Pest Megyei Hírlap, 1987. május (31. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-16 / 114. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 113. SZÁM 1987. MÁJUS 16., SZOMBAT Már a gépszemlékre készülnek Májusi arany áztatta a földet A mozgóbérrendszer megteremtette az érdekeltséget Májusra eddig nem pa- ^ naszkodhatnak a mezögaz­1 ^ dák. A hónap eddig eltelt & részében meglehetősen bő­ven hullott az aranyat érő májusi cső. Kell a nedves­ség az ősziekre meg a friss vetésekre, de a napsütésre is áhítoznak már a növé­nyek. A kettő együtt segít­heti elő a növények még intenzívebb fejlődését. Termésbecslés ’ A Monori Állami Gazdaság­ban is örültek a hónap első fe­lében a kedvező időjárásnak, hiszen az összes aktuális teen­dővel végeztek. Korábban volt némi lemaradásuk, de sike­rült mindezt behozniuk. A hét közepén befejezték a hibrid és árukukorica vetését, földbe került az olajtök is. Ezer 764 hektáron vetettek kukoricát, napraforgót 217, mustárt 984, lencsét 100, borsót pedig 171 hektáron, A növények fejlődé­SZOMBAT Kézilabda, megyei női I. osztály: Nagymaros—Tápió­völgye SC, Nagymaros, 10 óra. (A legutóbbi fordulóban győz­itek az úri lányok. Jó lenne ma is gyarapítani a pontok számát, de ez nehéz lesz.) Labdarúgás, körzeti bajnok­ság: Újszilvás—Ceglédbercel, Újszilvás, 17 óra, vezeti: Bódi .(Szóró). VASÁRNAP Kézilabda megyei férfi I. osztály: Gyömrő—Budaka­lász. Gyömrő, 11 óra, ifimér­kőzés 10 órakor. (Egyre lejebb csúszik a tabellán a gyömrői gárda. Vasárnap azonban csak a győzelem lehet elfogadható eredmény a jó képességű ven­dégek ellen.) Megyei férfi II. osztály: Vecsés—Domony, Ve- csés, 11 óra. Megyei női II- osztály: Nagykáta—Vecsés, Nagykáta, 11 óra, ifimérkő­zés: 10 órakor. Labadrúgás megyei I. osz­tály: Pilis—Ceglédi VSE, Pi­lis, 16.30 óra. Sima vereséget szenvedett a pilisi együttes az elmúlt fordulóban, s ezzel a 11. helyre esett vissza. A va­sárnapi összecsapáson csak a hazai győzelem lehet elfogad­ható.) Megyei II. osztály. Déli cso­port: Gyömrő—Sülysáp, Gyöm­rő, 15.30. (A már kiesett Gyömrő és a bajnokságért harcoló Sülysáp összecsapásán r vendégek felé billen a mer- Jeg nyelve.) Monor—Üllő, Monor, 15 óra. (Döntetlen- ípecialista lett a monori együttes hazai pályán. A Vendég üllőiek számára min­den pont létkérdés. Érdekes (mérkőzésre van tehát kilá­tás, melyen a hazaiak lát­szanak esélyesebbnek.) Körzeti bajnokság: Dán­szentmiklós—Tápiószőlős, pánszentmiklós, 15.30, Má- iyás (Karcsú), Vecsés—Csév- tiaraszt, Vecsés, 15.30, Eper­Í esi (Dér), Nyáregyháza— leser, Nyáregyháza, 15.30, Gavló (Szuda, Konrád), ifi­meccs Ecseren! Mende— Maglód, Mende, 15.30, Höröm- pő János (Szalai, Zsuzsandor), Úri—Törtei, Űri, 15.30, P. Szabó (Szarka), Péteri—Al- bertirsa, Péteri, 15.30, Müller (Dunai) Monori-erdő—Abony, se kielégítő, jótékony hatással volt rájuk a hét közepén le­hullott jelentős mennyiségű csapadék is. A monori gazdaságban meg­történt az őszi vetésű búzák fej trágyázása is. Kisebb fenn­akadások voltak a nitrogénmű­trágya-ellátásban, de végül is be tudták szerezni a kellő mennyiséget. A szakemberek a közelmúlt­ban felmérték az őszi vetésű búzák állapotát. Szomorúan állapították meg, hogy a zord tél jelentős kárt okozott a táb­lákban, következésképp a kí­vánatosnál kevesebb a tőszám. Most már csak abban remény­kednek, hogy a bokrosodás intenzívebb lesz, így több ka­lász fejlődik ki a szárakon. Súlyos fagykár pusztított a szőlőskertekben is, az elfa­gyott rügyek aránya 40—50 szá­zalékra tehető. Szerencsére a két évvel ezelőtti törzspusztu­lást most nem észlelték. A jö­vő héten termésbecslést vé­geznek a szakemberek rügy­számlálással — akkor derül Nyáregyháza, 13.30, Szuda (Gavló, Konrád). Az ifjúsági mérkőzések a felnőtt-találkozók előtt két órával kezdődnek. Serdülőbajnokság: helyosz­tók, I. helyért: Monor—Úri (Oláh T.), III. helyért: Süly­sáp—Pilis (Bódi), V. helyért: Maglód—Üllő (P. Szabó). IX. helyért: Ecser—Csévharaszt (Dér). A mérkőzések délelőtt 9 órakor kezdődnek, az elöl ál­ló csapatok otthonában. Labdarúgás Felnőtt-tabella A megyei II. osztályú lab­darúgó-bajnokság Déli cso­portjának íelnőtütabellája a 23. forduló* előtt:' 1. Bugyi KSK 22 12 6 4 47-22 30 2. Sülysáp 22 12 4 6 48-27 28 3. Monor 22 10 6 6 28-26 26 4. Tápiószecsö 22 11 3 8 35-28 25 5. Örkény 22 9 7 6 33-26 25 6. Nagykőrös 22 9 6 7 40-39 24 7. Kakucs 22 7 9 6 28-22 23 8. Nagykáta 22 8 5 9 32-30 21 9. Üllő 22 7 7 8 23-29 21 10. Szisetújfalu 22 7 6 9 25-31 20 11. Tápiószele 22 6 7 9 21-36 19 12. Hernád 22 5 8 9 20-27 18 13. Kiskunlach. 2 5 6 11 27-38 16 14. Gyömrő 22 3 6 13 15-34 12 Nem dőlt még el az elsőség, sem a kiesés kérdése. Örven­detes a Sülysáp és a Monor remek helyezése, az Üllőnek még kapaszkodnia kell, a Gyömrő viszont már most a körzeti bajnokságra készül­het ... Országos Serdülő Kupa: Gyömrő—Bag 1-2 (1-1), gól: Budai I. (11-esből). Gyengén játszottak — önmagukhoz ké­pest is — a gyömrői fiatalok, no és a helyzeteket is ki­hagyták. —ér Tanfolyam Üjabb kismotor-vezetői és személygépkocsi-vezetői tanfo­lyam indul a monori művelő­dési központban hamarosan — a szervezők csak azt várják, hogy kellő számú jelentkező­vel kezdhessék a csoport okta­tását. Jelentkezni még lehet a monori Deák Ferenc utca 2. szám alatti maiikban. ki, hogy milyen termésre szá­míthatnak ősszel. Mint az előzőekben már em­lítettük, nincs lemaradás az állami gazdaságban a tavaszi munkákban. Az elkövetkezen­dő napokban, hetekben is lesz azonban bőven tennivalójuk a végtelen határban. Hozzáfog­nak a frissen elvetett — és már kikelt — kukorica vegy­szeres gyomirtásához. A gabo­naterületeken is sor kerül er­re a műveletre, kiegészítve a fejtrágyázással, amelyet költ­ségkímélés miatt kombinált gyomirtó szerrel oldanak meg. Későbbi aratás Ugyancsak fontos feladat a 437 hektár álló lucerna, a 76 hektár füveshere és a 111 hek­tár új lucerna betakarítása, amelyet már megkezdték az állami gazdaságban. A csütör­töki esőzés azonban közbeszólt, s ideiglenesen tétlenségre kényszerültek a betakarító masinák. Még a legelőkről is betakarítják majd a megma­radt füvet, hogy idejében biz­tosítsák az állatoknak a téli takarmányt. A növények fejlődése egy­két héttel elmarad az ilyen­kor szokásos állapottól. En­nek eredménye valószínű­leg az lesz, hogy a nyári be­takarítást is a szokásosnál ké­sőbb tudják csak elkezdeni. Ügy 'számítanak, hogy a kom­bájnok csak július közepén kezdhetik meg az aratást a gabonatáblákon. Az aratás előtt két héttel természetesen minden kerü­letben sor kerül a nyári gép­szemlékre, amelyeken vizsgáz­nak a gépek és emberek. Meg­felelő géppark áll a rendelke­zésükre a nagy nyári kam­pánymunkákhoz. Tavaly lépett életbe az ál­lami gazdaságban az új moz­góbérrendszer. amelyben érin­tettek a fizikai dolgozók, a termelésirányítók és a vezetők egyaránt. Általa sikerült az érdekeltséget fokozni, amely a mennyiségtől és a minőségtől teszi függővé, hogy az érintet­tek vastagabb, vagy véko­nyabb borítékot kapjanak kéz­hez. Több pénz Természetesen célfeladato­kat is meghatároztak, amelyek sikeres teljesítése esetén szin­tén több pénzt kereshetnek fi­zikaiak és vezetők egyaránt. Gér József Kulturális Ecseren szombaton 16 órá­tól a nyugdíjas-, 18-tól az if­júsági klub foglalkozása, 19- től videodiszkó. Vasárnap 14- től a nyugdíjasklub összejöve­tele. Gombán az autós kertmozi­ban ma és holnap 20.30-tól: Én a vízilovakkal vagyok (szí­nes. szinkronizált olasz film­vígjáték, országos bemutató előtt). Gyomron szombaton 10-től balett-tanfolyam. 9-től kismo­torvezetői tanfolyam, 16-tól Bujáki József festőművész ki­állításának megnyitója. Beszé­det mond Pogány ö. Gábor művészettörténész, vasárnap 18-tól ifjúsági klubfoglalkozás. Filmvetítés a művelődési ház­ban ma 17.30-tól: Szalamandra (színes, , szinkronizált, ameri­Korábban kezdenek A hét vége sportműsora Régi harcosok ma Az ember nem hagyhatja el magát A monori vonzáskörzetben az értékes helyi hagyo- p mányok közé tartozik, hogy a mindenkori politikai ve- zetés rendszeresen tartja a kapcsolatot a munkásmoz- galom veteránjaival, a volt partizánokkal a felszaba- 'f, dulás utáni új társadalom megalapozóival. Ilyenkor ta- % vasszal a Szocialista Hazáért kitüntetés birtokosait a % monori pártbizottság szokta vendégül látni, s a testület $ vezetői tájékoztatják a vendégeket az aktuális — helyi £ és országos — politikai témákról. Az idén ez a hagyo- % mány — kényszerűségből — némileg módosult. A ré- í gi harcosok felett is eljárt az idő, sokan közülük beteg- ^ séggel bajlódtak, nehezen mozdulnak ki otthonról. Épp $ ezért a közelmúltban a lakásukon keresték fel őket a ^ pártbizottság munkatársai, akik egy-egy ajándékcso- $ maggal kedveskedtek az idős embereknek, s arról is £ tájékozódtak, hogyan élnek, milyen segítséget igényel- í nének. Az egyik ilyen látogatásra kísértük el Pintér Ba- 6 lázsnét, a monori pártbizottság politikai munkatársát. Hűvös tavaszi eső permetez­te a pilisi Bocskai utcát, s et­től égy tűnt, mintha frissen takarították volna. A gyü­mölcsfák levele ilyenkor még zöldebb, alattuk a földet vi­rágszirmok borítják, a kertek felől friss földszagot terelget a szél. A portán, ami előtt meg­állunk, semmi sem árulkodik arról, hogy a házat egy 78 éves özvegyasszony és pár évvel fiatalabb húga lakja. Az utcai fronton és az udvaron pedáns rend, a kertben virágok pom­páznak, sorol a hagyma, a sző­lőtőkék katonás rendben, meg­metszve sorakoznak, özv. Sed- ró Mihálynét ugyan bent a la­kásban, de ott is munkában találjuk. w — Az ember nem hagyhatja el magát, attól nem lesz jobb, ha elkezdem számolgatni, hogy itt is fáj, meg ott is fáj — mondja érdeklődésünkre a ko­rosak bölcsességével. — Tanu­lunk együtt élni a kisebb-na- gyobb betegségekkel, bajok­kal. Szerencsére a húgommal ketten ■ jól kiegészítjük egy­mást. — Együtt sírunk, együtt ne­vetünk, mert azért a jó kedé­lyünket megőriztük — teszi hozzá Manyika néni, a húga. — Pedig rám lánykoromban de sokat mondták, hogy ha én otthon vagyok, az ebédhez uborka sem kell, olyan sava­nyúnak látszom — mosolyog a múlton özv. Sedró Mihály - né. Hamarosan régi fényképek kerülnek elő, s valóban szinte mindegyikről, ha nem is szo­morú, de nagyon komoly fia­tal lány néz ránk: az egykori Kifut Zsuzsanna. Ez a veze­téknév biztosan sokak számá­ra nagyon ismerős. Nem vélet­lenül, özv. Sedró Mihályné ugyanis a munkásmozgalom 1941-ben kivégzett mártírjá­nak, Kifut Istvánnak a húga. A bátyja nevét utca viseli Mo- noron, Gombán, Káván, Al- bertirsán. A Kifut család mind a fel- szabadulás előtt, mind utána közismert volt politikai meg­győződéséről, elkötelezettsé­géről. Szinte mindenki tudta, hogy a szülők és a gyerekek szóval és tettekkel egyformán szolgálják a szocialista, kom­munista eszmék terjedését. A hasonszőrűek tisztelték, be­csülték, helyi előkelőségek, ha­talmi pozícióban levők gyűlöl­ték őket. De hogyan is jutott el egy vidéki család akkoriban a munkásmozgalomhoz? Az apa, az idősebb Kifut István az Északi Járműjavító­ban dolgozott, amíg politikai magatartása miatt ki nem vet­ték kezéből a szerszámot. Az édesanya szülésznő volt Pili­sen. Igazából tehát — az ak­kori fogalmak szerinti ipari vagy mezőgazdasági proletár­programok kai politikai krimi), holnap 16.30-tól és 18.30-tól: Végre, vasárnap... (szinkronizált francia bűnügyi film), a Strand kertmoziban szombaton 20-tól: Banánhéjkeringő (szí­nes, magyar filmszatíra). Maglódon a pártbizottság székházában 10-től Frank Ta­más amatőr festő kiállítása. Monoron ma 10-től játszó­ház a gyerekeknek, körjáté­kok, videofilmek. A filmszín­házban ma és holnap 16-tól: Csínom Palkó (zenés magyar film), szombaton 18-tól és 20- tól: A betörés nagymestere (színes, szinkronizált francia bűnügyi film), vasárnap 18-tól és 20-tól: Aranyeső Yuccában (színes, szinkronizált olasz ka- landfilm). Sághoz sem tartoztak. Azután jött az első világháború, a csa­ládfő bevonult, s hamarosan — 1915-ben — orosz fogságba esett. Hat évet élt odakint, de annak csak kis részét fogoly­ként. Az ottani változások ha­mar rádöbbentették, hol a he­lye, s a Vörös Hadsereg egyik magyar lovasezredének kato­nájaként harcolt a nagy októ­beri szocialista forradalom győzelméért, majd vívmányai megőrzéséért. Amikor haza­tért, más ember volt, mint amikor a behívót megkapta. — Eleinte csak azt láttuk, hogy apám ideges, nem talál­ja a helyét — emlékezik özv. Sedró Mihályné. — Természe­tes és őszinte kíváncsisággal faggattuk a kinti dolgokról, s akkor mindig elragadta a lel­kesedés. Folyton arról beszélt, hogy nálunk is követni kell az orosz példát, előbb-utóbb itt is a munkásoknak, a parasz­toknak kell átvenniük a hatal­mat. Szinte észrevétlenül ül­tette el bennünk a baloldali eszméket, s számunkra egyér­telmű volt, hogy melyik olda­lon a helyünk. Idősebb Kifut István hama­rosan a szociáldemokrata párt helyi vezetőségének tagja lett, a baloldali vonalat képviselte olyan hatással, hogy 1939-ben a szoedem párt jobbnak látta feloszlatni a pilisi szervezetét — A bátyám, ő is, amíg ki nem tették az utcára — a Zsol­nai Porcelángyárban dolgozott, ott került kapcsolatba a kom­munista mozgalommal. János testvéremme‘1 mi az ő példáját követtük. Szervezkedtünk, agi­táltunk, a Vörös Segélynek gyűjtöttünk, röplapokat ter­jesztettünk — mondja özv. Sedró Mihályné. — Nem volt veszélyesebb mindez vidéken — különösen egy nő számára — mint a fő­városban? — Sokáig egyáltalán nem volt veszélyérzetünk. Jól kons- piráltunk, az pedig külön előnyt jelentett, hogy 1932-ben én is szülésznői képesítést sze­Esőáztatta. mély. agyagos volt a mendei sportpálya, ahol az ez évi ifjú gárda és úttörő­gárda tűzoltóversenyt rendez­ték. A tanárok, a szülők, a felkészítő községi tűzoltópa- rancsnokqk aggódva nézték az égboltot: javul-e valamelyest áz időjárás, kisüt-e a nap, fel- szárítja-e a szél a csúszós, egyenetlen, agyagos sportpá­lya talaját. A stafétafutás már jelezte, hogy nagyon nehéz, próbára tevő versenyidőszak követke­zik, a fiataloknak minden tu­dásukat, energiájukat sorom­póba kell állítani! Most számit majd a jó és alapos felkészü­lés, s előnyben lesznek azok, akik valamilyen sportot űznek, vagy rendszeresen edzenek. A 800-as kismotorfecskendő­szerelés már latyakos, mély. agyagos talajon adta fel a lec­két minden rajnak. Hozzájá­rult még a nehezítő körülmé­nyekhez, hogy nem minden le­szerelt gárdista ra j ürítette vissza a tartályba a megma­radt vizet. így mind nagyobb és nagyobb terület került víz alá. megnehezítve ezzel a kö­vetkező versenyzők dolgát. A küzdelem a sárral, vízzel, idővel azonban mégis az ifjú­gárdisták és úttörőgárdisták győzelmét hozta, sikerült mind a 72 rajnak leszerelni, leküz­deni az akadályt, kinek így, reztem, s mint ilyen, sok hely­re eljutottam. Így terjesztettem az illegális iratokat, sajtóter­mékeket, és gyűjtöttem a he­lyi hatalmat kompromittáló in­formációkat. Egyébként anyám is így dolgozott Természetesen a budapesti és a Monor környéki lebuká­sok során, a harmincas évek­ben a Kifut család sem kerül­te, el a rendőrség figyelmét. István és János is sűrűn meg­járta a politikai börtönöket, fölváltva azonban — mikor ki volt szabadlábon — tovább folytatták az illegális munkát. S ha ők nem tehették, Zsuzsa húguk lépett a helyükre. Nyár­egyházi lakása a legnehezebb időkben a monori és az al- bertirsai kommunisták talál­kozóhelye volt. Azután jött a fájdalmas em­lékű 1941 ősze. István tudta, a háborút nem úszhatja meg. De akkor inkább a másik ol­dalon harcol, a németek és Horthyék ellen. Bőröndjét már összepakolta, ám pénze nem volt a Szovjetunióba vezető veszélyes útra. Volt egy va­dászfegyvere, azt akarta elad­ni egy gazdafiúnak. Előtte együtt kimentek — persze ti­tokban — kipróbálni, s lőni néhány fácánt. Ám a vadőr meglepte őket. A másik legény lőtt, de nem talált, őt viszont leterítette a válaszlövés. Kifut István élmenekülhetett volna, amíg a vadőr riasztotta a ha­tóságokat, tudta, vagy leg­alábbis sejtette, hogy mint többszörösen elítélt kommu­nistára, mi vár rá. Ö ehelyett hátára vette a fiút, s hazavit­te, sajnos, már csak a tete­met. Letartóztatták, s alig tit­kolva. hogy a vád csupán ür­ügy, halálra ítélték, majd ki­végezték. A Kifut családot megviselte a nagy veszteség, de a harcot nem adták fel, sőt még na­gyobb hittel folytatták. A fel- szabadulás után az apa, a meg­maradt kisebbik fiú, és özv. Sedró Mihályné is számos fon­tos politikai, közéleti, illetve gazdasági tisztséget töltött be. — Apám, anyám, János is a haláláig tevékeny, elkötelezett volt. Én sem .tudom úgy el­képzelni az életemet, hogy ne mozogjak a kertben, ne talál­kozzak az emberekkel, ne jár­jak el — ha ritkán és segít­séggel is — az elvtársakhoz. Csakhát a kor ... sóhajt Zsu­zsa néni mosolyogva. — Hiszen akár húsz évet is letagadhatna, olyan fiatalos ... Végigsimít az arcán. — Talán a bőröm teszi — mondja elgondolkozva. — Az apámtól örököltem. Ezt is ... Vereszki János kinek úgy, ezt a helyezések döntötték el. Végignézték és végigizgulták az erőt és felkészülést felmérő versenyt az elnökség tagjai: Pintér Erzsébet, a Monor Vá­rosi Jogú Nagyközségi Közös Tanács művelődésügyi osztály- vezetője. Csikós János, a mo­nori pártbizottság politikai munkatársa, Máté József kör­zeti ifjúgárda-parancsnok, Tréfák Istvánná, a Mendei Ta­nács elnöke. Erdélyi Mihály­né, a Mendei Általános Iskola igazgatóhelyettese. Részt vett a versenyen a Pest Megyei Tűzoltóparancsnokság részéről Drozdik Sándor tűzoltó had­nagy, s a monori tűzoltópa­rancsnok, Simó János alhad­nagy. Eredmények, ifjú gárda fiú: 1. Vecsés, 2. Üllő, 3, Vasad, 4 Gomba Leány: 1. Vecsés, 2, Gyömrő, 3. Monori-erdő, 4. Vasad. ŰttÖrőgárda. fiú: 1, Vecsés, 1. sz. iskola. 2. Maglód, 3. Ve­csés 4. sz. iskola, 4. Vecsés 2. sz. iskola. Leány: 1. Vecsés 4. sz. iskola; 2. Üllő, 3. Maglód, 4 Sülysáp 2. sz. iskola. A legiobb monori raj a Munkásőr úti iskola úttörő- gárda fiúcsapata volt, amely a hetedik lett. Ilörömpő Jenő SSN 0123—2651 (Monori Hírlap) A vecsésiek nagy sikere Ifjúgárdisták versenye

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom