Pest Megyei Hírlap, 1987. május (31. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-28 / 124. szám

2 1987. MÁJUS 28., CSÜTÖRTÖK Befejeződtek a tárgyalások Gorbacsov elutazott Bukarestből Mihail Gorbacsov, a?. SZKP KB főtitkára szerdán befejez­te romániai hivatalos baráti látogatását és a kora délutáni órákban elutazott Bukarest­ből. Az otopeni repülőtéren Mi­hail Gorbacsovot, feleségét, Raisza Gorbacsovát, és Va- gyim Medvegyevet, az SZKP KB titkárát Nicola e Ceauses- cu, az RKP főtitkára, Romá­nia köztársasági elnöke és fe­lesége, Elena Ceausescu, vala­mint számos román vezető sze­mélyiség búcsúztatta. Mihail Gorbacsov szerda délelőtt zárómegbeszélést tar­tott vendéglátójával, Nicolae Ceausescuval. Ezután városné­zésen vett részt, amelynek so­rán megtekintette a román fő­város néhány történelmi és építészeti nevezetességét, fel­keresett egy lakótelepet, vala­mint több új bukaresti épít­kezést. Szerdán Bukarestben közös közleményt adtak ki Mihail Gorbacsov Romániában tett hivatalos, baráti látogatásáról. A szovjet vezető és Nicolae Ceausescu tájékoztatta egy­mást az országaikban folyó szocialista építés időszerű kér­déseiről Részletesen megvitat­ták a kétoldalú kapcsolatok, helyzetét, fejlesztésük lehető­ségeit, és áttekintették a nem­zetközi élet főbb problémáit, s a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom fejlődésének kérdéseit — állapítja meg egyebek mellett a közlemény. Mihail Gorbacsov szovjet­unióbeli hivatalos látogatásra hívta meg Nicolae Ceauses- cut. Véget ért a brüsszeli NATO-ülés Marad a nukleáris stratégia? A NATO elégedetten nyug­tázza ugyan a szovjet—ameri­kai megállapodás lehetőségét, de leszögezi: stratégiájához továbbra is elengedhetetlennek tartja a nukleáris fegyvereket. A NATO hadügyi tervező csoportja — amely a tagorszá­gok (Franciaország és Izland kivételével) hadügyminiszte­reit tömöríti — szerdán befe­jezte tanácskozását Brüsszel­ben. A kiadott közlemény sze­rint a miniszterek „örömmel állapították meg, hogy megja­vultak a szovjet—amerikai megállapodás lehetőségei” a nukleáris rakéták visszavoná­sára, s hozzáfűzik, hogy kívá­natosnak tartanának egy meg­állapodást a hagyományos fegyverzet csökkentéséről és a vegyi fegyverek betiltásáról is. A közlemény nagy nyoma­tékkai leszögezi azt is, hogy a NATO katonai doktrínájának megvalósítására a hádügymi- niszterek „nem lát,nak más le­hetőséget, mint a nukleáris és a hagyományos fegyverek kombinált alkalmazását, mivel mindkettő egyaránt szükséges a NATO védelméhez”. A do­kumentum indokként ezúttal is a Szovjetunió és a Varsói Szerződés növekvő katonai erejére hivatkozik. A közlemény elengedhetet­lennek tartja a NATO hagyo­mányos fegyverzete nagyará­nyú fejlesztését és figyelmez­teti a tagországokat: a NATO határozata értelmében évi leg­alább három százalékkal emel­niük kell katonai költségveté­süket. Lord Carrington főtitkár és Caspar Weinberger amerikai hadügyminiszter sajtókonfe­rencián elmondta, hogy a ta­nácskozáson bírálat érte azo­kat a tagországokat, amelyek nem növelik katonai költség- vetésüket a NATO által előírt évi három százalékkal. (A bel­ga lapok ezzel kapcsolatban szerdán azt írták: Belgium szolgáltatta a legrosszabb pél­dát azzal, hogy az NSZK-ban állomásozó hadtestének NIKE típusú légvédelmi rakétáit le­szereli, de bejelentette, hogy nincs pénze ezek pótlására megvásárolni az amerikai Pat­riot rakétákat.) A Lityeraturnaja Gczeta cikke A gazdasági átalakítás emberi tényezői Az átalakítás emberi ténye­zőinek mozgósítása érdekében elengedhetetlen a munka sze­rinti elosztás differenciálása, az, hogy mindenki személye­sen érdekelt legyen munkája eredményében — írja a Litye- raturnaja Gazeta legfrissebb számában Gennagyij Batigin, a „Szociologicseszkije Isszle- dovanyija” (Szociológiai Ku­tatások) című lap főszerkesz­tő-helyettese. — A társada­lomnak biztosítania kell an­nak lehetőségét, hogy minden­ki maximális erőkifejezéssel dolgozhasson és ezért igazsá­gos bérezésben részesüljön. A szerző a Szovjetunióban május 1-jétől törvényesen is engedélyezett magán-munka­tevékenység kapcsán vizsgálja azt a jelenséget, amelyet „til­tásmániának” nevezett el. En­nek lényege, hogy amint a személyes érdekeltség kerülne előtérbe a bérezésnél, azonnal tiltó piros zászlócskákkal fog­ják körül a bérezést. A harcot más irányba kell folytatni. Nem szabad megbé­kélni például azzal a helyzet­tel, amikor szorgalmas, jól dolgozó, kiváló szaktudású, sőt tehetséges emberek nem­Reagan interjúja a Le figarónak Alaptalan párizsi aggodalmak Ronald Reagan nyilatkoza­tot adott a francia Le Figaró­nak, s elmondta, hogy az év vége előtt számít egy ameri­kai csúcstalálkozóra Mihail Gorbacsovval, a Perzsa-öböl­ben nem tart szélesebb körű konfliktus kirobbanásától, a dollár visszanyerte valós árfo­lyamát — ő maga pedig a lelkierőt ahhoz, hogy kitöltse elnöki idejét az Irangate-bot- rány ellenére. Az elnök reményét fejezte ki, hogy még ebben az évben újabb csúcstalálkozója jön lét­re Gorbacsovval. Az ehhez CÉLPONTOK Az amerikai katonai vezetés már kijelölte azokat a potenciá­lis iráni célpontokat, amelyeket az Egyesült Államok megtá­madna abban az esetben, ha Irán támadást intézne a Per­zsa (Arab)-öbölben cirkáló ame- irkai hadihajók vagy az álta­luk kísért kuvaiti és amerikai teherszállító hajók ellen. Az ABC televíziós hálózat kedd esti jelentése szerint a java­solt célpontok között minde­nekelőtt Iránnak a Hormuzi- szoros partja mentén telepített rakétaütegei, a Bandar Ab- basz-i haditengerészeti támasz­pont, valamint az öböl térségé­ben lévő Iráni katonai repülő­terek szerepelnek. Végleges döntés azonban még nincs, s egyelőre nem határozták meg pontosan, milyen erőket al­kalmazzanak jelenleg az öböl­ben. Tegnap történT TuHnmanvne lllpC az Országos Tervhivatal tervgaz- I UUUilldliyUd Ulco dasági tudományos tanácsa Ma­róthy László miniszterelnök-helyettesnek, a tanács elnökének vezetésével szerdán ülést tartott. Az egész napos vitaülésen a testület áttekintette és értékelte a Központi Bizottság kezde­ményezése alapján készült gazdasági-társadalmi kibontakozá­si program feltétel-, cél- és eszközrendszerére vonatkozó el­gondolásokat, A vitában elhangzott javaslatokat az érdekelt kormányszervek a kibontakozási program továbbfejlesztési munkálataiban hasznosítják. Szudáni vendég A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására szerdán hazánkba érkezett Mohamed Ibrahim Nugud, a Szu­dáni Kommunista Párt KB főtitkára. Magyarországi tartóz­kodása során megbeszéléseket folytat majd az MSZMP kép­viselőivel a két párt együttműködéséről. A minisztériumok és az országos ha­A tűzvédelemről kenységét irányító vezetők szerdán értekezletet tartottak a Belügyminisztériumban. Héra Attila tűzoltó vezérőrnagy, a BM Tűzoltóság országos parancsnoka, a tűzvédelem javítását szolgáló márciusi kormányhatározat végrehajtásáról szólva el­mondta, hogy intézkedés készül a többi között a gazdálkodó szervek, az intézmények, a minisztériumok, az országos ha­táskörű szervek, valamint a tanácsok feladatainak meghatáro­zására, korszerűsítik a tűzvédelem felelősségi rendszerét, és megerősítik az állami tűzoltóság hatósági eszközrendszerét. Ennek megfelelően a jövőben még következetesebben lépnek fel a szabályszegőkkel szemben. vezető útról, a nukleáris le­szerelés kérdéseiről szólva igyekezett elhárítani a Nyu- gat-Európában, főleg Párizs­ban hallható aggodalmakat, hogy a kettős nullaváltozat atomfegyver-mentesítené Euró pát. „Úgy hiszem, messze va­gyunk attól, hogy a nyugati tömb elveszítse atomfegyve­reit. Ha a- közepes hatótávol­ságú rakétákon kívül a rö­vid hatótávolságúakat is ki­vonnánk Európából, akkor is maradna a nyugati tábornak még vagy négyezer robba­nótöltete. Harctéri fegyverek­ről, atomfegyvert hordozó bombázókról, atom-robbanó­fejes tengeralattjárókról van szó. Ez az egész arzenál az európai nemzetek biztonságát őrzi megállapodásainknak megfelelően. Az atomfegyver­mentesítés tehát igen távoli perspektíva. Ahhoz, hogy efelé is haladjunk, feltétlenül be kell vonni a tárgyalások körébe a hagyományos fegy­verzeteket.” Ami a legfontosabb helyi válságokat illeti, Reagan ke­reken kijelentette, hogy a Perzsa-öbölben nem számít a háború kiterjedésére. csak nem kapják meg a meg­felelő bért munkájukért, de bürokratikus akadályokon kell áttörniük. A fizetést mindenki igazságos jövedelemnek tartja, pedig a munkaidő egyharma- dát nem használják ki. Ez va­jon. nem munka nélkül szer­zett jövedelem? És hogyan le­het értékelni azokat a válla­latokat, amelyek 700 rubelért olyan televíziót gyártanak, amely percek alatt tönkre­megy? Az ilyen „doboz” tu­lajdonosa, aki a garanciális szervizek állandó vendégévé vált, bátran nevezheti a gyár­tók munka nélkül szerzett jö­vedelmének a kidobott pénzt. A fő ellenség a pazarlás, a kereslet és kínálat egyensú­lyának hiánya, hogy az embe­rek nem tudják megkeresni (és nem kapni) a pénzt — írja Batigin. A magán-munkatevékenység engedélyezésekor sok hivatal­nok abból indul ki, hogy ha nincs meghatározva az enge­dély ára, a pontos adó, vagyis ha nincs utasítás, akkor „meg van tiltva”. Az adópolitika sem hat ösztönzőleg. Havi het­ven rubelig adómentes a ma­gántevékenység, az évi 3000 rubeles bevételt 11,1 százalé­kos adó, a 4000-est 13,3 száza­lékos, a 6000-est 22,2 százalé­kos adó terheli, az e feletti keresmény 65 százalékát kell az államkasszába fizetni. A szerző rámutat, hogy Bo­risz Gosztyev pénzügyminisz­ter a Pravdának adott interjú­jában maga is szembeállította az „érdekeltséget” és „a tár­sadalmi igazságosság elvét”. Miközben jogilag engedélyez­ték a magántevékenységet, hi­vatali, bürokratikus sorompó­kat állítottak az útjába. Ha ez visszafogja a vállalkozó­kedvet, a társadalom nemcsak azokhoz a pénzekhez nem jut hozzá, amelyeket adók formá­jában megkapna, de megfoszt­ja magát a szolgáltatások és áruk lehetséges jelentős töme­gétől. Újratermelődik a hiány, s vele együtt a munka nélkül szerzett jövedelem. Ugyanak­kor elégedettek lehetünk, hogy időben megakadályoztuk egyes személyek vagy rétegek meg­gazdagodását. A szovjet társadalmi tudat­ban még az él, hogy sokat ke­resni szégyenletes. A ki'egyen- lítősdi szemlélete akadályozza a családi megbízatások elter­jedését a mezőgazdaságban, az önelszámoló brigádok működé­sét az iparban, az építőipar­ban és a közlekedésben — mu­tat rá végezetül a szerző. Július tizenegyedikén Előre hozott Ausztrál választások Bob Hawke ausztrál kor­mányfő szerdán bejelentette, hogy június ötödikén felosz­latják a szövetségi parlament két házát, és július 11-én vá­lasztásokat tartanak az ország, ban. A miniszterelnök, akinek megbízatása csak jövő április­ban jár le, azzal indokolta az idő előtti választások kiírását, hogy az ellenzék gátolja a gazdaság helyreállítására irá­nyuló törekvéseit. A kormányzó munkáspárt az 1984-ben tartott legutóbbi vá­lasztásokon a képviselőház 148 helye közül 82-t, a szenátus 76 helye közül 34-et nyert el. A legfrissebb közvélemény-ku­tatási adatok arról tanúskod­nak, hogy a munkáspárt je­lenleg biztosan megnyerné a választásokat, miután április­ban összekülönböztek egymás­sal a konzervatív ellenzék pártjai. Az AFP megjegyzi, hogy a kormánypártnak mi­előbb meg kell tartania a sza­vazást, nehogy a tervezett ta­karékossági intézkedések és a költségvetés augusztusban ese­dékes elfogadása ellene han­golja a választókat. Csak röviden... AZ EURÓPÁBAN levő ha­gyományos fegyverzetek kér­déséről az európai biztonsági folyamat részét alkotó bécsi utótalálkozón kell tárgyalni — KIREKESZTVE A hír alighanem mindenfelé megütközést kell. Nemcsak az érintett fővárosokban, hanem az ügyben semlegesnek mondha­tó országokban, sőt bizonyosan még ott is, ahol kiadták ezt a rendelkezést A furcsa, döntést hozó külügyminisztérium ugyan­is egy olyan állam nemzetközi politikájáért felelős, amely ál­lamnak vezetői mindig is fennen hangoztatták a tájékoztatás szabadsagának fontosságát, s nemegyszer bíráltak országokat, mondván: akadályozzák az újságírók normális munkáját. Most éppen az Egyesült Államok külügyminisztériuma dön­tött úgy, hogy bevonta a szocialista országok állandó amerikai tudósítóinak belépőit, amely nélkül nem vehetnek részt a napi sajtóértekezleteken. Illetve eztán csak úgy mehetnek el azok­ra, ha minden alkalommal külön engedélyt kérnek. Ez a kirekesztés munkájuk egyik legfontosabb eszközét ve­szi el az amerikai politikáról tudósítóktól. Ebben a hatalmas országban ugyanis annyi minden történik, a politikáról szóló hiráradat olyan nagy, hogy nélkülözhetetlen napról napra kö­vetni a hivatalos álláspontot. Annál is inkább, mert az Egye­sült Államok a világ egyik vezető hatalma, ekként a sajtó szá­mára különleges fontosságú minden külpolitikai vonzatú hiva­talos amerikai nyilatkozat. Ügy látszik, éppen ezeknek köz­vetlen meghallgatásától akarják most megfosztani a szocialista országok újságíróit. Furcsa egy döntés, különösképpen, hogy eddig meg sem Indokolták. Főképpen meglepd az időpont. Hiszen abban Nyu­gaton és Keleten is egyetértenek a politikusok, hogv a világ legfontosabb ügyeiben legjobban úgy lehet előrelépni, ha nö­vekszik a bizalom. Márpedig a kulcskérdésekben, mint a fegy­verzetkorlátozás vagy általában az enyhülés, aligha segíti a pozitív folyamatokat az ilyen nyíltan bizalomrombolő, sőt ki­fejezetten barátságtalan politikai tett. Ezért aztán eléggé érthetetlen, hogy mi szükség volt erre. Most, amikor fegyverzetcsökkentési szerződések megkötésének küszöbén állunk, amikor újabb szovjet—amerikai csúcstalál­kozó reájis reménye teszi kedvezőbbé a nemzetközi légkört. Bizonyosan nem csupán az érintett országokban Jutnak most arra a következtetésre, hogy ez nem volt éppen túl okos, s pláne nem józan dSntés. A. K. jelentette ki kedden George iacovou ciprusi külügyminisz­ter. A ciprusi politikus az európai el nem kötelezett és semleges államok közös javas­latát ismertette e kérdésről a bécsi tanácskozás ülésén. TÖRÖKORSZÁG támogatja a balkáni országok külügymi­niszteri értekezletének meg­tartására vonatkozó jugoszláv kezdeményezést. Ügy véli azonban, hogy a tanácskozás előtt közvetlen megbeszélése­ken rendeznie kell nézeteltéré­seit szomszédaival — jelentet­te ki Turgut özal török mi­niszterelnök a' Nova Makedo- nija című skopjei lapnak adott nyilatkozatában. AZ ÁLLAMPOLGÁRI jogok szóvivői intézményét és az in­novációs vállalatok alapítást szabályozó törvénytervezetét vitatta meg első olvasásban szerdán a lengyel parlament. A vita után mindkét terveze­tet az illetékes szejm-bizottsá- gok elé utalták és a képviselők egy későbbi ijlésen szavaznak majd azokról. A VEZETŐ TESTÜLETEK megválasztásával szerdán Szó­fiában befejeződött a bolgár Dimitrovi Komszomol XV. kongresszusa. A központi bi­zottság titkára ismét Andrej Bundzsulov lett. A háromna­pos kongresszus jóváhagyta a Dimitrovi Komszomol új szer­vezeti szabályzatát. HÉT SZOCIALISTA OR­SZÁG vezetőit köszönti a 750 éves Berlin és hét szocialista ország vezetői köszöntik a 750 éves Berlint. A Varsói Szerző­dés csúcstalálkozóját azonban nem a jubileumi ünnepségek forgatagába helyezi a világ, hanem egy nagyon is aggasztó katonapolitikai helyzetbe, amely a vezető nyugati hatal­mak erőpolitikai megszállott­ságának következménye. Amilyen hatékonynak bizo­nyult a Varsói Szerződés az elmúlt több mint három évti­zedben katonai-biztonsági ér­telemben, olyan kevéssé sike­rült az egyetemes leszerelés és az európai regionális fegyver­zetkorlátozás vonalán keresz­tülvinnie kezdeményezéseit. Pedig a világ ellensége nem­csak a háború, hanem a fegy­verkezés is, és ha nem sikerül gátat vetni, az emberiség kép­telen lesz rohamosan szaporo­dó problémáit megoldani. A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé 1983-as prágai, 1985-ös szófiai és 1986- os budapesti ülésszaka óta is kétségtelenné vált, hogy az Egyesült Államok gátlástala­nul folytatja a fegyverkezési hajsza kiterjesztését a koz­moszra, nem hajlandó beszün­tetni az atomfegyver-kísérle­teket, növeli katonai költség- vetését, ebből féltucat hadá­szati fegyverkezési programot finanszíroz, megkötött szerző­déseket vagy átértelmez vagy ‘Jegyzet FELELŐS DÖNTÉSEK ELŐTT nem ratifikál, aláásva a ha­gyományos nemzetközi jog­rendet. A NATO pedig keretet ad nemcsak az „előretolt vé­delem” amerikai doktrínájá­nak, hanem vezető nyugat­európai tagállamai szertelen katonai ambíciójának, leszere­lésellenes zavarkeltésének is. Ahogy Washingtonban feledés­be merülnek a szovjet—ameri­kai csúcstalálkozókon egyez­tetett következtetések, a NA­TO saját korábbi javaslataival sem kíván azonosulni. Amilyen mértékben Európa telítődik új nukleáris fegyve­rekkel, és ahogy közeledik az amerikai elnökválasztás idő­pontja, egyre sürgetőbbé válik egy újabb szovjet—amerikai csúcstalálkozó, amelynek kon­tinensünket legalább a közép­hatótávolságú szovjet és ame­rikai fegyverektől mentesíte- nie kellene, ha már megma­radnak ott az amerikai közép­hatósugarú, valamint a brit és francia „hadászati” nukleá­ris eszközök. A Varsói Szerződés hozzá­járult e kérdéskör önálló meg­tárgyalásához, de hozzájárult ahhoz is, hogy a NATO-nak részint az ázsiai térséggel, ré­szint az európai hadműveleti­harcászati rakétákkal, részint pedig a hagyományos erőkkel és eszközökkel kapcsolatos ag­godalmait tekintetbe vegye. Célja Európa atomfegyver­mentesítése és ennek érdeké­ben kész engedményekre. Cél­ja a hagyományos erők lénye­ges megritkítása és szétválasz­tása kontinensünkön és ennek érdekében hajlandó a fölény­tényezők kétoldalú kölcsönös lefaragására. Nem hajlandó viszont elfogadni azt a nyu­gati érvelést, hogy a Varsói Szerződés minden térségben és minden fegyverfajtában „nyomasztó fölényben” van, mert ez az érvelés tárgyalás- és megegyezésellenes, nem fe­lel meg a valóságnak, azoknak az eszköztárához tartozik, akik szeretnék a tárgyalási készség látszatát megőrizve „megóvni” a Nyugatot mindenféle lesze­reléstől, a fegyverkezés min­denfajta korlátozásától. A NATO mostanában oly­annyira reklámozott konzultá­cióival ellentétben a Varsói Szerződés számára Berlin is a konstruktív tanácskozás fóru­ma lesz. Nem kétséges, hogy a politikai tanácskozó testület az új politikai gondolkodásmód szellemében, az elégséges biz­tonság ésszerű szükségleteit tartva szem előtt, ismét elébe megy az elfogadható nyugati biztonságpolitikai és fegyver­zet-ellenőrzési elképzeléseknek, honorálni fogja a megegyezési készség legapróbb megnyilvá­nulását is. A leszerelés problémájának áz az átfogó megközelítése, amelyre tavaly júniusban a budapesti PTT-ülés példát mutatott, a Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottságának ez év márciusi állásfoglalásai, a nemrégiben előterjesztett Jaruzelski-terv — mind meg­annyi lehetőség kelet—nyuga­ti — akár legfelsőbb szintű — eszmecserékre és megállapodá­sokra. Európa nagyot lépett előre Stockholmmal a katonai bizalomerősítés, a helyszíni el­lenőrzés, a Nyugat által szor­galmazott katonai „átlátszó­ság” irányában. A Varsói Szerződés és a NATO közötti közvetlen érintkezésfelvétel el­ső tapasztalatai is rendelke­zésre állnak. Mindezek némileg biztató jelek. AZ ATLANTI SZÖVETSÉG vezető szerveinek e heti ta­nácskozásai nem szűkölködtek pozitív fogadkozásokban. A Varsói Szerződés ma kezdődő kétnapos tanácskozása nem fogja megakadályozni, hogy Nyugat bizonyítsa szándék- nyilatkozatainak őszinteségét r. s. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom