Pest Megyei Hírlap, 1987. június (31. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-01 / 127. szám
Támogatás lakásvásárláshoz A városi tanács hatósági osztálya és a lakásügyi társadalmi bizottság javaslatára a végrehajtó bizottság újabb személyeknek adott támogatást lakásvásárláshoz. Bene Benjáminná, Gödöllő, a Gyógyért dolgozója, egyedül neveli kiskorú gyermekét, 60 ezer forint kamatmentes kölcsön, 40 ezer vissza nem térítendő szociális támogatás. Merényi Istvánná, Budapest, a Ganz Árammérő- gyár dolgozója, egyedül neveli kiskorú gyermekét, 60 ezer kölcsön, 40 ezer szociális támogatás. Tóth István és felesége, Gödöllő, a férj a Kip- szer fővállalkozói beruházási irodájának dolgozója, a feleség Kerepestarcsán tanít, két kiskorú gyermeket nevelnek, 50 ezer kölcsön, 40 ezer támogatás. ____________ H ajtatás Bemutató Foton Körzetünk paradicsomhajtató kertészeit is érdekelheti: holnap a holland Sluis és Groot vetőmagcég tart nyitott szakmai napot Foton az Ötvös utca 29. szám alatti kertészetében. ___________ Petőfi iskola Megalakul a tanács A gödöllői Petőfi iskolában június 5-én délután 5 órakor tartják az iskolatanács alakuló ülését. Fórum Nyugdíjasoknak Érdekesnek ígérkező fórumnak lesz a színhelye ma, hétfőn délután a népfront városi bizottságának klubháza, ahol arról lesz szó, hogyan tudja ellátni a kereskedelem az idős embereket olcsó élelmiszerekkel és ruházati cikkekkel. Egyúttal divatbemutatót tartanak, sőt varrási tanácsokkal is szolgálnak. Az esemény 16 órakor kezdődik. Árammérőgyár Vért adtak A Ganz Árammérőgyár dolgozói közül a legutóbbi véradónapon százharminchaton adtak vért, összesen 96 litert. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Magyar filmek múzeuma: Férjet keresek, készült 1940- ben, 17 órakor. Lakatos Vince: Agrárszoció, fotókiállítás, megtekinthető 15—19 óráig. A hónap műtárgya: Nagy Sándor: Harmadik mese, megtekinthető az előtérben. Mozi Asterix, a gall. Színes, magyarul beszélő francia rajz- :ilm. 4 órakor. Kétségbeesve keresem Su- sant. Színes, amerikai íilmvíg- játék. 6 és 8 órakor. LLOI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIV. ÉVFOLYAM, 126. SZÁM 1987. JÜNITTS 1.. HÉTFŐ A népfront közreműködésével Kis közösségek országos hálózata Akárcsak a bávatag gyermeket, az iskolák, tanfolyamok, továbbképzések formáló, rontó gépezetén keresztülhaj - szolt felnőttet is irányítani kell. Hányszor, de hányszor elkeli mondani, édes fiacskám ne mászkálj a pocsolyába, ne törd össze az utcai lámpaburákat, ne csavard ki a fács- kát... Valami ellenállhatatlanul vonzza az embert — születése pillanatától haláláig — a rossznak nevezett magatartásra, cselekedetre. A kocsmába, tivornyahelyekre úgyszólván magamagától megy be, rászokik a cigarettára, mindenféle szervezetét roncsoló lőrékre, újabban a kábaság- ba, sőt halálba taszító kábítószerekre. Lényünkhöz méltóan Ezekhez szükségtelenek tanfolyamok, klubok, körök. Minden olyan cselekvésre azonban, ami nem hat azonnal, amihez kevés lelökni néhány féldecit, beszívni a kábítószer gőzét, amihez valamennyi erőfeszítés, egy kis gondolkozás, csipetnyi türelem kell mások iránt, szóval az effajta cselekvésnek az előmozdítására óriási erőfeszítésekre van szükség. És mennyi szóra. Rengeteg szó kell már ahhoz is, hogy egyáltalán észrevegyék, hogy egyáltalán visszautasítsák, mondván: ?ie' csináld. Hogy én olvassak, honismerettel foglalkozzam, közösségekben hasznosítsam erőmet, eszemet, amikor ott üldögélhetek a füstös kocsmában ... Én pedig ott üldögélek az ilyen prófétai lelkületű embereknek a gyülekezetében, s ökölbe szorított kezekkel türtőztetem magam, mert ezek vég nélkül mondják az igét, folyik belőlük a szó, mint a folyékony láva. Talán abban a hitben, hogy ha be nem áll a szájuk, képesek hatni a mi- hasznákra, akik mindahányan vagyunk, hogy csináljunk már valami olyat, ami méltó hozzánk. Az eszünkhöz, az erőnkhöz. Észlény voltunkhoz. A minap a gödöllői közművelődési intézmények társadalmi vezetősége szentelt ilyen szócserére bő fél délutánt A Hazafias Népfront művelődés- politikai koncepciójáról, köz- művelődési programjáról beszélgettek. A népfront országos tanácsának két munkatársa is eljött, ők az egész nemzetre kiterjedő kérdésekről tájékoztattak, a helybeliek a városi dolgokról. Nincs szervezet, mozgalom, amelyik meg tudna lenni az eredmények nélkül. Hiába hajtogatják képviselői, ők csupán serkenteni, összefogni, koordinálni, ahogyan ezt manapság előszeretettel mondogatják, irányt mutatni akarnak. Eredmények tudata nélkül képtelenség létezni. Amit ezen a délutánon elmondtak abban keveredett óhaj, terv, ötlet, s az, amit úgy szoktak kezdeni, kezdeményezésünkre ez és így történt. Védelemre szorulók Szülői munkaközösségek, honismeret, közösségi művelődés, öntevékeny mozgalmak, kulturális értékek terjesztése, olvasómozgalom, klubok, körök: ilyesmikről volt szó. S olyan újdonatúj. fölfedezésekről, mint a családnak a kitüntetett szerepe. Ez is példa arra, hogy micsoda érzéke van az embernek a romboláshoz, s mekkora erőkifejtés kell utána az újjáépítéshez. Emlékeznek még rá? A régifajta család elavult, meg kell reformálni, az új időkhöz, új igényekhez igazítani. Ne bábáskodjanak fölöttünk az öregek, ne legyünk összezárva a vénekkel, elszakadni, különválni, messzire az úgynevezett családi tűzhelytől. Akik pedig oly messzire jutottak, hogy már csak egyedül szűkölnek emeletes házukban, szaladgálnak a pszichológushoz megérdeklődni, mitől kapnak idegbajt. Mennyi védelem! Védeni kell a gyermekeket és az ifjakat, a családot, a nőket, az öregeket. Állandó feladat a tankötelezettség teljesítésének társadalmi segítése. Előbb- utóbb alighanem föl kell állítani a népfrontaktivistákat védő hálózatot, mert az is észbontó lehet, hogy ők folyton csak közreműködnek, befolyásolnak, segítenek, ösztönöznek, ha valami netán szárba szökkenne, tucatnyian ágálnak a sorban, mi csináltuk, a mi érdemünk. Ezen az összejövetelen is csak mondták, mondták, hogyan kellene, hogyan nincs Gödöllőn. De mikor lesz ebből szár? Nemes föladat Él bennük az igény a van iránt is. Ez természetes. Noha többnyire másokkal együtt, közösködve, de sorolták az akciókat: augusztus húszadikai ünnepségek, városi fórumok, pályázatok. Részt vesznek, köz reműködnek: a honismereti munkában, a sajátos politikai programokban, barátsági hét, békehónap, a könyvtár kezdeményezéseiben, Könyv és ifjúság, Film és ifjúság, Kell a jó könyv, Olvasó ifjúság, Tények, tanúk sorozat. Az utóbbi időben sokféle mozgalom, körök, klubok hálózata kezd kibontakozni. Vagyis közösségek alakulnak. Ösztökélésre, vagy teljesen öntevékenyen, majdnem mindegy. Közösség legyen. Kis kő zösség. A közösség kaloda és mentsvár. Keret és kitárulkozás^ lehetőség. Alkalom megméretésre, fékezője a rossz indulatok kitörésének. Eme közösségek létrejöttében kíván egyre hatásosabban közremű- ködiii a népfront. Szerte az országban és Gödöllőn. Nemes föladat. Hogy hogyan és miképpen, arról még sokszor esik majd szó a város fórumain. K. P Megyei elsők Első lett a megyei bajnokságban a Karikás Frigyes Ál talános Iskola kosárlabdacsapata. Ezzel a helyezéssel bejutottak az úttörő-olimpia országos területi döntőjébe. A Mácsai Tamás testnevelő tanár által vezetett csapat május 30-án és 31-én Nagykőrösön négy megye kosarasaival versenyez, itt dől majd el, továbbjutnak-e a kecskeméti országos döntőbe. Attila nem maradt egyedül Segítettek a bajban Túlságosan közelivé, túlságosan köznapivá váltak a tragédiák életünkben. Jól tá- jékoztatottságunk már-már veszélyezteti az igazán a szomszédunkban megesett balesetek felismerését, és azt, ami ennél is fontosabb, hogy nekünk kell beavatkoznunk a tragikus folyamatba, nekünk kell segítenünk, hiszen mi vagyunk a legkisebb távolságban. Míg a többiek csak az újság hasábjain értesülhetnek a szomorú esetről, addig mi jártunkban-keltünkben tapasztaljuk a következményeit. Tavaly egy párás novemberi napon nevelési érekezle- tet tartottak az iskolákban, így az aszódi Petőfi Sándor Gimnáziumban is. Öröm a diákoknak! Lehetne ilyen minden hónapban! ^ túrái Fónagy Attila, a középiskola negyedikes tanulója is így vélekedhetett, amikor elhatározta, hogy elmegy tankolni a motorkerékpárjával. Ezen a napon hosszas kérlelés után Zoltán öccsének is örömet akart szerezni, elvitte magával a rövid útra. Hazafelé érte őket a baleset, amivel bárki számolhat, ha útnak indul, de amire senki sem gondol, mert senki sem gondolhat. Zoltánt elvesztették a szülei és a családtagjai. Attila nagyon súlyos sérülésekkel került kórházba. Amikor hazaengedték, még nem kaphatott járógipszet. Édesanyja betegállományba került, szabadsága terhére az édesapa utaztatta a fiát Aszódra és vissza. A szabadság végesnek bizonyult, és fizetetlen szabadságot is igénybe kellett már venni, hogy a gyermek ne maradjon le a tanulmányokkal. A munkahely számára viszont hiányzott az édesapa jelenléte. Ekkor szerzett tudomást ezekről a viszonyokról a túrái pedagógus-pártolapszerve- zet. Nem haboztak, segíteni kell! Ügy döntöttek, hogy magukra vállalják a gimnazista fiú szállítását, nehogy túl sokat hiányozzon és ne tudjon leérettségizni ebben az évben. Békési István igazgatóhelyettest, pártvezetőségi tagot bízták meg a szolgálatok megszervezésével. Mint elmonda, összesen negyvennégy alkalommal segített a családnak ez az összefogás. A tantestület tagjai mellett a Galga Áfész dolgozói is jelentkeztek, s ezek ismeretében a család rokonai is részt vettek a szállításban. Még nyugdíjas pedagógus is bizonyította tettre- készségét. Ezekben a napokban Fónagy Attila már túl van az írásbeli érettségi vizsgákon s a szóbelire készül. Talán ez a segítség is hozzájárul ahhoz, hogy most a legnagyobb feladatra tudja az erejét összpontosítani: tanító szeretne lenni. Tanítóképzőbe felvételizik. Most már van járógipsze és társai támogatásával azon is fáradozik, hogy teljesen egészségessé váljék. Mit tehetünk mindehhez?’ Az esetet sokféleképpen lehet magyarázni. Azért segítettek a pedagógusok, mert egy leendő tanítót láttak a segítségre szorulóban? Nem hiszem. Azért, mert olyan sokszor kérte a szülők munkáját, támogatását az iskola, hogy egyszer már fordítva is szükség volt erre? Lehet. A pontos választ az önzetlen segítők megfogalmazhatták magukban. Ki tudja, holnap talán ők szorulnak hasonló gondoskodásra. Balázs Gusztáv Madárbarátok A macskák és a vörösbegy Szép számmal, de az időjárás miatt nem olyan sokan, mint korábban érkeztek a Magyar Madártani Egyesület gödöllői csoportjának összejövetelére. A művelődési központ 3-4-es termében Jáky Kálmán, a csoport elnöke röviden szólt arról, hogy az összejövetelek helye kérdésessé vált, mert magas a terembér. Szeptemberig eldől, hogy a jövőben hol és mikor jöhetoek össze. Többen a tagdíjfizetés, mások a táborozás, a nyári teendők felől érdeklődtek. Az évi tagdíj felnőtteknek 200, diákokul CödíyMöi l/őrost Tonáts V« B* hatósági osztálya páSyásaftoi hirdet a Gödöllő, Kossuth Lajos u. 58-60. sz. alatti gépkocsitárolók használati (bérleti) jogának megszerzésére A részletes pályázati hirdetmény megtekinthető a városi tanács hirdetőtábláján, a helyszínen és az ügyfélszolgálati irodában. A gödöllői művésztelep egyik vezető mesterének, Nagy Sándor festő- és grafikusművésznek alkotói jellegzetességeiből jó ízelítőt ad az a 17 lapból álló mesesorozata, amelynek 3. lapját ezúttal a hónap műtárgya szerepében láthatjuk. Három idézettel igyekszünk rögzíteni a művészre, illetve a műre vonatkozó legfontosabb tudnivalókat. Az első Cellér Katalintól, a Nagy Sándor-monográfia szerzőjétől származik, a második Szabadi Judittól, a szecesszió stíluskorszakának neves kutatójától, a harmadik pedig magától a művésztől. Ez utóbbi egyébként a Harmadik mese teljes szövege. Nagy Sándor az Országos Mintarajziskolában tanult. Székely Bertalan tanítványaként. Kétéves római ösztöndíj után párizsi tanulóévek következtek a Julian Akadémián. 1900-ban tért haza ... 1907-ig, Gödöllőre való költözésükig. Veszprémben élt feleségével. 1903-tól jelentek meg azok a Nagy Sándor által illusztrált könyvek, melyek az új magyar könyvművészet nyitányát jelentették. ... grafikai nyelve kialakításában a legerőteljesebb ösztönzést a szecessziótól kapta. Nemcsak a szecesszió érzelemnak és nyugdíjasoknak 60 forint. A nyári táborozásra jelentkezésnek lejárt a határideje, még egy napot sem lehetett késni. Nyáron is tartanak a megfigyelések, számba vesziik például a gólyákat és a fészkeiket. Aki új fészekről tud, az jelentse Jáky Kálmánnak. 1989-ben hazánkban nemzetközi kongresszus lesz, ahol fő helyet kap a fehér gólyákkal való foglalkozás. \ Papp Tibor titkár arról a küldöttgyűlésről számolt be, amelyet a közelmúltban tartottal az állatkertben, majd következett a diavetítés, a madárhangok szalagról való kczvetítése. A csodálatosan szép madárcsicsergések, kellemes dallamok olyan benyomást keltettek, mintha a ligetekben, parkokban, erdőkben vagy tó partján, szántóterületen lettünk volna. Harminc hazai madár, közöttük a fülemüle, a gyurgyalag és a sárgarigó hangja szólalt meg. Bamberger Zsuzsa megjegyezte, ezekből környékünkön is sok él. Ö egy sérült madarat is meggyógyított, majd szabadon engedett. Turbékoltok a vadgalambok és a gerlék, egy tó partján feltűnt a tőkés réce és gyönyörködtünk a színes fácánpárban. Ezek úgy megszokták a motorizációt, hogy az érkező járművek elöl csak az utolsó pillanatban szállnak fel. Szó esett arról is, hogy a Boncsokban elszaporodtak a kóbor macskák, a szép vörösbegy pedig, mivel alacsonyan rakja a fészkét, gyakran esik áldozatul a ragadozók szenvedélyének. y Hasznos és kedves alkalom volt ez a találkozó is. Tagok és egyesületen kívüliek egyaránt megjelenhetnek a madarászok estéin, hiszen a mozgalomnak az a célja, hogy mind többen ismerjék és védjék a madaraikat, vélekedett Jáky Kálmán. Cs. J. ISSN 0133-1957 (Gödöllői Hírlap) világa, olykor érzelgőssége, szentimentalizmusa és erotikával átszőtt melankóliája iránt volt fogékony, hanem stilizáló, dekoratív törekvése, féktelen díszítőkedve iránt is. Ugyanakkor a szecesszió egyik alapvető törekvésében is támogatta: az emberi lét nagy kérdéseit, melyek főleg a szerelem és a múlandóság gyönyörű és fájdalmas talányára irányultak, olyan pedagógiai célzatú, általános és jelképes formában igyekezett megfogalmazni, amelyhez a „modern stílus’’ szimbolizmusa egyszerre szolgáltatott példát és igazolást. Április, napsugárral inger- kedik a szél, hol betakarja sötét felhőkkel, Kol.,. egyszer édes gyermekhang, másszor rekedt férfi: egyszer a szív liliom után vágyik, másszor hervadt... Rossz könyvek égető lángja emészti. A fantáziát leköti magának az állat. Forgatagba űzik az ábrándok. Egyszer föl, eg- szer le a kerék, összezúzzák a szivet. S a boldogság? A Harmadik mese tanú- bizonysága szerint Nagy Sándor nemcsak modoros külsőségeket örökölt a szecessziótól. Ami legtöbb kortársától — köztük a gödöllői művésztelep többi tagjától is alapvetően megkülönbözteti, az a szemmel nem látható minőségek grafikai megrögzítésére való következetes törekvése. A hónap műtárgyául kiválasztott lapunk szépen példázza ezt a törekvését. Az értelmi, érzelmi természetű kapcsolatokat, vonzalmakat, kisugárzásokat kacskaringéé vonal- kötegek jelzik itt. Hullámzásuk iránya, mértéke, az indázatok színe, sőt az egyes színeken belül a telítettségi fokozatok mind-mind a szereplők értelmi, illetve érzelmi világát jellemzik. A XX. század első felében többféle kísérlet indul el abban az irányban, hogy a korábban meggyökeresedett képalakító elvet, mely szerint csakis az ábrázolható, ami látható, hatályon kívül helyezzék a művészek. Nem jelentéktelenek, és nem is öncélúak ezek a törekvések, hiszen a kor társadalmi valósága egyre ellentmondásosabb, a felszíne egyre kevesebbet árul el a mélységeiből. Nagy Sándor megoldása hazai gyökerekből táplálkozik, mindenekelőtt a népművészetből leszűrhető tanulságokat hasznosítja.' Szóban forgó mesesorozatának időtállóságát is — ma már bízvást elmondhatjuk — elsősorban ez a sajátossága szavatolja. Pap Gábor A hónap műtárgya Nagy Sándor: Harmadik mese
