Pest Megyei Hírlap, 1987. május (31. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-19 / 116. szám
PEST MEGYEI S»s«*e! V11ÄC PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXXI. ÉVFOLYAM, 116. SZÄM Ára: 1,80 forint 1987. MÁJUS 19., KEDD MA:--------------------------„ Ha nem vezetjük be ezt a preventív intézkedést, a burkolat olyan károkat szenvedett volna, hogy a teljes felújítás harmincmillióba kerülne. Most, amikor fenntartásra is szűkösek a keretek, nem engedhető meg, hogy ekkora összeget fordítsunk egy mellékútra.” (3. OLDAL) A tulipánná*r „A pedagógus ebben az- „ esetben is úgy döntött, ÍSS5F $EhWm$8 IFSSSt hogy felcserél , bizonyos sorrendet. Lám, nem is olyan egyszerű a rajztanítás valahol a testnevelés és az énekóra között.” (5. OLDAL) Súlykorlátozás a megye áljain Több fehérje — hazai forrásból Fokozott anyagi érdekeltség A következő években jelentősen növelik a mezőgazda- sági nagyüzemek a fehérje- tartalmú növények vétésterü- letét; a korábbinál lényegesen nagyobb arányban igyekeznek hazai eredetű fehérjével helyettesíteni az importanyago- kat, amelyeket — egyébként — jórészt a mezőgazdaság használ föl, kiváltképpen az állattenyésztésben. A tervek szerint a VII. ötéves terv időszakának végére megkétszerezik a fehérjetermő területet és \ ben várhatóan 65 ezer hektár a lehetőségekhez képest vélik a hozamokat is. A MÉM szakemberei arra számítanak, hogy miután a termelők az eddiginél jövedelmezőbb feltételek mellett állíthatják elő ezeket a fontos növényeket, élnek majd a lehetőséggel, és főként a szója termesztését karolják föl. Az elmúlt évben 23 ezer hektáron termesztették a növényt, amelynek termőterülete 1990NÉLKÜLÖZHETŐ K ülföldi ügyfél járt — első ízben — a megye jó hírű vállalatánál. Tárgyaltak, megkötötték a szerződést, jutott arra ;s idő, hogy a vendég kíváncsiságát feltételezve, megismertessék néhány főosztály, osztály munkájával. Hiba volt! A tőkés világból érkezett kereskedő ugyanis megütközve kérdezte, bár megtartva az udvariasság szabályait, mit csinál ez a rengeteg ember?! Részletes magyarázatot kapott. A cégnek gyáregységei vannak különböző helyeken, ez a vállalati központ, innét irányítanak, akiket megismert, azok a központ dolgozói .., Ennyien? Értetlenkedve fogadta az indokot, milyen sokféle dologban kell eljárniuk a központ embereinek, s bár győzködték, látszott, meg nem győzték. Tegyünk úgy, mintha az előbbiek ott sem lennének a papíron, azaz attól függetlenül vegyük szemügyre a tényt: a megyében tavaly egyre érzékelhetőbbé vált az a kedvezőtlen folyamat — és az idén, az első negyedévben folytatódott —, hogy az iparban a fizikai foglalkozásúak száma — gyorsabban fogyatkozik, mint a nem fizikai dolgozóké. Ipari különlegesség? Korántsem! A mezőgazdasági üzemek egy jelentős részénél sem tér el ettől a helyzet, a kereskedelmi cégeknél pedig egyenesen feltűnő, hogy bár az üzletek java szerződésbe adva, a központokban a létszám alig apad, sőt i?- merünk helyeket, ahol növekedett! Indok rá ezernyi, csak éppen ezeknek az indokoknak szinte mindegyike csinált, megvédhe- tetlen. Meggyőző tapasztalatokat birtoklunk arról, hogy egy-egy cégnél a tekintélyt, s súlyt, a fontosságot a központban dolgozók létszáma egyenes vonzatának tartják, s maguk a főnökök is akkor érzik igazán vezetőnek magukat. ha sok — amint azt mondani szokták — a hadra fogható emberük a központban, akik vélt vagy valódi szükség esetén azonnal útnak indíthatók a gyáregységekbe, intézkedni, utasításokat továbbítani;.. Friss, de újdonságában is veszedelmeket rejtő jelenség: a megyében a megnehezedett, már-már vál -sagos helyzetű cégeknél az első reagálás a bajokra v, hogy növelni kezdik a központban dolgozók számót! Szem elől nem tévesztve a gazdasági környezet különbségeit. leírjuk: nagy világcégek — 30—50 ezer foglalkoztatott. két-hétm;I- liárd dollár közé eső évi forgalom — vállalati köz- ^ pontjaiban maroknyi ember. harminc, nyolcvan fő (!) dolgozik. Nem tévedés, ennyi. Megismételjük, természetesen a gazdasági környezet egészen más. De csak a gazdasági környezet más?! Avagy egészen más a szemléletmód is? Amit például tükröz az a gyakorlata a tőkés cégesnek, hogy a vállalati központ tagjai kizárólag az operatív irányításban mar gyakorlatot, tapasztalatot szerzett emberek lehetnek, s hogy ezeket is — két-, három-, négyesztendőnként, az IBM cégnél például kivételt nem ismerőén háromesztendőnként — rendszeresen cserélik. A feladatokra szervezett szervezet helyett a szervezethez szervezett feladatok jellemzik ma és hosszú ideje a központok tevékenységét, jog- és hatáskörét a megye legtöbb helyén, érdekes módon nemcsak az állami, hanem a szövetkezeti szektorban is! Sőt, újabban az ún. kisszervezeteknél is — a vállalati gazdasági munkaközösségeket értelemszerűen kivéve a fogalomból — azt tapasztaljuk, növekvőben van az irányításra, ellenőrzésre, szervezésre stb. függetlenített, azaz „központ’ szerepkört ellátó személyek száma. Amire rámondhatjuk persze, hogy a saját zsebükre megy, ám mint irányzat, kétségtelenül valaminek — valami általánosnak — a tükörképe, egyben veszedelmes irányú „fejlődés” jelzője. A nagy tőkés cégek gyakorlata azt mutatja, nem csak válsághelyzetekben, hanem a mindennapos rutinmunka során is, valójában a központ egyetlen embere sem nélkülözhetetlen. Próbálnánk meg ezt a gondolatot, véleményt bármely érintett itthoni központi vezetővel, beosztottal c'- fogadtatni...! orlódó bajaink köze- I pette egyre sürgetőbb ■ feladat annak nyílt kimondása mindenütt, hogy a termelés jelenlegi hatékonysága nem képes annvi embert eltartani, m;nt amennyi jelenleg — *s gyakran fölösen, formálisan — irányítással, ügyvitellel stb. foglalkozik, akár közvetlenül, akár közvetetten. Társadalmunkban, gazdaságunkban nincsen felesleges ember, de nélkülözhető munkakör, fölös feladat mennyi! Ma azonban szinte szerzett jognak számít sokak szemében az, hogy ők a központ emberei, azaz nélkülözhetetlen, szilárd — merev! — elemei egy hierarchiának. Lehet, hogy valójában nem csak e hierarchia egyes elemei, hanem maga a hierarchia e formái is — nélkülözhetők?! Mészáros Ottó lesz. Ahhoz, hogy a gazdaságok más növények helyére vessék a szóját, szükség volt az anyagi érdekeltség fokozására. Az eddigi gyakorlat szerint ugyanis a gabonafélék jobban fizettek, és a termelők emiatt természetesen azokat részesítették előnyben. A külpiacon értékesített magyar gabona is nagyobb hasznot hozott, mivel a területegységen előállított kukorica devizabevétele több volt, mint a szójáé. Ám az elmúlt egy-két évben a külpiacon fordulat következett be, csökkent a gabonafélék ára, és így — végső soron — a mezőgazdaságban érdemes nagyobb figyelmet fordítani a íehérjegazdag növény itthoni előállítására. Más fehérjenövények is nagyobb bizalmat kapnak, ilyen a lóbab, a csillagfürt és a borsó. Ezek szintén értékes termények. magas fehérjetartalmuknál fogva importanyagok helyettesítésére alkalmasak. Ily módon kétszereződik meg a hazai fehérjetermő terület, amely a tavalyi 90 ezer hektárról az évtized végére 150 ezer hektárra nő. Hazánkba érkezett Stanislaw Ciosek A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására hétfőn küldöttség élén Budapestre érkezett Stanislaw Ciosek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának titkára. A delegációt a Ferihegyi repülőtéren Horváth István, az MSZMP KB titkára fogadta. Jelen volt Tadeusz Cze- chowióz, a Lengyel Népköz- társaság budapesti nagykövete. P^agyar—NSZK Közös vállalat Közös vállalatot alapított a Magyar Ásványolaj- és Földgázkísérleti Intézet az NSZK- beli, bielefeldi céggel. A közös vállalat tőkéjét a partnerek 50—50 százalékban adják össze, és megkezdik a veszprémi tudományos intézetnél kidolgozott környezetvédelmi eljárások, licencek, gépek és berendezések európai értékesítését. A víz- és gáztisztító berendezések elemeinek egy részét Magyarországon gyártják, majd a bielefeldi műhelyben szerelik fel a különböző műszerekkel és a forgórészekkel. A távközlési világnapán Ünnepi megemlékezés A 19. távközlési világnap alkalmából. hétfőn ünnepséget tartottak a Magyar Posta központjában. Valter Ferenc elnökhelyettes ünnepi megemlékezésében szólt arról, hogy a Nemzetközi Távközlési Egyesület (UIT) az idén „A távközlés a nemzetek szolgálatában” jelmondatot választotta a világnap központi témájául. Rámutatott: a távközlés világszerte fontos szerepet játszik a fejlődésben ; olyan szolgáltatás, amely valamennyi nemzet tevékenységét befolyásolja, hoz-, zájárul a szociális, gazdasági és kulturális fellendüléshez. Halaszthatatlan feladat a hazai távbeszélő szolgáltatás mennyiségi és minőségi felzárkóztatása az európai színvonalhoz, ugyanis a politikai, társadalmi és gazdasági tényezővé vált információs rendszerek csak fejlett telefonhálózatra telepítve működhetnek hatékonyan és eredményesen. Egy kimutatás szerint évente legkevesebb 11-12 milliárd forint veszteség éri népgazdaságunkat a távbeszélő-hálózat hiányosságai miatt. Mindezek miatt kapott hazánkban prioritást a mostani és az évezred végéig tartó tervidőszakban a távközlés. Jean Jipguep, az UIT főtitkárhelyettese — aki az ünnepségre érkezett Magyarországra — Puskás Tivadart méltatta ünnepi beszédében. Hangsúlyozta: Puskás döntő szerepet játszott az első távbeszélő-központok megalkotásában. Azóta a távközlés nélkülözhetetlen részévé vált a népek szociális, kulturális és gazdasági fejlődésének. Készülődés a tavaszi HV-re Szinte már hagyományosan, új termékekkel mutatkozik be idén is a Csepel Autógyár, Magyarország egyik legnagyobb autóipari vállalata, a Budapesti Nemzetközi Vásáron. Az új termékek között szerepel többek között a 12 méter hosszú, Cummins-motorral szerelt távolsági autóbuszalváz és egy hidraulikus tehergépkocsi, amelyet szintén bemutatnak a hazai tavaszi kereskedelmi seregszemlén A levegő tisztaságáért Kiemelten védett területek Egészségünket, jó közérzetünket szolgálja a \levegő szennyezettségének csökkentése. Portól, füsttől, koromtól bűzlő világunkban egyre kevesebb eséllyel juthatunk az éltető oxigénhez, hacsak nem teszünk érte valamit. A Minisztertanács tavaly újraszabályozta a levegő tisztaságának védelméről szóló rendeletet. Végrehajtására intézkedést adott ki az -Országos Környezet- és Természet- védelmi Hivatal elnöke. Az új szabályozás egyik jellemzője a szigorítás. Lényegesen alacsonyabb lett a megengedett kibocsátási határérték, a bírság pedig magasabb. A másik jellegzetesség: korábban csak a települések belterületei számítottak védettnek, most az ország egész területe ebbe a kategóriába tartozik. Sőt kiemelten védetté nyilvánítottak egyes, különösen jelentős, gyógy-ter- mészetvédelmi és üdülőterületet. Az oda tartozó helyeken, és azok levegőminőségére hatást gyakorló körzetben tilos olyan tevékenységet folytatni, Talafelckészítés vetés előtt. A legjelentősebb munkák mellett egyéb teendők is akadtak a gyümölcsösökben, illetve a földeken. Sok helyütt még metszik a gyümölcsfákat, a fóliák alatt már beérett a retek, illetve a saláta. Képünkön a régi, kiöregedett gyümölcsös helyén a kiskunlacházi Petőfi Mgtsz-ben meliorációs munkával silókukorica vetéséhez készítik elő a talajt. amely az első veszélyességi osztályba tartozó légszennyező anyagok kibocsátásával jár együtt. Csak gázt, könnyű, kénmentes tüzelőt, vagy fűtőolajat, kokszot és fát használhatnak tüzelőanyagként. A területi kategóriákat a megyei tanács környezet- és természetvédelmi bizottsága megtárgyalva javasolta, hogy a tájvédelmi körzetek, illetve azok mellett elhelyezkedő települések is kerüljenek a kiemelten védett kategóriába. Ezt a megyei tanács elfogadta. így a következő körzetek kiemelten védetté nyilvánítását javasolták az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatalnak. Az első: a Kiskunsági Nemzeti Park megyénkhez tartozó része, beleértve Dömsöd és Kiskunlacháza külterületét. A második a börzsönyi tájvédelmi körzet: Bernecebaráti, Kemence, Kóspallag, Nagybörzsöny, Nagymaros, Perőcsény, Szokolya, Verőcemaros és Ze- begény közigazgatási területe. A harmadik a pilisi tájvédelmi körzet: Budakalász, Cso- bánka, Dunabogdány, Leányfalu, Pilisborosjenő, Pilisszántó, Pilisszentkereszt, Po- múz, Szentendre és Visegrúd közigazgatási területe. A negyedik a budai tájvédelmi körzet: Budajenő, Budakeszi. Budaörs, Nagykovácsi/ Páty, Perbál, Piliscsaba, Piiisszent- iván, Solymár és Telki köz- igazgatási területe. S, végül az ötödik az ócsai tájvédelmi körzet: Öcsa, Inárcs és Dabas közigazgatási területe. Az GM ülése Hétfőn rendkívüli ülést tartott Tétényi Pálnak, az OMFB elnökének vezetésével az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság plénuma. A testület megvitatta és véleményezte az MSZMP Központi Bizottságának állásíog- laiás-tervezetét a gazdaságitársadalmi kibontakozás cselekvési programjáról. Ugyancsak megvitatta az adórendszer átalakítása irányelveinek tervezetét és mindkét előterjesztésről eljuttatja álláspontját, valamint javaslatait az MSZMP Központi Bizottságának, illetve a Minisztertanácsnak.
