Nouvelles At- lantiques a NATO-központ magas rangú tisztségviselőjé­től kapott tájékoztatás alap­ján szerdai számában közli: a tanácskozás fő témája a hagyományos fegyverzet, va­lamint a közepes hatótávolsá­gú rakéták. A hagyományos fegyverze­tet illetően a miniszterek meghallgatják a Varsói Szer­ződés Politikai Tanácskozó Testületé budapesti felhívásá­nak tanulmányozására létreho­zott magas szintű NATO-bi- zottság jelentését, valamint a beszámolót a bécsi megbeszé­lésekről, amelyet a két kato­nai tömörülés szakértői Bécs- ben folytattak a hagyományos fegyverzet csökkentéséről egész Európa területére kitér­Tegnap történT Jugoszláv pártküldiitség & MSZMP KB Társadalomtudományi Intézete meghívására szerdán küldöttség élén Budapestre érkezett Stipe Suvar, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága el­nökségének tagja, a JKSZ KB Társadalomtudományi Kuta­tások Központja tanácsának elnöke. Fogadás202*™ Just da Silva, a Portugál Köztársaság ’ budapesti nagykövete hazája nemzeti ünnepe al­kalmából szerdán fogadást adott a Gundel étteremben. A fo­gadáson részt vett Markója Imre igazságügyminiszter, Kővári Péter külügyminiszter-helyettes, valamint a politikai és tár­sadalmi élet számos más vezetője. Megjelent a diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja is. Karle Nordenstreng, a Nemzetközi Üjságíró-szervezet elnöke szerdán a Magyar Sajtó Házában átadta Megyeri Károlynak, a MUOSZ főtitkárának a szervezet Julius Fucikról elnevezett díját. Az ünnepségen jelen volt Lakatos Ernő. az MSZMP KB agitá- ciós és propagandaosztályának vezetője. Julius Fucik-díj jedően, az Atlanti-óceántól az Urálig. Bár a kérdéscsoport válto­zatlanul igen bonyolult, a NATO-központban úgy ítélik meg, hogy a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testüle­té legutóbb Berlinben tartott tanácskozásának állásfoglalá­sa, amely szükségesnek ítéli meg a hagyományos fegyver­zet diszparitásának megszün­tetését, igen pozitívan hathat a tárgyalásra. Hasonlóan bizakodnak a NATO-központban a közép­hatótávú rakéták visszavoná­sára tett szovjet javaslat egy­séges megválaszolását illetően. natkozó legfontosabb közös feladatokat. A nyolc fejezetre osztott, ti­zenhárom oldalas dokumen­tumban a csúcstalálkozó tag­jai a különféle területeken végzendő tennivalóikat rend­szerezik. Leszögezik, hogy nö­vekedésre, stabilitásra és a foglalkoztatottság növelésére irányuló politikát kívánnak folytatni. Az eladósodott országok megsegítése alapvető célként szerepel a zárónyilatkozatban. A „hetek” úgy vélik, hogy a fejlődő országok súlyos eladó­sodottsága veszélyezteti a fej lett kapitalista államok gazda sági növekedését. A dokumentum szerzői üd- vözlik. hogy Japán növelte a fejlődő országok fejlesztésére szánt pénzeszközeit. Szorgal mázzák, hogy a többi fejlétt ország is hasonlóképpen csele­kedjen. A „hetek” a jelentősen elszegényedett országok eseté­ben adósságaikra vonatkozóan kamatcsökkentést javasolnak. Shultz televíziós nyilatkozata George Shultz, amerikai külügyminiszter szerint Reá gan elnök már e hét végén, vagy a jövő hét elején meg­adhatja az új utasításokat a Genfben tárgyaló küldöttség­nek a közepes hatótávolságú európai nukleáris fegyverek­ről szóló szerződéstervezetről. A külügyminiszter ezt az ABC amerikai televíziós hálózat­nak jelentette kiN szerdán. Shultz azt mondotta, hogy a NATO ma kezdődő reykjavíki miniszteri tanácskozásán már végleges formába öntik az Atlanti Szövetség álláspontját mind a szerződés tervezeté­vel, mind a rövidebb hatótá­volságú nukleáris eszközök felszámolására vonatkozó szovjet javaslattal kapcsolat­ban. „Erről haladéktalanul je­lentést teszek és Reagan el­nök döntése várhatóan köz­vetlenig ez után születik meg” — mondotta. Habib közép-amerikai körútja Titkos találkozó a kontrákkal Oscar Arias Costa Rica-i elnök találkozott Philip Ha- bibbal, az amerikai elnök kö­zép-amerikai különmegbízott- jával, aki körutat tesz a tér­ség országaiban. Megbeszélé­sük fő témája az a Costa Ri- ca-i rendef?si terv volt, ame­lyet még ebben a hónapban megvitat majd a közép-ame­rikai konfliktusban közvetle­nül érintett öt állam vezető­je. Ez az úgynevezett Arias- terv egyebek között kimond­ja, hogy az Egyesült Államok­nak be kell szüntetnie a ni- caraguai kormány ellen har­coló „kontrák” segítését. Mint megfigyelők rávilágí­tanak, Habib mostani közép­amerikai kőrútjának az a cél­ja, hogy az öt közép-amerikai vezető találkozója előtt meg­próbálja szembeállítani az Arias-tervet az úgynevezett Contadora csoport rendezési elképzelésével. Habib a következő napok­ban felkeresi az érintett öt ország közül Salvadort, Gua­temalát és Hondurast is, vi­szont nem megy el Nicaraguá­ba. Az is ismeretessé vált, hogy Costa Ricában titkos megbeszélést tartott a nicara- guai ellenforradalmárok veze­tőivel. Befejeződtek a magyar-mongol tárgyalások Közös közlemény a látogatásról Mint arról lapunk első oldalán beszámoltunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa meghívására Dzsambin Bat- mönlmek, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizott­sága főtitkárának, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hu- rálja Elnöksége elnökének vezetésével június 8—10. között hi­vatalos baráti látogatást tett hazánkban a Mongol Népköz- társaság párt- és állami küldöttsége. A megbeszélések eredmé­nyeként Kádár János és Dzsambin Batmönh aláírta a Magyar Népköztársaság és a Mongol Népköztársaság kö­zötti gazdasági és műszaki- tudományos együttműködés fejlesztésének 2000-ig szóló hosszú távú programját, Czi- nege Lajos és Szonomin Luv­szangmbo, a két ország kö­zötti gazdasági és műszaki- tudományos együttműködési kormányközi bizottság társel­nökei pedig a Magyar Nép- köztársaság és a Mongol Nép­köztársaság közötti új kultu­rális és tudományos egyez­ményt írták alá. I. A megbeszéléseken széles körű véleménycserét folytat­tak a két ország társadalmi­gazdasági fejlődéséről, a két­oldalú kapcsolatok és együtt­működés helyzetéről és táv­latairól, valamint a nemzet­közi helyzet, a nemzetközi kommunista és munkásmozga­lom időszerű kérdéseiről. Kádár János tájékoztatást adott az MSZMP XIII. kong­resszusa határozatainak végre­hajtásáról, a népgazdaság helyzetéről és a szocialista Mindkét vezető állást fog­lalt a magyar—mongol kap­csolatok további sokoldalú fejlesztése mellett és kifejezte meggyőződését, hogy az meg­felel a két ország és nép ér­dekeinek, és jelentősen hoz­zájárul a szocialista közösség országai egységének erősítésé­hez. építőmunka időszerű felada­tairól. Dzsambin Batmönh tájékoz­tatást adott a Mongol Nép- köztársaság szocialista építő­munkájának időszerű kérdé­seiről, azoknak a nagy jelen­tőségű határozatoknak a vég­rehajtásáról, amelyeket a Mongol Népi Forradalmi Párt XIX. kongresszusa fogadott el a népgazdaság intenzív fej­lesztése, a szocializmus anya­gi-műszaki bázisának teljes felépítése érdekében, vala­mint az országban kibontako­zó alkotó tevékenységről. Megerősítették készségüket, hogy a többi KGST-tagország- gal együtt tevékenyen részt vesznek a szervezet együtt­működésében, annak tovább­fejlesztésében és hatékonysá­gának növelésében, a szocia­lista gazdasági integráció el­mélyítésében. III. Kádár Jáhos és Dzsambin Batmönh széles körű véle­ménycserét folytatott a nem­zetközi helyzet időszerű kér­déseiről. Korunk alapvető kö­vetelménye a béke megvédése, az atom- és más tömegpusz­tító fegyverektől mentes világ megteremtése, a tényleges le­szerelésre való áttérés, a nemzetközi együttműködés erősítése. Mindezt hatékonyan szol­gálja a Szovjetunió és a töb­bi szocialista ország széles kö­rű békeoffenzívája. Teljes támogatásukról biz­tosították a Szovjetunió nagy horderejű leszerelési javasla­tait, a tényleges megállapodá­sokra irányuló külpolitikai kezdeményezéseit. Üdvözölték az európai közép-hatótávolsá­gú rakéták és a hadműveleti­harcászati rakéták felszámo­lására vonatkozó szovjet ja­vaslatokat, amelyek mielőbbi megvalósítása jelentős lépés lenne Európa és a világ atom­fegyvermentesítésének útján. Aláhúzták a Varsói Szerző­dés tagállamainak az európai fegyveres erók és hagyomá­nyos fegyverzetek jelentős csökkentésére, a vegyi fegyve­rek betiltására tett javaslatai fontosságát és időszerűségét. Méltatták a Varsói Szerző­dés Politikai Tanácskozó Tes­tületé berlini ülésének jelen­tőségét, hozzájárulását a nem­zetközi béke és biztonság megszilárdításához, a kedvező világpolitikai folyamatok el­mélyítéséhez, a leszerelés és a fegyverzetkorlátozás ügyéhez. XSAK RÖVIDEN... DIPLOMÁCIÁI STÁTUSÁ­VAL összeegyeztethetetlen te­vékenysége miatt kiutasítottak egy svájci diplomatát a Szov­jetunióból — jelentette szer­dán a TASZSZ szovjet hfr- ügynökség. A szovjet külügy­minisztériumba kérették Svájc moszkvai nagykövetségének képviselőjét és közölték vele, hogy Erich Pirchert, a nagy- követség első titkárát nemkí­vánatos személynek nyilvání­tották, mert diplomáciai stá­tusával összeegyeztethetetlen tevékenységet folytatott. Erich Pirchernek egy héten belül el kell hagynia a Szovjetuniót. II. JÄNOS PÄL szerdán Tarnowban, a város egyik épülő templomának már elké­szült alapjaira felépített oltár­nál pontifikáit misét, amelyet összekapcsoltak egy boldoggá avatási szertartással és az új templom harangjának beszen- telésével. Tarnowból a pápa Krakkóba utazott, ahol a vá­ros melletti hatalmas réten találkozott a hívekkel, este pedig misét pontifikáit a Wa­wel katedrálisában. Reményüket fejezték ki, hogy a bécsi utótalálkozó hoz­zájárul a helsinki záróok­mány elvei és ajánlásai ma­radéktalan megvalósításához, előmozdítja a leszerelési tár­gyalások megkezdését, az európai béke és biztonság megszilárdítását. Kádár János és Dzsambin Batmönh megkülönböztetett figyelmet szentelt az ázsiai és csendes-óceáni térség bizton­ságával összefüggő kérdések­nek. Nagyra értékelték Mihail Gorbacsov vlagyivosztoki be­szédében előterjesztett konk­rét javaslatokat, amelyek reá­lis lehetőséget teremthetnek az ázsiai és csendes-óceáni át­fogó biztonsági rendszer ki­építéséhez. A fentiekkel összefüggésben is nagy jelentőséget tulajdo­nítottak a Kínai Népköztár­saság és a szocialista országok közötti kapcsolatok fejlődésé­nek. Állást foglaltak az indokí­nai térség vitás kérdéseinek békés, tárgyalásos úton törté­nő, külső beavatkozástól men­tes megoldása, a délkelet­ázsiai államok kapcsolatainak normalizálása, s közöttük a kölcsönösen előnyös együtt­működés és jószomszédi vi­szony megteremtése mellett. Kádár János elismeréssel méltatta a Mongol Népköztár­saságnak az ázsiai kontinens békéjének és biztonságának intézményesítésére és ennek elősegítése érdekében a biza­lom és a jószomszédi kapcso­latok erősítésére, az együtt­működés szélesítésére irá­nyuló konkrét külpolitikai kezdeményezéseit. A Magyar Népköztársaság Ismételt tá­mogatásáról biztosította, a Mongol Népköztársaságnak az ázsiai és a csendes-óceáni or­szágok közötti kapcsolatokban az erőszak alkalmazását kizá­ró mechanizmus létrehozására vonatkozó javaslatát. Dzsambin Batmönh a Mon­gol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága és a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja Elnökségének nevében Kádár János vezeté­sével magyar párt- és állami küldöttséget hívott meg hiva­talos baráti látogatásra Mon­góliába. A meghívást Kádár János köszönettel elfogadta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom