Pest Megyei Hírlap, 1987. június (31. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-19 / 143. szám

— Szabad idő - Hobby A nyár a kirándulás, az üdülés, a strandolás idő­szaka, ám az is kétség­telen, hogy elővigyázatos­ságra szükség van. E heti összeállításunkban a higié­nikus konyhai munkával kapcsolatos tudnivalókra hívjuk fel a figyelmet, és házikerti sorozatunkban szakember ad tanácsot a gombamérgezések megelő­zéséről. Receptet adunk fi­nom falatok elkészítéséhez. A fertőzések megelőzhetők Nyári időszámítás a konyhában A nyári melegben szeret­nénk minél több időt tölteni a vízparton, a hegyekben — tehát a szabad levegőn. Ebből következik, hogy a konyhai teendőket jó lenne a lehető­séghez képest minél egysze­rűbben megoldani. Mit lehet nyáron másképp csinálni, mint máskor? Induljunk ki abból, áéjíií#?? Az elhízás megelőzése 50—60 évvel ezelőtt a tüdőbajt nevezték „ma­gyar betegséginek (morbus hungaricusnak), ma ugyanezt mondhat­juk el az elhízásról. Hi­szen jóformán minden második ember súly­többlettel rendelkezik. Mit tartunk ma ideá­lis testsúlynak? Hogyan állapíthatjuk meg, ki a kövér? Az ún. Broca- féle formula szerint az ideális testsúly kg-ban --- a testmagasság cm- ben, levonva ebből 100, s az így kapott értékek­ből nőknél 15%, ül. fér­fiaknál 10% levonása. Egy 180 cm-es férfinak ezek szerint 130—100= 80, ebből levonva a 15%-a (=12) az ideális testsúlya 68 kg. Egy 160 cm-es nőnek pedig 160—100=60, levonva ebből 10% (=6 kg), az ideális súlya 54 kg. i5 kg még nem minősül kórosnak, de ennél na­gyobb súlytöbblet már veszélyt jelent. Az Amerikai Egyesüit Államokban egy biztosító társaság 200 000 biztosított adatait dolgozta fel. és bebizonyították, hogy 5—14%-os (tehát 3—10 kg-os) súlytöbblet már 22%-kal, 25%,-os súlytöbblet (15—20 ícg) pedig már 75%-kal emeli a halálozási arányt. Ezért ilyen’ fokú elhízás esetén nem vagy csak sokkal magasabb díjért vállalják a biztosítás megkötését. Mi okozza a súlytöbbletté! ‘ emelkedő halálozási valószí­nűséget? Elsősorban egy sor betegség megjelenése, amik tu- dottan rövidítik az ember életét. így az elhízott ember vér­zsírszintje sokkal magasabb, mint a normál súlyúaké. A súly­többlettel rendelkezők között sokkal több a cúkorbajos. a köszvényes, a magas vérnyomásos, az epeköves, a máj- és a koszorúérbeteg. A felsorolt betegségek mindegyike előkészíti a szívizominfarktust, mely hazánkban a leggyakoribb halál­ok, és sajnos ezzel az európai élmezőnyben vagyunk. A 35—44 éves férfiak infarktushalálozásában az első helyen, 45—64 éves férfiak csoportjában másodikon állunk. Mit lehetünk? Elsősorban meg kell kísérelnünk a kalória (a zsír és szén­hidrát) bevitelét olyan alacsonyra csökkenteni, hogy biztosan kevesebb legyen, mint a napi igény. Így ha lassan is, de csök­kenni fog a súlyunk. A fogyókúrától nem szabad félnünk, de minden esetben kérjük ki kezelőorvosunk tanácsát is, hogy legalább egy ve­szélyeztető tényezőt biztosan kiküszöböljünk életünkből. Ma­rad még így is elég! Legközelebb majd néhány szót a fogyókúráról, addig is jó egészséget kíván: hogy a szervezetnek kevesebb fűtőanyagra — zsírra, lisztre, cukorra — van szüksége. A sok zöldféle és gyümölcs vi­szont valósággal kínálja a szenvedésmentes iefogyást, ami ráfér a felnőttek és a gyerekek többségére. A kony­hai munkákból tehát nyáron ki lehet — és ajánlatos is — iktatni a tészták sütését, á több időt rabló laktató ételek készítését. Sok családban főtt ételből nyáron elegendő az, amit a felnőttek a munkahelyi, a gyerekek a napközi konyháról kapnak. Vacsorára pedig tej. tejtermék és hozzá saláta, pa­radicsom, paprika, hagyma, gyümölcs kerülhet az asztalra. A hétvégi közös étkezések is leegyszerűsödhetnek, pénteken elkészíthető, hűtőben tárolha­tó, csak felmelegítést igénylő fogásokra. így kevesebb edényt mosogatunk, ami azért is lényeges szempont, mert a meleg hónapokban fokozottan kell ügyelni a higiéniai köve­telményekre. Dr. Kelemen Erzsébet, a Pest Megyei Köjál élelmezés­egészségügyi osztályának ve­zetője elmondta, hogy tavaly nyáron a magánháztartások­ban előforduló szalmonellás megbetegedések a korábbi évekhez képest többszörösére emelkedtek. Mit tehetünk egészségünk megóvása érde­kében? A főorvosasszony felhívta a figyelmet arra, hogy a nyers baromfihús gyakran tartalmaz szalmonellát, és a tavalyi megbetegedéseknél elsősorban a baromfihúsból kitenyésztett típusokat mutatták ki. Külö­nösen fontos tehát, hogy ami­vel a nyers hús érintkezett (deszka, porcelántányér, stb.), azt alaposan fertőtleníteni kell. Fertőtlenítésre használ­hatunk a gyógyszertárban kapható Neomagnol tablettát, vagy Hypót, melyet vízzel (1 liter vízbe 2 deci vegyszert) hígítva használhatunk. A mo­sogatótartályt is ajánlatos ez­zel az oldattal fertőtleníteni, ha előzőleg nyers húst mos­tunk meg benne. Ugyanez vo­natkozik a húsdarálóra is, melyben gyakran olyan étele­ket készítünk, (például krump­lipüré), amelyek nincsenek ki­téve további hőkezelésnek. Ajánlatos a tojás héját is lemosni, fertőtleníteni, különö­sen akkor, ha hab, vagy krém, esetleg turmix készül belőle, tehát nyersen kerül fogyasz­tásra. Tavaly nyáron különösen sok olyan szalmonellás meg­betegedés fordult elő, amit kacsatojás okozott. Ezt tehát nyers állapotban (habnak, krémnek) semmiképpen se fo­gyasszuk. A nyers húsipari készítmé­nyek — különösen a lángolt kolbász — nagyon kedveltek, de ezek is melegágyai lehet­nek a szalmonellás fertőzés­nek. Már árusításkor fel kel­lene hívni a figyelmet arra, hogy a lángolt kolbászt süt­ve. vagy főzve fogyasszuk. Kirándulásra, utazásra csak olyan ennivalókat vigyünk magunkkal, amelyek bírják a meleget. Igaz, hogy a télisza­lámi, a száraz kolbász, a kon­zerv nem olcsó, de ha valaki ételmérgezést kap. azt anya­gilag jobban megsínyli. Ami különösen fontos: min­den ételt a hűtőszekrényben tároljunk! S ha valamit vé­letlenül elfelejtünk betenni a romlandó ételek közül, azt ne sajnáljuk kidobni, még akkor sem. ha látszólag friss és ét­vágygerjesztő. Ga. J. Finom fölötök A házi hot dogot úgy ké­szítjük. hogy a sós rúd két vé­gét levágjuk, belét kifúrjuk. Az „alagútba” behúzzuk a mustárral megkent virslit. A művelet kezdetekor a sütőt begyújtjuk, nagy tűzzel gyor­san felforrósít.juk. A sütőlap­ra helyezett sósrudak tetejére vékony szelet füstölt szalon­nát fektetünk, és az egészet 5 percig nagy tűzzel, forrósít- juk. sütjük. Elűző napról megmaradt főtt, tört burgonyából gyor­san készíthetünk bundás virs­lit is. A burgonyát ledaráljuk vagy lereszeljük, összedolgoz­zuk kevés liszttel, tojással és sóval. A friss vagy konzerv- virslit fél cm vastagon körül­tapasztjuk és ezzel a bundá­val sütjük pirosra bő, nagyon forró olajban. Ugyancsak gyors, különleges, friss vacso­ra. Aki pedig már előző este vagy reggel tudja, hogy este csak percei lesznek rá, hogy „bekapjon valamit”, bízvást előre elkészítheti az ízlése szerinti szendvicset és ha lég­mentesen csomagolja be alu­fóliába, úgy teszi a hűtőbe, épp oly frissen eheti, mintha abban a percben készítette volna. A gombamérgezések gya. korlatilag 100 százalékban a piacon be nem mutatott gom­bától erednek. A legnagyobb erőfeszítést a gyilkos galóca által okozott halálozások csökkentésére és a saját sze- désű gombáktól tömegesen előforduló mérgezések meg­előzésére kell fordítani. Különféle babonák magya­rázzák és okozzák a mérge­zéseknek közel felét. Külön­böző vidékeken még ma is igen elterjedtek és szinte ki- irthatatlanok egyes babonák, különösen azok, amelyeknek népi tapasztalat adott alapot. Megcáfolásukhoz nem elég csupán ismerni ezeket, hanem tudni kell keletkezésük okait. A legelterjedtebb babonák közé tartozik az ezüstkanál- próba. Ennek az adott alapot, hogy a romlott gombás étel­ben keletkező kéntartalmú vegyületek valóban megfeke- titik az ezüstkanalat. A má­sik igen veszedelmes babona, hogy minden leforrázott gom­ba ehető. Ennek alapja az, hogy a papsapka gombák, csípős galambgombák, tejelő­gombák stb. forrázással való­ban méregteleníthetők. Elterjedt az is, hogy a mérges gomba megkékül, színt vált. Ez a babona főleg azo­kon a vidékeken terjedt el, Házikerti tanácsadó A galóca ahol tinórugombát gyűjte­nek, mert a mérgező tinóru fajok valóban megkékülnek. Ha az állatok baj nélkül fo­gyasztják, az nem jelenti, hogy a gomba nem mérgező! Emberi és állati szervezetek között több szempontból lé­nyeges különbségek vannak. A csiga a legmérgezőbbet is baj nélkül fogyasztja, a disznó is több mérgező gom­bát megehet káros következ­mények nélkül. Egyes vidéke­ken a petrezselyem vagy a hagyma elszíneződését, fedő alatt vagy fedő nélkül való elkészítését hozzák a mérge­zéssel összefüggésbe. Igen el­terjedt az a babona is, hogy az ehető gomba mérgezővé válik, ha hulla fölött terem, vagy ott, ahol sztrichnint vagy más dúvadirtó szert szórtak el az erdőben. Ez a babona főleg a laikusok kö­rében közismert, akik tévedé­süket szeretnék mentegetni ilyen előre nem sejthető ter­mőhelyi okokkal. A gomba nem szív fel méreganyagot, hanem termeli. és társai Az egyes típusok előtt is­mertetem azoknak a gom­báknak a leírását, amelyek az adott mérgezési típushoz tar­toznak. Az első a gyilkos galóca tí­pusú mérgezés. Legveszedel­mesebb képviselője a gyilkos galóca és a fehér gyilkos ga­lóca. A gyilkos galóca kalapja 5—15 cm széles, domború, majd ellaposodó, zöldes. oLaj- zöldes, barnás, olajsárga, de lehet fehér is, selymesen fénylő, sugarasan szálas vagy sima, csupasz, ritkán néhány fehér burokmaradvány-fosz- lánnyal, a széle nem bordás. Nagyon fontos, hogy a leme­zek fehérek, ritkán olajzöldes árnyalattal sűrűn állók. A tönk fehér, gallérja fejlett. Néha hiányozhat, de nyoma marad. A bocskora nagy, fe­hér, elálló szélű. Jellemző: erdőben terem. Rendkívül erős mérgeket tartalmaz. Hasonló tüneteket okoz a vörhenyes őzlábgombában elő­forduló méreganyag és a pap- sapkagombák méreganyaga. A vörhenyes őzlábgomba 2— 8 cm-es, kis termetű, kúpos­ból kiterülő kalapú, fehéres- rózsás hússzíne okkeres, vi­lágos barnás, rozsdabarnás vagy vöröses barnás pikke­lyekkel. Nagyon hasonlít a nagy őzlábgombára, de mé­retei lényegesen kisebbek. A húsa tönkben kissé borvörö­ses rózsás. íze, szaga nem jel­legzetes. Gallérja fehéres, mú- lékony. A mérges gombából készí­tett étel elfogyasztása után feltűnően hosszú ideig sem­miféle tünet nem jelentkezik Ez a tünetmentes lappangási idő legalább 6 óra. de lehet 36 óra is, átlagos időtartama a gyilkos galóca esetén 10—12 óra, míg vörhenyes őzlábgom­ba- és papsapkagomba-mér- gezés után csak 6—7 óra szo­kott lenni Ez a hosszú tü­netmentes lappangási idő sok szempontból jelentős, elsősor­ban azért, mert ez alatt a gombás étel átkerül a bélbe, legnagyobb részt vagy teljes egészében felszívódik, ily módon a hánytatásnak és hashajtásnak, mint elsősegély­nek semmi értelme és haszna nincs. Az elsősegélynyújtás egyet­len teendője a gy il kos galóca- mérgezés esetén a mérgezett mielőbbi kórházba juttatása. Fenyvesi Gábor (Folytatjuk.) EGYÜTT AZ UTAKON ÁZ ÚTENFORM JELENTI Három autópályánkon is korlátozásokra számíthatunk a hét végén. Az M3-ason a gödöllői csomópont térségében csak a Hatvan fe­lé vezető útpályán közlekedhetünk. Akik Hatvan felöl Gödöllőre igyekeznek, azoknak már a bagi csomópontnál le kell térniük a 30. föútra. i Az M3-ösön a 16-os kilométerszelvényben mindkét oldalon sáv­lezárás van, mivel az MO-ás körgyűrű csomópontját építik. Ismét zavartalan a forgalom az M7-es autópálya korábban lezárt mintegy 10 km-es szakaszán. A Dunakanyarba indulók számítsanak arra, hogy a 12-es úton Nagymarosnál félszélességben járható az út. Jelzőlámpa irányítja a forgalmat. A megye délkeleti határában a 441-es úton, Cegléd és Nagykőrös környékén a hétközbeni útjavítások miatt lassul a tempó. A dunai kompok menetrend szerint közlekednek. NYÁR ÜRÜGYÉN III. A hosszabb ideig tartó vezetés a fokozott figyelem-össz­pontosítás következményeként kifáradáshoz vezet. Ez az ál­lapot természetesen nem egyszerre következik be, hanem — egyéntől függően — különböző előjelek után. Jó ismerni ezeket az előjeleket, mert ha már érezzük a fáradás tüneteit, feltétlenül meg kell állnunk pihenni. A fá- radás jelei elősző: az érzékelés területén jelentkeznek: csök­ken az észlelés pontossága, nő az érzékenységünk a különbö­ző zavaró hatásokra (ingerlékenyebbek vagyunk), az emléke­zet és a gondolkodás gyakrabban kihagy, nő a cselekvési idő (bár ezt nem nagyon vesszük mi magunk észre) és a meg­szokott mozgásokat akadozva, zökkenőkkel tudjuk csak vég­rehajtani. Nem pihent állapotban, erőltetett vezetésnél a túlfáradás jelei sokszor hallucinációban jelentkeznek. A vezető a jár­mű előtti tárgyakat, járműveket, embert vél felfedezni. A lát­ványhoz közelebb érve tapasztalja, hogy csak képzelődött. Ez a jelenség már komoly figyelmeztetés, az elalvás előtti utolsó emlékkép leheti A gépjárművezető figyelme általában még szétszórtabbá válik, ha gyermek is van a gépkocsiban. Sőt! Ha több gyer­mek is van a gépkocsiban, akkor a gépjárművezető figyelmé­nek a szükségszerű további szóródása várható. Amennyiben gyermeket, illetve gyermekeket visz az autós, akkor célszerű, ha legalább még egy felnőtt utasa van, aki felelősséggel tud bánni a kocsiban utazó gyermekekkel. Az első ülés veszélyéről nem ts kell szót ejteni. Közis­mert jelenség az első két ülés mögött középen álló, vagy a hátsó ülésen hátrafelé nézve térdeplő gyermek, akitől a bel­ső visszapillantó tükör nem használható. Vajon mi történik ezzel a gyermekkel egy esetleges vészfékezés esetén? (Folytatjuk.) Szakemberéit véleménye szerint a KÉTKEREKŰ jármű­vek baleseti veszélyeztetettsége a közúti forgalomban 15-ször nagyobb, mint a személygépkocsiké. A mopedvezetők a sze- mélysérüléses balesetekben 4-szer, a halálos balesetekben 5,1-szer akkora eséllyel vesznek részt, mint a személygépko­csi-vezetők. KÖVETÉSI TÁVOLSÁG A túl rövid KÖVETÉSI TÁVOLSÁG tartása mindenek­előtt azért veszélyes, mert a gépjárművezetők alábecsülik en­nek következményeit. Ausztriában végzett vizsgálatok szerint a szükséges követési távolságot nem tartóknak mindössze 5%-a tartotta veszélyesnek azt, ha túl közel kerül az előtte haladókhoz. A megfigyelt útvonalakon a balesetek 37%-át okozta a túl rövid követési távolság, amely gyakran kapcsolódik az ag­resszív vezetésmódhoz, a fénykürt sürgető felvillantásához, a gyakori sávváltáshoz. Az osztrák KBT ajánlása szerint a KÖVETÉSI TÁVOL- SÁGot célszerű úgy megválasztani, hogy az előttünk haladó járműtől legalább 2 másodperc alatt befutható távolság vá­lasszon el, A 2 másodperces időtartam becslése ugyanis egy­szerűbb, mint a távolságé. ...ÉS LÁTSZANI! A KIVILÁGÍTATLAN, prizma nélküli kerékpár a gépkocsi tompí­tott fényszórójának fényé »«1 legfelj.bb 37, távolsági fényszóró hasz­nálata esetén legfeljebb 75 méter távolságból válik láthatóvá. Ha a ki­világítana» kerékpáron hátul vörös prizma is van: az értékek 60. il­letve 95 méterre növekednek. Ha ezt a kerékpárt prizmával és fénv- vtsszayerő fóliával is felszerelik: tompított fénynél 130. országúti fény- szórónál 180 m-röl már látható. Ha vezetőjének ruháján fényvisszave­rő öv van: 150, illetve 260 méterről észlelhető. A kivilágított kerék­pár már 500 méter távolságból jól látható. A kerékpár láthatóságát a szembejövő jármű fényszórójának VA­KÍTÓ HATÁSA 'jelentősen rontja. Általában akkor a legkedvezőtle­nebb a helyzet, amikor a szemből jövő jármű az előttünk haladó ke- rékpárral egy vonalba ér. Mind a hátsó vörös prizma mind a jármű kivilágítása szükséges, mert a kettő egymást kiegészíti. Legkedve- zötlenebo. ha a szemből jövő távolsági fényszóróval, a kerékpárt kö­vető pedig tompította! halad. Ilyenkor a kivilágításán kerékpárt csak IC—-20 méterről lehet meglátni. A kivilágított kerékpár ilyenkor 110 —410 méter közötti távolságból már látható. A KERÉKPÁROS éjszakai közlekedésének biztonsága csak abban az esetben nevezhető megoldottnak, ha — túl a kötelező világító esz­közök használatán — e járműveket felszerelik a hazai boltokban is kapható jó minőségű első (fehér) és hátsó (vörös), továbbá a küllők közé helyezhető (sárga) fényvisszaverő prizmákkal, valamint oldalt kihajtható tárcsával. A jelenleg hazánkban kapható dinamók és lám­pák minősége sem megfelelő. AMATŐRÖKNEK HOMOK RALLYE Alkotmánynapi programot, ajánlanak a szervezők, az OKBT, a Magyar Autóklub, a pusztamérges! Rizüng Tsz, a Mávtours és a Csongrád Megyei Lapkiadó Vállalat vállalko­zó kedvű amatőr autósoknak. Augusztus 20. és 22. között ren­dezik meg túraversenyüket és a Homok Rallye-t, Pusztasze­ren és környékén. A versenyzők és a velük utazók részére a Mávtours Sze­geden szállást és étkezést biztosít és számos érdekes prog­ramot szervez, személyenként 1980 forintért. A részletes prog­ramról a Magyar Autóklub Pest megyei szervezeténél (Buda­pest XL. Fejér Lipót u. 64.) lehet bővebb információkat sze­rezni, s ott lehet jelentkezni az első Homok Raüye-re is. Akit érdekel a dolog, igyekezzen, mert megyénkből csak három gépkocsi nevezését fogadják el a rendezők! Balesetmentes hétvégét kíván járművezetőknek és gya­logosoknak egyaránt: Roó2 Péter KOCKÁZAT

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom