Pest Megyei Hírlap, 1987. május (31. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-06 / 105. szám
1981 MÁJUS SZERDA Jogi tanácsok Ingatlanértékesítésből származó jövedelem adózása • A cselekvőképtelenek szerződései • A nyugdíjasok foglalkoztatása Mikor mondható fel a bérleti szerződés ? • G. K. blatorbígyl tanár 4 érvel ezelőtt egy családi házat vásárolt. Gyermekei azonban Időközben a lakásból elköltöztek, és olvasónk most egy kisebb házat venne. Kérdése, hogy kell-e az Ingatlan értékesítése után Jövedelemadót fizetni. Jogszabályaink meg kívánják akadályozni, hofey az ingatlanforgalom spekulációs jövedelmek forrása legyen, ezért úgy rendelkeznek; jövedelemadót kell fizetni annak, aki ingatlanát 10 éven belül magasabb áron értékesíti. Adót akkor fizet az állampolgár, ha a tulajdonváltozásból az ingatlanra fordított kiadásait, valamint évi 5 százalékos kamathozadékot meghaladó mértékben jövedelme marad fenn. Természetesen az Ingatlanforgalomnak az esetek nagy részében az a célja, hogy az eladott helyett egy igényeknek jobban megfelelő ingatlanba fektesse be a pénzét a tulajdonos. E törekvéseket támogatva ilyen esetekre a jogszabályok adómentességet biztosítanak. Ha az elidegenítő a saját, Vagy a vele együtt élő házastársa, vagy a gyermeke részére a vásárlásból származó vételárból új ingatlant vásárol, vagy építkezni kezd, mentesül az adófizetési kötelezettség alól. Ez a mentesség azonban csak akkor illeti meg, ha az ingatlanértékesítésből származó jövedelme nem haladja meg a megvásárolt ingatlan forgalmi értékét, vagy építési költségét, ugyanis az ezt megfulladó jövedelemrész adóköteles. Az adómentesség megszerzésének' további feltétele, hogy az eladó a lakóház, vagy lakástulajdon vételi szándékát az eladás helye szerinti illetékhivatalnál bejelentse és 6 vásárlást egy év alatt adásvételi szerződéssel igazolja vagy építés esetén a használatbavételi engedélyt öt éven belül bemutassa. O J. K.. ceglédi olvasónk egy idős korú rokonának a gondnoka. Családi körülményeinek változása miatt tartási szerződéssel kívánja a néni gondozását megoldani. Ebben az esetben ki köti meg a tartási szerződést? — kérdezi. A 14. életévét be nem töltött kiskorú, valamint az a személy, aki a bíróság jogerős Ítélete alapján cselekvőképességet kizáró gondnokság hatálya alatt áll, jogszabályaink alapján cselekvőképtelennek minősül. Többek között azt jelenti, hogy a cselekvőképtelen személy jognyilatkozata semmis, nevében a törvényes képviselője jár el. Az élet azonban bebizonyította, hogy ha valaki más ügyében jár el, nem minden esetben képes önzetlenül, annak érdekében cselekedni. Ennek kiküszöbölésére a cselekvőképtelen személy nagy jelentőségű nyilatkozataihoz a törvény a gyámhatóság hozzájárulását is megkívánja. Ilyen módon jóváhagyás szükséges, ha a jognyilatkozat tartásra, a gondnokoltat megillető örök- ségi kötelezettségre vagy jogra, illetve a 100 ezer forintot meghaladó értékű vagyontárgyra vonatkozik. A cselekvőképtelen személy nevében a gondnok még a gyámhatóság jóváhagyásával sem tehet érvényesen olyan jognyilatkozatot, amely- lyel ajándékoz, idegen kötelezettségért ellenérték nélkül felelősséget vállal, vagy jogról ellenérték nélkül lemond. • R. P. nyugdíjasként munkát vállalt az elmúlt héten. A munkahelyén úgy tájékoztatták, hogy a foglalkoztatási keretét időarányosan csökkenteni fogják, mert év közben lépett be hozzájuk. Olvasónk a vállalat eljárását sérelmezi mert ebben az évben még nem dolgozott. A jogszabályok meghatározzák a nyugdíjasok éves foglalkoztatási keretét. Ez forintban és órában történik (bizonyos feltételek esetén a foglalkoztatás nem esik korlátozás alá.) Jelenleg a nyugdíjas évi 1260 óra munkaidő- keretben és ezen belül legfeljebb 60 000,— Ft keretösz- szegben foglalkoztatható. Ha ezt a határt túllépi a nyugdíjas, arra a naptári hónapra az öregségi nyugdíját szüneteltetni kell. Ilyen kellemetlenségek elkerülése érdekében rendelkezik úgy a jogszabály, hogy az öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjast bármilyen címen foglalkoztató munkahely a munkavégzés megkezdésekor köteles megállapítani, hogy mennyi a nyugdíjas még fennálló foglalkoztatási kerete, illetőleg keretösszege. Ezért be kell szereznie az érdekelt írásbeli nyilatkozatát arról, hogy abban a naptári évben hány órában foglalkoztatták, és ebből mennyi keresete volt. Az összesített adatokat a munkakönyvét őrző munkáltatónak kell nyilvántartani. Ha tehát olvasónk a nyilatkozatot megtette, a felek kölcsönös egyetértésével a foglalkoztatási keret, illetve keresetösszeg teljes egészére dolgozhat. 0 V. Gy.-né nagykőrösi nyugdíjas a házában lévő műhelyt egy gmk részére bérbe adta. Időközben azonban veiének Is szüksége lenne a műhelyre, ezért szeretné a bérletet megszüntetni. A gmk képviselője a felmondást tudomásul vette, de másik helyiségre tart Igényt. A határozatlan időre szóló szerződések - felmondássá megszüntethetők. A felmondás során azonban mind a két fél új, váratlan helyzetbe kerül, ezért a jogviszony megszüntetése csak meghatározott feltételek mellett lehetséges. . A bérbeadó a szerződést a jogszabályban meghatározott felmondási idő nélkül felmondhatja, ha ezt a felek á szerződésben előre kikötötték. Ilyen esetben a felmondási idő egy hónapnál rövi- debb nem lehet. A szerződést akkor lehet felmondani, ha a bérlő a fizetési és karbantartási kötelezettségének nem tesz eleget, illetőleg a helyiségeket rongálja, vagy nem rendeltetésszerűen használja. Ezen túlmenően az állampolgárok tulajdonában álló helyiségek bérleti szerződését a bérbeadó akkor is felmondhatja, ha a nem lakás céljára szolgáló helyiséget maga vagy hozzátartozója számát a lakásnak kívánja igénybe venni, vagy átalakítani. Felmondható a szerződés akkor is, ha a helyiségre iparjogosítványhoz (működési engedélyhez kötött) tevékenység céljára, illetőleg műterem vagy garázs esetén ilyen célra maga, házastársa, vagy közeli hozzátartozója számára igényt tart. A bérlet a helyiség lebontásának engedélyezése esetén is megszüntethető. A felmondás a következő hó utolsó napjára szól, abban az esetben, ha a bérbeadó a bérlő részére ugyanabban a helységben megfelelő üres cserehelyiséget ajánl fel, vagy ha a felek a cserehelyiség biztosító sától szerződésben eltekintettek. Egyébként pedig a bérlő részére méltányosan meghatározott időre, legalább azon ban egy évre — 1984. október 1-jén fennálló bérleti jogviszony fennállása esetén 1987 szeptember 30-ra — szól. Nem köteles a bérbeadó cserehelyiséget felajánlani, ha a bérlő tulajdonában, kezelésében ugyanabban a helységben üres, vagy megfelelően ki nem használt olyan szoba van, amely a tevékenység folytatására alkalmas. A cserehelyiség felajánlása alól mentesül a bérbeadó akkor is, há a szerződés személygépkocsi-tárolóra vonatkozik. Dr. Sinka Imre Olvasóink részére minden csütörtökön 17—19 óra között Ingyenes jogi tanácsadást tartunk a Budapest VIII., Blaha Lujza tér 3. szám alatt, a beérkezett levelekre pedig folyamatosan válaszolunk. Költségmentesség A tárgyi költségmentesség magához az ügyhöz kapcsolódik. Jogszabály sorolja fel, melyek azok az esetek, amelyekben a feleknek jövedelmi és vagyoni viszonyaira tekintet nélkül jár a költségmentesség. Ezek a perek a következők: az apátsági és a származás megállapítása iránti egyéb perek; a szülői felügyelet megszüntetése, vagy visz- szaállítása iránti per; a gondnokság alá helyezés és a gondnokság alá helyezés megszüntetésére irányuló per; a gyermek elhelyezésével és átadásával kapcsolatos per: a törvényen alapuló minden tartással kapcsolatos per; a szövetkezeti tagsági viszonyból származó, a munkavégzési kötelezettséggel összefüggésben keletkezett per; a fegyveres erők, fegyveres testületek, valamint a rendészeti szervek és tagjaik között a szolgálati viszonnyal kapcsolatos kártérítési és megtérítési perek. A Legfelsőbb Bíróság döntése Megfulladtak a nyitlak Amikor a vagont az egyik külkereskedelmi vállalat megbízottai kinyitották, megdöbbenve látták, hogy a hét sor magasságban és három sor szélesen elhelyezett 326 ládában feladott élő nyulakból 141 darab elhullott, 334 darab pedig olyan állapotban volt, hogy le kellett őket bunkózni. A nyulakat vadásztársaságok export céljára küldték a vállalatnak. Az állatok nagymérvű pusztulását, illetve leromlását az okozta, hogy a szállító vállalat emberei a ládákat összezsúfoltan rakták be a vagonba, amelyben 25—30 fok hőség volt. Az elhullások miatt a szállítási vállalat 122 ezer forintot megtérített, további kártérítésre azonban nem volt hajlahdó. Ezért a vállalat,, .^ipslynek rés {lére küldemény érkezett, nairom- százharmincnégy darab «le- bunkózott nyúl ellenértékének: 250 ezer 500 forintnak megfizetéséért pert indított a szállító ellen. Az első fokon ítélkező megyei bíróság a szállítót a peresített összeg megfizetésére kötelezte. Az ítélet elleni fellebbezésében a szállítási vállalat arra hivatkozott, hogy a lebunkózott nyúlnak is van értéke, mégpedig egyrészt a bundája, másrészt a húsa, amely — vizsgálati eredménytől függően — különböző célra felhasználható. Tehát ezt az értékét a vállalat követeléséből le kell vonni. A Legfelsőbb Bíróság a fellebbezést elutasította, és a megyei bíróság ítéletét jogerőre emelte. A döntés indoklása szerint a vállalat bizonyította, hogy a szóban forgó időben az élő nyúl ára 850, a le- bunkózotté pedig 100 forint volt. Ezt az értékcsökkenést figyelembe véve igényelte a darabonkénti 750 forintot. Tehát a 334 darab lebunkózott állat' ellenértékéül a szállítási vállalatnak 250 ezer 500 forint kártérítést kell fizetnie. A Minisztertanács rendelete alapján kibővült az Országos Munkavédelmi Főfelügyelőség hatásköre, amely ezentúl nemcsak a munkavédelemmel, hanem a munkaviszonnyal kapcsolatos előírások betartásának hatósági ellenőrzésére is jogosult. Ezzel együtt Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőségre változott a szervezet neve. A munkaviszonnyal kapcsolatos előírások betartását eddig a tanácsok munkaügyi szakigazgatási szervei ellenőrizhették. Vizsgálataik eseti jellegűek Voltak, ezért az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal már korábban kezdeményezte egy olyan szervezet kialakításút, amely folyamatosan és átfogóan figyelemmel kíséri a munkaügyi rendelkezések betartását, ellenőrzi azok gyakorlati végrehajtását. A kormány döntése alapján erre a feladatra nem hoztak létre külön szervezetet, hanem egy már meglévő, a munkaügyekkel egyébként is összefüggő tevékenységet folytató szervezetet bíztak meg az ellenőrzések végrehajtásával. A tervek szerint a munkaügyi ellenőrzéseket az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség fővárosi és megyei szervezeteinél 25 szakember fogja irányítani, az új feladatok ellátására azonban felkészítik a főfelügyelőség valamennyi munkatársát. A munkavédelmi és munkaügyi felügyelőknek joguk van arra, hogy ha a dolgozók foglalkoztatásában szabálytalanságot tapasztalnak, akkor annak megszüntetésére kötelezzék a munkáltatót. Bizonyos esetekben szabálysértési és fegyelmi eljárást is kezdeményezhetnek. Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség hatásköre nem terjed ki azoknak az egyéni vitás kérdéseknek Mmskaüavi ellenőrzések az ellenőrzésére, amelyekben eddig is és ezután is a munkaügyi döntőbizottságok, a munkaügyi bíróságok járnak el. A felügyelők a munkaviszonnyal kapcsolatos foglalkoztatási kérdések mellett folyamatosan figyelemmel kísérik majd a munkaidőalap védelmére hozott intézkedések végrehajtását a vállalatoknál. Munkájukkal ahhoz is hozzá kívánnak járulni, hogy a hiányosságok feltárásával javuljon a munka szervezettsége, a dolgozók foglalkoztatásának hatékonysága. Szerződéses bolt Üzlettársakból Egy szerződéses bolt vezetője és társai sorozatosan megszegték a jogszabályokat, ezért indult ellenük büntető- eljárás. Szerepel itt hűtlen kezelés és jelentős értékre elkövetett sikkasztás is. A Váci Városi Ügyészség már benyújtotta a vádiratot ebben a sok tanulsággal szolgáló ügyben. A három főszereplő: a 35 éves Kormány Albertné, a 37 éves Kunu Rezső és 8 évvel fiatalabb testvére, Kunu Béla. Másnak a nevére A fiatalasszony korábban a magánkereskedőként ‘dolgozó Kunu Rezső alkalmazottja volt, így ismerték meg egymást. Két évvel ezelőtt határozták el, hogy ismét közös gyékényen árulnak. Ekkoriban ugyanis egy újsághirdetésben olvasták, hogy lehetőség van a Dunamenti Termelőszövetkezet 12-es gödi vegyes élelmiszerboltjának szerződéses üzemeltetésére. Az egykori főnök az idényjellegű gödi Strand vendéglőt akarta elvállalni — elhatározták hát, hogy a fiatalasszony nevére, akinek hosszabb kereskedelmi szakmai gyakorlata van, kötnek szerződést. Ilyen előzmények után Kormány Albertné 1985. október 17-én szerződést kötött a gödi 12-es számú vegyes élelmiszerüzlet szerződéses üzemeltetésére. Kunu Rezső nem létesített munkaviszonyt a termelőszövetkezettel, de írásbeli megállapodást kötött Kormány Al- bertnéval arról, hogy mint üzlettárs, a bolt működésével kapcsolatos teljes anyagi felelősséget vállalja, 98 százaié■ kos nyereségrészesedésre jogosult. Ellátja a bolt adminisztrációját, joga van a tsz bélyegzőjének korlátlan fel használására, valamint Kormányt? évál ’együtt 'at üzemvitelhez szükséges aláírásokra. Testvérének kezdeményezésére Kunu Béla 1985. november 14-én belépett a termelő- szövetkezetbe, majd röviddel később Kormány Albertiével polgári jogú társaságot alapított az üzlet közös szerződéses üzemeltetésére. Tekintettel arra, hogy visszamenőleg vállal ta a kötelezettségek teljesítését, az eredetivel azonos tartalmú. visszadátumozott újabb szerződés készült. Több munkabért A rendelkezések szerint a vezető az. üzlet üzemeltetési jogát nem ruházhatja át másra. Ezt a tilalmat megszegve, Kormány Albertné és társa tudtával, beleegyezésével, továbbá a termelőszövetkezet képviselőjének tudomása mellett a bolt teljes működését Kunu Rezső szervezte és irányítottá. Két társa lényegében alkalmdzottként dolgozott. Annak ellenére, hogy az élelmiszerboltban nyolc hónap alatt mintegy 210 ezer forint haszon keletkezett, a szerződésben vállalt fizetési kötelezettségeknek csak kis részben tettek eleget. Ily módon a Dunamenti Termelőszövetkezetnél 1 millió 651 ezer forint tartozásuk lett. A termelőszövetkezet 1930. május 30-án ezért felbontotta' a szerződést. ■ Kormány Albertné 8 hónap alatt 25 ezer forinttal több bért vett fel, mint amennyi megillette volna, Kunu Béla pedig 7 és fél hónap alatt 29 ezer 400 forintot kapott jogellenesen. összességében: a vezetők és az alkalmazottak részére 344 ezer forint többletmunkabért fizettek ki. ' De történtek itt más szabálytalanságok is. Kunu Rezső, miután értesült arról, hogy a Dunamenti Termelő- szövetkezet a tulajdonában lévő gödi Strand vendéglőt csak későbbi időpontban kívánja bérbe adni, magánkereskedői engedély alapján 1986. április végén megnyitotta Budapesten a XIII. kerületi Szabadság strandon lévő éttermet. Előzőleg elhatározta, hogy a főzéshez szükséges élelmiszereket-a gödi üzlet árukészletéből fogja biztosítani. Ezt megbeszélte két társával Is. Megállapodtak abban, hogy a Strand vendéglő hasznából utólag pór tolják a gödi üzlet hiányát! Ennek megtérítésére pedig majd később nyílik lehetőség. Sokat sikkasztott A megállapodás szerint múlt év első félévében folygplatósa n mintegy 400 ezer forint értékű különböző élelmiszert szállítottak az étterembe, de az áruk ellenértékét a bolt pénztárába, ; illetve a., tsz javára közvetlenül nem fizették be. A. szántásoktól nena„ájíjtpttak ki bizonylatokat, így az élelmiszerek fajtáját, és a pontos mennyiségét utólag nem lehetett megállapítani. Ezen . túlmenően a gödi üzletből Kunu Rezső éttermébe szállítottak egy hűtőszekrényt és egy számológépet is. Ily módon a Dunamenti Termelőszövetkezetnek összesen 421 ezer 963 forint kárt okoztak. A Váci Városi Ügyészség vádolja Kormány Albertnét és Kunu Bélát folytatólagosan elkövetett és jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével, mint társtét- teseket. Vádolja Kunu Rezsőt jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel, mint társtettest és folytatólagosan, jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntettével. Ügyüket rövidesen tárgyalja a Váci Városi Bíróság. Gál Judit Százötven betörés * , • Lepett szamáron jártak Huszonötén szerepelnek ebben a nagyszabású bűnügyben — tizennyolc betörő és hét orgazda , akik egy hónap leforgása alatt százötven betörést és lopást követtek el, a Pest környéki víkendházak- ban. Természetesen télen, amikor a tulajdonosok nem tartózkodtak ott, és a nyomozást folytató rendőröknek gyakran még az is gondot jelentett, hogy megtudják az állandó lakcímüket. Mindez ismételten figyelmeztet arra, hogy nagyobb gondot kell fordítani a hétvégi tanyáknak az őrzésére, hiszen ezekben gyakran értékes műszaki cikkeket és egyéb holmikat tárolnak. Nézzük az eseményeket. A betörők — két kivételtől eltekintve — börtönviseltek, és kiszabadulva sem helyezkedtek el. Csöveztek, és a Keleti pályaudvar környékén volt a főhadiszállásuk. Néhányan közülük, nagyjából azonos időben, tavaly novemberben szabadultak a börtönből. A díszes társaság főkolomposai voltak: Durgó hajós, Herczeg János, Bondor Jenő, Juhász János. Magyar Tibor és Re- bek János, ök valamennyien többszörösen visszaeső bűnözők. A tizennyolc betörő a Keleti pályaudvar várótermében vert tanyát. Három — egymással kapcsolatban álló — galeribe tömörültek, és olykor még nézeteltéréseik is voltak azon, hogy kiknek jut a jobb terület. Az eddigiek alapján már kiderült, hogy többnyire Durgó és társai kaparintották meg a leggazdagabb zsákmányt. A lopott holmikat rendszerint az automata csomagmegőrzőkben tárolták, majd orgazdáknál értékesítették. 'Olykor, a változatosság kedvéért a Déliben is tanyáztak, mert esetenként Fejér megyei vikendhazakba is ellátogattak. Négy nő is tartozott a bandához, akik szintén részt vettek a víkendházak fosztogatásában. A lopott holmik szállítása —víkendterületről lévén szó — nem volt egyszerű dolog, a bűnözők ugyanis nem tudtak autót vezetni. Egy alkalommal tönkre is tettek két lopott gépkocsit, Nagykovácsiban törték össze ezeket Olykor gyalog bandukoltak hát a hegyekben — lepedőben, batyúbá kötve a zsákmányt —, máskor kerékpároztak vagy taxit fogadtak. Egy alkalommai pedig Budakeszi külterületén szamarat kötöttek el, és azon vitték a zsákmányukat. Durgó Lajost és több társát múlt év decemberében egy szentendrei víkendházban — ahová ismételten visszatértek — fogták el a rendőrök. Rövidesen a többiek is börtönbe kerültek. Az eddigi adatok szerint egy hónap alatt mintegy egymillió forint értékű zsákmányra tettek szert, és ennek nagy részét azonnal értékesítették. Az ügyben a budai rendőr- kapitányság továbbb folytatja a vizsgálatot, Ga. J.
