Pest Megyei Hírlap, 1987. május (31. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-15 / 113. szám
6 %$£Man 1987. MÄJÜS 15., PÉNTEK SZABAP IP6 - HoBBYIÍMBBMBBÍÍ S modell divatbemutató Nyári színek, formák, ötletek heti összeállításunkban az S Modell Kereskedelmi Közös Vállalat divatbemutatójáról tudósítunk: láttunk sok szép nyári modellt: divatos sortokat, fürdőruhákat, és a sportruhák mellett elegáns esti öltözékeket is. Maradjunk még egy kicsit a szépség műhelytitkainál: írunk a tetszetős megjelenés egyik orvosi eszközéről: a plasztikai sebészetről is. Folytatjuk szokásos házikerti sorozatunkat, melyben ez alkalommal az öntözésről lesz szó, és receptajánlatokat közlünk finom falatok elkészítéséhez. SAJT HÄZILAG Hozzávalók: 1 kilogramm tehéntúró, 2 liter tej, 12 deka vaj, 2 tojás, 1—1 kiskanál só, őrölt bors, 1 csapott kiskanál szódabikarbóna, 2 gerezd tört fokhagyma, 1—1 csokor metélőhagyma és petrezselyem. A tejet felforraljuk és a túrót beletéve együtt felfőzzük, majd a tűzről lehúzzuk. Tésztaszűrőn átszűrjük, és egy lábosban 10 deka felolvasztott vajjal, meg sóval kevergetve addig főzzük, amíg nyúlóssá nem vált. Langyosra hűtjük, hozzáadjuk a szódabikarbónát, az őrölt borsot, a finomra vágott zöldfűszereket, a tört fokhagymát, meg a tojásokat. Az egészet a maradék vajjal kikent kis lábosba öntjük. Ha kihűlt, deszkára borítjuk, és egy fél napi szikkadás után már szeletelhetjük is. PÖRKÖLTÖS RÉTES Hozzávalók: 2 csomag réteslap, 50 deka pörkölt, 2 deka Az S Modell Kereskedelmi Közös Vállalat Budapesten, a Gundel étteremben mutatta be ez évi kis szériás modelljeit. Ruháik jellemzői, hogy a vállak szélesek, de keskenyebbnek hatnak, mert általában lekerekítettek. Hangsúlyozott szerepet kap a mini, de talán okulva a közelmúlt sikertelen próbálkozásain, a térd alatti hosszak is maradnak. Továbbra is a természetes alapanyagokat ajánlják vaj, 2 deka liszt, 2 deci tej, 2 tojás, 2 deci tejföl, 1 kiskanál liszt, őrölt bors, 1 kanál olaj a tepsi kikenéséhez és a tészta tetejére. A lisztből, a vajjal, meg a tejjel sűrű be- samelt főzünk, és kihűtjük. Közé keverjük a tojások sárgáját, az átdarált pörkölthúst és a tojások kemény habbá vert fehérjéit. Megborsozzuk és ha nem elég sós, utánasózzuk. A réteslapokat szétterítjük, az egy-egy csomagban levőket (tehát 4—4 lapot) egymásra fektetünk s közüket megolajozzuk. A pörköltes be- samelt a szélükre egy csíkban ráterítjük és a tésztát összegöngyöljük. Az így nyert két tekercset olajjal kikent tepsibe fektetjük, tetejüket is alaposan beolajozzuk. A forró sütőben szép pirosra megsütjük. Közben a maradék pörköltlevet a kiskanál liszttel, meg a tejföllel simára keverjük, mártássá forraljuk, és forrón, kis tálkában adjuk a felszeletelt réteshez. Érdekesség az elegáns, csillogó estélyi fürdőruha, melyet nagy kendők, bő szoknyák, leplek felöltésével meleg nyári estéken rendezendő mulatságokra is ajánlanak a számunkra. A hímzett és csipkés sortok házilag is könnyen elkészíthetők. Szépek, mutatósak, de csak fiatalok számára. számunkra a divat szakemberei. Előtérbe kerülnek az úgynevezett földszínek, tehát a barna, drapp, terrakotta, vörös, sárga, de mind tompa változatban. Ezek mellett megjelennek az élénk színek is, és fokozottan a fekete-fehér variációk. A sportruházat egyre inkább tért hódít a hétköznapi öltözködésben. Népszerűségét indokolja a kényelmesség és a lezserség. Láttunk hagyományos és újszerű farmeranyagból készült együtteseket, gyakran szokatlan csipkedíszítéssel és tarka béléssel. Nyári melegben méltán számíthatnak népszerűségre a vékony anyagú, kényelmes, bő szoknyás ruhák, amelyeket a szegecsek, strasszok tesznek mutatóssá, sőt akár alkalmivá is. Bemutatták a csinos ma- nekenek a szafári stílus néhány modelljét is. A közelmúltban már eltemetett Af- rika-irányzat újra virágkorát éli, de sokkal színesebb, mint azelőtt. Az örök harc az egy- és kétrészes fürdőruha között, úgy tűnik, idén nyáron sem dől el, marad mind a kettő. Természetesen egyetlen divatbemutatóról sem hiányozhatnak a minden korosztálynak ajánlható kosztümök, melyeket jól megválasztott kiegészítőkkel, szép blúzokkal bármikor újjávarázsolhatunk. A hétköznapi, utcai viselet mellett láthattunk alkalmi jellegűeket is, a fiatalok igényeit kielégítő színes, lezser selyemkabátkákkal. Nagy sikert arattak az Idea Iparművészeti Vállalat rusztikus hatású kötöttruhamo- delljei, valamint a hüllő- utánzatú bőrkosztümök és együttesek. Igazán látványosak voltak a nagyon finom, vékony fehér bőrből készült ruhák és kosztümök. Végül pedig bemutatták az S modell manekenjei az estélyi öltözeteket, amelyeknek az anyaga sokféle lehet: selyem, taft, muszlin, tüll és organza. A formák is változatosak: a zárt hosszú ujjútól kezdve az aszimmetrikus félvállason keresztül a mélyen kivágott kombinévállpánto- sig. A hagyományos, földig érő modellek mellett láthattunk miniestélyiket is — természetesen csak fiataloknak 1 Ga. J. Szépítő műtétek Plasztikai sebészet A plasztika sem több vagy kevesebb, mint az általános sebészet egyik ága. Szinte kivétel nélkül mindenkiben él a szorongás, amikor azzal a kéréssel keresi fel az orvost, hogy szeretné — például — a túlságosan nagynak tartott orrát megkisebbíttetni, vagy a kor okozta ráncokat eltüntetni az arcáról. Egyrészt, mert mindenfajta eltérés vagy torzulás — függetlenül attól, hogy milyen fokú — kisebbségi érzést, depressziót okozhat, másrészt aggódnak amiatt, hogy mit fog mondani a sebész. Elvállalja-e a műtétet? Sikeres lesz-e a beavatkozás? Mit szólnak majd az eredményhez a hozzátartozók, a munkatársak? A sebészi beavatkozást minden esetben megelőzik a rutinvizsgálatok (vérkép, véralvadás-süllyedés, EKG). Ezeknek az a jelentőségük, hogy felfedhetnek olyan elváltozást, amely a műtétet igényli, de lehet, hogy halasztását eredményezheti. Esetleg szükségessé tesznek valamely előzetes kezelést. Nehezebb a helyzet a pszichológiai kockázat felmérésekor. A plasztikai sebész tervszerű beszélgetést folytat páciensével, melynek során felderíti a műtét indokoltságát. Annak, aki csodát vár (például az elvált férj vagy partner visszahódítását), nem javasolják a beavatkozást. Finom falatok Háziként! tanácsadó ti ntti si i nk ha I áMMmbban I A múlt héten néhány öntözési módot tárgyaltunk vázlatosan. Ezen a hétgn legyen a téma, hogy mit, mikor, menynyi vízzel öntözzünk meg, és melyik öntözési módot válasz- szűk, ha van lehetőségünk a választásra. A nedvességet, a vizet gyakran kell pótolni: hajtatásban, szárazabb tavaszon szabadföldön is. Ez az úgynevezett kelesztő öntözés. Ennek csak a magvetés mélységéig kell átnedvesíteni a talajt. A középkötött vályogtalajokon 1 mm csapadék 1 cm-re áztatja be a talajt. 1 négyzet- méteren 1 liter víz kiöntve 1 mm csapadéknak felel meg. Az 5 cm-re elvetett mag kelesztő öntözésére tehát 5 mm csapadékra van szükség. Ezt az öntözéskor uralkodó időjárás szerint kell megismételni (melegben hamar kiszárad ez a sekély réteg). A fóliasátrak talaját mindig annyira kell megöntözni, hogy a gyökérzóna folyamatosan nedves legyen. Az öntözéssel a szabadföldi növények esetében sem szabad megvárni a hervadáspontot (a talajnak az a víztartalma, amit már nem ad át a növénynek), hanem már hamarabb öntözni kell. A második komolyabb öntözés a növények életében az ültetéskori beöntözés. A facsemetéket, a szőlőt is be kell öntözni. Ezeknek legalább 10 litert, de lehet 15—20 litert is adni tövenként. Különösen a tavaszi ültetéskor nélkülözhetetlen a beiszapoló öntözés, ami a gyökerekhez mossa a talajrészecskéket, valamint segíti a gyökérszőrök tápanyaghoz jutását. A palántaültetéskor is be kell a töveket öntözni, ilyenkor még nem szabad barázdás öntözést alkalmazó5, csak kannával. Ilyenkor ugyanis az esetleg fuzá- riumos és egyéb palántadőlést okozó betegséggel fertőzött növénykék végigfertőznék az egész sort. Később ezek a tövek kipusztulnak, vagy a növényvédelem során a kórokozó pusztul el, ekkor már lehet barázdásan is öntözni. A következő vízigényes szakasz a bimbóképzés idejére esik. A bimbók képzése, a virágzás jelentős energiafelhasználással jár, a víz megnövekedett mennyisége hozzásegíti a növényeket a tápanyagok fokozott felvételéhez. A virágzásban adagolt öntözővíz megnyújtja a virágzás időtartamát. Ez minden, de főleg az idegen term ékenyülő növényeknél nagy jelentőségű, mivel hosszabb idő áll rendelkezésre a megporzásra. A virágzás megnyújtását a kedvezőtlen időjárás, nagy szél, nagy meleg stb. is indokolja. A szőlő termelékenyülését is elősegíti az öntözés. A következő vízigényes fázis a termésképződés. Ez is hallatlan módon megviseli a növény energiaháztartását. Bizonyára ismert, hogy a termések testének nagy része vízből van. Ezt a vizet biztosítani kell a növények részére. A víz mennyisége természetesen függ a természetes csapadék mennyiségétől is. Ez főleg a tenyészidőszakban lehullott csapadékra értendő Figyelembe kell venni a talajvíz magasságát is. Magas talajvizű helyeken természetes, hogy keveset öntözünk, ahol pedig fent van a talajvíz a felszín közelében, egyáltalán nem. Ahol viszont mélyen van (5—6 m vagy annál lentebb), ott feltétlenül a növényünk igényei szerint kell öntözni. Különösen vízigényes növényeink a paprika, paradicsom, dinnye, uborka, káposzta és a karfiol. A saláta, retek, cékla, karalábé már kevesebb öntözővízzel is megelégszenek. A hagyma és a petrezselyem, sárgarépa csak a homokon kívánnak valamelyes vízpótlást. A gyümölcsök közül a körte, a meggy, a cseresznye és az őszibarack a legigényesebb. Az alma. a szilva, a kajszi a mostohább körülményeket is elviseli. A málna, a köszméte és a ribiszke vízfogyasztása nem magasabb az átlagosnál, de mivel sekélyen gyökereznek (gyökerük a könnyen kiszáradó rétegben helyezkedik el), öntözésükről gondoskodni szükséges 30—40 cm mélységig. A szamócának egy- egy alkalommal 60 mm vizet is kell juttatni. Fenyvesi Gábor /fi// EGYÜTT M AZ UTAKON A TAVASZ ÜRÜGYÉN IV. Gyakran azért következik be baleset, mert a járművezető számára váratlan reakciót választ a gyalogos. Meg kellene értetni a gyalogosokkal, hogy ne tegyenek semmi olyat, ami a vezető számára kiszámíthatatlan. A gyalogosok és a vezetők közötti kommunikáció talán legfontosabb motívuma, hogy a vezető keresi a gyalogos tekintetét. Addig, amíg a vezető meg nem győződött arról, hogy a gyalogos észrevette őt és továbbra is a helyén marad, nem szabad megkockáztatni, hogy elhaladunk mellette. Metakommunikációs eszköz a kézjelzéssel való „párbeszéd” is. Lassítunk, ha el akarjuk engedni a gyalogost, közben kézjelzéssel mutatjuk, hogy elengedjük. Ezzel időt nyerünk és esetleg meg sem kell állnunk, ha a gyalogos időben észlelte a szándékunkat. Nagyon fontos, hogy ha egyszer elengedtük a gyalogost, ne vonjuk vissza, még ha látjuk is, hogy a gyalogos nem akar áthaladni, mert sokszor előfordul, hogy egyszerre indulunk el mégis. Különösen vonatkozik ez gyermekekre és az idősekre, ugyanis az ő reakcióik kiszámíthatatlanabbak. Hallatlanul fontos és nem lehet eléggé hangsúlyozni a járművezető erkölcsi felelősségét akkor, amikor úgy enged maga elé gyalogost, hogy a mellette lévő sávban járművek közelednek. Csak akkor intsen a gyalogosnak a vezető, ha biztos abban, hogy a többi jármű vezetői is tisztában vannak szándékával és ők is meg tudnak állni! Talán az eddigieknél is jelentősebb az, hogy hogyan tanítjuk gyermekeinket a közlekedésre. A közoktatásban, de már az óvodában is igyekeznek a gyermekek közlekedésre nevelését megalapozni, illetve elősegíteni. Talán ennek a hatására húzta vissza a kezénél fogva — feltehetően — az édesanyját egy öt év körüli kisfiú a tilos jelzésnél. „Ne menjünk!” Nem szabad! Mondta az óvónéni! „De most sietünk!” — mondta a mama és húzta a gyermeket maga után a csikorgó gépkocsik között. Sikerült az átkelésük. És kinek fog hinni ezek után ez a kisgyermek? Mit jelentenek majd az életében az ilyen ellentétes hatások? (Folytatjuk.) PARTNERKÉNT Egy NSZK-ban végzett vizsgálat szerint a motorkerékpárbalesetek létrejöttében fontos szerepet játszik, hogy a gépkocsivezetők nem ismerik kellőképpen a motorkerékpár-vezetés problémáit, sajátosságait. Nem tudják előre becsülni a motorkerékpáros várható reakcióit, amiket nagyrészt járműve mozgásának menetdinamikai törvényszerűségei magyaráznak. A tanulmány szerzői célszerűnek látják a gépkocsivezető-képzésbe olyan elméleti tananyag beiktatását, amely megismerteti a leendő autóvezetőket a motorkerékpár-vezetés sajátosságaival. Minél jobban különbözik egy másik jármű a mienktől, annál nehezebb előre kiszámítani vezetőjének a viselkedését. Nehezen tudjuk megérteni, elképzelni, hogy mit és hogyan csinál a következő pillanatban. Ez az oka annak, hogy a kétkerekű járművek vezetői különleges gondot okoznak az autóvezetők számára. Egy példa: az autósok sok helyzetben azt hiszik, hogy semmilyen jármű nem bukkanhat fel, mert nincs annyi hely, hogy egy autó elférjen — de megfeledkeznek a kétkerekű járművekről! A SZEM SZEREPE Az információk döntő többségét (több mint 80 százalékát) szemünk révén kapjuk. A jó szemű ember, jó megvilágítási viszonyok mellett 5 méter távolságból el tudja olvasni az 5 milliméter nagyságú betűket. Ennél kisebb betűk ilyen távolról már összefolynak szemünk előtt, tehát a felbontó- képesség határán túl már nem vagyunk képesek információt felvenni. A közlekedésben minden pillanatban szükség van a látásra, valamint a sebesség- és távolságbecslésre. Folyamatosén kell észlelnünk a környezet változásait, táblákat kell felismernünk — minél korábban, annál kedvezőbb. Hogyan kapcsolódik a sebesség-távolság becsléshez a látásélesség? Ha 5 méterről el tudunk olvasni 5 milliméter nagyságú betűket, mit jelent ez nagyobb távolságoknál? 100— 200 méter távolságnál milyen változást vagyunk képesek nyomon követni? Erre a kérdésre a kísérletek, számítások adják meg a választ. Menjünk ki egy hosszú, egyenes útszakaszra, és állítsuk le a járművet 100 méter távolságban. Jól figyeljük meg a jármű méretét, helyzetét. Ezután forduljunk el és a vizsgálatot végző mozdítsa el a járművet a helyéről, mondjuk 10 méterrel hátrébb. Tehát most már 110 méterre lesz tőlünk. Forduljunk vissza, és próbáljuk megállapítani, mi történt a járművel? Helyén maradt? Közelebb, távolabb került tőlünk? Nem tudjuk megmondani. Ilyen távolságról 10 méteres változtatást (szemből) nem észlelünk, ez a változás még a szemünk felbontóképessége alatt van, s minél távolabb van a jármű, annál inkább. BUKÓSISAK NÉLKÜL . A bukósisakot néni viselő és balesetet szenvedett motorosok leggyakoribb sérülései az agykoponya, a halánték, az are- és szemüreget határoló csontok törései, az agykéreg szakadása. Mindez életveszélyes komplikációkat okozhat, mint például agyhártyagyulladás, fertőzések, s még az életbenma- radás esetén is kétséges, hogy a sérült helyre tudja-e állítani kapcsolatát a külvilággal. A bukósisak viselése e legsúlyosabb sérülések kockázatát ötödére csökkenti. A bukósisakot viselő és balesetet szenvedett motorkerékpárosok könnyű koponya- és agysérülés után átlagosan 14 kezelési nap után elhagyhatják a kórházat, míg a sisakot nem viselők kezelése szerencsés esetben is több hetet vesz igénybe. A teljes talpra álláshoz szükséges rehabilitáció egy évig, vagy még tovább is eltarthat. PÁLYÁSAT KÉT KERÉKRE A kerékpárosok közlekedésbiztonsági helyzetének javítására az OKÉT és a Magyar Természetbarát Szövetség írt ki pályázatot. Ezen minden olyan kerékpárosklub és szervezett keretek között működő iskolai, úttörőházi szakkör, diáksport- kör, sportegyesület részt vehet, amely a pályázati feltételek figyelembevételével a kulturált, balesetmentes közlekedés elősegítését vállalja. Ezen felül mozgósítja a kerékpárosokat e célok megvalósítására. A 25 ezer forintos pályadíjat a győztes saját céljaira fordíthatja. Balesetmentes hétvégéi kíván járművezetőknek és gyalogosoknak egyaránt: ^ Boóz Péter
