Pest Megyei Hírlap, 1987. június (31. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-25 / 148. szám

■ Abonyi krónikám Községi pénzügyek Nőtt a betétállomány Győré Sándor elnökletével az OTP abonyi fiókja mellett működő társadalmi tanácsadó testület a minap tartotta az első félévben esedékes ülé­sét. Kovács Béláné fiókvezető tájékoztatójából egyebek kö­zött kiderült, hogy a takarék- pénztár helyi képviseleténél a betétállomány az elmúlt év végén meghaladta a 200, a postahivataloknál elhelyezett összegekkel együtt pedig a 230 millió forintot. Az egy lakosra jutó megtakarított pénz 14 375 Ft. Sem az egyik, sem a má­sik számadat nem tartalmazza a takarékszövetkezet helyi ki- rendeltségénél nyilvántartott értékeket Megnőtt az érdeklődés — s ebben a fióknak, a tanácsadó testületnek egyaránt szerepe volt — a fiatalok számára elő­nyös, úgynevezett ifjúsági be­tét iránt. 1986 végén közel ezerkétszáz ilyen számlát ke­zeltek. Tavaly került beveze­tésre a nyugdíj-előtakarékos- sági betét, eziránt is növekszik a figyelem, többen kötöttek életbiztosítással kiegészített szerződést. Növekedett az építési köl­csön iránti igény, az elmúlt esztendőben 383-an (hetvennel többen, mint korábban) lettek adósai a pénzintézménynek. A folyósított hitelből 94-en csa­ládi házat építenek, fűtéskor­szerűsítés céljára 147-en, köz­területi közműépítésre 27-en nyújtották be igényüket, a többiek lakóház-helyreállítás­ra vagy toldaléképítésre kér­tek pénzt. Magánlakás-vásár­láshoz tizennégy, lakatlanul álló családi ház megvételéhez harmincnégy esetben nyújtot­tak segítséget. Gondot jelent, hogy az áfész-üzletek miért nem élnek az átutalásos rend­szerben történő áruértékesítés lehetőségével, pedig ez a munkaidőalap védelme mel­lett a vásárló kényelmét szol­gálná. hiszen mindössze az érintett üzletet kellene felke­Színjáték Az abonyi Somogyi Imre Ál­talános Iskola 6/b. osztálya az eltelt egy hónap alatt tíz alka­lommal mutatta be a Didergő király című mesejátékot a mű­velődési ház színháztermében, s nyomban hozzátehetjük, nem kis sikerrel. A szereplőgárda olyan népszerűségre tett szert az iskolatársak körében, ami­re ritkán volt példa. /V darab rendezője Király Béláné ta­nárnő. egyben osztályfőnök, aki sokkal többről számolt be, mint a mesejáték sikeréről. — Engem a pedagógia lé­nyege, s nemcsak osztályom, hanem nemzedékek sorsa ér­dekel. Nincs olyan nap, hogy pedagógiai szakirodalmat ne olvasnék, ne beszélgetnék ró­la, vagy egy-egy fontosnak vélt gondolatot, tapasztalatot, megállapítást papírra ne vet­nék. Hosszabb ideje írok, több száz oldalt kitevő, különféle dolgozatokat készítettem, ame. lyeket pedagógiai pályázatokra küldtem el. Nemrégen a Fő te­vékenységbe épített nevelési tartalmaié az osztályfőnöki órán címmel írtam dolgozatot. Lényege: miként lehet a ha­gyományos színjátszást az osz­tályfőnöki munkatervbe be­építeni, és ezzel a módszerrel immár 15 esztendeje hogyan oldom meg nevelési feladatai­mat. Tapasztalataim ugyanis pozitívak, már negyedik osz­tályomat nevelem e szerint az elképzelés szerint. Igaz, eddig bújtatottan alkalmaztam, a tanmenet szerint írtam a nap­lót, de egészen mást csinál­tam. Általában egy-egy szín­darab betanulására, előadásá­ra készítettem elő a gyereke­ket. — Miért újszerű ez a' mód­szer? — Több okból. Egyrészt nem szabadidős tevékenység for­májában oldjuk meg az előadás előkészítését, hanem az osz­tályfőnöki órába építve. Sza­badidejében a gyerek menjen sportolni, zenélni, nyelvet ta­nulni, vagy legyen a családja körében. Ugyanakkor az elő­adás előkészítése adhat szabad­idős programot is, ha kosztü­mök, vagy díszletek eikészité­resni. s ott egy időben mind a vételt, mind az áruvásárlási kölcsönt elintézhetnék, így sok jövés-menéstől mentesülhetne a vevő. A korábbinál nagyobb a sze­mélyi hitelek iránti igény, ám a keretgazdálkodásra való te­kintettel több kérelmet eluta­sítottak. A tanácsi pénzek ke­zelésével kapcsolatos felada­tok végrehajtása zavartalan volt, az egységes pénzalapból való gazdálkodásra történő áttérés nem okozott gondot, s az államigazgatás helyi szerve folyamatosan fizetőképesnek bizonyult, munkabérhitelt egy alkalommal igényeltek. Egyéb feladataik is vannak, amelyek megvalósítása a fiók dolgozóitól szervezettebb mun­kát igényel. Ezek közé tarto­zik a lakásnyeremény-taka- rékbetét, amire nyolc szerző­dést kötöttek. Az eddig 25 és 50 ezer forintos címletekben váltott betétkönyveket sze­retnék megtöbbszörözni, s eh­hez a munkához kérik a tes­tület tagjainak segítségét. Sorsolás félévenként lesz, a június 30-ig váltott betétköny­vek már részt vesznek a jövő év eleji sorsoláson. A szeren­csés nyertesek egy lakás, vagy annak az ára között választ­hatnak, ezen felül az OTP Pest Megyei Igazgatósága ér­tékes nyereménytárgyakat sor­sol ki. Az ügyfelek a 25 ezer forintos betétkönyvhöz egy, az 50 ezer forintoshoz két tombo­lajegyet kapnak, amelynek sorsolásán az ez év május 4. és június 30. között váltott be­tétkönyvek tulajdonosai vesz­nek részt. Legfrissebb feladat a június 15-től vásárolható gazdaság- fejlesztési és szerkezetátalakí­tási célból kibocsátott 10, 20, 50 és 100 ezer forintos címletű lakossági kötvény értékesítése. Sok előnye közül talán az egyik legfontosabb, hogy éven­te tizenegy százalékot kama­tozik. Gy. F, a tanórán se, illetve a szöveg megtanu­lása megkívánja. Másrészt a keret nem a színjátszó szak­kör, amely az egész iskola leg­ügyesebb gyerekeit tömöríti, hanem egy osztály, a legkü­lönbözőbb tehetségű tanulói­val. Harmadsorban az osztályfő­nöki munka négy feladatköré­nek megfelelő tartalmakat nem elvontan, erőszakoltan, metafizikusán tárgyaljuk, ha­nem az ötödik osztálytól a nyolcadikig a színjátszás során úgy tanulják meg a gyerekek, hogy szinte észre sem veszik. Sajnos ismét időszerű lett a magyar kultúra védelme. A szaktárgyi tantervek nem tud­ják ezt a követelményt rugal­masan teljesíteni, de az osz­tályfőnöki órákon megvan a lehetőség. Kizárólag magyar műveket viszünk színpadra, a zenei anyag kiválasztása so­rán is ezt tesszük, bár egy- egy táncbetéthez divatos slá­gerzenét alkalmazunk. Végül nem közömbös, hogy a gye­rek felkelhet az iskolapadból. — Csak a színjátszást talál­ja az említett nevelömunkára alkalmasnak? — Bármit, amit egy peda­gógus elmélyülten, komolyan, szenvedéllyel csinál; lehet az hobbi, vagy tudományos mun­ka. — önnek miért esett a szín­játszásra a választása? — Édesanyám valamikor a szabadkai Magyar Színkör tag­jaként Fedák Sárival is ját­szott. Édesapám, bizonyára, hogy anyámnak örömet szerez­zen, az ötvenes—hatvanas években számtalan műkedve­lő előadást szervezett és ren­dezett Abonyban. Én a két öcsémmel együtt minden pró­bán, előadáson a rivaldán kö­nyököltem. Később, magam is sokat szerepeltem az iskolai előadások alkalmával. A mai kívánalmaknak megfelelő, ak­tualizált mesejáték nemcsak a gyermekek tetszését nyerte el, hanem az első előadásra meg­hívott környékbeli pedagógu­sokét is, akik közül többen kedvet kaptak a módszer át­vételére. Gyuráki Ferenc A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 147. SZÁM 1987. JÚNIUS 25., CSÜTÖRTÖK Csetlő-botié toborzó Ép testben szárnyal a szellem Új formák Brigádvállalásck Teljesítmény szerint A munkaverseny új formáit alkalmazzák a Tejipari Válla­latok Trösztjéhez tartozó üze­mekben. Az ipar 15 megyei vállalata az elmúlt időszakban nagyfokú önállóságot kapott, s ehhez alkalmazkodva a kisebb munkahelyi közösségek is ön­tevékenyebbé váltak, termelő- munkájukban a korábbinál is vállalkozóbb szellemben dol­goznak. Az állami tejipar több mint 600 szocialista brigádja közül sok már teljesítményhez kö­tődő, úgynevezett szerződéses vállalások szerint tevékenyke­dik, versenyfelajánlásaik úgy születnek meg, hogy az üze­mek igazgatói előzetesen is­mertetik a termelési célkitű­zéseket a brigádokkal, ame­lyek ezek ismeretében vállal­koznak, megállapodva a vál­lalatvezetéssel a teljesítéshez kötődő anyagi juttatásokról is. A módszert a Fejér-Komá- rom Megyei Tejipari Vállalat­nál kísérletezték ki, s az idei kedvező tapasztalatok alapján számos üzemben alkalmazzák. Az üzemrészek vezetői felha­talmazást kaptak a nyereség- részesedés meghatározott szá­zalékának helyi elosztására is, így lehetőségük nyílik a bri­gádtagok fizikai és szellemi többletmunkájának az eddigi­nél nagyobb anyagi elismeré­sére, a minőséget javítók ju­talmazására. A közelmúltban számos te­lefonhívást kaptam, a város jó néhány pontjáról aggódó emberek kértek segítséget: a platánok alig kinevelt levelei hullanak. Hullanak a Kossuth téren, hullanak a Lenin park­ban, de károsodtak a fák a Szabadság téren és városi für­dőnél is. Mi lehet-e rejtélyes kór oka? Sajnos, sokkal egysze­rűbb a magyarázata, mint hinnénk. Cegléd ugyanis az iparosított országrész közvet­len közelségében helyezkedik el. A ceglédberceli dombság nem jelent akadályt, így a felső légköri szennyezések minden különösebb nehézség nélkül eljutnak a város fölé. A mostani advektív, vagyis szállított légszennyezés ismét felhívja a figyelmet a jóléti erdőkoszorú létesítésének fon­tosságára, hogy végre célcso­portos eszközök felhasználá­sával megoldódjék Cegléd le­vegőgondja ! Húsz-huszonöt nappal ez­előtt nagyobb mennyiségű kéngázos légszennyezést ho­zott fölénk az északnyugati légáramlat, s mivél párában gazdagok voltak a légtöme­gek, úgynevezett savas eső hullott ránk. Szerencsére ki­sebb, mint amilyenekről hal­lunk, de ahhoz elégséges volt, Nagyapáink vígan rúgták a rongylabdát a faluszéli gye­pen, az iskolások kedvenc já­téka volt a longa méta meg számos más, mára elfeledett időtöltés. Az iskolai tornaün­nepélyek eseményszámba mentek, ahová tömegesen tó­dultak a szülők, hozzátartozók. Mára a hangsúlyok eltolódtak. Kevesebb az erőt, ügyességet kívánó testmozgás, ami vala­ha magától értetődő velejáró­ja volt a gyerekek mindenna­pi életének. Ma operatív bizottságok vannak, átszervezések és je­lentések, jogos kívánalmakat szednek pontokba, csak éppen a fiatalok egy jelentős hánya­da véznán és fejletlenül éri hogy a kéngázokra igen érzé­keny platánok kifejezzék nem­tetszésüket. Semmi másról nincs szó, de hogy ilyen sajnálatos élmény­ben se legyen részünk, az ere­detileg a következő ötéves tervidőszakra javasolt telepí­tést jó lenne meggyorsítani, amely az abonyi löszps talaj­szemek elsodrásának megaka­dályozására is alkalmas len­ne. K ........ A A meglevő erdőkre Is job­ban kell vigyázni, a nyári lomtalanítások idején sem a törteli úti kiserdőt, sem egyéb fás területet ne használjunk kacatjaink lerakására. Ennyi önfegyelmet bizton remélhe­tünk felnőtt embertársaink­tól. Később ugyanis a rendbe­tétel sokkal többe fog kerül­ni, és sajnos azoknak kell fá­radozniuk és „lenyelniük” a költséget, akiknek a rendet­lenséghez talán semmi köze sem volt. A platánok keserves napjai intő jelek, belátásunkon mú­lik, hogy néhány évtized múlva a bálványfa és a selyemkóró, betyarkóró, vadkender stb. lesz-e az uralkodó flóraele­münk. Ez valóban nagy tét. A savas eső megérkezett — hívatlanul. Surányi Rezső meg a regruta kort. A változ­tatási szándék persze megvan, mint ahogy a Ceglédi Városi nács V. B. művelődési, ifjú­sági és sportosztálya is fel­adatának érzi az ezzel kapcso­latos irányító, szervező, ellen­őrző feladatokat. A legfontosabb az egészsé­ges életmódra nevelés, a diák- és a szabadidősport színvona­lának emelése. Most tanulják, próbálgatják az ezzel össze­függő új teendőket. Hét sport­ági szakszövetség és három szakbizottság segíti az appa­rátust. A közreműködésre kapható 350—400 társadalmi aktivista nem elegendő, több­re volna szükség a városban és vidékén, szülőből és peda­gógusból egyaránt. A diáksportélet lényege nem a versenyszerű testedzés, ha­nem a kinek-kinek kedve sze­rinti, rendszeres mozgáslehe­tőség megteremtése. Az ügye­sek amúgy is kiválasztódnak, ők rendszeres versenyzési al­kalomhoz jutnak. Vannak köz­tük, akik több sportágban is összemérik erejüket. Nyilván az ügynek kedvez, ha meghosszabbítják a ver­senyidényt, bővítik az indu­lók számát és az eseménye­ket — lehetőség szerint — az iskolai pályákon bonyolítják le, ahol a diákok láthatják társaik tudását, és könnyebben kedvet kaphatnak követé­sükre. Az a cél, hogy a ke­vésbé ügyeseket, a csetlő-bot- lókat is bevonják a közös já­tékba, a hétköznapi progra­mokba, természetesen szigo­rúan az önkéntesség betartá­sával. A Zalka Máté Motoros Klub 1987. július 18-án és 19-én nemzetközi gyorsasági motor­kerékpár-versenyt rendez Zán- kán a 73 116-os, a 7313-as és a 7312-es bekötőutak által határolt területen. A viadal része az amatőröknek szóló széria-motorkerékpárok verse­nye, 150 és 250 köbcentiméte­res kategóriában. Mindkét tar­tomány első helyezettje ETZ motorkerékpárt kap jutalmul. A közúti géposztályok futa­main bárki indulhat, akinek Tavaly októberben tizenhat diáksportkör és egy diáksport­egyesület alakult területünkön. Máris lemaradásban van a ceglédi Földváry, a Várkonyi, az újszilvási Béke utcai és a törteli általános iskola, ahol eddig kevés tanulót tudtak megnyerni a célnak. Az isko­lai termek, pályák, szombati, vasárnapi jobb kihasználását szorgalmazhatják a sportkö­rök. Helyesen járnak el azok a tanintézmények, amelyek több házi foglalkozást rendeznek. Beváltak a Táncsics iskola hét­végi sportnapjai, kecskeméti uszodalátogatásai, a Mészáros iskola téli sítúrái, az abonyi Somogyi iskola szülők és gye­rekek számára szervezett kö­zös rendezvényei. A közép- iskolások túrái is helyeselhe- tők. A városi tornacsarnok 1984 óta működteti nyári sportnap­közijét. amely a vakáció ide­jén 250—300 gyereket fogad. A Budai úti napköziben a szünidő alatt hetenként egy­szer irányított sportfoglalkozá­sokat tartanak. A lakótelepi sportnapokat felújítják. Az úszásoktatás egyre szélesebb körre terjed ki. Nyilván az az első és alap­vető követelmény, hogy a gyerekeknek igényévé tegyük a rendszeres mozgást. Erre még a sűrű iskolai elfoglalt­ság közepette, is icjőt kell sza­kítani. hiszen a kikapcsolódás eme egészséges formái köny- nyebbé és eredményesebbé te­hetik a szellem épülését is. T. T. nincs (és nem is volt) mo­torkerékpárra, autóra, go­kartra vagy motorcsónakra szóló licence (versenyvezetői engedélye). Viszont nem nél­külözhető :az érvényes jogo­sítvány, a felelősség- és bal­esetbiztosítás (a helyszínen is megköthető), az érvényes for­galmi engedély, a rendszám, a 400 forintos nevezési díj, és természetesen egy 250 vagy 150 köbcentis ETZ További fel­világosításokkal a Zalka Má­té Motoros Klub szolgál (1094, Budapest. Liliom u. 13.) Jó lenne meggyorsítani Platánok keserves napjai Gyorsasági motorverseny Vakoknak eszperantóul Libero kaj Vannak emberek, akik sok mindent felajánlanak a kö­zösségért, embertársaikért, aztán, mikor a tettekre kerül­ne sor, csendben, olykor ci­nikusan félreállnak. S vannak, akik időt, fá­radságot nem ismerve szinte megszállottként, önzetlenül se­gítenek másokon. Közéjük tartozik Nagy Ig­nác vecsési nyugdíjas is. Aki a vecsési Attila utca 14. szám alatti ház takaros kertjét, udvarát veszi szemügyre, aligha gondolná, hogy gazdá­ja az eszperantó ismeretében éppen Petőfi valamelyik ver­sét teszi át Braille-írásra a meleg konyhában, megannyi örömet szerezve a született vagy betegség által világtala­nokká lett embertársaknak. S aki ilyen tettekre vállal­kozik, így vall életéről: „A nősülés után Vecsésre kerültem. Az ötvenes évek­ben Sztálin haláláig nem volt tanácsos az eszperantó nyelvet még emlegetni sem. Azért Csóra Simon bácsitól lassan mégis ellestem a nyelv alapjait, amit 1956 után egy amo - és nyelvtanfolyamon tökéletesí­tettem. Tetszett ez a nyelv, mert internacionalizmusra ne­velt, jó összetartó ereje volt, s van, nem .utolsósorban tet­szett az eszperantisták egymás iránti segítőkészsége is — mondja Nagy Ignác. Aztán a nemzetközi kapcso­latai is kialakultak, hiszen egymás után érkeztek az esz­perantó nyelvű levelek. Sőt az eszperantista barátok sze­mélyesen is megjelentek Ve- csésen. Egyszer egy lengyel cso­port járt náluk, köztük egy vak kislány. Vele csak Braille, a híres francia orvos pontírá­sával lehetett levelezni. Nem sajnálatból, emberségből pró­bált Nagy Ignác ettől kezdve a vak embereken segíteni. Pénzét, szabadidejét, olykor egészségét sem kímélve, éjsza­kákon át ismerkedett a Braille- írás alapjaival. A pontírás alapja az ap­rócska téglalapban elhelyez­kedő hat pont ábécének meg­felelő variálása. Az eszperan­tó 28 betűjét és az írásjeleket lehet ezekkel a pontokkal a emberség vak ember ujjhegyei által jól érzékelhető formában kifejez­ni. Lassacskán Petőfi-versek, Puskin-aforizmák, közérdekű híradások fordításával, majd Braille-írásra alakításával sze­reztem örömet az ismerős vak embereknek. Aztán Schulz Jó­zsef barátommal — aki szin­tén neves eszperantista — felajánlottuk segítségünket a Vakok Intézetének. Eddig közel félszáz kötetre valót, több ezernyi oldalt for­dítottam az eszperantista va­kok számára, akik szinte a kezem alól vinnék el a füze­teket. Csere útján már kül­földre is eljutottak a fordítá­saim, s a világtalan emberek alig hiszik el, hogy egy látó ember készíti ezeket számuk­ra. Elsősorban Petőfit fordítot­tam, ami minden ember szá­mára vonzó. Most éppen a Szabadság és szerelem — Li­bero kaj amo — ciklust for­dítom. De Puskin mellett a Paco (Béke) című eszperantó lapból, a kínai eszperantó új­ságból fordítottam története­ket, novellákat, színes íráso­kat. Nézze, mások játékkal, szórakozással, utazással, kocs- mózással töltik idejüket. Én erre tettem fel az életem. Csodabogárkodásnak s oly­kor patetikusnak tűnik, de nekem az a hobbim, hogy segítsek másokon, s főként a világtalan embereken. Egyéb­ként is a béke és humaniz­mus a legszebb, legszentebb eszme, amit valaha is magáé­nak mondhatott az emberi­ség, még akkor is, ha olykor elkoptatottnak tűnnek ezek a 6zavak.” Füzeteket vesz elő, amelyek gondosan csomagolva, kötésre várnak. Tizenkét füzetet rak elém az asztalra, rajtuk a pontírással ábrázolt betűk fe­gyelmezetten sorakoznak egy­más mögött. No nem tévedés, mert valóban egymás mögött, hiszen az aprólékos kézi pon­tozáskor balról jobbra — tü­körír ésszerűen — kezdi a so­rokat, s a papír átfordítása után látható az olvasásra kész pontírás. „Sajnálom, hogy a család­ban a gyerekeim sem az esz­perantóhoz, sem a Braille- íráshoz nem kaptak kedvet — mondja Nagy Ignác — Én mindenesetre tovább folyta­tom ezt a munkát.” Orosz Károly ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom