Pest Megyei Hírlap, 1987. június (31. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-04 / 130. szám

AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA MA: A iobbítÚS „Tavaly az 5sz­” _ , , , „ szes szektort fi­meghutarozo tenyeso gyérembe véve a kintlevőség mintegy félhavi összegnek felel meg az évi 53 milliárd forint kirováshoz viszonyítva. A magán- munkáltatóknál és a kisvállalkozásoknál viszont a be nem fizetett járulék tavaly meghaladta a négy és fél hónapot. Több mint négyezer esetben kérték a behajtá­si eljárás lefolytatását, s ettől mintegy 180 millió fo­rintot reméltek.” (3. OLDAL) Jelkép a jelennek, »A szobor előéletéhez ~ í tartozik, hogy a mu­ff [OVOnek vész elutazott a Hor­tobágyi, egy, hétig együtt lakott, élt a gulyásokkal, s a segítségükkel, tanácsukra kiválasztotta a legszebbnek ítélt magyar szürke szarvasmarhát, a ma is élő hat­éves Csatlóst. Előbb kicsinyített mását készítette el, majd bronzba öntötte végleges formájában, nagyságá­ban.” (5. OLDAL) Wralncsntattaix „De a rendezők gondoskodtak Sf arról, hogy aholt időkben is jól ff bakon szórakozhassanak a nézők, fő­leg a kisgyerekes szülők. Az apróságok mindhárom nap kis pónikon lovagolhatnak, de szombaton és vasárnap lesz kutyabemutató, vasárnap pedig díjlovagló-bemuta­tó, valamint fogatkarusszel is.” 0• OLDAL) MtniravTaínHf „A visszás helyzet meg­*** ™ bm szüntetése érdekében most ff na<SY tumultus bővítik a Flóra Coop te­lepét. Kétszáz új elárusítóhelyet létesítenek, s ez már ele­gendő lesz ahhoz, hogy mindenki, a legnagyobb forga­lom idején is, helyet találjon magának a telepen Lázár György fogadta a küldöttségek vezetőit Programcsomagokat dolgoznak ki Dobozolt Napsugár Befejeződött a KGST építésügyi bizottságának ülése A tárgyalások jegyzőköny­vének aláírásával szerdán be­fejeződött a KGST építésügyi állandó bizottságának kétna­pos budapesti ülése. A kül­döttségek megvitatták azokat a tennivalókat, amelyek a KGST legutóbbi közgyűlésén és végrehajtó bizottsági ülésén elfogadott határozatok közül ennek a bizottságnak a fel­adatkörébe tartoznak. Ezek teljesítésére munkaprogramot fogadtak el, amely szerint kü­lönösen nagy figyelmet fordí­tanak az eddiginél korszerűbb együttműködési formák kiala­kítására, elterjesztésére. Az ülésen részletesen tár­gyaltak az atomerőművek ipa­EGY CSAPÁSRA rosított — gyár jellegű — épí­tési módszereinek fejlesztésé­ről. Ebben a témakörben a tagországok együttműködési munkatervet dolgoztak ki az atomerőművek építéséhez szükséges új gépek, felszerelé­sek és technológiák 1987 és 1990 közötti alkalmazásának megkezdésére. Az ebben érin­tett vállalatok az utóbbi hó­napokban már négy magán­jogi szerződést írtak alá, és további ilyen megállapodáso­kat készítettek elő. L aikusként gyaníthatunk valami kellemes kü­lönlegességet abban, miért éppen a Papíripari Vállalat szentendrei gyárá­ban, a Dunai Kőolajipari Vállalatnál, a Cement és Mészművek váci gyárában bukkanhatunk rá a legma­gasabb műszakszámokra. Talán azért, mert itt értik az idők szavát, fölismerik a köz- és az önérdekek ösz- szefonódását, talán mert az itt dolgozók áldozatkészeb­bek, mint a másutt' le­vők ... A műszakszám — azaz a gépek, berendezések működésben töltött ideje és a naptári időmennyiség összevetéséből kikerekedő mutató — azért magas az említett és a hasonló he­lyeken, mert a technológia elengedhetetlenné teszi a folyamatos munkát. Ami­ből persze korántsem az következik, hogy ahol nin­csen ilyen technológiai kényszer, ott természetes, kézenfekvő az alacsony műszakszám. A gyakorlat­ban azonban sajnos ez kö­vetkezik a leírtakból. Esztendők óta szembetű­nően alacsony például a megye gépipari üzemeinek többségében a műszak­szám, s az érv úgy szólt, nem lehet több műszakot szervezni, mert akkor — a váltóműszak miatt — ki­lépnek, elmennek az embe­rek. Mostanában azonban jó néhány helyen egy csa­pásra létrejött a több mű­szak. Igaz, nem annak ne­vezik. Hanem vállalati gaz­dasági munkaközösség­nek ... Olyan helyeken maradnak elevenek a mű­helycsarnokok, ahol koráb­ban véletlenül sem lehetett munkásokat találni — pél­dául formakészítő, edző, festő, kikészítő üzemekben —, s ahol a túlóráztatás ellen nyomós érv szólt, az esetleges egészségkároso­dás, mi el kedvezőtlenek, az egészségre károsak a munkakörülmények. Kivé­ve ha gmk-ban dolgoznak a munkások ... fje ironizáljunk. A meg- nyüjtott munkaidő akkor is hátrányos az érintett­nek, ha — ahogyan azt mondani szokták — megta­lálja a számítását. S ab­ban, hogy több műszak he­lyett vgmk van. éppen az a hátrány, ami előnynek, megoldásnak látszik, tehát hogy ugyanazok az embe­rek' állnak a gépek, a be­rendezések mellett és nem váltott személyzet, f Furcsa módon vagyunk mi szegények. A fejlett tő­kés országok gépiparában — , érthetően azokon a te­rületeken. ahol a dekon­junktúra nem csökkentette erőteljesen a keresletet — a „gépek és berendezések átlagos üzemideje 13 és 14 óra közötti mennyiség. A megyében — a magunk ismereteire hagyatkozva, mért erről nincsen semmi­féle összesítés — a legked­vezőbb adat sem több, mint 11 óra, de a gyakori a kilenc, a kilenc és fél. Papíron. A valóságban en­nél is kevesebb. A kimuta­tott műszakszámban ugyanis a műhelyek, az üzemek — ahogyan ezt az üzemi szóhasználat jelöli — besatírozzák, azaz elrej­tik, láthatatlanná teszik a veszteségidők egy tetemes részét, hiszen nem kell a főnökségnek mindenről tud­ni .., S ami a furcsa, a főnökség gyakran nem is akar tudni mindenről. Így arról sem, hogy miközben beruházási pénzt próbál meg előteremteni — olykor nem csekély kamatú hite­leket is felvéve —, a gé­pek, a berendezések java csupán egy műszakban, s azon belül is hat-hét órát fut... Most pedig, mivel a vgmk-k kétségtelenül le­hetőséget adtak némi lé­legzetvételre a kapacitás- s&űke miatti szorongások közepette, már-már nem is ügy, nem is téma, hogy esetleg kellene egy máso­dik műszak a tervezett gépvásárlások, az óhajtott építkezés helyett. Az érv kézenfekvő. Hol van ember ebbe a, máso­dik — harmadikról már szó sem eshet! — műszak­ba? És a vgmk? Az egé­szen más. Mert ez nem váltás, nem nyolc óra, nem kötelező és így tovább, csapatnyi nem szökken elénk, bizonyítandó az át­hághatatlan akadályokat, a legyőzhetetlen nehézsége­ket. A valódi akadály azonban az. hogy a válla­latoknak nincsen tényleges, megfoghatóvá tehető érde­keltségük a vagyon kellő ka­matoztatásában. A birtok­lás — ahogyan újabban a szakmai nyelv jelöli, a tu­lajdonlás — ténye sokkal fontosabb, mint a birtok­lással elérhető és valóságo­san elért haszon viszonya! S ovány vigasz erre, hogy gyakran áreme­léssel, olykor a ter­mék minőségének rontásá­val egy csapásra eltüntet­hető az a veszteség, ame­lyet a nemtörődöm tulaj- donkezelés okoz. Ma ha egy vállalat felmutat né­mi nyereséget — ami ép­pen lehet az állami támo­gatás következménye is! —, akkor minden rendben van körülötte. A birtokolt tőkében rejlő hasznot sen­ki sem kéri számon mind­addig. amíg a nyereségben­zinnel fut a cég szekere, ám ha egyszer elakad ... ! Akkor egy csapásra kide­rül, itt már évek óta hal­mozódtak a bajok, itt esz­tendők óta rosszul sáfár­kodnak a köz javaival. Ak­kor azonban már nem a haszonról van szó. hanem arról, hogy fussunk a be­fektetett pénzünk után, gyakran azonban még azt sem leljük meg. Mészáros Ottó Előrehaladott megbeszélése­ket folytattak arról is, hogy e nagy betonozóberendezések magyarországi gyártására ma­gyar—szovjet vegyes vállalatot alapítanak. Az ülésen elfogadták a me­zőgazdasági épületek tervezé­sében és kivitelezésében foly­tatott együttműködés ered­ményeiről és a közös munka továbbfejlesztéséről kidolgo­zott beszámolót, amely szoro­san kapcsolódik a tagországok jobb élelmiszer-ellátását célzó komplex program teljesítésé­hez. Megtárgyalták az ipari és középületek számítógépes ter­vezésének kiterjesztését célzó tennivalókat. Egyebek között egységes tervezési normákat alakítanak ki, közösen dol­goznak ki programcsomagokat és egyeztetik a technikai esz­közök fejlesztését. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke tegnap a Parla­mentben fogadta a KGST épí­tésügyi állandó bizottsága 63. ülésén részt vevő küldöttsé­gek vezetőit. A szívélyes, ba­ráti légkörű megbeszélésen jelen volt Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter. Üj köntösben jelentek meg a Törökbálinti Állami Gazdaság érdi konzervüzemében gyártott különböző gyümölcsnektárok. Képünkön Horváth Lászlóné laboráns mintát vesz a dobo­zolt Napsugárból. (Hancsovszki János felvétele) Kétnapos gyász Libanonban Eltemették Rasid Karamit Hatalmas tömeg búcsúztatta szerda délután a libanoni Tri­poliban Rasid Karami mi­niszterelnököt. akit hétfőn is­meretlen merénylők a heli­kopterére helyezett robbanó­szerkezettel megöltek. A vá­rost szinte elözönlötték az Újra megnyílt a Közlekedési Múzeum Vasút, hajó, omnibusz Újból fogadja a látogatókat a felújított, kibővített Közle­kedési Múzeum. A szerdán megrendezett ünnepségen Ur­ban Lajos közlekedési minisz­ter nyitotta meg az új épü­letszárnyat és az átrendezett kiállításokat. A most befejeződött, mint­egy 100 millió forintos mun­kálatok során bővítették a múzeum központi épületét, s ezzel csaknem megkétszerező­dött — 5000 négyzetméterre Számítógépes információs rendszer Ne porosodjon a raktárban A Konjunktúra- és Piacku­tató Intézet, a Datorg Külke­reskedelmi Adatfeldolgozó és Szervező Rt.-vel közösen szá­mítógépes információs rend­szert hozott létre a Külkeres­kedelmi Minisztérium támo­gatásával, elsősorban az ex­portképes termékek és a sza­bad termelési kapacitások fel­kutatására, értékesítésük elő­segítésére. A június eleje óta működő rendszerbe első lépés­ként betárolták mindazokat az üzleti információkat, ame­lyekhez a külkereskedelmi ki- rendeltségek útján és külön­féle kiadványokból hozzáju­tottak a külföldi cégek vásár­lási igényeiről. A rendszerhez már több hazai termelővállalat is csat­lakozott, amelyek ezáltal nemcsak az exportlehetősé­gekről tájékozódhatnak széles körben, hanem felkínálhatják hasznosításra szabad kapaci­tásaikat is. A rendszerbe bármely gaz­dálkodó szervezet beléphet, és segítségével itthon és külföl­dön egyaránt kereshet ter­mékeinek vevőt vagy felku­tathatja a számára éppen szükséges árut. A szervezők célja, hogy elősegítsék a kereslet és a kínálat egymásra találását, mert megfelelő piaci informá­ciók hiányában ma még nem­ritkán raktárakban porosod­nak azok a termékek, amelye­ket mások hiába keresnek, s a vállalatok elszalasztangk kedvező üzleti lehetőségeket. A tervek szerint a későbbiek­ben olyan kapacitásbörzévé fejlesztenék ki ezt a szolgál­tatást, ahol a kereslet és a kínálat egyeztetésé mellett le­hetőség nyílna arra, hogy a vállalkozók kooperációs part­nert is találjanak . egy-egy nagyobb megrendelés teljesíté­séhez. nőtt — a kiállítási terület, Az új épülétszárnyban a közúti közlekedés, a félújított régi épületben pedig a vasút, a ha­józás, a ha jóépítés és az utas­ellátás történetének állandó ki­állításai kaptak helyet. A ko­rábbinál jóval több tárgyat, járművet, műszaki érdekessé­get láthatnak az érdeklődők, például a világhírű járműmo- dell-gyűjteményt. A közúti közlekedés fejlődését több mint félszáz eredeti jármű, autó és motorkerékpár repre­zentálja. A városi közlekedés múltját idézi egyebek között két régi villamos és egy ere­deti omnibusz. Az új épület­rész mellett a szabadban egy csaknem ötvenéves HÉV-kocsi látható. Úgy tervezik, hogy néhány éven belül nagyvasúti, repü­lő- és városi közlekedésijár- mű-skanzent hoznak létre; végleges helyéről később dön­tenek. ország minden részéből érke­ző látogatók — egyes jelenté­sek szerint 300 ezer ember jött el Karami temetésére. Tripoliban megállás nélkül szóltak a dobok, a város min­den minaretje egész nap imá­kat sugárzott hangszórókon. A halotti imát és a szertar­tást Hasszán Haled libanoni főmufti vezette tripoli nagy­mecsetjében, ahol jelen volt az ország szinte minden po­litikai vezetője. Dzsemajel el­nök biztonsági okból távol maradt, őt Szelim el-Hossz ügyvezető kormányfő képvi­selte. A külföldi részvétnyil­vánítók sorát Abdel Halim Haddam szírial alelnök vezet­te és több arab ország vezető­jét képviselte küldöttség. Á libanoni diplomáciai testület tagjai is Tripoliban voltak. A szertartás után ágyutal- pon vitték Karami koporsóját a temetőbe. A hatalmas tömeg szinte megoldhatatlan feladat elé állította a biztonsági szerve­ket, Sok ezer szíriai és libanoni katona vette körül a várost, a fontosabb csomópontokra gép­fegyvereket állítottak fel és módszeresen átkutatták az embereket. Incidens nem tör­tént. A temetés után máris meg­kezdődtek a háttérben folyó tanácskozások a jövőről — bár az ország politikai élete a hét­napos nemzeti gyász idején gyakorlatilag szünetel. A han­(Folytatás a 2. oldalon.) Permetezik az aimafákat Az egyik legnagyobb mezőgazdasági mun­ka, a vetés országszerte, így Pest megyében is befejeződött. Jelenleg a fejlődő növénye­ket fejtrágyázzák és nagyon fontos, sürgős a permetezés. Képünk a túrái Magyar—Kubai Ba­rátság Tsz-ben készült; almásában növényi kártevők ellen permetezik a fákat PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXI. ÉVFOLYAM, 130. SZÁM Ára: 1,80 forint 1987. JÚNIUS 4., CSÜTÖRTÖK

Next

/
Oldalképek
Tartalom