Pest Megyei Hírlap, 1987. április (31. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-15 / 89. szám

Éjszaka is dolgozhatnak A hosszúra nyúlt tel miatt alaposan összetorlódtak a tavaszi mezőgazdasági munkák a gombai l áy András Tsz-ben is. Az idő melegebbre fordultával 1 ezer 400 hektáron kell mielőbb végezniük a magágy-előkészítéssel. Hogy a gépek éjszakai műszakban is jól bírják a strapát, az jórészt Matula József és Szabó Sándor (a háttérben) szerelők munkáján múlik. (Vimola Károly felvétele) A körzetközpontban Fórum az elöljáróságokról Tájékoztató és eszmecsere Egyre hatékonyabban dol­goznák, mégis akadnak még bizonytalanságok, esetenként félreértések a két éve meg­alakult társközségi elöljárósá­gok körül. A megyei és a he­lyi tanácsok igyekeznek ezek­nek az új testületeknek minél többet segíteni. Ennek egyik módja a rendszeres kapcsolat- tartás és a gyakori konzul­tációk. Ebben a szellemben szerveznek ma — • szerdán — fórumot dr. Csonka Tibor me­gyei tanácselnök vezetésével Monoron a körzetben tevé­kenykedő elöljárók és a helyi tanácsi vezetők számára. Ezen a rendezvényen lehe­tőség nyílik a helyi szervek együttműködési helyzetének, problémáinak az elöljáróságok szerepének, működésüket se­gítő és hátráltató tényezők­nek, valamint a lakosság han­gulatának a megismerésére. A fórumon a megyei tanács egyik tisztségviselőjének álta­lános tájékoztatója után az elöljárók mondják el vélemé­nyüket a fentebb említett kér­désekről, s természetesen esz­mecserére, vitára is lehetőség 1-esz. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 88. SZÁM 1987. ÁPRILIS 15., SZERDA A tanácsülés tárgyalta A közoktatás céljai, lehetőségei Megtárgyalta és elfogadta a Monori Nagyközségi Közös Tanács legutóbbi ülése egye­bek között azt az előterjesz- test is, mely a VII. ötéves tervidőszak közoktatásának fejlesztési céljait, lehetőségeit ismerteti. A helyzetelemzés azt mutat­ja: az elmúlt ötéves terv idő­tartama alatt a közoktatás fel­tételei javultak — de az éle* erőteljesebb ütemet követel. Az óvodákban jelenleg 113,2 százalékos a kihasználtság, 29 csoportban 798 kisgyereket ne­velnek, vigyáznak az óvónők s lehetővé vált a differen­ciált foglalkoztatás, összehan­goltabb az iskolák, óvodák, a nevelési tanácsadó munká­ja, szépek, gondozottak a ját­szóudvarok, s most már arra is jut figyelem, hogy atléti­kára és téli sportokra alkal­mas pályák kialakítását szor­galmazzák. Jobban szorít a cipő az ál­talános iskolákban, a zsúfolt­ságot bővítésekkel, óvodai he­Kulturális programok Ecseren szerdán 14-től az ifjúsági bélyeggyűjtő szakkör összejövetele, 16 órától a nyugdíjasklub foglalkozása, 17-30-tól zenés torna óvodá­soknak, 18.45-től dzseSszbalett, 19-től .. társastánc-tanfolyam, 19.45-kor kondicionáló torna nőknek. Gyomron az úttörőházban 15-től gyermektánc, ugyanek­Körzeti labdarúgó­Elvérzett a listavezető A makacs kitartással ömlő eső volt e hét végén a fősze­replő a pályákon. A Maglód és Mende pályáját agyagten­gerré változtatta, itt a mér­kőzés megtartásáról szó sem lehetett. A többi hat helyszí­nen azért játszottak, s néhány meglepő eredmény is szüle­tett. A forduló rangadóján az Albertirsa magabiztos győzel­met aratott az Abonv ellen A Csévharaszt tápiószőlősi si­kere is meglepetésnek számít. TABELLA 1. Abony 21 14 5 2 56-14 33 2. Űri 21 15 2 4 55-20 32 3. Albertirsa 21 14 2 5 43-24 30 4. Mende 20 12 3 5 50-27 27 5. Dánszentmib. 20 12 3 5 48-27 27 6, Tápiószőlős 21 11 2 8 53-37 24 7. Péteri 21 9 3 9 57-40 21 8. Vecsés 20 9 3 8 41-32 21 9. Ceglédbercel 21 9 3 9 30-29 21 10. Maglód 20 6 5 9 24-29 17 11. Csévharaszt 21 6 5 10 33-41 17 12. Nyáregyháza 21 6 3 12 27-40 15 13. Ecser 21 5 5 11 30-48 15 14» Újszilvás 21 7 1 13 20-51 15 15. Törtei 21 4 2 15 11-63 10 16. Monori-erdő 21 2 3 16 27-83 7 Törtei—Ecser 0-4 (0-0). Tör­tei, 30 néző, vezette: Szarka. Jó játékvezetés mellett meg­érdemelt vendégsiker szüle­tett. A második félidőben a vendégek fölénye gólokban is megmutatkozott. Gól: Adok (2), Gajdos, Szilágyi. Jó: Adok, Szilágyi. Blazsek (Ecser). Albertirsa—Abony 3-1 (2-1). Albertirsa, 150 néző, vezette: Eperjesi. Jó iramú mérkőzést játszottak a csapatok a nehéz talajon. A helyzeteit jobban kihasználó hazai csapat ilyen arányban is megérdemelten nyerte a mérkőzést. Eperjesi kiválóan vezette a találkozót. Gól: Lovrencsik (2), Szedresi, illetve Pászti. Jó: Szekeres. Kukucska, Lovrencsik, Szed­resi, illetve N. Szabó, Gujka. Tóth. Ceglédbercel—Nyáregyháza 3-0 (0-0). Ceglédbercel, 100 né­ző, vezette: Szuda. Végig eső­ben, a sáros talajhoz jobban alkalmazkodó, jó erőben lévő helyi csapat ilyen arányban is biztosan győzte le s végig jól játszó vendégeket. Gól: Földi, Udvaros, Peszeki F. Jó: Heim, Földi, Kreisz (Cegléd­bercel).' Tápiószőlős—Csévharaszt 1-3 (0-2). Tápiószőlős, 150 néző, vezette: Zsuzsandor. Jó játék- vezetés mellett a végig sza­kadó esőben lejátszott talál­kozón a vendég cséviek jó formát kifogva ilyen arány­ban is biztosan és megérde­melten győztek. Gól: Magda (2), Morvái (11-esből), illetve Gál. Jó: Magda (a mezőny legjobbja), az egész vendég­csapat, illetve Szamosújvári. Űri—Újszilvás 4-0 (2-0). Űri, 200 néző, vezette: P. Sza­bó. A sáros, nehéz talajhoz jobban alkalmazkodó hazai csapat biztos győzelmet ara­tott, bár sok helyzetet is el­puskázott. Péteri—Monori-erdő 8-1 (4-0). Péteri, 150 néző, vezet­te: Karcsú. A nagyszerű na­pot kifogó hazai csapat ellen a vendégek nem fejtettek ki komoly ellenállást. A győze­lem aránya megérdemelt. Gól: Munkácsi, Babicz, Legendi, Sebestyén, Kalina Z. Jó: Ka­lina L„ Kovács (Péteri). A Maglód—Vecsés és a Mende—Dánszentmiklós talál­kozók a pályák használhatat­lansága miatt elmaradtak. Ifjúsági eredmények: Al­bertirsa—Abony 2-0, Cegléd­bercel—Nyáregyháza 3-2, Tá­piószőlős—Csévharaszt 4-3, Űri —Üjszilvás 1-4. Az élcsoport: 1. Ecser 34 pont, 2. Vecsés 26 pont, 3. Al­bertirsa 23 pont. Kucsera József kor a horgászszakkör összejö­vetele. A művelődési házban 16.30-kor filmvetítés: Annie (színes amerikai filmmusical). Monoron a művelődési köz­pontban 14-től 19 óráig id. Pál Mihály kisplasztikái és grafikai, valamint Balogh Gyula festőművész kiállítása. A filmszínházban 18-tól és 20- tól Becéző szavak (színes, szinkronizált amerikai film). Pilisen 16.30-tól 18-ig az 1. Számú Általános Iskola báb­szakkörének foglalkozása a művelődési házban. Vecsésen 17-től gépkocsive­zetői tanfolyam a művelődési házban. lyiségek s a régi tanács át­alakításával igyekeztek eny­hítem, de a nagyközség terü­letén még mindig 87,1 száza­lékos a váltakozó tanítás ará­nya. Ezt a VII. ötéves terv­ben nagymértékben csökken­teni kívánják. Romlott a hely­zet a kisegítő iskolában, az épület állaga indokolttá teszi az új iskola létesítését. A nap­közi otthoni ellátás a legjobb — 30,4 százalékos — Monori- erdőn, Monoron azért rosz- szabb, mert nincs önálló Is­kolai étkeztetést biztosító konyha. A József Attila Gim­názium és Szakközépiskola jó ideje úgy képes fogadni a körzet és környéke tanulóit, hogy minden, egyéb célra használt helyiségét tanterem­mé alakította. Ez azonban még mindig kevés, a demográfiai hullám újabb áradata zúdul hamarosan a kinőtt középisko­lára. A 203. Számú Bem József Ipari Szakmunkásképző Iníé- zet kihelyezett részlege ke* telephelyen képezi a leendő szakmunkásokat. Profil- és tanterembővítésre lenne szük­sége, sőt arra is, hogy az öt­éves terv végére önálló intéz­mény legyen. A VI. ötéves terv Időtartama alatt nem épült tornaterem Monoron. A nagy létszámú tanulóifjúság testedzését három tornaterem és szükségből kialakított tor­naszobák szolgálják úgy- ahogy. Mindezek a tények a fejlesztési célokat is megha­tározzák. . Az általános iskolai oktatás­ban a két műszakos tanítás csökkentése az elsődleges fel­adat. Ennek érdekében okta­tási és közművelődési célok­ra a VII. ötéves tervben a költségvetési kiadások 41,7 százaléka fordítható, amely 86,2 százalékkal haladja meg az előző középtávú terv tel­jesítését. A legnagyobb beru­házás a Jászai Mari téri 12 tantermes iskola lesz, mely­nek már az idén várható az indítása. Az eiső ütemben a:*: isKola és a 600 adagos kony­ha készül el, majd a torna­terem. Monori-erdön négy tan­teremmel bővül az iskola, s ésszerű belső átcsoportosítás­sal, a gyógypedagógiai csopor­tok más épületbe helyezésével lehetővé válik az egy műsza­kos tanítás. Péteriben 4 tantermes új is­kola lesz készen a tervidőszak végére. A monori 2. számú is­kolában két új tanteremmel es tornateremmel lesznek gazda­gabbak, s megvalósul a fűtés­korszerűsítés is. A gimnázi­umban emeletráépítéssel 4 tanterem épül, s 4 szakokta­tói teremmel bővül a szak­munkásképző is. K. Zs. A Papírfeldalgozó Ipari Szö­vetkezet sülysápi részlegében készül a hétrétegű íahográf- korong, a teherautók „fekete- dobozainak” emlékező papírja. Berényi József né és Tari Ist­vánná szegeccsel erősíti össze a kész korongot. (Aszódi Lász­ló Antal felvétele) Növekvő tejtermelés Fest és Somogy lemaradt Az év első hónapjaiban, az elmúlt év azonos időszakához képest tovább nőtt a hazai tejtermelés. Ez annál is in­kább figyelemre méltó, mert januárban a kedvezőtlen idő­járás és az ezzel Is kapcsola­tos takarmányozási nehézsé­gek az elmúlt években gyak­ran hoztak kisebb-nagyobb visszaesést. Ez az idén ~a rendkívüli hi­deg és erős havazás ellenére nem következett be; az össze­sítés szerint a gazdaságok 183 millió liter tejet adtaik ebben a hónapban, csaknem 4 millió literrel többet, mint 1986 ja­nuárjában. Ez 2,2 százalékos növekedésnek felel meg. Az átlagosnál kedvezőbben alakultak a teljesítmények a termelőszövetkezeti tehené­szetekben. ezek hárommillió literrel adtak több tejipari alapanyagot. 2,9 százalékkal javult teljesítményük. Az ál­lami gazdaságok is több mint egymillió literrel fokozták a tejértékesítést. Kisebb vissza­esés mutatkozott a kisterme­lőknél, .ők ,0,6 százalékkal ma­radtaik el a tavalyi teljesítmé­nyektől. Különösen Hajdú-Bihar és Békés megyében sikerült fokozni a tejleadást, viszont Pest megyében a Mnólat csökkent. Az országban ez az egyedüli megye, ahol ez be­következett. A termelőszövet­kezetek teljesítménye Pest és Somogy megyében volt kisebb az 1986. évinél, az állami gaz­daságoké pedig Tolna és Fe­jér megyében. Az siketé műhelye Pontosan ábrázolni a szépet f A felújított és szinte új- ^ jávarázsolt Monori Műve- j, lődési Központban április ^ 4-én nyílt meg Balogh ^ Gyula festőművész önálló í kiállítása. Csendes monori utca. Itt él családjával és szüleivel Ba­logh Gyula festőművész. Ko­rábban sohasem találkoztunk és a mostani személyes meg­ismerkedést egyik munkatár­samnak köszönhetem. A csa­ládi lakóház dolgozószobájá­ba visszavonulva életútjáról, tanulmányairól és művészeté­ről kérdezgetem. És miközben Balogh Gyula már-már za­varba ejtő szerénységgel, ter­mészetes egyszerűséggel és közvetlenséggel beszél magá­ról, munkájáról és terveiről, egy nagyon rokonszenves, céljait világosan megfogalma­zó és valló, tehetséges fiatal művész portréja bontakozik ki előttem. W1 Bár Budapesten született 1950-ben, gyermekéveit és if­júkorát Monoron töltötte, hi­szen itt végezte általános is­kolai, majd a monori József Attila Gimnáziumban közép­iskolai tanulmányait. 1971— 1975 között a Magyar Képző- művészeti Főiskola festősza­kán jeles képzőművészek — köztük Sarkantyú Simon és Barcsay Jenő — irányítása mellett tanult és szerzett dip­lomát. A főiskolát követően tíz évig a budapesti XX. ke­rületi Csili Művelődési Köz­pont képzőművészeti szakkö­rének a tanára volt, miköz­ben Budapesten élt, de Mo­noron, Gyulán és Szentend­rén alkotott. Közel húsz éve a Tóth Tibor vezette gyulai művésztelep tagja. Hazai és külföldi kiállítá­sok katalógusait lapozgatom. Az egyikben, a gyulai mű­vésztelep hat tagjának — kö­zöttük Balogh Gyulának — a gyulai Dürer-teremben 1984 júliusában rendezett kiállítá­sa ajánló soraiból a követke­zőket olvasom: „A közösen rendezett kiállítások során bemutatkoztunk Budapesten (Rákosliget, Pataky Galéria, Bartók ’32 Galéria), Hódme­zővásárhelyen, Esztergomban. Részt veszünk a békéscsabai Alföld-tárlat, a vásárhelyi őszi tárlat, a salgótarjáni ta­vaszi tárlat kiállításain, va­lamint egyéb országos és kül­földi tárlatokon (Nagybánya, Becs, Szófia, Zágráb).” Az együtt megélt esemé­nyek művészetüket befolyáso­ló hatásáról, a vállalt felada­tok teljesítése közben eggyé kovácsolódásukról Balogh Gyula ugyanitt ezt vallja: „Szemléletünkre és így mun­kánkra nagyobbrészt jellem­ző a pontosító szándék, ami meghatározza a megfigyelés és munkamódszer jellegét. így a rálátást adó kívülállás és az emésztő bennelét közti vá­lasztás nemcsak a vizsgálódás módszere, hanem az abban részt vevők • etikai állásfogla­lására is utal.” m w Művészete az ábrázoló fes­tészet hagyományait követi és ezen belül az úgynevezett nagyalföldi iskolát képviseli. Amint elmondja, tavasztól őszig a helyszínen, gyakran a vasadi és csévharaszti tanyá­kon, a parasztemberek között, a természet csendjében dol­gozik és innen merít ihletet és témát képeihez. A festmé­nyek hangulata, az ábrázolt figurák éppen ezért szinte „megszólalnak”, mintha meg­elevenednének és az ember úgy érzi: valami meghitt, ben­ső kapcsolat alakul ki a kép tárgya és az azt szemlélő kö­zött. A „terepmunkát” — ő fo­galmaz így — szereti igazán. Mindez témái kiválasztásánál és azok ábrázolásánál szem­betűnő és meghatározó. Ké­peire több helyütt a finom naturalizmus a jellemző. Zárt térbe állított alakos kompozí­cióban az ember a legfőbb, úgyszólván egyetlen szereplő. Sokadszor nézem meg és élvezem Balogh Gyula Mono­ron most először kiállított képeit. A „Feri bácsi, a va­sadi tanyás”, a „Két öreg még”, a „Délutáni pihenő”, a „Vitéz bácsi” közérthetősége és emberi melegsége vagy családi ihletésű képeinek ked­vessége. a szeretetet, a ra­gaszkodást vagy örömet és bánatot egyaránt kifejező hangulatossága, érzelmi töl- töttsége (a kisfiáról festett „Gyula”, vagy az „Apám”, a „Bátyánk meghalt”, a „Téli szünet Ákossal”, Margit né- ném délutánja”) megfogják, hosszú ideig a képek előtt tartják az embert. Pedig Ba­logh Gyula most kiállított festményei csak egy kis töre­déke alkotásainak. A művész 1986 őszén az egri Gárdonyi Géza Múzeum­ban rendezett X. országos akvarellbiennálén kiállított képei után a képző- és ipar- művészeti lektorátus különdí- ját kapta. E kiállítás teljes anyagát a közelmúltban a finnországi Poriban megren­dezett tárlaton mutatták be. W Paul Cézanne, a nagy fran­cia festő mondta: „Hiszen igaz, hogy a művész szellemi­leg egyre magasabbra tör, de az ember maradjon a háttér­ben. Öröme csupán a munka legyen.” Balogh Gyula festőművész személyét, egyéniségét, mű­vészetét megismerve meggyő­ződéssel vallom: ő ekként él és dolgozik! A kiállítás — amely április 19-ig tekinthető meg — méltán aratott már eddig is nagy sikert. Dr. Illanicz György ISSN 0123—2651 (Monori Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom