Pest Megyei Hírlap, 1987. június (31. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-26 / 149. szám
Forgalmi változások Agrobank-hitel Június 29-én, hétfőn délelőtt Cegléden, az MTESZ-székház- ban kerül sor az Agrobank és a Dél-Pest Megyei Sütőipari Vállalat között megszületett egyezmény aláírására, amelynek értelmében a bank úgynevezett alapjuttatással finanszírozza az új városi kenyérgyár elkészítését. Megváltozott két párhuzamos utca közlekedési rendje Cegléden. A néhány héttel korábban pormentes burkolatot kapott Páva utca egyirányú lett, a Kossuth Ferenc utca felől hajthatnak be a járművek, míg a Teleki utca korábban egyirányú (a Kossuth Ferenc utca és a Beloiannisz utca közötti) szakaszán mindkét irányban közlekedhetnek a járművek. (Apáti-Tóth Sándor felvétele) Felhőszakadás után Azt hinnénk, az elmúlt napokban ránk törő felhőszakadás a városon kívül is nagy pusztítást végzett. A június 24-én végzett határjáráson azt tapasztaltuk, hogy az eső meg sem kottyant a földeknek. A 4-es számú főútvonal mellett húzódó sziken például akkora repedések vannak, hogy helyenként az ember ökle belefér. Csupán néhány gombavadász reménykedhetett, hogy jóféle sziki csiperkét szed majd, de a hirtelen jött napsütés eloszlatta reményeiket. Maradt tehát a környékben a szárazság. Nők a vonal végén Kiket rejtenek a telefonszámok? Amikor valamire nagyon kíváncsiak vagyunk, mondjuk arra, hogy mikor megy vonat csütörtökön reggel Komáromba a Déliből, vagy arra, hogy hány óra van, no akkor a vonal végén mindig női hangokra találunk. „Tessék, információ”, vagy „Igen kérem, bejelentő” — és ilyenek. Mi, az örök kíváncsiak vakkantunk valamit a telefonba, köszönünk is, ha úgy adódik, aztán gyorsan elhadarjuk kérdésünket, a végén újabb vakkantás és megyünk szépen a dolgunkra. Nekem „egy mosolygós .kedd reggelen” vágyam támadt arra, hogy közelebbről is megismerjem a titokzatos hangokat, illetve a hangok gazdáit. Szabó Jenönével kezdem, de akkor még nem tudom, hogy ö Szabó Jenőné. Sőt, az állomás információját feltárcsázva (11-024) érces férfihang hallózik bele a telefonba. Annyira biztos vagyok abban, hogy férfi nem lehet telefonos meg távírász, hogy rögtön a „kolléganőjét” kérem, én csak vele vagyok hajlandó beszélni. Érkezik is Szabó Jenöné, aki elárulja, nem jellemző, hogy a kíváncsi utazók bemutatkoznának, ehelyett sokszor ingerültek, mert azt hiszik, hogy majd nem kapnak pontos felvilágosítást. És biztosan idegesek is a népek, hogy majd az a vonat, amit mond nekik a női hang, az nem jó járat, mert lekésik a csatlakozást, vagy éppen nincs kedvük olyan korán felkelni. Elzárkózik A vasút után a postára vetem magam. Nem tagadom, ez az érdekesebb. Ha más nem, gyermekkorom nagy tréfái mindenképpen beugranak, amikor egymás után tízszer, hússzor is felhívtuk a nulla nyolcat, s mindig elváltoztatott hangon kérdeztük a pontos időt, mígnem egy testes postás biciklire ült, s kikari- kázva anyám munkahelyére, fülön nem csípett bennünket. Ma már nem lehetne ilyen játékokat szervezni. A vonal végén burukkoló selymes női hangot nem izgatja, hányszor hívjuk fel, ő csak mondja a magáét: „Tizenkét óra harminckilenc perc negyven másodperc.” És a színésznő szépen beszél, soha el nem téveszti i számolást. Jó. jó, tudom én azt, hogy magnóra vették a hangiát, mégis vágyam támad néha köszönni neki: „Kezitcsókolom, drága!” Van aztán itt más is. Az, aki a posta berkeiben egyszerűen a nullakilenc-névre hallgat. A telefonközpontban, az egyik sor legszélén ül a dekoratív külsejű Ócsai Mihály- né. Keresztbecsíkos blúz rajta, piros telefon mellette. Nem kis fakkokban ülnek a hölgyek, mint előre elgondoltam, mint ahogyan látjuk azt a tévében, hanem egymás mellett, hol hárman, hol neg öten, legelöl árválkodik szegény bejelentő, egy diáklány nyári postai munkában. Ócsainé viszont a hátsó sorban foglal helyet, s éppen arról faggatja társ t, hogy Pesten, a Jókai téren van-e Polski Fiat-szak- tizlet. Mert a telefonos ember lenn az utcán éppen erre kíváncsi. Ebből kiderül, hogy Öcsainé a tudakozó. Miket is tud Ócsai Mihály- né? Tudja például a helyi előfizetők számát, nevét, címét, ki mit kérdez. Például, ha valaki azt kérdezi tőle, menynyi a Közgép száma, ő azonnal rávágja: 11-333. Még csak gondolkoznia sem kell. tudja fejből, mert ezt már sokan megkérdezték tői’'. A tudakozó sok fővárosi telefonszámot és címet is tud fejből, ha mégis elfelejtené, ott- ülnek mellette még ketten, akiknek jobban „megmaradt” a szám. Viszont nem képes a tudakozó a különleges kérdésekre válaszolni, de ezzel nem vagyok most elég pontos, mert amit Öcsainé lexikális adatokból tud, arra szíves örömest válaszol, viszont nem feladata különleges kéréseket tél j esi feni. Arra ott van a pesti különleges tudakozó. Nem válaszol például arra a kérdésre, hogy hány lába van a lónak? Mert ilyenekkel azért előrukkolnak a tréfás telefonbetyárok. Sőt, hogy mást ne mondjak, az aszfaltbetyárok attól sem riadnak vissza, hogy telefonon keresztül udvaroljanak — a tudakozónak. Ilyenkor Öcsainé — illetve a tudakozó kellemesen bársonyos hangja — szép csöndesen elzárkózik. Már tizenhárom éve zárkózik el a telefonos ismerkedésektől. Nem zárkózik el Nem zárkózik el viszont a beszélgetéstől Türei Lászióné, akit röviden így tudnék számokba foglalni: 02, 33, 15. A három szám közül az első egyértelmű, a távírdában vagyunk. A 33 azt jelenti, hogy Türei Lászlóné ennyi éve van a távírdában, a 15 pedig a táviratokban szereplő szavak végső határát takarja A dísztáviratok kivételével, mindenféle más értesítést lehet nála telefonon is továbbítani. Tiireiné dolga névnapok, születésnapok, esküvők alkalmával szaporodik meg leg inkább. De sűrűn előfordul az is, hogy nyilvános állomásról hívják fel őt gyerekek, s nem ritkán csúnyákat mondanak a telefonba, hülyéskednek. Mondom, semmi gond, minden cifra káromkodás tiszta haszon a postának, aki bohóckodni akar, két forintot fizet érte. Nem, nem, a nulla kettő nem számol — mondja rögtön kalauzom. Kecskeméti Mária, a posta vezetőhelyettese. Szóval visszaadja a kettest, rendes ez a nulla kettő. Akkor — mondom — olyan is lehet, hogy valaki nyilvános fülkéből nem a valódi személyi adatait adja meg, hanem a haragosáét. Hogy kiküldik az elszámolást és nincs aki fizessen. Nem, nem, nagyon ritkán fordul elő az ilyesmi, a táviratfeladás a bizalomra épül és a felnőttek nem játszadoznak. Egyébként is az előfizetők azok, akik a legsűrűbben használják ezt a formát. Ebben maradunk. Meg abban, hogy példa értékű, ahogyan a postán fogadják az újságírót. Ügy látszik, itt olvasták a sajtótörvényt, ismerik is. Nem szokásom, hogy lelkendezzek, dehát visszafelé, a szerkesztőségbe menet ezen morfondírozok. Innen, a 11-400-ból keresem a búcsúhangot, a Volán-információt, csakhogy a telefon fél órán Keresztül foglaltat jelez. Úgyhogy a buszos hölgy most kimarad. Remélem, nem lesz belőle sértődés... Rab László A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 149. SZÁM 1987. JÚNIUS 87., SZOMBAT Nagy a súlyfelesleg Kalóriák alatt roskad az asztal Az abonyi Ságvári Endre Tsz vöröskeresztes alapszervezete már több alkalommal bizonyította, hogy komolyan veszi a mozgalom célkitűzéseit. A véradások szervezése mellett kiemelt feladatának tekinti az egészségügyi felvilágosító munkát, aminek például ebben az esztendőben már második alkalommal mindenki által látható bizonyítékát adták. Nemrég Korszerű táplálkozás címmel kiállítást rendeztek a téesz központjában, amelyet legalább száz érdeklődő jelenlétében Romhányiné dr. Balogh Edit körzeti orvos nyitott meg. Hosszabb ideje halljuk, olvassuk, hogy a magyar lakosság túltáplált, átlagosan 10-20 százalék a súlyfelesleg. Táplálkozási szokásaink sem mondhatók egészségesnek, magas a zsír- és cukorfogyasztás, s még mindig a kívánatosnál alacsonyabb, a gyümölcsé, a zöldségé és a “hzeléké. Alkoholfogyasztásban az élenjáró országok közé tartozunk. Egy személyre — százszázalékos alkoholban számítva — évi 11-12 liter szeszes ital jut. Előkelő helyen vagyunk a dohányzásban is: minden harmadik felnőtt rendszeresen cigarettázik, a 16 éven aluliak körében minden tizedik. Ma még nem vált természetes szükségletté a rendszeres testmozgás, erre napi á.lagban 15 perc jut. Egyre terjed viszont az önhajszoló életmód, melynek egészségi következményei csak később lesznek mérhetők. A halálozás okai között változatlanul vezető helyet foglalnak el a szív- és érrendszeri megbetegedések, Olvashatatlan Ne legyünk szégyenlősek Tömörkény István neve szerepel az idei eseménynaptárban, a ceglédi műsorfüzet is foglalkozott vele, de még van korrigálni való: az indóház falán elhelyezett tábla festéke nem időtálló, alig olvasható a szövege. Nem érdemes ennyire szégyenlősnek lennünk a Fényképtársítás Néma hinta, láncokkal 1 Fénykép. Arról beszél, hogy senki sem hintázik. De arról is, hogy Fekete Piroska menyasszony lett egy borongás októberi vasárnapon. Mészáros Pista, a markos henteslegény jegyezte el. Piroska már reggel befonta a haját, „jön a Pista, elvisz engemet innen”. A lány úgy hordta a haját, mint akkor mindenki a faluban. Mint Marica a Körhintában. A fiatal csillag filmjét megkönnyezte az egész falu. Közülük való volt a színésznő. Hogy tudott nevetni, mikor szállt vele a hinta! Es hogy tudott sírni is! Nála csak Piroska anyja tudott jobban sírni. Nem, nem azért, mert Mészáros Pista elszökött volna, vagy elfelejtette volna a lányt. Pista délelőtt tízkor érkezett, leszállt a buszról és elindult Feketéékhez leánykérőbe. Szívesen fogadták, a templom és az ebéd után a menyasszony, vőlegény kéz a kézben mehettek a ser- göhöz. Búcsú volt éppen a faluban. „Lövök neked pántlikát” — vállalkozott a fiú. Piroska az új, vörösesbarna pántlikákkal a hajában ült be a láncos hintába. Az öreg cigány csengetett, a hinta szállni kezdett, szállni kezdett a Piroska haja is, mint a Móricáé a filmben. Mészáros Pista fogta Piroska ülőkéjét, perdültek együtt a levegőben, aztán Pista erős rúgással ellendítette magától Piroskát. Nagy sikoltozás tamadt, mert a szép menyasszony kizuhant a hintából. Repült egy darabig, aztán a fejét nekivágta a villanypóznának. Akkor „készült” ez a fénykép. Majdnem akkor. Ahogy áll a hinta, a népek meg körben sivalkodnak. És az öreg hintás jajgat: „Jaj nekem, jaj nekem!” R. V. turistaidény kezdetén, amikor irodalmi, történelmi sétát terveznek városunkban. Kerülendő a rossz propaganda, hisz a Ceglédi ősz rendezvényeire készülünk. A most alakult Városvédő és Szépítő Egyesület feladata és lehetősége lehetne, hogy ilyen esetekben a javítási munkákat maga, vagy vállalkozókkal megcsináltassa. Készül az emlékhelyekről szóló könyvecske újbóli kiadása, erre sem árt gondolni. Mint arra sem, hogy az ugyancsak évfordulós Török János emléklapja Szőkehalomban olvashatatlan. mert kellően el nem ítélhető módon valakik évekkel ezelőtt mésszel lefestették. Vagyis vannak tennivalók a nyárra, s reméljük, hogy 1988- ban az idei ifjúsági táborok lelkes diákjai és az egyesületi tagok munkájának eredményeként hasonló jegyzet írására nem lesz indok. Surányi Dezső amelyeknek egyik előidézője a helytelen, olykor rendszertelen táplálkozás. Az elhízás következtében növekszik a szervezet koleszterinszintje, ami gyakran tragikus betegségek kiváltója lehet, mint például a magasvérnyomás, infarktus. Ho an táplálkozzunk? Mit együnk? A doktornő többek közöt* a következő ajánlatot tette: reggeli nélkül senki ne induljon munkába, iskolába, ebédre lehetőleg mindig meleg ételt fogyasszunk, a vacsorára korán, 5-6 óra tájban kerüljön sor és kalóriamentes ételek legyenek az asztalon. Ha olyan ételt készítünk, amely zsír nélkül elképzelhetetlen, úgy azt olajjal helyettesítsük, és amennyiben a kávézás szertartását nem tudjuk nélkülözni, az italt cseréljük fel teával. Termé zetesen az alkohol semmilyen változatban nem tesz jót, s lehetőleg kerülendők a szénsavas üdítők is, helyettük rostos gyümölcsleveket igyunk. Baj van a főzési szokásainkkal is. Változatlanul kitartóan ragaszkodunk a lábasokhoz, fazekakhoz, pedig sokkal egészségesebb a kukta és a különböző teflonedények használata. Az előbbiben például gyorsabtan puhára fő az étel, jobba -, megmaradnak az ízek, zamatok és néhány vitamin is átvészeli a magas hőfokot. A hasznos tanácsokon túl a július végéig megtekinthető kiállítás erénye, hogy a rendezőknek legalább 50 fajta ételt és 25 fajta alkoholmentes italt sikerült felvonultatni, sőt, akik kíváncsiak voltak a megnyitóra. megkóstolhatták, megízlelhették valamennyit. Gy. F. Fórum A Szakszervezetek Városi Bizottsága július 1-jén, szerdán 14 órai kezdettel szakszervezeti fórumot szervez a ceglédi pártbizottság székházában. Fogadóóra Dr. Horváth Géza, a városi tanács vb-titkára július 1-jén szerdán délután 2-től fél 7-ig fogadóórákat tart a városházán hivatali helyiségében. Érdekövezet Dizony nem vagriok köz*' lekedéstörténész, így feladom a kutatást: ki és milyen célkitűzéssel gondolta ki az első közlekedési parkot Magyarországon. Alapvető feladata, hogy a gyermekek megszokják, megismerjék a közlekedést; így a park az apró gyermekek érdekövezete lenne. Cegléd közlekedési parkja más képet mutat. A Vörösmarty téren sehol a kicsik, ellenben félérett fiatalok motoroznak; pedig tudtommal a KRESZ-park nem a jogosítvány-szerzéshez szükséges tanulóhely, tanpálya. Jó lenne, ha a hatóság — különösen nyáridőben — odafigyelne erre a jelenségre. Azt hiszem, a legrosszabb pedagógiai elv az elnézés. S. D. Vízipóló Vereség hazai pályán Egri Vízmű—Ceglédi VSE 13-11 (2-3, 4-3, 3-2, 4-3). Cegléd, 150 néző. Cegléd: Józsa, Bee , Öcsai, Pap. Bóbis. Kelemen, Ungvári, Tóth, Lakatos, Bálint. Edző: Czigány Károly. Góllövők: Kelemen (6), Bóbis (4). Kis. Másodszor szenvedett vereséget hazai pályán ebben az idényben a vasutasegyüttes. Mindenki győzelmet várt, miután az első fordulóban Eger- b . 6 gólos győzelmet értek el a ceglédiek. Ám ezúttal a hazaiak Konyesni kapus hiánya miatt tartalékosán álltak fel. Ezzel a vereséggel a negyedik helyre estek vissza vízilr.. Jázóink. A következő találkozó szombaton, 26-án 17 órakor lesz Cegléden a Csöng rád csapata ellen. Úttörő I./B. Bp Spartacus— Cegléd 12-5 (3-1. 1-2. 3-1. 5-1). Cegléd: Szebenyi, Kónya, Veres, Borsos, Revuczky Gy., Bende- Zsoldos, Mohos, Proto- vin, Csömör, Dengi. Edző: Pá- kozdi József. Góilöv ők: Re- vucky (2), Bende, Veres. Kónya. Nagyon gyenge teljesítményt nyújtottak a ceglédi fiatalok A tavaszi idény lezárultával a 4. helyen végzett a csapat, 9 mérkőzésen szerzett 12 pontjával. Beck Mihály ISSN 0133—260» (Ceglédi Hírlap) *
