Pest Megyei Hírlap, 1987. május (31. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-20 / 117. szám

1987. MÁJUS 29., SZERDA A siker teremtőerő Összekovácsolja a közösséget Már nem is hallom a vonat-\ — Elegendő-e a kerekek zakatolását. Élvezet­tel figyelem az erősen őszülő fekete asszony szavait. A ve­tetten hozta úgy, hogy talál­koztam a vonaton Monoki Lászlónéval, a szentendrei központi általános iskola ének tagozatos pedagógusával. Tíz esztendeje járja a megyét a Pest Megyei Tanács megbí­zásából, mint vezető szakfel­ügyelő. — Az általános iskolák énekoktatásával és kórusaival foglalkozom — mondja —, ae tanítok is, hetenként kétszer. Amúgy pedig 1959 óta élek ennek a hivatásnak. Áldozatot hoznak Most éppen munkaúton van. Minden ilyen alkalomra föl­készül. Előző este előveszi an­nak az iskolának füzetét — mert mindegyikről külön fel­jegyzéseket készít —, ahová indul. Átolvassa a korábban beírtakat, s így értékelni tud­ja egy-egy pedagógus sokesz­tendős tevékenységét, amelyet a gyerekek képzettségén és teljesítményén is mérhet. — Óriási az énektanár fe­lelőssége! — fogalmazza meg sokéves tapasztalatainak egyikét, s még hozzáteszi: — Nagyon nehéz a feladata. S ez nemcsak Pest megyére vonatkozik, ahol különösen eltérők az iskolák adottságai, esetleg a település több ré­szén szétszórva, helyszűkével küzdve oktathatnak a peda­gógusok. Az énektanároknak azonban, úgy vélem, mindenütt hasonló a gondjuk, hiszen a gyerekek előbb-utóbb kijárják az iskolát, tehát mindig más és más tanítványokkal, ál­landóan változó hanganyaggal kell dolgozniuk. kétheten­kénti négy karénekóra? — Aki nagyobb műveket akar megtanítani, annak nem. Rá kell hajtani, áldozatot hoz­ni, természetesen közösen a gyerekekkel és az iskolával. Délutánonként szólampróbá­kat kel] tartani, akkor is, ha nincs előírva. Ha máskor nem, hát a hét végén. Egyéb­ként sem elég leadni a meg­határozott órákat; igen sok­szor a szombati vagy a vasár napi pihenőidőt kell megkur­títani ahhoz, hogy a kar iga­zán felkészült legyen. — S vállalják? — A legtöbbjük igen. Sok elhivatott, mondhatnám meg­szállott. emberrel találkozom Azonban nekik is szükségük van újrateremtő élményekre, sikerekre, hogy egyforma lel­kesedéssel folytathassák a ze­ne és az ének oktatását. — A felelősségről még nem esett szó — térek vissza a ko­rábbi gondolathoz. — Bizony. A kórusmuzsiká­lás egyenlő a közösségi neve­léssel. Hiszen a karvezetés — rz énektanítás csúcsa! A kar­éneklés pedig a legmagasabb rendű zene. amit nyújtani tu­dunk a gyerekeknek. Fáradtan próbálnak ......... *................................... .................................... — Bármerre járok, minde­nütt utánpótlási gondokról hallok, még az általános is­kolákban is. Ennek ellenére m.,tatkazik-e fejlődés a kórus- mozgalomban Pest megyébenV Néhány pillanatig gondolko­dik. Mint mindig, most is pontosan akar fogalmazni Hozzászokott ehhez, hiszen véleménye cseppet sem kö­zömbös egy-egy tanárnak és a gyerekeknek sém a továb­bi munkát illetően. — Fejlődés? — kérdez visz- sza. — Én még a szinten tar­Egyéni jelentkezőket is várnak Zenei tábor Zsámbékon Harmadízben rendezi meg a Zsámbéki Tanítóképző Fő­iskola az ország hasonló fel­sőoktatási intézményeinek meghívásával a zenei tábort. — Kiket várnak ide? — kérdezzük Jávor Zoltántól, a főiskola docensétől, aki a tá­borvezetői tisztet tölti majd be. — Ének-zene szakkollégis­tákat. Azonban nemcsak hall­gatók, hanem már végzett pe­dagógusok is jelentkezhetnek nálunk. Újdonság, hogy ebben az esztendőben egyénileg ér­deklődők fogadására is lehe­tőségünk nyílik. — Mi a tábor célja? — Egyrészt az alsó tagoza­ton éneket tanítóknak sze­retnénk segítséget és ötlete­ket adni úgy, hogy azt az óvodai munkához is kapcsol­juk. Másrészt a gyerekek fel­ső tagozatos oktatására törté­nő felkészítéshez nyújtunk el­méleti támogatást. — Milyen foglalkozásokat tartanak majd? — A tíznapos programban központi helyen áll a dalos­játékok és gyermektáncok megismerése és gyakorlása, valamint a kórusvezetés tech­nikájának, szakmai fortélyai­nak elmélyítése. Ezeken kívül közös és egyéni hangképzés, hangszeres különórák, kama- razenéles. kóruspróbák és hangversenyek is szerepelnek a zenei tábor rendezvény- sorozatában. — Meghívták-e a magyar zenei élet néhány neves egyéniségét? — Hagyományainkhoz hí­ven, igen. Vendégként tart előadást a résztvevőknek Kör­tér Tivadar és Szokolay Sándor mellett a nyolcvanöt esztendős Kajeczky Benjámin is. A Művelődési Minisztérium pedagógusképző főosztályá­nak, a Pest Megyei Tanács művelődési osztályának, a Hazafias Népfront Pest Me­gyei Szervezetének és a Jeu- nesses Musicaléi magyaror­szági szervezetének támogatá­sával megtartandó zenei tá­bor június 6-án nyílik, s a harmadik turnussal, július 6-án záruk tást is annak érzem! De azért beszélhetünk fejlődésről is. Ez pedig abban mutatkozik meg, hogy a kollégák igényesebb művekkel mernek előállni. És igényesebben, jobban kidolgo­zott énekszámokkal lépnek föl nemcsak a kórusminősítése­ken, hanem még odahaza is. netán iskoláik falai között Mindebből több hozzáértésre lehet következtetni. Általában ezt csak azokról a pedagógu­sokról mondhatom el, akik már hosszabb ideje vezetnek kórusokat. — Vajon a gyakorlat teszi ezt? — Részben. Ám a ráter­mettségtől, az elszántságtól is függ. Nemcsak több éve ta­nító kollégáknál, hanem fia­taloknál, sőt kezdőknél is megfigyeltem azt a törekvést, hogy saját tudásukat ugyan­csak minél magasabb szintre fejlesszék. Szerencsés az az énektanár, aki olyan kör­nyezetben dolgozik, ahol elis­merik, támogatják, sőt segítik is a munkáját. Gondolok pél­dául olyan egyszerű dologra, mint egy óra elcserélése. A gyerekek tanítás utáni pró­bára nagyon elfáradnak. Ezt a tényt semmiképpen sem vitathatom. Jól emlék­szem viszont arra is, hogy mennyire kikapcsoltak, áthan­goltak bennünket annak idején az énekkari próbák. Különö­sen akkor, ha a tanár pihe­nésképpen egy-egy régebbi si­keres számot ismételtetett át velünk. Alkotó pedagógusok Monoki Lászlóné mosolyog. — Az alkotó pedagógusok mindig megtalálják a módját, hogy jókedvre derítsék a diá­kokat. Pedig óriási energiát igényel feldobni őket, frissen tartani a figyelmüket. Aki ön­állóan dolgozik a tankönyvi anyaggal, személyhez vagy térhez kapcsolja a zenét — netán úgy, hogy az ország me­lyik részén gyűjtötte Bartók azt a népdalt —, sokkal job­ban megmarad a gyerekekben az ismeret. Az órán hang­lemezt hallgatnak, vagy eljár­nak koncertre tanárukkal, aki „elmeséli” a zenét — csodála­tos élmény a gyerekeknek... Lassan készülődik a leszál­láshoz. Előveszi a füzetet, még egyszer átnézi feljegyzéseit, az­tán elbúcsúzik. Vennes Aranka Kiállítótermek bői Májusi képzőművészeti körkép Májúé végéig tekinthetők meg Platthy György egyiptomi tár­gyú képei az MSZMP Érdi Városi Bizottságának székha­zában, a Kenyér a képzőmű­vészetben című összeállítás az MSZMP Ceglédi Városi Bizott­ságának székhazában, a Dü­rer terem -anyaga a Ceglédi Galériában és a hét művész ki­állítása az Ernst Múzeumban. Ez utóbbi tárlat csak a hél végéig, május 24-ig látható. Sajátos montázstechnika Platthy György hajdan Mo- noron is tanított, a Pécsi Ta­nárképző Főiskola tanszékve- zetőjelsént ment nyugdíjba, így minden energiáját a fes­tészetnek szentelheti. Hetven­hét éves korában egyiptomi útra vállalkozott. Ahogy Platthy vallotta: Az ókori Egyiptom az emberi elme hi­hetetlen rugalmasságának és nem utolsósorban a kollektív öntudatnak, a monumentali­tás igényének példájával hat. Rá úgy, hogy mindebből a felismerésből új képek szü­lettek, mintegy harminc al­kotás, amelyből tizenhat most Érden található az egyiptomi szín- és formavilág — Platthy érintette, kifejezte — összhangzattanáról, ókori tá­jakról és emberekről. Grafikák, kisszobrok Ez a Ceglédi Galéria má­sodik kiállításán, amelyet Barnóth Zoltán rendezett, a Dürer terem anyaga látható. Az volt ezúttal a cél, hogy kortárs grafikánk, érem- és kisplasztikánk legjavát, hazai keresztmetszetét tárja a ceg­lédi közönség elé, hogy kez­deményezze a gyűjtést, hiszen Bernáth István, a Dürer te­rem Ceglédről elszármazott vezetője nagyon előnyös rész­letvásárlást is lehetővé tett a helyieknek. Ami lényeges: jó grafikákat és kisszobrpkat — Banga Ferenc, Gross Arnold. Artner Margit, Kutas László, Meloccó Miklós és mások al­kotásait — tárták a közönség elé. Az Emst Múzeumban kiál­lító hét művész egyformán merészen újító — gondolko­dásmódban, eszközökben, időnkén izgalmas is. Szüts Miklós és Váli Dezső külön versenyt viv. Váli rendkívül elmélyült és igen meggyőző változatokban elmélkedik régi zsidó temetőkről, Ferenczy Károly emlékéről. Nem a nosztalgia a domináns, hanem az élmény, az erő, a festői magabiztosság. Az évekig Sződligeten alkotó Szüts Mik­lós méltó társ, emlékezetes művei közül is kiemelkedik KOPOGTATÓ. Ugyan kivel nem történt már meg: csak úgy szólt a rádió, s egyszerre azon kapta magát, hogy valaki az ő gondolatait fogalmazta meg. A már lassan tízesztendős műsor — amelynek szerkesz­tője Perjés Klára — amolyan irodalmi-kulturális különki­adása a Falurádiónak. Témája vasárnap reggel a párválasz­tás volt, amely csupán lát­szatra két ember dolga. Azt próbálta boncolgatni, hogv mennyire élnek a hagyomá­nyok és milyen új szokások alakultak ki vidéken. Arra kaptam föl a fejem, hogy egy nyolcvanöt éves pa­rasztasszony gyönyörűsége« magyar nyelven mesélt. A Szentgyörgy-hegy alatti ki­csiny falucska, Raposka haj­dani fiataljainak összekerülé­séről szólott Lovász Gáborné Margit néni. ök már az isko­lában kiválasztották egymást a férjével, s ebből szén há­zasság lett. Feleannyi idősek is — a cserkeszőlői Janics házaspár is elbeszélték megismerkedé­sük történetét. Négy eszten­dőt vártak egymásra. Bár ak­koriban a szülők nagyon is beleszóltak a párválasztásba ók már nemigen teszik me. ugyanezt gyerekeikkel. Természetesen mások szin­tén kaptak szót a műsorban, de azért emelem ki csupán ezt a kettőt, mert volt bennük ha­sonlóság. A házastársak egy­máshoz való kapcsolatukban mindenkor türelemmel visel­tettek. Ennek alapjául szol­gált, hogy jól ismerték, be­csülték egymást. Az összetar­tás, az összetartozás érzése- tudása döntő szerepet játszott az élet terheinek közös válla­lásában Azt hiszem, az utóbbi témá­val sokkal többet kellene fog­lalkozni — például a rádió­nak is —, mert ezt a visel­kedésformát újra meg kellene tanulnunk. ROSSZAK AZ IDEGEINK. Ez akár a következő mondata is lehetne az előbbi mondani­valónak. Mégpedig ellenérv­ként szólhama: azért vagyunk türelmetlenek, mert rosszak az idegeink. Pedig Bakonyi Péter jegy­zetének semmi köze a pálya választáshoz. A remekül fel­épített gondolatmenet másféle kapcsolattal foglalkozik. Két férfi között nézeteltérés tá­madt a villamoson, s az egyik egy goromba kifejezést enge­dett meg magának: fogja be a száját! Ezzel a dolognak nem lett vége, lovagias üggyé fajult. Sajnos azonban ez nem napjainkban, hanem 1943-ban történt, amelyről még jegyző­könyv is felvétetett a sértett fél lakásán, akitől az elkövető megbízottai tanúk előtt kértek bocsánatot. Megmosolyogtatna az ügy régiessége miatt, de valahogy mégsem támad derűs kedvem. Akkor ugyanis nem azt han­goztatták, nem azzal taka­róztak: rosszak az idegeink, hanem belátták a hibájukat, s jóvátették. Vastag kötetet tenne ki azoknak az okoknak végtele- níthető sora — legyen az bio­lógiai, gazdasági természetű magyarázkodás —. miért keve­sebb az idegi teherbírásunk. A jegyzetíró abban látja a hi­bát, hogy a társas környezel ezt a mentalitást tudomásul veszi. Nincs írott kódex, mint hajdan, amely az ilyen lova­gias ügyek menetét, lezárását előírná. De vajon belül, az ember­ben miért nincs ilyen? A ki­mondott szó mögött ott lap­pang egy gondolat — vagy csak bennem keletkezik? — a takaró mást takar. Azt. hogy az emberek elveszítették egy­mással szembeni türelmüket, az egymás iránti tiszteletet, a belátást — s ami ennek aiap ja: az önfegyelmet. És ez az, amit ismét meg lehet, és meg kellene tanul­ni... V. A. Szüts Miklós: Virrasztó, 1986 Az utolsó előtti szó, a Pa­naszfal és az Andante. Mind­ketten valamit folytatni akar­nak, s tudnak, azt ami a fes­tészet klasszikus kora, Derko- vits és Csontváry után követ­kezik. A szentendrei Ef Zám- bó István terme is elgondol­kodtató. Azért az, mert ki- vetkőztet nyugalmunkból, hor­zsolja, élesíti lelkiismeretün­ket, a diszharmóniára utal, arra, hogy szigorú embersé­günkkel rendezzük azt. Bakos Ildikó szobrászi színtere ér­dekes lehetőség. Hasonlóan komoly törekvéseket láthat­tunk Vojnich Erzsébettől. Újfajta ábrázolás Immár lassan egy éve tart a Budapesti és Pest Megyei Gabonaforgalmi és Malomipa­ri Vállalat által kezdeménye­zett Kenyér a képzőművészet­ben című tárlatsorozat, amely Budapest, Budaörs, Budake­szi, Törökszentmiklós utár» most Cegléden is komoly kö­zönségsikert aratott. Losonci Miklós MOZIMŰSOR május 21-étől 27-éig ABONY 21—22: Hajnali háztetőit 23—24: Seriff az égből (este) 24: A Csendes-óceán kalózai (du.) 25— 26: Veszélyes őrjárat* BAG, Autós kertmozi 21: Leopárd kommandó 22: Három férfi egy mózeskosár 23: Foglalkozása mesterlövész 25: Annie 26— 27: A Nindzsa színre lép* BUDAÖRS 21—22: Akit Buldózernek hívtak 21—24: Tulipánok a réten (du.) 23—24: Becéző szavak* 25—26: Ágyúgolyófutam CEGLÉD, Szabadság 21—24: Mese a szaltán cárról (du.) Kétségbeesve keresem Susant (este) 25—27: A király és a madár (du.) Távol Afrikától* (este) DABAS 21—22: Egy zsaru bőréért* 23—24: A nyolcadik utas: a Halál*** 23—27: Lutra (du.) 25: Pogány Madonna DABAS, Autós kertmozi 21—24: Az utolsó tangó Párizsban 25—27: A tuareg bosszúja DUNAHARASZTI 21—22: A Nindzsa színre lép* 23—24: Segítség, felszarvaztak* (este) 24: Egy szem borsó (du.) 25— 26: Sánta dervis ­DUNAKESZI, Vörös Csillag 21—22: Tüzes angyal* 23— 24: Medve nyírfalábakon (du.) Indiana Jones és a végzett temploma* (este) 25: Piedone Afrikában ÉRD 24: Csutak és a szürke ló (du.) 24— 25: Segítség, felszarvaztak* (este) 26— 27: Silverado* FÓT 21—22: Hamupipőke (du.) Szörnyek évadja (este) 23—25: Gyilkos robotok* (este) 24: Fekete nyíl GOMBA, Autós kertmozi 21—22: Rock Rióban 23—24: A Nindzsa színre lép* 25— 27: Tánckar GYAL 21—22: Szörnyek évadja 23—24: Végre vasárnap* 25: Gyermekkorunk tangója GYÖMRŐ, Kertmozi 21—22: Gyilkos robotok* 23: Szállodai szoba* 25—27: Sárga Ha j és az Arany Erőd* KEREPESTARCSA 22: Azt mondják baleset* 23—24: Ne vedd el tőlem a napot* 25: Annie 26: Kriszta születésnapja (du.) MONOR 21—22: Szépleányofc 23: Gyilkos bolygó** (este) 23— 24: A csillagok és a villamos (du.) 24: Agyúgolyófutam (este) 25: A lator** 25—26: Hajnali háztetők 26: Piedone Egyiptomban 27: A Poszeidon- katasztrófa* NAGYKŐRÖS, Arany János 21— 24: Távol Afrikától* 25—27: A halált a hangyák hozzák NAGYKŐRÖS, Cifrákért 22— 34: Rock Rióban 25—26: Tánckar PILISVÖRÖSVAR 21: Kelly hősei I—II. 22: A piszkos 12 I—II.* 22—24: A pogány Madonna (du.) 24: Hat gézengúz 25: Csók, Anyu POMÁZ 22— 23: Annie 24— 25: Ez igen!* RÁCKEVE 22: Csók, Anyu 23— 24: Arany a tó fenekén 24: Csigakirály 25— 26: Végre vasárnap* RÁCKEVE, Autós kertmozi 21—27: Én a vízilovakkal vagyok SZENTENDRE 21—24: Törekvő tanerő (du.) Gondviselés (este) 23—25: Sivatagi show (du.) 25—27: A gonosz lady** (este) SZENTENDRE, Autós kertmozi 21— 24: A tuareg bosszúja 25—27: az utolsó tangó Párizsban TÁPI6SZELE 22— 23: Annie 24: Elvarázsolt dollár 25: Fogadjunk!* TAPIÓSZENTMÁRTON 21—22: Tótágas (du.) Montreáli bankrablás* 23— 24: Fogadjunk! 25: Végtelen történet VÁC 21— 24: Mesék Pannóniáról (du.) 25—27: Donald kacsa nyári kalandjai (du.) Szépleányok (este) VÁC, Kertmozi 21: Break II. 22— 23: Balekok 25— 25: Balfácán 26— 27: Bombajó bokszoló VECSÉS 22—23: A halált a hangyák hozzák (este) 22— 24: Asterix, a gall (du.) 24: Szörnyek évadja VECSÉS, Kertmozi 21—22: Az álarcos lovas legendája 23— 24: Androidok lázadása 25: Break II. • 14 éven aluliaknak nem ajánlott •• 16 éven felülieknek ••• 18 éven felülieknek A filmekről bővebb információ található a Mozgó képekben.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom