Pest Megyei Hírlap, 1987. május (31. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-30 / 126. szám
^fMan 1987. MÁJUS 39., SZOMBAT HÉT VÉG!VILÁSPOlimAI KITEKINTÉS A megegyezés karnyújt A Varsói Szerződés berlini ülése a figyelem középpontjában Washington óvatosabb magatartásra vált át az öböl térségében ALTALANOS PILLANATKÉP A hét fő eseménye — s ebben a nyugati kommentátorok is egyetértenek — a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének berlini ülése volt. Hét európai szocialista ország védőpajzsa e szervezet, s érthető, hogy legmagasabb szintű tanácskozása iránt rendkívüli érdeklődés nyilvánult meg világszerte. A nyugati sajtó egy része a megbeszélést megelőzően mesterségesen igyekezett felfokozni a várakozást a berlini közlemények iránt. Olyan híresztelések keltek szárnyra, hogy a szocialista országok valamilyen „látványos kezdeményezésre” készülnek berlini ülésszakukon. A „jól értesültek” azt is tudni vélték, hogy ez a hagyományos fegyverzet, illetve a csapatok drasztikus csökkentésére vonatkozó valamilyen egyoldalú lépés lesz. Beleilleszkedett ez az előkészítő hadjárat abba a nyugati- propaganda-hadjáratba, amellyel, az eddigi szovjet békeoffenzivára próbáltak válaszolni. Amikor ugyanis szovjet részről a nukleáris fegyverzetcsökkentés ügyében a legmesszebbmenően figyelembe, vettek minden nyugati ellenvetést és ezek alapján tették meg ismétlődő javaslataikat, a NATO-nak egyetlen „érve” maradt: a hagyományos fegyverzet. Azt állították. hogy mit sem ér az „eurorakéták” leszerelése mindkét oldalon, mert1 ez csak fokozza Nyugat „sebezhetőségét”. A Varsói Szerződés országainak fölénye szerintük ugyanis a hagyományos fegyverzetben csakis „nukleáris eszközökkel ellensúlyozható.” Vagyis eszerint, ha a Varsói Szerződés államai azt akarják, hogy létrejöjjön a közeoes hatótávolságú, majd a rövidebb sugarú rakéta-nukleáris fegyverek ügyében a megegyezés, akkor engedményt kell tenniük, egyoldalúan a Nyugat által követelt alacsony szintre kell helyezniük csapataik létszámát és hagyományos fegyverzetüket. Amikor a NATO- államok mesterségesen felsrófolták a várakozást a berlini ülésszak állítólagos „új engedményei” iránt, több legyei akartak ütni egy csapásra. Mindenekelőtt feledtetni szerették volna saját közvéleményükkel, hogy a Nyugat még mindig késlekedik a válasszal az átfogó szovjet leszerelési javaslatokra, csakúgy, mint annak részkérdéseire. például a közepes hatótávolságú rakéták leszerelése ügyében tett legutóbbi szovjet indítványra. Ezt — mint emlékezetes — éppen NATO-kí- vánságra, Moszkva összekötötte a kisebb, 500—1000 kilométeres sugarú rakéták leszerelésével is. E „kettős nullamegoldásnak” elkeresztelt átfogó javaslat Európát megszabadítaná a legtöbb rakétanukleáris fegyvertől. Ami pedig a hagyományos fegyverzetet illeti, erre is elhangzott már korábban égy átfogó VSZ-indítvány, éppen Budapestről. S az igazság az, hogy a NATO mind a mai napig erre sem adott érdemi választ. Washington valamikor június elejére ígérgeti a választ a szovjet javaslatokra. A világ közvéleményének addig be kell érnie azzal, hogy Reagan elnök derűlátó nyilatkozatokat tesz a közepes hatótávolságú rakéták ügyében való megegyezésre, s kijelenti: jó esélyek vannak egy őszi. talán szeptemberi csúcsértekezletre, ahol aláírhatnák az új szerződést. Persze azt is hangoztatja. hogy érvényes Mihail Gorbacsov meghívása az Egyesült Államokba, s ennek keretében képzeli el az új csúcstalálkozót. NATO-KflRÖK „ELLENGÖZT” ADNAK Moszkvában is úgy értékelték, hogy egy szeptemberi csúcstalálkozó megvalósítható, ha addig kidolgozzák a közepes hatótávolságú rakéták leszereléséről szóló szerződés részleteit. Beleegyeztek abba, hogy , evégett a genfi szovjet- amerikai szakértői tárgyalásokon ne tartsák meg a szokásos nyári szünetet. Szovjet részről hajlandóak megértést tanúsítani az iránt, hogy az amerikai kormányzatot „szorítja az idő”, hiszen még a jövő évi elnökválasztási hadjárat előtt kell megkötnie Reagan elnöknek az új szerződést, sőt mi több, addig kell lefolytatni a washingtoni kongresszusban is a becikkelyezést eljárást. Szovjet részről azonban joggal vetették fel, hogy ha ez így van, akkor miért késlekedik Washington a Gorbacsov- javaslatokra való válaszadással? A tengerentúli magyarázkodás szerint ez a nyugat-európai szövetségesek miatt szenvedett eddig halasztást. Ez az „érv” — mint e hasábokon már oly sokszor megírtuk — annyiban volt igaz, hogy a nyugat-európai katonai-ipari körök voltak azok, amelyek aggódtak amiatt, hogy a fegyverkezési verseny spirálja egy ponton megtörik, s az is köztudott, hogy ezeknek nagy a befolyásuk a kormányok politikájára. S az is igaz, hogy szoros az érdekközösségük az Egyesült Államok hasonló köreivel. Weinberger hadügyminiszter nyilván egyaránt igyekezett „megnyugtatni” mind a hazai, mind a tengerentúli fegyverkezésben érdekelt nagyiparosokat és tábornokokat, amikor kijelentette a héten, hogy az „eurorakéták”. leszerelése után is — ha netán létrejön erre a szerződés a Szovjetunióval.— az Egyesült Államok a hadihajókon, tengeralattjárókon és repülőgépeken több ezer nukleáris töltettel felszerelt rakétát tart meg, s ezek állandóan őrjáratoznak majd a Szovjetunió közelében. így a „szovjet célpontok ugyanolyan elérhető közelségben” lesznek, mint most az eurorakétákkal, egy „szükséges csapásmérés esetén.. Ami pedig a hagyományos fegyverzetet illeti, a NATO- hadügyminisztereknek éppen a VSZ berlini ülésszaka előtt tartott tanácskozásán elhatározták, hogy az atlanti paktum résztvevői tovább növelik ezt az arzenáljukat. Jelenleg — mint Brüsszelben megállapították — a 15 tagállam közül mindössze öt (az Egyesült Államok, Olaszország, Norvégia, Portugália és Luxemburg) teljesíti azt a korábbi határozatot, hogy hadiköltségvetését évente legalább három százalékkal kell emelnie. Weinbergernek — bár egyes hadügyminiszterek költségvetési nehézségeikre hivatkoztak — sikerült elfogadtatnia egy olyan határozatot, amelyet a „sorból kilógók” is megszavaztak. Eszerint támogatják azokat a törekvéseket, hogy a NATO fokozza hagyományos fegyverzetét mind mennyiségileg, mind minőségileg. Vagyis miközben felfokozott várakozásokat igyekeztek kelteni a VSZ új hagyományos fegyverzetcsökkentő javaslatai iránt, ők maguk lépéseket tettek saját fegyvertáruk megnövelésére! S mindez persze úgy történt, hogy „óhajúkat” hangoztatták ugyané közleményben arra, hogy „a hagyományos fegyverek egyensúlyát alacsonyabb szinten teremtsék meg”. Szép kis „alacsonyabb szintű egyensúly” lenne, amely a VSZ-től drasztikus csökkentést követel úgy, hogy közben a NATO gőzerővel folytatja e fegyverrendszereinek növelését... A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének berlini ülése áttekintette a ki.-’ alakult helyzetet és ismét világossá tette: érvényesek a korábbi kezdeményezések, amelyek lehetővé teszik, hogy földünk az ezredfordulóra atomfegyvermentessé váljon. Ugyanígy nyitott az út a hagyományos fegyverzet csökkentése felé is. Csak arra volna szükség, hogy a NATO kompromisszumokra törekvő álláspontot foglaljon el. A megegyezés karnyújtásnyira lehetne — ez talán tömören a berlini ülés üzenete, — de ehhez a másik oldalnak is, a hét szocialista országéhoz hasonló jó szándékot kellene tanúsítania. EGYELŐRE NEM LESZ HADIHAJÓ-KÍSÉRET A hét első felében szinte óráról órára fokozódott a feszültség a Perzsa (Arab)-öböl térségében és növekedett az iráni—iraki helyi háború kiterjedésének lehetősége. Reagan elnök nyilatkozatban tett hitet amellett, hogy ha kell, fegyverekkel is biztosítják á Nyugat számára létérdekű hajózás szabadságát a Hormuzi- szorosban és környékén. Mint ismeretes ugyanis az öböl menti államokból fedezik Nyu- gat-Európa és Japán olajszükségletének nagy részét. Ezeket a területeket vízi úton lehet megközelíteni, s az olajszállító hajóknak el kell haladniuk a Hormuzi-szorosban, amelynek partvidékén nemrég Irán úgynevezett föld-föld rakétákat helyezett el. Ezekkel bármikor megsemmisíthet hajókat. A hajózás egyébként már ezelőtt is kockázatos volt a környéken, mivel mind Irán, mind Irak háborúja során nemegyszer terjesztette ki a hadviselést a tengeren haladó hajók ellen is, s okozott jelentős kárt bennük, vagy elsüllyesztette azokat. Legutóbb, egy tévedésből' " történt iraki támadás, miatt 37 .amerikai tengerész lelte halálát. Az amerikai hadihajó elleni akció csak növelte Washington elszántságát arra, hogy ragaszkodjon öbölbeli katonai jelenlétéhez. Mint bejelentették, nemcsak hadihajóik és repülőgépeik őrjáratoznak majd a térségben, hanem 13 kuvaiti olajszállító hajó csillagos-sávos zászló alatt, amerikai hadihajók kísérete mellett halad majd át a veszélyes térségen. Miután Teherán nem hagyott kétséget afelől, hogy az amerikai zászlót és a kíséretet figyelmen kívül hagyja majd, Washington fenyegetéssel válaszolt. A hadügyminisztérium már kijelölte a bombázandó iráni célpontokat arra az esetre, ha Teherán akcióba lép. Ügy tűnt, hogy Washington belekeveredése az iráni—iraki háborúba már csak idő kérdése. Ez rendkívüli aggodalmat keltett az amerikai közvéleményben tsakúgy, mint az Egyesült Államok NATO-szö- vetségeseinek körében. így történt, hogy a kongresszus republikánus párti vezetői felkeresték Reagan elnököt és erélyes fellépésükre több hétre elhalasztották a kuvaiti olajszállítmányok amerikai hadihajókíséretét. A washingtoni döntésben szerepet játszott az a tény is, hogy az Egyesült Államok nem importál olajat a Perzsa-öböl térségéből, s érdekelt NATO-szö- vetségesei. megtagadták,, hogy. hadihajókat küldjenek az amerikai flottaegységek támogatására. Árkus István Nagy fontosságú berlini dokumentumok (Folytatás az 1. oldalról.) ten fenntartva kell végrehaj- tani„ Az üíésen képviselt államok azzal a javaslattal fordultak az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vevő valamennyi államhoz, hogy tartsanak külügy. miniszteri találkozót, amely határozatot hozna azoknak a tárgyalásoknak a megkezdéséről, amelyek az európai fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet, valamint a -.harcászati nukleáris fegyverek radikális csökkentéséről szólnának. A Varsói Szerződés tagállamai kijelentik: készek maximális önmérsékletet tanúsítani katonai potenciáljuk fejlesztésében, a kölcsönösség alapján lemondani fegyveres erőik és hagyományos fegyverzetük növeléséről és 1—2 éves időtartamra moratóriumot hirdetni a katonai kiadások növelésére. Felhívják a NATO-országokat, hogy ugyanígy járjanak el. O A Varsói Szerződés tagállamai nagy jelentőséget tulajdonítanak a katonai szembenállás csökkentésére és Európa egyes térségei biztonságának erősítésére irányuló lépéseknek, nukleáris és vegyifegyver-mentes övezetek létrehozásának a Balkánon, a kontinens középső és északi részén. Az NDK és Csehszlovákia azon javaslata, hogy létesítsenek atomf egy vérmentes folyosót a Varsói Szerződés és a NATO érintkezési vonala mentén 300 kilométeres (mindkét oldalon 150 km) szélességben, előirányozza, hogy onnan kölcsönösen vonják ki az ösz- szes nukleáris fegyvert, a nukleáris lőszert (beleértve az atomaknákat), a hadműveleti-harcászati és, harcászati rakétákat, az atomtüzérséget, a csapásmérő harcászati légierő nukleáris eszközöket hordozó repülőgépeit, valamint a nukleáris töltetekkel felszerelt légvédelmi komplexumokat. Az ülésen képviselt államok teljes mértékben támogatják Lengyelországnak a közép-európai* fegyverzetleépítésről és bízalomerősítésről előterjesztett tervét. © A leszerelési intézkedések megvalósítását a tartalmuknak megfelelő, a helyszíni ellenőrzést is magában fo'glaló, hatékony ellenőrzési rendszer szavatolná. A hagyományos fegyverzet terén a csökkentés ellenőrzésén túl megfigyelés alá esne a csökkentés után megmaradó csapatok katonai tevékenysége is. O Áttekintették a bécsi utótalálkozó menetét és megállapították, hogy a találkozó a kölcsönösen elfogadható megállapodások kidolgozásának felelősségteljes szakaszéba lépett. A berlini ülés résztvevői egyetértettek abban, hogy Európában a szilárd békét és a jószomszédi kapcsolatokat csak a földrészen kialakult területi-politikai realitások tiszteletben tartásával lehet biztosítani. O A Varsói Szerződés tagállamai készek valamennyi állammal* közösen keresni a kölcsönösen előnyös gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés további fejlesztésének útjait. A Varsói Szerződés tagállamai humanitárius területen síkraszállnak a széles körű effvüttműködésért. O Az ülésen képviselt államok megerősítik azt az elhatározásukat, hogy a nemzetközi béke és biztonság átumCsAK rövi AZ IDEOLÓGIAI, de még a politikai nézeteltéréseknek is háttérbe kell szorulniuk* ha az egész emberiség közös sorsáról, a túlélésről és az összemberi érdekekről van szó — hangsúlyozta Mihail Gorbacsov, az SZKR KB főtitkára a Nemzetközi Qrvo£: mozgalom a Nukleáris Hábó- rú Megelőzéséért elnevezésű mozgalom VII. kongresszusához intézett üzenetében. Á szovjet vezető üdvözletét Ana- tolij Dobrinyin, az SZKP KB titkára tolmácsolta a pénteki ünnepélyes kongresszusi megnyitón Moszkvában. ELHUNYT pénteken 85 éves korában Csaran Szingh egykori indiai miniszterelnök. Csaran Szingh 1879 júliusától 1980 januárjáig az Indira Gandhi Nemzeti Kongresszus (I), pártjával szemben álló Dzsanata- párti kormányt vezette. fogó, a katónai, a politikai, a gazdasági és a humanitárius területre egyaránt kiterjedő rendszerének létrehozására fognak törekedni. Az ülés résztvevői üdvözölték az ENSZ-ben e kérdésekről kezdett széles körű véleménycserét ® A Varsói Szerződés tagállamainak vezetői véleményt cseréltek a meglevő feszültséggócokról és konfliktusokról, megerősítették eltökéltségüket, hogy aktívan hozzájárulnak azok igazságos, politikai, tárgyalások útján történő rendezéséhez. Az ülés résztvevői üdvözölték az atomfegyvermentes övezet létrehozását a Csendesóceán déli részén. Kifejezték meggyőződésüket, hogy a nemzetközi biztonság érdekeit szolgálná a Koreai-félsziget békéjének megszilárdítása, valamennyi délkelet-ázsiai konfliktus és probléma politikai eszközökkel, és minden ország függetlenségének, szevurenitá- sának tiszteletben tartásával történő megoldása. Támogatásukról biztosították az afgán nemzeti megbékélés elérésére irányuló politikát, amelynek célja, hogy az Afganisztán körül kialakult helyzetet minél előbb, politikai úton. az ország belügyeibe való bármilyen beavatkozás beszüntetése. függetlenségének és szuverenitásának tiszteletben artása alapián rendezzék. Az ülés résztvevői teljes támogatásukról biztosították azokat az erőfeszítéseket, amelyek az igazságos politikai rendezésre irányulnak Közép- Amerikában. ' Az ülés résztvevői áttekintettek néhány világgazdasági kérdést, egyebek között a gyengén fejlettség felszámolásával, az új gazdasági világrend megteremtésével kapcsolatban. E kérdésekről dokumentumot fogadtak el, amelyet nyilvánosságra fognak hozni. © Az ülésen mélyreható véleménycserét folytattak a szövetséges szocialista államok közötti együttműködés fejlesztéséről. Kedvezően értékelték a külügyminiszteri bizottság és a honvédelmi miniszteri bizottság által a PTT budapesti ülése óta eltelt időben végzett munkát és meghatározták további feladataikat. Döntés született a Varsói Szerződés tagállamainak képviselőiből álló, sokoldalú, a folyamatos kölcsönös tájékoztatást szolgáló csoport létrehozásáról. Határozatot hoztak arról is, hogy létrehozzák a Varsói Szerződés tagállamainak leszerelési kérdésekkel foglalkozó különlenes bizottságát. Ennek munkájában a külügyminisztériumok és a honvédelmi minisztériumok képviselői vesznek részt. A Politikai Tanácskozó Testület meghallgatta a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői főparancsnokának jelentését a parancsnokság által végzett gyakorlati munkáról és: határozatot hozott arról. Az ülés a barátság és az elvtársi együttműködés légkörében zaiiott le. Minden megvitatott kérdésben a nézetek azonossága nyilvánult meg. A tagálkmok katonai doktríná A Varsói Szerződés katonai doktrínájáról kiadott dokumentum egyebek mellett hangsúlyozza: A jelenlegi helyzetben egyre növekszik annak -jelentősége, hogy az államok és a katonai-politikai szövetségek — katonai doktrínáikban megtestesülő — katonai céljait és szándékait helyesen értelmezzék. Ennek tudatában, valamint annak szükségességéből kiindulva, hogy a háborút véglegesen ki kell iktatni az emberiség életéből, be kell szüntetni a fegyverkezési versenyt, ki kell küszöbölni a katonai erő alkalmazását, meg kell szilárdítani a békét és a biztonságot. meg kell ‘ valósítani uz általános és teljes leszerelést, a Varsói Szerződés tagállamai elhatározták: kifejtik katona! doktrínájuk elveit, amely a Varsói Szerződés tevékenységének alapját képezi, tükrözi a tagállamok és nemzeti katonái doktrínáik, védelmi jellegű katonapolitikai céljaink közösségét. I. A Varsói Szerződés katonai doktrínája, csakúgy mint valamennyi tagjáé, mind a hagyományos, mind a nukleáris háború megakadályozásának van alárendelve. A Varsói Szerződés tagállamai katonai doktrínája szigorúan védelmi jellegű. Abból indul ki, hogy a jelenlegi körülmények között, egyetlen vitás kérdés megoldása sem engedhető meg katonai úton. II. A Varsói Szerződés tagállamai katonai doktrínájuk védelmi jellegével teljes összhangban következetesen törekednek a következő fő célok elérésére: Először: a nukleáris fegyverek kifejlesztésének, gyártásának és tökéletesítésének beszüntetésére, fokozatos csökkentésére és szakaszos felszámolására irányuló első lépésként a nukleáris kísérletek mielőbbi általános és teljes betiltása, a fegyverkezési verseny világűrre való kiterjesztésének megakadályozása. Másodszor: a vegyi fegyverek és a tömegpusztító fegyverek más fajtáinak betiltása és megsemmisítése. Harmadszor: az európai fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet csökkentése olyan szintre, amely — a saját védelem biztosításán túl — egyik fél számára sem biztosítana váratlan támadáshoz, és általában támadó hadműveletekhez szükséges eszközöket. Negyedszer: valamennyi leszerelési intézkedés szigorú ellenőrzése nemzeti technikai eszközök és nemzetközi eljárások együttes alkalmazásával, beleértve megfelelő nemzetközi szervezetek létrehozását, katonai információk cseréjét és a helyszíni ellenőrzést. Ötödször: nukleáris- és ve- gyifegyv.er-mentes övezetek létrehozása Európa különböző térségeiben és a világ más területein, továbbá olyan övezetek kialakítása, amelyekre a fegyverzet csökkentett koncentrációja és a bizalom erősítése jellemző. Katonai bizalomerősítő intézkedések megvalósítása Európában a kölcsönösség alapján, megállapodások kötése ilyen intézkedésekről a világ más térségeit, valamint a tengereket és az óceánokat illetően. Hatodszor: a Varsói Szerződés tagállama: úgy vélik: nem természetes, hogy Európa továbbra is két egymással szembenálló katonai tömbre oszlik. Síkraszállnak az Északatlanti Szövetség és a Varsói Szerződés egyidejű feloszlatásáért és — első lépésként — azok katonai szervezeteinek felszámolásáért, végső soron egy átfogó nemzetközi biztonsági rendszer megteremtéséért. A Varsói Szerződés tagállamai konzultációkat javasolnak az Észak-atlanti Szövetség tagállamainak a két szövetség katonai doktrínáinak összehasonlítására, jellegük elemzésére, további fejlesztési irányuk közös áttekintésére, az évek alatt felgyülemlett kölcsönös gyanakvás és bizalmatlanság felszámolása, egymás szándékainak jobb megértése érdekében. A szerződés tagállamai javasolják, hogy e konzultációkat magas szintű szakértők, a két fél országai katonai szakértőinek részvételével folytassák. Készek már 1937-ben ilyen konzultációkat tartani. Azokra Varsóban vagy Brüsz- szelben, illetve a két városban felváltva kerülhetne sor
