Pest Megyei Hírlap, 1987. június (31. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-24 / 147. szám
XXXI. ÉVFOLYAM, 146. SZÄM 1987. JÚNIUS 21.. SZERDA Szó sincs áremelésről Az építők angolosan távoztak Segítségünket kérték verőce- marosi olvasóink, ezúttal a település viilamosenergia-hely- zetével kapcsolatban, például a fejlesztési lehetőségek, illetve azok akadályai összekuszáló- dott szálainak kibogozása érdekében. Nő a feszültség Hosszú évek óta, főleg üdülési szezonban visszatérő gondokról van szó: tavasztól őszig jelentékenyen megnő a hétvégeken a népesség, s ebből következően a villanyáram-fogyasztás is — ami miatt alaposan lecsökken a feszültség az elektromos hálózatban. Ugyanakkor a nagyközség villamosenergia-gondjai miatt egy másik féle feszültség nő a helybeli lakosok és az üdülőtulajdonosok között. De maguk az üdülők sincsenek azonos állásponton, mert vannak, akik hiányolják az utcai világítást, lakásukban, barkácsműhelyük- ben, kertjükben elektromos berendezéseket szeretnének használni. Ezek az emberek el is követnek mindent annak érdekében, hogy utcájukba eljusson a villanyáram — anyagi áldozatoktól sem riadnak vissza. De vannak olyan üdülőtulajdonosok is, akik nem hajlandók pénzt. adai...az-.fileklrí hálózat fejlesztésére, mert anyagi helyzetük nem teszi lehetővé, vagy mert egyszerűen fölöslegesnek tartják hétvégi házukban a villanyáramot. Nyári estéken a világításról ki-ki a maga módján kíván gondoskodni, elektromos berendezéseket pedig nem is akarnak használni, mondván, hogy hobbikertjüket kézi kapával. permetezőgéppel, metszőollóval, ásóval vagy motoros kisgépekkel is nagyszerűen lehet művelni. Ezek az emberek a locsolást is kétkezi munkával végzik. Nos az érvek és ellenérvek, a kívánságok és elzárkózások ellenére, az elmúlt években hét magánerős villany társulás alakult Verőcemaroson. Ez a társulásos forma be is vált azokban az utcákban, ahol minden üdülőtulajdonost sikerült meggyőzni a villanyáram szükségességéről. Az eddigiekből pedig következik, hogy a villanytársulások nem községnyi méretűek, s hogy jobbára az üdülőövezetben alakultak s tevékenykednek, illetve tevékenykedtek, mert egyik-másik már megszűnt, feloszlott, vagy átalakult. Egy-egy vezetékszakasz megépültével vagy kisebb lett az érdekeltek száma, vagy gyarapodott a társulásba belépő új tagokkal. Olyan hangzatos fantázianeveket viselnek a villanytársulások, mint az Eresztvény— Csattogó, vagy a Merczel— Titi—Mártái — utóbbi Titi— Mártái néven, kisebb létszámban él tovább. Általában nem nagy létszámúak ezek a villanytársulások, de van közöttük egy, az Eresztvény—Csattogó, amelyik már forintmilliókban számolja a saját erőből megépülő villanyhálózat bekerülési költségét. Ennek a társulásnak a pénzét korábban a helyi tanács letéti számláján kezelték, de 2—3 éve a nagymarosi takarék vállalta el ezt a feladatot. . Tehát írásunkban eljutottunk az Eresztvény—Csattogó Villanytársuláshoz, s annak tagjaitól kapott konkrét információkig. Nevezetesen arról van szó. hogy a társulás Brassói utcai üdülőtulajdonosai közül többen megkérdezték, •milyen alapon emelte a bekerülési költséget a társulás vezetősége (?), vagy a kivitelező (?). Példaként említhetjük R(idler Istvánná esetét, aki elmondta. hogy 1982-ben háromezernyolcszáz, a következő évben 8 ezer 400, az idén további 7 ezer 200 forintot kellett befizetnie a társulás számlájára — holott, ő úgy tudja, hogy már 1982-ben kifizette a hozzájárulás ra eső részét. Rád- lerné csak úgy „mellékesen” megemlítette, hogy az oszlopokat a társulás vezetősége által felfogadott emberek a télen is állítgatták a földbe, eközben a kertjük végében megrongálták a kerítést, majd angolosan távoztak, nyom nélkül. Azóta sem tudják az utcabeliek, hogy kik voltak az oszlopállítók, s hová lettek, hová tűntek a felelősségre vonás elől. S hiába keresték a tagok a társulás elnökét, dr. Dinnyés Illést is. mert a lakcímét nem ismerik, személyesen pedig legalább fél éve nem látták — bár van az utcabeliek között olyan is. aki egyáltalán nem ismeri az elnököt! Ezek után elsőként a nagyközség villamosenergia-ellátá- sáért felelős szervet kerestük meg. Az EDASZ szobi üzemegységének vezetője. Baluska Gyula vállalta tájékoztatásun- . .kaL j&z^.Kr£SZbuény—Csattogó Villanytársulás ügyében. Elmondta az , üzemegységvezető. hogy jól ismeri a Brassói utcai vill'anytársulás történetét. Az úgy kezdődött, hogy előbb megalakult a társulás, az ÉDÁSZ — megrendelésükre — elkészítette a hálózat tervét, amely három ütemre bontja a kivitelezést. Az első ütem szerint el is készült a 20 kilovoltos vezeték egy transzformátorállomással, és ahhoz kapcsolódóan mintegy másfél kilométer hosszú hálózattal. Félreértések A második ütemben a kisfeszültségű — közvetlenül a fogyasztókat ellátó — hálózat egy szakaszának építése májusban befejeződött (legalábbis az ÉDÁSZ szobi üzemegységét így tájékoztatta dr. Dinnyés Illés). Ma már a harmadik, s egyben befejező ütem kivitelezése is elkezdődhet, mert ösz- szegyűlt ahhoz az anyagi fedezet. A hálózatépítést jelenleg a Pest Megyei Tanács Villany- szerelő Vállalata végzi. Baluska Gyula szerint azokat a félreértéseket, amelyekből áremelésre következtettek a társulás tagjai, az okozhatta, hogy minden egyes ütem kivitelezése csak akkor kezdődhetett el, amikorra a társulás tagjai befizették az esedékes hozzájárulást. A három ütem bekerülési összege pedig külön-külön más és más mértékű. Akik az első ütem élőit fizettek, azok mélyebben kellett. hogy a pénztárcájukba nyúljanak, mert mindhárom ütem teljes kivitelezési tervének költségeit is ők állták. Ám időközben újabb tagok léptek be a társulásba. így két- három oszlopnyi távolságonként nőtt a megépítendő hálózat hossza, s ugyanígy a költségek is. amik egyenlő arányban megoszlottak a tagok között. Tehát szó sincs áremelésről, legfeljebb arról, hogy a társulás vezetősége nem tájékoztatta kellőképpen a tagságot! További kérdések Nos egyelőre ennyit a verőcemarosi „rázós” ügyről. Ám mert olvasóink időközben további kérdéseket is feltettek a település villamosenergia-hely- zetével kapcsolatban, visszatérünk még a témára. Aszódi László Antal Egy verseny hordaléka Néhány hete, mint arról akkor beszámoltunk, nemzetközi agárversenyt és -bemutatót rendezett a Magyar Ebtenyésztők agárszakosztálya a Pokol-szigeten bérelt telepén. A hajdanvolt sportpálya környékét erre a két napra nagy munkával kitakarították, „felparcellázták”, villanyt vezettek a fák közé, ahol sok hazai és külföldi agarász töltött el a szép környezetben néhány napot. Az természetes, hogy ahol sok ember megfordul, sok a hulladék is. Akkor takaros zacskókba gyűjtötték a szemetet, s a tábornak egy erre a célra elkerített területén tárolták. Aztán véget ért a verseny. A vendégek távoztak, a szemet maradt ... (!) Manapság naponta többtucatnyi táborozó úttörő halad el a gusztustalan látvány mellett. Pedig bizonyára el lehetne érni, hogy eltűnjön onnan ez a halom, már csak azért is, mert az igazi nyár beköszöntével egyre többen rándulnak majd át a szigetre egy-egy hétvégen. kisgyerekkel is. akikre valóságos veszélyt jelent a legyekkel lepett kupac. ■k Már csak ezért is örömünkre szolgál a város vezetőinek az a döntése, hogy az ebtenyésztőkkel kötött szerződés lejártával, a jövő évtől kezdődően a poj kol-szigeti diákstadion ismét eredeti rendeltetése szerint jog majd szolgálni: a váci diáksportkörök és '-egyesületek nyári otthona lesz. B. H. Vác díszpolgára volt Dercsényi Dezső halálára Hétfőn délután — a rádió híradása nyomán — futótűzként terjedt el Vácon a hír: meghalt Dercsényi Dezső. Szülővárosa, Vác egyik díszpolgárát, a Váci Múzeumi Egyesület köztiszteletben álló elnökét gyászolja. Vácott született 1910. július 17-én, abban a városban, amelynek műemlékeiről később annyit írt, s melynek történelmi emlékeit olyan szeretettel gondozta alkotómunkája során. A közelmúltban egyik irodalmi folyóiratunk folytatásokban közölte életrajzát Díjaim címmel. A váci gimnázium diákjaként sajátította el első művelődéstörténeti, építészeti. művészeti ismereteit. Az egyetemen Gerevich Tibor vo!t a professzora. 1934-ben szerzett doktori címet, s utána már egyenesen haladt pályája. A felszabadulás utáni műemlék- védelem krónikája elválaszthatatlan az ő nevétől. A néhány éve elhunyt Gra- nasztói Pállal kö-ösen írták a Vác című kötetet. Az ő városismertető szövegét illusztrálták Korniss Péter fotói az 1974-ben megjelent Vác című albumban. Idős fejjel is tovább dolgozik. Kis kötetben megjelenteti a váci székesegyház ismertetőjét. A sorozatban szeretne írni a Gombás-pataki hídról, melynek felújításáért annyit fáradozott. A szülővárossal kapcsolatos emlékeiért hálás volt élete végéig. Vác vezetői köszöntötték őt a Kossuth-dij elnyerésekor, a Herder-díj átvétele után. Életművének elismerése, hogy Vác díszpolgárává választotta Dercsényi Dezsőt. Amíg ideje, egészsége engedte, aktívan részt. vett a Váci Múzeumi Egyesület vezetőségének a munkájában. Öt évtizedet töltött a magyar műemlékvédelem szolgálatában. A Herder-dij átvételekor ezt mondta: —. Sok, nehézséggel, de sok elismeréssel is' találkoztam az elmúlt évtizedekben. Mégis, a sors legnagyobb kegyének tartom. hogy azt csinálhatom, amit szeretek, amire fiatal fejjel az életemet szántam ... Új helyen új ágazatok Nappali tagozaton is VáíSalati jutalom a fiataloknak Kereskedőket avattak A Vác és Környéke Élelmiszer kereskedelmi Vállalatnál sokéves hagyomány, hogy a végzős tanulókat ünnepség keretében avatják szakmunkássá. Az elmúlt tanévben 63 diák jutott el a vizsgák időszakáig, s mivel teljesítették a három esztendő feladatait, a kötelezettségeket, elérkeztek életük komoly állomásához. Az avatóünnepséget a vállalat személyzeti osztálya a KISZ-szervezettel közösen készítette elő. Tóth Károly áruforgalmi igazgatóhelyettes köszöntötte a fiatalokat. Elmondta, hogy a vállalat nagy gondot fordít a szakmunkás- képzésre. ezt tekinti a szakember-utánpótlás alapjának. A befejeződött tanévben 280 tanulója volt a három évfolyamon a VKÉV-nek. A tanulmányi eredménytől függően jutalmazták a fiatalokat, az alapbér-megállapítás is ennek figyelembevételével történt. A végzett diákok nevében Szabó Zsuzsanna megköszönte a vállalatnak és a Kereskedelmi Szakmunkásképző Iskolának a hároméves gondoskodást. Nagy István személyzeti osztályvezető a vállalat nevében mondott köszönetét a nevelési-oktatási munkáért a tanároknak és a gyakorlati szakoktatóknak. A szakmunkásavató ünnepség után, tanévzárón kapták kézhez a végzett fiatalok a szakmunkás-bizonyítványt, A takarékszövetkezetekben Nagyobb a betétállomány amellyel elindulhatnak életút- jukra a kereskedelmi pályán. P. R. Előadás Magyarország búcsújáróhelyeiről tart előadást június 26- án, pénteken 17 órai kezdettel a Váci Levéltárban dr. Barna Gábor, az MTA Néprajzi Kutatócsoportjának tagja. A váci Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Iskola tavaly szeptembertől kedvezőbb tárgyi feltételek mellett folytathatta munkáját. Ebben az évben birtokba vehették az Ifjúság téri épületet, ami korábban a Közgazdasági Szakközépiskola otthona volt. Az iskolában 24 tanár és 14 szakoktató végezte az oktatónevelő munkát tíz hónapon keresztül; 630 volt a tanulók száma 24 osztályban, valamint három osztályban tanítottak a középfokú levelező tagozaton. Ismét elnyerték a Kiváló KISZ-szervezet zászlót, oklevelet. Tanulóik eredményesen szerepeltek az országos szakmai versenyeken: Szabó Zita ruházati-, Németh László mű- szakicikk-eladói szakmában második helyezést ért el. így korábban megkapták a szakmunkás-bizonyítványt. A Ki tud többet a Szovjetunióról? vetélkedőn második lett az iskola csapata. Ősztől, az 1987—88, tanévtől beindul a kereskedelmi szak- középiskola nappali tagozaton is. Ezenkívül 10 szakmai csoportban 290 elsőéves szakmunkástanuló kezdi tanulmányait. Két új ágazatban indul képzés: - kozmetikai-vegyi, valamint kultúrcíkkeladói szakmában. — ap Őrbottyán Juniáüs Juniálist rendez június 27- én, szombaton, 17! Órái kezdettel a Hazafias Népfront, az I. sz: Téglagyár, a Vízműfar- sulat és a Kvassay Jenő Klub Örbottyánban, a Lenin úton, a Téglagyár területén. A hajnali három óráig tartó mulatság bevételét a Kvassay Jenő Klubház és az őrbottyá- ni idősek napközi otthona megépítésére kívánják fordítani. Tizenkét fiú szép búcsúja A váci MÉH-teíep Petőfi kor a rengeteg sáros holmit Sándor szocialista brigádja „Apánk” mosta ki, amíg mi hároméves patronálás után el- törülközőkbe, plédekbe, lepe- búcsúztatta azt a tizenkét fiút, dőkbe csavarva szárítkpztunk, akik a nagykorúság küszöbét hát azt sokáig nem felejtjük elérve elhagyják a vácdukai el. De még az idén is* me- nevelőott.hont. Itt éltek, tanul- gyünk NDK-ba, Zánkára és tak a Forray Andrásné, szüle- Szegedre üdülni, tett Brunswick Júlia-féle úri- Amikor a pályaválasztásra lakban, játszottak a közel há- terelődik a szó. öröm hallgat- romszáz éves védett platánok ni. ahogy egymást segítve pró- és vadkókuszok árnyékában, bálják elmagyarázni, hol. mer- Azon a földön, amelyet Zah re jártak, mik a lehetőségek Mihály 1625-ben a Rátót nem- Oroszlányban, a bányában, zetségnek adott el, és ahová a vagy Kőbányán, a „kőedény- törökdúlás után csak a ben”. XVIII. század közepétől tele- Cseh Attila és Szabó Olivér pült a nép újra, és amelynek tájárnak készül. Oláh Péter utolsó gazdái a Serényi gró- autószerelő lesz. Selymes Jótok voltak. zsef esztergályosnak tanul. Nagy János és Miklián Jó- Szilcora Miklós és Vidovics zsefné nevelők — mint sza- István műkőkészítő akar len- vaikból kicsendül — nem csak ni. A „Gránitba" hárman men- ma vállalják e tizenkét fiút. nek Egyedi Zsolt, Krizsán At- Az emlékek felidézésében tila és Mohos József. Hajdú segít Cseh Attila: Pál géplakatosnak készül, Sep— A zebegényi sátortábor rős Attila a vasúti jérműsze- az valami remek volt, és a relést választotta. Talán a kollektív pataki fürdés, ami- park varázsának engedett Növekszik a bizalom a takarékszövetkezetek szolgáltatásai iránt, az év első négy hónapjában tovább emelkedett pénzügyi forgalmuk. Nagyobb betétállománnyal rendelkeznek, mint korábban bármikor, és több kölcsönt is folyósítottak a tagoknak. A „falusi bankok” betétállománya május elején meghaladta a 42,5 milliárd forintot, s ez 6,5 milliárd forinttal volt több, mint egy évvel korábban. Az elmúlt időszakban a lakosság körében a szokottnál is nagyobb érdeklődés mutatkozott az ifjúsági takarékbetét iránt, amely egy év alatt csaknem megháromszorozódott. Jóval több a nyereménybetétkönyvben és a takarék- levél formában elhelyezett pénz is, ezek együttes összege megközelíti a 3,9 milliárd forintot. A takarékszövetkezetek köl- csönállománya is nagyobb. A hitelállomány meghaladja a 12 milliárd forintot, amely majdnem 60 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban volt. A tizenkét fiú, akiket a MÉH-esck Is megkedvellek A búcsiüorla, és akik elbúcsúztak (Kép és szöveg: Po- rubszky Dezső) Varga Gyula, amikor kertésznek jelentkezett... — Tessék a tortát is lefényképezni — kérte a mindig vidám Cseh Attila, és az udvaron a brigádtagokkal készült fotó után Nagy János nevelő előhozta az óriási tortát. Lengyel László, Füle Józsefné, Kerti Erzsi és German András a brigád tagjai búcsúzóul egy- egy tanáccsal szolgálnak, míg amott a közelmúlt egy-egy emlékét idézik fel. Már a váci MÉH-telep felé poroszkál a brigádtagok Wartburgja, amikor Füléné még a könnyeit törölgeti. Kérdés nélkül mondja: — Nemcsak tanáraiknak nőttek a szívéhez ezek a kedves bolondok ... ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap)
