Pest Megyei Hírlap, 1987. május (31. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-30 / 126. szám

1987. MÁJUS 39., SZOMBAT I MAGAZIN M iniszterelnök-helyettes, miniszterek,. vállalatvezetők, termelőszövetkezeti elnökök, föagronómusok, ága­zat- és melléküzemág-vezetők diplomáztak valaha az Gödöllői Agrártudományi Egyetemen. Ismerünk rang nélküli agronőmusokat, tanárokat, akik szintén beírták nevüket a mezőgazdaság szép történelmébe, szakmai tu­dásukkal nemcsak a gabonatermés átlagai nőttek sok­szorosára, korszerűsödött az állattenyésztés, hanem ál­taluk alakult át a falu képe, nyíltak ki a nagyvilágra a községek ablakai. Nem tudható, hogy az egyetem padjaiban ma ott ülők közül kinek a nevét veszi majd szárnyára a hír, kinek a munkája hoz új korszakot ismét egy-egy ágazatban. Ne­tán a rét-legelő gazdálkodásban, a fehérjedús takar- mánytermelésben, a biotechnológiában... Egészen bizo­nyos, hogy ők, a jövő agrármérnökei ott ülnek: 1400 ma­gyar között kétszáz külföldi diák... Az azonban ma is tudható, hogy az egyetem nemcsak a szakmai ismeretek terjesztésében, hanem nevelési módszerei alapján is hírnevet szerzett. A világnézeti ne­velés, a tanárok és a diákok kapcsolata — kétségtelenül — sok más egyetem színvonala fölött áll. Miben rejlik ennek az oka? Milyen eszközzel, mód­szerrel közelítenek a professzorok, docensek, adjunktu­sok, tanársegédek, a párt- és a KISZ-szervezetek a diá­kokhoz? — kérdeztük egy kerekasztal-beszélgetés során, amelyet ennek megválaszolására hívott össze szerkesz­tőségünk. A kérdésekre dr. Bíró Ferenc professzor, a me­gyei párt-végrehajtóbizottság tagja, az egyetem rektora; Flőrisné dr. Sípos Ida, egyetemi docens, az egyetem párt- bizottságának titkára; dr. Pethő György professzor, rek- torheiyettes. a közgazdasági tudományok kandidátusa, a politikai gazdaságtan tanszék vezetője, valamint dr. Ag- jod József professzor, a filozófiai tudományok kandidátu­sa, a filozófiai- és tudományos szocializmus tanszék ve­zetője válaszolt. Szerkesztőségünket Sági Agnes képviselte. A tévedés is jobb, mint a némaság Kerekasztal-beszélgetés a Güdsüéi Agrártudományi Egyetemen DR. BÍRÓ FERENC: Ma­gunk is érezzük, látjuk az ok­tatás, nevelés sikerét, mégis óvnánk önt a szokásos tév­hittől, miszerint a szomszéd rétje mindig zöldebb... Az egyetemi élet, hangulat Gödöl­lőn sem egysíkú. Leegyszerűsí­tenénk — ha így vélekednénk — azt a küzdelmet, amit egy- egy diák megnyeréséért foly­tatunk. Lekicsinyelnénk azt a sokféle polémiát, amit nap­jaink súlyos kérdései váltanak ki. Itt is összetett, bonyolult dolog a világnézeti nevelés. Budapest közelségének hatását érezzük, a kollégiumban élők nincsenek fallal körülbástyáz­va a külvilágtól. Járnak- hozzánk más-,intéz­ményekből is egyetemisták, a mieínkei is meghívják; .sok a közös rendezvény. Az agrár­egyetem jellegénél- fogva amúgy-is. „fiús” iskola. Ha a hallgatok szórakozni akarnak, akkor a Ho Si Minh Tanár­képző Főiskoláról, a Kertészeti Egyetemről, vagy Jászberény­ből vendégeket kell hívniuk, különben unalomba fulladná­nak az ilyen események. A ta­lálkozók természetesen újabb hatások forrásai. Tapasztalataik szerint je- lent-é a világnézet formá­lása közben valamilyen kü­lönbséget, hogy a hallgatók többsége vidékről kerül eb­be a közösségbe? DR. BÍRÓ FERENC: Bizo­nyára befolyásoló tényező, hogy a mi hallgatóink zöme vidékről kéri hozzánk a fel­vételét. Fizikai dolgozók gyer­mekei, más a küzdés, a munka jelentősége náluk, mint eset­leg a társadalmi tagozódás más közegében. Azok, akik a fővárosból járnak ki, vagy a kollégium zárt világában ké­szülnek vizsgáikra — jól bele­illeszkednek a közösségbe, el­fogadják a választott vezetők szavát is. Mindemellett természetes, hogy a sikerek fő oka az évti­zedek óta átgondolt, követke­zetes világnézeti nevelés. Va­lamennyi tanszék tanári kara közvetlen kapcsolatot épített ki a diáksággal. Ezt segítik elmélyíteni a tanszéki össze­kötők. Ők ott vannak a tan­széki értekezleteken, tőlük is érfésülnek a tanárok arról: mi foglalkoztatja a hallgatókat, gondjaik nem ismeretlenek előttünk. A marxizmus—leninízmus oktatására épp olyan figyel­met fordítunk — ha szükséges még többet 'L-, mint bármely szaktantárgyra. A nevelés fő tere azonban a kollégium, hi­szen a szülőktől, barátoktól, a lakóhelyi KlSZ-szervezetek- től távol élnek a fiatalok, az egyetem kötelessége pótolni az előbbiek szerepét. Célunkat több síkon köze­lítjük. Nagy teret engedünk a diákság öntevékenységének: amit lehet, rájuk bízunk. Ez nemcsak önállóságot jelent, hanem felelősségvállalást is. Mi ettől nem akarjuk megkí­mélni a hallgatókat akkor sem, ha ez többletterhet ró Tehát mégis elégedettség. rájuk. Valamennyiüket be­vonjuk a munkába és ez ész­revétlenül segít a jó kapcsolat megteremtésében. Ez pedig annyit jelent, hogy a közös szekeret egyfeíé húzzuk. jogos az FLÓRISNE DR. SÍPOS IDA: Nem. Azért nem vagyunk túl­zottan elégedettek. Legfeljebb csak akkor, ha más hasonló intézményben tapasztalt szám­szerű adatokhoz, kedvezőt­len jelenséghez hasonlítjuk. Ha azonban önmagunk vi­szonyaihoz, önmagunk fejlő­déséhez mérjük saját eredmé­nyeinket, akkor békétlenke- dünk. Lehetne több pártta­gjuk, különösen a hallgatók között ékAéhetiíe^népésebb a KISZ áktívahálózata is. A hallgatók' kozul 86-áfl' tagjai a pártnak. A 312 tanár közül mintegy ötven százalék tagja az MSZMP-nek. Bevallhatjuk: különösen az utóbbi időben nehezebb meggyőzni egy-egy diákot, hogy jöjjön közénk, le­gyen párttag. Igaz, hogy a tanárok és a diákok jó partneri Viszonyt alakítottak ki, de igaz az is, hogy a különböző kedvező vagy kedvezőtlen politikai ha­tások ide is elérnek, vitákat váltanak ki. Szerencsére — persze ez nem szerencse, ha­nem tudatos cselekvés ered­ménye —, mindenki őszintén kitárulkozhat. Sokfelé halljuk a panaszt: válságban van a KISZ. A gödöllői egyetemen szó sincs ilyen válságról! S az is természetes, hogy a fel-fel­hangzó demagógiát, irreális követelést ők maguk utasítják vissza. % Alátámaszthatná ezt pél- í dákkal? FLÓRISNE DR. SÍPOS IDA: Amikor megjelent az oktatási törvény, nem vártak felkérés­re, ösztönzésre, a fiatalok azonnal rákapcsoltak. Ismer­tették az oktatási törvényt és saját viszonyaikra adaptálták. Javaslatot készítettek, mit le­hetne a tanmenetben korsze­rűsíteni. Használható volt a tervezet, éltünk vele. így csök­kent heti négy órával a köte­lező elfoglaltság. önállóan alkották meg a kollégiumi szabályzatot is. Vé­leményt mondtak az oktatás­ról is. Ezen a beadványukon sem kellett ahhoz változtatni, hogy használni tudjuk. Bevált gyakorlat már itt Gödöllőn, hogy a sokszorosításra váró jegyzeteket véleményeztetjük a hallgatókkal: elég közérhető-e a tananyag, jól használható-e? DR. AGGOD JÓZSEF: Köz­bevetem, hogy amikor a Mű­velődési Minisztériumnak je­lentést készítettünk, mellékel­tük a hallgatók véleményét is a tanulmányi munkáról. A minisztérium is elégedett volt vele. Volt olyan adjunktus, akinek egy évre — hallgatói vélemény alapján — halasztot­ták el a kinevezését, jj A sok példából levonhat- \ juk a következtetést, a Gö- \ döllői Agrártudományi £ Egyetemen felnőttnek érez- £ hetik magukat a diákok. DR. BÍRÓ FERENC: így van. A kollégiumi önkormány­zati szerv segítségével döntünk a felvételekről: ki kerülhet a közösségbe. Ök irányítják a hallgatók otthonának egész tevékenységét. Jobb így, mintha a függetlenített appa­rátus avatkozna dolgaikba. A 44—48 nevelőtanár feladata sem pusztán a rideg ellenőr­zés, éppen mert nem függetle­nítettek, többet foglalkozhat­nak saját „fő” munkájukkal. 4 Hallhatnánk valamilyen ^ témáról, módszerről, amit ^ másutt nem találhatnánk £ meg, csak a GATE sajátja? DR. BÍRÓ FERENC: Tizen­hét megyei diákklubot alakí- tottunk. Ezeknek áz a lénye­gük, hogy a diákok tanulmé- nyáik befejeztélg 'szoros' kap­csolatot tartanak saját küldő megyéjükkel. Termékbemutatókat rendez­nek, képzőművészeti alkotáso­kat állítanak ki szűkebb pát­riájuk kincseiből. Rendszere­sen meghívják látogatóba a megye vezetőit. Nagyszerű dolog, hogy azoktól kérhetnek választ kérdéseikre, akikre fel­néznek, akik korábban elérhe­tetlen távolságban voltak tő­lük —, legalábbis azt hitték. Vitatkozhatnak is vezetőikkel és mikorra majd hazatérnek leendő munkahelyükre, már most tudják: nagyon várják őket, szükség lesz tudásukra. Óriási hatása van ennek. Ez például egyedülálló kezdemé­nyezés az országban. Képzelje csak el, amikor eljön dr. Ro­many Pál, a Bács-Kiskun me­gyei pártbizottság első titkára, vagy tiszteletbeli Heves me­gyei tagnak választották Fa­luvégi Lajost, aki akkor még miniszterelnök-helyettes volt! Az ilyen találkozók haszno­sak a megyei vezetőknek is, nem lehet közömbös számukra sem a jövendő agrármérnökök fejlődése, gondolkodása. A külföldi diákok is részt vesznek ezeken a klubnapé kedve figyelik e kapcsolatok alakulását. Azután előfordul, hogy a külföldi hallgatók mu­tatják be saját nemzetük ha­gyományát. A szovjet diákok a legaktívabbak. DR. PETHÖ GYÖRGY: Mielőtt úgy tűnne, hogy gond­mentesen élünk, megjegyez­zük, hogy sósat törődünk azok gondolat- és érzésvilágával is, akik felelősek az egyetemisták neveléséért. Senki ne higgye, hogy a nehezedő gazdasági helyzet hatástalan marad a ta­nárokra. Egy-egy áremelés, az életszínvonalat érintő intézke­dés után veszélyben a kiegyen­súlyozott hangulat. A környező üzemekben, sokszor kevésbé kvalifikált dolgozó magasabb szinten élhet, mint az egyetem sokoldalúan képzett, egyébként megbecsült professzora. Sok beszélgetés témája az ország eladósodása, a fizetési mérleg egyensúlya. Tapasztaljuk, hogy a diákok közül sokan nem képesek megemészteni a vagyoni dif­ferenciálódást, különösen hihe­tetlen számukra, hogy nagy vagyonokat munkával lehet megszerezni. Igénylik a friss vérkeringést a gazdaságban, a bátrabb, a demokratikus cent­ralizmus mindkét oldalának alkalmazását. Dilemmáznak a tanárok és a hallgatók is. De mi ezt jónak tartjuk. Az len­ne a baj, ha hallgatnának. Azt azonban be kell látni, hogy a legnehezebb dolguk jelenleg a politikai tárgyak oktatóinak van. Sok mindent át kell érté­kelnünk, amit eddig tanítot­tunk, hiszen az élet rácáfol egy-egy elfogadott tételünkre. Marx, Engels a klasszikus ka­pitalizmus tapasztalataiból vonta le következtetéseit, Le­ttin az új sápciálistá állam lét­rejötte hajnalán ítélte meg a halódó imperiálízittust'... tété­leiket tanítjuk, de az eszme terjesztésekor a mai világ sa­játosságait is láttatnunk kell. DR. AGGOD JÓZSEF: Er­ről Gorbacsov is beszélt. Ránk is értelmezhető. Akik a tudo­mányos szocializmussal fog­lalkoznak, akkor dolgoznak jól, ha elő tudják csalogatni a hallgatók bátortalan vélemé­nyét. A tudományos szocializ­mus nem egzakt tudomány. El kell tudni viselnünk a szélső­séges véleménymegnyilvánu­lásokat is, anélkül hogy meg­bélyegezné a tanár azt, aki fals hangot ütött meg. Érvek kellenek, felkészültség, meg­győződés ahhoz, hogy a vitat­kozók el is fogadják a vála­szokat. De az sem kétségbe­ejtő, ha a tanár némelykor bevallja: van amiben ő sem egészen biztos, önmaga is ke­resi a helyes választ. Nem sok hitele lenne annak a tanárnak, aki mindenkor, mindenre kész lelkesen megfelelni, nem mer önállóan gondolkodni. Milyen kérdésekről, megvá­laszolásra váró témákról fo­lyik vita? Mit jelent ma kom­munistának lenni? A szocia­lista erkölcs, a tulajdonviszo­nyok dilemmái, az értékrendek kon, csodálkozva, olykor irigy- változása, a szocializmus ké­pe ma. i ü a közelmúlt törté­nelme is foglalkoztatja az if­júságot. Vagy: miként erősöd­hetne a demokratizmus és egyáltalán: tisztázni a demok­ratizmus fogalmát. Eloszlatni azt a tévhitet, hogy az a de­mokrácia, ha „nekem” van igazam, de ha vitatkoznak „velem”, akkor türelmetlenné, elutasítóvá válók.,, Nem csak az a demokrácia, ha nekem tetszik valami... a demokrá­cia nem jelenthet anarchiát sem. A politikai intézményrend­szer — a felépítmény helye, szerepe is visszatérő téma a tanszékeken. A vitában olykor hamis hangok is hallatszanak: az állam jogairól, az irányítás hibáiról. Mostanában pedig az adórendszer tölti be a vitákat, valamint a készülő nyugdíj­rendelet. Hiába van messzi tá­volban tőlük a nyugdíjkorha­tár — családjuk valamely tag­ját mindenképp érinti. A jogot minden iskolán ta­nítani kellene — elképzelhe­tetlen zavarok vannak a fejek­ben ilyen kérdésekről, g Hogyan tudják helyes ^ mederbe terelni a vitákat, í hogy azok ne váljanak g parttalanná, öncélúvá? DR. AGGOD JÓZSEF: Ah­hoz, hogy nevelhessünk, ne csak oktassunk, tanítási mód­szereinket is meg kellett vál­toztatnunk. így például a me­chanikus íeleltetés helyett a mi tanszékünkön fórumokat tartunk: mondja el mindenki mit gondol egy-egy fontos kér­désről, így a szocializmusról, a háborúról és békéről, a nem­zetközi helyzetről. Máris bizto­sítottuk az élénk vitát. Ügy érzem, hogy a kihívá­sok tartják életben a tudo­mány fejlődését. Megtaláltuk a dialektikus materializmus alapján az ellentmondások mai értelmezését. Ne örök igazsá­gokból induljunk ki, hanem a belső vívódásból. Kész igaz­ságokkal úgysem szolgálha­tunk. Mai talajon kell áll­nunk, de nem ragadhatunk le a földhöz. Módszereink? Megemlíthet­jük a többi között a speciális kollégiumok működését, a tan­csoportos foglalkozásokat. A speciális kollégium „kötele­zően választható”. Ez azt je­lenti, hogy a megadott témák közül bárki szabadon választ­hatja magának a neki tetszőt, de valamit kötelező kiválasz­tani. Vallástörténetet? Etikát? Szociológiát? DR. PETHÖ GYÖRGY: Itt sincs másfajta ifjúság, mint bármelyik egyetemen. Akkor sincs így, ha gyerekeink más közegből érkeztek. Az azonban igaz, hogy az összes ellentmondás ellenére a való­ságkép egészségesebb, mint sok helyen. Kiegyensúlyozottabb családi környezetből indultak, s indíttatásuk a nehéz, embert próbára tevő munkán alapszik. Ezért van az, hogy itt is min­dent komolyan vesznek a fia­talok, még a játékos, vidám rendezvényeket is. Ők kérték: sportlétesítményünket éjfélig tartsuk nyitva —, későig hasz­nálják. Népes a kollégium kondicionálóterme is. FLÓRISNE DR. SÍPOS IDA: A többi egyetemhez képest az is sajátosságunk, hogy egyedül az országban itt egy hallgatók­ból verbuválódott munkásör- raj is van, akik idősebb elv­társakkal, tanáraikkal, dolgo­zókkal együtt jól megállják a helyüket. DR. BÍRÓ FERENC: Ősz­től — belső átszervezés alap­ján — megalakul a társada­lomtudományi kar. Vezetés- elméletet, társadalmi tudo­mányt, mezőgazdasági jogot, nyelvet oktatunk majd. A társadalomtudományi kar megszervezését kö­rültekintő, széles körű vi­ta előzte meg. Tudomásom szerint egyeztettek a Mű­velődési, a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Mi­nisztériummal, valamint a Közgazdaságtudományi Egyetemmel. Mivel belső átszervezésről van sző, a helyi koordinációra is nagy gondot fordítottak. DR. BÍRÓ FERENC: Az egyetemi tanács megválasztot­ta a társadalomtudományi kar ideiglenes tanácskozó testüle­tét, amely több javaslatot tett az egyetemi tanácsnak, tartal­mi és szervezeti kérdésekre egyaránt. Az új kar megszervezése aá egész egyetemet érinti, s ez még a továbbiakban is sok feladatot jelent. Itt képezzük majd a vállalatgazdasági szak­területre az üzemmérnöki és mérnöki szintű szakembere­ket, itt folyik majd a tovább­képzés is, kutatókat is neve­lünk, Vállalatgazdasági és agrárközgazdasági ismereteket oktatunk;, az agrárökonómiai szakterületeken a kutatómun­ka koordinálása, a szaktanács- adás fejlesztése lesz a feladat; A többi között igyekszünk a gyakorlati igényeknek megfe­lelően összehangolni a kü­lönböző képzési szinteket, vagy említhetem az agrárpedagó­gusok képzését és az ehhez kapcsolódó tudományterületek kutatását, s megoldjuk a poszt­graduális képzést is. Az utób­bi célja a már diplomát szer­zett mérnököknek termelési gyakorlatukra épülő tovább­képzése a mezőgazdasági vál­lalatok irányítási, fejlesztési, elemzési, szervezési és forgal­mazási feladatainak ellátására. Mindez, amit mondottam, csak része a tervezetnek; de így is érzékelhető; milyen je­lentős szerepe lesz az új kar­nak az egyetem életében. Sok mindenről beszélhettünk volna még. De az elhangzottak alapján is összekötheti sze­menként a láncot, mert a szakmai és a világnézeti okta­tás, nevelés nálunk nem válik, nem válhat szét. A láncszemek külön-külön is értékesek, de hosszú távon összekapcsolva, felfűzve adnak maradandó, a közösség számára használható, nélkülözhetetlen értéket. Vizsga előtti hajrá a kollégiumban Szeptemberben nyílik meg az egyetem legújabb létesítménye, (Barcza Zsolt felvételei;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom