Pest Megyei Hírlap, 1987. június (31. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-18 / 142. szám

fÄBO'NYl KRÓNIKA! Húsáért, tolláért Eiegkopasztott libafalka Törtei irányából Abony fe­lé haladva, a József Attila Tsz Vörös Csepel üzemegysé­gének fészerei előtt bárkinek azonnal feltűnik egy hullám­zó, széles, fehér sáv, amiről közelebb érve kiderül, hogy szépen fejlett Zibófc hatalmas falkája. A mezőgazdasági nagyüzem lassan tíz esztende­je foglalkozik libaneveléssel, tavalyelőtt 12 412, tavaly 18 976 darabot értékesítettek, az idén 21 ezerre kötöttek szerződést. A szárnyasok felét húsáért, másik felét tolláért tenyésztik. Igaz, 1986-os árbevételük el­maradt a tervezettől, mert a párnába való felvásárlási ára 59 százalékkal alacsonyabb volt a korábbinál. A szövetke­zet vezetősége mégis úgy dön­tött, hogy nem mond le a ba­romfinevelésről. Idei program­jukban 77,5 tonna súlyú hús előállítását és 3000 kilogramm toll értékesítését tervezték. A kislibák a zagyvarékasi Béke Tsz szolnoki keltetőte­lepéről kerültek Abonyba és nyolc hét elteltével pecsenyé­nek szánva az említett ter­melőszövetkezét baromfifel­dolgozó-telepére szállítják. Ott értékesítik a tollat is. — Ezek a megtollasodott sprőjőszágok első alkalommal július közepén kerülnek a té­pőasszonyok kezébe, majd ezt követően még két alkalommal csipkedik meg tollazatukat — sorolta Gádor Vince ágazatve­zető, a több ezer gágogóra mutatva. — Az eladás eddig zavartalan volt reméljük ez­után sem lesznek gondjaink. — A hús vagy a toll a nye­reségesebb? — Alapos számvetés nélkül ezt nehéz megmondani, hiszen a felvásárlási ár gyakran Vál­tozik. A pitiéért tavaly pél­dául egy alkalommal sem ad­tak 50Ó forintnál többet, hol­ott korábban 700—800-at is kaptunk kilóiáért. Ha van piac, ha kül- és belföldön egyaránt keresik, nagyobb az érdeklődés, többet fizetnek, s így nagyobb lehet a bevéte­lünk. A libakopasztás sosem tar­tozott a könnyű női munkák közé, s mivel gépesítése ké­sik, napjainkban sincs más­ként. Évekkel ezelőtt még a termelőszövetkezet asszonyai végezték, de mióta a brigád­beliek száma megcsappant, al­kalmi munkásokat foglalkoz­tatnak. Egy-egv szezonban 15—20 nőt fogadnak fel. Az ágazatvézető szerint ez a meg­oldás mindenkinek kedvező. Gy. F. Koszorúzás és megemlékezés Tárlat a tanácsházán Ha élne Háy Károly László grafikus, díszlettervező, mű­vészeti író, Munkácsy-díjas, a munkásmozgalom harcosa, most lenne nyolcvaneszten- dős. Születése évfordulója al­kalmából az egykori abonyi szülői ház falán (a mai pos­tahivatal épületén) elhelyezett emléktáblánál a minap koszo­rúzás! ünnepséget rendeztek, majd kiállítás nyílt a tanács- háza dísztermében. Hindikét helyen megjelentek osailádtag­jai’és volt barátai, ismerősei, akiket Győré Pál múzeumve­zető köszöntött. A kiállítást Kaposvári Gyula, a Szolnok Megyei Múzeumok nyugalma­zott igazgatója, egyben Háy Károly László személyes isme­rője nyitotta meg. Háy Károly László vagyonos szülők gyermeke volt, tehát életét társadalmi osztályának megfelelő módon tudta volna alakítani, de ő — a rá jel­lemző etikus életf elf ogása mi­att — a maga útját járta. A Képzőművészeti Főiskolán Csőik István, Réti István, Va- szary János osztályát látogat­ta — írja róla Oelmacher An­na művészettörténész. Első egyéni tárlata 1929-ben volt. Két évvel később Berlinben megismerkedett az új művé­szeti irányzatokkal, majd ha­zatérve bekapcsolódott az Ille­gális kommunista párt munká­jába: illusztrált, röpcédulákat rajzolt, s ezért két ízben bör­tönbe került. A Szocialista Képzőművészek Csoportjának alapító tagja volt. Képeit erő­teljes színekkel, az expresszio- nizmussal- rokon stílusban fes­tetté. Antifasiszta szellemű !!■ nóleummetszet-sorozatot ké­szített Német maszlag—török afium címmel. 1953-ban a szolnoki mű- v ész telep műtermébe egy halk beszédű, szerény művész ér­kezett a fővárosból. Megtört' nék látszott, de az itteni nyu­godt munka lehetősége felviil tornyozta — emlékezett visz- sza Kaposvári Gyula. — Ettől kezdve Háy Károly László gyakran látogatta a művész­telepet, s bekapcsolódott a vá­ros kulturális életébe. Részt vett a múzeum rendezte kép­zőművészeti tárlatokon, gyak­ran láttuk a TIT-kflubban is, ahol két alkalommal előadást tartott Háy Károly Lászlót a forradalmi és művészeti mun kásságáért kiszabott börtön- büntetések egészségileg ugyan megtörték, de egyben újabb művészi alkotásokra is ülhet ték. Az ötvenes évek közepén is Szolnokon élt és dolgozott. Al­kotásmódjára ma is jól em­lékezhetnek a szolnoki fűtő­ház dolgozói. A vasutasok, mozdonyvezetők életét ábrázo­ló rajzaihoz nemcsak köztük Liscensagondok A dánszentmiklósi Micsu­rin Tsz-ben a szarvasmarha­tenyésztés lucernaigénye évi 8 ezer mázsa. A 450—500 hek­tár lucernaterület a zöldlucer­na- és szénaellátáson túl a magfogást szolgálja. Ebből adódik az, hogy az állatállo­mány részére a lucernaszénát az első kaszálásból kell elő­teremteni. Ahhoz, hogy ekkora terület­ről ideálisan — tíz napon belül — betakaríthassák az első nö- vedéket, javítani kell a jelen­legi szűkös betakarító-gépellá- tottságon, valamint a tárolási lehetőségen. A drágán megter­melt és betakarított takar­mányt gyalogkazalba összehor­dani gazdaságtalan és megen­gedhetetlen. A silózási gyakorlatukon is változtatni kell ahhoz — új gépek beállításával —, hogy jobb minőségű silótakarmányt készíthessenek. A tehenészeti telep szérűskertjében célszerű lenne egy betonozott, áthajtás silótároió megépítése. Véradénap Véradónap lesz Albentirsám június 24-én 9-től 15 óráig a művelődési házban. járva készített vázlatokat, ha­nem gyakran engedélyt ként, hogy a mozdonyon utazzon és átélje a vasutas hétköznapok valamennyi részletét. Egy-egy ilyen útról visszatérve mindig örömmel, boldogan újságolta múzeumban, hogy milyen nagyszerű embereket isment meg. Beszélgetéseink során minduntalan visszatért a szo­cialista építés során elköve­tett, vagy bekövetkező hibák, mulasztások okainak elemzé­sére. A rá jellemző etikus, pu­ritán életfelfogás vívódó, töp­rengő beszélgetésekre késztet­te. Minduntalan szó esett a művészetben is bekövetkezett torzulásokról, egyre jobban foglalkoztatta a hogyan to­vább? kérdése. 1960 nyarán az Emst Múze­umban gyűjteményes kiállí­tással lépett a nyilvánosság elé, ekkor kapta munkássá­gáért a Munkácsy-díjat. Egy év sem telt el és Háy Károly László meghalt. Abonyi kiál­lítása július 8-iig tekinthető meg. —ki Abony, Albertlrsa Ügyfélfogadás A személyi igazolványok el­készítéséhez, illetőleg a lejár­tak cseréjéhez fűződő ügyin­tézés meggyorsítása és meg­könnyítése végett a Ceglédi Rendőrkapitányság kihelye­zett ügyfélfogadást tart. Júni­us 27-án 9-től 13 óráig Abony- ban, július 4-én 9-től 13 óráig Albertirsán a körzeti megbí­zotti irodában lehet a szemé­lyi igazolványokat érvényesít­tetni a szükséges dokumentu­mok segítségével.: 2 darab 4x4 centiméteres fénykép, 30 fo­rintos illetékbélyeg és a ki­töltött adatlap. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 141. SIZÄM 1987. JÜNIUS 18., CSÜTÖRTÖK A protézis sok pénzbe kerül Az építkezés sem lehet akadály Az egészségügyi ellátás hely­zetéről faggattuk dr. Hollóst Ildikó városi főórvost. — A város egészségügyi el­látását elsősorban a Toldy Fe­renc Kórház-Rendelőintézet végzi, de az ágazathoz tar­toznak még a bölcsődék, az egyesített szociális intézmény és az abonyi szakosított szo­ciális otthon is. Az alapellátás során a lakosság a leggyak­rabban a körzeti, gyermek- és fogorvosok munkáját veszi igénybe. .Az adatok szerint egy-egy személy évente leg­alább három alkalommal ta­lálkozik a körzeti orvossal. A rendelőben történik a be­tegek első ellátása. A célunk természetesen az, hogy lehető­leg minél többen már ott vég­leges ellátásban részesüljenek. A páciensnek is sokkal egy­szerűbb, ha nem kell EKG-, vizeletvizsgálat végett a köz­ponti laborba menni. Ezzel megkímélhetjük a felesleges járkálástól, idegeskedéstől, s nem utolsósorban a várako­zástól, ami csak fokozza a türelmetlenségét. Épp azért, hogy az alapellá­tás színvonala minél jobb le­gyen, hosszú évek óta csak Két pont idegenből Az OB 11-ben Ceglédi VSE—Ybl Miklós Fő­iskola 15-12 (5-4, 4-1, 2-3, 4-4) Budapest, Komjádi uszoda. Cegléd: Konyesnyi, Beck, Kiss, Pap, Bóbis, Kelemen, Ungvári, Öosai, Tóth, Laka­tos. Bálint, Józsa. Edző: Czigány Károly. Góllövők: Kelemen (4), öcsai (3), Tóth (2), Bóbis (2), Pap, Beck, Ungvári, Kiss. Újabb győzelemmel folytat­ta bajnoki szereplését vízilab- dacsapatunk. Ezúttal a fővá­rosban sikerült legyőzni a kö­zépmezőnyhöz tartozó Ybl csapatát. A Vasutas-együttes nehézkesen kezdett, de ezután beindult a gól gyártás. A tá­madójátékkal ezúttal sem volt baj, hiszen a 15 gól önma­gáért beszel, a 12 kapott gól viszont a védelem hiányossá­gaira hívja fel a figyelmet. A csapatból ezúttal Kelemen nyújtott átlagon felüli telje- sítménví Uttörő i 11/B Cegléd—FTC 7-2 (0-0, 3-1, 1-1, 3-0) Cegléd: Tóth, Dengi, Mohos T., Koch, Kogler, Csiamár, Kisfaűudi, Hajdú. Kartus, Var­sa. Edző: Pák ózdi József. Góllövők: Dengi (4), Csíz már (2), Koch. Jók: Dengi, Tóth, Csiamár. E győzelemmel a ceglédi csapat az első helyen végzett a tavaszi fordulóban. Tizen egy mérkőzésből 22 pontot sze­reztek, gólarányuk 97:29. szakorvosokat nevezünk ki, körzeti orvosi munkakörbe. Nagy gondot fordítunk a ren­delők műszerezettségének és felszereltségének fejlesztésére. Van, aki titkolja Az akutbeteg-eliiátás mellett a körzetekben folyik a gon­dozási munka — keringési, mozgásszervi, cukorbetegség­gel stb. kapcsolatosan —, amely a lakosság több mint 20 szá­zalékát érinti. Igen magas színvonalú a gyógyító-megelő­ző munka, amit a gyerfnek- körzeti orvosok és védőnők vé­geznek. A csecsemőhalálozás aránya a megyei szinthez ké­pest nem rossz területünkön. Zömmel a kis súlyú, életkép­telen koraszülötteket vagy a súlyos fejlődési rendellenes­séggel születetteket veszítjük el. Ezen a szomorú statisztikán a jelenleginél eredményesebb terhességgondozással lehet vál­toztatni. Am ehhez minden­képpen szükség van a terhes nők aktívabb együttműködé­sére. Sajnos közülük sokan még mindig nem hajlandóak lemondani a cigarettáról és az indokolatlan gyógyszerfogyasz­tásról. Itt említeném meg, hogy akadnak olyanok is, akik titkolják terhességüket — eset­leg félelemből —, így egyálta­lán nem vagy megkésve ré­szesülnek gondozásban. Ma már csak szórványosan fordulnak elő fertőző betegsé­gek, azokat a rendszeres vé­dőoltással sikerült visszaszo­rítani. A gyermekorvosok fel­adata az iskolaorvosi teendők ellátása is, ennek a jelentősé­ge a megelőzésben és a gon­dozásban van. Egyre nagyobb hangsúlyt kap a családi élet­re nevelés. A 3300 középisko­lás és szakmunkástanuló egy orvoshoz tartozik, ő rendszere­sen jár az intézményekbe. A felvilágosító munka i| reá vár. Újabb szakrendelések A fogászatnál a fluortablet­tával az óvodás korú gyere­keknél sikerült előrelépni a Jelek a másik Magyarországról Légszomj a városi galériában Légszomj címmel környezetvédelmi gondolatokat rög­zítő fényképtárlat várja a látogatókat június 12-től jú­lius 5-ig a ceglédi galériában. Eifert János fotómű­vésszel a megnyitót követően beszélgettünk. Mh HP — Hogy a fényképészt erős szálak fűzik a természethez, a környezethez, magától ér­tetődő. De, hogy a környezet- védelemhez is... — Az én kapcsolatom a környezetvédelemmel abból az időből származik, amikora lányom hosszú évekig víru­sos influenzával bajlódott. Rengeteget hiányzott miatta az óvodából és az iskolából is. A vizsgálatok kiderítették, hogy allergiás eredetű beteg­ségről van szó, aminek a ki­alakulásában nagy szerepet játszott a szennyezett városi levegő. Tehát közvetve az emberi vétség. Lakásunk köz­vetlen közelében igen forgal­mas útvonal fut, s a rajta já­ró gépkocsik ontják magukból a benzingőzt. Jó, nem vitatom, a tervező mérnökök is megtanulták a szakmájukat. De hát ha egy­szer van hely — mert van —, miért nem lehetett a házak­tól száz méterrel távolabb ve­zetni az utat. Azt is tudom, hogy egy ív kialakítása va­lahány millió forinttal meg­növelte volna a költségeket. Csakhogy ez nem pénzkérdés. Vagy talán az embereknek nincs értéke? — A témára tehát akarata ellenére talált rá? — Az eddigiekhez hozzá kell fűznöm, hogy én tizen­hét esztendőn át hivatásos táncosként jártam a világot. S az ember egy-egy sikeres fellépés után, virágcsokorral a kezében hajlamos rózsaszín­ben látni mindent. Tény, hogy nemigen tudtam, mekko­ra nehézségekkel küszködő országban élek! Amikor a legjobban ment a tánc, akkor hagytam abba, s lettem fotós. Az első néhány riport után elég gyorsan kiderült, hogy kétféle Magyarország létezik. Az egyik, amelyiket a muskát­lis ablakokkal szokták ábrá­zolni, a másik pedig egy va­lóságos, ami kínlódással épül, sokféle jót, de egy csomó kö­zönyösséget és butaságot ci­pelve a hátán. A hatvanas években még nem vált divat­tá a környezetvédelem, mi több, maga a kifejezés sem létezett. Ettől függetlenül azonban léteztek az ártó hatások. Az­tán 1974-ben megszületett a környezetvédelmi törvény és létrejött a szakkérdésekkel foglalkozó apparátus. Igen ám, de mihelyt intézményesült a gondolat, 'rögtön nehézkes­sé váltak a dolgok. A hivatal a döntések előtt szinte soha­sem kéri ki a lakosság véle­ményét. — A fotográfia csábító le­hetősége, hogy gyorsan és di­rekt módon adjon hírt a kör­nyezetszennyezés hajmeresztő eseményeiről. Éppen ezért könnyen műfajt téveszthet: plakáttá válik, ami már in­kább a Teklámhoz, a napi propagandához köti. Ez ve­szélyes csapda. — Ma már nagy kiállítási tapasztalattal rendelkezem. De kezdetben minden lehetőség­nek örültem, és küldözgettem a legjobb képeimet. Azt hit­tem, hogy hű, de jók. Aztán persze a visszajelzések köte­lezővé tették a tanulást, az elmélyülést. Egyéni tárlatot mostanában már nem készí­tek retrospektív módon. A százötven nemzetközi díj, illetve a velük érkező elis­merés csak ahhoz a felisme­réshez segített hozzá, Hogy nem egy-egy csúcsteljesítmény képviseli az igazi értéket, ha­nem az a gondolat, ami miatt a gépet a kezembe vettem. Ha a fotós szándékai egy vezér­cikk jegyeit öltve jelennek meg, az máris hamis, hatás­talan és gyanús. Ilyesmiben nem vállalok részt. — A Légszomj című össze­állításban — és napjainkban egyre több helyen — megjele­nik a gázálarcos ember. A maszk hovatovább szimbó­lummá válik, szerintem oda nem illő jelképpé. Mert hát kevéske levegővel, korláto­zott mozgáslehetőséggel és beszűkült látótérrel (azaz gáz­álarcban) aligha lehet kör nyezetet védeni. — A gázálarcos figura va­lamennyi környezetvédő tün­tetésen megjelenik. Nem vé letlenül, hiszen botrányosan szennyezett a levegő. Baj, hogy nem hozzák nyilvános­ságra az adatokat, azzal az indoklással, hogy nahát, mi­csoda hatást váltana az ki. Például a tokiói rendőrök gyakran gázmaszkban irányít­ják a forgalmat, s az utcá­kon afféle szippantókutaik van­nak elhelyezve, ahol pénzért friss levegőt lehet venni. Tra­gikus is, meg groteszk is. Mindezek mellett a gázálarc valóban rossz szimbólum. Egy elkeseredett motívum. yarga Sándor megelőzésben. Sajnos az isko­lásoknál már korántsem ilyen biztató a kép, mivel a taní­tási időn kívüli szűrésre meg­lehetősen kevesen mennek el. A ' jövőben mindenképpen vissza kell térni a korábbi formához, a tanítási napból feláldozva egy-két órát a szű­résre. A szakorvosi ellátás a ren­delőintézetre hárul. A 95 ezer lakost — a környező települé­sek is ide tartoznak — napi 218 órában látjuk el. Lehető­ség nyílott a reumatológia bő­vítésére és újabb szakrende­lések, így az idegszakrendelés beindítására. Egy esztendővel ezelőtt kezdte meg működését új helyén a tüdőgondozó, ahol sikerült megteremteni a komp­lex lakossági szűrés feltételeit is, amelynek igen pozitív a visszhangja, örvendetes, hogy sokan élnek a lehetőséggel. Sajnos a röntgenkészülék el­avult, lecserélésére nem való­színű, hogy a közeljövőben sor kerül. Orvos kerestetik Az elmúlt év áprilisában kezdődött meg a rendelőinté­zet bővítéssel egybekötött re­konstrukciója. (Erről lapunk­ban is beszámoltunk.) A ren­delők száma 32-re duplázódik. A traumatológia és a tüdő­gondozó kivételével vala­mennyi szakrendelés itt kap helyet. A munkálatok első üteme 1987 szeptemberében befejeződik — a felső három szint és a liftek elkészülnek. A kivitelezés befejezése 1988. márciusában várható. A gyó­gyító. és kezelőmunka zavar­talanul folyik — az építkezés elkerülhetetlen kellemetlen­ségei ellenére —, amely ko­moly erőfeszítést igényel a rendelőintézet dolgozóitól. A fekvőbeteg-ellátás az 1032 ágyas kórház feladata; az országos átlagnál alacsonyabb a tízezer lakosra jutó ágyak száma. Néhány hónapja meg­oldódott az igazgató főorvos kinevezése. Viszont a megüre­sedett belgyógyász főorvosi és három egyéb orvosi állást ed­dig nem sikerült betölteni. Van elegendő szakdolgozó. De közülük sok a fiatal nő, így magas a gyesen és gyeden le­vők száma. A betegellátást tovább ja­vítják a különböző szakmai — pacemaker —, kardiológiai, orthopédiai — programok. Ez utóbbi során számtalan térd- és csípőízületi protézist ültet­nek be. A műszerezettség ja­vítása és a protézisek beszer­zése saját keretből történik, ez igen nagy nehézséget jelent az intézménynek. A lakosság ked­vezően fogadta a látogatási idő módosítását. Egyébként a pa­nasz kevés, ezek egy része megalapozatlan is. Örvende­tes, hogy a gyógyító-megelőző munka jónak mondható a vá­rosban. F. F. Mozgássérültek Kirándulás A mozgássérültek ceglédi egyesülete autóbusz-ki rándu­lást szervez július 4-re Salgó­tarjánba. Jelentkezni az egye­sület Kozma Sándor utcai iro­dáiéban lehet. GYASZHÍR. Szomorú szívvel tu­datjuk mindazokkal, akik ismer­ték és tisztelték, hogy BÉKÉSI VIKTOR férfiszabó, a KIOSZ el­nöke elhunyt. Temetése. 1981. jú­nius 19-én. 13 órakor lesz a Kál­vária temetőben. Minden külön értesítés helyett. A GYÁSZOLÓ CSALÁD. ISSN 0133—269« (Ceglédi Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom