Pest Megyei Hírlap, 1987. június (31. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-26 / 149. szám

Kifogásolt takarmányok Változatlanul nem kielégítő a takarmányok minősége, a felhasznált ipari abrak je­lentős részét kifogásolta az el­lenőrzésekkel megbízott Állat­tenyésztési és Takarmányozá­si Minősítő Intézet. A nem megfelelő összetételű takarmá­nyokat a gyártók még min­dig nem árazzák le, holott er­re kötelezi őket az elmúlt év­ben megjelent rendelet. Az intézet évente mintegy 16 ezer mintánál vizsgálja meg, hogy megfelelnek-e a rendelet előrásainak; azokat az anyagokat tartalmazzák-e és olyan összetételben, mint amit a gyártók a csomagolóanyagon, illetve a címkén feltüntetnek. Az intézet a takarmány-alap­anyagoktól kezdve az import fehérjéken át az ipari abra­kokig a takarmányoknak igen széles körét vizsgálja, A feladat nem könnyű, hi­szen az országban mintegy 600 féle takarmányt és receptúrát tartanak számon. Az ellenőri munkát segítik a termelőszövetkezeti labora­tóriumok is. Tizenkilenc ilyen központ működik az ország­ban, ám felkészültségük egye­lőre meglehetősen hiányos: aminosav-vizsgálatokra és mikrobiológiai elemzésekre többségük nem is tud vállal­kozni. Az idén megvizsgált ipari abrakoknak mintegy felét ki­fogásolták a szakemberek. A takarmánygyártók gyakran szűkösen adagolják a vitami­nokat és az ásványi kiegészí­tőket, a kifogásolt tételek csaknem felét emiatt marasz­talták el. Viszonylag sokszor van baj a fehérjékkel és az aminosavakkal, ezek nem megfelelő „jelenléte” miatt a takarmányok 8 százalékát ta­lálták hibásnak. Máskor a kal­ciumadagolás nem megfelelő, esetenként pedig túlságosan magas a sótartalom, vagy ép­pen ennek ellenkezője miatt kerülnek hátrányba azok a gazdaságok, amelyek ilyen ta­karmányokat vásárolnak. Az ellenőrzések nyomán a Termelőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsa a takarmánygaz­dálkodásban erősíti' érdekkép­viseleti tevékenységét. A tsz területi szövetségek fokozott ellenőrzéseket kezdeményez­nek, ennek nyomán a terme­lőszövetkezeti laboratóriumok az eddiginél lényegesen gyak­rabban kezdenek maguk is vizsgálatokat A kapott ada­tok ismeretében a területi szö­vetségek megbízottai felkere­sik a takar ■’ánygyártókat. és — ha ez szükséges — árle­szállítást kezdeményeznek a kifogásolt tételeknél A minő­sítési eredményeket a terme­lőszövetkezetek hivatalos ki­adványában közzéteszik majd feltüntetve a gvártók nevét és az észlelt rendellenességet is. A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 148. SZÁM 1981. JŰNIUS 26., PÉNTEK Tehetséggondozó tábor Hoztunk jókedvet, tudásvágyat A Petőfi Sándor Általános Iskola Diákotthona immár ne­gyedik alkalommal fogadja a komplex tehetséggondozó tá­bor gyermekvendégeit Pest megyéből. Az Alföld jelene és múltja témakör keretében személyiségfejlesztésre, -mű­velésre törekszenek alkotó, gondolatébresztő légkörben, változatos tevékenységi for­mák keretei között. Irodalmi, történelmi, zenei, néprajzi, környezetismereti tu­dás és a vizuális látásmód fejlesztése érdekében kapnak a gyerekek új ismereteket — előadások, kiscsoportos fog­lalkozások, kirándulások, sza­badidős tevékenységek és ma­nuális munkák formájában. Külön rajba A sokoldalú ismeretanyagot Tóth Tibor, Molnár Elekné, Hartyányi Mária, Farkas Pé­ter, dr. Balanyi Béla, Berényi István próbálják gyermekkö­zeibe hozni úgy, hogy a te­vékeny bekapcsolódás lehe­tősége, a vita, az eszmecse­re kísérője legyen a foglalko­zásoknak. A tábor jellegéből adódik az a rugalmasság is, hogy az előre tervezett programok a résztvevők érdeklődése és kí­vánsága szerint módosulhat­nak, kiegészítődhetnek. A kezdeményezőkészség, az ön­fejlesztő aktivitás, az alkotó fantázia az irányított képzés­ben határozott cél, azzal együtt, hogy a tábor sokféle módon nyújt lehetőséget pi­henésre, kikapcsolódásra és tényleges nyaralásra is. A megye különböző terüle­teiről érkező 74 gyermeket az iskolák és az úttörőcsapatok gondos mérlegelés után úgy jelölték ki, hogy eddigi ta­nulmányi eredményüket, szak­tárgyi tudásukat és közösségi munkájukat jutalmazták a részvétel lehetőségével. Ebben az évben külön raj­ba kerültek azok a gyerekek, akik az országos történelmi pályázaton kiemelkedő ered­ménnyel szerepeltek. Szá­mukra a táborélet munkálko­dásuk ingyenes elismerő ju­talma. Sárosi Lajos szakfelügyelő vezetésével e munkacsapat új ismeretek befogadása mellett az önálló kutatómunkával szélesíti az ismeretszerzés le­hetőségeit, a begyűjtött ada­tok feldolgozását, rendszere­zését. Természetesen emellett ők is, a többiekkel együtt, a szabadidős tevékenységekben, irodalmi, zenei összeállítás ok­ban, ki mit tudókon, jelmez-, rajz-, nonstop-vetélkedőkben, szavalóversenyeken, kirándu­lásokon, fordított napon és a tábori műsorokban ötleteik­kel színesítik az itt töltött napokat. A helyi oktatásügy illetékes vezetői ebben az évben a komplex tehetséggondozó tá­bor programjában az egészsé­ges életmódra nevelés kon­cepciójában gondolkozva az említettek mellett e vonatko­zásban is tudatos ismeretter­jesztő és nevelő munkát kí­vánnak végezni úgy, hogy ha­tékony szemléletformálásra törekszenek. Táncverseny Az általuk kidolgozott te­matika ilyen jellegű elméleti és gyakorlati részét külön is értékelte az országos alkohol- ellenes bizottság, valamint a HNF, s így a kezdeményezést anyagi eszközökkel is segí­tette. A helyi tejüzem és a konzervgyár kóstolóval egy­bekötött bemutatója nemcsak ízletes lesz, de hasznos is. A táborvezetőség naponta közvé-r lemény-kutatást is végez ha­gyományaihoz híven azért, hogy a vágyakat és elképze­léseket feltérképezzék, így a program valóban a gyerme­keket szolgáló módon teljese­dik ki évről évre. Dr. Makai Katalin táborve­zető, Kissné Tóth Gabriella vezetőhelyettes, valamint Holott náddal ringat Cára tizenhét év után elö- szőr járt ismét abban a Duna menti városban, ahol pe­dagógusdiplomáját megszerez­te. Hívták más évfolyamtalál­kozóra előbb is, de akkor még nem volt elég ereje, hogy meg­birkózzék az emlékeivel. Hosz- szú évek után, míg vitte a busz, engedte, hogy a régen elfojtott pillanatok képei fog­lalkoztassák gondolatait. Bár a város bizonyos vonat­kozásokban megváltozott, elég volt a főtér macskakövén lép­delnie, hogy fiatalságának oly meghatározó időszakáról sorra idéződjenek fel eltemetett em­lékképek. A Sugo partján egy­kedvűen ringatózó csónakok, a viz halk feleselése, a hangula­tos halsütödék felöl érkező hí­vogató illatok, a kis utcák ro­mantikus zegzugai varázserő­vel hívták életre a múltat, a diákéveket, s az itt megélt első szerelmet. A tanítóképző tekintélyes épülete kívül-belül a régi volt, s míg társait meglelte az egy­kori csoportszobában, már új­ra otthon érezte magát. Arcról szinte mindenki ismerős volt, de bizony találgatni kellett már a neveket ennyi év után. Az egykori névsor alapján sorra mesélt mindenki sorsá­nak alakulásáról, életének ^ je­lentősebb állomásairól. Fény­képek sokasága járt körbe- körbe. bemutatva férjet, gyer­mekeket és otthoni környeze­tet. Nagy közös sétával együtt indultak el a Petőfi-sziget új szállodájába ebédelni. Hol egyikük, hol másikuk marado- zott le egy-egy helyen a pil­lanat erejéig, adózva saját sze­mélyes emlékének. A sziget ma is, egykor is a szerelmesek leggyakoribb találkozóhelye, a vén fák, a padok, a cse~C.es sétányok sokukat visszatekin­tésre késztette. Zoli, Ákos, Fe­ri, Gábor, István, Péter, Dé­nes, János, az egykori nagy „ők” hívtak szinte mindenkit múltbeli kalandozásra, csendes eltűnődésre. Sára az esti újabb közös ta­lálkozásig egyedül indult el emlékei nyomába. „Holott náddal ringat, holott csobogás­sal, kékellő derűvel, tavi csó­kolással. Lehet, hogy szerelme földerül majd mással, de az is ringassa ilyen ringatással.” — ezek a József Attila-sorok kí­sérték a vízparti pádhoz, a ré­gi házhoz, amelyben oly sok­szor megfordult, a mozihoz, a diákpresszóhoz, a strand föve­nyéhez. Csendesen és megille- tődve tért vissza a kollégium­ba, ahol egykori szobájában alhatott ezen az éjszakán. A hosszú folyosón egy cigaretta m< ""tt sokáig nézte a telefont — egykor minden csengésére megdobbant a szíve: „Sárát várják a portán” — hangzott fel a várt kiáltás — s ő repült a hívó szóra. Az esti közös vacsora szín­helye, a Béke Szálló étterme, terasza is ismét csak a fiatal­ság egy darabjaként élt több­jük érzelmeinek titkos reke­szében. Sára első díjjal elis­mert szakmai pályázatáért ka­pott, akkor vagyonnak számító összegből itt vacsoráztak ők ketten, s a szelíd nyári csilla­gok alatt hitték az örök össze­tartozást. Mint a késő éjszakai beszélgetésekből kiderült, Sá­ra nem volt egyedül sajátos hangulatával, a többiek jó ré­sze is, akiket érzelmi szálak is kötöttek ide, most átadták magukat fel-feltörő érzéseik szabad áramlásának. Az éjsza­ka csendjében ebben a légkör­ben, ezek közt a falak közt, ebben a városban varázslatos repüléssel megelevenedhetett az egykori múlt s a fiatalság­nak az édes-bús bolondsága. I? eggel a búcsúzásnál címek ' cseréje folyt, és az a szent elhatározás, hogy ezután gya­koribbak lesznek a találkozá­sok. Mint egykor, az állam­vizsga után. szerteszéledtek megint, hogy ki-ki választott életútján, hivatásában és csa­ládjában a realitások talaján vigye az életét tovább. Sára jött el utolsónak, hosz- szasan állt még a képző ajtaja előtt — szívében csak lassan oldódott az a hangulat, melyet ennyi idő után ismét engedett felszínre törni; „s bár az em­ber soha sem léphet többé ugyanabba a folyóba”, határo­zottan érezte, hogy e „semmi­ségek fedezéke” míg él, vele marad. Szendrődi Judit Nagyné Czakó Ilona, Kurilla Márta, Szabóné Istári Judit, Kiss Erika tanárok segítik a tervezett feladatok megvaló­sulását, s valóban élmények­kel teli napok következnek. Az ígéretes kezdés az ün­nepélyes tábornyitással in­dult. A diákotthon pinceklub­jában a Fabatka, a Tiszavirág, a Tisza, a Toldi és a Rózsa Sándor rajok igényes, ötletes és a fiatalsághoz illő humo­ros módon mutatkoztak be. A Fabatka raj tagjai össze­állításukban így fogalmaztak többek közt: „ . • • hoztunk jó kedvet, tudásvágyat, kíván­csiságot, mozgásigényt”. Is merve a tábor programját, mindez az igény kielégül ak­kor, ha ezzel a lelkesedéssel továbbra is tevékeny részesei lesznek az elképzeléseknek. Az első este máris egy kí­vánság megvalósulásának je­gyében zajlott: a jó zenére indult táncverseny. Néhány pajtást megkérdeztünk, mit várna a tábortól. Kalmár Veronika Ráckevé ről érkezett, most lett nyolca dikos. Első alkalommal vesz részt ilyen jellegű táborban. A jó tanuló és aktív sportoló kislány a csapattanács tagja ként ötleteivel aktívan sze­retné segíteni azt, hogy min­denki jól érezze magát. A vá­ros és környékének megisme résén túl, itt új barátságokra is számít. A határozott fel lépésű diáklány későbbi ko­moly terveihez tudatosan gyűj­ti a sokoldalú ismereteket, s úgy látja, ebben a tábor is segítségére lesz. Ötletek Szabó Gergely, a helyi Arany János Általános Iskola VI. osztályos tanulója. Tör­ténelmi pályázatának elismerő díja ez a táborozási lehetőség. Bár ő e város lakója, úgy ér­zi, az ismertető tájékoztatás után, hogy közvetlen környe zetének isíneretében itt még jobban elmélyülhet. Ezt a faj­ta „kötetlen tanulást” érde­kesnek véli, különösen úgy, hogy bizonyos elképzelésének kivitelezéséhez sokoldalúan szabad utat kap. A Rózsa Sándor raj tagja ként ötleteivel szeretné hasz nosítani magát azzal a nem titkolt céllal, hogy eredménye­sen szerepeljenek a nemes versengésekben. Vitákra, okos érvelésekre, ismereteinek bő vítésére és sok-sok szép él­ményre számít. Sz. J. Hagyományos, régi ízek A legkedveltebb nyári csemege minden bizonnyal a fagylalt. Az áfész helyi üzemében Urbán László vezetőhelyettes napon­ta 7-8-féle fagylaltot készít a régi, jól bevált receptúrák alapján. A finom csemegét a nagykőrösi áíész-egységek mel­lett Kocsérra és Nyársapátra is kiszállítják. (Varga Irén felvétele) ■»Sporthírek Kéziiabdások hajrája Az 1986—87. évi NB III-as teke-csapatbajnokság befejező fordulójában a második helye­zettet fogadták a termelőszö­vetkezetiek a temetőhegyi te­kecsarnokban. Szanki Olajbányász—Nagy­kőrösi Mészáros Tsz SK 5-3 (2303-2223 fa). Nagykőrösiek: Kovács 405 (1), Farkas J. 380 (1), Szabó B. 381 (1), Mészáros 347, Zatykó 346, Lóczy 364. Szoros összecsapáson az egy­ségesebben dobó ellenfél győ­zött, de csak a jobb összfával. Az NB III-as teke-csapat­bajnokság délkeleti csoportjá­nak végeredménye a követke­ző: 1. Sz. Postás 19 16 _ 3 106: 46 32 2. Szánk 19 14 — 5 91: 61 28 3. Tiszakécske 19 10 1 9 79: 73 21 4. Battonya 19 10 — 9 85: 67 20 5. Szentes 19 8 3 8 73: 79 19 6. Kecskemét 19 9 1 9 73: 79 19 7. Kiskimh. 8. Kecskeméti 19 9 — 10 79: 73 18 Mezőgép 9. Nagykőrösi 19 7 3 9 66: 86 17 Mészáros 19 7 1 11 71: 81 15 10. Makó 19 4 — 15 44-108 8 11. DUTÉP szakosztálya megszűnt Érdekes módon beszámítot­ták a DUTÉP januárban meg­szűnt csapatának őszi eredmé­nyeit is. KÉZILABDA Kettős megyei férfi III. osz­tályú bajnoki kézilabda-mérkő­zésre került sor az 1987. évi bajnokság tavaszi hajrájában. A Nagykőrösi Építőipari Kisszövetkezet nagykőrösi és kecskeméti munkahelyeire tetves* kőműves szakmunkásokat Kőműyes brigádok jelentkezését is várja. Jelentkezni lehet a Nagykőrös, Örkényi u. 13. sz. alatti telephelyen. Nagykőrösi Konzervgyár Ki­nizsi—Veresegyházi KSK 29-23 (14-11). A körösiek összeállí­tása ez volt: Szondy — Mocsai (5), Kerny (6), Vilcsák (10), Mátrai (2), Budai (6), Tóth F.; csere: Eszes. A rangadón mind­két csapat nagy koncentrálás­sal kezdett. A hetedik perc (3-3) után jó csapatjátékkal 3 perc alatt 6-3-ra elhúzott a Ki­nizsi. Mindkét fél keményen és jól, sportszerűen védeke­zett. Az első játékrész hajrájában szép gólokat dobtak a ha­zaiak. Fontos volt, hogy a két­perces. kiállítás miatt ember- hátrányban is helyi góllal kez­dődött a második félidő. Ez­után jó volt a színvonal, kissé hullámzó a játék. Hol két gól­ra feljöttek a vidékiek, hol a Kinizsi húzott el jobban. Meg­érdemelt a fontos győzelem, amiért az egész csapatot di­cséret illeti. Nagykőrösi Kgy. Kinizsi ifi —Veresegyházi KSK ifi 25-21 (12-6). Jó ellenféllel szemben többnyire a hazai fiatalok irá­nyították a játékot. Jó kis mérkőzésen, tavaszi legjobb játékukkal, megérdemelt a győzelem. Góldobók: Rácz (7), Kovács S. (5), Tóth E. (4), Go- rócz (4), Farkas (2), Magyar (1), Gönczi (1) és Marjai (1). Az őszi megyebajnoki for­duló augusztus 30-án kezdő­dik. Szó van a Kinizsi kézi- labdásainak egy esetleges nyá­ri, német demokratikus köz­társaságbeli útjáról, a testvér Suhl megyébe. s. z. Mozim A nagyteremben: 90 nap. Színes, szinronizált kanadai filmvígjáték. Előadás 6 és 8 órakor. A stúdióteremben: A házi­buli folytatódik. Színes, szink­ronizált francia filmvígjáték, fél 6-kor. A kertmoziban: Pat, Gar­rett és Billy, a kölyök. Ameri­kai westernfilm, 9 órakor. Köszönetünket fejezzük ki miní- azoknak a rokonoknak, ismerő­söknek. szomszédoknak. akik bátyám, Papp Imre temetésén részt vettek, sírjára koszorút, virá. got helyeztek el. fájdalmunkban velünk együtt éreztek. Papp László és családja. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom