Pest Megyei Hírlap, 1987. május (31. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-19 / 116. szám

1987. MÁJUS 19., REDD M»T « .»íf. t, l « I 3 Ki viseli a tejeket? Sulykot Játszás a megye útjain ELHUNYT Dk KÁLDY Z01TÄN A magyarországi evangélikus egyház, a magyar Ország- gyűlés, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és az Orszá­gos Bákeíanács mély megrendüléssel tudatja, hogy hosszan tartó betegség után, életének 68. évében elhunyt dr. Káldy Zoltán, a magyarországi evangélikus egyház püspök-elnöke, a Luteránus Világszövetség elnöke, országgyűlési képviselő, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnöksége, a Béke­világtanács, az Országos Béketanács és a Magyarok Világ- szövetsége elnökségének tagja. Szájtátva Hangoló Most még csak elképzelés. Ott áll majd Kerepestarcsán, a Hunyadi és Baross Gábor utca sarkán. Külsőre földszin­tes, magastetős, csontozata vasbeton vázszerkezet, húsa pa­nel, nettó alapterülete 600 négyzetméter. Neve ABC-áru- ház. Az lesz majd. Mikor? .Jö­vőre, október 31-én. Na ugyan... De igen! Igen, ami­kor még terv sincsen, kivite­lező sincsen?! Hagyjuk az ál­mok kergetését. Hát éppen ez az, ezért ál! szájtátva az ember, hogy nem álmodik. A beruházó és a jö­vendő gazda, a Vác és Kör­nyéke Élelmiszer Kiskereske­delmi Vállalat ugyanis megma­kacsolta magát. Ügy gondolta, ha ő fizet, akkor ő diktál. Per­sze ezt korábban is sok cég­nél gondolták. Mindhiába. Mos­tanában azonban mintha új hullámhosszakra állna át a ki­vitelező építő- és szerelőipar. Átáll, mert — áthangolják. Az olyan keményfejűek, de mi igenis komolyan gondoljuk alapon cselekvők, mint az em­lített váci kereskedők. Ha tet­szik, ha nem tetszik, akkor is működni kezd ez a hangoló rendszer. Nekünk tetszik. Per­sze, nem nekünk kell az áru­házát megépíteni ... A beruházó ugyanis a ver­senytárgyalási felhívásban olyasmiket köt ki, mint a kül­ső falpanelek és a födém hő- szigetelése, az eredményhirde­tés utáni napon (!) megkez­dett kivitelezés, az 198S. októ­ber 21-i befejezési határidő. S ami mindennek a teteje — így múlik el a kivitelezők fensőbb- ságe —, fehéren-feketén leír­ják, „csak I. osztályú munká­ra tett ajánlatot és minőségei fogadunk el”. Ez már mégis­csak ... Ez már mégiscsak ter­mészetes. Régóta természetes kellene hogy legyen. S úgy látszik, a hangolás, a termé­szetes hullámhosszakra való át­állás megkezdődött. Nem fo­hászoktól, nem vezércikkektől. Kevesebb a beruházási pénz, kevesebb a megbízás. Ilyen egyszerű a magyarázat. Nem szomorú, hogy ez a magyará­zat? MOTTO Mérsékelt bevételre számítanak Ezek közé sorolható a kis- kunlacházi Petőfi Termelőszö­vetkezet is, ahol Siket Gábor gyümölcs termesztési ágazat­vezető beszélt a gondokról. Exportra és a konzervgyárba A szövetkezet néhány éve még 250 hektáron termelt gyü­mölcsöt, ám ez a terület nap­jainkra 156 hektárra zsugoro­dott. Az okok közt szerepel az öreg ültetvények kivágása — ezek helyébe nem kerültek fia­tal fák — és bizonyos fokig a piaci bizonytalanság, amely jó néhány már bevált tevé­kenységtől elveszi a gazdálko­dók kedvét. A lacháziak 76 hektáron termelnek őszi-, illetve kajszi- barackot. Ezek értékesítése nem okoz különösebb problé­mát, már csak azért sem, mer', a késői fagyok az egész or­szágban megviselték az ültet­vényeket, így a termés a szo­kásosnál jóval kisebb lesz Előfordulhat az is, hogy eb­ben az adott helyzetben a pi­ac igényeit sem sikerül telje­sen kielégíteni, de minden­képpen eleget kell tenni az ex­portkötelezettségeknek és a konzerviparral kötött szerző­déseknek. Így kívánja a szak­mai becsület és a termelők és felhasználók közti egymás­rautaltság is. A szakember véleménye sze­rint a 41 hektáros szilvaültet­vény várhatóan teljes termést hoz, ám ennek az eladásával korábban sem volt gond. A 39 hektáron termő alma összetétele sajnos elavult: jo­natánból és starkingsonból áll. Éppen ezért hiába érnek el 380 mázsás termésátlagot — ami az országos átlagnak több mint kétszerese —. az értéke­sítési árak miatt csak mérsé­kelt az ebből származó bevé­telük. A gazdaságnak ezért óriási segítséget nyújt a 60 va- gonos hűtőház, melyben a megmaradt készletet lehet tá­rolni. Bár a befektetési költ­ségek így is csak nehezen té­rülnek meg. Külön problémát okoz a Köztudott immár, hogy a szokatlanul kemény tél jelen­tős károkat okozott az or­szágutakon. Alig győzik a fel­fagyások kátyúzását a közúti igazgatóságok munkatársai, ám az időjárás okozta göd­rökön, lyukakon kívül más kára is származott a népgaz­daságnak az utak állapotából. Az olvadás kezdetével ugyan­is egyes útvonalakon súlykor­látozást rendeltek el. Bár az intézkedés feltétlenül indo­kolt, hiszen további súlyos károsodások elejét veszi, egyes gazdálkodókat mégis érzékenyen érintett. így pél­dául a Cement- és Mészmű­vek váci gyárát, amely alap­anyagát a keszegi kőbányából kapja, s a folyamatos üzem­hez elengedhetetlen a meg­szokott ütemű szállítás. Kevesebbet vihettek A bizonytalanság hetei ugyan már véget értek, hi­szen április 31-éveI feloldot­ták a súlykorlátozást az érin­tett útvonalon, ám Pintér Sándort, a gyár igazgatóját még mindig foglalkoztatják a történtek. — Amikor a súlykorlátozást elrendelték, a Pest Megyei Duna Volán a szállítást kény­telen volt azonnal abbahagy­ni, mert a 12 tonna önsúlyú kocsik üresen sem mehettek végig az útvonalon. A Nóg- rád-Volán ugyan tovább dol­gozott, ám fuvaronként 30 százalékkal szállíthattak ke­vesebbet a szokásosnál, hogy fagykár, amely arra ösztönzi a gazdaságokat, hogy akár 50 százalékos terméskiesésnél is megpróbálják kiadásaikat rea­lizálni. Ezt azonban csak úgy tudják elérni, ha a lehető leg­kisebbre csökkentik a ráfor­dítást. Ellenben ez esetben is feltétlenül figyelembe kell venni a következő évi termést befolyásoló munkákat, ami ily módon határt szab a kiadá­sok mérséklésének. Az szerencsésnek mondható, hogy ebben az évben az álla­ti kártevők közül egyre sem kell a szokásosnál több gon­dot fordítani. Ez már csak azért is előnyös, mert a gaz­daságnak éppen elég baja volt a szükséges vegyszerek be­szerzésével. Segít a termelési rendszer A beszélgetés végén az ága­zatvezető beszámolt arról a? együttműködésről, amelyet a dánszentmiklósi EGE termelé­si rendszerrel alakítottak ki. Köztudott, hogy a rendszerben termelő gazdaságok csonthéjas ültetvényeikkel egy kicsit le­ültek a felvett bankhitelek kamatainak növekedése mi­att. A Petőfi Termelőszövet­kezet abban a szerencsés hely­zetben van, hogy ők sa ját erő­ből és állami támogatásból fia­talítottak, s így őket nem súj­totta a kamatemelkedés. Leg­feljebb az időjárás vethet gá­tat a termésbiztonságuknak. Ellenben kihasználják mind­azokat az előnyöket, amelye­ket a termelési rendszer ad: vagyis szaktanácsok­kal segíti a taggazdaságo­kat, ^összefogja a terme­lőket, gépeket és szervizháló­zatot ad bérbe, valamint nö­vényvédő szereket biztosít és ültetvényeket is tervez. Ez a háttér lehet a biztosí­téka annak, hogy a kiskunlac- háziak a jövőben is megtalál­ják számításaikat a gyümölcs- termesztésben, illetve előnyö­sebb szerkezet kialakításával sikerül kivédeniük az értéke­sítés okozta problémákat. B. Gy. kisebb legyen az út terhelése az engedélyezettnél. Mi a fu­varozónak tonnánként 90 fo­rintot .fizetünk, s nekünk mindegy, hány fordulóval, milyen járművel hozza a gyárból a követ a bányából, így mi tulajdonképpen nem jártunk rosszul, hiszen a szál­lítás, ha kisebb mennyiségű is, de folyamatos volt. Fel kellett használnunk viszont valamennyi tartalékunkat. mert a csökkentett kapacitá­sú szállítás nem töltené meg a kemencét. Szerencsénk volt. ha tovább tartott volna a súlykorlátozás, két mészégető kemencét le kellett volna ál­lítani. A salgótarjáni székhelyű Volán Vállalat már nem mondhatja magát ilyen sze­rencsésnek. Hiszen ők a szó­ban forgó időszakban a kő­szállítással csak veszteseget termeltek. A gépkocsivezetők bére, a fogyasztott üzem­anyag-mennyiség ugyanis a súlycsökkentéssel párhuzamo­san nem lett alacsonyabb, így az egy tonnára jutó rezsi meghaladta a bevételt. Mit kezdett a Pest Megyei Duna Volán azokkal az autóival, amelyek munka nélkül ma­radtak egy időre? Erről Szán­tai Istvánt, a váci főnökség­vezetőt kérdeztük. — Minket nemcsak a ke­szegi, hanem a szobi és a nógrádkövesdi bányához ve­zető utak súlykorlátozása is érintett. Egyikhez se mehet­tek föl a 12 tonnás teherko­csijaink. Sürgősen munkát kellett nekik találni, ami töb- bé-kevésbé sikerült is, ám az eseti fuvarozások soha nem olyan termelékenyek, mint amikor valaki naponta ugyanazon a már ismert, megszokott útvonalon közle­kedik. Persze volt rá példa, hogy 6—8 kocsi az udvaron ácsorgóit, nem tudtunk mun­kát szerezni, ám mindez leg» feljebb másfél milliós kiesést jelentett a cégnek, A CEMÜ váci gyára tehát megúszta veszteség nélkül, a megyei Duna Volán a másfél milliót elkönyveli. De hová könyveli a Nógrád Volán a folyamatos szállítás okozta veszteséget? Erre nézvést még nem született döntés. Most is tartanak a tárgyalá­sok, az egyezkedések. A fu­varozóvállalat nyilván mél­tánytalannak érezné, ha egy­maga viselné annak a terhét, aminek a gyár a folyamatos üzemet köszönheti. Gazdasági érdekekre hivat­kozva vajon nem lehetett volna egy kicsit belátóbbnak lenni? Erre törekedett volna a Pest Megyei Tanács közle­kedési osztálya is, ahová a váciak fordultak a súlykorlá­tozás megszüntetésének kérel­mével. Ám a Budapesti Köz­úti Igazgatóság a Közúti Felügyelethez fellebbezett, ahol Horvölgyi Lajos főosz­tályvezető egyetértett az első fokú döntéssel. Állagvédelem — A hatóság kötelessége a közutak állagát védeni. Olva­dás után. abban az időszak­ban, amikor a pályaszerkezet átnedvesedik, súlyos károkat okozhatnak a nehéz tehergép­járművek. Ilyen korlátozó in­tézkedés idején, ha lehetsé­ges. terelőutat jelölünk ki, de a keszegi kőbánya esetében erre nem volt lehetőség. Az idő javulása azonban megol­dást hozott a kérdésre, ki­száradt a pályaszerkezet, s az április végi mérések már le­hetővé tették a súlykorlátozás megszüntetését. Ha nem ve­zettük volna be ezt a preven­tív intézkedést, a burkolat olyan károkat szenvedett vol­na, hogy a teljes felújítás harmincmillióba került volna. Valóban, ha összehasonlít­juk a néhány milliós kiesést az esetleges több tízmilliós kárral, viszonylag egyszerű a döntés. Csakhogy a korláto­zás nemcsak a CEMÜ-t érin­tette. Az Űtinform 122 súly- korlátozást tartott nyilván az ország útjain még április vé­gén, s nagyon valószínű, hogy valamennyi több gazdálkodó vállalatot vagy szövetkezeiét érintett. Tanul?ággal szolgái A bizonytalanság a fuvaro­zóvállalatoknál is eluralko­dott egy időre, amikor a kor­látozás életbe lépett. Erről ugyanis csak a gépkocsiveze­tők értesítették a vezetőket, amikor az első fuvarmenet­ben észrevették a kihelyezett táblákat. Csak ezt követően került sor levelezésre, egyez­kedésre, ami — mint látjuk — kevés eredményre vezetett Tanulsággal azonban szol­gál az idei eset. Ha mással nem, hát annyival, hogy fel­készüljünk a jövőre. Mert nagyon valószínű, hogy a pénzszűke következtében mind gyakrabban és mind több helyen kell az állami utak állagát olyan áron meg­védeni, hogy az út használói, a termelés- és nyereségérde­keit vállalatoknak okozzon a kényszerintézkedés kieséseket. Márványi Ágnes Visszaforgató kellene Tavaly minden eddiginél nagyobb Volt az érdeklődés'; a Dunakanyar strandfürdői 800 ezer látogatót fogadtakl Az elmúlt három évben nem történt jelentős fejlesztés, utoljára — 1984-ben — a váci strandfürdőt bővítették. Az üzemeltetés tavalyi 42,5 mil­liós költségével 11 millió fo­rintos bevétele áll szemben, így a vállalat saját erejéből és az OVH-tól kapott támo­gatásból csak a legszüksége­sebb rekonstrukciókat tudja v. grehajtani. A két leglátogatottabb strandon — Leányfalun és Lepencén — a legégetőbb gond a termálvizes ülőmeden­cék vízminőségének javítása. Ehhez vízvisszaforgató beren­dezésre lenne szükség, amely­nek létesítését a vállalat elő­reláthatóan csak 1990-re tud­ja megoldani. Jelenleg a két strandon érvényben van a közegészségügyi hatóság által bevezetett létszámkorlátozás, Leányfalun 5500 helyett 2200, Lepencén pedig 2500 helyett 1800-ra csökkentették a strand egyidejű befogadóképességét. Ennek megállapítását segíti a már minden strandbejáratnál felszerelt fotocellás forgalom- számláló berendezés. A strandszemle első állo­mása Göd volt, ahol gyönyörű feszített víztükrű medence, gondosan nyírt pázsit fogad­ta a hivatalos vendégeket. Ép­pen beüzemelés alatt áll a vízvisszaforgató berendezés, melyre az ősszel létesítendő gyermekmedencét is rákap­csolják. A beruházás költsé­geit — 8 és fél millió forint — a helyi tanács és a KDIB adta össze. Az 1983-ban léte­sített tanuszodába 695 méter mélységből nyerik az 52 fokos termálvizet, a napi vízkivéte­li lehetőség 1500 köbméter. A jelenleg 350 főt befogadó strand bővítését — egy nagy medencével — még a mos­tani ötéves terv végéig elő­irányozták. Göd után a váci strandr fürdő és fedett uszoda megte­kintése következett. A Duna­kanyar legjobb vizű strand­jának minden medencéje — a fedettel együtt négy van — vízforgatásos rendszerű. A víz tisztaságát és a levegő megfe­lelő páratartalmát az óriási üzemházban működő" hatal­mas tartályokkal és különféle műszerekkel szabályozzák. A ★ ★ Káldy Zoltán, a magyaror­szági evangélikus egyház ki­emelkedő személyisége 1919- ben született Iharosberényben, lelkészcsaládban. Teológiai tanulmányait Sopronban vé­gezte. 1941-től 1958-ig Pécsen különböző beosztásokban lel­készként dolgozott. 1958-tól a déli evangélikus egyházkerü­let püspöke, 1967-től a magyar- országi evangélikus egyház püspök-elnöke volt. Több év­tizeden keresztül következete­sen munkálkodott az evangé­likus egyház és az állam jó vi­szonyán. Egyháza javát szol­gálva erősítette a vallásos és nem vallásos emberek együtt­működését, a szocialista nem­zeti egységet. Jelentős részt vállalt a hazai és nemzetközi békemozgalmi feladatokban. szezonnyitásra felújították az öltözőket és helyreállították a leégett bisztrót is. A vállalat­nak a strand üzemeltetése, ki­szolgálása rengeteg pénzébe kerül, 1986-ban a 200 ezer strandoló fogadása 13 millió forintba került, ezzel szemben a bevételből csak 2 millió 200 ezer forinttal számolhattak. A medencék víztisztaságára a strandvezetés olyan rafinált módon is ügyelt, mint a kény­szerzuhany alkalmazása. Egy­mással szemben, különböző magasságba állított 3-3 zu­hanyrózsa között kell a für- dőzőknek elhaladniuk, mielőtt a medencébe lépnének. Saj­nos, mint a tapasztalatok bi­zonyítják, szükség van erre a( megoldásra, mert a strandra1 látogatók vonakodva tartják be az alapvető higiéniai kö­vetelményt, mármint hogy csak alapos zuhanyozás után lépjenek a medencébe. Csökkenő kúthozam A szemiebizottság autó­buszát Vácj-01 a tahi rév szál­lította át a Szentendrei-Duna- ágon, az út a papszigeti strandra vezetett. A volt tisz­tasági fürdő helyén 1972 óta üzemel a DMRV strandja, 26 ezer 900 négyzetméter össz­területen. A strand szomszéd­ságában kempingezőknek sza­bad átjárásuk van a strandra, mindössze egy kapu választja el a két területet. Az egy úszómedencéből, egy gyerek­pancsolóból és egy strand­medencéből álló komplexum befogadóképességét az eddigi 3500 helyett az idén 2300 fő­ben határozták meg. A nagy kiterjedésű, kellemes zöld te­rületen a fejlesztésnek határt szab a csökkenő kúthozam és vízhőmérséklet. Újabb meden­ce építésének tehát nemcsak a pénzhiány szab gátat, ha­nem szükségessé vált egy új kút fúrása is. A szigeti fürdőhelytől rövid auióbuszozás utá.i a Duna­kanyar legnagyobb befogadó- képességű és vízfelületű strandjára, a leányfalui strandfürdőbe érkeztünk. Az impozáns, nemzetközi verse­nyekre is hitelesített 50 méte­res úszómedence szomszéd­ságában csak néhány vállal­kozó szellemű strandoló re­ménykedett a felhő alól ki­búvó napsütésben. A létszám- korlátozás ezt a strandot érin­ti a leginkább, ezentúl egy­idejűleg 5500 helyett' csak 2200-an látogathatják. A lét-* ★ Több cikluson át volt ország- gyűlési képviselő, és fontos közéleti funkciókat látott el. A nemzetközi egyházi szerve­zetekben is kiemelkedő tevé­kenységet folytatott. Alapító tagja volt a keresztyén béke- konferenciának. Hosszabb időn át tagja volt az Egyházak Vi­lágtanácsa központi bizottsá­gának és a Luteránus Világ- szövetség végrehajtó bizottsá­gának. 1984-ben a Luteránus Világszövetség Vll. budapesti világgyűlésén a világszervezet elnökévé választották meg. Nevéhez fűződik az egyházi tevékenység történelmi érté­kelésének kimunkálása és a mai egyház diakóniai, teoló­giai szolgálatának részletes ki­dolgozása. számcsökkentésre főként a meleg vizű ülőmedencék erős szennyezettsége miatt került sor. Távlati cél itt is ugyan­úgy, mint Lepencén, az ülő­medencéket is bekapcsolni a vízvisszaforgató rendszerbe. A strandon egyébként burkolat- javításra az idén 1 millió forintot költöttek. A szemle utolsó állomása a Dunakanyar és — talán nem szerénytelenség állítani — az ország legcsodálatosabb fek­vésű strandja, Lepence. A pi­lisi hegység oldalában felkú­szó háromszintes, félkaréjos tervezésű ülőmedence és kör­nyezete látványnak is lenyű­göző. Befogadóképességéhez viszonyítva ez a legleterhel- tebb strand, már az elmúlt években is többször került sor pénztárzárásra a látogatók nagy száma miatt. A beveze­tett korlátozás miatt — 2500 helyett 1800 lett a strand egy­idejű befogadóképessége — a bejutás egyre nehezebb lesz. Az érdekeltekben felvetőd­tek a kérdések: mi lesz a víz­tisztaság védelmében elren­delt létszámkorlátozás követ­kezménye, mi lesz a kapun kívül rekedt tömegekkel ? Köztudott, hogy a Balatonról és a Velencei-tóról igyekeznek átterelni a vendégeket a Duna­kanyar irányába. Az idegen, forgalom évi százezres növe­kedésével lehet számolni... A lepencei strandra is ha­tással lesz a bős—nagymarosi vízlépcső építése. A hegyi kút, melynek két darab 100 köb­méteres medencéje látja el a strandot hideg vízzel, az épít­kezés miatt megszűnik majd. Honnan fogják pótolni majd a vizet? Erre már most jó lenne felkészülni, ugyanúgy, mint a parkolási gondok eny­hítésére. Újra megvizsgálják Érthető a Köjál álláspont­ja, miszerint megelőző céllal csökkentették a strandok be­fogadóképességét. Egyszerűen nem volt más lehetőségük. Egyre kevesebb helyen volt elfogadható a vízminőség. Próbálkoztak más módszerrel is. Tavaly például csökken­tették az ülőmedencék hő­mérsékletét, így akarván segí­teni a gondokon, ám ez fel­háborodást váltott ki a kö­zönségből. A vízhőfokot te­hát vissza kellett állítani. Nem maradt más lehetőség, mint a radikális intézkedés és a remény, hogy a strand­ra bejutók megszívlelik a zu­hanyozásra felszólító figyel­meztetéseket. A szemle résztvevői a strandokat felkészültnek találták, a létszámkorlátozás gondját egy későbbi időpont­ban újból napirendre tűzik. Antal Piroska Lacházi gyümölcsök Az idei hosszú és kemény tel a szokásosnál jobban meg­viselte a gyümölcsösöket. Mind a belföldi, mind a külföldi eladás megnehezült, s ez a jelenség még jobban sújtja azokat a gazdaságokat, amelyek ültetvényszerkezete elavult. Intézkedések a vízminőség védelmiben Strandszede - szezon előtt A minap a Dunamenli Regionális Vízművek üzemelésé­ben működő strandfürdőkön — Göd, Vác, Szentendre, Pap- sziget, Leányfalu és Visegrád-Lepence — bizottsági szemlét tartottak. Ezen részt vettek az Országos Vízügyi Hivatal, a Közép-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság, a területileg illetékes közegészségügyi hatóság, a kapcsolódó tervezővállalatok szak­emberei, valamint az illetékes tanácsok és a Dunatours kép­viselői.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom