Pest Megyei Hírlap, 1987. május (31. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-13 / 111. szám

AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXXI. ÉVFOLYAM, 111. SZÁM Ára: 1,80 forint 1987. MÄJÜS 13., SZERDA Mßtn lehßf „Néhány hete levélben for­' • * ' dúltunk segítségé^ a Dabasi perSMKeraeS ••• Rendőrkapitánysághoz. Egy­úttal bejelentettük, hogy a szülői munkaközösség javas­latára a KISZ-alapszervezettel közösen szükségmegol­dásként a gyermeknapra felfestjük a zebrát, ha addig nem történik intézkedés.” (3. OLDAL) ÁmokfufóBt >.Pat° László ekkor indított, majd m a kalándfilmekre emlékeztető üldö­or uránon zési jelenet következett. A barack­tolvaj mintegy 80—90 kilométeres sebességgel haladt a vasúti dűlőn, a mezőőr pedig utána.”. (6. OLDAL) Jogélet, igazságszolgáltatás Fegyelemre, rendre van szükség Budapesten kedden megkezdődött a szocialista országok igazság­ügy-minisztereinek IX. konzultatív tanácskozása, amelyen 17 — köztük több szocialista orientációjú — ország vezetői vesznek reszt. Dr. Markója Imre igazság­ügyminiszter, a magyar dele­gáció vezetője nyitotta meg a tanácskozást. Ezen a részvevő országok — Afganisztán, An­gola, Bulgária, Csehszlovákia, Etiópia, a Jemeni NDK, Kambodzsa, Kuba, Laosz, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, Mozambik, az NDK, Nicaragua, a Szovjet­unió és Vietnam — delegátu­sai körében megjelent Varga Péter, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, dr. Ezilbereky Jenő, a Legfel­sőbb Bíróság elnöke, dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész, valamint a magyar jogélet több más vezető sze­mélyisége. A megnyitó ülésen a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Ma­gyar Népköztársaság Minisz­tertanácsa nevében Czinege Lajos miniszterelnök-helyet­tes mondott üdvözlő beszé­det. Rámutatott: a tanácsko­zásra olyan időszakban kerül sor, amely meghatározó fon­tosságú a szocializmust építő országok és népeik szempont­jából. — Miközben a szocialista demokrácia elmélyítésén és kiszélesítésén fáradozunk — hangsúlyozta továbbá Czine­ge Lajos —, azt is látnunk . kell, hogy s.r élőt minden te­rületén nagyobb fegyelemre és rendre van szükség. Annál is inkább, mert a rend és a fegyelem a demokrácia elen­gedhetetlen alkotórésze. Ezután a miniszterelnök­helyettes a gazdaságirányítás hazai mechanizmusának kor­szerűsítéséről, a nem termelő területeken folyó tevékenység hatékonyabb és takarékosabb működési feltételeinek ki­alakítására irányuló munká­ról szólt. Ezt követően a miniszteri értekezleten képviselt orszá­gok delegátusai nevében Szvetla Daszkalova, a bolgár igazságügy-miniszter szólalt fel. A továbbiakban a tanács­kozás napirendjének első té­makörében megkezdődtek a résztvevő országok delegáció­vezetőinek beszámolói a jogi élet, a törvényhozás, az igaz­ságszolgáltatás terén hazá­jukban a legutóbbi, 1984-ben Havannában megtartott mi­niszteri értekezlet óta. bekö­vetkezett fontosabb fejlemé­nyekről, eredményekről. Bővülő MÁW-szolgálíatások Csökkennek a menetidők ■Tó hírr-I szolgálhatunk azoknak, akik nap, mint nap Igénybe ve­szik a vasutat munkába jutásukhoz. Május 31-től ugyanis lényegesen rövidülnek a menetidők. Ezt a kedvező változást tegnap jelentette be várszegi Gyula, a MÁV vezérigazgatója azon a sajtótájékoztatón, ame­lyen az új menetrendet és a vasút új szolgáltatásait ismertették a sajtó képviselőivel. A belföldi forgalomban ta­pasztalható és még várható utasszámcsökkenés miatt 4 gyors-, illetve 29 személy- vonattal csökkentik a szerel­vények számát. Ezzel párhuza­mosan a közlekedő vonatok majdnem 10 százalékos idő­megtakarítást érnek el a ja­vuló műszaki színvonalnak köszönhetően. Több menetren­di változást léptetnek életbe a csatlakozások érdekében. A MÁV új szolgáltatásokat, il­Kiváló alsónémedsek Jobb munkára kötelező cím Kilenc takarékszövetkezet érdemelte ki az országban ta­valyi eredményei alapján a kiváló címet, köztük az egyik: az Alsóncmedi és Vidéke Ta­karékszövetkezet. 1959-ben mindössze 10 ezer forint rész­jegyalappal indultak, de 10 év múlva már 287 ezer forin­tos nyereséget könyvelhettek el. Anyagi erősödésük együtt járt szellemi erősödésükkel, mert itt azt tartják: jó mun­kát csak minőségi ember vé­gezhet. E takarékszövetkezetben született meg a gondolat: le­gyen szocialista brigádmozga­lom a falusi bankoknál is. És ők voltak az elsők, akik tavaly meghódították a fővárost, ki- rendeltséget nyitottak Kispes­ten. Keressünk minden lehetősé­get, ami épít, használ és nem felejtjük, hogy a tagság pénzé­vel gazdálkodunk — mondotta a tegnapi ünnepségen Juhász Sándor, a szövetkezet társa­dalmi elnöke. Társítsák össze a jövőben is üzleti érdekeiket és a tagsági viszonyt. Legyen a tagság mindig igazi hátszele a szö­vetkezetnek ------hangsúlyozta d r. Szlamenicky István, a Szö- vosz főtitkára, az MSZMP KB tagja, majd átnyújtotta a ki­váló címért járó oklevelet Kiss Menyhértné ügyvezető igaz­gatónak. — Megtisztelő ez az elis­merés, jobb munkára kötelez. S reményt ad, hogy jövőre talán újra ünnepelhetünk, ak­kor már hetedszerre szövetke­zetünk történetében. Erre biz­tosíték a lelkiismeretes, újat akaró, tevékeny kollektíva — jegyezte meg az ügyvezető igazgató. Ezután Krasznai La­josnak, a megyei pártbizott­ság első titkárának elismerő sorait vette át dr. Arató And­rástól, az SZMT vezető titká­rától, a megyei párt-végrehaj­tóbizottság tagjától. Az ünnepségen egyebek kö­zött ott volt Menyhárt Erzsé­bet, a KPVDSZ Pest Megyei Bizottságának titkára és Beké András, a Mészöv elnöke. letve üzletpolitikai kedvez­ményeket kínál a jövőben. Ezek között feltétlenül emlí­tést érdemel, hogy növelik a nemdohányzó kocsik, fülkék arányát. Nagyobb gondot for­dítanak a személykocsik tisz­tántartására, s a jobb utas­tájékoztatásra. Az utazni vágyók meghódí­tásáért kedvezményeket ad­nak a rokkant- és a kor- kedvezményben részesülő nyugdíjasoknak, valamint a 26 éven aluli fiataloknak. A SZOT—beutaltak 100 forintos bérletet válthatnak, amely két hátig érvényes. Ezen kívül kedvezményt kapnak a tu­ristabérlettel utazók, a 10 uta­zásra füzetet váltók; a leg­alább három gyermeket kísé­rő szülők pedig ingyen vehe­tik igénybe a vasúti szolgál­tatásokat. A főprofil mellett a Máv- tours utazási iroda a kerék- várkölcsönzést és olcsó szál­láshelyek biztosítását is meg­oldja, ha erre igény van. Karolosz Papuliasz Lázár Györgynél Sok még a kiaknázásra váró gazdasági lehetőség Lázár György, a Minisztertanács elnöke kedden a Par­lamentben fogadta Karolosz Papuliaszt, a Görög Köztár­saság hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó kül­ügyminiszterét. A szívélyes légkörű találkozón jónak és kiegyensúlyozottnak értékelték a két ország kapcsolatait. A magyar—görög együttmű­ködést áttekintve kölcsönösen rámutattak, hogy a gazdaság még sok kiaknázásra váró le­hetőséget kínál. Magyar rész­ről szorgalmazták közös vál­lalatok létrehozását, a műsza­ki-tudományos kapcsolatok elmélyítését, valamint közös kutatási programok indítását. A megbeszélésen felvetődött a nyugat-európai Euréka- programban részt vevő görög vállalatok és magyar intéz­mények együttműködésének lehetősége is. A nemzetközi élet kérdéseit áttekintve kölcsönösen hang­súlyozták: mind Görögország, mind Magyarország sokat te­het saját szövetségi rendsze­rén belül az európai, illetve a világhelyzet javítása érde­kében. A találkozón részt vett Várkonyi Péter külügymi­niszter. Karolosz Papuliaszt — aki korábban évekig a Görögor­szágot kormányzó Pánhellén Szocialista Mozgalom, a PA­SZOK Központi Bizottságá­nak nemzetközi kérdésekért felelős titkára volt — ugyan­csak kedden fogadta Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, az Or­szággyűlés külügyi bizottságá­nak elnöke. A baráti légkörű találkozón tájékoztatták egy­mást országaik helyzetéről, legfontosabb bel-, illetve kül­politikai törekvéseiről. A két ország kapcsolatait áttekintve Szűrös Mátyás és Karolosz Papuliasz egyetértőén állapí­totta meg, hogy azok fejlődé­sére ösztönzően hat az MSZMP és a PASZOK jó együttműködése. Karolosz Papuliasz a talál­kozón átadta Szűrös Mátyás­nak Andreasz Papandreu gö>- rög miniszterelnök Kádár Já­noshoz, az MSZMP főtitkárá­hoz intézett személyes üzene­tét. A görög diplomácia vezető­je keddi programja során délelőtt megkoszorúzta a ma­gyar hősök emlékművét a Hősök terén. A délutáni órák­ban a Világgazdasági Kutató- intézetbe látogatott. Várkonyi Péter este dísz­vacsorát adott Karolosz Pa­puliasz tiszteletére a Gundel étteremben. Az erősödő magyar—szovjet kapcsolatok szellemében rend­szeresen érkeznek a papírfá­val telt vagonok hazánkba. Képünkön: a záhonyi állo­másra begördülnek ezt a fontos ipari nyersanyagot szállító szerelvények. Országos szakmai napok Az igényeket követik Hazánkban Összesen 425 kisip aros űzi a pékek mesterségét, legna­gyobb számban — hetvenketten — Pest megyében dolgoznak. Ez indo­kolta, hogy a KIOSZ a Pest megyei vezetőséget bízta meg az első or­szágos pékszakmai napok és találkozó megrendezésével. A rendezvénysorozat meg­nyitójára tegnap délelőtt ke­rült sor az Élgép X. kerületi, Mázsa téri gyáregységének felújított kultúrtermében. Az eseményen beszédet mondott Vrbán László, a KIOSZ Pest megyei vezetőségének titká­ra, s megjelentek a szakma és felügyeleti szerveinek kép­viselői is. A kétnapos találko­zó programjában tájékozta­tók, előadások, a Sütőipari Emlékiár megtekintése szere­pelt. Ma reggeltől pedig szak­mai fórumot tartanak, amely­nek helye a SZOT-iskola lesz. Annyi már bizonyos, hogy a találkozó több haszonnal is kecsegtet. A gépgyárnak le­hetősége nyílik üzletek köté­sére a magánszektorban is, ezzel bővül a vevőkörük. Korszerű zsemleformázó, gömbölyítő, tésztanyújtó, kif­lisodró, lisztszitáló és más hasznos kisgépei nyugat-euró­pai színvonalúak, bár honi fejlesztésűek. Másrészt sor kerülhetett a kisiparosok ta­pasztalatcseréjére, gondjaik feltárására, megbeszélésére. Legfontosabb feladatuk to­vábbra is, hogy a nagyüze­meknél rugalmasabban tud­ják kielégíteni a helyi igé­nyeket. ■ a r * . ■ A Pilis dombjai között megbúvó lVieSZ6£6lOK füstölgő kemencék jelzik: dolgoz- lllbwtiv^viviia nak a mészégetők. Nyersahyaguk, a hol nagyobb, hol kisebb mészkőtömb. a hegység környező vi­dékéről teherautóval érkezik. Nagykalapácsokkal törik kisebb­re a szikladarabokat a munkások, majd a kemencébe hordják azokat. Végül lezárják az égető szájnyílását, s több napon át izzásban tartják a köveket, T ekintélyes szerepe, súlya van a me­gyében — mind a külföldi és belföldi ellá­tást, mind a foglalkozta­tást nézve — a textil-, va­lamint a textilruházati iparnak. Nemcsak terme­lési, gazdálkodási, hanem közérzetbeli, politikai ki­sugárzása is érzékelhető tehát annak, ha ezekben az üzemekben felüti fejét a bizonytalanság. A této- vaság jeleit most már egy­re erőteljesebben tapasz­talhatjuk. Erős leegyszerű­sítéssel ugyan, de a lénye­get kimondva úgy fogal­mazhatunk, hogy ezeken a munkahelyeken az a kérdés: kellünk-e, avagy nem? Némileg bővítve a leírtakat, folytatva a gond felvázolását, arra kellene választ kapniuk az érin­tetteknek, mi lesz a sorsa a textil-, a textilruházati iparnak? Fejlesztendő, visszaszorítandó? Várjon az elért színvonalon? De hiszen akkor is lemarad. Az üzemekben érzékel­hető bizonytalankodás — amit például szemlélete­sen tapasztalhatunk az ugyan szerény, de anya­giakkal fedezett, mégis na­gyon óvatosan megfogal­mazott fejlesztési tervek­ben — nem üzemi erede­tű. Az iparpolitika köré­ibe tartozik egy iparág, iparcsoport lehetséges hol­napjának, útjainak megje­lölése, erről egy-egy gyár, vállalat nem képes dönte­ni. Még akkor is ez a hely­A RÉGIEK zet, ha a cég valójában — mint a Budaflax esetében, ahol a vállalat a lenipar­ral egyenlő — egy-egy iparágat testesít meg. A tartóssá vált kétségek — ugyan nem egyedüli té­nyezőként —, a munkahely holnapja bizonytalansá­gának, gyaníthatóan nem kicsiny a része a munka­erő folyamatos elvándor­lásában, amint az egy fog­lalkoztatottra jutó terme­lés szembeszökő egyenet­lenségeiben a ki tudja, mi lesz velünk dilemmája is lecsapódik. Ami tagadha­tatlanul igaz: a fejlődő or­szágok textiliparának ter­mékeivel, ami az árat il­leti, a megye érintett gyá­rainak árui nem tudják felvenni a versenyt. Rá­adásul — de nem okvetle­nül törvényszerűen, elég itt utalni a hazai gyapjú­termelés helyzetére — meglehetősen magas a termékkibocsátás import- tartalma, mind az alap-, mind a segédanyagokat tekintve. Textilipari gép­gyártás szinte nem létezik Magyarországon, azaz az eszközök döntő részét is külföldön kell megvásá­rolni ... Mennyi indok, érv a végső verdikt ki­mondása mellett! őrizkedjünk azonban az elhamarkodott ítélke­zéstől. Ha ugyanis ki­mondjuk azt, hogy nem kellenek ezek ez üzemek, egyben arra Is választ kell adni, honnét fedezzük a belföldi ellátást ezekből az árucikkekből, mivel fi­zetünk a behozatalért, a megszűnő kivitelt mi más­sal helyettesítjük és így tovább. Akik tehát úgy gondolkoznak, csupán egy tollvonás megtétele vagy meg nem tétele az egész, tévednek, mégpedig ala­posan, azaz mondhatják ugyan, mit kell ezen any- nyit töprengeni, de amit mondanak, az korántsem szubjektív okokra vissza­vezethető késedelem meg­szüntetésének sürgetése. Akkor tehát teljék az idő ki tudja, meddig?! Értékes és érdekes vé­leményt ad töprengé­sünkhöz a közgazdaságtan egyik klasszikusa, Keynes, aki A foglalkoztatás, a kamat és a pénz általános elmélete című művének előszavában azt írja: „Nem az új gondolatok megér­tése a nehéz, hanem a ré­giektől való megszabadu­lás; mert ezek behálózzák agyunk minden zugát an­nak a nevelésnek a követ­keztében, amelyben leg­többünk részesült." A köl­csön kapott okosság tük­rében világosabbá lesz a textil-, a textilruházati ipart övező bizonytalan­ság is. Ez a bizonytalan­ság ugyanis legkevésbé gazdasági eredetű, sokkal inkább gondolkodásmó­dunk terméke. Gondola­taink közül a régiek ugyanis azt diktálják, hogyha valamire szükség­let létezik, akkor annak termelési fedezetét is fenn kell tartanunk. Ami igaz ugyan, csak éppen nem úgy, ahogyan — a régi gondolatmenet alapján — általában még ma is ítél­kezünk. S okféle ruházati ter­mékre van idehaza szükséglet, de ez nem lehet egyenlő azzal, hogy a fedezetet a terme­lői kör sokféleségével le­het és kell fenntartani...! Pontosan ott a baj, hogy az iparnak ezen a terüle­tén túlságosan sok min­dent állítanak elő, kedve­zőtlen termelékenységgel, tetemes állóalapok leköté­sével. A szűkítés, annak kiválasztása, amit kiemel­kedő minőségben, ver­senyképes költséggel tu­dunk termelni, kínálhatja a kiutat a bizonytalanság­ból. A szűkítéshez azon­ban fel kell(ene) adnunk régi gondolataink nagy ré­szét, közöttük azt, amely egy-egy ellátási területet egy-egy termelési terület­hez köt és nem az ágaza­ti kapcsolatok fényében ítéli meg azt. Ehhez azon­ban tudnunk kellene, ténylegesen mit mennyiért — milyen költséggel — ál­lítunk elő. Nemcsak a textil-, a textilruházati iparban ..., de még ott sem tudjuk. Mészáros Ottő

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom