Pest Megyei Hírlap, 1987. június (31. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-02 / 128. szám

198?. JÚNIUS 3., KEDD Tájékoztató a VS2 berlini ülésének közleményeiről Kétoldalú folyamat a leszerelés A Varsói Szerződés tagálla­mai politikai tanácskozó tes tületének berlini üléséről szóló közleményt és a tagállamok doktrínájáról szóló nyilatko­zatot Ismertette részletesen hétfőn, Moszkvában tartott tá­jékoztatóján Vagyirn Loginov Szovjet külügyminiszter-he­lyettes. Külön hangsúlyt helyezett azokra a megállapításokra, amelyek értelmében haladék­talanul egyezményt kell kötni az Európában levő összes ame­rikai és szovjet közepes ható- távolságú rakéták felszámolá­sáról a reykjavíki elvi megál­lapodás alapján. A tagországok síkraszálltak a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok hadászati támadófegy­vereinek 5 éven belül 50 szá­zalékkal történő csökkentése mellett és szót emeltek a to­vábbi csökkentést célzó tárgya­lások ezt követő megkezdése érdekében. A csökkentés idején szigorúan be kell tartani a rakétaelhárító rendszerekről kötött szerződést, meg kell ál­lapodni a műholdelhárító rendszerek és a világűrből a földre irányuló csapásmérő fegyverek betiltásáról, meg kell akadályozni a világűr fegyverekkel történő betelepí­tését, s a kozmikus térséget kizárólag békés célokra, az emberiség egészének javára szabad felhasználni. Vagyirn Loginov rámutatott, hogy az európai haderők lét­számában és fegyverzetében mutatkozó különbségeket a fö­lényben levő fél által végre­hajtott csökkentések révén kell kiegyenlíteni, s nem a má­sik fél ráfegyverkezésével. Ezért o szövetséges szocialista országok nagy jelentőséget tu­lajdonítanak a VSZ és a NATO közötti bécsi konzultációknak, amelyek célja a jövőbeni sok­oldalú tárgyalások mandátu­mának kidolgozása. Az MTI tudósítójának kér­désére válaszolva a külügy­miniszter-helyettes megerősí­tette, hogy a szervezet lesze­relési erőfeszítései a másik fél hibájából mindeddig nem jár­tak konkrét eredménnyel. Hangsúlyozta, hogy az ered­ményes leszerelés kétoldalú fo­lyamat. A Varsói Szerződés tagállamainak javaslatai a tár­gyalóasztalokon vannak, s a szövetség részéről készség mu­tatkozik a megállapodásra. Genfben folynak a nukleáris és űrfegyverzet témakörét érintő szovjet—amerikai tár­gyalások, Becsben a VSZ és a NATO képviselői a jövőbeni tárgyalásokról tanácskoznak, ugyancsak Genfben a vegyi fegyverek betiltásáról folyik nemzetközi eszmecsere. A Varsói Szerződés katonai doktrínájában nincsenek új elemek. Az új az, hogy először foglalták össze a szövetség katonai elképzeléseit, és új az, hogy a szervezet hajlandó a NATO-val együtt megvizsgál­ni a doktrínák tartalmát, azok védelmi jellegének erősítése érdekében. Szó lehet esetleg az elképzelések katonai-mű­szaki alapjainak megvizsgálá­sáról is — mondott Vagyim Loginov. USA-korlátozás a szocialista országok tudósítói elten Megkülönböztető intézkedés Hétfőtől érvénybe lépnek, azok a megkülönböztető intéz­kedések, amelyeket az ameri­kai külügyminisztérium hozott a szocialista országok Wa­shingtonban dolgozó tudósítói ellen. A döntés értelmében a szo­cialista országok újságíróitól megvonják a külügyminiszté­rium sajtóosztályára szóló ál­landó belépőt, és a tudósítók csak előzetes megállapodás alapján, a külügyminisztérium SugóregészségügYt jelentés készül az ENSZ-hez Csernobil környéki mérések-«A Csernobillal szomszédos belorusz körzetekben az élel­miszerek 11 százalékát talál­ták sugárszennyezettnek. A szovjet szakemberek összesen 270 ezer alkalommal vettek mintát élelmiszerekből és vizsgálták meg, nem tartal­maznak-e sugárszennyezettsé­get. Ezt a moszkvai orvos­kongresszuson Leonyid lljin akadémikus, a Szovjet Orvos- tudományi Akadémia alelnö- ke közölte. Azokat az élelmi­szereket, amelyekben radioak­tív szennyeződésre bukkan­tak, megsemmisítették vagy különleges feldolgozásnak ve­tették alá — mondta. Iljin, aki a sugáregészség­ügy specialistája, közölte, hógjr több százezer embert vizsgáltak meg, s az orvosok — a nemzetközi tapasztalatok figyelembevételével _ 237 ezer', sugárzásnak kitett sze­mélyt részesítette k egészség- ügyi segítségben. A sugárfer­tőzést kapott személyek kö­zül huszonnyolcán meghaltak, ök valamennyien a reaktor övezetében tartózkodtak. Az atomerőmű területén kívül egyetlen sugármegbetegedést sem tapasztaltak — hangoz­tatta. Ezeket a Csernobilban gyűj­tött adatokat figyelembe véve terjesztik be a szovjet tudó­sok jelentésüket az ENSZ-hez — közölte a szovjet akadémi­kus. Elkerülhette volna a Stark a rakétatámadást Felelős a parancsnok Elkerülhette volna a súlyos emberáldozatokat és anyagi kárt követelő rakétacsapást a Stark amerikai fregatt, de pa­rancsnoka nem hajtotta vég­re a szükséges védelmi intéz­kedéseket, noha tisztában volt a támadás veszélyével. Ezt á The New York Times jelen­tette hétfőn, a haditengeré­szeti vizsgálat eddigi — egy^ eiöre nem közzétett — adatai­ra hivatkozva. Mint emléke­zetes, a véletlen iráni táma­dásnak 37 halálos áldozata volt az amerikai hadihajón. A jelentés szerint az iraki repülőgépet a hajó radarbe­rendezése már'főbb mint 300 kilométeres távolságból észlel­te. A hajónak ekkor olyan fordulatot kellett volna végre­hajtania. amely lehetővé tette volna egyrészt a gép mozdu­latainak teljes követését, más­részt a védelmi berendezések működtetését — ezek valószí­nűleg képesek lettek volna megsemmisíteni a kilőtt raké­tákat. Ennek következtében egyéb­ként a támadó repülőgép piló­tája sem észlelte, hogy a ha­jó radarja felderítette: adott esetben ez elegendő lehetett volna ahhoz, hogy figyelmez­tesse a pilótát és megakadá­lyozza a támadást. A vizsgálat eddig a hajó parancsnokát és bárom fon­tos beosztású tisztjét teszi fe­lelőssé a szükséges védelmi intézkedések elmaradásáért, de azt is megállapította, hogy a célfelderítő radarok elhe­lyezése bizonyos helyzetben valóságos radarvakságot okoz: a' berendezést a hajó fedél­zeti felépítése akadályozza a normális működésben. Tegnap történT iilivnylfi Íávifílffik Losonczi Pál, az Elnöki Tanács UUVUAIU laviiaiun elnöke táviratban üdvözölte Fran­cesco Cossiga köztársasági elnököt, az Olasz Köztársaság nem­zeti ünnepe alkalmából. Tunézia nemzeti ünnepe alkalmából Losonczi Pál ugyancsak táviratban üdvözölte Habib Burgibát a Tunézia)' Köztársaság elnökét. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke Rasid Szjar miniszterelnöknek küldött üdvöz­lő táviratot munkatársainak kíséretében kereshetik fel az intézményt. Amerikai hivatalos személyek a biztonság erősítésére vonat­kozó megfontolásokkal ma­gyarázták a döntést. A külügyminisztériumhoz akkreditált újságírók a múlt héten a döntéssel kapcsolat­ban levelet intéztek az euró­pai biztonság és együttműkö­dés bizottsága elnevezésű ame­rikai csoport elnökéhez, a kül­ügyminisztérium mellett mű­ködő újságírók szervezetének elnökéhez és a Washingtonban dolgozó külföldi tudósítók szervezetének elnökéhez. A le­velekben hangsúlyozták, hogy a külügyminisztérium intézke­déseit nyíltan diszkriminatív jellegűnek ítélik. Kosos véleményünk, hogy« az új szabályok kirívóan ellent­mondanak a helsinki záróok­mány rendelkezéseinek, me­lyek szerint meg kell könnyí­teni az újságírók munkáját, és segíteni kell őket az informá­ciók gyűjtésében. Kádár János könyve kínai nyelven A Pekingi Népi Kiadó gon­dozásában megjelent Kádár János beszédeinek és nyilat­kozatainak kínai nyelvű ki­adása. A 491 oldal terjedelmű kötet címe: A szocializmus építéséről • Magyarországon 1957—1983. A tetszetős kiállításúi kötet tartalmazza az MSZMP főtit­kárának kínai vonatkozású beszédeit és felszólalásait, va­lamint azokat a beszámolókat és beszédeket, amelyeket a Magyar Szocialista Munkás­párt kongresszusain, központi bizottsági ülésein, a Hazafias Népfront, a szakszervezetek és a Kommunista Ifjúsági Szö­vetség kongresszusán tartott Kádár János válogatott be­szédeinek és nyilatkozatainak kötete most jelent meg a kí­nai könyvpiacon. INDIAI GERILLÁK Hivatalos Jelentések szerint eddig ötvennégy halálos áldo­zata volt az északkelet-indiai Bihar államban a múlt hét második telében kirobbant ösz- szetuzéseknek. Maoista geril­lák vezette föld nélküli parasz­tok több faluban megtámadták a helyi földbirtokosokat. Az akciókban legalább hétszáz pa­raszt vett részt. A támadással feltehetően azt akarták megto­rolni, hogy áprilisban egy környékbeli faluban meggyil­koltak hét, alacsonyabb kaszt­hoz tartozó föídntűvesi. A het­venes évek ‘eléje óta szá­mos olyan parasztlázadás vplt Biharban, amelynek irá­nyitól maoista gerillák voltak. Rosszindulatú rágahm Vietnami cáfolat A thaiföldi hadsereg szóvi­vője azzal vádolta Vietnamot, hogy annak Kambodzsában híFc$9o <«?ység«:i' légi,, ségi, valamint gyalogsági tá­madást ;intézték';’ .égy thai: té- Fl8^S?^Sííit»'Sjér..tpén^fljt- tábor étién. A vietnami hírügy­nökséget . felhatalmazták arra, hogy visszautasítsa az alapta­lan, rosszindulatú rágalmat.­Kárpáti Ferenc vezérezredes mágia kitüntetése Elismerés a fegyverbarátságért Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Állam­tanácsának és Nemzetvédelmi Tanácsának elnöke hétfőn Berlinben fogadta a Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvé­delmi miniszter vezette ma­gyár katonai küldöttséget. A baráti találkozón, ame­lyen részt vett Roska István, hazánk NDK-beli nagykövete, a tárgyalófelek méltatták Ma­gyarország és az NDK közötti testvéri kapcsolatok magas szintjét. Erich Honecker a Scharn­horst-érdemrenddel tüntette ki Kárpáti Ferenc vezérezre­dest a szocialista vívmányok katonai védelmében, valamint a két ország fegyveres erői fegyverbarátságának . elmélyí­tésében szerzett ■ érdemei elis­meréseként. Kárpáti Ferenc, aki kül­döttség élén hétfőn érkezett Berlinbe, a nap folyamán megkezdte tárgyalásait Heinz Kessler hadseregtábornokkal, az NDK nemzetvédelmi mi­niszterével. A magyar katonai delegáció hétfőn megkoszorúzta a fa­sizmus és a militarizmus ál­dozatéinak az Unter den Lin-' denen lévő emlékhelyét és a szovjet hősök treptowi emlék­művét. Szovjet külügyi szóvivő a Rust-ügyről Vizsgálják a berepülés indítékát Vagyirn Loginov szovjet külügyminiszter-helyettes és a társaságában levő Gennagyij Geraszimov, a külügyminisz­térium információs főosztá­lyának vezetője hétfőn moszk­vai tájékoztatójukon kitértek a Moszkvába repült nyugatné­met repülőgép ügyére. Vagyirn Loginov hangsú­lyozta, hogy a szovjet légvé­delemnek nem állt szándéká­ban a sportrepüíőgép lelövése. Kijelentette: egyetlen esetből nem lehet messzerrtenő követ­keztetésekét levonni az or­szág védelmi képességeire, a hadsereg harckészültségére vonatkozóan. Az OSZSZSZK törvényköny­vének 84. paragrafusa szól a nemzetközi repülési szabályok megsértéséről. Ide tartozik az engedély nélküli berepülés, az engedélyezett útvonalról való letérés, a nem kijelölt leszál­törvénykönyv értelmében az ilyen tett elkövetőjét 1-től 10 évig tartó börtönbüntetéssel sújthatják, vagy ezer rubel összegű pénzbírság megfize­tésére kötelezhetik a repülő­gép egyidejű elkobzásával. A külügyi szóvivő úgy fo­galmazott, hogy a gép nem a Vörös téren szállt le, hanem annak közvetlen közelében. A repülés folytatásának megakadályozása ez esetben a gép földre kísérését, repülő­térre történő vezetését jelenti. Hogy ez nem történt meg, az elsősorban emberi hibákra ve­zethető vissza. Aki szolgálati és katonai feladatainak nem tett eleget, mulasztást köve­tett el ebben az esetben, bűn- tetést fog kapni — mondatta. Az ügyészség foglalkozik a repülés körülményeinek vizs­gálatával. Több tényezőt kell figyelembe venni. Az NSZK sajtója szerint Mathias Rüst pilótákkal tanácskozott a Szov­jetunió feletti útvonal megvá­lasztásáról. A gépet. átalakí­tották, megkönnyítették, tar­talék benzintartályokat , he-, lyeztek el rajta. RUst gondo­san kidolgozta az útvonalat, térképen és maketten is ta.nul- rnánj^.?ia, mkoroUa, a, tartós alacsonyan repülést. fylég. tudni, hogy egyedül'vagy mjás sokkal - egy ü ttm üköd Ve^-követte el tettét, vagyis: huligánkor dott vagy komolyabb dologról van szó — mondotta Geraszi- mov. Egy szociológiai felmérés tapasztalatai Az ifjúság és a közösségek N apjainkban a közösségek oly széleskörűen és beha­tóan vitatott problémája az ifjúság vonatkozásá­ban is nagy jelentőséggel bír, hisz szocialista személyi­ségek formálása, egyáltalán az egyén szocializációja élő közösségek, közösségi beágyazottság nélkül elméletileg nem elképzelhető, gyakorlatilag nem lehetséges. A kö­zépiskolás tanulóifjúság nevelését tekintve pedig különös fontossága van annak, hogy rendelkezzünk egy olyan reális közcsségfogalomrnal. amely ebben a politikai szo­cializáció szempontjából oly mértékadó életkorban való­ban élet- és halásképes. Ugyanis ennek alapján integrál­hatjuk az eddiginél sikeresebben a fiatalokat és létező társulásformáikat formális politikai és pedagógiai szer­vezeteinkkel egy egységesebb nevelői jellegű közösségi rendszerbe. ség kibontakozásának legmeg­felelőbb közege a közösség. O Ez a fogalmi átrendező­dés a tudati reflexiókban természetesen tükrözi (csak követőlegesen tükrözi) fiatal­jaink valódi, élő kollektívái­nak értékváltozásait. Az érdekfelismerésre, kö­zös érdeklődésre, egyetértés­re, szilárd, közvetlen kapcso­latokra és egyértelmű identi­fikációra régebben még bizo­nyos fokig építő közösségiség helyett a mai kollektívák éle­tét egyre inkább az együttlét, a fogalmilag nemigen megha­tározott, kevéssé differenciált összetartás, legfeljebb a tanu­lásban való segítés készsége jelenti. Ilyen viszonyok között az egyénnek kellene fokozott mértékben vállalnia, hogy „a társadalmi mikrokollektiviz- mus fejlődésének, az egyén társas integrációja ... meg­szilárdulásának lehetőségét* valóra váltsa. (Pataki Ferenc: Egyén és közösség a mai ma­gyar társadalomban, Társadal­mi Szemle 1987/3.) Ám a két­ségtelenül kibontakozóban lé­vő, s a középiskolás ifjúság körében is érzékelhető indi- vidualizácíós folyamat ennek tartalmi feltételét: a szemé­lyes teljesítmény és a minő­ség jegyében élő, a tudatos önfejlesztés-önnevelés erőfe­szítésére ma képes egyének tömegesebb jelenlétét még nem érte el. © Vizsgálatomban a fiata­lok maguk dönthettek arról, kérdéseimet mely kö­zösségükre vonatkoztatják, melyiket óhajtják a közölt szempontok szerint jellemez­ni. A válaszolók mintegy fele 1974/75-ben (a fővárosiaknak csak kevesebb, mitit harma­da), választotta referenciake­retül az osztályközösségét. Á választás aránya Í986/87-ben magasabb: kétharmad (bár ezúttal is van oly áh középis­kola, amelynek diákjai csak alig több mint 1/3 arányban írtak-beszéltek saját osztá­lyukról). A viszonylag kedve­ző arányú változás mögött az a szervezeti háttér húzódik meg, hogy az osztályok egy­úttal szolgálnak a KlSZ-alap- szervezet és nagyrészt a ba­ráti körök keretéül is. Min­denesetre az osztályközösség a középiskolai nevelésnek vál­tozatlanul legfontosabb köze­ge. A baráti kör mint közösség jelentősen emelte befolyási arányát. Tizenkét éve minden ötödik, ez évben már minden harmadik fiatal a legfonto­sabb közösségeként emlegette. A legnagyobb részt az osz­tályban, iskolában, valamint jelentős számban azon kí­vül szövődő baráti kapcsola­tok immár véglegesen a leg­döntőbb szocializációs ténye­zőkké váltak. (Egy, a KISZ KB ifjúságkutató csoportja által lefolytatott vizsgálat szerint is erősödőben van a barátság jelenléte és szerepe a fiatal­ság körében, a 70-es évek kö­zepi helyzethez képest.) Bará­ti kapcsolataik jellegében a személyesség, a teljes egyen­rangúság, az önszervezés a do­mináns, érzékelhető a feladat­os értékcentrikusságtól való elmozdulás egyrészt a puszta együttlét, együttes időtöltés és az értékmentesség, másrészt egyfajta elítista értékorientá­ció felé. . Majd kétszer annyian, ösz- szesen egyharmadnyian em­lítették ez idén legélőbb kö­zösségükként a családot, mint 12 évvel ezelőtt. Amennyiben ez az adat reális mozgást tükröz, ez összefüggésben le­het a családok életfelfogásá­nak és életmódjának bizonyos fokú' ’ megváltozásával (a most középiskolások szülei a O A vizsgálati eredmények egyértelműen arra utal­nak, hogy a fiatalok ma né­mileg eltérően építik fel kö­zösségfogalmukat, mint egy évtizeddel ezelőtt. Akkor a közvetlen kapcsolatoknak, a közös érdeklődésnek, a közös érdekeknek, az identitásnak, az egyetértésnek tulajdonítot­tak konstituens értékességet. Fontosnak gondolták akkor is az összetartást és a kölcsönös segítségei, napjainkban azon­ban már ez utóbbiak a leg­jellemzőbb ismérvei szerintük a jó közösségnek. A többi lé­nyegi ismérv veszíteni ■ lát­szik jelentőségéből, míg újab­bak viszont teret nyernék a megítélésben. Pl. a niinél több közös program, a viták közösségi toleranciája, a meg­értés, és a minél kedvezőbb hangulat. Legfigyelemremél­tóbb és egyben leginkább fi­gyelmeztető módosulás az, hogy egyre kevesebb fiatal gondolja úgy, hogy 02 egyéni­Egy általam megtervezett és először 1974/75-ben lefoly­tatott, majd 1986'87-ben meg­ismételt szociológiai felmérés­ben kérdőív és csoportos in­terjú kombinálásával mint­egy 300 középiskolás fiatalt kérdeztem meg közösségeik­nek életéről, belső viszonyai­ról, kohéziójáról, tagjainak beállítottságáról. A fiatalok tudati reflexióit tettem te­hát elemzés tárgyává, s noha a Vizsgálat nem tekinthető reprezentatívnak (hisz csak Pest és Veszprém megyékben és á fővárosban terjedt a jel­zett mértékben a tanulóifjú­ság körére), megítélésem sze­rint jól szolgálhatja a kö­zösségek változásának nyo­mon követését. a politikai szocializáció most időszerű feladatainak megfogalmazá­sát, s talán a fogalmi általá­nosítást is. Az alábbiakban vizsgálati anyagom hét kiemelt szem­pontja mentén mutatom be az elemzés eredményeit

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom