Pest Megyei Hírlap, 1987. május (31. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-22 / 119. szám

198". MÁJUS 22., PÉNTEK Gyenes András látogatása Nagykőrösön (Folytatás az 1. oldalról.) Gyenes András valaha Nagy­kőrös országgyűlési képviselő­je volt. Elképzelhető, hogy nem csupán a vendégnek ki­járó tisztelettel, megbecsülés­sel fogadták Nagykőrös város­ban, vagy Kocséron, hanem, mint mondták: hazai tájakon köszöntik. Régi, meghitt is­merősökkel hozta össze tegnap a sors: „Emlékszik, Gyenes elvtárs?” Hogyne emlékezne! Még azt is tudta, hány ezer tetőcserép kellett a városi ta­nács rekonstrukciójakor. Em­lékezett arra is, mekkora vi­tát váltott ki az autóbuszváró formája. S mily öröm volt lát­nia a vendégnek a tágas, tisz­ta, a legmagasaDb igényeknek is megfelelő 17 munkahelyes szakrendelőt. Érdeklődött a konzervgyár termelése, tőkés exportja után, tudakolta gond-e még a gyenge csoma­golóanyag. Tréfásan meg Is jegyezte Gyenes András látogatása be- fejeztekor: ide gyakrabban jön majd vissza, mert annyi elis­merést, köszönetét mint e lá­togatás alkalmával a nagykö­rösiektől kapott, már régen nem élvezhetett. Az évődés mögött tartalmas képviselői munka húzódik meg. Az évek során részese volt mindannak ami itt történt. Örömnek és méregnek is egyaránt. Mert abban ma is osztozik a nagy­kőrösiek véleményével: érthe­tő, hogy a jól felszerelt ceglé­di kórházba járnak szülni az asszonyok, hiszen az anyák és csecsemőik védelméről van szó A KEB elnöke az aktívát tájékoztatja az időszerű kérdésekről. Mellet­te Pásztor István Megyei népfrontférumon A kisipar növekvő feladatai Csütörtökön a mozgalom megyei szókházában tartott ülésén a Hazafias Népfront Pest Megyei Bizottsága, a na­pirendi javaslatot elfogadva, meghallgatta dr. Szabolcsi Já­nos főkapitány-helyettes tájé­koztatóját a megye közbizton­ságának helyzetéről, majd megtárgyalta azt az összegzést, amelyet a KIOSZ megyei tit­kársága készített a kisiparo­sok szolgáltatói tevékenységé­ről. Az alábbiakén a napi­rendnek ezt a részét ismer­tetjük. Nélkülözhetetlenek és címjegyzékei, Nagykátán a tanács adott helyet hirdetőtáb­láján a szolgáltatók közlemé­nyeinek, Dunaharasztin a fa­lugyűlésen kaptak tájékozta­tást az érdeklődők a helyi kis­iparosok szolgáltatásairól, j­Okck és okozatok Előnyösen változott a kis­ipar szükségességének, a kis­iparosok munkájának a meg­ítélése a legutóbbi esztendők­ben. ezt igazolják a tapaszta­latok a megyében, és ezt ta­núsították a testületi ülésen elhangzott vélemények is. A létszám ma már 15 ezer fő, s a munka nélkülözhetetlen a lakossági igények kielégítésé­ben, ez határozza meg a né­zőpontot akkor, amikor a kis­iparosokról van szó. A mesterek többsége — ez egyértelműen megfogalmazó­dott — becsülettel eleget tesz annak, amit vállalt, ugyanak­kor felbukkannak zavaró moz­zanatok is. Ilyen például a megyében telephelyet fenntar­tó, de Budapesten lakó és ott dolgozó kisiparosok ügye, avagy az a tény, hogy a vá­rakozásokkal ellentétben nem csökkent a jogosulatlan ipar- űzők száma, sőt...! Lényegé­ben ábrándnak bizonyult a re­mény, az iparjogosítvány ki­váltása feltételeinek megköny- nyítése majd versenyhelyzetet teremt, mert ennek nem sok nyoma van a megyében, fő­ként nem az építőipari szak­mákban, s azoknak a mester­ségeknek a körében, amelyek az ún. hiányszakmák közé tar­toznak. Gondok forrása a ma­gas fluktuáció — tavaly pél­dául 2915 fő váltotta ki az ipart, 2398 szüntette meg — és az is, hogy akadnak, akik kellő szakmai' felkészültség nékül vállalkoznak mestersé­gük gyakorlására, tehát mun­kájuk minőségére jogosan pa­naszkodik a megrendelő. Örömmel fogadta a megyei népfrontbizottság azokat a kezdeményezéseket, amelye­ket a kismesterek tesznek a szolgáltatások javítására, pél­dául a komplex kisipari mun­kabrigádok létrehozását — ezek 11 helyen 110 fővel te­vékenykednek jelenleg, 48 szakmát képviselnek és első­sorban a családi házat épí­tőknek kínálnak jó lehetősé­get —. a szolgáltató közpon­tok kialakítását, ezekből a ha­todik ötéves tervben tizenhat jött létre, 130 műhellyel. Amint fény derült rá a testületi ülé­sen, vannak olyan, apró lehe­tőségek is, amelyek ugyanak­kor sokat segíthetnek a lakos­ság tájékoztatásában, így pél­dául Erden nyolc helyen lel­hetők fel a kisiparosok név­Sokféle formában igyekszik segíteni a kisipar növekvő fel­adatainak ellátásában a nép­frontmozgalom. A kölcsönös jó szándékok tükre azután, hogy a mesterek közül egyre többen vállalnak közéleti szereplést, a társadalmi munkájuk értéke is növekszik, tavaly túlhaladta a 16,6 millió forintot. A helyi népfronttestületek sok esetben azonban csupán jelezni tudják a gondokat, a megoldás mesz- sze meghaladja lehetőségeiket. Ilyen gond például a megyé­ben a főfoglalkozású mesterek táborának folyamatos csökke­nése — a munkaviszony mel­letti iparűzők csoportja ugyan­akkor növekszik —, a kisipa­rosoknál fellelhető tanulók csekély száma, hiszen 585 mes­ternél összesen 871 ifjú ismer­kedett a szakmával tavaly de­cember végén. Nem övezte csend a testü­leti ülésen azokat a gondo­kat sem, amelyekkel maguk a Ids ipar os ok küzdenek. Hírüket, hitelüket erősen rontja azok­nak a maroknyi csoportja, akik a gyors meggazdagodás forrását vélik fellelni az ipar­gyakorlásban — gyakran ép­pen csekély felkészültséggé':! —, amint a jövedelemszabá- lyozás némely eleme, a társa­dalombiztosítási járulék össze­ge sem hat ösztönzően. El­hangzott az is, a tanácsok nem mindenütt élnek az adóked­vezmények címszó alatt össze­foglalható lehetőségekkel, hi­szen amíg korábban a megyé­ben háromezer kisiparos ka­pott különböző, ilyen termé­szetű kedvezményeket, ma csoportjuk csupán kétszáz fő­ből áll. Mindezeknek, más okokkal egyetemben, tetemes része van a mesterek táborá­ban tapasztalható nagymérté­kű cserélődésben. Az 5300 főt meghaladó mozgás — ennyi volt tavaly — ténylegesen a teljes létszámnak több mint az egyharmadát teszi ki. rá­adásul egyértelmű növekedés most már esztendők óta szin­te csakis a személy- és teher­fuvarozó kisiparosoknál észlel­hető. A lakossági igények ko­rántsem egyeztethetők össze a kisiparosok létszámának ala­kulásával, amint a szakmai összetételnél is tetemesek a gondok, a hiányszakmák miat­ti nehézségek alig enyhülnek, sőt sok településen növeked­nek. Kevés a panasz Több mint hárommilliárd forint értékű szolgáltatást tel­jesítettek tavaly a megyében a kisiparosok. Ez az összeg, összevetve azzal a 392 meg­rendelői panasszal, amely ta­valy érkezett a mesterek mun­kájára, jól minősíti a tevé­kenység egészének értékét. A kifogások döntő része a minő­ségre vonatkozik, az árak mi­att 85 megrendelő emelt kifo­gást. A megyei népfrontbizottság, köszönettel fogadva a kisipa­rosok közéleti tevékenységét és társadalmi munkáját, egyet­értett azokkal az ajánlásokkal, amelyeket a KIOSZ legutóbbi megyei küldöttgyűlése fogadott el a fejlesztési fő irányokra és teendőkre. M. O. —, azt azonban nehéz megma­gyarázni, miért ne lehetne Cegléden is beírni az anya­könyvbe, hogy a gyerek nagy­kőrösi születésű?! pártbizottságon is elhangzott a mondat, amikor a megye poli­tikai, társadalmi, gazdasági életéről szó volt. A megye helyzete nem ismeretlen a KEB elnöke előtt, hiszen nem először látogat az ország leg­népesebb megyéjébe, amely a megyék között nagyságrend­ben a harmadik helyet foglal­ja el, s mind ipari, mind me­zőgazdasági termékei befolyás­sal vannak az ország gazdasá­gára. A Dunai Kőolajipari Vállalat, a Dunamenti Hőerő­mű, a Csepel Autógyár és a többi jelentős üzem fejlődése országos érdek is. Az agglo- ' meráció gondját igazán csak az ismeri, aki részese az itt folyó politikai munkának, így mint állami irányító testület­nek foglalkoznia kell az itteni gondokkal —, s mindig elölről kell kezdeni a harcot a gondok leküzdéséért azokkal a szer­vezetekkel is, amelyeknek ér­vényes kormányhatározat szabná meg feladatukat. Ennek ellenére van fejlődés. Erről bőven beszélt Krasznai Lajos is a vendégeknek. De nem hallgatta el a lakosság hangulatát kedvezőtlenül ala­kító jelenségeket sem. Nem Iahet egysíkú A hangulatot formáló hatá­sokról minduntalan előjött a szó. Azon azonban senki ne csodálkozzék, hogy egy-egy hangsúly, egy-egy megállapítás és válasz között akadtak kü­lönbségek a megítélésben. Amilyen a helyzet —, a gon­dolkodás sem lehet egysíkú. Különösen nem most, amikor az élet egy sor megválaszolásra érett kérdést vet fel, amikor a párt központi bizottsága is gondolkodásra, véleményalko­tásra készteti a párt tagjait. Éppen e napokban gyűjtik össze egy-egy testület vélemé­nyét a készülő nyugdíjrende- letről. vagy a? általános for­galmi adóról, majd a személyi jövedelemadóról, s nem kevés­bé kíváncsi a központi bizott­ság arra, hogyan haladjunk előre. Kérdések sokasága hangzott el a tegnapi látogatás folya­mán, s azon az aktíván, ahol Gyenes András tartott beveze­tőt. majd válaszolt a résztve­vők által felvetett problémák­ra: miért nem vagyunk kö­vetkezetesebbek jó határoza­taink végrehajtásában?; miért nem sürgetjük a prioritás ki­választását?; a nyugdíjrende­let, az adóváltoztatás csak ré­sze egy nagyobb koncepció­nak —. jobban kellene látni az egész programot ahhoz, hogy a részekben is jól eliga- godjanak... Nem lenne jő, ha a helyi szervezetek mindent felülről várnának, lebénulnának — hangoztatta Gyenes András —, mígnem a Központi Bizottság nyáron meghozza határozatát. Vendég, aki otthon van igényeit vették figyelembe. ahol tiszta, ápolt környezet­ben, a hőről energiatakaréko­sán gondoskodva, az etetés­itatást modern technológiával biztosították. A higiéniának megfelelő körülmények között gépekkel fejik a teheneket, dolgozzák fel a tejet, majd szállítják el a tejházból. Ottjártunkkor óriási gépek hordták a takarmányt a bé­késen kérődző állatok elé, nézhettük a pár órája szüle­tett borjút, az anyja épp ak­kor nyalta fényesre szőrét! Bármily hihetetlen, egyetlen borjúelhullásuk sem volt, óv­ja őket az anyatej, a gazda­ság nem sajnálja e természe­tes táplálékot. 52 milliót ruháztak be a kétlépcsős telepbe, amely a fejőházat, a három darab — egyenként 250 férőhelyes — istállót foglalja magába és átalakították belőle a régi sza­kosított telepet is. Nincs itt sok beszédnek he­lye: hosszú évek óta a tejter- melési versenyben országosan is mindig Kőcser győz és el­nyerték tavaly az OMÉK dí­ját is. 11—12 ezer litert fej­nek teheneiktől naponta. A műanyagüzemben modern gépekről fut le a műanyag pohár, amott címkézik. Egy másik gépen perforált mű­anyag szalag tekeredik: köny- nyű gyorskötözö. Ebben a te­remben gyártják az akkudo­boz érvédőjét... Filléres dol­gokat is vállalnak, minden­nel, ami pénzt hoz a konyhá­ra, azzal érdemes foglalkozni. Természetesen abban a felfo­gásban, ahogy Tóth Róza is mondotta: nem elég az ered­ménytervet teljesíteni, állan­dóan számolják költségeiket és ahol lehet, azonnal lefarag­nak belőle. Keserűen beszélt arról, hogy akár a földeken, akár a mel­léküzemágakban mily keser­vesen dolgoznak forintjaikért, s mennyire bántja őket, ha valamit intéznének a főhivata­lokban és ott fpghegyröl, el­utasítóan bánnák velük. Két bálázót vettek (a ME­ZŐGÉP gyártotta), az első nap kiesett az egyiknek a kereke. 300 ezer forintba ke­rült! Az ára természetesen be­épül a tejbe, a gabona árá­ba ... De ezt a kiesést, ezt a kárt kivel fizettessék meg? Feszültségekkel Lenn és fenn is rendet kell teremteni — erősítette meg a helyiek véleményét Gyenes András. Már korán reggel a megyei A tanacshaza muemlekfalai között, az ízléses berendezések otthont, meghittséget árasztó közegében elégedett lehetett a : KEB elnöke: érdemes volt a városiakat segíteni e szép épü­let helyrehozatalában. S az is nagyszerű, hogy jövőre már meglesz a távhívórendszer, i összejött a pénz az ezres kon- i ténerre. Az üzemek is segí­tettek. A lakosságnak 53 szá­zaléka szavazta meg a tele­pülésfejlesztési hozzájárulást, mert egyetért az úthálózat korszerűsítésével. Családon­ként tízezer forintot fizetnek azok, akik előtt építkeznek. Nincs gond a villamosenergiá­val, a gáz a lakások egyhar- : madában benn van. Az orvosoknak, pedagógu­soknak soron kívül biztosíta­nak lakást. Jelentős a magán- : építkezési kedv a városban, 1986-ban száz otthont építettek fel. Hitellel segítik azokat, akik önmaguk képtelenek len­gének megoldani lakáshelyze­tüket: százezer forint alatt nem adnak ki hitelt... Átad­ták a tizenhat tantermes isko­lát. egy 120 ágyas belosztályt. Nagyarányú vízbázist építe­nek ki. Ma már 65 kilométer hálózatuk van. A lakosság 30 százalékát egészséges ivóvízzel tudják már ellátni. Önmagá­ban ez nem nagy számodé ha az induláshoz mérik, akkor elismerésre méltó fejlődés, A gazdaságok? A tavaszi időjárás késlelteti a munkát. Ha lehet, megfeszítve dolgoz­nak este kilencig is. Nincs ünnep sem, ha hív a határ. A vágómarha kivételével a megyei átlagnál jobbak tava­lyi eredményeik. Hat száza­lékkal nő a szarvasmarhaál­lomány, 8,2 százalékkal a te­jelő tehénállomány. Volt négy kedvezőtlen adottságú ter­melőszövetkezetük, a sokéves aszály, a sok fagykár miatt veszteségesek lettek volna, ha nem segítik feltárni belső tar­talékaikat: a négy közül há­rom ' eredményesen zárt... A mezőgazdasági üzemek 110 millió forintot ruháznak be úgy, hogy mór meliorációra nem kell költeniük. Faragni a költségeket • Kocséron, .a Petőfi Terme­lőszövetkezetben azután saját maga is meggyőződhetett Gyenes András, milyen fele­lősen gazdálkodnak a pénz­zel. Ha nem is járta végig az egész vertikumot, de így is láthatta a II. számú szarvas­marhatelep korszerű istállóit, ahol végre nem építészeti cso­dát alkottak, hanem az állat Senki nem várakozhat, de az jogos kívánság, hogy a párt felső szerve világosan fogal­mazza majd meg a célt, amire azután a pártszervezetek moz­gósíthatják tagságukat. A párttagság fegyelmezett. Ezt mondotta Lányi Pál a me­gyei pártbizottságon és ezt is­mételte Deák Lajos is Nagy­kőrösön. Ugyanakkor várako­zással tekintenek a Központi Bizottság felé, hogy az új helyzetben mielőbb nyújtson segítséget az eligazodáshoz. Meg ke'l oldanunk Meg kell oldanunk a prob­lémákat! Erről szólt Gyenes András is, megjegyezve, hogy hibát követ el, aki csak a gondokat látja, csupán arról beszól. „Ha naponta csak a konkolyt hint­jük, mitől várjuk, hogy abból erős búza teremjen?” — kér­dezte. Meg kell oldanunk a többi között például azt, hogy a nagyüzemi munka, s ott is a fő munkaidő nyújtsa a biztos megélhetést. Hogy a tisztes munka után mindenki kapja meg a tisztes bért, a többet dolgozó jobban keressen, de gátat kell vetni a munka nél­kül szerzett jövedelmeknek, a túlzott vagyonosodásnak. Ér­vényesíteni kell a demokrá­ciát, de nem hanyagolható el a centralizmus sem. Bizonyos esetekben nagyobb szigorúsá­got kell alkalmazni — így a társadalmi tulajdon védelmé­ben. a közbiztonságban joggal várható el igazságügyi szer­veinktől is a következetesebb, példásabb, hatásos büntetés. Az új intézkedéstervezetek- röl szólva a KEB elnöke arra intett: azt is vegyék észre az emberek, ami abban előnyös a számukra, így a kisnyugdí- jak emelését, a nyugdíjak ér­tékmegőrzését, az adózásnál azt, hogy világosabban láthat­ja majd mindenki, mi az ér­téke valaminek... A következő hónapokban ezekkel a kérdésekkel sokat kell foglalkozni pártmunká­soknak, tömegtájékoztatásnak, s nem szabad türelmetlenked­nie senkinek. A Központi Bi­zottság azért bocsátotta sző­kébb társadalmi vitára elgon­dolásait, mert az összegyűj­tött véleményeket figyelembe kívánja venni. Egy bizonyos, hogy bármily határozat szü­letik majd, az csak a termelé­kenység növelésére, a gazda­ságos munkára,' a termelés és a fogyasztás összhangjára ala­pozhat. Jó hangulatot, bizal­mat, egységet csak az ered­ményes termelőmunka teremt­het. A felépítmény nem he­lyettesítheti az üzemek ered­ményes termelő tevékenysé­gét. A párt vezető szerepét biz­tosítani kell, s majd azt is meg kell határozni, az új vi­szonyok között ezt hogyan al­kalmazza. Sok ránk váró feladatot kell megoldani. Ez volt az aktíva álláspontja is, akár a szocia­lista erkölcs védelméről szól­tak, akár a tanácsi testületek önállóbb, felelősségteljesebb munkájáról, vagy a káderek szerepéről, a munkaerő át­csoportosításáról ... Mindar­ról, amiről napjainkban Nagy­körösön, Budapesten, Pest me­gye városaiban vagy távolab­bi községeiben vitatkoznak, beszélgetnek. Mert mindenkit izgat az ország sorsa. Mi va­gyunk felelősek érte. S. Á. Pár órája született csalt ez a kis borjú. A vendégek nem teltek be a látvánnyal (Erdős! Ágnes felvételei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom