Pest Megyei Hírlap, 1987. június (31. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-16 / 140. szám

Változatlan létszámmal Számítógépes elemzések Hiányosságról, veszélyforrásról Elnökségi ülés A TIT Gödöllő városi szer­vezetének elnöksége soron következő ülését június 17-én tartja. Az elnökség tagjai meghallgatják dr. Heszky László tájékoztatóját az or­szágos küldöttgyűlésen el­hangzottakról, majd értékelik az 1986/87-es évad tapaszta­latait, eredményeit és meg­beszélik az ősszel induló évad előkészítését és annak feladatait. Felújítás miatt Lezárás A városi tanács műszáki osztálya arról tájékoztatott, hogy a Körösi Csorna Sándor úti felújítás miatt a Fürdő utca és a Vásár tér közötti szakaszon június 20-ig nem közlekedhetnek járművek. Honda lovag. Színes japán kalandfilm. 4 órakor. Távol Afrikától. Színes amerikai film. 6 és 8 órakor. Mindig van még egy lépés - ez a címe a mozgáskorlá- tOMott gyermek szüleinek ké­szített tanácsadófüzetnek, és Lépések elnevezéssel rende­zett a hét végén önsegítő ta­lálkozót a Mozgáskorlátozot­tak Pest Megyei Egyesülésé­nek gödöllői szervezete a vá­ros művelődési központjában. Milyen lépésekre van szüksé­gük a betegeknek, a szülők­nek és a családnak, valamint a társadalomnak azért, hogy a fizikai állapot, a mozgáskor­látozottság ne legyen eredője egy másodlagos betegség ki­alakulásának, az elszigetelő­désnek, a terméketlen útra té­vedésnek. Jórészt erről es^tt szó, erre keresték a választ az érdeklődők. A mozgás alapvető életje­lenség. Ez tartja egyensúly­ban érzelmi életünket — hangsúlyozta az egyik beszél­getés során dr. Riskó Ágnes pszichológus. Mozgás nélkül tehát nincs élet. Mi pedig élünk, s ami ebből követke­zik, mozgunk. Ez lehet a leg­fontosabb kapaszkodó a moz­gáskorlátozottak számára. Tá­boruk két részből tevődik össze, Vannak, akik vele szü­letett mozgáskorlátozottsággal jönnek a világra. Mások ké­sőbb szenvednek betegséget. Nem óhatatlan a lelki sérü­lések kialakulása egyik eset­ben sem. Dr. Riskó Ágnes gyógytornászí tapasztalata, hogy a mofcgásos fejlődés tá­mogatása a szellemi fejlődést, a pszichikum egészségét is se­gíti, óvja. Akár veleszületett rendellenességről van szó, Számítógépes nyilvántartó és információs rendszer beve­zetését kezdték meg a munka- védelmi és munkaügyi fel­ügyelőségek hálózatában. A budapesti főfelügyelőséget és a megyei felügyelőségeket már ellátták személyi számítógé­pekkel, amelyeket most tölte­nek fel programokkal. A tech­nika jelentős segítséget nyújt maid a felügyelők megszapo­rodott munkájához. A fő­felügyelőség tevékenysége ugyanis a közelmúltban a munkavédelmi tennivalók mellett kiegészült a munka­ügyek felügyeletével. Á megnövekedett feladato­kat lényegében változatlan létszámmal, néhány újabb munkatárs alkalmazásával lát­ják el a felügyelők. Első lépésként a felügyelők­nek korábbi ellenőrzéseik so­rán hozott intézkedései kerül­nek számítógépre, amelyeket folyamatosan kiegészítenek az akár a későbbi életszakaszban bekövetkező sérülésről, na­gyon fontos, hogy minél előbb így is enyhítsük a bajt. A gyógytornász nem pótol­hatja a család szerepét és a pszichológust sem. Erre utalt előadásának a címe is: Segí­tő kapcsolatok, megértő együttlétek. A legfontosabb mondanivalója, hogy azoknak nem lehet segíteni, akik nem „fogadják el” a betegséget. A családról, az ember életében az első 10—12 hónap a meg­határozó. Hogy milyen érzel­mi kapcsolat alakúi ki ekkor az újszülött és a szülei között, az az egész további életét el­dönti. Ha nem keríti hatal­mába a szülőket a szorongás, hanem az alkalmazkodás a jellemző, akkor a gyermek­nek jobbak az esélyei a lelki egészsége megőrzésére. Amennyire fontos a moz­gás, annyira nélkülözhetetlen a munka, a tanulás is a moz­gáskorlátozottaknak. Erre szá­mos példát láttunk, hallot­tunk. Korunk tudományát, .a számítástechnikát például na­gyon ajánlják részükre. Sajnos rengeteg a buktató. Az elfogadó, megértő, támoga­tó társadalom képe még csak képzeletünkben él. Bizakodás­sal töltheti el azonban az érintetteket a Gödöllőn meg­ismertetett helyi kezdeménye­zés. A művelődési központ­ban rendszeres a tanácsadás a tnozgaskorlátozottak szá­mára. Családsegítő klub ki­alakításán is fáradoznak. A találkozó az igények felméré­sét is szolgálta. B. G. újabb vizsgálatok tapasztala­taival. Ez megkönnyíti a mun­kavédelmi szabálytalansagok megszüntetésére hozott hatá­rozatok végrehajtásának ellen­őrzését. A felügyelők évente általában 30 ezer vizsgálatot tartanak, aminek nyomán több mint 100 ezer kisebb-nagyobb munkavédelmi hiányosság pótlására tesznek intézkedése­ket. Ezek mindegyikének vég-- rehajtását az eddigi módsze­rekkel lehetetlen nyomon kö­vetni. A gépi nyilvántartás olyan elemzésekre is lehetősé­get ad, amelyek hozzájárul­hatnak a leggyakoribb hiá­nyosságok, veszélyforrások fel­tárásához. Kísérletképpen üzemel már az a program, amely a mun­kavédelmi jogszabályok, elő­írások gyűjteményét tartal­mazza. Hazánkban jelenleg csaknem 3000 szabvány és mintegy 360 jogszabály között kell eligazodniuk a vállalatok­nak, ha megfelelőképpen be akarják tartaná a munkavé­delmi előírásokat. A program kísérleti alkalmazását arra használják fel, hogy feltárják az egymásnak ellentmondó előírásokat, lehetőség szerint egyszerűsítsék, vagy ahol szük­séges, pontosítsák a szabályo­kat. Tervezik, hogy a későb­biekben a munkavédelmi elő­írások és szabványok e tárhá­za alapján a vállalatoknak is segítséget nyújtanak munka- védelmi intézkedéseik kidol­gozásához, ha például új tech­nológiát vagy új berendezést állítanak munkába. Ugyancsak számítógépen tá­rolják majd a kötelező mun­kavédelmi minősítésbe bevont gépek és berendezések 1982 óta elvégzett vizsgálatainak tapasztalatait, csakúgy, mint az egyéni védőeszközök mun­kavédelmi minősítésének ered­ményeit. Hamarosan elkészül az OMMF felügyelete alá tarto­zó gazdálkodó szervezetek me­gyénkénti számítógépes nyil­vántartása is. Ebben a válla­latok és a szövetkezetek mun­kavédelmi szempontból legfon­tosabb jellemzőit rögzítik, pél­dául azt, hogy milyen veszé­lyes technológiákkal, anyagok­kal dolgoznak. Ez lehetővé te­szi, hogy a fokozottan veszé­lyes munkahelyeket az eddi­gieknél tervszerűbben ellen­őrizzék. A jövőben az üzemi balesetek jegyzőkönyveit is saját . számítógépükkel fogják feldolgozni a megyék. A számítógépes rendszer je­lenleg a Fejér és a Szabolcs- Szatmár megyei felügyelősé­geken működik kísérletkép­pen. de a jövő év elejétől már valamennyi, így Pest me­gyében is alkalmazzák a mun­kavédelemben a számítógépe­ket. Mindig van még egy lépés lányok, legények régen és ma Nem a nagymamán múlik A múlt héten' kedvesen kö­szöntöttem egyik ismerősömet, aki már nagymama, s egyet­len leányunokája egyetemi hallgató. A szokványos kér­désekre, hogy szolgál az egész­sége, mi újság a családban? — megkaptam a válgszokat, s már búcsúzni készültem, amikor a nagymama felsóhaj­tott: — Csak az aggaszt, az bánt, hogy az unokám. Piroska húszéves és még mindig nincs senkije. Mondogatom is neki sokszor, hogy az anyja alig maradt ki az általános isko­lából, már tízen legyeskedtek körülötte. Nem tudom mire, vagy kire vár. Igaz, még há­rom évig tanul. Akkorra pon­tosan belejut az öreglányok sorába. De nem ér neki a do- hogásom semmit. Csak moso­lyog, aztán, ha véget akar vetni szavaim áradatának, megcsókol, s csak ennyit mond: — Ha nagyon akarnék, egy héten belül tudnék férjet fogni magamnak! — Érted te ezt? Tudhatod, micsoda' szé­gyen volt valamikor öreglány­nak lenni. Még az utcára is alig mehetett. Nemcsak a lány szégyene volt az öreg­sége, hanem az egész csalá­dé. Valóban így vélt, A vén­lány nem mehetett lányok kö­zé, mert kinőtt közülük, de nem. mehetett az asszonyok közé sem, mert hiszen nem volt asszony. Magára maradt. A közmondás is azt tartotta: az öreglány olyan, akar a mezsgyekaró: mindenki elke­rüli. Fiatalkoromból emlékszem ■falum egy-két vénlányára. Mindig komolyak voltak, szó­rakozni nem jártak, szomorú arccal jöttek-mentek, a fejük mindig be volt kötve, s a ken­dő alól lógott ki három ágba font hajuk. Nekik tilos volt kontyot viselni, mint ahogyan számukra tiltott volt mulat­ságba, fonóba elmenni. Mo­gorvák lettek, önmagukba zárkózottak, mái'-már komo­rak, korán töpörödöttek, akik minden munkát elvállaltak a családban, hogy bizonyítsák hasznosságukat, de ha módjuk volt, a család fiatalabb tag­jain szívesen kitöltötték visz- szafojtott mérgüket. Többekkel beszélgettem ar­ról, -kiket tartott a falu öreg­lánynak. Tóth Jánosné azt mondta. hogy a hatvanas években, .akit otthon ért a 19- 20 éve. már vónlény volt. — Hogy most ki az öreglány? — kérdezi. — Nehéz lenne megmondani, mert sokan van­nak, akik huszonhárom, hu­szonnégy éves korukig ta­nulnak, ezért csak később gondolhatnak a férjhez menés­re. Kitolódott a korhatár — mondta mosolyogva. Kovács Istvánná szerint valamikor nem a tanulás miatt öreged­tek meg a lányok. — Több oka volt annak. Előfordult, hogy nem kérte, akit szeretett, vagy ha megkérte, a szülők nem adták annak. Lehetett , csa­lódott szerelmes is, akit hite­gettek, aztán faképnél hagy­tak. Vagy válogatós, nagyra­vágyó volt, addig fitymálta a kérőket, amíg az idő eljárt fe­lette. Olyan is akadt, aki el­ső szóra adta magát a legény­nek, azért aztán korán oda lett a tisztessége, rossz híre járt, s kinek kellett az olyan kinyílt'virág, amelyet bimbó­jában más szakított le? Akad­tak, akik valamilyen testi hi­bájuk miatt maradtak ki a házasságból. Előfordult, hogy a lány otthon olyan nevelést kapott, hogy amikor eljött az ideje, hogy saját fészkébe köl­tözzön, ő inkább maradt, vál­lalta szülei gondozását. Le­mondás volt az egész élete az ilyen lánynak. Kiss Lajos írja a Szegény emberek élete című tanulmá­nyában, hogy a legtöbb öreg­lány rabja a pénznek. Szinte valamennyi azért dolgozik szorgalmasan, hogy rakhassa a pénzt, úgy gondolkozván, men­tül több pénze van, annál szí­vesebben eltartják öregko­rában. LLOI Man A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIV. ÉVFOLYAM, 139. SZÄM 1987. JŰNIUS 16.. KEDD A megoldás a kezünkben van Az iskolatanácsokról Gödöllőn A segítő társadalmi erők összefogása Az oktatási törvény a Ha­zafias Népfront helyi bizott­ságának is komoly feladatot szánk az iskolatanácsok meg- alákításában és működtetésé­ben. Városunkban is elindult a szervezőmunka, egyre több személyt keresünk fel azzal a felkéréssel, hogy legyen tagja egyik vagy másik iskolata­nácsnak. Ezért szeretnénk tá­jékoztatni a lakosságot a ta­nácsok szerepéről, feladatá­ról. A törvény az iskolatanácso­kat olyan intézményi szintű irányító testületeknek szánja, amelyek feladata az iskolát segítő társadalmi erők össze­fogása. A törvény szelleme szerint arról van szó, hogy a nagyobb szakmai önállósággá] rendelkező iskola, optimális működésében alapvetően érin­tett és érdekelt lakóhelyi kör­nyezet számára törvényes ke­retét nyújtson az intézmény vezetésében való közreműkö­désre. Ez egyben a közvetlen tár­sadalmi ellenőrzés egy sajátos lehetőségét is megteremti. Lé­nyeges, hogy a tanácsok a szakmai érdekek sérelme nél­kül, s egyben a helyi társadal­mi-politikai érdekek minél teljesebb érvényesülésével működjenek. Közösen határoznak Az iskolatanács a Hazafias Népfront helyi bizottsága tár­sadalmi irányításával műkö­dő társadalmi testület, amely az irányító választott testület­nek tartozik kollektív felelős­séggel, tagjai pedig egyéni társadalmi felelősséggel tar­toznak az őket delegáló szer­veknek, intézményeknek. Az iskolatanács nem csorbítja a .szülői munkaközösségek jo­gait és önállóságát, közöttük nincs alá-fölérendeltségi vi­szony. Az iskolatanácsok megala­kulásának időpontját, létszá­mát, összetételét — az egyes Nagyon érdekesnek tartot­tam ezt a kérdést, ezért aztán több községben is érdeklőd­tem különböző személyektől, még ‘tanácsi dolgozóktól - is. Van-e öreglány a falujukban? Különös csodálkozással néztek rám, s legtöbbször nekem sze­gezték a kérdést: — Kit tart­sunk öreglánynak? A huszon­éves egyetemistát, a kezdő diplomást, aki közeledik a harminchoz? Az önmagukat eltartó, saját életükről bizton­sággal gondoskodó magányo­sokat? Beláttam, nevetséges lehet a kérdésem, s ezt Tóth Lajos a szemembe is mondta: — A valamikori szegény ember lá­nyához, ha elérte a 16—17 évet, beeresztették a legényt. Akkorra a szinte-még gyerek­lány megtanulta a kenyérsü­tést, a főzést, mosást, a ház körüli munkák közül a leg­fontosabbakat, a többire pe­dig megtanította a saját nyo­morúsága. A legények általában szin­tén a szülőkre bízták a párvá­lasztást. — Még mielőtt sor alá állna, nősüljön meg — döntött az apa —, nekünk nincs pénzünk, meg időnk sem arra. hogy járjunk utána a laktanyába. Ha valaki ki­maradt a sorból, öreglány, vagy öreglegény lett. De ma ? Lánykodhat valaki élete vé­géig, _ vagy legénykedhet is. azért'nem kell szégyenkeznie. Ha az ilyen életet választotta, ugyan ki szólhatna bele? Még a nagymama sem. Fercsik Mihály iskolák létszámának, -sajátos­ságainak, eddigi kapcse-at- rendszerének figyelembevéte­lével — a népfront helyi bi­zottsága, a tanács és az érin­tett iskola vezetője közösen határozzák meg. Gödöllőn fi­gyelembe vettük a korábban kialakult egy üzem egy isko­la kapcsolatokat is. A már megalakult iskolatanácsokban helyet kaptak azok az üzemi képviselők, tanácstagok, «ki­ket már valamilyen kapcsolat fűzött egy-egy intézményhez. Mimkaterv szerint Kik lehetnek tagjai az is­kolatanácsnak? Hivatalból az iskola igazgatója, a szakszer­vezeti bizottság, a KISZ, az úttörőcsapat képviselője, egy­két választott szülő, a diákön­kormányzat képviselői, tanács­tagok, társadalmi, közművelő­dési intézmények képviselői, az iskola volt tekintélyes ta­néra vagy tanítványa, a HNF képviselője és más köztiszte­letben álló személyiség. Az iskolatanács — a társa­dalmi irányítást végző helyi népfrontbizottság és az isko­la vezetőségének véleménye alapján — maga alakítja ki működési rendjét. Munkáját tanévenként összeállított mun­katerv szerint végzi. A tanács elnöki tisztét bármely tag be­töltheti, akit a HNF kettős ja­vaslatából titkosan megvá­laszt a testület. Technikai működtetése az iskola feladata. Az IT-nak, döntési, vélemé­nyezési és javaslattevő jogkö­A Cegléden tartott megyei futó-csapatbajnoksággal befe­jeződött az 1986—87. évi úttö­rő-olimpia versenysorozata. A sporttagozatos intézményként működő gödöllői Karikás is­kola tanulói eredményesen szerepeltek a megméretése­ken. A legnagyobb sikert a hetedikes Tóth Krisztina érte el, aki az asztalitenisz női, egyes országos döntőjében harmadik lett. Jól szerepeltek az iskola növendékei a labdajátékok­ban. A lányok kosárlabdacsa­pata az országos területi dön­tőn második lett, a kézilabdá- sok a megyei döntőn a negye­dik helyen végeztek. Ott vol­tak az iskola tanulói az úszás megyei döntőjén. A kisdobos fiúk csapata ötödik, az úttö­rőké hatodik lett. Jó évet zártak az 'atléták A kisdobos fiúk kivételével valamennyi együttes bekerült a megyei döntőbe. A legjob­ban a kisdobos és az ötödik, hatodik osztályos lányok sze­repeltek, mindkét gárda a második helyen végzett az igen erős mezőnyben. A Pest Megyei Vendéglátóipar) Vállalat (Budapest. Steindl I. u. 7. Pf.: 137 1389). Versenypályázat útján szerződéses vállalkozásba adja a következő üzleteit: 28. sz. Vasút, vendéglő. Ili osztály Pí- liscsaba. Vasút u. 3. sz., 86., sz. Patkó vendéglő. U. osztály. Nagy­kovácsi Kossuth u. 65. sz. 159. sz. Gazdakör vendéglő. III. osztály Pillsvörösvár ■ DóZsa György u. 116/A. Modul 5. büfékocsi. III. osztály. Tájékoztató adatokat a vállalat Budai Igazgatósága (Bp. VII., Kertész u. 35.) ad. 1987. jú­lius l-jétől. A pályázatokat írás­ban. 1987. július 12-éig adják le vagy postán küldjék mee a cím­re. A versenytárgyalást. 1987 jú­lius 17-én péntek de. 10 árakor tartjuk. Szentendrén, a Teátrum étteremben (Szentendre, Somogyi B, part I. ez.). re van. Ezek a jogok széles körben terjednek ki az iskola rendiére, a tanév munkarend­jének- és szünidei programok meghatározására, a gyermek- és ifjúságvédelem, a pályavá­lasztás lényeges kérdéseire és azokra, amelyeket a nevelő­testület vagy a diákönkor­mányzat, esetleg a szülői mun­kaközösség fontosnak tart Gödöllőn már megalakult az iskolatanács a Török Ignác Gimnázium és Óvónői Szak- középiskolában, a Damjanich, a Petőfi, a Karikás iskolában, a zeneiskolában, szervezés alatt áll a kisegítő és az Er­kel iskolában. Kezdeti tapasz­talataink kedvezőek. A már megalakult iskolatanácsok el­ső megbeszélésein nyilvánva­lóvá vált, hogy mekkora se­gítséget tud adni a vezetésnek egy jól megválasztott társa­dalmi testület az oktatáspo­litika végrehajtásához, az új módszer bevezetéséhez, gya­korlásához. Ne így legyen Sajnos szólni kell azokról a pedagógusokról is, akik nin­csenek meggyőződve a taná­csok eddig leírt szerepéről, működésük szükségességéről. A körzet iskoláiban olyan szemlélettel is találkoztunk, ami szerint újabb formális munkavégzéssel terhelik az amúgy is nagyon igénybe vett pedagógusokat. Azt szeret­nénk, hogy ne így legyen! A megoldás a kezünkben van, élni kell vele! Aufmuth Éva Egyéni bajnokoknak is örül­hettek a gödöllőiek. Vámosi Rita súlylökésben, Szabó Do­nit ezerméteres síkfutásban állhatott a dobogó legfelső fokára. Rajtuk kívül többen értek el értékes helyezést. Az évad utolsó versenyén, a megyei futó-csapatbajnok­ságon az ötödik, hatodik osz­tályos lányok elsők, a hetedik, nyolcadik osztályos fiúk má­sodikok lettek. Nemcsak az iskolai, * hanem a szövetségi versenyeken is helytálltak a Karikás tanulói, mint például a GSC színei­ben a kézílabdás lányok és fiúk. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Lakatos Vince: Agrárszoció, fotókiállítás. Megtekinthető 15 —19 óráig. A hónap műtárgya: Nagy Sándor: Harmadik mese, megtekinthető az előtér­ben. Helytörténeti gyűjtemény: Természeti környezetünk — kiállítás Gödöllő és környéke növény- és állatvilágáról, az erdő- és vadgazdálkodás törté­netéről, Iparművészet a gödöl­lői művésztelepen, kiállítás, dr. Bállá László és dr. Pintér Nándor festményei és grafi­kái, kiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. Aszód, múzeum: A Galga mente, állandó ki­állítás. Fedinecz Atanáz festő­művész kiállítása, megtekint­hető 10—18 óráig. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) Karikás iskola A legjobbak között vannak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom