Pest Megyei Hírlap, 1987. május (31. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-11 / 109. szám

VM jCJ A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 108. SZÁM 1987. MÁJUS 11., HÉTFŐ Öregek vagyunk? Tízéves a nagybörzsenyi ÖNO J Miután az óvodások és £ az iskolások is bejezték 0 kis műsorukat, valamelyest % elcsöndesült a nagybörzsö- ^ nyi öregek napközi ottho- í nában a hangulat. Tízéves $ évfordulóját ünnepelte az ^ intézmény, ennek szólt a A műsor, a köszöntés. A házigazdák szendvicses- süteményestálakkal rukkoltak elő. Maguk kenték . a kenye­ret, szeletelték a rávalót. Mű­gonddal készült minden da­rab. Most 18-an járnak ide reggeliidőtől vacsora végez­téig. Aki szeretne a közösség­hez tartozni jöhet, mert ösz- szesen 25-en férnének el. Az új orvosi rendelő mel­letti épületet a hozzá tartozó kertecskével együtt a hátuk mögött álló idő alatt gyönyö­rű széppé varázsolták. Ez most, virágnyílás után külö­nösen szembetűnő. Közösen — Amikor idejöttünk 10 éve, egy elhanyagolt, köves durva volt az egész. Mi füve­sítettünk közös munkával és a virágokat is saját kezűleg ültettük — mesélte Krem- nitzki Pálné, az otthon veze­tője. — Kezdettől úgy szok­tuk meg, hogy mindenkinek legyen egyformán fontos a véleménye. A legapróbb dol­gokat is megbeszéljük. Pél­dául minden egyes virágtövet úgy ültettünk el, hogy előtte meghánytuk-velettük, hóvá mi kerüljön. 9 Ha ilyen odaadással dol­goznak, nyilván erejük is van a lelkesedés mellé. Milyen az átlagéletkor? — Elég magas, de azért vannak különbségek, 70 éves­től 92 évesig. Akinek esetleg megromlik az egészsége és nem tud eljárni, arról gon­doskodunk. Most is 8-an van­nak házi szociális gondozás­ban és sokan kapnak szociá­lis étkezést. Aki itt van egészséges, sőt munkát is szívesen vállal. A gödi szo­ciális foglalkoztató közvetít bedolgozást számunkra, ha kérjük. Most visszamondtuk tavasszal, mert már kevésbé érnek rá az öregek. Általában mindenkinek van kis kertje, ahol ilyenkor már sok munka akad. Amit az eddigiekért fi­zettek. annak a 40 százalékát félretettük, abból fogunk utazni. A jubileumon illik csoportképet készíteni.-ivt (Kép és szöveg: Dudás Zoltán) „Jó levegő ide vagy oda, én azért rágyújtok.” Utaznak ff Hol jártak eddig és ho­vá készülnek idén, a jubileu­mi évben? — Voltunk Esztergomban, Szentendrén, a vácrátóti bo­tanikus kertben, Budapesten többször is. Megnéztük az ál­latkeret, voltunk a cirkusz­ban és a Nemzeti Múzeum­ban. Tavalyelőtt pedig beju­tottunk a Parlamentbe is. Peták elvtárs, a párttitkárunk intézte el, hogy ne kelljen az engedélyre túl sokat várni. Csodálatos volt abban a gyö­nyörű épületben. Tulajdon­képpen egy-egy csoportnak fél órája volna benn, nem szabad megállni sehol, mi mégis tovább maradhattunk, másfél óra hosszat. Mit csi­náljunk, a mi öregjeink las­sabban bírják a lépcsőket, azokból pedig bőven volt. Idén Balassagyarmat környé­kére készülünk. Meg kell mondjam, hogy a letkési tsz nélkül nem jutnánk messzire. Ök adnak buszt olcsón ezek­hez az egynapos utakhoz. $ Ha sok helyre el is ju­tottak, azt hiszem, az utazás mégis a ritka ünnepek közé tartozik. Mit csinálnak, ho­gyan szórakoznak különben? — Ha nem utazhatunk el igazából, akkor diavetítéses útibeszámolókat nézünk, Rendszeresen kapunk ilyen ajánlatokat a TIT-től. Nem szeretünk állandóan itthon ülni, ezért, ha csak tehetjük kimegyünk a közeli völgybe, és ott főzünk bográcsban Egyébként itthon mindenki­nek megvan a feladata, vala­miért felel — mondta végül a vezetőnő, mikor már kezd­tek fölszedelőzködni, hogy kimenjenek egy kicsit a kert­be. Emlékek A magnetofonon még lefu­tott a szalag, amit ilyenkor, ünnepi alkalommal mindig szívesen visszahallgatnak. Sa­ját hangjuk szólt vissza a hangszórókból, köztük olya­noké is, akik már nem lehet nek közöttük. Ezek a percek az emlékezésé. Odakint az éles tavaszi napsütésben nincs más, mint a környezet ideális összhangja. Addig minden rendben is van, amíg örülni tudnak! Az ünnepi tulipánnal a kézben telt ez a mai nap Start fél 3-kor Tíz a csúcson Ezzel a címmel rendez ma, hétfőn délután tíz sportágban vetélkedőt a városi diáksport- körök csapatai számára a Ju­hász Gyula Általános Iskola diáksportköre, a városi diák' sportbizottság és a városi út törőelnökség. Lófogattól a Warszaváig Rövid váci mentőstörténet Ezekben a napokban fi­gyelmünk az Országos Men­tőszolgálat dolgozói felé for­dul. Centenáriumuk alkalmá­val ünnepi emlékülést tartot­tak a Budapest Kongresszusi Központban, ahol dr. Bencze Béla, az Országos Mentőszol­gálat főigazgatója megemlé­kezett dr. Kresz Géza mun­kásságáról, aki Európában a másodikként megszervezett magyar mentőket 1887 máju­sában útnak indította ... Az ünnepi emlékülésen képviseltették magukat a vá­ci mentők is. Az egyik részt­vevővel, Lakati Zoltán ga­rázsmesterrel arról beszélge­tünk, hogy a város és kör­nyéke egészségügyi ellátásá­nak szerves részét képezi az Országos Mentőszolgálat vá­ci mentőállomása által vég­zett munka is. A régi időkről néhai dr. Pottornyay Gyula kutató­munkája alapján annyit tu­dunk, hogy alkalmi lovas fo­gatokon, szekereken, sőt echós ponyvával ellátott két­kerekű kézi taligán is szállí­tottak betegeket a kórházba. Lakati Zoltán elmondta, hogy a fejlődés következmé­nyeként a második világhá­borút megelőző harmincas évek végétől, a Váci Önkén­tes Tűzoltó Egyesület néha gépkocsival végezte a sürgős feladatokat. A mentőszolgálat 1948-ban országos intézmény lett. Ettől az időponttól Vácott is volt már mentőgépkocsi. Három évig közösen a tűzoltósággal, olyan formában, hogy a men­tőgépkocsi-vezető mellé egy tűzoltó is ült ápolóként. Dodge-Wipon és Fiat-Balilla gépkocsikon teljesítettek szol­gálatot. Előrelépés történt 1951-ben. Novemberben átadták a Má­jus utca 9—11 szám alatti, két kocsira tervezett mentőállo­mást, amely akkor korszerű, bemutatásra is alkalmas épü let volt. Ezen a helyen 24 órás szolgálatot látott el egy gépkocsi, de már mentőegy­séggel, gépkocsivezetővel és mentőápolóval. Az ápolók tanfolyamot végeztek. Megje­lentek a különféle géptípu­sok: Fiat-Balilla, Csepel-Wi- pon, Phenomen, IFA Robur, Warszava, Barkas-Framo és végül a Nysa. A mentőfeladatok és a be­tegszállítások növekedésével a gépkocsik száma is emelke­dett. 1956-ban még egy nap­palos, majd 1960-ban újabb nappalos — s ezzel háromra emelkedett a gépkocsiszolgá­lat. -Egyre több és több fehér autó jelent meg az utcákon, 1982-ben, mint jelenleg is, munkanapokon tíz, vasár- és ünnepnapokon pedig három 24 órás, ebből az egyik men­tőtiszti szolgálattal. A váci mentőállomás mind több dolgozója végezte el a Mentőtiszti Főiskolát, a lét­szám meghaladta a félszózat, amikor a kórház szomszédsá­gában 1984-ben átadták a minden igényt kielégítő új állomást. Havonta átlagosan kétezer a betegszállítások száma. La­kati Zoltán azt is feljegyez­te, hogy ha megkerülnék a földet az egyenlítő vonalán — ez 40 ezer kilométer — havonként megismételhetnék teljesítményük arányában ezt a tekintélyes útvonalat. Papp Rezső Veíeránauték versenye Tavaly tavasszal nagy si­kert aratott az I. veteránau­tó railye és bemutató. Idén rendezik meg a másodikat június 5-én, 6-án és 7-én. Pénteken a sződligeti KISZ­iskolában találkoznak a résztvevők. Eddig 50-en jelez­ték indulási szándékukat, kö­zöttük 20 külföldi veterán­autós. A verseny szombaton rajtol, a Börzsönyben rende­zik, például a Kemencét és Diósjenőt összekötő hegyi szerpentinen, míg a verseny hegyi szakaszát Nagybör­zsönyben. A szép régi autók bemuta­tóján 7-én délelőtt tartják Vácott a Konstantin téren, ahol odaítélik a legszebb au­tót illető díjat is. Mozi * 6 Kultúr filmszínház (V ác): a hét első négy napján nin­csen ifjúsági előadás. — Má­jus 11-től 13-ig fél 6 és fél 8 órakor a Csók, anyu! című, új magyar filmszatírát vetítik. Rendezte: Rózsa János. Fősze­replői: Udvaros Dorottya, Bánsági Il'dikó, Lajtai Kati és Koltay Róbert. A mozivezetés felhívja a nézők figyelmét, hogy a váci utcákra kihelyezett májusi plakátok hibásak. Lapunkban a javított programot közöl­jük! Gyermeknaptól túráig Környezetvédelmi napok Tartalmas, színes az idei váci környezetvédelmi napok programja. Május 31-én a gyermeknapot is a környezet- védelem jegyében rendezik. Lesz kirakodóvásár, vetélke­dő, bábszínház. Június első napján A mi világunk cím­mel tartják a gyermek-kép­zőművészeti szemle megnyitó­ját. Külön programot rendez­nek a napközis tanulóknak. Vácrói a hazai lapokban A Nógrád című megyei lap arról írt,, hogy a Váci Kötött­árugyár kazári gyáregységében a szocialista brigádok kifo­gástalan munkája biztosítja az exporttermékek első osztályú minőségét. ,Az Élet és Tudomány ismer­tette hazai egészségügyünket a 18. században. Szorgalmazták a magyarországi rendek gyógyító tevékenységét, ezért az irgal- masok Vácott elkezdték a be­tegek gyógyítását. Az Agygyakorlat című rejt­vényújság szuperpályázatának legutóbbi fődíját: egy képmag­nót és egy hordozható színes televíziót Gercsák Gáborné, a váci egészségügyi szakközépis­kola tanára nyerte. A Déli Hírlap (Miskolc) be­mutatta Bognár Árpád Mun- kácsy-díjas grafikusművészt, akinek munkáit számos hazai és külföldi tárlaton bemutat­ták. Sikeres volt a korábban Vácott rendezett kiállítása is. A Figyelő beszámolt arról, hogy együttműködési megálla­podást kötött a Váci Kötött­árugyár és a svájci Nabholc sportruhagyártó cég, elsőként a váci üzem 40 ezer fürdőruhát készít és szállít Svájcba. Az Észak-Magyarország he­lyi utcanév-elkeresztelésekkel kapcsolatban felidézte a tv egyik Ablak-műsorát, mely­ben a váciak szóltak a Füredi Mihály nevét viselő, s a Haty- tyú utca névváltoztatásáról. Június másodikén Környe­zetvédő beruházások Vácott címmel fórumot szerveznek az üzemi környezetvédőknek. Június harmadikén, a város­védők napján találkozó lesz más városból érkezett rokon intézményekkel és kiállítás kapcsán bemutatják a várost szépítő váci törekvéseket. Jú­nius negyedikén mi is meg­emlékezünk a környezetvé­delmi világnapról. Utána megnyílik a hagyomáiryos jú* niús elejei virá'gkiállv Fás. A következő nap vezérgon­dolata: Üj életet kezdünk! Témája: az egészséges élet­módra való nevelés. A Hajós Alfréd Űttörőház országos sporttalálkozót rendez. Kör­nyezetvédelmi akadályver­senyt szerveznek és az utolsó napon, június hetedikén Bör­zsöny-túrát szerveznek a táj legszebb részeinek a bemuta­tására. 2601 Vác, Pf. 32. A leértékelt kutya esete Az április 15-én megjelent levelem után „Nincs pedigréje — akkor is”, számtalan levelet kaptam az olvasóktól, amely­ben a segítségüket ajánlották fel, amit ezúton tisztelettel megköszönök. Végül is egy kö­zelünkben élő, kerttel rendel­kező család vette gondjaiba a kutyust, ahol nagyon jó sora van és bármikor láthatjuk. Ami a fő, 70 forintos lett az a kutya, amelyik 1 héttel koráb­ban még 800 forintos volt. Ha valaki most azt hiszi, hogy a kutyakálváriám ezzel véget ért, nagyon téved! Csak így történhetett — Gizi, ez pompás! Gizí- kém, a te háziasszonyi tudá­sod egyszerűen felülmúlhatat­lan! — mondta az ifjú férj ugyancsak ifjú feleségének, aki az áradó férfiúi elismerés hatására azonnal úgy döntött, hogy a házasság intézményét ezentúl széltében-hosszában dicsőíteni fogja, mert hiszen a sikerélmény ezernyi lehetősé­gét hordozza magában. Itt az ékes példa rá: Ma reggel csak el kellett határoznia, hogy ká­posztás cvekedlit főz ebédre — aminek aztán egyenes kö­vetkezménye lett a fenti zeng- zet. Igaz, hogy sose főzött még káposztás cvekedlit, őszintén szólva a hagymás tojásrántot­ta volt az, amit még úgy- ahogy el tudott készíteni. De hát hagymás tojásrántottán Az ebbejelentőre az van ír­va, „15 napon belül be kell je­lenteni a kutya sorsát illető változást.’’ (elpusztulás, el­vesztés stb ...) Az adót is „15 napon belül kell befizetni!” Nos, boldogan rohantam az adóhivatalba, hogy az új tu­lajdonos nevére átírassam a kutyust, és a már befizetett 400 forintot átírják az ő javá­ra, olyanformán, hogy a most már 70 forintos adó csaknem 6 évre ki van fizetve. (Gon­doltam én). De, hogy mekko­rát tévedtem! Közölték velem, hogy a kutyát fél évig nem je­lenthetem ki, majd a II. félév­re az új tulajdonos kifizeti a 35 _ forintot, mert ők akkor mást se csinálnának, csak ki­bejelentőket írnának. Félreér­tés ne essék, nem az ott dolgo­zókat akarom bírálni, szó sincs róla! Csupán szeretném tud­ni, hogy a 15 nap csak rám vo­natkozik? Március 31-én fizettem be az adót, április I5-én jelent meg a levél, 17-én délelőtt elvitték a kutyust, délután ki akartam jelenteni. Nos, ezúton tudatom az il­letékesekkel, hogy nem óhaj­tok élni a hivatalos kijelenté­si móddal, fél év múlva sem, de javaslok egy nagyon egy­szerű elintézési módot. Tép­jék össze az adóbejelentésemet és mindazokét. akik hasonló beadvánnyal éltek. Tisztelettel: Udvardi Istvánná Vác, Damjanich u. 15. 4/14 ISSN 0IS3—2759 (Vád Hírlap) 4 nem élhetnek az idők végeze­téig így aztán — házasságuk második hetében — rászánta magát a cvekedlire. Ifjú férje szemlátomást nem tudott magához térni az élve­zettől. De eljött az este, ami­kor Rezső — nevezzük így a férjet — a cvekedli hatásától hétrét görnyedve vánszorgott ki a konyhába alvó neje mel­lől. Szemrevételezte a mara­dékot, amiből még egy zászló­alj jóllakhatott volna. Tudta, ha ezt el kell fogyasztania, kis felesége időnap előtt fel­veheti az Állami Biztosítótól azt az összeget, amelyet a CSÉB az ö korai halála ese­tén fizet. Az viszont képtelen­ségnek látszott, hogy az agyondicsért cvekedlit a kö­vetkező boldog kínálások al­kalmával visszautasítsa. Uram­isten, mit tegyen?! Fogott egy nagy műanyag szatyrot. Az éj leple alatt be­gyömöszölte a cvekedlit, le­osont vele az utcára. Gizi reg­gel ragyogó szemmel sikoltott: — Rezső! Hát ennyire íz­lett? Te megetted az összes cvekedlit az éjszaka? Rezső szerényen lehajtotta a fejét, majd elnyerte méltó ju­talmát. Csakis így történhetett. Más­különben el nem tudom kép­zelni, hogy került a tömbház előtti járdaszélre a reklám- szatyor megtömve káposztás cvekedlivel. Ott álltam fölötte, kerestem döbbenten a magya­rázatot. Volt itt már — meg van is — ezerféle szemét, de káposztás cvekedli, az még soha. Úgyhogy még mielőtt teljesen meghasonlottam vol­na, azon helyt kitaláltam Gi­zit és Rezsőt. K. Zs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom