Pest Megyei Hírlap, 1987. május (31. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-26 / 122. szám

1987. MÁJUS 26., KEDD PKST « me tv ki] í Az áfész-ek próbaszámításokat készítenek Az adóreform várható hatása Lázár György a XX. kerületben Lázár György Pesterzsébet központjában sággal és akarattal mutatha­tunk fel eredményeket. Ehhez mindenekelőtt arra van szük­ség, hogy használjuk a fejün­ket, önvizsgálatot tartsunk minden szinten: mi az, amin változtatni, javítani kell ah­hoz, hogy szocialista céljaink, eredményeink feladása nélkül jussunk túl a nehézségeken. A kormányban is — hangsúlyoz­ta — megvan az ilyen kritikai készség, felelősség, ez távolról sem kincstári optimizmust je­lent, hanem eltökélt cselekvé­si szándékot. Az eredménye­sebb munka, előrejutás szem­pontjából már fél siker, ha együtt tudjuk meghatározni a feladatokat,« megvitatni, ki­töprengeni a kibontakozás módját. Ezután a látogatás városnéző sétával folytatódott: az Ady Endre utcai általános iskolá­ba, majd a kerületi tanács Kossuth Lajos utcai ügyfél- szolgálati irodájába kalauzol­ták a házigazdák a Miniszter - tanács elnökét. Programja vé­gén Lázár György felkereste a Kontakta Alkatrészgyárat, ahol megtekintett több üzem­Cél: térnyerés a tőkés piacon Nagy érdeklődés és vita kí­séri a készülő adóreformot. Vannak rendelettervezetek, amelyek már körvonalazzák a személyi, valamint az általá­nos forgalmi adó később kris­tályosodó elveit. Segítségükkel a gazdálkodó szervezetek megpróbálják már most fel­mérni a változás előrelátható hatásait. Ez a folyamat Pest megye 17 áfész-énél is elindult. Erről számolt be dr. Karlik András, a Mészöv áfész-tit- kárságának vezetője. — Egyelőre úgy látjuk: az új adórendszer pozitívuma, hogy igazságosabb lesz és szektorsemleges. Vagyis min­denkire — legyen az állami, szövetkezeti vállalat vagy magánkereskedő — azonos adózási kötelezettség hárul majd, ezzel megteremtődik az egyazon alapállásból való ver­senyzés lehetősége. Emellett azonban tagadhatatlanul sok gondot s továbbgondolnivalót vet fel bevezetése. Nyereségcsökkenés — Mi az, amit már most érzékelnek az áfészek? — Először is a nyereségek várhatóan a felére csökken­nek a szövetkezeti kereskede­lemben. Az adótételek ugyanis átcsúsznak a forgalmi szférá­ba, ezzel csökken a nyeresé­get terhelő adó, de kevesebb lesz magának a nyereségnek is az összege. — Tehát szövetkezetpoliti­kai kérdéseket érint. — Igen, a tagsági érdekelt­ségi alapot és a célrészjegyek kamatát. Az előbbiekhez tar­toznak a kulturális és sport­kiadások, az áruvásárlási visszatérítések a tagságnak, a választptt tisztségviselők tisz­teletdíjai. Eddig ezekre nye­reségük 9 százalékát fordít­hatták a szövetkezetek. Ez­után vagy csökkenteniük kell ezt az összeget vagy megvál­toztatni a tagsági érdekeltségi­A szakszervezetek szófiai megyei tanácsának meghívá­sára tegnap ötnapos látogatás­ra bolgár testvérmegyénkbe utazott a Szakszervezetek Pest Megyei Tanácsának delegá­ciója. A küldöttséget — dr. Arató Andrást, az SZMT vezető tit­kárát és Jeager László főmun­A megye térképén mindösz- sze néhány milliméter a két településrész, Mende és Pusz- taszentistván közötti távolság. Három kilométer. Vonattal négyperces út az egy megálló. De vasút: sínek és pályaud­var, ahol időnként gyors- és tehervagonok haladnak át. A gyerekek pedig nem tudnak nyugodtan várakozni. Rohan­gálnak, lökdösődnek, bolon­doznak. Naponta negyvenen, öt vénén, reggel 7 óra tájban, iskolába igyekeznek Puszta- szentistvánról Mendére. A szü­lők pedig naponta aggódnak, idegeskednek, féltik a vonat­tól a gyerekeket. Jó lenne egy iskolabusz — mondják — ami vinné, hozná őket. De nincs. Mint ahogy nincs orvosi ren­delő se, pedig Mendén kettő is van, egymástól nem is messze. És telefon sincs, csak a vasút­állomáson, szolgálati, és az ügyeletestől függ, hogy en­ged-e telefonálni. — Hát mostohatestvére len­ne Mendének Pusztaszentist- ván? — kérdeztük Tréfák Ist- vánnét, a mendei tanácsel­nököt. — Mendének két külterületi települése van, a valamikori uradalmi területek, Puszta- szentistván és az úgynevezett Kásavölgy. Ezerötszáz, illetve ezer ember él ezeken a része­ken. Közigazgatásilag mindig is Mendéhez tartoztak. Terü­alapképzés szabályait. íme egy nyitott kérdés a sok kö­zül. A célrészjegyekből pótol­ják áfészeink a lakosságot ki­szolgáló beruházásokat. Ennek kamatát adózatlan nyereség­ből kell majd visszafizetniük, ami komoly terheket jelenthet az utóbbi időben vállalkozók­nak, építkezőknek, ha csak központilag nem változtatnak a szabályozókon. Leltárgondok — Az általános forgalmi adó bevezetése az áfészeket jobban érinti majd, mint a termelő- és nagykereskedelmi ágazatokat, mivelhogy ennek a szisztémának utolsó fázisa a kiskereskedelem lesz. Más szóval: itt történik az adó végső elszámolása, a költség- vetési kapcsolatok rendezése. — A kiskereskedelem, jelle­géből adódóan, valamennyi terméket, illetve fogyasztási cikket forgalmazza nagy té­telben. Az üzlethálózaton ke­resztül találkozik a termék a végső fogyasztóval, ezekhez hozzáadott értékadó kapcsoló­dik, amelyet ott kell elfogad­tatni a vevővel. Az adó- és árreform teljes mértékben át­alakítja és várhatóan megnö­veli az eddig is túlterhelt ad­minisztrációs rendszert. Az új feladatokat technikai feltéte­lek híján, az országos átlagnál lényegesen kedvezőtlenebbül fizetett dolgozókkal kell meg­oldani. Ráadásul az egész rendszer egy év eleji leltáro­zással indul, ahol már a kész­leteket át kell váltani a hoz­záadott értékadóval növelt ér­tékre. Jelenlegi ismereteink szerint központi árközlés he­lyett termékcsoportonkénti át­számítási kulcsot kapunk, ami fokozza a nehézségeket. Az egész pedig úgy zajlik majd lé, hogy az év utolsó napján bezár a mintegy 2000 bolt és vendéglátó-ipari egység, és a jövő évi nyitásig 10—15 ezer ember elvégzi az átállással kapcsolatos munkát. katársat — Fodor László, az SZMT titkára búcsúztatta a Ferihegyi repülőtéren. A szakszervezeti delegáció mostani útja során áttekinti a két megye mozgalmi együtt­működésének tapasztalatait, s tárgyalásokat folytat a kapcso­lat továbbfejlesztésének lehe­tőségeiről. letileg valóban kiesnek a szo­rosan vett központból, de az nem igaz, hogy nem törődünk velük. Sőt! Éppen Szentistván az a település, ahol minden utat karbantartottunk. Ahol nem volt szilárd burkolat, ott sóderes feltöltéssel tettük az utakat a rossz időben is jár­hatóvá. A szilárd burkolatú utak mentén pedig higanygőz- lámpákat szereltünk fel. Transzformátorállomást tele­pítettünk a hálózati világítás felerősítésére. Iskola is van Szentistvánon az alsó tagozatos gyerekek számára, és nem is akármilyen! A legjobban fel­szerelt bemutató iskola, amely részt vesz a kísérleti matema­tika és magyar oktatásában. A felsősöknek azonban, és a napközit igénylő alsósoknak, tényleg Mendére kell bejár- niok, de ez a kásavölgyiekkel is így van. A gyerekek több­sége gyalogosan vagy kerékpá­ron teszi meg az utat, de tu­dom, vannak, akik vonattal járnak. Ezen mi nem tudunk változtatni. Két éven belül azonban bővítjük a puszta- szentistváni iskolát. Az idén két és fél millió forintos mi­niszteri céltámogatást kap­tunk. az iskolabővítésre. A két — Az új adózással új ala­pokról indul minden gazdál­kodó szervezet. Az induláskor nem lehet majd viszonyítani az előző évhez a teljesítmé­nyek megítéléséről. — Nehéz lesz eldönteni, melyik dolgozik jól, melyik nem, illetve egy adott áf észen belül kialakítani egy megfe­lelő anyagi ösztönzőrendszert. A jövő kérdése, hogy teszem azt, egy jövedelemérdekeltség­ben dolgozó egységnél meny­nyit kell hozni ahhoz, hogy az már pluszként számíthasson. — És a szerződéses üzemel­tetési formában működőknél? — Nos, ők maguk lesznek az adóalanyok. A könyvelés, az adófizetés elég sok munkát ró majd rájuk. Munkabizottságok — Nem egyszerű a szabályo­zórendszerbeli változás. Az adóreform kihat a gazdasági élet minden területére. Ho­gyan tudnak erre felkészülni a szövetkezetek? — Konkrét jogszabály a- harmadik negyedévre várha­tó, s ha január 1-jével indul ez a váltás, eléggé szorít majd bennünket az idő. A rendelkezéseket kijelölt álla­mi intézmények ismertetik. De mi magunk is hozzákezdhe­tünk — 35 szövetkezeti szak­ember bevonásával — a fel­készüléshez. Az egyes szakte­rületekhez kapcsolódóan a Mészövben ár-, adó-, számvi­teli-pénzügyi, kereskedelem­szervezési, valamint bér- és munkaügyi munkabizottságo­kat hoztunk létre. Töreked­tünk arra, hogy ezekben minden áfésztól legyen képvi­selő, aki viheti haza az infor­mációkat. Megvitatjuk az új helyzetből adódó tennivalókat, főként azokra a részletkérdé­sekre koncentrálunk, amelye­ket várhatóan nem szabályoz­nak majd. Az adórendszer kidolgozásában részt vevőket előadónak hívjuk meg, fel­vetjük nekik aggályainkat, megoldási módokat is java­solunk, mint legutóbb az adóelszámolás módjának egy­szerűsítésére. Az eddigi isme­retek birtokában egy-egy áfésznál próbaszámításokat végzünk, hogy nagyjából ér­zékeljük: mire számíthatunk. Következtetéseinket a Pénz­ügyminisztériumnak és a Szö- vosznak továbbítjuk. A jog­szabályok megjelenése után a szakembergárda minden áfész­nál helyben segíti majd az ottaniakat, hogy könnyítsen valamicskét az átállás nehéz­ségein. Tóth Andrea tanterem építéséhez szükséges pénz másik felét pedig a he­lyi tanács biztosítja, ezen ösz- szegben természetesen a la­kosság tehóra befizetett pénze is szerepel. Ha minden jól megy 1989. szeptember 1-től nem kell többet utazniok a szentistváni alsósoknak. — És akkor hadd soroljam tovább még mi mindent ter­vezünk. Eddig, ha valakinek gyógyszerre volt szüksége Gyömrőre vagy Sülysápra kel­lett beutazzon. Tavaly meg­kezdtük Mendén egy új pati­ka építését, és 1988-ra, vagyis jövőre tervezzük átadását. Ez szintén lakossági támogatással készül, a mendeiek tehójából. Ami az orvosi rendelőt illeti, a szentistvániaknak tíz éve van külön rendelőjük, igaz ez Mendén van. De rendelet van rá, hogy orvosi rendelőt csak főútvonal mentén szabad épí­teni. Így állt elő az a különös helyzet, hogy a mendei rende­lő közelebb van a szentistvá­niaknak, mint a sajátjuk. Ezen okulván a gyógyszertárat már az állomás közelében kezdtük el építeni. A telefonról. Egy­előre, való igaz, csak itt van nyilvános készülék a taná­cson. De a Kásavölgyben most Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke hét­főn látogatást tett a főváros jelenleg mintegy százezer la­kosú XX. kerületében, abban a városrészben, amelyet az egykori Pesterzsébet város és Soroksár nagyközség 1950-ben történt egyesítésével alakítot­tak ki. A kerületi pártbizottság székházában adtak tájékozta­tást a városrész fejlődéséről és a VII. ötéves terv célkitű­zéseiről Lázár Györgynek és a kíséretében levő Köteles Zoltánnak, a budapesti párt- bizottság titkárának a XX. kerület vezetői: Szandtner Iván, a pártbizottság első tit­kára és Gyulai Gusztáv ta­nácselnök. Lázár György a pártbizott­ságon tolmácsoita a Központi Bizottság és a kormány jókí­vánságait a kerület párt-, ál­lami, társadalmi testületéinek, vezetőinek, Pesterzsébet és Soroksár lakosságának. Elis­merően szólt a városrész — mint mondta: szemmel látha­tó — gyarapodásáról. Hozzá­tette: a XX. kerület is pél­dázza, hogy a nehéznek mon­dott évékben is értünk el eredményeket. — Most sem a körülményeken kell siránkoz­ni, hanem tudnunk kell, hogy ha gyötrelmesen is, de mun­kával, összefogással, fejtörés­sel, áldozatkészséggel, elszánt­ig reklám és haszna Olykor, esténként a televízió főműsoridőben sugárzott rek­lám-összeállításában idillikus kép jelenik meg. ősi ösztöné­től vezérelve fészkét építi egy madár. Aztán a következő pil­lanatban szintén egy nagyon ősinek számító, s a természet­ben szinte kifogyhatatlan mennyiségben található anya­got, az agyagot termeli ki egy munkagép. ötletes reklám, beszédes ké­peiről van tehát szó. A közös tartalmi lényeg az, hogy a természetes anyagokból kor­szerű megmunkálással előál­lított falazóanyagok, köztük a vázkerámia-termékek a mo­dern kor jelenlegi viszonyai között az otthonteremtés nél­külözhetetlen téglái. Alkalomszerűen A gyárudvarokon, Tüzép- és áfész-telepeken sokasodó anyagkészletek láttán azonban kétkedés lesz úrrá a szemlé­lődön: vajon valóban olyan fontosak? Vagy éppenséggel épül, Szentistvánon pedig a nyár folyamán kezdik el ki­építeni a nyilvános segélyké­rő állomást. — A vizünk elég rossz, nit- rátos — folytatja a tanácsel­nök. — A csecsemőknek Bu­daörsről hozzák palackozva, Szentistvánon a Tanács utcá­ban juthatnak hozzá a kis­gyermekes szülők. Mendén két jó vizű kút is van, valamint az intézmények és a MÁV-ál- lomás előtti kutak is jó ivó­vizet adnak. Ebben az ötéves tervben elkészítjük a vízháló­zat kiépítésének tanulmány- terveit. Az első kút fúrását 1991-re tervezzük. Csak köz- bevetőleg jegyzem meg, egy új kút fúrása körülbelül egy­millió forintba kerül, és akkor még nem garantált az ivóvíz- minősége. Tavaly nyitottunk meg egy védőgáttal ellátott felszíni szikkasztót is, ahová most néhány évig üríthetik a szippantok tartalmukat. Ennél többre egyelőre nem futja. Anyagi vonatkozásban mi tel­jesen magunkra vagyunk utal­va. A községben sem ipari üzem, sem jól működő tsz nincsen, akiktől támogatásra számíthatnánk. Így a körül­belül 18 millió forintos költ­ségvetési keretünkből kell gaz­dálkodnunk. Ebből megpróbá­lunk olyan körülményeket te­remteni, hogy akik itt élnek, jól érezhessék magukat. A. P. az áruk magas annyira, hogy nem találnak vevőkre? A gya­kori reklámozott téglamegje­lenítések mögött valójában kínzó építőanyag-ipari vergő­dés van. Vajon a reklámfilmben sze­replő kettős méretű ikersejtes téglát mennyire éri meg pro­pagálni? Vannak-e kimutat­ható anyagi hasznok, értéke­sítési előnyök az Épületkerá­mia-ipari Vállalat számára? Erről kérdeztük Víg Jenőt, a vállalat, igazgatóját. — Az említett téglafajta éveken át közkedvelt és kere­sett terméke volt az őrboty- tyáni Il-es gyárnak. Viszont az időközben megjelent új hőtechnikai szabvány kétsége­ket támasztott a termék al­kalmazhatósága iránt. Ügy tűnik, a műszaki fejlesztésre támaszkodva időben felismer­tük, hogy úgynevezett kiegé­szítő anyaggal, hőszigetelő falazó habarcsot alkalmazva biztosítható ennek a termék­nek a jövője és alkalmazha­tósága. Ezt a lehetőséget ter­mészetesen tudattuk a terve­zőkkel is. A dolog reklámol­dalát nézve elmondhatom, hogy vállalatunk az iparág egyéb területeihez hasonlóan valójában csak alkalomsze­rűen vett igénybe reklámot. Viszont az elmúlt év őszén olyannyira emelkedtek az el­adhatatlan készletek, hogy még 1986 decemberében, majd ez év elején, illetve 1987. áp­rilis, május hónapban nagy­szabású sajtó- és reklámtevé­kenységet indítottunk a ket­tős méretű ikersejtes tégla megismertetésére. Az ered­mény nem váratott magára. A készletek rohamosan csök­kentek, s ez a folyamat a mai napon is tart. Propagandafőnök — Amire az iparágban, pontosabban annak vállala­tainál nemigen akad példa, önök sajtó- és reklám-propa­ganda főnököt is alkalmaznak. — Erre azért van szüksé­günk, hogy tervszerűsitve bo­nyolítsuk a propagandát. Az esztendő első félévében az őr- bottyáni termék reklámozása a legfőbb teendő. Az év má­sodik felében Würtz Ádám grafikussal és Ezüst György festőművésszel való együtt­működés: vállalatunk 1986 elejétől bemutatótermet üze­meltet a Belváros szívében, a Haris közben, a helyszíni ér­tékesítés mellett itt látható a két neves művész kerámiaké­peinek gyűjteménye is. Tehát a bemutatóterem nagyszerű alkalom arra, hogy ezen a csatornán a vállalati kollek­tíva eredményessége a közvé­lemény előtt ismert legyen. Egyébként a vállalat vezető­sége morális kötelességének tartja, hogy reklám útján is népszerűsítse a kollektívák munkasikereit. — Hírlik, hogy az Épület­kerámia-ipari Vállalat inten­zíven készül termékei tőkés exportjának növelésére. Ezen a téren is jelentős a reklám­tevékenységük? Kiürülő raktárak — Fürdetéseink jelennek meg Nyugat-Európában, vala­mint az arab nyelvterülete­ken a Planen und Baunen és a Middle East Trade szakla­pokban. Az ABC- katalógus minden évben jegyzi cégün­ket. A birminghami, az „In- terbuild 85” óta szinte minden jelentős európai ál­talános és szakvásáron részt veszünk. Mindezek hatására az elmúlt évi exportteljesíté­sünket szerződéskötéseinkkel sikerült csaknem megdupláz­nunk. A BNV-ken és a Konstruma-vásárokon va­ló részvételünk, rádió-, tv- és kábel-tv-programjaink kitű­nően szolgálják mind a bel­földi, mind pedig a külföldi propagandacéljainkat. A kö­zeljövőben megváltozik cé­günk neve. Ezentúl Pietra Épületkerámia-ipari Vállalat néven szerepelünk majd. Eb­ben is benne van a reklám, hiszen a Pietra padlóbur- kolóanyag-családunk gazdag termékválasztékot kínál. Bir­tokunkban van a külkereske­delmi engedély egy olasz, komplett Pietra nagymére­tű (30X30-as) lapokat gyártó sor beszerzésére 3,5 millió márka értékben, lízing formá­jában. Általa évente 400—500 ezer négyzetméter nagymé­retű burkolólapot készíthe­tünk. Megközelítő adatokat em­lítve közölte, hogy az őrboty- tyáni kettős méretű ikersejtes tégla a reklám-propaganda ha­tására legalább 15 millió fo­rint pluszbevételt eredmé­nyezett. Mintegy 25—30 ezer forintra tehető az egy este sugárzott rövid reklámja en­nek az építőanyagnak. A magánerős építkezési sze­zon beindulásával jelentős a készletcsökkenés is. Így az őrbottyáni Il-es gyár remél­hetően hónapokig nem küzd tárolási gondokkal. Gyócsi László Testvérmegyei kapcsolat Szakszervezetiek Szófiában A vonat miatt aggódó szülők A sajátjuk messzebb van

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom