Pest Megyei Hírlap, 1987. június (31. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-10 / 135. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 134. SZÁM 1987. JÚNIUS 10., SZERDA A ?i£8 ismét utánanézett Felelősséget a kegyeletért! Automata tégiasoron Az őrbottyánt téglagyár termelésének' 80 százaléka magán­építkezőkhöz kerül. Itt minden fizikai munka megszűnt, csu­pán az automata gépsorokat irányítják emberek. Képünkön: Nagy Zoltánné szárazpultkezelő az égetőkemencébe irányítja a nyers téglát. (Vimola Károly felvétele) Csúcsforgalom . jf A hétvégeken szinte szünet nélkül, folyamatosan jár a komp a város és a sziget kö­zött. Minden járat zsúfolásig megtelik. (Órszágh István fel­vétele) Csak nyugta van... Már nagyon sok esetben te­lefonáltam kéményseprés ügyében a helyi kirendeltség­nek. Az történt ugyanis, hogy távollétünkben az évi díjat itt jártak beszedni, és a lányunk ki is fizette a 72 forintot. A kéményseprő ugyan nem se­pert, nem is volt munkaruhá­ban. Nyugtát természetesen adott. A házban több kémény van, és nagy szükség lenne rá, hogy ne csak a díjat szedjék be utánuk. Gábor Zoltánné Vác, Rév köz 4. Ugyancsak a Pest Megyei Kéményseprő és Cserépkály- ha-építő Vállalattal kapcsola­tos az az észrevétel, hogy cél­szerű lenne, ha nyitva tartási idejét a többi váci hivatal, intézmény és szolgáltató vál­lalat ügyfélfogadási idejéhez igazítanák. Gregor József, a Burgundia utcai szociális otthon lakója szerkesztőségünk segítségével szeretne két hallókészüléket felajánlani és eljuttatni a hal­lássérültek Madách Imre Mű­velődési ^Központban ' működő klubjának. Felkeressük őt, és adományát továbbítjuk Mikó Gyula tanár úrnak, a klub életrehívójának. ★ A Dunakanyar eszperantó­csoport tagjai csütörtökön dél­után a nyári hazai és külföldi eszperantista rendezvények és táborok programjával ismer­kednek, és utazásaikat készí­tik elő. Érdeklődőket szívesen látnak. * * Egyik Vác környéki köz­li ségünkben egy tettenért £ „illegális szemétlerakót” az- £ zal büntettek, hogy neki ^ kellett tehergépkocsijára visszalapátolni a korábban ií leszórt hulladékot — ter- f, mészetesen a környéken ^ lakók nagy megelégedésé­ig re. Sajnos a történet ku- £ riozum. Bár a hulladék ösz- ^ szegyűjtése Vácott és a ^ községek mindegyikében megoldott — a városban a í lakásoknak 93, a községek- ^ ben 85 százaléka van be- ^ vonva a szervezett szemét- ^ szállításba — még mindig ^ nagyon sok az úgynevezett í közterületen lerakott sze- á mét. Nemrégen került a párt­végrehajtóbizottság elé — Vác Város Tanácsa elnökhelyette­sének előterjesztésében — az a tájékoztató, amely a környe­zetvédelem mellett a köztisz­taság helyzetével is foglalko­zik. Az előterjesztés az állam- polgári fegyelem hiányára ve­zeti vissza elsősorban a „sze­metelés” elharapózását, de nem hallgatja el az egyéb okokat sem: a nem megfelelő gyűjtési feltételeket, a hatósá­gok elnéző magatartását és a jogi eszközök elégtelenségét. Nyilvánvaló, hogy amíg szin­te mindegyik község határá­ban volt szeméttelep, keve­sebb közterületen „felejtett” szemét akadt, és az állampol­gár is fegyelmezettebb lenne, ha jobbak lennének a szemét- elhelyezés. -gyűjtés feltéte­lei. Ha nem jön a szokott idő­ben a szemetes, biztosan akad egy-két kóbor kutya, amelyik fölborítja az edényeket, ha | Tíz évre visszatekintve £ alig emlékszem olyan esz- tendöre, hogy panaszos ol- ^ vasói levél, családi gyász, vagy testületek ülései kap- J csán ne esett volna elma- $ rasztaló szó a Pest Megyei Temetkezési Vállalat váci $ kirendeltségének munkájá- ról. Tavaly a Népi Ellenőrzési Bizottság kiterjedt vizsgáló­dást folytatott Vácott, és a vonzáskörzetben arról, hogyan tölti be feladatát ez a válla­lat, amelynek dolgozói az em­berekkel olyan helyzetben ke­rülnek kapcsolatba, amikor ők a családot ért gyász miatt amúgy is sebezhetőbbek, érzé­kenyebbek. Aligha van olyan család, aki ne szerzett volna korábban rossz tapasztalatokat. Így a Népi Ellenőrzési Bizottság legutóbbi ülésén előterjesztett kontrolljelentésnek azt a meg­állapítását, hogy a vállalat szolgáltatásainak színvonala javult, önmagában is nagy eredménynek mondható — a múlt ismecetében. Intézhedési terv A NEB tavalyi vizsgálata nyomán a vállalat intézkedési tervet készített, amelynek megvalósulásáról Balogh Já­nos igazgató tájékoztatta a NEB-et. E. terv . nyomán új, ki­rendeltségvezetőt alkalmaztak, és a környékből bejáró szállí­A nyelvi-irodalmi-kommu- nikációs képességfejlesztési program tapasztalatairól tar­egy községi vasútállomáson nincs szeméttartó, a várako­zók a sínek közé dobják a cigarettavéget, használt papír zsebkendőt, s ha egy kirándu­lóhelyen, autóparkolóban hosszú ideig nem ürítik a tar­tóedényt, a környék megtelik hulladékkal. Persze mindig akad ember, aki a hulladék- gyűjtő mellé dobja az alma­csutkát vagy kocsija ablakán „ereszti szélnek” a használt papír zsebkendőt. Pedig vannak gondok a szer­vezetten összegyűjtött szemét­tel is, nemcsak a szerteszét hagyottal. A szód—csörögi hulladéklerakóhely kialakítá­sa 34 millió forintot emésztett fel. és nem olcsó az elhagyott szeméttelepek földdel való be- takarása. rekultivációja sem. (Nyilván ez is közrejátszik ab­ban, hogy a régi községi sze­méttelepek egy részének föld­takarása még mindig nem ké­szült el.) Egy országba, egy városba érkező idegen első benyomá­sai meghatározzák vélemé­nyét, s az első benyomásai között szerepel a település rendezettsége, tisztasága. De az idegenek véleményénél fontosabb, hogy az ott lakók hogyan érzik magukat kör­nyezetükben — nemcsak saját házukban, lakásukban, hanem tágabb lakóhelyükön is. Saj­nos néhány ember sokak kör­nyezetét teheti tönkre, csú­fíthatja el. Jó néhány közsé­günk van, ahol a helybeliek tudnának mutatni olyan sze­méthalmokat, amelyek mellett szívesen látnának tettükért bűnhődő lapátos embereket. B. J. tóbrigádot, tagjai példamutató magatartása jól hatott váci és környékbeli dolgozóira is. Azoktól pedig, akik képtele­nek, voltak váltQztatni munka­stílusukon, az elmúlt évben megváltak. A szállítást egy Volga és egy UAZ autóval gyorsították. Ugyancsak a tárgyi feltételek jobbítását eredményezte a ko­rábbi váci mentőállomás épü­letének átalakítása, ahol a vá­rosi tanács 'segítségével és a vállalat saját pénzével a szol­gáltatáshoz illő környezetet te­remtettek. Szombat és vasárnap A vonzáskörzet északi ré­szében, Vámosmikolán és Ke­mencén, illetve társközségeik­ben szeretnék megteremteni a lehetőségét annak, hogy szom­baton és vasárnap is rendez­zenek temetéseket. Kérésüket már csak azért is célszerű len­ne teljesíteni, hogy egy-egy temetés kapcsán kevesebben essenek ki a munkából. Erről a környékről az emberek ja­varészt eljárnak dolgozni, il­letve az itt élő idős emberek hozzátartozói elszármaztak. (Az igazgató szerint a kis te­lepüléseken, ahol a vállalatot egy-egy ember képviseli, nem ígérhetik, hogy rendszeresen rendeznek hétvégi temetése­ket, mindenekelőtt azért, mert munkatársuk hétköznap sem veheti ki a vasárnapi túl­tottak előadást és bemutató foglalkozást a szobi általános iskolában. Szentendrétől Gö­döllőig, Váctól Dunakesziig majd minden területről jöttek e program iránt érdeklődő pedagógusok, akik a gyakor­latban érzékelhették és lemér­hették azt a fejlődést, melyet Klein Zoltánné tanítónő gyer­mekei — egy korábbi, őszi bemutató foglalkozás óta — el­értek. A továbbképzés külön szín­foltja volt, hogy erre az alka­lomra a szobi iskola vendége volt dr. Zsolnai József okta­táskutató (a nevével jelzett program elindítója), aki a kí­sérlet hazai és külföldi fogad­tatásáról, visszhangjáról és a jövő terveiről tartott nagy si­kerű, tanulságos előadást órát. s helyettesről sem tud­nak gondoskodni.) A megol­dást alkalmanként igyekeznek majd megtalálni. A gyászszertartások körül kialakult országos helyzetet a múlt esztendőben az Állami Tervbizottság is megvitatta s arra a megállapításra jutott, hogy azt nem lehet tudomásul venni! Az elmúlt évben Vácott és környékén tapasztalt kédvező változásokat a községek veze­tői is megerősítették. Gondot öt településről jeleztek. Az egyik ilyen volt, hogy hosszú idő telik el, amíg az elhuny­tat elszállítják a ravatalozóba. (Ez különösen a közterülete­ken történt közlekedési bal­esetek kapcsán teremt áldat­lan helyzetet.) A másik a hétvégi ügyele­tekkel kapcsolatos. A váci iro­dában szombaton és vasárnap délelőtt 10 és délután 3 óra között telefonügyeletet tar­tanak. Előtte és utána egy, az iroda ajtajára elhelyezett lá­dába dobhatják be a megren­delést. Megoldást jelentene egy üzenetrögzítő, s a szállítás jobb szervezését segítené, ha CB-vel szerelnék fel autóikat. A vállalat fontolóra vette a készülékek beszerzését. Azok a koszorúk Váchartyánból azt kérték, a kirendeltségen lehessen ol­csóbb kegyeleti cikkeket is vá­sárolni, Nagymaroson pedig azt, hogy helyben is hozzá le­hessen jutni azokhoz. Ha a helyi tanács fel tud kínálni alkalmas helyiséget, a vállalat eleget tesz ennek a kívánság­nak. Ha az elmúlt esztendő pa- naszlevél-áradatára gondo­lunk, akár elégedetten vehet­nénk tudomásul a NEB-ülés megállapításait. Mert úgy tű­nik, a nagy dolgokban most már valóban érezhető a javu­lás. Csakhogy vannak kisebb dolgok is. Közelmúltban meghalt ked­ves munkatársunk temetésén magunk is, s a gyászolók né­pes gyülekezete is felszisszent, amikor meglátta, hogy a nem kis pénzért csináltatott szép koszorúkat, csokrokat hogyan gyömöszölik be az autóba, dobálják a tetejére. Lehet, másoknak ez kis dolog, de azoknak, akik azokkal a ko­szorúkkal, virágokkal megbe­csülésüket. fejezték ki — nem az! Írjurcí helyesen! Cím, rang, Felszabadulásunk óta meg­szűnt többek között a tudo­mányos címek megszerzésének egy szűk társadalmi rétegre, osztályra korlátozódó privilé­giuma. így manapság embe­rek százai teszik ki hevük elé a gyakran kemény munkával megszerzett tudományos foko­zat (dr.) betűjelét. De helyesen járunk-e el használatában? No, nem er­kölcsileg, hanem nyelvtani szempontból. Annak ellenére, hogy e témában sok vita folyt nyelvművelők között, a közel­múltban Ruzsiczky Éva nyel­vészünk megpróbálta tisztázni a ma elfogadható álláspontot. Ezek szerint a finnugor — köztük a magyar — nyelvek közös sajátja, hogy a cím-, rang-, méltóságjelölő szavak rendesen a személynevek után álltak. De a XVI. és XVII. században, idegen — latin és német — hatásra kétfelé vette útját a címek, rangok hangsú­lyozásának . divatja mind szó­ban, mind írásban. Ezért lehet az, hogy míg korai kóde­xeinkben: „Szent Ágoston doktor”-ral, tipikus példaként találkozunk, már Szabó Mag­da Kiálts, város! című, a tö­rök kori Magyarországot idéző doktorátus drámájában, Bocskai fejede­lem követe: „hajdúkapitány Molnár” néven mutatkozik be Debrecen város magisztrátu­sának. Ettől kezdve aztán doktori cím legalább olyan gyakran szerepel a név előtt, mint a név után, ha ugyan nem gyakrabban. Épp ezért mai nyelvművelésünk felhagyott az idegen eredetű, de nyel­vünkben mély gyökeret vert fordított sorrend ostorozásá­val. Mindkét forma elfoga­dott: dr. Nagy vagy Nagy dr., bár ez utóbbi magyaro­sabb, hagyományosabb és in­kább beleillik az efféle sorba: Margó, néni, Dénes fiam, Ma­rót tanító. Sok gondot okoz a doktori címek elhelyezése az asszony­nevekben. Az előzőekből kö­vetkezően azok a hölgyek, akik maguk nem rendelkez­nek e címmel, csak férjük, a már említett két eset közül választhatnak. így ha a dok­tori cím a név előtt áll, akkor a férj nevéhez kell illeszte­niük a -né képzőt: dr. Ko- vácsné. Ha viszont a név után áll a tudományos foko­zat megnevezése, akkor csak így: Kovács dr.-né, a doktor szóhoz illesztett -né képzővel használandó. Hiszen megté­vesztő lehet egy ilyen eset­ben a Kovácsné dr. haszná­lata. Előfordulhat, hogy a házas­társak mindketten megszerez­ték az ominózus rangot, ekkor a dr. Kovácsné dr. Kiss Éva forma használható a legprak­tikusabban. íimj •5I2S? Gyakran visszatetszést kelt alacsonyabb végzéttségűek kö­zött a doktorátus indokolatlan „nagybetűs” (Dr.) írásmódja. Felesleges bosszús pillanato­kat takaríthatunk meg, ha ennek a dolognak is utánané­zünk. Általában a doktori cí­met, de családi állapotot, csa­ládon belüli kort jelző szava­kat, csak „kiemelt esetekben: levélcímzésben; aláírásban; névsorban; cégtáblán” fogad­hatjuk el a nagybetűs írás­módban. Más esetekben jogo­san érhet bárkit elmarasztaló bírálat, s a leírtak tudatában lehetünk csak „vádlók” és „vádlottak”. O. A. ISSN 01.13—2759 (Váci Hírlap) B. H. A PapíríeldolgozóIpari Szövetkezet azonnal felvesz a fóti telepére, az újonnan megalakuló, három műszakban dolgozó üzemébe gépésztechnikusokat, műszerészeket, géplakatosokat és papíripari technikusokat. Egy műszakos üzemébe felvesz szakmai képesítést és gyakorlatot szerzett nyomdai és papírfeidolgozói A dolgozókat munkábo és hazaszállítják. Elsősorban Foton, Dunakeszin, Mogyoródon, Újpesten, Zuglóban, Rákospalotán és Újpalotán lakók jelentkezését várják. Jelentkezni lehet Budapesten: a VII., Dohány u. 57 sz. alatt, az elnöki irodában, hétfőtől péntekig, reggel 7 és 8 óra között, illetve Foton: a Keleti Márton u. 7. (Győrffy I. u. 35.) sz. alatt, a munkaügyi osztályon, hétfőtől csütörtökig 7-től 14 áráig, pénteken 7-től 12 óráig. Szombaton munkaszünet gyártás-előkészítőt, valamint vágó-szabász betanított munkást vagy szakmunkást Jó kereseti lehetőség. Kedvezményes üzemi étkezés, üdülési lehetőség o Balatonnál, a szövetkezet saját üdülőjében. Mindennapi szemetünk A Zsolnai-programból Bemutató és eiőadás r

Next

/
Oldalképek
Tartalom