Pest Megyei Hírlap, 1987. május (31. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-28 / 124. szám

1987. MÁJUS 28.. CSÜTÖRTÖK «vr _ . .««. I ul»/’ Országgyűlési bizottság tárgyalta A környezet védelméről Szerdán a Paksi Atomerő­műben tartotta ülését az Or­szággyűlés településfejlesztési és környezetvédelmi bizottsá­ga. A tanácskozáson Straub F. Brúnónak, a bizottság elnöké­nek vezetésével két témát vi­tattak meg: elsőként Tolna megye terület- és településfej­lesztésének hosszú távú fel­adatait tekintették át, majd az Országos Környezet- és Ter­mészetvédelmi Hivatal elnöké­nek az Országgyűlés nyári ülésszakára készült beszámoló­járól mondtak véleményt. Abrahám Kálmán államtit­kár, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal el­nöke szóbeli kiegészítőjében elmondta, hogy a környezet állapotának mérésére a ko­rábbinál jobb eszközök — ér­zékenyebb műszerek — állnak rendelkezésre, így a jövőben a szükséges védelmi intézkedé­sek is konkrétabbak és remél­hetőleg hatásosabbak lesznek. A beszámolóhoz több kép­viselő fűzött véleményt és ja­vaslatokat. Balogh László Pest megyei (29. vk. Szob) képvise­lő kérte, hogy egy-egy térség környezetvédelmi helyzetének megállapításához az eddiginél több és alaposabb vizsgálatot végezzenek. Kifogásolta, hogy esetenként indokolatlanul el­húzódnak sürgős intézkedések is, így például Pest megyében a tahitótfalui szennyvízelveze­tés megoldása, a fővárosban pedig a Ferihegyi repülőtér mellett lakók megóvása a zajártalomtól. A képviselők kérdéseire Ab­rahám Kálmán válaszolt. A tanácskozás után a bizottság tagjai megtekintették az atom­erőművet. Ismerkedés a honvédek életével Több segítséget várnak A társadalom szerezzen minél több valósághű ismeretet a magyar néphadseregben szolgálatot teljesítő kiskato- nák életéről! — ez a törekvés vezérelte azokat is, akik megszervezték a városi és városi jogú nagyközségi párt- bizottságok nőfelelőseinek tegnapi laktanyalátogatását Cegléden. Házigazdaként a ceglédi seregtestnél Tóth Sándor ezredes és Pintér László alezredes köszöntötte a látogatókat, köztük Nemes Istvánnét, a Pest megyei pártbizottság politikai munkatársát és Podmaniczki Ist­vánt, a ceglédi városi pártbizottság titkárát. A program elején a vendé­gek megtekintették a körletek egy részét, ahol katonás rend és tisztaság tanúskodott a fe­gyelemről; az étkezdét és a konyhát, ahol kiderült, hogy a honvédek ebédjén két, vacso­ráján nyolc menü is szerepelt; a közművelődési könyvtárat, amelyben húszezer kötet, het- vennégyféle folyóirat és napi­lapok állnak a katonák ren­delkezésére; a klubhelyisége­ket, ahol sporteszközök és já­tékok szolgálják a kikapcsoló­dást. A vendégeknek — talán mert három kivételével vala­mennyien nők voltak — ki­váltképp tetszett az étkezdé­ben a különasztal, azoknál azok a kiskatonák ülhettek, akik éppen születésnapjukat ünnepelték. Ebben a laktanyá­ban hetente két napon köszön­tik születési évfordulójukon a katonákat, s ilyenkor nemcsak a teríték különbözik ezen az asztalon a többiekétől, hanem emléklapot is kapnak, a pa­rancsnokok jókívánságaival. A parancsnokok elmondták, hogy a kiképzési feladatok tel­jesítése mellett milyen peda­gógiai, pszichológiai módsze­rekkel nevelik becsületes em­berekké még azokat is, akik bevonulásuk előtt már összeüt­közésbe kerültek a törvénnyel. Sokszor azok a — főleg italo- zási — szokások okozzák a leg­több gondot, amelyeket a fia­talok otthonról hoznak maguk­kal. Megdöbbentő, hogy néme­lyik szülő milyen trükkökkel próbálja meg bejuttatni fiá­nak a szeszes italt még a lak­tanyába is, noha ezzel sokat árt gyermekének. A katonai eskü után a pa­rancsnokok szülői értekezletet tartanak, hogy az apák, anyák szavaiból is jobban megismer­hessék, aztán eredményeseb­ben nevelhessék a rájuk bí­zott újoncokat. Sajnos ezekre az összejövetelekre nem min­den szülő megy el, de hasznuk ennek ellenére mérhető ered­ményekben mutatkozik. Társadalmunkban még ma is gyakori jelenség, hogy a ne­hezen kezelhető fiatalokat az­zal próbálják rémisztgetni: na, majd a katonaságnál móresre tanítanak téged! Ennek a fe­nyegetésnek azonban valójá­ban semmiféle reális alapja sincs. A tisztek hetven száza­léka már diplomás ember, s a durvaságot nemcsak hogy nem alkalmazzák, hanem hivatalból üldözik is. Ez utóbbira szük­ség is van, mert a sorkatonák között még . ma is^ előfordul az egymással szemben alkalma­zott kitolás, testi és lelki erő- szakk, de az elöljárók azonnal megtorolják, ha tudomásukra jut az ilyen cselekmény. A katonák magatartásával nem a laktanyán belül, hanem azon kívül van több probléma — mondották a parancsnokok. A szülők a jelenleginél többet tehetnének azért, hogy az el­távozásra, szabadságra menő honvédek ne a szeszfogyasz­tásban véljék megtalálni a ki- kapcsolódást, mert ez olykor szomorú következményekhez vezet. A nőmozgalom jelen lévő ak­tivistái tehát ahhoz kaptak a laktkanyalátogatás alkalmával ösztönzést, hogy lakóhelyükön a szülőket, a fiatalok egész környezetét úgy próbálják be­folyásolni; a honvédelmi köte­lességüket teljesítők nevelésé­hez adjanak több segítséget. Cseri Sándor Mozgósítsuk új cselekvésre a párttagságot Berecz János látogatása Szigetszentmiklóson gyár nélkül számolva 6,5 mil­liárd forint a termelési érté­kük. Mindez nem jelenti, hogy gond nélkül élnek, ők is küsz­ködnek, de sem a mérleg­hiány, sem hasonló más nem sújtja a vállalatokat, tsz-eket. A városban tett rövid séta, a munkáslakótelepek régi és újabb részei, illetve a hagyo­mányos településrész szemlé­letesen bizonyította a váro­siasodást. Korszerű ABC-áru- házakkal, szolgáltató üzemek­kel gyarapodik a város és a környéke. Berecz János Tökölön meg­tekintette o fiatalkorúak bör­tönét. A tiszta, rendezett, kór­házzal és kulturális részlegek­kel ellátott intézményben kü­lönösen két dolog keltette fel (Folytatás az 1. oldalról.) venni. Szükséges is a nagyobb összefogás, a sorok egysége­sebbre zárása, hiszen a követ­kező szigorú intézkedéseket el is kell majd fogadtatni a dol­gozókkal. A mi érveinknek kell olyan erőseknek lenniök, hogy kövessenek bennünket a tömegek — mondotta. — Nem lesz egyszerű, ha megszűnnek gazdaságtalanul működő válla­latok, átcsoportosításra kerül­nek egyes munkahelyeken a munkavállalók, s az életszín­vonal sem emelkedhet átme­netileg. | Az aktívaülés részvevői meg­jegyzéseikkel, kérdéseikkel ép­pen ezeket a gondolatokat erősítették: szűnjön meg a pár­huzamosság az ügyek intézésé­nél, de aki jogosult az intéz­kedésekre, az a maga poszt­ján személyesen is feleljen munkájáért. Ha a helyzet ala­kulása miatt néhány korábban elhatározott programunkon változtatni is kell, pontosan, körülhatároltan, átgondoltan tegyük, hogy mindenki moz­gósításával végre előbbre­jussunk és ez a folyamat mi­nél kevesebb fájdalommal, megpróbáltatással járjon. A város fejlődik Áfész-ek kistermelőinek Érdekvédelmi szervezete Az áfészek-kel szerződéses kapcsolatot tartó mezőgazda- sági kistermelők és a szakcso­portok tagjainak támogatására érdekvédelmi szervezet alakult a Szövoszban. A Fogyasz­tási Szövetkezetek Országos Tanácsa mellett működő bi­zottság létrehozást a Szövosz X. kongresszusán határozták el. A 31 tagú testület a zöld­ség-, gyümölcs-, dísznövény- és oltványtermelők, továbbá kisállattenyésztők, méhészek és sertéstenyésztők érdekkép­viseletét látja el. A testület feladata még a kistermelők gazdálkodási feltételeinek ja­vítása, s a munkájukat akadá­lyozó gondok enyhítése. A bizottság első ülésén el­határozták, hogy kísérletkép­pen olyan termelési rendszere­ket hoznak létre, amelynek tagjai lehetnek a kistermelők, továbbá az áfész-ek és a fo­gyasztási szövetkezetek által összefogott szakcsoportok. Az egyik áfész szervezésében ala. kult meg az első ilyen ubor­katermelői rendszer, amely­ben nemcsak a termelést, ha­nem a termény értékesítését és idővel esetleg a feldolgozását is közösen végzik el. Hasonló, vertikális rendszerű gazdálko­dó szervezetet másutt spárga, bogyósgyümölcsűek és egyéb kertészeti növények termelé­sére hoznak létre áfész-ek. Az érdekvédelmi szervezet sürgeti a szakcsoportok tevé­kenységét nehezítő intézkedé­sek módosítását. így például azt javasolják, hogy vásárol­hassanak az árujuk fuvarozá­sához gépkocsit — amire je­lenleg nincsen lehetőségük —, s ne legyen akadálya annak, hogy a magánfuvarozókkal szállíttathassák el termésüket. Az aktívaülés résztvevői a Központi Bizottság titkárát hallgatják Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra tegnap Szigetszentmiklósra látogatott. Nagy Sándornénak, az MSZMP Pest Megyei Bi­zottsága titkárának és dr. No- vák Bélának, a Csepel Autó­gyár nyugalmazott vezérigaz­gatójának, a Pest megyei vá­lasztókerület országgyűlési képviselőjének társaságában. A 65 ezer — az ideiglenesen ott lakókkal együtt 80 ezer — lelket számoló körzet központ­jában Nagy Józsefné, a városi pártbizottság első titkára, va­lamint Pongrácz Gábor, Szi­getszentmiklós tanácselnöke, valamint a pártbizottság és- a tanács több vezető munkatár­sa fogadta. A pártbizottság első titká­ra összefogott, tartalmas be­számolójában hű képet vázolt fel a város és körzete életé­ről, fejlődő és eredményesen dolgozó iparáról, virágzó me­zőgazdaságáról. Mint mondot­ta, az 1984 óta városi joggal rendelkező, majd 1986-ban vá­rossá nyilvánított Szigetszent- miklós fejlődése egyenes vo­nalú. Saját erőből óvodákat, iskolákat építettek, bővítettek, igaz azonban, hogy még ma is két műszakban oktatnak, de legalább nem fenyeget a há­rom műszak bevezetésének ré­me. A lakosság szívesen vál­lalja a fejlesztés reá eső ter­heit: most a többi között a víz-, a gázvezeték-fejlesztés van napirenden, valamint a crossbar telefonhálózat bőví­tése. Többször hangzott el a nap folyamán, hogy dr. Novák Béla, választott képviselőjük segítsége, állandó támogatása nélkül nem érhettek volna el annyi sikert. Természetesen a továbbiakban is számítanak rá a középiskola építésénél, a meglévő iskola nyolc tante­remmel való bővítésénél, s nélküle a szakorvosi rendelő- intézet igények szerinti fej­lesztése sem képzelhető el. Gazdaságaik — mintegy harminc egység működik e térségben a kiszövetkezetek­kel együtt :— vállalják a dol­gozók biztos megélhetését, s nincs félnivalójuk a jövőben sem. A Csepel Autógyár, a Pestvidéki Gépgyár, a SZIMFI. a Terminál, a Texgráf, a sütőipari vállalat és a többi üzem állja az idők próbáját. figyelmét: a munkahelyek biz­tosítása, a börtönlakók hasz­nos, értelmes foglalkoztatása, valamint az iskola, ahol meg­kísérlik pótolni a fiatalkorú elítéltek rendkívül hiányos ál­talános műveltségbeli ismeret- anyagát. Egy matematikaórát is meghallgatott, ahol küsz­ködve a feladattal a gyere­kek mégiscsak megoldották, amit vártak tőlük. Sajnos — mint dr. Nagy Ti­bor, a Büntetésvégrehajtás országos 'parancsnoka, Vincze Tamás, a Fiatalkorúak Börtö­ne és Fogháza igazgatója és Rabecz János, a Büntetésvég­rehajtási Intézet pártvezetősé­gének titkára elmondotta — nőtt az utóbbi időben a fiatal­korú bűnözők száma. Közülük többen az általános iskolát sem fejezték be, szakma nél­küli, alacsony szintű gyermek­emberekkel foglalkoznak. A Csepel Autógyárban — dr. Novák Béla akkori vezérigaz­gató támogatásával.— sikerült olyan üzemeket kialakítani, ahol szakmára okíthatják a börtön lakóit, legalábbis be­tanított munkásként távozhat­nak a büntetés letöltése után. A FÉG is jó kapcsolatot épí­tett ki az intézménnyel, mun­kaalkalmat teremtettek szá­mukra. Jövő héten kezdődik a Kender és Jutagyárral kötött szerződés alapján a munka. Ugyanakkor az is tény, hogy sok elítéltnek nincs elfoglalt­sága, márpedig a munkánál jobban semmi nem nevelheti az embert. Arról is beszámol­tak, hogy a gazdasági szabá­lyozók hatására, ha a vállala­toknak le kell építeniük a létszámot — bármennyire ért­hető lenne is —, beláthatatlan következményekkel járna, ha az az intézet lakóit sújtaná. Televízió, könyvtárhelyiség, sok könyvvel, folyóiratok, na­pilapok, sportlehetőség bizto­sítja, hogy a kallódó, a perifé­riára jutott emberkék vissza­találjanak a társadalom egész­séges közegébe... Érvet érvre A látogatás — az aktívaülést megelőzően — a szigetszent- miklósi költségvetési üzemben ért véget. Abban a kollektí­vában, amely nehéz feladatát úgy tudja kezdeményezéseivel, kockázatvállalásaival teljesíte­ni, hogy működése hasznot hoz a vállalatnak. Szilasi László üzemvezető és Noszka Józsefné, a pártalapszervezet titkára fényképeket is muta­tott: stéggel együtt épített kis bungalóról, áruspavilonról... Az előbbit Tengizbe is szállít­ják, nemcsak hazai viszonyok között hasznosítják. Bármilyen program is sze­repelt a látogatás néhány órá­jában, a beszélgetés ismételten u napi politikai dolgainkra te­relődött. így történhetett, hogy a jó hangulatú aktívaértekez­let után, szűkebb körben még estébe nyúlóan is érv érvet kö­vetett. Horváth József, a Cse­pel Autógyár dolgozója, az MSZMP KB tagja, Tavaszi József, a Pestvidéki Gépgyár dolgozója, a megyei párt-vég­rehajtóbizottság tagja is csat­lakozott a beszélgetéshez, tol­mácsolva gyári környezetük hangulatát, véleményét, több oldalról közelítve ugyanazt a lényeget: sürgős cselekvésre van szükség, pontos irány­meghatározásra. A végrehajtás fenn és lenn egyaránt szilárd elkötelezettséget, egységet és nem utolsósorban bizalmat kö­vetel. S. A. Erős gazdaságok A mezőgazdasági üzemek: a Duna, a Szigetfő Tsz, a Kerté­szeti Egyetem Tangazdasága, a Halinno — valamennyi jól jövedelmez. A Csepel Autó­Marosvölgyi Györgyné százados a biológiai tantermet mutatja be.'(Erdősi Ágnes felvételei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom