Pest Megyei Hírlap, 1987. május (31. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-20 / 117. szám

Alkatrészek - házilag A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 116. SZÄM 1987. MÄJUS 20., SZERDA Bizalmatlanok voltak Épülő utak, változó hangulat Kerékagyig süllyedtek a sárba Az alkatrészhiány sok gépész életét megkeseríti, végszükség esetén önmagukra vagy ügyes munkatársaikra vannak utalva, hogy megoldják valahogy a problémákat. Zatykó Istvánhoz, a Mészáros János Tsz esztergályosához is (képünkön) gyakran szaladnak apróbb-nagyobb megbízásokkal. Ha tőle és gépétől telik, rendre teljesíti a türelmetlen szerelők kívánságait. Ott- i jártunkkor az egyik nagy teljesítményű permetezőgép közcsa­varjait formázta acélnyúzó masináján. (Varga Irén felvétele) Régen elült már, de azóta is fülünkben zsong a teho-ren- delet elfogadása körül kiala­kult országos vita hangja. Mint minden újszerű koncep­ció, ami valamilyen formában befolyásolni próbálja a jöve­delmek kiáramlását a köz ja­vára, ez is megosztotta an­nak idején a közvéleményt. Talán éppen azért, mert tud­tuk, rajtunk áll vagy bukik a sorsa. Nálunk, Nagykőrösön, illet­ve a vonzáskörzet falvaiban többé-kevésbé gyorsan napi­rendre tértek fölötte az em­berek. Ámbár tegyük szívünk­re a kezünket, itt sem fogad­ta általános rokonszenv, nem mindenki részéről övezte bi­zalom. De egy pici remény a kételkedőkben is pislákolt, gondolván, hogy talán ily mó­Nem piac, csak a mása Miért nem csökkent árakat? A kereskedelem a maga esz­közeivel mérsékelheti az árak emelkedését *->•.. jelentette ki Andrikó Miklós belkereske­delmi államtitkár április ele­jén egy, az üzleti ármunkáról rendezett tanácskozáson. Nincs okunk vitába szállni az ál­lamtitkárral, hiszen a keres­kedelemnek valóban vannak eszközei az áremelkedések mérséklésére, kérdéses azon­ban, hogy él-e ezekkel az esz­közökkel. És egyáltalán érde­kében áll-e a kereskedelmi vállalatoknak, szövetkezetek­nek az infláció mérséklése? Első megközelítésben azt mondhatjuk, hogy nem vagy legalábbis nem egyértelműen, hiszen általában a forgalmazó haszna annál nagyobb, minél magasabb az ár. Persze csak általában, ha azonos, állandó haszonkulcsot feltételezünk. Ha a kereskedelem mondjuk 10 százalékos haszonkulccsal értékesíti például a szőnyeget, akkor az 1000 forintos szőnye­gen 100, míg az 1100 forinto­son 110 forint lesz a haszna. A valóságban azonban a dolog távolról sem ilyen egy­szerű. Egyáltalán riem biztos ugyanis, hogy a szőnyeg 1100 forintért is eladható. Hogy mennyiért talál vevőre, az függ az áru minőségétől, hasz­nálati és esztétikai értékétől, de még inkább a kereslettől és a kínálattól. Ha egyáltalán nincs szőnyeg az üzletekben, akkor a vevő igen magas árat is hajlandó érte fizetni, és megfordítva: ha bőséges a kí­nálat, ha nagy a választék, akkor a vásárló igencsak mér­legelni fogja, megéri-e az adott darab az árát. Valójá­ban csak az utóbbi esetben — tehát a gazdag kínálat körül­ményei között — állhat érde­kében a forgalmazónak az ár mérséklése. Tételezzük fel, hogy a ter­mékek többségéből megfele­lő kínálat van; ebben az eset­ben vajon mit tehet a keres­kedelem az ár leszorításáért? Mindenekelőtt válogathat a szállítók között, és válogathat a szállítók különféle ajánlatai között. Előnyben részesítheti azt a termelőt, amelyik ol­csóbb terméket kínál, illetve kiválaszthatja a kínálatból az árban leginkább kedvező da­rabokat. Ezt azonban csak akkor fogja megtenni, ha azt tapasztalja, hogy a fogyasztói kereslet is az alacsonyabb árú termékek iránt mutatko­zik. A kereslet napjainkban) rendkívüli differenciáltságot mutat: miközben a legdrágább luxuscikkek is viszonylag gyorsan eladhatók, tömegek keresik a közepes árú termé­keket, és a vásárlók milliói kényszerülnek arra, hogy be­szerzéseiknél mindenekelőtt az árat vizsgálják, és a lehető legolcsóbbat vásárolják. Az a kereskedő, aki nagy forga- í lomra törekszik, elsősorban a tömeges igényekre van tekin­tettel, és ezért többre is haj­landó, mint a kínálatból a legolcsóbbat választani: haj­lamos alkudni is a termelő­vel. Az ilyen alkunak ma mind nagyobb tere van. legalábbis azokkal a termelőkkel szem­ben, amelyek termékei bősé­gesen rendelkezésre állnak. Nekik azt mondhatja a for­galmazó: ha x százalékkal ol­csóbban adod, akkor én y százalékkal nagyobb tételt veszek tőled. Ha nem engedsz az árból, akkor viszont elme­gyek a másik, a harmadik, a sokadik termelőhöz, és tőled egyetlen darabot sem veszek. Ez lenne az ideális kereskedői magatartás, de, mint láthat­juk, ennek előfeltétele egyfe­lől az árukínálat gazdagsága, másfelől a több termelő egy­idejű jelenléte a piacon. Ezek a feltételek egyelőre nem nevezhetők általánosnak. Van azután a kereskedelem­nek más eszköze is az árszín­vonal mérséklésére, ez pedig a különféle árengedmények nyújtása. Míg korábban a ke­reskedelmi vállalatok kötele­sek voltak úgynevezett koc­kázati alapot képezni, s az abban összegyűlt pénzt áren­gedmény formájában mara­déktalanul visszajuttatni a fogyasztóknak — ma ilyen kö­telezettségük nincs. Ez, és a Fogyasztók Orszá­gos Tanácsa vizsgálatai során felgyűlt több más példa arra enged következtetni, hogy a kereskedelem ott sem törek­szik igazán az áremelkedések fékentartására, ahol arra min­den oka megvan, ahol a kö­rülmények azt nemcsak le­hetségessé, de még szüksé­gessé is tennék. Túl a hivatalos vizsgálato­kon és azok megállapításain, a vásárló tapasztalatai is ezi támasztják alá. Pregnáns pél­da erre a vendéglátásé. A vá­rosok többségében, de külö­nösen a fővárosban számos alig látogatott, kihasználatlan vendéglátóhely ragaszkodik makacsul magas áraihoz, ho­lott feltehető, h.ogy alacso­nyabb árak mellett, jóval na­gyobb lenne a forgalom, és képződhetné ‘ némi nyereség is. Nem sokat segített a merev ármagatartáson a magánke­reskedők megjelenése sem. A maszek butikok, a magánven­déglők sem teremtettek va­lódi árversenyt, sőt, eseten­ként éppen a szerződéses bolt­vezetők és a magánkereske­dők alkalmazzák a magasabb árakat. Mindebből bizonyára több­féle következtetésre lehet jut­ni. Véleményem szerint a for­galmazás azért nem él az ár­mérséklés eszközeivel, a ma­gánkereskedők azért nem folytatnak igazi árversenyt, mert az a piac, amelynek sze­replői, valójában nem igazán piac, csak annak imitált má­sa. Ügy gondolom, a keres­kedelem csak akkor fog ár­mérséklésre törekedni, ha az áruknak a jelenleginél is jó­val nagyobb bőségével találja magát szembe és ha az érté­kesítésben is igazi verseny fo­lyik. Addig azonban látha­tóan nincs akadálya annak, hogy termelők és forgalma­zók a mégoly magas költsé­geiket is megfizettessék a vá­sárlókkal. Gál Zsuzsa dón megsürgetjük kicsit a vá­ros égető gondjainak orvoslá­sát. Tudjuk, ama 800 forintok, amiket most már öt éven át rendre leszurkolunk, messze nem elegendőek ahhoz, hogy mindenre fussa, de arra igen, hogy okos beosztással apró- donként felszámoljuk a kö­zösség egészét érintő hiányos­ságokat. Mi úgy döntöttünk, utak építésére adjuk a pénzt s ma is azt mondjuk: helye­sen határoztunk. Soha nem burkoltak be ekkora útfelüle­tet egyetlen évben ebben a városban, mint tavaly. Ti­zenhét aszfaltozott úttal let­tünk gazdagabbak olyan terü­leteken, ahol tavalyelőtt még kerékagyig süppedtek a sárba a járművek. S ahogy folytatódik ez a munka, úgy fogyatkoznak a szkeptikusok is, elvégre a té­nyekkel nem lehet szembe­szállni. Sőt, példákat hozha­tunk, hogy esetenként gyöke­res hangulatváltozást okoz a siker, elsősorban azokban a városrészekben, ahol már épült „teho-út”. Válasszunk ki egy helyszínt, mondjuk a 32-es választókörzetet. Király Dénes tanácstag: — Mi tavaly a Salamon Fe­renc utcát építettük meg. Mit mondhatok? Eléggé rossz száj­ízzel gondolok vissza a szer­vezés időszakára. Hetekig tar­tott, mire sikerült minden la­kót megnyerni. Részint so­kallták az összeget, amivel ki kellett egészíteni a város hoz­zájárulását, de merem állíta­ni, inkább bizalmatlanok vol­tak. Nem hitték, hogy néhány hónap múlva itt műút vezet. Kellemesen csalódtak. Idén a Tisza és a Vajda Já­nos utcákhoz kaptuk meg a tanács támogatását, hát, ké­rem szépen, úgy ment a szer­vezés, mint a karikacsapáá. A jövedelmektől függően diffe­renciáltuk kinek-kinek a hoz­zájárulását, s meglepő volt, hogy ennek ellenére a kevés­bé tehetősek között is voltak, akik vállalták a magasabb összeget. Ezt csak azért mesé­lem el, hogy érzékeltessem, mennyit változtak az útépítés­hez fűződő vélemények. Nem is csodálom. Aki ismeri ezt a környéket, az tudja, hogy vi­zes esztendőkben ide még a tűzoltókocsi sem volt képes bejönni. Megváltást jelente­nek a műutak... — Három éve még a járda- hálózatnak fele sem volt le­burkolva — folytatta Király Dénes —, ma 80—90 százalék­Nagykőrösi apróhirdetések 2 és fél szobás, parkettás. gázos, telefonos öröklakás eladó. — Érdeklődni: Gát u. 1. I. em. 1., este IS órától. ________ K étszobás családi ház. nagy kerttel eladó, ugyanott japán gyárt­mányú, egy kazettás, rádiós magnó eladó, Nagykőrös. Tüzér u. 16. sz________ Eladó ház. Kalocsa, Balázs 8. sz., két szo­ba. fürdőszobás, kis kerttel, központban. Eladó beköltözhető, kertes családi ház. Jázmin u. 12 B, állattar­tásra. kertészkedésre és házhelynek is al­kalmas. Érdeklődni. du. 5—6 óra között Japán, motoros per­metezőgép eladó. Ér­deklődni j__Jí3n§ácsi_62.. Bárány utcában dupla garázs eladó. Érdek­lődni; Bárány u. 1/B. I. 6. Negyedik emeleti, 2,5 szobás lakás, válla­latnak vagy magá­nyosnak kiadó. Ér­deklődni 17 óra után. szombat, vasárnap egész nap, s 81-06 te­lefonom_______________ E ladó va«^y városi házra cserélendő, víz­zel, villannyal, nagy cserepes tanya. Ker­tészkedésre, gazdál­kodásra alkalmas — Érdeklődni: Nagykő­rös. Zsíros dűlő 3. Zsuszandor János. ZT, felújított rend­számú, kék Trabant, egy éves műszakival, eladó. Megtekinthető: Szolnoki út 109. Eladó ház Nagykörös. Encsi u. 11. sz. Azon­nal beköltözhető. Ér- d e klőd ni szombat, vasárnap. 5—7-ig. Elveszett 6 db Tuh, Kocsér VIII. dűlő 30. sz. alól. Megtaláló, jutalomban részesül, id. Urban János, Nagykőrösi Ügyvédi Munkaközösség Nagy­kőrös, Barcsai u. 4. Tel.: M4 hirdet el­adásra Balatonsze- mesen 6 szobás üdü­lőt, Kocséron társas­házban kétszintes öröklakást kertrész­szel. Nagykőrös. Phöltenberg u. 2 szo­bás házat, Nagykőrös. Táncsics M. utcában 2 szobás lakóházat. Nagykőrös, Rákóczi úton lévő 3 szoba mellékhelyiségből ál­ló ingatlan, Bástya u, 3 szoba mellékhelyi­ségből álló Ingatlan, Jázmin utcában me­zőgazdasági műve­lésre alkalmas terület­tel kis házat, Csemő- ben 1 szoba mellék- helyiségekből álló ta­nyát, Vági I. lkt. ni. emeleti 57 négyzetmé­teres lakást és zárt­kerteket. ban fedve vannak. Mint la­kó és tanácstag ez alkalom­mal is szeretném megköszön­ni mindenkinek a jóindulatát, továbbra is számítunk az ösz- szefogásra. A szomszédos TBF Volán, személy szerint pedig Kéri Sándor magánfuvarozó, Torma Sándor, Győri Sándor, Rácz László és Kókai János gépkezelők segítségét, amit eddig az építkezésekhez ad­tak. My. J. Pénteken Véradók köszöntése A konzervgyár Vöröskereszt­szervezete a hagyományokhoz híven, minden esztendőben ünnepélyes gyűlést hív ösz- sze a vállalat véradóinak kö­szöntésére. Erre legközelebb május 22-én kerül sor, negyed 3 órai kezdettel, a gyár bemu­tatótermében. Könyv-cserebere Május 23-án, szombaton 10 órakor felnőtteknek és gyere­keknek könyvcsereberét ren­deznek a városi könyvtárban. Az alkalomra elsősorban azo­kat a könyvbarátokat várják, akik elolvasott, a könyves­polcról kiszorult, vagy esetleg két példányban meglevő köny­veiket szeretnék kicserélni. Felhívás Május 15-én 22 óra körű) Cegléd határában, a 441-es számú úton, a 4-es kilométer- szelvény közeiében ismeretlen gépkocsi elütötte Csipkó Pálné ceglédi lakost, aki a helyszí­nen meghalt. A rendőrség kéri annak a két személynek a jelentkezé­sét, akik a balesetet megelő­zően Csipkó Pálnéval együtt voltak, valamint azokét, akik a balesetről bármit tudnak. Vákuumágy Kíméli a töréses sérültet A Taurus Gumiipari Válla­latnál elkészültek az első ha­zai beteghordozó vákuum­ágyak. A vállalatnak ez az új­donsága megkíméli a töréses sérülteket azoktól a fájdal­maktól, amelyeket egyébként szállítás közben, a rázkódás miatt kellene elviselniük. A gumiból készült ágy, amelyet levegővel töltenek fel, vá- kuumszerűen öleli körül a be­teget, s rögzíti fájdalommen­tesen a törött testrészt. Ebből a nyugalmi állapotból mindaddig nem kell megmoz­dítani a beteget, amíg be nem kerül a műtőbe, mert a rönt­genfelvételek is elkészíthetők anélkül, hogy ehhez a sérül­tet leemelnék az ágyról. Ilyen betegszállító eszközhöz eddi? csak import útján juthattak hozzá a mentők és a kórhá­zak. A hazai vákuumágyak gyár­tására a Taurus nyíregyházi gyára készült fel, ahol az első száz darabot már elkészítet­ték. Ezeket kiadták a mentő- szolgálatoknak és a kórházak­nak kipróbálásra. Ha kedvező eredményt kapnak, megkezdik gyártásukat, s igény szerinti, szállításukat. Ugyanezzel a technológiával kialakítottak olyan gumisíneket is, ame­lyekkel az egyszerűbb kar- és lábtörések rögzíthetők fájda­lommentesen. Kosárlabda: több szinten Az 1986/87. évi NB I-es fér­fi kosárlabda-bajnokság he­tedik helyezettjével előbb a Petőfi Iskolai tornacsarnok­ban, majd két nap múlva a fővárosban játszottak a fiatal körösiek Felszabadulási Kupa- mérkőzést. Itthon: Tungsram SC (Bu­dapest)—Nk. Kgy. Kinizsi 138-69 (63-37). Nagykőrösiek: Zágráb (9), Simon S. (8). Pász­tor (14), Módra (6), Mocsai (4); csere: Pomázi (2), Pijako- vics (12), Foki (10), Lakatos (2), Szőke (2). Az élvonalbeli újpestiek leg- jobbjaikkal érkeztek, a kini- zsisek pedig, rutinszerzés cél­jából, fiataljaikat szerepeltet­ték. A magassági fölényben lé­vő, ruganyos és dobóhelyzet­ben szinte nem hibázó vendé­gek remek csapatjátékkal időnként technikai trükköket is bemutattak. Szünet után a helyiek támadásépítésben fel­javultak, de az ellenfél sok­kal jobb volt. Idegenben: Tungsram—Nk. Kgy. Kinizsi 147-75 (78-36). Nk.: Módra (15), Zágráb (16), Karagits (4), Simon S. (17), Kovács (13); csere: Lakatos (4), Mocsai (6). A magasabb, gyorsabb izzósok biztosan nyertek. A körösiek gyengén védekeztek. Szolnokon és még három városban került sor a hagyo­mányos férfi kosárlabda nem­zetközi Tisza Kupa-viadalra. A 6 válogatott csapat körmérkő­zést vívott. A fiatal magyar válogatott (magas, gyors játé­kosokból) kialakítása, a stí- lusformálás és az erőpróbálás volt az edzők célja. A végül harmadik helyen végzett ma­gyar csapat egyik mérkőzésén csereként szóhoz jutott Kara­gits Miklós (Nk. Kgy. Kinizsi) is, aki az e mérkőzésen nagy kedvvel és harciasán játszó gárdában 2 ponttal járult hoz­zá a Koreai NDK elleni 108-72- es sikerhez. A Petőfi-tornacsarnokban ke­rült sor az úttörő-olimpia vá­rosi kosárlabda 4. és egyben befejező játéknapjára. Fiúk: Kossuth isk.—Petőfi isk. 19-14 (8-6). Főleg roha­nás folyt. Legjobb dobók: Zsuzsandor (6), illetve Kis­maréi (6). A végeredmény: 1. Arany isk. 3 3 — 231- 33 6 2. Kossuth isk. 3 2 1 62- 98 5 \ Rákóczi isk. 3 12 74-163 4 4. Petőfi isk. 3 — 3 47-12« 3 Az Arany iskola városi győztes fiúcsapata: Tóth Dé­nes, Pusztai Péter, Cseri Zsolt, Cseri Gábor, Kesztyűs György, Csengődi Olivér, Patonai An­tal. Szendi Attila, Vécsei Atti­la és Bartus Attila. Leányok: Arany isk.—Kos­suth isk. 24-18 (16-2). Küzdel­mes, lendületes, jó kis mér­kőzésen az elején eredménye­sebb csapat győzött. Legjobb dobók: Nagy E. és Nagy D. (8—8), ill. Pörge (10) és Dra­ll os (4). A végeredmény: 1. Arany isk. (Kucsera Hedvig, Bisztrlcsány Dóra, Birkás Bea, Apró Éva, Nyúl Erika, S. Bognár Éva, Nagy Dóra, Ju­hász Györgyi, Nagy Erika és Székely Bernadett). A városi győztesek jutot­tak tovább a megyei viadalra. A kecskeméti Katona Gim­názium—Nk. Kgy. Kinizsi Bács-Kiskun megyei serdülő leánybajnoki mérkőzés a kö­rösiek kollégiumi programja miatt elmaradt. A 2 pont az ellenfélé. Mozi A nagyteremben: Kétségbe­esve keresem Susant. Színes, amerikai filmvígjáték. Elő­adás 6 és 8 órakor. A stúdióteremben: Gyermek­korunk tangója. Színes, szink­ronizált szovjet film, fél S-kor. ÍSSN 0133—2708 (Nagykörös! Hírlap;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom