Pest Megyei Hírlap, 1987. június (31. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-15 / 139. szám
Konzervgyári körkép Viseilisíi a cégjelzést Boros Lászlóné (képünkön) messze földön híres főztjéről. Európa' ggyes országaiban, de még a tengerentúlon is cset- tintenek, akik megkóstolják készítményeit, legyen az őszibarack-, meggy-, szilva- -vagy éppen ribizkelekvár. A jól megtermett üstökben műszakonként 18 tonnát is meg tud főzni a változatos finomságokból, melyeknek kilenctizedé 1 Iá exportra kerül csinos üvegekbe töltve. Ottjártunkkor éppen sárga- harackdzsem-adagot vizsgált kézi refraktométerrel, ami egy fontos minőségi jellemzőről:a. termék vízben oldható szárazanyag-tartalmáról adott felvilágosítást. A készítmény tökéletesre sikerült, viselheti a cégjelzést: Nagykőrösi Konzervgyár. (Varga Irén felvétele) Egressel indult a szezon A szezonnyitány mindig nagy esemény a konzervgyárban, még akkor is, ha az első napokban csupán néhány fuvar friss termény bizonygatja: végre megjött a nyár. A III-as, vagy közismertebb nevén a savanyítóüzem legalább kéthetes késéssel tudott hozzáfogni a piszke befőzéséhez, de a szállítmányok most már napról napra szaporodnak. Látogatásunk alkalmával már úgy 12—14 tonnás „adagot” küldtek a Maros menti, debreceni és kőröst piszkésker- tekből, ámbár ennyi még meg se nagyon kottyan a „falúnk” gyártósornak. Dévai Károly üzemvezető szerint június 15-e táján várható a csúcs, amikor is napi 40—50 tonna egressel már érdemes lesz összevonni a délutános műszakot is. Ha igaz az előrejelzés, miszerint a piszkebokrok az idén sem hoznak szégyent a termesztőkre, akkor bírhatunk abban is, hogy az egresbefőtt-készí- tők merész terve valóra válik. Ugyanakkor ellenkező híresztelések is érkeznek, amikről az üzemvezetőnek az a kiforrott magánvéleménye, hogy inkább árfelhajtó szerepük van, mint valóságos alapjuk. Nem jártunk utána, mi az igazság, de lehet benne valami, hiszen a termesztők is szeretnének minél többet megkaparintani abból a haszonból, amit a piszkekonzerv- export hoz az országnak. Jelenleg holland, belga, angol piacra, később pedig az NSZK-ba. NDK-ba és a Közel-Keletre is küldenek a dobozokba. üvegekbe csomagolt készítményből. Az összességhez képest most is alig valamicskét kap a hazai kereskedelem. de talán még ennyi sem jutna neki, ha kizárólag kis szemű gyümölcsök teremnének szerte az országban. Korholják is miatta a jobb sorsra érdemes nemesítőket, akik kövér bogyókat varázsoltak a bokrokra. Pedig ők a legkevésbé tehetnek róla. hogy időközben változott a fogyasztók igénye, s a termés aprajára támadt gusztusuk. My. J. Sok áru, gazdag választék Kétségtelenül nagy volt a irgalom, de az évszakoz ké- est mégis inkább jó közepesek volt mondható a pénteki etipiac. Nagyon sok, változa- >s fajtájú vágott virágot hoz- ik a termesztők, kellő számú ásárló híján azonban kény- :lenek voltak egymást alulli- .tálni-az árakban. Főleg tö- ikszegfűből volt. sok, ennek éldául kezdteben 8, később lár csak 6 forintért adták iokrát. Széles volt a kínálat zöldség-gyümölcs piacon is. paradicsomot 60—70, a fe- ér káposztát 20, a keit 15— ), a fehér paprikát 5—8. a áld hegyeset ugyanennyiért dták, de a gyengébbjei már em értek többet 1 forintnál. . hónapos retek 6—8, az új- rumpli 20—25, az apraja 10, meggy 18—25, a cseresznye i—25, a szamóca 38—50. a árga hüvelyű bab 70—80, a oldborsó 20—25 a vegyes yökércsomó 10—20, a karfiol 0, a főzeléktök 20, az uborka 0, s a piszke literje 14 fo- int körül alakult. A baromfipiap forgalma ki- ebb volt a szokásosnál. Az lei szép kacsák párját 300 orintra tartotta egy háziaszszony, a kereskedő pelyhes pekingi kacsáit 49-ért adta. A rántani való csirke párja 150— 160, a tyúk párja 250 forintot ért, a szép gyöngytyúkokat, ugyancsak párban, 200 forintra tartotta gazdája, de csak 180-at akartak értük adni. A 3 hetes előnevelt csirkék 25— 30 forintért keltek el. A tojás ára 2 forint körül mozgott, nagykőrösi xJCíAa A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 138. SZÄM 1987. JÚNIUS 15., HÉTFŐ FakuStácié az általános iskolában Gazdagítja a tartalmi munkát A nagykőrösi Petőfi Sándor Általános Iskola és Diákotthon az 1985,/86-os tanévben indította el a fakultációs oktatást. Most a 6. osztályos tanulók szülei kaptak részletes tájékoztatást, arról, hogy gyermekük érdeklődését, képességeit, hajlamait ismerve döntsenek a kínált lehetőségek bő választékából. Az egy kötelezően, de szabadon választott fakultáció kiválasztását az tette lényegesen könnyebbé, hogy. az osztályfőnökök az egyes programjavaslatok célját és 'tartalmát részletesen elemezték szülőknek és gyerekeknek egyaránt. A véleménykérő lapon pedig szülők és gyermekek igényeit' elvárásait, indoklásait gyűjtötték össze abból a célból, hogy ez a kezdeményezés minél többek gondolatával találkozzon. Külső szakemberek Deák György igazgató az eddigi tapasztalatok alapján egy pályamunkában- részletesen. feldolgozta iskolájának a fakultációval kapcsolatos szervezési, irányítási, eredményességi vonatkozásait. Mint e munkából kiderül, az általános iskolai fakultációs oktatás bevezetését, 10 éves kísérleti munka után, az 1984/85-ös tanévtől kezdődően lehetővé tették, nem kötelezően, hanem csak ott és akkor, ahol a feltételek megértek mind személyi, mind tárgyi vonatkozásban. Korábban a foglalkozások 75 százaléka központi program szerint folyt, ma már ez rugalmasabb megoldással, a helyi lehetőségek bekapcsolásával nyitottabb, sokrétűbb lett, gazdagabbá téve ezzel a tartalmi munkát. A fakultáció beépülése az iskola tevékenységrendszerébe, a mindenki számára kötelező egységes tantervi struktúra mellett, olyan lehetőségek tárháza, amely érdeklődést kielégítő, § álya-előkészítő jelleggel is ír. Nincs kötélezően elvégzendő tananyag, a témakörök nem hagyományosan tantárgyi jellegűek, a csoportlétszámok kisebbek, a foglalkozások bizonyos fajtája nemcsak az iskolában s nemcsak pedagógusoknál, hanem iskolán kívül: közművelődési intézményekben, üzemekben, vállalatoknál, külső szakemberek bevonásával is szervezhetők. Szükség esetén egyes fakultációs formák felzárkóztató jelleggél is funkcionálhatnak. Míg a szakkörök az 1—6. osztályosoknak nyújtanak tanórán kívüli színes tevékenységet, a 7—8. évfolyamos tanulókat mór a fakultáció sokféle lehetősége kel) hogy segítse: a távlati elképzeléseket, az érdeklődés felkeltését, képességfejlesztést, pálya-előkészítést, orientációt. Egész napos terhelés A tervezésben fontos szempont volt az iskola pályaválasztási tendenciáinak figyelembevétele, a praktikus, gyakorlati ismeretek átadása, az igényként fellépő ingyenes idegennyelv-oktatás megteremtése, a kor követelményének megfelelő számítástechnikai képzés beindítása, sőt a tehetséggondozás és a felzárkóztatás is. Az 1986/87-es tanévben német, angol, orosz nyelvű komplex társadalmi és természettudományi, számítástechnikai, háztartási ismeretek, kémiai laborgyakorlatok, sütőipari termékek ' készítése, műszaki-technikai ismeretek, élelmiszerek készítése és tartósítása, villamosságiszerelőgyakorlatok, épület-karbantartó alapismeretek, kereskedelmi alapismeretek fakultációs programja indult a hetedik osztályosoknak. Ezeket véleményezte és jóváhagyta a megyei pedagógiai intézet, kiemelve tartalmának sokszínűségét, elméleti, gyakorlati oldalának kimunkáltságát, a képességfejlesztés sokoldalúságát, . a pályairányítás céltudatosságát. Bizonyos fakultációk vezetését saját nevelőkkel, saját feltételek között, igények szerint tudják megvalósítani, a speciális ismereteket igénylő feladatokhdz a gimnáziumból, a szakmunkásképző intézetből, a Toldi szakközépiskolából nyertek megfelelő képzettségű kollégákat. A Démász- és áfész-vállala- latokkal közös megegyezéssel rögzítették a kölcsönös vállalásokat, feladatokat, A foglalkozások akkor lehetnek hatékonyak, ha nem egy-egy órában, hanem tömbösített formában valósulnak meg. A tanulók ezeken a napokon egész napos terhelést kapnak, ezért délelőtt a tervek szerint kevesebb órájuk lesz és a következő napon is könnyített órarend csökkenti az, esetleges túlterhelést. A fakultációs oktatás vázolt modelljének zavartalan működéséhez nélkülözhetetlen a partnerek — az általános és középiskolások — naprakész kapcsolata, a fakultációs oktatás felelőseinek feladatorientált együttműködése. Formáljak — Az elképzelések, a célok próbája a. gyakorlat — fogalmazta meg Deák György igazgató. — Ez igazolhatja vagy cáfolhatja fakultációs oktatáAz idei tanév szakasztott olyan volt, , mint a tavalyi. Hogy mast ne mondjunk, Kovács (4. a) ugyanúgy otthon hagyta a tornazsákját és a hazulról' hozott különbségek ugyanúgy növekedtek. A nulladik órás középiskolások és a hajnalban kelő kissrácok egyforma reménytelenséggel próbáltam meg éberen maradni reggelente. A túlzsúfolt menza n Szabó (6. d) könyöke u yanúgy belelógott a szomszédja levesébe és Takács (III. B) ugyanúgy nem látogatta a KISZ-gyűléseket. A szokásos házibulikra ugyanúgy nem hívták meg Lakatost (II. A), mert kiderült, hogy utálatos és Fekete (5. a) megint kiMindig más kaparta, az egyeseket az ellen- ö' fjéből. Zs. tanárnő ugyanúgy legyintette fültövön a vér- forralóan szemtelen Balázst 17. c), Balázs-apuka pedig ugyanott tett bejelentést. Kis (6. a) szülei ugyanúgy nem tudták megoldani a ma- tek-házifeladatot, ezért a reformot szidták, és B. tanár ugyanúgy nem tudta az unott diákok fejébe táplálni a matematikát, amiért is a reformot szidta. Ugyanannyi tanárnő ugyanúgy ment gyesre, és az igazgatók ugyanolyan vonakodva alkalmaztak képesítés nélküli pedagógusokat. A legkülönfélébb fórumokon ugyanúgy hangoztatták, hogy még mindig kevés a tanterem, és Békési (II. D) ugyanúgy összetörte frissen vásárolt Simson motorját, n fárasztó és fölösleges értekezleteket ugyanannyian aludtak végig, és Lovas (6. c) ugyanúgy vajas kenyeret rakott a Bán gyerek földrajzkönyvébe. Március végén H. tanárnő ugyanúgy roskadt le a székébe, és ugyanazt mondta: Holt- fnradt vagyok. Az érettségi előtt álló Répási pedig a parkban ücsörögve kijelentette. Holtfáradt vagyok. Ebben az évben csupán a vakáció más. A vakáció mindig más. V. S. si rendszerünk helyességét, ezt az indulás óta a résztvevők tapasztalatainak felhasználásával mindig alakítjuk, formáljuk. Időszakonként a szülők és gyermekek közvélemény-kutatása sem marad el. A fakultációs oktatás szervesen beilleszthető az iskola nevelési rendszerébe; gazdagíthatja tevékenységrendszerét fokozza azok személyiségfejlesztő hatását, bővíti kereteit A működési és anyagi feltételek biztosítása az iskolavezetés feladata. Sz. J. Áramszünet A DÉMASZ Nagykőrösi Üzemigazgatósága értesíti a lakosságot, hogy júnus 17— 18—19-én reggel 7 órától délután 4 óráig a Ménesi úton és a Balaton út elején áramszünet lesz. Nagy kereslet Fejlesztik a nutriatartást A szőrme iránti világpiaci kereslet élénkülését kihasználva a BOSCOOP Agráripari Vállalat jelentősen bővíteni kívánja a prémesállat-tar- tást. ' A legkifizetődőbbnek a nutria tenyésztését tartják, mert nem igényel nagy összegű beruházást, és az állat prémjéért versengenek a külföldi megrendelők. Mozi A nagyteremben: Frankenstein menyasszonya. Színes, szinkronizált angol fantasztikus film. Előadás 6 és 8 órakor. A stúdióteremben: És is jártam Isonzónál. Magyar film. fél 6-kor. A kertmoziban: Trükkös halál. Amerikai film. Előadás: este 9 órakor. Baromfitelep-íelűjítás A MÉM, valamint az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium pályázatot írt ki baromfitartó telepek rekonstrukciója : víziszárnyasok és valamennyi baromfifajta kistermelői telepeire. A pályázat összefüggésben van azzal, hogy a hetedik ötéves terv időszakában a baromfiágazatnak növekvő feladatai vannak: 1990- ben 630 ezer tonna vágóbaromfi előállítása a cél. Ehhez azonban fel kell újítani a meglevő létesítményeket és szűk-' ség van újabb telepekre is. A vágóbaromfi-termelés 17 százalékát adják a víziszárnyasok, amelyek áz exportban is mind nagyobb szerepet kapnak, lévén, hogy a kacsa és a lúd viszonylag jól értékesíthető'külföldön. A kistermelők a- baromfiágazat termelési értékének több, mint 40 százalékát adják, a tojástermelésből pedig 61 százalékban részesednek. Mind több pulyka és kacsa felnevelésére is vállalkoznak. A pályázók különféle nagyüzemi és kistermelő telepek rekonstrukciójára dolgozhatnak ki terveket, egyes esetekben olyan megoldásokat választhatnak, amelyek új létesítmények építésére is alkal- rhasak. A pályaművek díjazására, illetve megvételére ösz- szesen 780 ezer forint áll rendelkezésre. A legnagyobb -díj összege 120 ezer forintnál több. Mérlegen a teljesítmény A Bács-Kiskun megyei felnőtt férfi kosárlabda-bajnokságban: Kecskeméti MFSC— Nk. Kgy. Kinizsi II. 105-88 (50-38). Nagykőrösiek: Pomá- zi (17), Józan (17), Mocsai (25), Lakatos (21), Simon I.; csere: Danóczi (6), dr. Gáspár (2). A Petőfi iskolai tornacsarnokban sorra került találkozón főleg az első játékrészben a vendégek jobban kidolgozták a helyzeteiket, és pontosabban is dobtak. Szünet után feljavult a játék. A hazaiak hátul, a lepattanó labdák megszerzésével és támadásaikban feljavultak, de a hajrában a vendégek csapatjátéka volt a jobb. A Pest megyei ifjúsági leánybajnokságban. idegenben: Monori Gimnázium—Nk. Gimnázium 86-35 (40-8). A vendéglátók ennyivel is jobbak voltak. Legjobb dobók: Csányi Á. (10) és Szabó (6). A Pest megyei serdülő leánybajnokságban, idegenben: Monori Gimnázium—Nk. Gimnázium 50-24 (24-13). A körösi csapat tartalékos voltát kihasználták az ottaniak. Ld.: Csányi I. (7) és Fischer (5). Az Nk. Kgy. Kinizsi egy évig az NB I-ben szereplő ko- sárlabdásai közös összejövetelen, ajándék könyvvel búcsúztak a csaknem egy éven át náluk tevékenykedő Táskái Gábor’ szakedzőtől A férfi Felszabadulási Kupában: Nk. Kgy. Kinizsi— IBV (magyar ifjúsági) válogatott 2-0. Játék nélkül. Az ellenfél táviratilag lemondta a Petőfi tornacsarnokba kiírt hétköznapi találkozót. Az Nk. Kgy. Kinizsi férfi kosárlabdásai az 1988/87-es bajnoki évben 25 mérkőzést (13-at hazai pólyán és 12-t idegenben) játszottak ‘ az NB I-es bajnokság A csoportjában, s a végső rájátszásban, a helyosztó mérkőzéseken. Józan Kálmán intéző elkészítette a játékosok egyéni mérlegét, amelyből a leglényegesebbeket ismertetjük. Mérkőzés Perc Büntetők összpont Átlag Szirmai Zoltán 25 873 58 47 240 9,6 Simon Sándor 21 670 45/33 206 9,8 Zágráb Nándor 11 164 2/1 50 4,6 Foki Tibor 3 41 9/6 16 5.3 Újhelyi Gábor 4 12 — — — Kovács Miklós 25 670 65 51 378 15,1 Dr. Salgó András 23 848 123/83 437 19,0 Pomázi Péter 1 2 — — — Abrahám István 10 62 1 II 16 1,6 Horváth Adam 24 699 56 38 251 10,5 Pijakovics Ferenc 1 4 — — — Bútor Dezső 23 562 88/52 291 10.0 Karagits Miklós 16 468 61/47 339 14.9 Összesen: 25 5075 508/358 2064 82,6 Dr. Salgó és Simon S. 8-8, Nk. Kgy. Kinizsi—Ceglédi Szirmai 6, Kovács 4, Horváth 2 és Karagits 1 alkalommal játszotta végig a teljes mérkőzést. A gimnáziumi labdajáték- terembe tervezett megyei bajnoki mérkőzésekről a következők a hírek. Serdülő fiúk; Gimnázium 2-0. Játék nélkül, az ellenfél nem érkezett meg. Az Nk. Gimnázium—Ceglédi Gimnázium ifjúsági fiútalálkozót későbbre halasztották. S. Z. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi HíriapJ
