Pest Megyei Hírlap, 1987. május (31. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-27 / 123. szám
■ Jogi tanácsok— A helyettesítési díj 9 A bedeSgozdsrél Munkabér a teljesítmény alapján $ A ház- táji és a felek S Állami ingatlsssa vétele Wálás ufáíKi HaxciÉ*«i- sek lakáshasználata S S. B.-né kartall lakos munkatársa balesetet szenvedett és így olvasónknak kell immár négy hónapja helyettesíteni. Az iránt érdeklődik, hogy miként illeti meg a helyettesítési díj. A dolgozó indokolt esetben a munkakörébe nem tartozó munkát is köteles átmenetileg ellátni, hiszen az élet nem állhat meg, ha valamelyik kollégával baj történik. Á többletmunkát azonban a munkáltatónak honorálni kell és a dolgozó által ténylegesen betöltött munkakörre előírt jövedelmén felül helyettesítési díjat is kell fizetni. A havidíjas dolgozót helyettesítési díj akkor illeti meg, ha egyfolytában harminc napon túl helyettesít. A kinevezett helyetteseknek csak a helyettesítés negyedik hónapjától jár. A díj összege legfeljebb a távollevő dolgozónak megállapított alapbér fele. Teljesítménybérezés esetén a teljesítmény alapján járó bér összege. A dolgozót a helyettesített részére egyébként járó prémium és az év végi részesedés arányos része is megilleti, ha a vállalati kollektív szerződés így rendelkezik vagy a munkáltató és a dolgozó így állapodtak meg. S Bedolgozóként foglalkoztat egy szövetkezet. Mindig azonos számú munkadarabot küldenek és hiába kérem, hogy emeljék, nem teszik, arra hivatkozással, hogy ennél többet a tapasztalatok szerint egyedül elvégezni nem lehet — ; írja K. K., Vácról. A bedolgozó a munkáját a saját, illetve a munkáltató által biztosított eszközökkel önállóan végzi, ezért a részére csak olyan munka adható ki, amit egy ember mások közreműködése nélkül, illetve vezető irányítása nélkül el tud végezni. A bedolgozó önállóan választhatja meg munkavégzésének az idejét, ezért a munkáltató sem a munkavégzés időtartamát, sem annak beosztását nem szabhatja meg. A bedolgozó a munkájához a vele közös háztartásban élő személyek segítségét is igénybe veheti. Ez a segítség azonban nem lehet olyan mértékű, hogy önálló bedolgozásnak mi- nősüliön, mert ez esetben a segítőnek is bedolgozói jogviszonyt kell létesítenie. Mivel a bedolgozás az önálló munkavégzésre épül, a megmunkálandó anyag, munkadarab átvételének, illetve átadásának, valamint az elszámolásnak egyedileg kell történnie és a teljesítményeket egyénileg kell mérni. • Egy szakcsoportban dolgozik P. B„ szentendrei olvasónk. Munkáltatójával most vitája van, mert csak 20%-nyi teljesítménybért fizettek ki részére. Ügy véli, az eljárás sérelmes, mert a havi bért mindenkinek meg kell kapnia. A végzett munkáért a dolgozót díjazás illeti meg. Megállapításának formája azonban igen sokféle lehet. A munkabért időbérben vagy teljesítménybér-rendszerben, illetve a kettő összekapcsolásá útján lehet meghatározni. A szocialista bérezés elvének érvényesítése azt követeli meg, hogy mindenki az elvégzett munkája alapján jusson díjazáshoz, ezért ahol annak előfeltételei megteremthetők, a bérezési feltételeknek teljesítménykövetelményeken kell alapulniuk. Ez meghatározható munkanorma formájában vagy egyéb mennyiségi és minőségi mutatókkal. Fontos, hogy a teljesítménykövetelményként olyan normát határozzanak meg, amelyet az átlagos képességű dolgozó vagy csoport egészségének károsítása nélkül a napi munkaidőben teljesíteni tud. Ha a munkafeltételek változnak, a normát is módosítani kell. A dolgozók számára lehetővé kell tenni, hogy a teljesítménykövetelményeket megismerjék, azt munkautalványon, kifüggesztés útján, vagy más alkalmas módon írásban tudomásukra kell hozni. A normák bevezetését, módosítását a kollektív szerződésnek is tartalmaznia kell. A teljesítménykövetelmény általában az alapbérrel együtt van a dolgozó részére előírva, tehát az alapbér a dolgozót megilleti akkor is, ha a minőségi, mennyiségi mutatókat nem teljesíti. Az illetőnek ilyen esetben is viselnie kell a rossz minőségű munkavégzésének anyagi következményeit. A jogszabály alapján lehetséges azonban olyan bérezés is, amikor a dolgozó munkabérét kizárólag teljesítménye alapján kapja. Ilyenkor a kifizetett összeg az elvégzett tevékenységgel egyenesen arányos. Természetesen a munkáltatónak a munkavégzéshez szükséges feltételeket biztosítania kell, mert csak ez esetben lehet a teljesítményt számon kérni. Olvasónknak mindezek alapján azt tanácsoljuk, hogy a helyi szabályozások ismeretében, ha sérelme megalapozott, forduljon munkaügyi döntőbizottsághoz. S S. I„ üllői tsz-tag házasodni készül. Jövendő feleségének egy nagy telke van, amelyre építkezni kívánnak. Olvasónk azt kérdezi, hogy a telekkel csökkcntik-e a háztáji területét? A háztáji föld használatára való jogosultságot nem érinti az, ha a tag olyan személy- lyel él közös háztartásban, aki maga is háztáji gazdaságot tart fenn, vagy a személyi tü- lajdon mértékét meg nem haladó területet más törvényes jogcímen használ. Ilyen esetben tehát mindkét fél önállóan jogosult a háztájira. A háztáji föld területének megállapításánál azonban be kell számítani a tag személyi tulajdonában álló földet, valamint azt a földet, amelyet a tag haszonélvezeti joga alapján használ. Nem szabad figyelembe venni viszont azt a területet, amely ugyan a tag tulajdonában áll, de azon jogszabály, bírósági vagy hatósági rendelkezés alapján haszonélvezeti jog áll fenn. A tag lakótelke, üdülőtelke meghatározott részének (ház körüli kert, mezőgazdasági művelésre is alkalmas üdülőtelek, be nem épített telekrész stb.) a háztáji föld területébe való beszámításának szabályait a termelőEzt az ügyet — melyben egyik Pest megyei rendőrkapitányság folytatott vizsgálatot — az események színhelyének és a szereplők nevének megjelölése nélkül közöljük. A kislány, akinek panaszai nyomán szülei nagyon súlyos váddal illettek egy tanárt, mindössze tízesztendős. A pedagógus, akit márciusban — keresete ötven százalékának a visszatartása mellett — állásából felfüggesztettek, feljebbvalóinak jellemzése szerint feddhetetlen magatartású, kifogástalanul dolgozó ember. Kétgyermekes családapa Mindez, úgy gondoljuk, már kezdetben — amikor a kislány szüleivel először beszélt a dologról — erősen megkérdőjelezhette volna az általa, elmondottakat. Sírva panaszkodott Egy nagyközségi általános iskola ötödikes tanulója — nevezzük Mártának — amikor negyedik osztályból ötödikbe került, sokat rontott a tanulmányi eredményén. Ez egyébként nem is olyan ritka dolog, hiszen ekkor erősen változnak a követelmények. A gyerek különösen matematikászövetkezet alapszabályában határozza meg. A házastársak tehát az alapszabályban meghatározott földterület kétszeresét hagyhatják 'figyelmen kívül a terület nagyságának megállapításánál. 9 G. T.-né tnonori lakos egy államosított családi házban lakik, amelyet szeretne megvásárolni. Melyek a fizetési feltételek? — kérdezi. Mind az állampolgárnak, mind pedig az államnak egy- arányt előnyös, ha a kis lakásszámú állami tulajdonban lévő ingatlanokat a bentlakók megvásárolják. Ezt a célt kedvezmények nyújtásával segítik elő a jogszabályok. A házingatlanok magánszemélyek részére a vételárnak egy összegben történő megfizetése, vagy részletfizetés ellenében idegeníthetők el. Részletfizetés esetén a vételár 10%-át a szerződés megkötésekor kell megfizetnie. Az elidegenítésre kerülő házingatlanban bentlakó bérlő, illetve hozzátartozói, vagy a vegyes (részben állami, részben személyi) tulajdonban álló ingatlan vásárlásra jogosult tulajdonostárs a vételárhátralékot évi 3 százalékos kamat mellett legfeljebb 35 év alatt fizetheti meg. 25 évesnél rövidebb törlesztési idő csak akkor állapítható meg, ha az esedékes kamatokat is magában foglaló havi törlesztő részlet a szerződéskötés időpontjában érvényes lakbér 50 százalékánál kevesebb lenne. Ha a lakást nem a bent lakó vásárolja meg, a részletfizetési feltételeket a felek megállapodása határozza meg. azónban a részletfizetés időtartama évi 3 százalékos kamat mellett a 20 évet nem haladhatja meg. Abban az esetben, ha a vevő az előírt törlesztési határidőnél rövidebb tartam alatt kiegyenlíti a hátralékát, árengedmény illeti meg, amely azonban nem haladhatja meg a vételár 40%- út. Dr. Sinka Imre Olvasóink részére csütörtökön 17—19 óra között ingyenes jogi tanácsadást tartunk a Bp. Vili., Blalsa L. tér 3. sz. alatt, a beérkezett levelekre folyamatosan válaszolunk. ból állt rosszul, ami ugyancsak gyakori. A matematikatanár egy alkalommal családlátogatáson járt náluk, és ekkor megígérte az egyébként ambiciózus szülőknek, hogy külön foglalkozik majd gyengén tanuló diákjával. Márta egy darabig el is járt a korrepetálásra, de az eredményei nem javultak. A szülei szidták emiatt és a kislány igyekezett kihagyni a külön foglalkozásokat, majd végül kijelentette, hogy nem hajlandó ezentúl elmenni. Az édesanyja unszolni próbálta, mire sírva panaszkodott, hogy nem mer többet kettesben maradni a tanár bácsival, aki a szoknyája alá nyúl és fog- dossa őt. Amikor pedig tiltakozni próbált ellene, ráförmedt; inkább örülj, hogy van mit fogdosni rajtad! Ez utóbbi kijelentés azért is elgondolkoztató, mert a gyerek — az orvosi vizsgálat megállapítása szerint — koránál fejletlenebb alkatú tízéves. Márta szavait két barátnője is megerősítette, akik ugyancsak azt állították, hogy a tanár velük is így viselkedett. A szülők hitelt adtak nekik, sőt azt is a pedagógus írhattuk volna pontosabban is a címben a téma sarkítot- tabb változatát: az elvált házastársak lakáshasználata. Ugyanis a lakáshasználat igazi gonddá akkor válik, amikor az életközösség megszakad. A házastársak jogaira és kötelességeire vonatkozó korábbi szabályozás a lakással kapcsolatosan igen szűkszavú: a házastársak lakásuk helyét egyetérve választják meg. A lakás helyére vonatkozó megállapodástól a másik házastárs beleegyezése nélkül csak alapos okból lehet eltérni. A bírói gyakorlat, a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának később született állásfoglalásai bizonyítják, nem a közös lakhely választása az igazi probléma. Amikor a lakáshasználat későbbi (tehát az életközösség megszakadása utáni) sorsáról kellett dönteniük a bíráknak, különböző jogforrásokra támaszkodva kellett ezt a keserves problémát megoldaniuk. A családjogi törvény 1386. évi IV. törvénnyel módosított (nyugodtan írhatjuk így: gazdagított) része mindenki által érthető támpontot ad. Vagyonjog A házassági vagyonjogi szerződések megkötésének lehetősége módot nyújt arra is, hogy a házastársak a mai viszonyok között a legnagyobb vagyoni részüknek számító lakásról rendelkezhessenek. Eszerint a házasulandók a házasságkötést megelőzően vagy azt követően is rendezhetik a közös lakás használatát a házasság felbontása esetére. így megállapadhatnak abban is, hogy az egyik házastárs a lakást elhelyezési és térítési igény nélkül fogja elhagyni, ha netán válásra kerül köztük sor. Kiemelt jelen-, tősége van ennek az idős korúak áftal kötött házasságkötések esetén. Erre a megállapodásra is azok a formai feltételek vonatkoznak, amelyek a vagyonjogi szerződésekre. (Jogi képviselő által ellenjegyzett magánokirat forma vagy közjegyző előtt készített közokirat szükséges.) A bíróság a lakás- használatot e megállapodástól eltérő módon, csakis a kiskorú gyermek lakáshasználatára való figyelemmel rendezheti. Ha a lakásban a házastársak egyben bérlő-, illetőleg tulajdonostársak, vagy ha az egyikük tulajdonát képező lakásban laknak, a házasság felbontása esetén a lakáshasználatukról akkor dönt a bíróság, ha ezt kifejezetten kérik. A rovására írták, hogy ingyen vállalkozott a korrepetálásra. Ez utóbbi egyébként — gyenge tanulóról lévén szó — kötelessége volt, amiért a hozzátartozóktól nem is fogadhat el díjazást. Félt a szssisSaníól A szülők feljelentették a pedagógust az iskola igazgatójánál, aki a helyi tanácshoz fordult, majd elment a feljelentés a rendőrségre, ahol megindult a vizsgálat. — Meggyőződésem szerint a gyerek nem tőlem félt, hanem a matematikától — jelentette ki a hevesen tiltakozó tanár. A továbbiakban arról is beszámolt, hogy a különórákat olyan teremben tartotta. melynek az ajtaja nem volt kulcsra zárva, és az ablakokon nem volt függöny. így a körülmények sem lehettek alkalmasak arra, hogy a rágalmakban foglaltak szerint viselkedjen. A rendőrségi vizsgálat során kikérték igazságügyi pszichológus szakvéleményét is, melyben ugyancsak szerepel ez a kitétel: a gyerek nem a tanártól félt. hanem az általa tanított, szaktárgytól. A megjogszabály a kiskorú gyermeknek önálló lakáshasználati jogot ad: „ ... a házastársak kiskorú gyermekének lakáshasználati jogát — élet- körülményeinek megfelelően általában a volt közös lakásban kell biztosítani, kivéve, ha más állandó lakása van.” És csakis a gyerekekre való tekintettel jogosítja fel a bíróság a gondozó szülőt megosztott vagy esetleg kizárólagos lakáshasználatra az olyan lakásban, amely csak az egyik kizárólagos tulajdona, vagy olyan önálló bérlete, amelyen a másik házastársnak nincs bérlőtársi joga. Ide nem értendő a szolgálati lakás. Ennek elhagyására a bérlő még akkor sem kötelezhető, ha a gyerekeket nem neki ítélte a bíróság. MieEeíbh elcseréljék Ha a házastársak a lakásukban bérlő- vagy tulajdonostársak, jól teszik, ha arra törekszenek, hogy mielőbb elcseréljék két különálló lakásra a volt közös otthont. Az „egy lakásra ítélés” még olyan házastársak között is kényszerhelyzet, akik viszonylag békés körülmények között váltak el. A bíróság továbbra is a természetbeni megosztás lehetőségét vizsgálja elsősorban, persze az objektív és szubjektív feltételek figyelem- bevételével. Objektív feltétel az, hogy például közös tulajdonnál a lakás megosztható legyen műszakilag is. Ezért hasznos az elvi engedély előzetes megszerzése a műszaki problémát elbíráló szervektől. Bérlakás esetén természetesen csak a használat ktilönválaszt- hatóságáról, szeparálhatóságá- ról lehet szó. Mindezekhez az kell, hogy a két fél megértő legyen egymással. Ha a há- zastárs korábbi magatartása nem ad reményt, arra. hogy egy fedél alatt maradjanak, akkor ezt a megoldást el fogják vetni. Ha a közös bérlakás két másikra cserélhető, de az elvált házastársak egyiA Minisztertanács 14/1987. (V. 13.) számú rendelete az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalról szól. Az illetékhivatalok működését szabályozza a 15/1987. (V. 13.) MT számú rendelet. A távközlési beruházási hozzájárulásról szól a 16/1987. (V. 23.) MT számú rendelet és a végrehajtásáról kiadott 2/1987. (V. 13.) MT számú rendelkezés. Az 1987. június 1. napjától hatályba lépő jogállapítás szerint a gyerek életkoránál fejletlenebb, kiegyensúlyozatlan természetű, hajlik az irreális dolgok felé, gyenge akaratú. A pubertáskorral egyébként is együtt jár, hogy egyre több kíváncsisággal fordul a felnőtt világ dolgai felé. A tévénézés, a moziban látott filmek is arra hajlamosítják, hogy „nőies varázsának” jelzéseként próbáljon mindent értékelni. Emellett gyenge tanuló, akit bánt az. hogy romlott a tanulmányi eredménye, és a külön korrepetálás ellenére sem tud megfelelő eredményeket elérni. Az otthoni követelmények, illetve, hogy nem bírt azoknak eleget tenni, pedig csak fokozták nála a kudarc érzését. Saját sikertelenségeiért próbálta másra hárítani a felelősséget, amikor valótlant állított a tanáráról. Elejét venni A rendőrség az ügyet lezárta, bűncselekményre utaló körülményt nem találtak. Felmerül azonban a kérdés: nem lehetett volna ennek az eljárásnak elejét venni? Hiszen, ha a szülők jobban fontolóra veszik a körülményeket — vagy az általános iskola igazgatója saját hatáskörében tisztázza a történteket —, nem kerül sor egy feddhetetlen életű pedagógus meghurcolá- sára. Gál Judit ke akadályt gördít ennek megvalósítása elé, a bíróság kötelezheti a feleket az új lakások elfoglalására. Amikor cserére, megosztott lakáshasználatra nincs lehetőség, az egyik házastársnak mennie kell a lakásból. A vagyoni aránytalanság mérséklését célozza az új rendelkezésben a lakáshasználati érték fogalmának és megítélésének hangsúlyozása: „A lakásból távozó házastárs a lakáshasználati jog ellenértékének ráeső részére jogosult." A távozót megilleti Tulajdonban lévő lakás esetén a használati jog ellenértéké a lakás beköltözhető és lakott forgalmi értékének különbözeié. Bérlakás esetén a használati jog ellenértéké legalább a lakásügyi hatóság javára való lemondás esetén járó pénzbeli térítésnek megfelelő érték, tekintet nélkül arra, hogy a távozó házastárs milyen lakásba költözik. A távozó házastársnak azonban a használati jog ellenértékéből csak az őt arányosan megillető rész jár. A házastársnak járó összeg nem lehet kevesebb a használati jog ellenértékének egyharmadánál. (Különös méltánylást érdemlő esetben ettől el lehet térni.) Ha a lakásban maradó házastárs a térítés megfizetésére nem képes, kérelmére ezt a fizetnivalóját a biróság a közös vagyoni illetőségből levonhatja. A térítés a lakás elhagyásával egyidejűleg esedékes. A térítés annak a házasfélnek is jár, aki a lakást a visszatérés szándéka nélkül hagyta el, és ezért (a másik házastárs kérelmére) bérlőtársi jogviszonyát a bíróság megszünteti. Így tehát az életközösség megszakadása után nem kell egy lakásban sínylődniük a házasfeleknek (ha valamelyiküknek volna már hova mennie) csak azért, mert a távozni szándékozó a térítés elvesztésétől fél. Dr. Kertész Éva szabályok alapján a magán- személyek főállomásonként 12 ezer, ikerállomások esetén 8 ezer forint beruházási hozzájárulást kötelesek fizetni. A telefonkötvény-tulajdonosok és a szociálisan rászorulók 30 szá'alék kedvezményben részesülnek. A Nagycsaládosok Országos Egyesületének törvényességi felügyeletét a Hazafias Népfront Országos Tanácsa látja el a Minisztertanács 1032 1987 (V. 13.) számú határozata alapján. A munkavédelem állami irányításáról és ellenőrzéséről szóló 1010/1984. (III. 31.) MTH számú határozat módosításra került. Az egészségügyi intézetekben ápolt és gondozott egyes betegek gyógyító célú foglalj koztatását módosította a 3/1987. (V. 13.) EÜM számú rendelet. Az erről szóló szabályzat a rendelet mellékletében egységes szerkezetben jelent meg. Módosították a tiszthelyettest képző szakközépiskolákról szóló 1/1984. (V. 19.) HM számú rendeietet. A sertésfajtadíjról rendelkezik a 3/1987. (V. 13.) MÉM —PM számú együttes rendelet. E jogszabály alapján a sertésfeldolgozó üzem az 1987. január 1-jétől felvásárolt és az általa feldolgozott sertés után faitadíjat köteles fizetni az Állattenyésztési és Takarmányozási Minősítő Intézetnek. A mezőgazdasági üzemek 1987. évi költségeit növelő energiahordozók áremelésének részbeni megtérítéséről szól a pénzügyminiszter 19/1987. (V. 13.) PM számú rendelete. A hazánkban letelepedett külföldi a devizájának 50 százalékát a külföldről származó nyugdíjának 25 százalékát devizaszámlára fizetheti be. A jogszabályok a Magyar Közlöny 1987. évi 16. számában jelentek meg. Az ügy lezárult Feljelentés egy tanár ellen TÍZ NAP RENDELETE!
