Pest Megyei Hírlap, 1987. május (31. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-28 / 124. szám

Rólunk írják A Népszabadság Építőanyag­kínálat és -választék címmel közölte a váci Tüzép-telep ve­zetőjének, Rácz Sándornak a nyilatkozatát arról, hogyan vannak kiszolgáltatva az épí­tőanyag-szállítóknak ? A CSÉB Élet a Gyulai pá­rosról, Katiról és Zsoltról írt. A két neves kajakozó vissza­emlékezett arra, hogy Vácott kezdett sportolni. Csereklye József volt az edzőjük, s jó tanítványnak bizonyultak. A Tungsram című üzemi !ap megírta, hogy szovjet cir­kuszművészek látogattak Vác- ra, megismerkedtek a város nevezetességeivel, majd a fényforrásgyárban az MSZBT képviselői fogadták a vendé­geket. A Népi Ellenőrzés beszá­molt arról: népi ellenőrök vizsgálták, milyen lehetőségei vannak Pest megye lakóinak a szabadidejük kulturált el­töltésére. A munkában a vá­ci NEB-tagok is részt vettek. Az Esti Hírlap örömmel üdvözölte a DCM rekonstruk­cióját: a cementmű kéményei­re elektroakusztikus porlevá­lasztókat szerelnek, amelyek évente 12 ezer tonnával csök­kentik a porkibocsátást. A Vendéglátás hasábjain nyilatkozott Molnár Miklós, a Pest Megyei Vendéglátó Vál­lalat váci igazgatóságának a vezetője arról, hogy a szállí­tásnál a rossz technikai szín­vonal sok gondot okoz. Szóvá tesszük ... hogy a Széchenyi utca 31. számú ház bejáratánál, egy üres vitrinben alkalmi kiállítást rendeztek Koch Aurél színpadi tervező és grafikusművész munkáiból. Szép és követendő példa, csak a piszkos kirakatüveg nem méltó az emiatt alig látható alkotásokhoz. Népfronttitkároknak Közérdekű kérdésekről A váci és Vác környéki nép­fronttitkárok kérdésekkel, megoldásra váró problémák­kal felpakolva jöttek össze a Lenin úti párt- és tömegszer­vezeti székházban. Illés Mária városi népfronttitkár rajtuk kívül két vendéget is köszön­tött, dr. Barta Györgyit, a vá­rosi tanács. egészségügyi osztá­lyának vezetőjét és Teasdale Haroldot, a termelés- és ellá­tás-felügyeleti osztály vezető­jét, akik rövid tájékoztatójuk után válaszoltak a feltett kér­désekre. A kérdések mellett kérések, orvoslásra váró panaszok is elhangzottak. Volt, ahová gyógyszertárat kértek, máshol pedig a só nélkül kisütött ke­nyér miatt szidták a sütőipart. Főleg a kisebb települések gondja a tejellátásban, hogy hiányzik a jól elálló féltartós tej. Ez utóbbi annál érdeke­sebb, mert az osztályvezető szerint a tejiparnak értékesí­tési gondjai vannak ezzel a termékkel. Amelyik kérdésre nem tudtak helyben megnyug­tató választ adni. azoknak ígé­retük szerint utánanéznek és mindenki utólag megtudhatja, amire az általa képviselt kö­zösség nevében kiváncsi volt. D. Z. Kevesebb füsttel E hét végén érvényét veszíti a téli menetrend, tehát érde­mes elolvasni az állomásokon kifüggesztett módosításokat. A részleteket ezért itt nem is közöljük, arról a változásról azonban érdemes külön szól­ni, amely szintén június else­jétől érvényes. A dohányzó utasokat érinti leginkább, ugyanis egyes vonalakon csök­kentik a füstös kocsik számát. A Budapest—Szob közötti járatokon csak az első és az utolsó két kocsi dohányzó, a közbeesők nem, még akkor sem, ha azokban ott maradnak a hamutartók. A Budapest— Veresegyház—Vác vonalon csak egy-egy első és hátsó ko­csi dohányzó. A motorvonatoknál a szerel­vény első pótkocsijában lehet dohányozni, a második pótko­csi teljesen füstmentes marad. Minderről a hangosbemondók rendszeres tájékoztatást ad­nak, de a vonat oldalára fel­festett jelek is segítenek az eligazodásban. A mentőakció sikerült Letkésről kértek segítséget a váci tűzoltóktól. A helyi Ipolyvölgye Tsz munkatár­sa elmondta, hogy a hirtelen jött áradás miatt a közös gaz­daság 175 szarvasmarhája és 25 kisborjúja egy vízzel körül­vett földrészen maradt, ve­szélyben van az értékes állat- állomány. A piros gépkocsik a hely­színre siettek, magukkal vit­ték a felszerelésükhöz tartozó rohamcsónakot is. Rövid meg­beszélés után a vízi járművön az állatok közelébe vitték azok gondozóját és annak kutyáját. A víz szintje rohamosan emel­kedett, amikor elkezdték a te­relést. A 175 szarvasmarhát sikerrel átúsztatták a folyón és a szárazföldre irányították. A borjakat a csónakkal vitték biztonságosabb helyre, sajnos ezekből kettő elpusztult. Fórumok, sportrendezvények Zenés estek a görög templomban Június első hetében folyta­tódnak a május utolsó napján megnyíló természet- és kör­nyezetvédelmi napok. Vetélke­dőt rendeznek az általános is­kolásoknak, megnyílik A mi világunk című gyermekképző­művészeti szemle, megtartják a Váci Városvédők és Város- szépítők Egyesületének napját. Fórumot rendeznek a város szépítéséről, értékeinek a meg­védéséről. Kiállításon mutat­ják be Vác városrendezési ter­vét. Lesz virágkiállítás és -vá­sár, környezetvédelmi emlék­túra, különbusz viszi az érdek­lődőket a vácrátóti botanikus kertbe. Nagy érdeklődés előzi meg a gyermekprogramok kereté­ben tervezett június ötödiki fórumot, ahol Vass István Zol­tán rádióriportéi- vezet beszél­getést Csehák Judittal, a Mi­nisztertanács elnökhelyettesé­vel, Deák Gáborral, az ÁISH elnökével. Varga Lászlóval, az MHSZ főtitkárával, dr. Czei­zel Endre orvos-genetikussal és másokkal. Két alkalommal lesz hét eleji Madách-nap a művelődési központban, és 22-én nyílik a tizedik nyári napközis tábor. Az előzetes tervek szerint színházi előadás nem lesz a következő hónapban Vácott. Meghallgathatjuk a Pokolgép­koncertet, A szél árnyékos ol­dala című pajzán countrymű- sort. A pedagógusklub és a HNF nők.lubja közös hajóki­rándulást szervez Dunaújvá­rosba. A Hajós Alfréd Úttörő- ház és a diáksportszövetség a Dunakanyarba kirándul ha­jóval. Régi zenei esték címmel két júniusi szombaton a főtéri, volt görög templomban a Mu- sica Antiqua Hungarica együt­tes hangversenyét, majd a Bak­fark Bálint lanttrió és a Kecs­kés-együttes koncertjét hall­hatja a közönség. Finnország­ból, érkező kamarakórus ad hangversenyt a zeneiskolában, A Papírfeldolgozó Ipari Szövetkezet pályázatot hirdet a budapesti központjában kereskedelmi és marketing­osztály-vezetői munkakör betöltésére Angolul és németül tudó, papír- és nyomdaipari érdeklődésű szakemberek jelentkezését várják. Az egyetemi vagy a főiskolai végzettségtől és a gyakorlattól függően jó kereseti lehetőség. A kézzel írt pályázatukat, rövid életrajzukkal a szövetkezet címére küldjék el: Budapest VII., Dohány u. 57. (Pf.: 40. 1400). fS ugyanott tervezik a Váci szim­fonikus zenekar szereplését. Több klub és csoport június­ban tartja évadzáró beszámoló­ját, az elmúlt tíz hónap mun­kájának értékelését. A Bör­zsöny természetjáró kör egy túrát szervez júniusban. A Du­nakanyar fotóklub hétfői ve­títésein római, törökországi és székelyföldi felvételekkel is­merkednek a nézők. A cukor­betegek máris népszerű klubja bemutatót rendez az élelmi­szer-kiskereskedelmi vállalat diabetikus termékeiből, vala­mint a sütőipari vállalat és a tejipar újdonságaiból. P. R. VÁCI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 123. SZÁM 1987. MÁJUS 28., CSÜTÖRTÖK Lovagkereszt és csillagrend Harminc év után megtalált jótevő Magas, szikár, ősz hajú úr száll ki a fehér autóból. Hajlott háttal, botjára támaszkodva lépked, de így is tekintélyt parancsoló, mégis közvetlen. Mindenre kíván­csi. Franciául kérdezi kísérőjét, aki kimerítően válaszol mindenre, van idő, hiszen pontosan érkeztek ide a váci Szönyi Tibor Kórházhoz. Odabenn az igazgató főorvos, dr. Kollár Lajos, megtudva, hogy vendége megérkezett, iz­gatottan nyomja el éppen meggyújtott szivarját és elé siet. A francia úr nem más, mint dr. Henrie Laffitte se­bészprofesszor, a francia be­csületrend lovagkeresztjének birtokosa, a Francia Tudomá­nyos Akadémia tagja. Lehet, hogy a mozgás már kicsit nehézkes, de 90 évvel a háta mögött ez is tiszteletre méltó, hát még az a teljes szellemi frissesség, amit ki­fogyhatatlan, szinte gyermeki kíváncsiság kísér. A majd egy évszázad alatt a világ törté­nelmet írt, ő egy humanista ember életét építette, mindig mások segítésével. Egy or­vosnál ez természetes, de ahogy és amilyen körülmények között ő tette, már hőstettnek számít. A második világháborúban, nem törődve a veszéllyel, se­besült ellenállót operált a kór­házban, majd gondoskodott róla, hogy biztonságba juttassa az üldöző Gestapo elől. Ez si­került is, de ő rajtavesztett. Rájöttek; a cselre, vágy egy­szerűen bosszúból, deportálták egy „Nacht und Nebel” típusú haláltáborba. Csak ott tudta meg, hogy ilyen egyáltalán lé­tezik. ahonnan a menekülés reménytelen. A München és Dachau kö­zötti Allach nevet viselő tábor­ban a BMW gyár dolgoztatta a foglyokat. Harci repülőgépek készültek ott. Egy rosszullét segítette hozzá, hogy kiderül­jön a foglalkozása, szükség volt rá. A tábor orvosa maga mellé vette és így lehetősége nyílt hivatásával segíteni a be­teg sorstársain. így volt húsz Magyarország­ról odahurcolt nővel is, akik elcsigázva, sebes kezekkel, lá­bakkal érkeztek. Sikerült őket gondozásba venni és az először kiszemelt embertelen szállás Pikéthy-müvek itthon és külföldön Jó szereplés Drezdában A Magyar Rádió Kossuth adója nemrégen egyik reggeli adásában hírt adott arról, hogy az ötvenhét évig Vácott élt Pikéthy Tibor zeneszerző, karnagy és orgonaművész ha­láláig sok generációt nevelt Vácott a zenére és a zene sze- retetére. A városban 15 évvel elhunyta után utcát szeretné­nek elnevezni róla. Fővárosi lapok értesülése szerint is népszerűek a Piké- thy-művek itthon és külföl­dön. Áprilisban, a szombathe­lyi Bartók teremben Elekes Zsuzsa orgonaművész játszot­ta Idill című művét sikerrel. A művésznő jelenleg három­hetes turnén van az NDK-ban és az NSZK-ban s ott is játssza a nemrégen nyomta­tásban is megjelent alkotást. Május közepén Drezdában mutatta be egy német orgo­naművész Introduptió és fú­gáját. Júniusban egyik kedves tanítványa, Lehotka Gábor Budatétényben, a kulturális napok kapcsán adja elő orgo­nán a Himnusz-improvizációt. Sikeres volt Kőbányán, a Törekvés Művelődési Központ hangversenye, ahol Pikéthy Tibor hat művét szólaltatták meg, szép sikerrel. Makiári József karnagy vezényelte a Vox Humana kórust s el­mondta, hogy a belgiumi Gentben bemutatták a 103 éve született zeneszerző tel­jes Béke-miséjét, Sirák Péter orgonaművész kíséretével. A Missa pro pácét itthon is elő­adják, az ő közreműködésével. Pedagógusnapra A pedagógus kötelessége — sok más mellett —, hogy: nevelje, fejlessze, szilárdít­sa meg, gondoskodjon, ké­szítse fel, készítse elő, tu­datosítsa, bontakoztassa ki, növelje, formálja tovább, építse be, alapozza meg, ■fordítson figyelmet, nyújt­son többet, mutasson rá, alakítsa ki, értesse meg, is­mertesse, tárja fel, töreked­jen ... Ezzel szemben a tanuló kötelessége: ismerje meg, sajátítsa el, legyen képes, készüljön fel, találja meg, fogadja el, szokjon hozzá, tudja meg, tanulja meg, ért­se meg, lássa, törekedjen ... b. gy. helyett elfogadhatóbbat találni. Azóta tudjuk, maradtak túlélői is, köztük Döme Piroska, aki a háború befejezése után 29 évvel fáradhatatlan keresgélés után talált megmentőjükre, Laffitte doktorra, akinek ad­dig a nevét sem tudta. Most a Ravensbrück-bizott- ság kétnapos konferenciájára hívta meg az idős orvost, aki több társával dokumentum­könyvben megírta az allachi tábor történetét. A magyarországi meghívás előzménye volt, hogy a párizsi magyar nagykövetségen átvet­te az Elnöki Tanács kitünteté­sét, a második világháborúban a fasizmus magyar áldozatai­nak nyújtott segítségéért. így most a Magyar Népköztársaság Csillagrendjének tulajdonosa­ként érkezhetett hazánkba. Az itteni program összeállí­tásába ő maga is beleszólt, többek között kérte, hogy megnézhessen egy kórházat valamelyik kisvárosban. Miért éppen a vácira esett a válasz­tás? Apropója, hogy Döme Pi­roska tujijg, dr Kollqr ,LajpS nagybátyja is a dacnaui tábor­ba került,- »bwr^.nem sike­rült élve szabadulnia. A találkozás első perceiben az emlékek felidézése, az is­merkedés zajlott. Mindkettő igen könnyen ment, a profesz- szor emlékezete ugyanis ilyen messzire visszatekintve is tö­kéletes. Az ismerkedés pedig nem esik nehezére. A már megkezdődött társalgás alatt érkezett dr. Baksai László gyermekorvos, akivel miután megtudta, hogy jelenleg Algé­riában dolgozik és csak sza­badságát tölti itthon, azonnal kérdezősködni kezdett az otta­ni körülményekről. Mintha ezer éve Ismernék egymást, olyan gördülékenyen indult az eszmecseréjük, mi­közben valami gyermeki izga­lom ült az arcára. Egészen megváltozott ez a kifejezés, amikor a Magyar Televízió ál­tal forgatott film kazettáját tették a képmagnóra. Amelyen mesél az allachi tábor életéről és arról, milyen lehetősége volt mint orvosnak a segít­ségre. Szigorú és mély lett a tekintete, időnként bele-bele- szólt magyarázva, mit látunk. Külön mesélt arról, milyen kezdetleges eszközeik voltak a gyógyításhoz. — Egy sebészkésem, két szikepengém, ollóm és két csi­peszem volt — fordította a tol­mács. — Ezenkívül három­féle kenőcs, egy sárga, egy pi­ros és egy fekete. A kötöző­Laffitte professzor éppen egy kedves régi történetet mesél (Kép és szöveg: Dudás Zol­tán) anyag papírból volt. Ezzel a felszereléssel ma már felfog­hatatlan, milyen volt dolgozni. Mégis sokat számított azzal a morális támogatással, amire talán a legnagyobb szüksége volt mindenkinek a reményte­lenségben. Mert ha valaki a sír szélén áll, elég a legkisebb lökés, hogy belezuhanjon, de ott ha ugyanolyan kicsi segít­ség érkezett, az is számított — magyarázta, majd elmondta, milyen, nagy hatással volt rá az a bizonyos, Magyarországról érkezett, egyszerűen fogalma­zott levél, amit Döme Piroská­tól kapott. — Még ma is elő­előveszem, újra elolvasom a sorait, és mindig meghatódom tőle. hogy valaki majd 30 éven át keressen, csak azért, hogy köszönetét mondjon. Az emlékek súlya alatt, de már kíváncsian előretekintve indultak a kórház körbejárá­sára. Laffitte professzornak mindig volt elmondandó törté­nete. Az orvoslás minden ága érdekelte, hiszen ő maga sem sebészként kezdte, de ahogy mondta, később rájött, hogy fi­zikuma és temperamentuma miatt leginkább annak való. De azért ugyanolyan érdeklőd­ve kérdezett az EKG-nál, a röntgenrészlegnél, igaz. a nagy üvegablak előtt valami­vel többet időzött, ahonnan a traumatológiai műtőben folyó operációt láthatta. A körséta végén nem látszott fáradtabb­nak. 4nint induláskor. Megje­gyezte. hogy hasonló fölsze- reltségű kórházak francia vá­rosokban is vannak. A további program kevésbé szakmainak ígérkezett, a Du­nakanyar szépségeit készültek megcsodálni. » (A tegnapi számunkban té­vedésből e cikkhez tartozó képek már megjelentek, ezért az olvasóktól és az érdekel­tektől elnézést kérünk.) A gyermekosztály életébe az erkélyről néztek be ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom