Pest Megyei Hírlap, 1987. május (31. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-07 / 106. szám

Megyei válogató Országos zenei fesztivál A Pest Megyei Tanács V. B. művelődési osztálya, a Ma­gyar Úttörők Szövetsége Pest megyei elnöksége, a Nagykő­rösi Városi Tanács és úttörő- elnökség, valamint a nagykő­rösi zeneiskola rendezi meg május 10-én, vasárnap dél­előtt 10 órai kezdettel az or­szágos úttörő vonószenekari íesztivál Pest megyei váloga­tóját. A Körösi tavasz rendez­vényfolyamába illeszkedő ran­gos kulturális eseményt dr. Makai Katalin osztályvezető köszönti. Ezt követően öt ze­neiskola vonósai foglalják e! az Arany János Művelődési Központ színháztermének pró- diumát. A nagykőrösiek Hän­del-, Corelli-, Haydn-műve- ket adnak elő, a ceglédiek Kókai, majd Skovran alkotá­sait szólaltatják meg, a szent­endreiek Farkas, Sugár mű­veit. a váciak Schubert, Bee­thoven, Sugár, Kókai szerze­ményeit adják elő. Az abonyi zeneiskola vonószenekara Pur­cell, Kókai, Bartók, S. Stolte darabjaiból válogatott, A rendezők minden érdek­lődőt szeretettel várnak az érdekesnek ígérkező hangver­senyre. Mozi, színház A nagyteremben: Szerepcse­re. Színes, szinkronizált ame­rikai filmvígjáték. Előadás 6 és 8 órakor. A stúdióteremben: Falfúró. Színes magyar filmvígjáték, fél 6-kor. ★ A szolnoki Szigligeti Szín­házban délután 3-kor és este 7 órakor: Vőlegény. A Szoba­színházban, fél 8-kor: A kín­kastély. NAQflCŐRÖSI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 105. SZÁM 1987. MÁJUS 7., CSÜTÖRTÖK ismerni kell a veszélyeket A termelés örökös kontrollja Az egyik mezőgazdasági nagyüzem munkavédelmi elő­adója a múltkor kesernyés szájízzel panaszolta, mennyi­re zavarja a tisztánlátást, ne­hezíti a döntéseket az a ter­jedelmes irattömeg, szabály, annak módosítása, ilyen­olyan rendelet, amelyek ára­data szinte szakadatlanul cso­rog a hivatalnokok asztalára. Egy termelőszövetkezet mun­kavédelmisének tevékenységé­hez majdnem tucatnyi köz­löny adja a szellemi útra- valót, az lenne a csoda, ha szóról szóra eligazodna a pa­ragrafusok dzsungelében. Új alapokra De miért van szükség ek­kora bürokratizmusra? Vagy fordítsuk meg a kérdést: egy­általán szükség van rá? A gyakorlat ugyanis mindenütt azt igazolja, hogy seregnyi dokumentum eleve halva szü­letik, mert adott helyen nincs meg a reális alapja az alkalmazásuknak. A régiekre épült újak sokszor olyan el­Sporthírek Erős mezőny Úttörő-sakkolimpia A 14 körzet legjobbjaival, 2x15 perces játékidejű par­tikkal Zsámbékon került sor a 23. nyári úttörő-olimpia megyei sakkdöntőjére. Vá­roskörzetünket 4 körösi és 2 kocséri pajtás képviselte. Az úttörők 7, a kisdobosok 5 fordulós svájci rendszerben vetélkedtek. Az erős mezőny és a közel hatórás viadal a főváros környéki és zömmel neves egyesületekbe is igazolt, rendszeresen versenyző fia­taloknak kedvezett. A kör- zetünkbeliek eredményei a következők voltak. Üttörő fiúk (24 induló): 10. Hévízi György (Petőíi-isk.) 3 és fél, 22. Gábor László (Rá­kóczi ,isk.) 1 és fél ponttal. Úttörő leányok (20): 7. Kecs­keméti Andrea (Petőfi isk.) 4; 11. Debreczeni Mónika (Ko­cséri isk.) 3 és fél pont. Kis­dobos fiúk (12): 3. Debreczeni József (Kocséri isk.) 3 pont (nagyon ügyes a még másodi­kos kisfiú). Kisdobos leányok (9): 6. Pap Melinda (Rákóczi isk.) 2 ponttal. SIKERES BIRKÓZÁS Az eredetileg tervezettnél egy héttel előbb rendezték meg a tatabányai Vízmű Ku­pa szabadfogású birkózóvia­dalt, amely az 1970—72-es szü­letésű fiatalok „olimpiai re­ménységek versenye” is volt egyben. A Nk. Kgy. Kinizsi sportolói közül ketten értek el az erős mezőnyben helye­zést. A 63 kg-osok 26 fős súlycsoportjában: 5. Törőcsik Zoltán (2 minősítési pontot szerzett). A körösi ifjúságiak közül hárman teljesítették (Takács, Nagy és Paros) az aranyjelvényhez szükséges szintet. E vetélkedő miatt a kinizsisek nem menték el a diósgyőri junior Imrik-emlék- versenyre, mert az ORV fon­tosabb volt. Az előző évekhez viszonyít­va népesebb mezőny: mintegy hatvanan voltak ott az ezút­tal Monoron tartott megyei serdülő kötöttfogású egyéni bajnokságon. A kinizsisek kö­zül ketten bajnokságot nyer­tek. Eredményeik 43 kg (7 in­duló): 1. Balogh Antal (első serdülőversenyén biztosan győzött). 47 kg (6 fő): 2. Kecskés Sándor (jól helytállt). 60 kg (8): 1. \Tóth Zoltán (4 győzelemmel, jó teljesítmény­nyel). 76 kg (7): 3. Kis Csaba. 65 kg-ban a győzelemmel kez­dő Pavolek második összecsa­pásán megsérült és kénytelen volt visszalépni. LABDARÜGÖ-ÜTTÖRÖK Kétszer 20 perces mérkőzé­sekkel az Ifjúsági-sporttele­pen volt az 1986 87-es tanévi úttörő-olimpia IV. korcsopor­tos nagypályás labdarúgó-baj­nokság tavaszi nyitánya. Lel­kes játékban: Kossuth isk.— Rákóczi isk. 5-0 és Arany isk. —Petőfi isk. 1-1 volt. NYÁRI ÜSZŐTABOR A Varosgazdálkodási Válla­lat általános iskolás, felső ta­gozatos tanulók részire július 1-től 31-ig a strandfürdő terü­letén nyári úszótábort szer­vez. A foglalkozások hétfőtől péntekig 8-tól 16 óráig tar­tanak. Úszásoktatás, úszóed' zések, játékok, videózás, kü­lönböző vetélkedők, sport és kulturális foglalkozások sze­repelnek a programban, ame­lyeket szakképzett pedagógu­sok irányítanak. A részvételi díj szemétenként kb. ezer fo­rint, amely a napi háromszo­ri étkezés, strandbelépő és felügyeleti díj költségeit fede­zi. A tábor szervezésével a szünidő tartalmas eltöltését, a sportolás és az egészséges életmód terjesztését kívánják elősegíteni a szervezők és a közreműködők, sok játékkal és tartalmas kikapcsolódás­sal. A VGV kéri az érdeklő­dőket, hogy a várható létszám felmérése érdekében igényü­ket jelezzék legkésőbb május 25-ig a vállalat titkárságán. s. z. CSÜTÖRTÖKI MŰSOR Atlétika. Kinizsi-sporttelep, 14.30: Az úttörő-olimpia vá­roskörzeti kisdobos három- próba-viadalának tavaszi fordulója. Kézilabda. Toldi-pálya, 14.30: Nk. Toldi—Péceli Me­zőgazdasági Szakmunkáskép­ző, megyei középiskolás I. korcsoportos fiú bajnoki hely­osztó mérkőzés. lentmondást hordoznak, ami lehetetlenné teszi együttes al­kalmazásukat, hasznosításu­kat, arra kényszerítvén a címzetteket, hogy legjobb be­látásuk szerint értelmezzék, szelektálják az előírtakat. S ez még a kisebbik baj lenne, ha legalább a leglé­nyegesebb útmutatások a fi­gyelem fókuszában maradná­nak, csakhogy a számonkérés hiányában a papírhalmaz nőtt, érdemi következmények nélkül. Eklatáns példa világította meg az adminisztrációs túl- tengést, egyszersmind a sza­bályok sutba dobását, az 1984. év közepén az, hogy a ter­melőszövetkezetek munkavé­delem terén történő irányítá­sa a megyei szervektől az Országos Munkavédelmi Fel­ügyelőség hatáskörébe került át. Tudvalevő, hogy a szerep­csere egyben komoly megszi­gorításokat is hozott. Munka- védelmi és gazdasági vezetők kapkodtak fűhöz-fához, keres­ték a kiadványokat, amik se­gítségével körülbástyázhatják magukat munkavédelmi isme­retekből. Nos, ehhez elég annyit hozzátenni, hogy még az 1979-es, 80-as előírások is olyan támpillért jelentettek számukra, amin biztonsággal meg tudtak kapaszkodni... A mezőgazdasági termelő- szövetkezetekben mindig is jóval kevesebbet bajlódtak a munkavédelmi élőírások be­tartásával, számonkérésükkel mint az állami vállalatoknál, és sajnos, a baleseti statiszti­kák alakulása is egyértelműen ezt a szemléletet tükrözi. A három év előtti intézkedés nyomán néhol szinte új ala­pokra kellett helyezni a mun­kavédelmi tevékenységet. Nem éppen zökkenők nélkül ment ez, lásd az OMF bírságolási kimutatásait. Mi a helyzet napjainkban? Most Valkai Dénessel, a2 Arany János Termelőszövet­kezet munkavédelmi vezetőjé­vel tekintettük át a tényeket. A ’84-es évet közvetlenül megelőző ciklusokban úgy 25—26 baleset történt átlago­san a gazdaságban, 600—700 táppénzes nappal a ’84-es év végére már csak 13 sérülés fordult elő. Rá egy évre ez a szám 7-re csökkent, tavaly pedig 11 volt, 483 kiesett munkanappal. A körülmé­nyek az sugallják, ez utóbbit ne tekintsük a statisztika jel­lemzőjének, sok tekintetben feszült, rohanó, rögtönzések­kel teli év volt a tavalyi. Valkai Dénes éppen a for­dulat évében került a mun­kavédelmis posztjára állami vállalatnál szerzett tapasztala­tok birtokában; csábít a gon­dolat, hogy az eredményeket személyével is összefüggésbe hozzuk. Ö azonban így fogal­maz: — Egyértelműen a npnka- helyi vezetőkön múlott, hogy a baleseteket sikerült így le­szorítanunk. Belátták, az ok­tatást, az ellenőrzést nem ke­zelhetik tovább afféle formá­lis feladatként, tartalommal kell megtölteni. Ebből követ­kezik, hogy az első hónapok­ban a feltárt hiányosságok száma magasra ugrott. Szemlék, célellenőrzés A folyamat elindítása azon­ban belső erőből aligha volt elképzelhető, ahhoz, hogy a gazdaságok rendbe tegyék há­zuk táján a munkavédelem problémáját, mindenképp egy külső szerv erős, következetes ráhatása kellett. Nyersen hangzik: a nyereségelvonás és egyéb anyagi vonzatú szank­ciókra egyszerűen rákénysze­rültek, hogy elkerüljék a még súlyosabb következményeket. — Változott-e valamiben a munkavédelmi tevékenység eddigi gyakorlata, pontosab­ban módszerei? — Konkrétumaiban nem­igen, de egyes feladatokra a korábbinál jóval nagyobb hangsúlyt helyezünk. Nálunk is javarészt a gépek okozta balesetek a jellemzőek, igen fontosnak és hatékonynak tartom az évi két alkalommal rendezett szemléket, amik a gazdaság egész területét át­fogják. Az állandó célellenőr­zésekkel pedig egy-egy hely­szín, gép tüzetes felülvizsgá­latára kerül sor. A komolyan vett, lelkiismerettel végzett oktatás, propaganda, az al­kalmassági vizsgálatok véle­ményem szerint is kitűnő esz­közei a munka- és egészség- védelemnek, általuk minimá­lisra lehet szorítani a saját mulasztás esélyeit. A dolgozó tud magára vigyázni, de ah­hoz tudatosítani kell vele a veszélyeket. — Sok helyütt az anyagiak­ra hivatkoznak, amikor szóvá teszik a munkavédelem hiá­nyosságait. Jogos a védeke­zés? — Egy potenciális veszély- forrást eltűrni csak azért, mert nincs pénz a megszünte­tésére, enyhén szólva felelőt­lenség. De legyünk tárgyila­gosak, el kell ismerni, hogy a munkavédelmi intézkedések intenzitását az anyagi lehető­ségek meghatározzák, az ese­tek 50 százalékában nálunk is pénzügyi vonzata van, néha nem is csekély. De az a dol­gunk, hogy keressük a lehető legolcsóbb megoldásokat. Tervszerűen S ami a legfontosabb: a munkavédelmet soha nem szabad esetlegességében vagy kampányszerűen kezelni, ha­tékonyságának fokozása csak tervszerű munkával képzelhe­tő el. Egy példa: új fogalom az időszakos biztonsági felül­vizsgálat, melynek gyakorlata most van kialakulóban. Ez a szisztéma is annak a felfogás­nak a terméke, amely azt vallja, hogy a humánum je­lenbeli és távlati biztonságá­val szervezett termelés a résztvevők és eszközeik örö­kös kontrolljával valósítható meg. Miklay Jenő Argongázos hegesztők A Gépgyártó és Szolgáltató Ipari Szövetkezetben a kulcsfontos­ságú feladatok elvégzéséhez modern szerszámgépeket alkalmaz­nak. A folyamatos műszaki megújulást reprezentálják az ar- gonvédőgázas készülékek is, amelyek nem régen érkeztek a szövetkezet Il-es telepére. A vasipari részleg szakemberei most ismerkednek velük. Képünkön: Mar hoff er Károly, a gyártó cég képviselője Gábor Andrást, a részleg fiatal szakmunkását ta­nítja a gép szakszerű kezelésére. (Borszéki László felvétele) Kyolc napon túl gyógyul? Amikor a baleseti sebészetre beszállították, nem kísérte senki. Senki sem hozott utána lélekszakadva hálóruhát, törül­közőt, szappant, papucsot. És virágot, jobbulást kívánó üd­vözletét még három nap múl­va sem. Eszméletlen volt. Az arca felismerhetetlen. Püffedt, vér­aláfutásos, horzsolt, lila foltos, jódfoltos. Formátlanná dagadt orrán át levegőt alig kapott, félig nyitott ajkai közt hörög­ve, sípolva lélegzett. — Szegény szerencsétlen — bólogattak együttérzően a szo­batársak. és mintha mindany- nyian megfeledkeztek volna saját bajukról, nyavalyáikat félretéve, az eszméletlen fölött tartottak kéretlen ügyeletet. — Még jó, hogy így megúszta. Nem is ember az a férfi! Már­mint a férje. Lelke nincsen, ahelyett az ökle buzdul, talán még vér helyett is alkohol lük­tet a szívében, az ereiben. Így megverni valakit! Az ügyeletes nővér éjszaka többször is a szobába osont halk lépteivel, megállt az ágy előtt: vajon ébred-e az új be­teg? Vajon tud-e majd gondol­kodni, visszagondolni — és tud-e majd feledni? Szörnyű trauma. A szobatárs betegeket a láz­nál jobban csak az indulat fű­tötte. — Én sodrófával verném agyon azt a gyilkost! Majd megtanulná a mór est! Oltott mész minden mennyiségben kapha­tó. Megnyitottam tele­pemet a Cegléd felé vezető úton, a város­hoz közel, magánoso­kat, közületeket is ki­szolgálok. Nyitva na­ponta 8—11-ig, du. 3— 5-ig. Bátor László. Sárga- és görögdiny- nye-palánta kapható és előjegyeztethető. — Nagykőrös. Bokros dűlő 42. Tóth János. Arany János Mg. Ter­melőszövetkezet trak­toros felvételt hirdet. Követelmény: traktor- vezetőd jogosítvány, fizetés a Munkabér­szabályzat alapján. — Jelentkezés: Törteli úton lévő traktorüzem vezetőjénél, Sajti Ist­vánnak _______________ N agykőrösön, beteg­ség miatt családi há? központhoz közel sürgősen eladó be- kö’tözhetőséggel. Ér­deklődni lehet: II. kér. Ceípváii út 13. szám. Családi há*z, mellék­épület eladó. Nagykő­rös, I.. kér. Tázerdei utca 30. szám 2 és fél szobás par­kettás. gázos, telefonos öröklakás eladó. Ér­deklődni: Gát u. 1. T. cm. f'ste 18 órától. Lakótelepi másfél vagy kétszobás lakást vennék kp. plusz OTP-tartozással, Nagy­kőrösön. Ajánlatokat Karikó, Szőlő u. 26. Tanya eladó, gazdál­kodásra alkalmas. Víz; villany van. Nagy­kőrös, Gógány dűlő 27. Érdeklődni: Nagy­kőrös. Szabó Ervin 6. Ugyanott IZS tgk. ol­csón eladck__________ E ladó beköltözhető kertes családi ház, Jázmin u. 12/B. Ál­lattartásra, kertész­kedésre és házhelynek is alkalmas. A gáz bevezethető. Érdek­lődni a helyszínen du. 5—6 óra között. Kétszobás családi ház nagy kerttel eladó, ugyanott japán gyárt­mányú egykazettás rádiósmagnó eladó. Nagykőrös, Tüzér u. 1£. szám.______________ Ház eladó, azonnal beköltözhető. Zsem- beri Gyula 17. sz Ér­deklődni lehet: Nagy­kőrös, Tas u. 6. sz. (zöld fakapu)._______ E ladó Nagykőrös, Kossuth Lajos u. 59/B. II. em. 2. sz. örök­lakás, 2 plusz félszo­bás, nem lakótelepi, Táncsics M. u. 12. sz. 2 szobás ház nagy melléképülettel. Len­gyel u. 3. sz. lakóház, kert Kocsér, Szabad­ság u. 105.. kétszin­tes, összkomfortos öröklakás kerttel tár­sasházban. ÜMK. Nagykőrös, dr. Gás­pár. Üj Babetta eladó. Nagykőrös, Jókai u. 23. szám. / — Fel kellene húzni az ilyent! — Ha a lábát beteszi, hát hozzávágom a mankómat, hoz­zá én! A felesége helyett! Ám a férfi nem jött. Végé­re járt a hét, amikor a dél­utáni vizit után ismét halkan nyílt a kórterem ajtaja. Két nővér kísért be egy borostás képű, nyűtt férfit. — Az ott ő — mutattak áz összevert asszony ágyára. — De csak röviden! Fel ne idege­sítse. Nehezen tudtunk bele életet lehelni. Ha a szemek ölni tudnának, gyilkolt volna a kórteremben a férfira villant nyolc szem­pár A borostás behúzott nyakkal állt meg az ágy előtt. — Lát valamit? — intett kérdőn a nővérkék felé. Azok tagadóan rázták a fejüket. Hogy is láthatna, hiszen ki sem tudja nyitni a szemét. — Róza. Hát te, Róza, ide figyelj, megjöttem — kezdte az ember a mondókáját az ágy felé hajolva, oly hangon, mint­ha épp a torkát szorongatnák. Rekedt volt a hangja, a sza­vak sehogyan sem akartak mondattá formálódva előkec- meregni belőle. — Róza, na. Azt mondták, hogy jöjjek el bocsánatot kér­ni. Az ügyvéd mondta. Na. hát nem hallod, hogy bocsánatot kértem?! A gyerekeket meg át kellett adni a szomszédok­nak, azok etetik, vigyáznak rájuk. Meg a mentős azt mondta, hogy nyolc napon túl már gyógyulsz. Na... szóval. Aztán majd leszel a gyerekek­kel. Hát menni kell nekem vissza. Nem szólsz egy szót sem? A kést elvitték, lefog­lalták. Nem szólsz egy szót sem? Jól van, na, megérdem- lem én ezt... Az ápolónők kikísérték a szobából. Csendesen kattant a fehér ajtó zárja, s mintha meg­feszített húr pattant volna el, hangot adott, felzokogott az asszony. — Nem érdekel! Senki és semmi nem érdekel! Csak a három kicsi! gyerekeink! Mert ő majdnem megölt... de ö az apjuk... én szeretem! így is szeretem! Döbbenten néztek a szoba­társak egymásra Ez lehetetlen, ez megőrült! A szélső ágyon zokogástól rázkódott a testen a takaró. Az arcra ragasztott géz itta a pa­takzó könnyet. A/többiek szót­lanul fordultak a fehér, hűvös fal felé. E. K. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlí 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom