Pest Megyei Hírlap, 1987. június (31. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-04 / 130. szám

Lakóterületi pártalapszervezetek A közéleti munka első vonala Nyilván sokféle oka van annak, hogy eddig keveseb­bet, az utóbbi időben viszont többet hallani a legkülön­bözőbb fórumokon a lakóterületi pártmunka fontosságá­ról. A monori vonzáskörzet sajátosságai miatt talán még határozottabban körvonalazódik, hogy a kis- de a nagyközségek politikai életében is nagy szükség van a helyben élő és dolgozó kommunisták aktivitására. Hi­szen köztudott, hogy az ingázók nagyobb része — már csak azért is, mert több időt tölt lakóhelyétől távol, mint otthon — inkább a munkahelyén végez társadalmi és mozgalmi munkát. Az igazsághoz tartozik per­sze, hogy jó négy-öt évvel ez­előtt több körzetbeli települé­sen a személyi feltételek sem feleltek meg mindenben a kö­vetélményeknek. A gondosabb kiválasztásnak és nem utolsó­sorban a folyamatos felkészí­tésnek, képzésnek köszönhető­en azonban ma már olyan ve­zetőségek állnak a közéleti munka első vonalában az alapszervezetek élén, amelyek — a lehetőségekhez képest — mind az irányítás, mind az ellenőrzés és főképp a helyi önállóság fejlesztői, erjesztői. Megerősödtek Az bizonyos, hogy a min­dennapi gyakorlati munkában a lakóterületi pártalapszer­vezetek bizonyos mértékig nehezebb helyzetben vannak, mint a munkahelyi kommu­nista közösségek. Ennek több oka van. Az egyik mindenkép­pen az, hogy közöttük nagyon magas az idősek, nyudíjasok aránya. A másik, hogy eseten­ként és helyenként a község- politikai munkába sem köny- nyű bekapcsolódniuk. Előfor­dul például, hogy véleményü­ket nem, vagy utólag kérik ki. Az alapszervezeti vezetőségek megerősödését jelzi mégis, hogy ezzel szemben azonnal fellépnek. Ugyanakkor viszont gyakran kezdeményeznek, s tesznek javaslatokat a beruhá­zási, kommunális feladatok megoldására. A lakóterületi pártalapszer­vezetek taggyűlései napirend­jének megválasztását minde­nütt a tagság összetétele befo­lyásolja. Érdeklődésük hom­lokterében természetesen a lakóhely fejlődését meghatá­rozó kérdések, az ellátás, a szolgáltatás, az egészségügy, az oktatás és közművelődés sze­repel. Jelentőségének megfe­lelően foglalkoznak a párt belső életével, a pártirányítás kérdéseivel, az eszmei-politi­kai nevelőmunkával. Legna­gyobb gondjuk ismét csak sa­játos helyzetükből adódik:' pártépítő munkájuk lehetősé­gei nagyon behatároltak, ezért a körzetbeli lakóterületi párt­alapszervezetek felénél évek óta nem volt tagfelvétel. A községekben működő kis kommunista közösségek hely­zetét, tevékenységét értékelve a közelmúltban a monori párt-végrehajtóbizottság azt tapasztalta, hogy a területi alapszervezetek információéh­sége nagyobb az átlagosnál. Élénken figyelemmel kísérik az országos és a helyi ese­ményeket, a legapróbb rész­letekre kiterjedően igénylik a visszajelzést, a konkrét, reális tájékoztatást. Elvárják, hogy közérdek bejelentéseik, ész­revételeik nyomán mihama­rabb megszülessenek a szük­séges intézkedések. Hangula­tukat befolyásolják az élet­körülmények, lakóhelyük fej­lődésének lehetőségei, a keres­kedelmi, kommunális, egész­ségügyi ellátás, a közrend, a közbiztonság helyzete. Alkotó közreműködők Hogy a lakóterületi párt- Blapszervezetekben az átlagos­nál nagyobb az idős nyugdíjas párttagok aránya, illetve, hogy a politikai feladataikat a leg­különbözőbb területen dolgozó kommunistákkal együtt kell elvégezniük, előny is, hátrány is. Jó, hogy a XIII. kongresz- szus határozatával összhang­ban előtérbe kerül náluk a partcsoportmunka. Ezen belül ^Italában a kötetlen eszme­cserék, a vélemények össze­hasonlítása, esetenkénti üt­köztetése a jellemző. Ennek köszönhetően a taggyűléseken 1 'elkészültén, hasznos javas­atokkal tudnak részt venni. Gond, hogy ahol a párttag­ság túlnyomó többsége nyug­díjas, ott a bizalmiak munká­ja jószerével a tagdíjak be­szedésére korlátozódik. Akiket a pártrendezvények látogatása alól egészségi állapotuk vagy magas életkoruk miatt felmen­tettek. azokat a beteglátogató, szociális munkacsoportok tag­jai keresik fel rendszeresen. Ilyenkor mód nyílik velük is az eszmecserére, a kölcsönös tájékozódásra. Sajnos — csak­úgy, mint az élet más terü­letén — a párton belül is je­lentős a kisnyugdíjasok ará­nya, akiknek megélhetési kö­rülményei romlanak, s csak ritkán adódik lehetőség a se­gítségnyújtásra. Az idős kommunisták to­vábbélő aktivitását, összetar­tozásának tudatát jelzi, hogy több helyen — mint például Gyömrön és Sülysápon — a nyugdíjas párttagok a művelő­dési otthonnal, illetve a könyvtárral közösen klubot alakítanak. Azon túl, hogy így a saját rendezvényeik bevéte­lét kirándulások, színházláto­gatások, üdülések költségeinek fedezésére tudják fordítani, a helyi közéletnek is alkotó köz­reműködői maradnak. Az ille­tékes pártbizottságok rend­szeresen kikérik a véleményü­ket, hasznosítják javaslatai­kat. Politikai erő A vonzáskörzetben élű köz­ségi alapszervezetekhez tar­tozó párttagok — talán a leír­takból is kitűnik — jelentős politikai erőt képviselnek. Meghatározó a szerepük a ta­nácsok népképviseleti, önkor­mányzati és államigazgatási jellegének kibontakoztatásá­ban, a tanácsi tömegkapcsola­tok fejlesztésében. Többségük hosszasan együttműködik a körzeti tanácstagokkal, a társ­községek elöljáróságaival. A helyi állami, társadalmi szervek önállóságának erő­södése, a demokratizálódási folyamat fokozódása, a társa­dalmi szerkezet változásai na­gyobb követelményeket tá­masztanak velük szemben, de a lakóterületi alapszervezetek többsége — a párt-végrehajtó­bizottság értékelése szerint is — mind színvonalasabban tesz eleget feladatának. Ez minden területen nagy szó, különösen a politikai munka első vona­laiban az. Vereszki János Körzeti labdarúgó-bajnokság Már hűthetik a pezsgőt Az abonyiak feltették az i-re a pontot. Vecsési győzelmük a bajnoki cím elnyerését és a feljutást biztosítja számukra, tegyük hozzá rögtön: megér­demelten. Gratulálunk az abonyiaknak! TABELLA 1. Abony 28 21 5 2 79- 17 47 2. Albertirsa 28 18 4 6 62- 34 40 3. Űri 28 17 5 6 63- 28 39 4. Dánszentm. 28 15 8 5 68- 35 38 5. Mende 28 15 5 8 61- 31 35 6. Péteri 28 13 6 9 66- 42 32 7. Vecsjés » 27 12 4 U 57- 43 28 8. Tápiószőlős 28 12 4 12 58- 49 28 9. Maglód 27 11 5 11 38- 37 27 10. Ceglédbercel 28 10 5 13 36- 41 25 11. Nyáregyháza 28 9 5 14 37- 50 23 12. Ecser 28 8 7 13 40- 59 23 13. Csévharaszt 28 8 6 14 43- 59 20 14. Újszilvás 28 9 1 18 28- 69 19 15. Törtei 28 5 2 21 16- 84 12 16. Monori-erdő 28 2 4 22 36-110 8 (Megjegyzés: Az elhalasztott Maglód—Vecsés mérkőzést június 21-én játsszák le.) Dánszentmiklós—Nyáregy­háza 1-1 (1-1). Dánszentmik­lós, 200 néző, vezette: Sáro- si. Szikrázóan kemény mérkő­zésen igazságos eredmény született. Gól: Gulyás, illetve Molnár T. Jó: a hazaiaknál senki, illetve az egész ven­dégcsapat. Vecsés—Abony 2-3 (0-2). Vecsés, 300 néző, vezette: Szarka. Magas színvonalú játékvezetés mellett, jó mér­kőzést játszottak a csapatok. Az első játékrészben a ven­dégek, fordulás után a ha­zaiak voltak jobbak. Az utol­só percben lőtt góllal nyert (bajnokságot is) az Abony. A döntetlen reálisabb lett vol­na. Gól: Földvári (2), illetve Pászti, Gujka, Vincze. Jó: Földvári, Ragó, Szél, illetve Nagy, Földi, Retkes. Maglód—Törtei 3-0 (2-0). Maglód, 200 néző, vezette: Dér. Jó iramú mérkőzésen megér­demelt hazai siker született a lelkes vendégek ellen. Gól: Sziklai (2), Metz. Jó: Gohér, Tóth, Metz (Maglód). Mende—Albertirsa 4-1 (2-1). Mende, 350 néző, vezette: Gavló. Ha a két csapat játé­kosai csak a játékkal foglal­koznak, jó mérkőzés lett vol­na. Ennek ellenére megérde­melten nyert a Mende. (Di­cséretes formajavulás, annak ellenére, hogy egy hete még a bajnokságtól való visszalé­péssel fenyegetőztek! ?) Gól: Joós, Gecser, Kernya (11-es- ből), Sipos, illetve Göbölyös. Jó: Székely, Sipos, Kernya, il­letve Göbölyös. Űri—Ceglédbercel 0-0. Űri, 200 néző, vezette: Hörömpő János. Jó játékvezetés mellett, közepes iramú mérkőzésen egyik csapatnak sem sikerült a góllövés. Jó: a hazaiaktól senki, illetve Földi, Murár, Peszeki T. Péteri—Tápiószőlős 0-0. Pé­teri, 100 néző, vezette: Szuda. Sportszerű mérkőzésen, kor­rekt játékvezetés mellett igaz­ságos döntetlen született. A hazaiak a 44. percben bünte­tőt hibáztak. Űjszilvás—Csévharaszt 0-2 (0-1). Űjszilvás, 150 néző, ve­zette: Bódi. Mindvégig jó ira­mú mérkőzésen megérdemel­ten szerezte meg a győzelmet a minden csapatrészében jobb Csévharaszt. Gól: Fajka, Sán­dor. Jó: a hazai kapus, illet­ve Jakubik, Bagó, Keményfi. Monori-erdő—Ecser 1-1 (0-1). Nyáregyháza, 150 néző, vezet­te: P. Szabó. Jó iramú mér­kőzésen egyenlő erők küzdel­mében igazságos eredmény született. Gól: Perjési, illetve Szilágyi. Jó: az egész Monori- erdő, illetve Szilágyi, Turcsik, Kanyik. Ifjúsági eredmények: Dán­szentmiklós—Nyáregyháza 2-1, Vecsés—Abony 3-3, Mende— Albertirsa 1-6. Űri—Cegléd­bercel 0-3, Péteri—Tápiósző­lős 2-0, Űjszilvás—Csévharaszt 6-1. Az élcsoport: 1. Ecser (42 pont), 2. Abony (35), 3. Al­bertirsa (34), 4. Vecsés (33), 5. Ceglédbercel (32). Kucsera József A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 129. SZÁM. 1987. JÚNIUS 4., CSÜTÖRTÖK Vásár után - félév előtt Új termékekkel is jelentkeztek A napokban zárta be a ka­puit a tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásár, amelyet a beruházási javak szakvá­sáraként tartanak számon. Az idén is képviseltették magukat ezen vonzáskörze­tünk ipari szövetkezetei, a Pest Megyei KISZÖV pavi­lonjában mutatták be ter­mékeiket, az ott biztosított tárgyalóban fogadhatták vendégeiket, a partnereket í és az üzletfeleket. A Monori Szervomechanika Kisszövetkezet, a vecsési Fer- roelektrika Ipari Szövetkezet és a Gyömrői Vas- és Fémipa­ri Kisszövetkezet részt vett a tavaszi BNV-n. Milyen siker­rel zárult számukra a vásár, mit mutattak be, mik a félévi kilátások? — ez iránt érdek­lődtünk a három szövetkezet háza táján. o a Gyömrői Kisszövet­Polczer Miklós, Vas- és Fémipari kezet elnöke: — Mi csak egy vitrinnel sze­repeltünk a tavaszi BNV-n, amelyben a levegöszüröket és a vontatványcsatlakozókat mu­tattuk be a Kiszöv pavilonjá­ban. Mégsem volt haszontalan a részvételünk, mert új part­nereket ismerhettünk meg, tá­jékoztathattuk az érdeklődőket termékeinkről. Az Autókerrel a vásáron kötöttük meg a jövő évi szerződést, amely 26 millió forint értékű. Ez négymillióval több az ideinél. Ügy tűnik te­hát, hogy kapacitásunk lekö­tött lesz az év végéig. Ez pe­dig több szempontból is elő­nyös, elsősorban dolgozóink biztonságérzete erősödhet ál­tala. Tárgyaltunk a Kismotor- és Gépgyárral is, amelytől szin­tén jelentős rendeléseket vá­runk. A tervek szerint 10 ezer darab kismotor alkatrészének gyártásával bíznak meg ben­nünket, amelynek értéke el­érheti a 8 millió forintot. Ezen kívül a Mogürt képviselőivel is folytattunk párbeszédet. Mindenképpen sikeresnek ítél­jük meg a BNV-n való részvé­telünket. Ami az első félévet illeti, várhatóan teljesítjük időará­nyosan a tervet. Árbevételünk és nyereségünk is eléri a ter­vezettet a hónap végéig. © vecsési Szövet­Császi Sándor, a Ferroelektrika Ipari kezet elnöke: — Az ilyen vásárok szerin­tem nem nagyon alkalmasak arra, hogy szenzációs üzletek szülessenek. Mégsem haszon­talan a részvétel, mert a je­lenléttel fel lehet hívni ma­gunkra (is) a figyelmet. Mi egyébként a nagykeres­kedelmi vállalatok képviselői­vel a vásáron egyeztettük a második félévi megrendelése­ket, amelyek hozzávetőleges értéke 20 millió forint. Stan­dunkon a mágnesszelepet, a motoros szelepet, a hőmennyi­ség-mérőt és a keresztbezáró csőszelepet láthatták az érdek­lődők. Szaktanácsadással is szolgáltunk a kíváncsiskodók- nak. , Októberben fővárosunk lesz á házigazdája az armatúra vi­lágkiállításnak, amelyen mi is képviseltetjük magunkat. Ezen a bemutatón ugyanezeket a termékeket mutatjuk majd be. Az első félév eredményei jól alakulnak szövetkezetünkben. Akár már most szinte biztos­ra vehetjük, hogy a termelési érték és a nyereség mértéke is 100 százalék fölött lesz a hó­nap utolsó napján. Bokros Károly, Szervomechanika kezet elnöke: a Monori Kisszövet­— A hagyományoktól élté-, rően, mi teljesen új termé­kekkel mutatkoztunk be a be­ruházási javak szakvásárán. Az úgynevezett cellás adagoló­családot, valamint a K+C sze­lepet állítottuk ki a BNV-n. Az előbbi terméket a Szilikát­ipari Központi Kutató és Ter­vező Intézet fejlesztette ki, az utóbbinak tavaly vásároltuk meg a licencét. Mindkét termék az általunk már régóta gyártott hajtómű­vekbe kerül beszerelésre. Ez­zel együtt szükség volt a haj­tóművek továbbfejlesztésére, amely már a mi feladatunk volt. örvendetes, hogy a BNV-n sikerült üzletet is köt­nünk, a második félévre 200 darab cellás adagolócsalád gyártására kaptunk megren­delést a honi partnerektől. Az első félév eredményei a sokéves átlagnál jobban ala­kulnak, de így sem fogjuk el­érni a terv előirányzatait. A szokás nagy úr, s ez vonatko­zik ránk is. Év közben kicsit kényelmesebbek vagyunk, az­tán ahogy közeledik az év vé­ge, ráhajtunk, s minden — így a termelés is — jobban megy. Ezért várhatóan megint az utolsó negyedévben lesz a leg­nagyobb tömegű késztermék­kiszállítás szövetkezetünkből. Jelenleg ugyanis rengeteg félig kész termékkel rendelkezünk, amelyek összeszerelésére csak ezután kerül sor. 0 Az az igazság, hogy a keres­kedelem taktikája is közreját­szik abban, hogy nálunk min­dig a második félév — azon belül is az utolsó negyedév — az erősebb. Ügy tűnik tehát, hogy nálunk hosszúra fog nyúlni az idén is az év végi hajrá... Gér József Nem lehet elég korán kezdeni Számítástechnika az iskolában Napjainkban gyakran han­goztatott. és sokak által már közhelynek tekintett megálla­pítás, hogy korunkat a tudo­mány és technika egyre roha­mosabb fejlődése jellemzi. Jószerével ehhez a közvéle­mény már hozzá is szokott. így van ez a számítástechnikával kapcsolatban is. Azt, hogy az egyre nagyobb teljesítményű gépek komplexebb feladatokat tudnak csökkenő idő alatt megoldani, jóformán csak a szakemberek érzékelik. Kiemelkedő jelenség az, hogy a számítástechnikai be­rendezések, illetve alkalmazá­saik alsó teljesítmény- és ár­kategóriáiban is megindult né­hány éve a rohamos fejlődés. Erre a folyamatra a társada­lom érezhetően felfigyelt. Kü­lönösen figyelemre méltó, hogy a személyi számítástechniká­nak az eszközei az utóbbi idő­ben olyan áron kerülnek for­galomba, hogy szélesebb körű közép- és általános iskolai el­terjedése hamarosan várható. Közös nyelv 1985-ben a maglódi központi általános iskolában — mint már annyiszor — elébe men­tek az eseményeknek. Az isko­lavezetés a szülői munkakö­zösséggel összefogva megvásá­rolt egy Commodore 64-es szá­mítógépet a hozzá csatlakozó flopiegységgel együtt. Más az első évben többszörös volt a túljelentkezés. A további igények kielégíté­sére a szülők bálja bevételei­ből, valamint a gyerekek nagy lelkesedéssel végzett üveggyűj­tési akciójából összejött pénz­összegből vásárolták a kép­magnót és a tv-t. Szerencsé­jük volt, mert az idő tájt le­hetett kedvezményesen hozzá­jutni további számítógépek­hez a Tudományszervezési és Informatikai Intézet segítségé­vel. A hozzávaló tévéket pedig az úttörőcsapat vásárolta meg. Végül is olyan számítógép- park jött össze, amellyel el le­hetett kezdeni a szakköri munkát is. Sok Zoltán és Hosszú Tibor matematikata­nárok felügyelete mellett a gyerekek lelkesen láttak neki a programozás megismerésé­nek, majd megalakították a TIT kisprogramozók baráti kö­rét is. E számítástechnikai beren­dezések — külföldön Perso­nal Computernek, rövidítve PC-nek nevezik — elterjedése „közös nyelvet" igényel, ame­lyet a gép és a felhasználó egyaránt megért. A világon ilyen nyelvnek tekintik a Basicet. Ezt is meg kell ta­nulniuk, hiszen bármilyen egy­szerű legyen egy számítás — ha számítógéppel akarják vé­geztetni —, minden lépést a gép számára érthető nyelven kell leírniuk. Ezt a leírást ne­vezik programnak. Jelenleg mintegy 40 gyerek­nek van lehetősége, hogy ala­posabban elmélyedjen a prog­ramozás tanulásában. De a na­pi tanórákon minden nyolca­dikos gyerek megismerkedik a számítógép működésével és főleg a széles skálájú oktató- programokkal. Kicsi a géppark A két szakkörvezető tanár is sok programot állított már össze, de a gyerekek is elju­tottak arra a szintre, hogy ön­álló oktatóprogramot készíte­nek. Részt vettem egy szakköri foglalkozáson és bizony igen­csak elámultam, mi mindenre képesek. Jenei Zoltán például a saját készítésű zeneprogra­mon dolgozott, Kiss Csaba, Kelemen György rajztehetsé­gét bizonyította. Pápes Zoltán, Sticza Ferenc, Szarvas Attila, Nagy Pál Sándor új matek­programokat állítottak össze. Amire pedig az iskolában ritkán van példa: a „hivata­los” szakköri idő lejárta után még mindig könyörögtek a ta­nároknak, hadd maradjanak még egy kicsit tanulni. Mint Pápes Zoli mondta: neki sze­rencsére van otthon is számí­tógépe — évek alatt a zseb­pénzéből gyűjtött rá — és ba­rátaival még szokott külön gyakorolni. Tehát itt az újabb bizonyí­ték: ha lehetőséget adnak ar­ra a gyerekeknek, amire igé­nyük, kedvük van szívesen és hasznosan töltik el szabadide­jüket. Az is tény, hogy a mag­lódi iskolában szinte minden délután tele van az iskola gyerekekkel, mert a számító- gépeseken kívül közel húsz­féle szakkör működik még! A matematikatanárok el­mondták: már az idén egyetlen gyerek sem kerül úgy ki az is­kolából, hogy ne ismerje a számítógép felhasználásának lehetőségeit. Elsődleges céljuk a számítógépes oktatás bővíté­se, ehhez azonban programjuk és gépparkjuk nem- elégséges. Fejlesztésre lenne szükség. Bi­zony az iskola szűkös anyagi lehetőségei ehhez nem elegen­dőek. Sok példa van rá országszer­te. hogy a területileg illetékes, valamint a szorosan kapcsoló­dó gazdasági egységek segítik az iskolákat ilyen gondjaik megoldásában is. Hiszen ezál­tal gyerekeik is olyan iskolába járhatnak, ahol magasabb szaktudást szereznek. Tehát mindenkinek közös érdeke. hogy minél több jól képzett szakember kerüljön társadal­munk vérkeringésébe. Mecénás kerestetik Meggyőződtünk róla, hogy Maglódon elindult egy olyan .oktatási folyamat, amelyet ta­lán a környező iskolákban is követésre alkalmasnak talál­nak. Figyelmébe ajánljuk gaz­dasági egységeknek, intézmé­nyeknek, tsz-eknek. áfész-ek- nek és a szülőknek: gyerekeik érdekében cselekvő támogatá­sukkal. lehetőségeikhez mérten segítsék a megvalósítását. Marczi Ferenc ISSN 0133—2631 (Monori Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom