Pest Megyei Hírlap, 1987. június (31. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-10 / 135. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 134. SZÁM 1987. JÚNIUS 10., SZERDA A ?i£8 ismét utánanézett Felelősséget a kegyeletért! Automata tégiasoron Az őrbottyánt téglagyár termelésének' 80 százaléka magánépítkezőkhöz kerül. Itt minden fizikai munka megszűnt, csupán az automata gépsorokat irányítják emberek. Képünkön: Nagy Zoltánné szárazpultkezelő az égetőkemencébe irányítja a nyers téglát. (Vimola Károly felvétele) Csúcsforgalom . jf A hétvégeken szinte szünet nélkül, folyamatosan jár a komp a város és a sziget között. Minden járat zsúfolásig megtelik. (Órszágh István felvétele) Csak nyugta van... Már nagyon sok esetben telefonáltam kéményseprés ügyében a helyi kirendeltségnek. Az történt ugyanis, hogy távollétünkben az évi díjat itt jártak beszedni, és a lányunk ki is fizette a 72 forintot. A kéményseprő ugyan nem sepert, nem is volt munkaruhában. Nyugtát természetesen adott. A házban több kémény van, és nagy szükség lenne rá, hogy ne csak a díjat szedjék be utánuk. Gábor Zoltánné Vác, Rév köz 4. Ugyancsak a Pest Megyei Kéményseprő és Cserépkály- ha-építő Vállalattal kapcsolatos az az észrevétel, hogy célszerű lenne, ha nyitva tartási idejét a többi váci hivatal, intézmény és szolgáltató vállalat ügyfélfogadási idejéhez igazítanák. Gregor József, a Burgundia utcai szociális otthon lakója szerkesztőségünk segítségével szeretne két hallókészüléket felajánlani és eljuttatni a hallássérültek Madách Imre Művelődési ^Központban ' működő klubjának. Felkeressük őt, és adományát továbbítjuk Mikó Gyula tanár úrnak, a klub életrehívójának. ★ A Dunakanyar eszperantócsoport tagjai csütörtökön délután a nyári hazai és külföldi eszperantista rendezvények és táborok programjával ismerkednek, és utazásaikat készítik elő. Érdeklődőket szívesen látnak. * * Egyik Vác környéki közli ségünkben egy tettenért £ „illegális szemétlerakót” az- £ zal büntettek, hogy neki ^ kellett tehergépkocsijára visszalapátolni a korábban ií leszórt hulladékot — ter- f, mészetesen a környéken ^ lakók nagy megelégedéséig re. Sajnos a történet ku- £ riozum. Bár a hulladék ösz- ^ szegyűjtése Vácott és a ^ községek mindegyikében megoldott — a városban a í lakásoknak 93, a községek- ^ ben 85 százaléka van be- ^ vonva a szervezett szemét- ^ szállításba — még mindig ^ nagyon sok az úgynevezett í közterületen lerakott sze- á mét. Nemrégen került a pártvégrehajtóbizottság elé — Vác Város Tanácsa elnökhelyettesének előterjesztésében — az a tájékoztató, amely a környezetvédelem mellett a köztisztaság helyzetével is foglalkozik. Az előterjesztés az állam- polgári fegyelem hiányára vezeti vissza elsősorban a „szemetelés” elharapózását, de nem hallgatja el az egyéb okokat sem: a nem megfelelő gyűjtési feltételeket, a hatóságok elnéző magatartását és a jogi eszközök elégtelenségét. Nyilvánvaló, hogy amíg szinte mindegyik község határában volt szeméttelep, kevesebb közterületen „felejtett” szemét akadt, és az állampolgár is fegyelmezettebb lenne, ha jobbak lennének a szemét- elhelyezés. -gyűjtés feltételei. Ha nem jön a szokott időben a szemetes, biztosan akad egy-két kóbor kutya, amelyik fölborítja az edényeket, ha | Tíz évre visszatekintve £ alig emlékszem olyan esz- tendöre, hogy panaszos ol- ^ vasói levél, családi gyász, vagy testületek ülései kap- J csán ne esett volna elma- $ rasztaló szó a Pest Megyei Temetkezési Vállalat váci $ kirendeltségének munkájá- ról. Tavaly a Népi Ellenőrzési Bizottság kiterjedt vizsgálódást folytatott Vácott, és a vonzáskörzetben arról, hogyan tölti be feladatát ez a vállalat, amelynek dolgozói az emberekkel olyan helyzetben kerülnek kapcsolatba, amikor ők a családot ért gyász miatt amúgy is sebezhetőbbek, érzékenyebbek. Aligha van olyan család, aki ne szerzett volna korábban rossz tapasztalatokat. Így a Népi Ellenőrzési Bizottság legutóbbi ülésén előterjesztett kontrolljelentésnek azt a megállapítását, hogy a vállalat szolgáltatásainak színvonala javult, önmagában is nagy eredménynek mondható — a múlt ismecetében. Intézhedési terv A NEB tavalyi vizsgálata nyomán a vállalat intézkedési tervet készített, amelynek megvalósulásáról Balogh János igazgató tájékoztatta a NEB-et. E. terv . nyomán új, kirendeltségvezetőt alkalmaztak, és a környékből bejáró szállíA nyelvi-irodalmi-kommu- nikációs képességfejlesztési program tapasztalatairól taregy községi vasútállomáson nincs szeméttartó, a várakozók a sínek közé dobják a cigarettavéget, használt papír zsebkendőt, s ha egy kirándulóhelyen, autóparkolóban hosszú ideig nem ürítik a tartóedényt, a környék megtelik hulladékkal. Persze mindig akad ember, aki a hulladék- gyűjtő mellé dobja az almacsutkát vagy kocsija ablakán „ereszti szélnek” a használt papír zsebkendőt. Pedig vannak gondok a szervezetten összegyűjtött szeméttel is, nemcsak a szerteszét hagyottal. A szód—csörögi hulladéklerakóhely kialakítása 34 millió forintot emésztett fel. és nem olcsó az elhagyott szeméttelepek földdel való be- takarása. rekultivációja sem. (Nyilván ez is közrejátszik abban, hogy a régi községi szeméttelepek egy részének földtakarása még mindig nem készült el.) Egy országba, egy városba érkező idegen első benyomásai meghatározzák véleményét, s az első benyomásai között szerepel a település rendezettsége, tisztasága. De az idegenek véleményénél fontosabb, hogy az ott lakók hogyan érzik magukat környezetükben — nemcsak saját házukban, lakásukban, hanem tágabb lakóhelyükön is. Sajnos néhány ember sokak környezetét teheti tönkre, csúfíthatja el. Jó néhány községünk van, ahol a helybeliek tudnának mutatni olyan szeméthalmokat, amelyek mellett szívesen látnának tettükért bűnhődő lapátos embereket. B. J. tóbrigádot, tagjai példamutató magatartása jól hatott váci és környékbeli dolgozóira is. Azoktól pedig, akik képtelenek, voltak váltQztatni munkastílusukon, az elmúlt évben megváltak. A szállítást egy Volga és egy UAZ autóval gyorsították. Ugyancsak a tárgyi feltételek jobbítását eredményezte a korábbi váci mentőállomás épületének átalakítása, ahol a városi tanács 'segítségével és a vállalat saját pénzével a szolgáltatáshoz illő környezetet teremtettek. Szombat és vasárnap A vonzáskörzet északi részében, Vámosmikolán és Kemencén, illetve társközségeikben szeretnék megteremteni a lehetőségét annak, hogy szombaton és vasárnap is rendezzenek temetéseket. Kérésüket már csak azért is célszerű lenne teljesíteni, hogy egy-egy temetés kapcsán kevesebben essenek ki a munkából. Erről a környékről az emberek javarészt eljárnak dolgozni, illetve az itt élő idős emberek hozzátartozói elszármaztak. (Az igazgató szerint a kis településeken, ahol a vállalatot egy-egy ember képviseli, nem ígérhetik, hogy rendszeresen rendeznek hétvégi temetéseket, mindenekelőtt azért, mert munkatársuk hétköznap sem veheti ki a vasárnapi túltottak előadást és bemutató foglalkozást a szobi általános iskolában. Szentendrétől Gödöllőig, Váctól Dunakesziig majd minden területről jöttek e program iránt érdeklődő pedagógusok, akik a gyakorlatban érzékelhették és lemérhették azt a fejlődést, melyet Klein Zoltánné tanítónő gyermekei — egy korábbi, őszi bemutató foglalkozás óta — elértek. A továbbképzés külön színfoltja volt, hogy erre az alkalomra a szobi iskola vendége volt dr. Zsolnai József oktatáskutató (a nevével jelzett program elindítója), aki a kísérlet hazai és külföldi fogadtatásáról, visszhangjáról és a jövő terveiről tartott nagy sikerű, tanulságos előadást órát. s helyettesről sem tudnak gondoskodni.) A megoldást alkalmanként igyekeznek majd megtalálni. A gyászszertartások körül kialakult országos helyzetet a múlt esztendőben az Állami Tervbizottság is megvitatta s arra a megállapításra jutott, hogy azt nem lehet tudomásul venni! Az elmúlt évben Vácott és környékén tapasztalt kédvező változásokat a községek vezetői is megerősítették. Gondot öt településről jeleztek. Az egyik ilyen volt, hogy hosszú idő telik el, amíg az elhunytat elszállítják a ravatalozóba. (Ez különösen a közterületeken történt közlekedési balesetek kapcsán teremt áldatlan helyzetet.) A másik a hétvégi ügyeletekkel kapcsolatos. A váci irodában szombaton és vasárnap délelőtt 10 és délután 3 óra között telefonügyeletet tartanak. Előtte és utána egy, az iroda ajtajára elhelyezett ládába dobhatják be a megrendelést. Megoldást jelentene egy üzenetrögzítő, s a szállítás jobb szervezését segítené, ha CB-vel szerelnék fel autóikat. A vállalat fontolóra vette a készülékek beszerzését. Azok a koszorúk Váchartyánból azt kérték, a kirendeltségen lehessen olcsóbb kegyeleti cikkeket is vásárolni, Nagymaroson pedig azt, hogy helyben is hozzá lehessen jutni azokhoz. Ha a helyi tanács fel tud kínálni alkalmas helyiséget, a vállalat eleget tesz ennek a kívánságnak. Ha az elmúlt esztendő pa- naszlevél-áradatára gondolunk, akár elégedetten vehetnénk tudomásul a NEB-ülés megállapításait. Mert úgy tűnik, a nagy dolgokban most már valóban érezhető a javulás. Csakhogy vannak kisebb dolgok is. Közelmúltban meghalt kedves munkatársunk temetésén magunk is, s a gyászolók népes gyülekezete is felszisszent, amikor meglátta, hogy a nem kis pénzért csináltatott szép koszorúkat, csokrokat hogyan gyömöszölik be az autóba, dobálják a tetejére. Lehet, másoknak ez kis dolog, de azoknak, akik azokkal a koszorúkkal, virágokkal megbecsülésüket. fejezték ki — nem az! Írjurcí helyesen! Cím, rang, Felszabadulásunk óta megszűnt többek között a tudományos címek megszerzésének egy szűk társadalmi rétegre, osztályra korlátozódó privilégiuma. így manapság emberek százai teszik ki hevük elé a gyakran kemény munkával megszerzett tudományos fokozat (dr.) betűjelét. De helyesen járunk-e el használatában? No, nem erkölcsileg, hanem nyelvtani szempontból. Annak ellenére, hogy e témában sok vita folyt nyelvművelők között, a közelmúltban Ruzsiczky Éva nyelvészünk megpróbálta tisztázni a ma elfogadható álláspontot. Ezek szerint a finnugor — köztük a magyar — nyelvek közös sajátja, hogy a cím-, rang-, méltóságjelölő szavak rendesen a személynevek után álltak. De a XVI. és XVII. században, idegen — latin és német — hatásra kétfelé vette útját a címek, rangok hangsúlyozásának . divatja mind szóban, mind írásban. Ezért lehet az, hogy míg korai kódexeinkben: „Szent Ágoston doktor”-ral, tipikus példaként találkozunk, már Szabó Magda Kiálts, város! című, a török kori Magyarországot idéző doktorátus drámájában, Bocskai fejedelem követe: „hajdúkapitány Molnár” néven mutatkozik be Debrecen város magisztrátusának. Ettől kezdve aztán doktori cím legalább olyan gyakran szerepel a név előtt, mint a név után, ha ugyan nem gyakrabban. Épp ezért mai nyelvművelésünk felhagyott az idegen eredetű, de nyelvünkben mély gyökeret vert fordított sorrend ostorozásával. Mindkét forma elfogadott: dr. Nagy vagy Nagy dr., bár ez utóbbi magyarosabb, hagyományosabb és inkább beleillik az efféle sorba: Margó, néni, Dénes fiam, Marót tanító. Sok gondot okoz a doktori címek elhelyezése az asszonynevekben. Az előzőekből következően azok a hölgyek, akik maguk nem rendelkeznek e címmel, csak férjük, a már említett két eset közül választhatnak. így ha a doktori cím a név előtt áll, akkor a férj nevéhez kell illeszteniük a -né képzőt: dr. Ko- vácsné. Ha viszont a név után áll a tudományos fokozat megnevezése, akkor csak így: Kovács dr.-né, a doktor szóhoz illesztett -né képzővel használandó. Hiszen megtévesztő lehet egy ilyen esetben a Kovácsné dr. használata. Előfordulhat, hogy a házastársak mindketten megszerezték az ominózus rangot, ekkor a dr. Kovácsné dr. Kiss Éva forma használható a legpraktikusabban. íimj •5I2S? Gyakran visszatetszést kelt alacsonyabb végzéttségűek között a doktorátus indokolatlan „nagybetűs” (Dr.) írásmódja. Felesleges bosszús pillanatokat takaríthatunk meg, ha ennek a dolognak is utánanézünk. Általában a doktori címet, de családi állapotot, családon belüli kort jelző szavakat, csak „kiemelt esetekben: levélcímzésben; aláírásban; névsorban; cégtáblán” fogadhatjuk el a nagybetűs írásmódban. Más esetekben jogosan érhet bárkit elmarasztaló bírálat, s a leírtak tudatában lehetünk csak „vádlók” és „vádlottak”. O. A. ISSN 01.13—2759 (Váci Hírlap) B. H. A PapíríeldolgozóIpari Szövetkezet azonnal felvesz a fóti telepére, az újonnan megalakuló, három műszakban dolgozó üzemébe gépésztechnikusokat, műszerészeket, géplakatosokat és papíripari technikusokat. Egy műszakos üzemébe felvesz szakmai képesítést és gyakorlatot szerzett nyomdai és papírfeidolgozói A dolgozókat munkábo és hazaszállítják. Elsősorban Foton, Dunakeszin, Mogyoródon, Újpesten, Zuglóban, Rákospalotán és Újpalotán lakók jelentkezését várják. Jelentkezni lehet Budapesten: a VII., Dohány u. 57 sz. alatt, az elnöki irodában, hétfőtől péntekig, reggel 7 és 8 óra között, illetve Foton: a Keleti Márton u. 7. (Győrffy I. u. 35.) sz. alatt, a munkaügyi osztályon, hétfőtől csütörtökig 7-től 14 áráig, pénteken 7-től 12 óráig. Szombaton munkaszünet gyártás-előkészítőt, valamint vágó-szabász betanított munkást vagy szakmunkást Jó kereseti lehetőség. Kedvezményes üzemi étkezés, üdülési lehetőség o Balatonnál, a szövetkezet saját üdülőjében. Mindennapi szemetünk A Zsolnai-programból Bemutató és eiőadás r
