Pest Megyei Hírlap, 1987. június (31. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-17 / 141. szám

/ Kenyereskocsik szemléje A Dél-Pest Me­gyei Sütőipari Vállalatnál meg­rendezték a gép­kocsik műszaki szemléjét. A ceg­lédi vásártéren harminc, műsza­kilag, esztétikai­lag és higiéniai- lag jól felkészített személy- és teher­szállító jármű sorakozott fel. A leggondosabb gépkocsivezető­ket pénzjutalom­mal díjazták. Tóth János — fent — már jóval túlju­tott a balesetmen­tesen levezetett J50 ezer kilomé­teren, kocsija szerszámait teríti ki a szemlére. Pontozásra vár­nak a gépkocsik — lent. (Apáti- Tóth Sándor fel­vételei.) lip ■ V Volt már kánikula Hol láttál nyáron sört? l/ilépek a Kőbányai Sör- gyár ceglédi kirendeltsé­gének kapuján. Alig teszek néhány lépést a Gubody ut­cáé, amikor egy borostás ké-, pű fickó állít meg. Rekedt hangja karistolja a dobhár­tyámat, széles mozdulatokkal magyaráz. — Egyém meg a jó szíved, látom, ott jártál. Mit monda­nak ezek? Lesz-e olcsó sör? Vagy úgy járunk mint ta­valy, hogy az ember azt hit­te, kivonták a forgalomból. Hol van már az, amikor a Berda-kocsmában ültünk a haverokkal. Kikértem két korsó kőbányait, de közben kacsintottam a pincérnek. A srácok értetlenül bámultak rám, hogy mit akarok én annyi piával. Erre a Laci odakacsázott hozzánk két há­rom és félliteres „csöpp” kor­sóval. A tetején négyujjnyi vastagon fehér hab, mintha tejszínnel öntötték volna le. Kézről kézre járt a f las ka. olyan hideg volt a sör, hogy égette a gigánkat. Az egyik pasas kétszáz forintba foga­dott, hogy kiissza a teli csup­rot. A felénél feladta. Am nem érdekelte, hogy bukott, mert volt mit inni. Ugyan mondd már meg, az elmúlt évben hol láttál te nyáron sört? Hát hol láttál, hol nem. ‘ Szóval lesz az idén kőbányai sör? — A telep vezetői szerint lényegesen kedvezőbb a hely­zet az utóbbi évekhez képest. — Pedig volt már egy hét kánikula... — Akár egy hónapos káni­kula is lehetne, az sem okozna gondot Cegléd és a környező községek ellátásában. Az biz­tos, hogy a tavalyi komoly sörhiány nem ismétlődik meg. Ugyanis Budapesten befejező­dött a sörgyár rekonstrukció­jának első üteme, s ennek so­rán egy nagy teljesítményű palackozót adtak át. Jelenleg bőséges készletekkel rendel­keznek nemcsak kőbányai, de csapolt sörből is, és bármelyik importfajtából. Minden üzlet, presszó igénye szerint rendel­het magának, amennyit ^ ép­penséggel akar. A minőségi magyar sörök a Jubileum — egymást követő 5 évben nem­zetközi díjat nyert/ sőt nagy tróieát —, Bak. Budapest, már féléves szavatossággal készül­nek. Tehát nem kell attól tar­tani, hogy rájuk romlik. Új­donság lesz a 10.8 fokos Ko­rona. Egyébként kőbányai •xtra világosból sem marad el a kínálat. Ez a fajta szénhid- rátszegeny, nyugodtan lehet inni, nem hizlal. S hatvan napig megőrzi zamatát. Érdekesség, hogy a megren­delők — üzletek, presszók — 30 nap fizetési -.kedvezményt kapnak, így megtérül időben a befektetés. Szombatonként is fejtenek Cegléden, 13 óráig pedig kiszolgálás van. Ha va­lahol kifogy a készlet, pénte­ken este, az üzletvezetőnek nem kell kétségbeesnie. Javí­tott az ellátáson az, hogy a Tszker és az Opál Kereskedel­mi Vállalat borsodi világost hozott a piacra — mindenkép­pen mi, a fogyasztók járunk jobban. A tapasztalatok azt mutatják, hogy egyre többen választják a drágább, minősé­gi söröket. — Az engem nem érdekel. Egy a lényeg, hogy ezek sze­rint nyáron beleesünk a jóba. Arany élet. Szevasz, apukám. Megyek. Máris veszek öt-hat üveggel. Fehér Ferenc A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 140. SZÄM 1987. JÚNIUS 17., SZERDA Úszás orvosi javallatra Napra, vízre, egészségre vágyva A megskalpolt medencében kisgyerekek lubickolnak, bár egy kis jóakarattal úszóle eké­nek is nevezhetjük a látványt, hiszen egy napbarnított férfi foglalkozik velük a partról. Sallai Ferenc, a fürdő vezető­je jó pedagógiai érzékkel, nagy türelemmel egzecíroztat- ja az apró népet. Terápiaként tempózva Furán fest a gyógymeden­ce, amióta lebontották fölüle a tetőt. Igaz, a nyári nap su­garai kiegészíthetik a gyógy- kúrát, de a gyerkőcök mozgás- gyakorlatai is a gyógyulást szolgálják. A Ceglédi Város­gazdálkodási Vállalat kezelé­sében levő strandfürdő komo­lyan veszi az úszás népszerű­sítését. A település több pont­ján hirdeti úszótanfolyamait. Az már megszokott gyakor­lat, hogy amikor tavasszal be­köszönt a jó idő, az általános és középiskolák tornaóráik egy részét a fürdőben tartják. Ilyenkor a diákok megmártóz­nak a nagy medence vizében, s két képzeletbeli csengetés között jó néhány hosszt leúsz­hatnak. Az apróságokkal a főnök külön tanfolyamok keretében foglalkozik. Van egy úgyneve­zett rehabilitációs i csoportja, amelynek tagjai általában or­vosi javallatra, zárójelentés birtokában jelentkeznek. Az úszás ugyanis sokféle bajra sikerrel alkalmazható terápia. A legkisebb növendék négy­éves, a legnagyobb az érettsé­gihez közelít. Egy kislányt Pestről küldtek az orvosok, horpadt mellkas, légzésrendel­lenesség indokolja a rendsze­res mozgást. Édesanyja féltő tekintettel követi egy pádról a kis prücsök minden próbál­kozását. Jönnék szívbeteg­séggel, csipőficammal, hátge­rincműtét után, meg még sok­féle bajra keresve orvoslást. Van, akit a nevelési tanács­adóból irányítottak ide, lévén sokat nyüzsgő, és fölös ener­giája ezáltal levezetendő. Vizes lett a kis kobak A játékos, könnyed, egyén­re szabott foglalkozások gyü­mölcse nem marad el. Van, aki már átmefeszkedhet a nagy medencébe, ám az egyik mozgássérült kisfiúnál a für­dőfőnöknek az volt az igazi sikerélmény, amikor védencé­nek először lett vizes a haja. Persze a többi medence sem üres. Ottjártunkkor a gyermekpancsolóban egy má­sik csoport vállalkozó szelle­mű lányai, fiai ismerkedtek a helyes kéz- és lábtechnika alapjaival. A mamák büszke tekintettel figyelték csemetéik vízi parádéját. Amikor szünnapot tart a fürdő, akkor jönnek az idő­sebb korosztály tagjai, mert ők is szeretnék elsajátítani az úszás tudományát. Érthető, hogy a nyilvánosság kizárásá­val óhajtják megtenni az el­ső, félszeg mozdulatokat. Vidéki vendégek A strandvendégek között pilisiek, albertirsaiak, nagy­kőrösiek, tápiószentmártoniak és újszilvásiak is vannak. Az Iskolák általában bérletet vesznek, és azzal indítanak útnak egy-egy osztályt. Regge­lenként a felnőttek tempóznak a hús hullámokon, s felüdül­ve indulnak munkába. A fürdő — szerény körül­ményei ellenére — igyekszik megtenni minden tőle telhe­tőt a rend, a tisztaság és a csinosság érdekében. = A büfé működését új alapokra he­lyezték, s azóta nincs panasz szolgáltatásai ellen. A sze­mélyzet azon van, hogy a pu­ritán viszonyok között is jól érezzék magukat, akik a nap­ra, vízre, egészségre vágynak. T. T. Víztakarékosság Ezen a nyáron korán bekö­szöntött a kánikula. Ilyenkor a kertes házak vízszükséglete egy csapásra megnő, locsolni kell a kerteket, hogy ne szen­vedjen a vetemény, kókadoz- zon a sok szép virág. Persze nem árt a józan önmérséklet, .az ésszerű takarékoskodás, hogy a város ivóvízhálózatából jusson a lakótelepi lakásokba is a nélkülözhetetlen italból. Kiállítás Az abonyi tanácsháza dísz­termében július 8-ig tekinthe­tő meg naponta 9-től fél 5-ig az a kiállítás, amelyet Hay Károly László abonyi szárma­zású festőművész alkotásaiból rendeztek születésének kilenc­venedik évfordulója alkalmá­ból. Véradénap Véradónapot tartanak Ceg- lédbercelen ma 9 és 15 óra között a művelődési házban. Zsebre teszem a kezem Szemével időnként huncutul hunyorít. A szája szögletében letöröbietetlen mosoly. Élve­zettel hallgatom a szőke kis­srácot, a hetedikes Demény Atillát, akárcsak a Mészáros iskola gálaestjén. — Elsős koromban elég gyakran voltam otthon egye­dül. Megtanultam kezelni a lemezjátszót. Az Ezüst húszas című Andersen-mesét annyi­szor tettem fel, hogy végül is rögzítődött az agyamban. Egy­szer, amikor anyu hazajött, el­meséltem neki. örült és sem­mi több . .. Aztán egy órán a tanító megkérdezte: ki tud közülünk valami mesét vagy verset. Nos, én jelentkeztem. A felénél tartottam, amikor bejött egy tanár néni, figyel­mesen hallgatott engem. Majd említette az osztályfőnöknek, hogy vers- és prózamondó verseny lesz az iskolában, ér­demes lenne indulnom. Ügy is lett. Jól sikerült a bemutat­kozás, olyannyira, hogy nyer­tem. Másodikban az osztályfőnö­köm. Végh Ildikó sokat foglal­kozott velem. Később követ­kezett Herczeg Károlyné — már elsőben ■ felfigyelt rám —, a jelenlegi magyartanárom. A szöveget vagy ő választja ki. Nincs rózsa tövis nélkül A városszépítés munkájának örömteli eredményei kezdenek látszani Cegléden. Soha ennyi virágos balkon, soha ennyi tüs- ténkedés, az utcák rendezet­tebbek, mint évek óta bármi­kor. A tűző napsütésben tisz­títják az árkot, kaszálják a füvet. A Kozma Sándor utca arculata is változik, ki ne ven­né észre, a platánok gyógy- nyesése még hátravan, de az A kombájnos reménye A hol a gépműhely áll, va­lamikor gépállomás le­hetett, még előtte nyilván urasági major. Az udvar négyzetét közrefogó épüle­tek ezt a benyomást keltik. Mintha ennek a zárt világ­nak csak közvetett kapcso­lata lenne azzal a sík me­zőbe futó másikkal, ahová kipöfögnek a megjavított traktorok, a fűkaszák, a rendsodrók, a behemót kom­bájnok. A szerelők egy része nem éri be annyival, hogy ta­vasszal a nap sugarai előtt szélesre tárja a műhelyaj­tót. Számolgatják, mikor ül­hetnek maguk is a kezük­höz igazodó masinák nyer­gébe. A mezőgazdaságban ugyanis egyre többen van­nak az univerzális szakem­berek, akik traktorosként és szerelőként egyaránt meg­állják a helyüket.. Albertirsán a Szabadság Termelőszövetkezetben ta­lálkoztunk egy ilyen em­berrel. Malya Ferenc tizen­hat éves kora óta tart ba­rátságot a gépekkel. 1951- ben vették fel a gépállo­másra. és ő még az őskör- mös Hoff er traktoron is dol­gozott. Olyan gépeket sorol emlékezete zugaiból, ame­lyek ma már múzeumi pél­dányok lehetnének. 1959-ben leszerelt a kato­naságtól, és visszatért a gépállomásra. Amikor az megszűnt, automatikusan átkerült a tsz-be. Bizony sok földet felszántott, be­vetett, boronáit, simítózott a gyorsan tovatűnő évek során. Egyszer csak azt vet­te észre, hogy már a két fia traktoros mellette. A fele­sége is ebben a tsz-ben ke­resi a kenyerét, ő az orsó­zóüzem motollái között csévézi a színes fonalak re­gimentjét. 1983 óta Malya Ferenc az esztendő zordabb felét a műhelyben tölti, a többit továbbra is a határban. Az öt kombájn közül az övé az egyik Claas Dominátor. így nem csoda, hogy a gazda szemével figyeli; hogyan bokrosodik, szökken szárba, hányja a kalászát, neveli acélossá a szemeit a búza. Ilyenkor már sejteni enge­di a búzatenger, hogy ala­csony vagy magas szárú lesz-e a termés, s hamaro­san eldől, súlyos terhet rej­tenek-e a kalászok. Amikor majd felkapasz­kodik a milliós értékű ma­sina vezetőfülkéjébe, hóna­pokra szóló feladatot vál­lal. A gabonaféléket követi majd a napraforgó-, végül a kukoricabetakarítás. Ilyen korszerű eszközzel koránt­sem olyan fárasztó a mun­ka, mint valaha a kezdet­leges gépekkel. Könnyű ke­zelni, irányítani a keze alá szokott gépét, s bizony job­ban telne az idő, ha rádió szórakoztatná menet köz­ben a kombájnost. (Ha a konstruktőrök nem is gon­doskodtak róla, házilag azért felszerelhetik a kis helyen elférő hangládát.) Az ötvenes éveit taposó traktoros-szerelő jó nehány éve tagja a munkásőrség­nek, rajparancsnokként szolgál. Ilyenkorra letudja a kiképzéssel járó feladat nagy részét, és kenyérkere­ső foglalatosságra összpon­tosíthatja a figyelmét. A kombájnos kövér ka­lászokban, talpon álló nö­vényekben reménykedik, amelyek közt nem fog med­vét a gép. Szeretné, ha nem hagyná cserben az alaposan megreparált búzafaló pöfö- gény, Tamasi Tamás eddigiek is szembetűnőek; mi­közben a Csengettyűs temető sem a régi, a líciumokat és gyomfákat mór tavaly kivág­ták, most a líciumhajtások ka­szálása. a kerítés megjavítása, illetve cseréje a feladat. A Széchenyi úton kis rózsá­kért létesült az egyik szalag­ház előtt. Tucatnyi konténeres piros, sárga, rózsaszín tő ke­rült a fellazított területre, négy tujával együtt. A fű is kikelt, de néhány nap eltelté­vel megkezdődött a pusztítás; előbb egy virágra volt szük­ség, majd újabbakra, végül tőből törték ki a növényeket, hisz nem kell ide rózsa! Gül baba meghalt, olajat meg termeljenek a bolgárok Kazanlak környékén ... Pedig a rózsa iskolát az urbanizált fel­nőtté válás iskolájának szán­tuk: ha megmarad e hosszú szalagház előtt, a járda menti szegélysövényt futórózsára le­hetne felcserélni. Miért ne? Kinek fájna, hogy szép lesz városunk, vagy ez tényleg vágyálom? Az ilyen arcul ütéseket ne­hezen viselik az emberek, mert megalázó: kár, hogy akik le- csepülték a rózsákat, nem jöt­tek oda — nem hiszem, hogy annyira gonoszak lettek volna, hogy a lelkesedés láttán elkö­vetik a gazságot. A segítőtár­sakat — bízzunk benne — ez a kudarc nem csüggeszti el. Gyerekeink számára itt a va­káció, A felnőttek figyeljenek a fiatalokra, nehogy unalmuk­ban oktalan passziókra adják fejüket. Surányi Dezső A DEMASZ Vállalat ceglédi ki­rendeltsége. értesíti Törtei község lakosságát hogy Törtei. Kakastó dűlőben 400 m. kis’teszültségű há­lózatot épített amelyet feszültség alá helyezett. Kérjük a lakossá­got, hogy a megépített kisfeszült­ségű hálózatot tekintsék feszült­ség alatt állónak és így a vezeték érintése és megközelítése életve­szélyes. vagy én. Mindent megbeszé­lünk. Ha valami jobban illik hozzám, akkor azt tanulom meg, ha úgy látja jónak. Hoz­zá kell tennem, hogy verset nem tudok mondani. Azt hi­szem, a prózára vagyok beál­lítva. Egyszer harmadikban egy Zelk Zoltán-verset mondtam el, sokkal tovább kellett tanul­nom, mire a kobakomban rög­ződött, mint akármelyik pró­zát. Sz-rencsére könnyen jegy­zem meg a szöveget. Az Egri c tagokból bizonyos részeket kívülről fújok, pedig nem az­zal a szándékkal ültem neki, hogy megtanulom — négyszer- ötször elolvastam, s nem felej­tettem el a mondatokat. Tör­ténelem- és biológiaórán, ha odafigyelek, akkor otthon szin­te csak át kell ismételnem az anyagot. Az iskolai versenyeken év­ről évre nyertem, a városin viszont örök másodikként sze­repelek. Bár hatodikban ott is győztem. Egyébként most he1- tedikben történi meg velem először, hogy beiesültem a szö­vegbe. a Kutya komédia 20 ugatás között címűbe. Két rö­vid rész első mondata hasonló voít, leblokkolt az agyam -.., de meleg helyzet volt! Végül is be --ítettek. Előtte mindig ott van ben­nem egy kis drukk. A Julika néni szerint engem a közön­ség feldob, ezt én is így ér­zem. Hiszen a próbákon so­sem sikerül úgy a produkció. Ám amikor a függöny elé ki­állók — végigfut a szemem a publikumon —, úgy megnyug­szom és minden olyan egy­szerűnek tűnik. Zsebre teszem a kezem, járkálok, s akkor én vagyoK a bukásra álló diák. S azért beszélek csevegő stílusban, hogy ne érződjék, ez egv betanult szöveg. Ezen a Mészáros-esten vala­hogy nem izgultam, el tudtam engedni magam. S nagyon örültem, hogy tetszett az elő­adásom. Az ismerősök közül többen láttak, s anyuéknak mondták: hát ezt a gyereket színé- .nek adjátok. Sőt, né­hány tanárom is biztatott er­re. Az osztálytársaim inkább' irigyelnek egy kicsit. A nyol­cadikosok elismerően bólintot­tak: de jól csináltad. Minden­esetre^ nem döntöttem még. Egyelőre úgy tervezem — anyuékkal beszélgettünk erről —, hogy gimnáziumba me­gyek. A biológia és földrajz is érdekel. A négy év alatt talán eldől, hogy a színészetre va­gyok alkalmas vagy ... Egy biztos, bármelyik pályát válasz­tom, őszintén szeretném csinál­ni. F. F. A 83. számú ceglédi bútorboltunkba szakképzett boltvezetőt felveszünk Jelentkezni lehet a Dél-Pest Megyei Áfész bér- és munkaügyi osztályán, cím: Cegléd, Alkotmány u, 9-11. ISSN 0133—2«M (Ceglédi Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom