Pest Megyei Hírlap, 1987. május (31. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-04 / 103. szám
1987. MÁJUS 4., HÉTFŐ 5 mtám Ahol a vízi erőmű épül Leletmentés a Dunakanyarban A napokban kezdődtek meg a régészeti feltárások a Dunakanyarnak azokon a területein, amelyeket a Bős— Nagymaros vízi erőmű építése megváltoztat. Legelőször Visegrád és Nagymaros térségében szondázzák meg a földet. Az itteni munkálatokat október közepéig befejezik. A legsürgősebb a visegrád—dömösi szakasz kutatása, mert ezt a részt 1988. szeptember 1-lg át kell adni a kivitelező osztrák cégnek. temetők elhelyezkedését e területeken? — Sajnos nem; légi fényképezés sem mutatta ki. Szondázással fogunk dolgozni. Feltehetően geofizikai módszert veszünk igénybe: talajellenállás-mérést végzünk a soproni egyetem bányászati tanszékének, az Eötvös Loránd Geofizikai Intézetnek és a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem geofizikai tanszékének a segítségével. — Áthelyezik-e valamelyik víz alá került objektumot? — A mi éghajlatunk alatt ez nem képzelhető el. Asz- szuánban például fölemelték az egyiptomi palotát és máshová állították. Különben is a mieink nem képviselnek olyan egyetemes értéket. Ugyancsak felkütáttuk á királyi udvarhoz tartozó — Esztergom környéki — úgynevezett szolgáltató falvakat, mégpedig teljes egészében. Szentgyörgy- mezöről, Szentkirályról, Kovácsiról és Járosról van szó. Vi- segrádon arra törekszünk, hogy a várhoz és a királyi városhoz tartozó kisipari műhelyeket, pénzverdéket kutassuk feU Versenyben az idővel — Milyen sorrendben folytatják az ásatásokat? — kérdeztük dr. Korek Józseftől, a Magyar Nemzeti Múzeum helyettes főigazgatójától. — Először az Esztergom és Visegrád közötti terület kerül sorra, majd pedig Esztergomtól Komáromig, illetve Bősig kutatjuk a földet. A Szigetközben ugyanis a tozeges talaj miatt nincs leloanyag. Egyedül Gönyű mellett tudunk római táborról, ezt viszont nem árasztják el. Az erőmű két szakaszban készül. Amíg a nagymarosi részen épül a gát, addig « folyót a visegrádi területre helyezik. Ez tehát érinti a Lepence-patak környékét — ahol most nincs víz —, ellenben található ott őskori, neolitikus, későbronzkori temető és település, római temető, valamint a X—XI. századból a Lepence-patak környéki falu. Reméljük, hogy hozzá tudunk jutni a mai lovasiskola területéhez, ahol feltehetően korai Árpád-kori falu romjai kerülhetnek elő. Dömös környékén római kori őrtoronyról, burguszról tudunk, amit szintén ki kell ásni. Erre lesz az úgynevezett pilismarón öblözet, ahol az új medret készítik elő. Számolni kell azzal, hogy a kavicskotrás során értékes leletek bukkanhatnak elő. A vízügyi igazgatóságokkal és a Folyami Kavicskotró Vállalattal, a FOKA-val szocialista szerződést kötöttünk; megkapjuk kotrási terveiket, s figyelemmel kísérjük a felhozott anyagot. Ha akad lelet, premizáljuk. Ezt egyébként mindenhol megtesszük, ahol a vízműépítés miatt medersüly- lyesztésre kerül sor. Az öblözet helyén nagyon sok lelőhely található! Esztergom és Visegrád között huszonhárom őrtoronyról van tudomásunk, tizennyolcat föltártunk — közülük csupán egy nem kerül víz alá. — Ismerik-e a középkori Gondok Nagymaroson — Az építkezés leginkább Nagymarost érinti. Jelent-e ez külön gondot? — Feltétlenül. Itt lesznek majd a munkáslakások, sok házat szanálnak, és az út áthelyezésére is sor kerül. Tehát nekünk a munkát el kell kezdeni, hiszen rengeteg a beásott pince. Sajnos műszeres kutatás nem jöhet számításba. E középkori város területén — lényegében — a szanálások helyén való szondázás tölti ki az idei tevékenységünket. Rendelkezünk ugyan topográfiai adatokkal, azonban ki vagyunk téve annak, hogy ennek ellenére sok üres árkot fogunk húzni, hiszen eddig csupán a középkori templom környékét kutattuk előzetesen. — Az erőmű létesítése nélkül mikor került volna sor e részek föltárására? Csak a boltíve látható Nagymaroson ennek a középkori pincének. További műszeres kutatásra sajnos nincs lehetőség. A eím feletti képen: e nagymarosi Duna-parti részen is megkezdik a múlt emlékeinek föltárását (Vimola Károly felvétele) — Talán soha. Egyébként olyan érték nem fog víz alá kerülni, amit mi nem vizsgáltunk meg, nem elemeztünk tudományosan. Természetes«i ksézítünk alaprajzot is és dokumentáljuk a leletanyagát. Azokat a leleteket pedig, amelyek megmaradnak, restauráljuk, leltározzuk. Publikációk megjelentetését is tervezzük. Ilyen például a Dunai Füzetek című kiadvány, amelynek már harmadik száma készül. Felhőtlen kapcsolat — Az ásatásokhoz milyen összeg áll rendelkezésükre? — Az Országos Vízügyi Beruházó Vállalattal két hónapja megkötött szerződés szerint tízmillió forintot biztosítanak a vízlépcső megépüléséig e feladat megoldására. Ha ez az összeg nem elegendő, megkapjuk még azt is, amennyi szükséges. A FOKA, a Művelődési Minisztérium, a Komárom és a Pest megyei tanácsok is adnak bizonyos támogatást, s húsz munkás fizetését fedezik. — Ezek szerint megfelelő az együttműködés a különböző intézmények között? — Felhőtlen. Az OVIBER Is jobban tájékoztatja a községeket, a lakosságot az építkezésről. Amit nagyon fontosnak tartok: teljes együttműködésben dolgozunk a Szlovák Tudományos Akadémiával. Mindent megbeszélünk egymással, tapasztalatcserékre jövünk össze, s szükség esetén konzultációt tartunk a helyszínen. Vennes Aranka Akadémiai Kiadó Néprajzi atlasz Az Akadémia Kiadó az idén adja közre a Magyar Néprajzi Atlaszt, amely 220 térképtáblán mutatja be az egyes tájegységeket. A Magyar művészet újabb kötete az 1300— 1470 közötti időszak hazai művészeti fejlődéséről nyújt áttekintést. Az ünnepi könyvhétre jelenik meg a Mesék, mondák, történetek ... sorozatuk első kötete, a Rózsafiú és tulipánleány, amelyben kalotaszegi népmeséket közölnek. Másik ünnepi kiadványuk Teleki József útinaplóit adja közre, a mű címe: Egy erdélyi gróf a felvilágosult Európában. A közhasznú könyvek sorában lát napvilágot az új szabályzat alapján korszerűsített Helyesírási tanácsadó szótár. Folytatják tavaly indított reprint sorozatukat, az újabb kötetek között szerepel Gy&rffy István Magyar falu — magyar ház és Bartoniek Emma A magyar királykoronázások története című munkája. A Kérdőjel sorozatunkban Aczéí György Lukács Györgyről, Hársing László pedig Korok, eszmények, erkölcsök címmel írt könyvet. Előkészítés alatt áll a magyar irodalmi, illetve a magyar őstörténeti lexikon, ké szül az életrajzi lexikon IV. kötete, s már megkezdődött a film- és tv-lexikon átdolgozása. Az általános kislexikon hamarosan nyomdába kerül, Májusban megkezdődik az Erdély története című három- kötetes munka utánnyomása. Egyszerre 30 ezer példány készül, s várhatóan szeptembertől árusítják. ■Tv-FI GYE LŐ' Divatos a hasonmás nosztalgiasor Képes levelezőlapok A képes levelezőlapok kül- dése . és gyűjtése régi hagyomány és napjainkban újból virágkorát éli. Pest megyébe!? is számos ifjúsági klubban, művelődési házban működnek képeslapgyűjtő körök, klubok, tartanak cserebere-fórumot, kiállítást, találkozót. A hazai megjelenésű képes levelezőlapok egyik fő kiadója a Képzőművészeti Kiadó. Évente mintegy 3 ezer féle képes levelezőlapot jelentetnek meg, úgy 80—90 millió példányban. Húsvétra például kömindeddig képtelen volt meg- Vastapsot érdemelt lelni a néki megfelelő humorformát. Mert nem illett és ma sem illik bele a hagyományos jeleneteken alapuló kabaré; ugyanígy idegen ettől a közegtől a Humoristák klubjának kudarcát Okozó álságos rögtönzés, s egyáltalán mindaz, aminek gyökerei a színházig nyúlnak. A kamerák elé igenis az az élet illik, amely, lám, olyan lehetetlenségeket is produkál, mint a pompás formába lendült, s föntebb már dicsért Sándor György észve- szejtése, hogy ő ugyebár románul beszél, holott minden egyes szava magyar. Törökbálint. a nyelv világa című műsor legutóbb egyetlen oktatási kísérletnek, Zsolnai József törökbálinti — egyébként már széles körben ismert — metodikájának szentelte. S tette ezt azért, mert az a nyelvi, irodalmi és kommunikációs program, amelyet ez a lelkes pedagógus kidolgozott és a gyakorlatba is átvitt, eddig immár 652 általános iskolai osztályban vált úgynevezett alternatív tantervvé, és a következő tanévben még újabb négyszáz osztályban fognak tanítani e képesség- és tehetségfejlesztő irányzat jegyében. Aki immár távol került áz iskolák világától, és csak rémálmaiban találkozik az olyan, egykor mindenhatónak kikiáltott tanügyi újításokkal, hogy nevelve oktatni, oktatva nevelni, az öt plusz egy és a négy plusz kettő, tehát az efféle kudarcok tudói legelébb is azt gondolhatták e bemutatót nézve, hogy bátor ember lehet ez a Zsolnai. Éppen most, amikor az iskolaügyrs (is) oly kevés forint, s ezzel együtt csökkent erejű figyelem jut, ő belevág egy olyan kísérletbe, amely valóban föU kavaróan más, mint amit a diák és a tanár eddig megszokott. Az ő evangéliuma az, hogy a gyerekhez kell igazodni, s ezt az igazodást mindenféle nyelvi és gondolkodásbeli segédlettel támogatja. Egy statisztikája szerint meg is van mindennek az eredménye, mert a törökbálinti nebulók IQ-ja (intelligenciakvóciense, azaz mutatója) messze nagyobb, mint a hagyományos keretekben nevelődőké. Kabaré a televízió új kabaréműsora, a Megengedett sebesség! Ez az ütemes tenyérösszeverés persze nem mindegyik betétjének járt ki, de amúgy, nagyjából megérdemelte ezt a jutalmat. Farkasházy Tivadar főszerkesztő — aki köztudomásúan a rádióból került át erre a tisztre — azonnal ráérzett ugyanis, hogy' a képernyőn másként kell kacajt fakasztani. Lemondott tehát az írott szövegek támaszáról, és ehelyett a legigazibb képi vidí- tást végeztette el lelkes és ifjú csapatával. Az izgő-mozgó kamerát az olyan lehetetlen helyzetek rögzítésére használta, mint például Sándor György különleges szolgáltatása volt ott a szabadtéri talponállóban — ez a terítőfölrakás valami frenetikus blőd- li volt; ha látta volna, maga Karinthy Frigyes is könnyesre derülte volna magát —, vagy mint a szintén nagyszerű Verebes Istváné, aki egy kisdiákcsoportot fakasztott politizálásra. S mindezek a képtelenségek még olyan eredeti, előkészítetlen és megrendez- hetetlen pillanatokkal egészültek ki, mint Nagy Bandó András velencei-tavi autózga- tása, Koltay Róbert illetékeskedése, és Garas Dezső mo- nologizálása — amelyek ugyancsak újak voltak, frissek, mentesek minden unott rutintól. Farkasházy tehát azonnal jól intonált, bátran stílust választott, s tette ezt éppen abban a televízióban, amely harmincéves fönnállása alatt zej „21 millió üdvözlőlapot és hajtogatott, borítékos ünnepi kártyát bocsátottak ki, , 130 változatot, sokféle kivitelben. Nagy sikerük van mostanában a nosztalgia ihletésű hasonmás kiadású képes levelezőlapoknak, keresik az aranykeretest. Szeretik a múzeumi kincseket — festményeket, grafikákat, szobrokat, tárgyakat — bemutatókat éppúgy, mint a tájat ábrázolót, virágosakat, vidám rajzosakat. A legnagyobb választék érthetően a kiadó képesboltjaiban lelhető. Akácz László Könyv a szegedi elméleti tanácskozásról A szocializmus valósága KORSZAKVÁLTÁSHOZ érkeztünk. A világban olyan jelenségeket észlelhetünk, amelyek megválaszolásra várnak. A szocialista építés magyar gyakorlatában is keresnünk kell a megoldásokat, választ kell adnunk a jelentkező kérdésekre. Olyan kihívások érnek bennünket, amelyekre az eddigi tapasztalatokra alapozva új válaszok is születhetnek, ha erőnket összpontosítjuk, ha alkotó módon vitatkozunk, ha a helyzetfeltárást és -elemzést megoldási javaslatok is követik. Mindezek megválaszolásának elősegítésére tartották meg Szegeden ez év februárjában A szocializmus fejlődésének időszerű kérdései hazánkban című elméleti konferenciát, ahol neves politikusok, tudósok, elméleti szakemberek mondták el véleményüket az említett kérdésekről. Most a vita anyagát a Kossuth Kiadó egy kötetben megjelentette. A szerzők hat nagy téma köré csoportosították a mondanivalót: Berecz János a szocializmus valóságát és fejlődését vizsgálta hazánkban, míg Huszár István történelmi utunk és a köz- gondolkodás összefüggéseit igyekezett megmutatni. Berend T. Iván A gazdasági útkeresés és a megoldások a szocialista építés gyakorlatában címmel tartott előadást. Kulcsár Kálmán pedig a társadalomképet és a társadalmi folyamatokat rajzolta meg, Lakos Sándor a politikai rendszer hatékonyságának a növelését sürgette, Senke Valéria a társadalmi folyamatokat, a tudati viszonyokat és a társadalompolitikát elemezte. A cél az volt — mint ahogyan azt Berecz János vitazáró beszédében kifejtette —, hogy az ideológiai munka és a társadalmi gyakorlat tapasztalatainak összefüggésével segítsék elő tudásunk gazdagítását és mélyítését a szocializmusról, annak magyarországi valóságáról és fejlődéséről. Ahogyan megfogalmazta: nálunk most egyszerre érvényesül a társadalmi stabilitás, a politikai kiegyensúlyozottság és politikai élénkség, készség a változtatásra, a változások pozitív fogadására. Hangsúlyozta, hogy stabil politikai hatalom nélkül nincs fejlődő-működő demokrácia, amelynek a társadalmi önigazgatás felé kell haladnia. Ez a fejlődés azonban hosszú folyamat, s csakis a szocialista demokrácia kiterjesztésével és elmélyítésével érhető el. Ezért kezdeményezője a párt minden olyan lépésnek, amely ezt az előrehaladást szolgálja. A továbbiakban az elmélet és a gyakorlat alapkérdéseit elemezte, hangoztatta, hogy egyszerre kell érvényesülnie gazdaságunkban a tervszerűségnek. az árutermelés fejlődésének és az értéktörvénynek. Jövedelempolitikánk elvei: a munkabér fedezete csak az elvégzett tényleges teljesítmény lehet. Megállapította, hogy a megújító reformok szerves részei a szocializmus fejlődésének; lehetőséget teremtenek új utak, megoldások keresésére és a tervek megvalósítására, a meghaladott állapotok korrekciójára, a szocializmusban rejlő előnyök kiaknázására. Ezért az MSZMP — mint eddig, ezután is — a szocializmusban megvalósuló reformok pártján áll. Végül hangoztatta, hogy a szocializmus fejlődésében meghatározó szerepe van a pártnak. A párt vezető szerepének érvényesülése ma <8 a szocialista fejlődés feltétele. Szükség van azonban a megújulásra. Közgondolkodásunkba ugyanis mélyen beivódott a régi, utópisztikus kép, amely szerint van kristálytiszta, mindenkorra és mindenhová érvényes elmélet, amely tévedhetetlen pontossággal jelöli ki a nyílegyenes utat. Hogy ez nem így van. azt az élet már régen bizonyította. Ma a siker záloga, a fejlődés lehetősége éppen abban van, hogy rugalmasak és képesek vagyunk megújulni, hogy gyorsan tudunk változtatni a helyzeten, hogy reálisan értékeljük jelenünket és a holnapot. Berend T. Iván a hazánk három évtizedes gazdaságtörténetéből levonható elvi tanulságokat összegezte. Foglalkozott a tervgazdaság új, szabályozott modelljével, az új szocialista-szövetkezeti út kialakulásával, a magántevékenység és a kistulajdon szerepével, a tulajdonviszonyokkal. Kulcsár Kálmán hangoztatta, hogy a régi szocializmusképünket egy meghatározott történeti időszak szülte, annak megfelelően alakult ki, amely magában foglalta az emberiség évezredes vágyait jelentő eszméket és a mozgalom változó történeti helyzeteiből fakadó következményeket: a szocialista társadalmak az elmaradottság, a szegénység viszonyai között jöttek létre, így az egyenlősdiség is abból' fakadt Üj szocialistaképre van szükség. Azt úgy alakíthatjuk ki. ha a régit elemezzük, s átértékeljük. Mai eszményeink mások, mint ahogyan a viszonyok is: megjelent az ember életében a technika, a modern felszerelés, a rádió, a tévé, az autó s más használati cikk. Ám mások az igények is, s ehhez igazodnunk kell. A TÖBBI ELŐADÁS is, amelyet a könyv közread, világosan elemzi a témákat. S ezért érdemes, sőt szükséges, hogy megismerkedjünk az elméleti tanácskozáson elhangzottakkal, mert a napi sajtó nem adhatta vissza azt a hangulatot, és elvi sokszínűséget, amit a megbeszélés mutatott. Ahogyan Berecz János megfogalmazta: a szegedi tanácskozás gazdagítja szocializmusfelfogásunkat és segítséget nyújt a megújuláshoz. Gáli Sándor
