Pest Megyei Hírlap, 1987. május (31. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-05 / 104. szám

2 ^flglCTP 1987. MÄJUS 5., KEDD Moszkvai nemzetközi sajtótalálkozó A leszerelés csak Moszkvában kétnapos nemzetközi találkozót tartot­tak a kommunista és demokratikus sajtó képviselőinek részvételével a szovjet sajtó napja (május 5.), s egy­ben a Pravda első száma megjelenésének 75. évforduló­ja alkalmából. A szovjet fővárosban hétfőn befejező­dött tanácskozáson több mint 100 párt sajtóorgánumai­nak szerkesztői vettek részt, köztük Borbély Gábor, a Népszabadság főszerkesztője. A moszkvai találkozón hét­főn beszédet mondott Anato­lij Dobrinyin. Az SZKP KB •titkára utalt a szovjet párt és •állam külpolitikájának alapel­vére, arra, hogy új gondolko­dásmódra van szükség a nem­zetközi kapcsolatokban. Oly korban élünk, amikor a világ nagyobb részén nem szűntek meg a kizsákmányolok és a kizsákmányoltak közötti ob­jektív ellentétek — jelentette ki —, elkerülhetetlen a küz­delem a különböző társadalmi és politikai erők között. A je­lenlegi történelmi fejlődési szakasz sajátossága az, hogy most, az atomkorban — még mielőtt a társadalmi ellent­mondások feloldódnának — mindenképpen meg kell nyer­ni az emberiség túléléséért folytatott küzdelmet. Ez most minden politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális feladat . megoldásának előfeltétele. Dobrinyin a következő dön­tő külpolitikai alapelvet emelte ki: a nukleáris háború nem­zetközi porondon nem lehet valamilyen cél elérésének az eszköze, nem lehet megnyerni a fegyverkezési hajszát, mint ahogy a nukleáris háborút sem. Mi több, a fegyverkezé­si hajsza katasztrófa szélére •sodorja a világot, ez pedig azt jelenti, hogy az időténye­ző szem előtt tartása fontos az új gondolkodásmódban. Az SZKP KB titkára utalt arra, hogy a bizalom és a le­szerelés egymáshoz szorosan kapcsolódó kérdések. Dobri­nyin szólt arról is, hogy az új gondolkodásmódnak a gazda­sági kapcsolatokban is teret kell nyernie, és ezzel össze­függésben emlékeztetett a gaz­dasági biztonság koncepciójá­ra, amelyet az SZKP XXVII. kongresszusán terjesztettek elő. A szovjet politikus nagy te­ret szentelt a nemzetközi kap­csolatok humanizálásának: ez a szovjet külpolitikai filozófia szerves része. Az SZKP sze­rint a nemzetközi kapcsolatok humanizálásának útja az, hogy minőségileg jobb érintkezés alakul ki az emberek és szer­vezetek. pártok és mozgalmak között. Emberi jogi kérdéseket érintve Dobrinyin emlékezte­tett arra, hogy a Szovjetunió javasolta: rendezzenek Moszk­vában konferenciát az e téren való együttműködésről. A szovjet sajtó napja, a Pravda jubileuma kapcsán az SZKP KB titkára Lenin gon­dolatait idézve kijelentette: a haladó demokratikus sajtó nemcsak ismereteket terjeszt, hanem hozzájárul a tömegek harcának szervezéséhez is. Ko­runkban ez azt jelenti, hogy meg kell találni az utat az ol­vasók tömegéhez, meg kell szabadítani tudatukat az impe­rialista propaganda dogmáitól és sablonjaitól, mindenekelőtt az „ellenségképtől” — mondta Anatolij Dobrinyin. A találkozó részvevői plená­ris, illetve szekcióüléseken vi­tatták meg, hogy milyen sze­repet játszik a sajtó a haladá­sért, a társadalmi igazságossá­gért, a világ békéjéért folyta­tott küzdelemben. Folytatódik a bécsi konferencia (Folytatás az 1. öldalról) Az elmúlt hónapokban tár­gyilagos, építő légkörű munka folyt, s a küldöttségek össze­sen 138 javaslatot terjesztet­tek be — többet, mint eddig bármelyik találkozón. A kon­ferencia feladata most az, hogy a javaslatokat egyeztet­ve kidolgozza a találkozó zá­róokmányát döntve az új ajánlásokról, tanácskozások­ról. A rendkívül nehéz mun­kát bonyolítják a politikai né­zeteltérések: a NATO-orszá- gok, élükön az Egyesült Álla­mokkal, az emberi jogi kér­déseknek adták a legnagyobb hangsúlyt Bécsben, s a bizton­ság ügyében eddig egyetlen javaslatot nem terjesztettek be. A szocialista országok (természetesen nem zárkózva el a többi fontos probléma megvitatásától sem) meghatá­rozónak tartják a haladást a biztonság, a leszerelés terüle­TITKOS ESZMECSERE A kuvaiti Al-Kabasz című lap hétfőn megerősítette, hogy április végén titkos találko­zóra került sor két régi el­lenfél, Szaddám Húszéin iraki elnök és Háfez Asszad Szíriái államfő között. A hírt az amerikai Newsweek jelentette Ezer Weizman izraeli tárca nélküli miniszterre hivatkoz­va. Ha igaznak bizonyul, ak­kor ez lehet az utóbbi évek legmeghatározóbb eseménye a Közel-Keleten. Amerikai je­lentések szerint a találkozó — Husszein jordániai király „csendes diplomáciájának” eredménye — elsősorban a muzulmán integristák egyre növekvő befolyásának korlá­tozását tűzte napirendjére. K1- emelt helyen szerepelt azon­ban a palesztin kérdés és egy esetleges közel-keleti békekon­ferencia ügye is. A kuvaiti újság szerint egy magas rangú szaúdi személyi­ség felfedte, hogy a találko­zó jordániai területen, az ira­ki-—szíriai—jordániai határ kö­zelében zajlott le. A lap azt írta, hogy a ta­lálkozó április 26-án kezdő­dött Husszein jordániai ki­rály és Abdallah Bin Abdel- Aziz herceg, szaúdi miniszter­elnök-helyettes jelenlétében. Másnap az iraki és a Szí­riái elnök közel ötórás négy- szemközti megbeszélést tar­tott. Az összejövetelre közvet­lenül Asszad moszkvai látoga­tása után került sor. Húszéin iraki elnök és Há­fez Asszad szíriai államfő meg- békése nemcsak a Közel-Kelet általános helyzetét változtatná meg gyökeresen, hanem mély­reható következményekkel lár- hat az iraki-iráni háború ala­kulására is. egnap történt Csehszlovák vendég Magyar napák A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására hétfőn Budapestre érkezett Frantisek Pitra, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága El- v• nökségének póttagja, a KB titkára. A CSKP KB titkárát a Ferihegyi repülőtéren Németh Miklós, az MSZMP KB gaz­daságpolitikai osztályának vezetője fogadta. Jelen volt Ond- rej Durej, Csehszlovákia budapesti nagykövete. Marjai József, a Minisztertanács el­nökhelyettese a Finn Köztársaság kor­mányának meghívására hétfőn Helsinkibe utazott. Látogatá­sa során megbeszéléseket folytat a finn kormány vezetőivel, valamint a politikai és üzleti élet képviselőivel a két ország közötti kapcsolatok fejlesztéséről; mint a rendezvény fővéd­nöke részt vesz a május 5-én kezdődő magyar gazdasági na­pok eseményein. Berecz Frigyes, a Minisztertanács elnökhelyettese, a magyar—bolgár gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság magyar tagozatának elnöke hétfőn Szófiába utazott, ahol a két ország közötti együttműködés fejlesztésével összefüggő 'kérdésekről folytat tárgyalásokat a bizottság bolgár társelnö­kével, Kiril Zarev miniszterelnök-helyettessel. A Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak titkársága Pozsgay Imre főtitkár ve­zetésével hétfőn kibővített ülést tartott. Dr. Csehák Judit mi­niszterelnök-helyettes tájékoztatása alapján a résztvevők megismerkedtek a nyugdíjrendszer változásának és az adó­rendszer átalakításának irányelveivel. A mélyreható eszme­cserében kialakult véleményeket az országos titkárság eljut­tatja a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságá­nak és a Minisztertanácsnak. Együttműködés Népfrontülés tén és szorgalmazzák, hogy az európai folyamat kereté­ben tárgyaljanak tovább e kérdésekről. Itt még csak az előkészületeknél tartanak: az új fórum előkészítéséről, a ta­lálkozóval párhuzamosan, a NATO és a VSZ országai kü­lön tárgyalnak Bécsben. Gorbecso v-Marchcis megbeszélés Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára hétfőn Moszkvá­ban találkozott Georges Mar- chais-val, a Francia Kommu­nista Párt főtitkárával. Rágalmazás címén Waldheim pert indít Kurt Waldheim osztrák ál­lamelnök bejelentette, hogy perelni fog az amerikai kor­mány, illetve az amerikai saj­tó által múltjával kapcsolat­ban hangoztatott vádak miatt. Mint ismeretes, az amerikai igazságügy-minisztérium a kö­zelmúltban úgy döntött, hogy Waldheim magánemberként nem kaphat beutazási enge­délyt az Egyesült Államokba, mivel — úgymond — háborús bűnök részese volt. Waldheim hétfő esti rádió- nyilatkozatában utalt arra, hogy Edmund Meese amerikai igazságügy-miniszter a döntést bejelentve csak gyanúról be­szélt, bizonyítékokkal nem szolgált. Waldheim még e hónapban nyilvánosságra hozza a hábo­rús múltját ismertető fehér könyvet, s azt is tervezi, hogy nemzetközi hadtörténész-bi- zottságot bíz meg az ügy ki­vizsgálásával. Hatalmi űr Libanonban Karami benyújtotta lemondását Rasid Karami libanoni kor-' mányfő hétfőn benyújtotta a lemondását. Karaminak az utóbbi hónapokban egyre na­gyobb ellentétei voltak nem­csak az ország szunnita közös­ségével (a kormányfő Liba­nonban mindig szunnita), ha­nem saját muzulmán szövetsé­geseivel, Valid Dzsumblattal, a HSZP vezetőjével és Nabih Berrivel, a síita Amal-mozga- lom vezérével. Az utóbbiak Szíria libanoni hatalmi politi­kájának legfőbb pillérei. A libanoni állami rádió hét­főn kora este megerősítette Karami lemondásának hírét. Karami nem volt hajlandó részletekbe bocsátkozni azzal kapcsolatban, hogy a döntés milyen következményekkel jár Libanonra nézve. Karami hangoztatta, hogy kormánya lemondásának okai gazdasági jellegűek — politi­kai okokat nem említett Rasid Karami lemondása meglepetésként érte Libanont. Az országban hatalmi űr ke­letkezett: nincs kormány, az államfő pedig tehetetlen. Nem világos, hogy Karami előzőleg tanácskozott-e Damaszkusz szál: ez a kérdés döntő jelen­tőségű lehet a főváros bizton­ságára nézve. Az iráni—kontra ügy fejleményei Secord tábornok kihallgatása Reagan elnök hétfői New York-i beszédében továbbra is tagadja, hogy tudott volna a nicaraguai ellenforradalmárok titkos felfegyverzéséről. Az elnök elismerte ugyan, hogy találkozott olyan személyek­kel, akik volt munkatársa, Oliver North alezredes szerve­zésében jelentős pénzösszege­ket gyűjtöttek össze, de azt mondotta: azért találkozott velük, mert úgy tudta, ők fi­nanszírozták a kontrák támo­gatását szolgáló televíziós hirdetéseket. Mint ismeretes, a kontrabotrányban elsőként vád alá helyezett Carl Chan­nel vallomása szerint a legna­gyobb összegeket adományo­zók jutalma a személyes ta­lálkozás volt az elnökkel. Daniel lnouye szenátor, aki a kedden kezdődő törvényho­zási kihallgatásokon a szená­tus vizsgálóbizottságát vezeti, egy vasárnapi televíziós nyi­latkozatában előbb úgy véle­kedett, hogy az elnöknek fel­tétlenül tudomása volt az így szerzett összegek felhasználá­sáról, s arról is, hogy azokból — törvényellenesen — fegyve­reket vásároltak az ellenfor­radalmároknak. Reagan azon­ban haladéktalanul elutasítot­ta ezt az állítást. A törvényhozás két bizott­sága kedden kezdi meg a nyilvános kihallgatásokat, amelyek iránt hatalmas az ér­deklődés. A nagyobb televí­ziós hálózatok — a Water- gate-ügyhöz hasonlóan — fo­lyamatos helyszíni közvetítést adnak a legfontosabb vallo­másokról. Bár a bizottságok csak az első meghallgatásra kerülő tanú nevét közölték, ez máris szenzációs leleplezéseket ígér: Richard Secord, a nyug­díjas repülőtábornokból lett fegyverkereskedő egyaránt ré­szese volt a kormány utasí­tására Iránnak eszközölt fegy­verszállításoknak és a kont­rák titkos felfegyverzésének is. Secord korábban minden vallomást megtagadott, most azonban közölte: még csak büntetlenséget sem kér vallo­mása fejében, mert megítélé­se szerint mindvégig törvé­nyes keretek között járt el. Secord várhatóan keddtől pén­tekig válaszol majd a szenáto­rok és a képviselők kérdései­re, s lehetséges, hogy a kö­vetkező tanú Robert McFar- lane, az ügy egyik kulcssze­replője, Reagan volt nemzet- biztonsági tanácsadója lesz. Kohl és Genscher fogadta Murahovszkijt Megéllepodést írtak slá Helmut Kohl nyugatnémet kancellár és Hans-Dietrich Genscher alkaneellár, külügy­miniszter hétfőn külön-külön fogadta Vszevolod Murahovsz- kijt, a szovjet minisztertanács elnökének első helyettesét, az Agráripari Állami Bizottság elnökét, aki a nyugatnémet— szovjet mezőgazdasági kutatá­si megállapodás aláírása alkal­mából tartózkodik az NSZK- ban. A szovjet vendég, aki Ignaz Kiechle élelmezési, mezőgaz­dasági és erdőgazdasági mi­niszter meghívására vasárnap érkezett Bonnba, a megállapo­dást hétfő délelőtt írta alá nyugatnémet kollégájával. Az okmány előirányoz közös tu­dományos vállalkozásokat, to­vábbá előirányozza az agrár­kutatási eredmények, tudósok és biológiai anyagok kölcsönös cseréjét. Friedhelm Ost államtitkár, a kabinet szóvivője szerint Kohl kancellár a Murahovsz- kijjal megtartott egyórás tár­gyalás során e fontos terület­re vonatkozó együttműködés tervezett bővítését, a megálla­podás aláírását úgy értékelte, mint amely további lépés a kétoldalú kapcsolatok megszi­lárdításában, egyben bevezeté­se egy olyan hosszú távú együttműködésnek, amelyben az NSZK megbízható partner kíván lenni. Murahovszkij értékelte a szovjet—nyugatnémet mező- gazdasági együttműködést, an­nak távlatait, s beszámolt a szovjet társadalmi átalakítás­nak az SZKP által kezdemé­nyezett folyamatáról. A kormányszóvivő közlése szerint Murahovszkij egyetér­tett Kohllal abban, hogy je- lénleg van lehetőség a koráb­binál szorosabb és jobb kap­csolatok kialakításához. A fe­lek megerősítették azt a vé­leményüket, hogy a leszerelés és a fegyverzetkorlátozás terü­letén minden kínálkozó lehe­tőséget meg kell ragadni. Mint Ost államtitkár beszá­molt róla, Kohl kancellár üd­vözletét küldte Mihail Gorba­csov főtitkárnak és Nyikolaj Rizskov miniszterelnöknek. Egyidejűleg kifejezte remé­nyét, hogy belátható időn belül mindkettőjüket Bonnban üd­vözölheti. Mint ismeretes, a két szovjet vezetőnek érvényes nyugatnémet meghívása van. Tito halálának hetedik évfordulóján Joszip Broz Tito halálának hetedik évfordulóján, hétfőn 15 óra 5 perckor szerte Jugo­szláviában megszólaltak a szi­rénák. Ezekben a percekben a jugoszláv államelnökség, a JKSZ KB elnöksége képvise­lői, majd pedig a társadalmi szervezetek és a néphadsereg küldöttségei virágcsokrokat helyeztek el a volt párt- és ál­lamfő jbelgrádi sírján. A hétfői politikai gyűlések, értekezletek résztvevői egy­perces néma felállással adóz­tak Tito emlékének. A nép­hadsereg egységeinél és az is­kolákban az első foglalkozási órákat a kiemelkedő államférfi munkássága méltatásának szentelték. Az újságok címol­dalaikon Tito fényképével je­lentek meg, s vezércikkeik életművéről szóltak. GENFI REMÉNYEK K özelebb kerül-e egymáshoz a két nagyhatalom álláspont­ja napjaink legsúlyosabb, a fegyverkezéssel és leszerelés­sel összefüggő kérdéseiben? Sikerül-e megtalálni azt a legkisebb közös nevezőt, ami bármilyen megegyezés alapfel­tétele? Megteremtődnek-e az újabb szovjet—amerikai csúcsta­lálkozó feltételei? E kérdések jó részére (a sort természetesen még hosszan folytathatnánk) manapság Géniben keresik a választ, abban a svájci konferenciavárosban, ahol ma ismét tárgyalóasztalhoz ülnek a Moszkvából és Washingtonból ér­kezett küldöttségek, hogy folytassák a hadászati és űrfegy­verekről folyó megbeszéléseket. 4 Az újabb genfi menet előestéjén meglehetősen óvatos, tar­tózkodó, de a korábbiaknál talán derűlátóbb hangulat jelle­mezte a légkört. Ebben oroszlánrésze volt azoknak a szovjet javaslatoknak, amelyek az elmúlt hetekben egy mindkét fél részére elfogadható kompromisszum kialakítását célozták, s amelyek mindenekelőtt a közép- és rövid hatótávolságú nuk­leáris eszközök felszámolását hozták elérhető közelségbe kontinensünkön. Ehhez képest a most kezdődő újabb forduló keményebb diót jelent, mivel — mig az eurorakéták ügyében legalább körvonalazódni látszanak már egy esetleges egyezmény kere­tei — addig a stratégiai fegyverek, s elsősorban az ürvédelmi tervekben egyelőre sokkal távolabbinak látszik bármiféle meg­állapodás. Csakhogy a politikára éppúgy érvényes a „min­den mindennel összefügg” elv, mint mondjuk a filozófiára, így kétségtelen, hogy a Pershingek és SS—20-asok felszámo­lása ügyében elért véleményközeledés megkönnyítené e másik genfi tárgyalási fórum résztvevőinek munkáját is. A túlzott optimizmus elkerülésére tanácsos talán megismé­telni: reményekről, kívánságokról ejthetünk csupán szót Genf kapcsán, hiszen számtalan ellentét, érdekütközés akadá­lyozza egyelőre a megállapodást, kezdve az SDI probléma­körétől a NATO-szővetségesek szempontjáig vagy az ellenőr­zés még tisztázatlan feltételéig. Mégis tény, hogy a megbeszé­lések folytatódása, a párhuzamos tárgyalási csatornák meg­léte esélyt, remélhetőleg jól kihasználható esélyt kínál a két nagyhatalomnak. Ha ehhez a szótértés szándéka, az elenged­hetetlen politikai akarat is csatlakozik, akkor a világ talán megindulhat egy biztonságosabb jövő felé vezető úton. Sz. G. Gazdasági segély a fejlődő országoknak JapánMm Az óvatos szakértői várako­zásokat is alulmúló múlt heti amerikai—japán csúcstalálko­zó végén, a hivatalos prog­ramját sajtótájékoztatóval be­Csak rövidin... NYOLCVANÖT éves a hala­dó amerikai magyarság heti­lapja,. az Amerikai Magyar Szó. Az évfordulóról vasár­nap sok száz érdeklődő rész­vételével emlékeztek meg New Yorkban. A jubiláló la­pot, annak áldozatos munkát végző szerkesztőit, olvasógár­dáját meleg szeretettel üdvö­zölte dr. Házi Vencel, hazánk washingtoni nagykövete, va­lamint Kerékgyártó László, a Magyarok Világszövetségének főtitkár-helyettese, aki az „óhaza” üdvözletét tolmácsol­ta. Az ünnepségen megjelent dr. Bánlaki György, hazánk New York-i fökonzulátusának vezetője. LUBOMIR STROUGAL csehszlovák miniszter-'-"k hétfőn Prágában fogadta Ko­vács Bélát, a Magyar Nép- köztársaság csehszlovákiai nagykövetét. A találkozón megbeszélést folytattak a két ország politikai és gazdasági kapcsolatairól, azok elmélyí­tésének lehetőségeiről. NEMZETKÖZI KÉRDÉSEK­RŐL, valamint a szovjet— mexikói kapcsolatokról cse­rélt véleményt hétfőn a moszkvai Kremlben Andrej Gromiko, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke és Bernardo Sepulveda mexikói külügyminiszter. Se­pulveda a két ország közötti rendszeres konzultációk ke­retében vasárnap érkezett Moszkvába. fejező Nakaszone Jaszuhiro japán miniszterelnök várat­lan bejelentést tett: miköz­ben a Japánnal szemben csaknem 60 milliárd dolláros amerikai külkereskedelmi de­ficit felszámolására érdemi javaslattal hozakodott elő, washingtoni „búcsúgesztus­ként” közölte, hogy 30 mil­liárd dollárt kíván a távol-ke­leti szigetország az eladóso­dott fejlődő országok gazdasá­gába pumpálni. Tokióban máris japán Marshall-tervként emlegetik az új programot, amelynek ré­vén Japán csaknem százmil- liárd dolláros külkereskedel­mi aktívumának közel egy- harmadát nemzetközi bank­intézményeken keresztül ily módon visszaáramoltatná a nemzetközi pénzpiacba. Nagyságrendje alapján a vi­lággazdaság megélénkítését szolgáló japán terv méltán kapta az 1947-es Marshall-tér- vet idéző nevet, amely annak idején Nyugat-Európa gazda­sági helyreállítását eredmé­nyezte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom