Pest Megyei Hírlap, 1987. április (31. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-08 / 83. szám

Egy kisközség honvédelmi klubja Meglepetések Tinnyén Új hitelfeltételek mellett Versenyhelyzetbe került az OTP Gondosan mérlegelni kell a fizetési feltételeket Az OTP Pest Megyei Igazgatósága eredményesen zárta az elmúlt évet. Tel­jesítették az elvárásokat, év végi betét­állományuk nagyobb volt minden eddigi­nél, több mint II milliárd forint. Hitel- állományuk 22 milliárd volt, ebből 19 milliárd hosszú lejáratú kölcsön. Változó gazdasági életünk, a bankrendszer re­formja azonban elképzelhető, hogy mó­dosítani fogja a korábban szinte mono­polhelyzetet elfoglaló pénzintézet műkö­dési feltételeit is. Kovács Gyulát, az OTP Pest Megyei Igazgatóságának vezetőjét arról kérdeztük, milyen eredményekre számítanak idén? Szájtátva Falazok A legutóbbi hét végén — biztos jeleként a szezon kez­detének — a patinás kisváros nem kevésbe patinás kocsmá­ja előtti téren a vállalkozó urak már csak hat-hétszáz fo­rint fejében tudtak szegődtet- ni segédmunkásokat. Termé­szetesen napi keresetről van szó. S természetesen szomba­ton is, vasárnap is tízórás mű­szakról. Hol vannak már azok á boldog idők — még két he­te isi —, amikor három-négy­százért kapható volt a segéd­erő?! Hiába, a piac, a keres­let-kínálat ... Itt a szezon, sok a tégla, a cement, a habarcs, a kiásásra váró alap, az ösz- szerakandó faház. Amint hét közben sem ke- vesbedik mindez* Amiből kö­vetkezően — igaz, a taksa sze­rényebb — kell kedden is, meg csütörtökön is a fogjad, vigyed ember. Jó pénzért van is. Az sem zavarja, hogy reg­gel felveszik, este elbocsát­ják. S reggel, ugyanott, ugyan­az a főnök ismét felveszi... Ásnak, habarcsot kevernek, téglát adnak kéz alá. Ha na­gyon kell, s a góré anj^ág után szaladgál, vagy éppen átugrik a másik, harmadik, ötödik vállalat munkájához, akkor falaznak is. A szó szo­ros meg tág értelmében egy­aránt. Megértették ők, amit a mester mondott! Pistikém, Jancsikám, maga mára lett felvéve, bárki kérdezi! Értve?! Persze, hogy értve. Óvatosan fogalmazunk, mert aláaknázott területen járunk. Forma szerint ugyanis semmi hiba a joggal, a törvénnyel. Annyit mondunk csak tehát, hogy furcsálljuk. Furcsálljuk a tényt, ami szerint a megyé­ben az építőipari szakmákban dolgozó főállású kisiparosok közül csak minden második­nak van egy-egy állandó al­kalmazottja. A legtöbb helyen ugyanis mi három, négy, öt . . . tíz embert is látunk. Akiket persze kár kérdezni, mert csa­ládtagok, ismerősök, szíves­ségből beugrók .. . Szájtátva állok és úgy né­zem, hogyan — falaznak. MOTTÓ Ü,j, nagy teljesítményű pa­radicsombe takar: tó gépet fej­lesztettek ki a hazai szakem­berek. A berendezést a MÉM Műszaki Intézet irányításával a Soroksári Paradicsomter­mesztési Rendszer taggazdasá­gaiban próbálják ki! Az el­múlt év őszén már működött a gép, az idén megismétlik a kísérleteket, és utána kezdőd­het meg — az eredmények is­meretében — a sorozatgyár­tás. A Mezőgépfejlesztő Intézet szakemberei olyan berende­zést tervezték, amely a ré­gebbi gépekkel ellentétben, betakarítás közben a paradi­csom nagy tömegű szárát nem tépi föl, csak a bogyókat „fésüli” le róla. így — mivel a gyökértépés, a talaj és a növény szárának felhordása jórészt elmarad — a betaka­rításhoz feleannyi energia szükséges, mint a hagyomá­nyos gépek esetén. A gép elő­nye, hogy a terményt tisztáb­ban takarítja be. Műanyagból Igazat szólt llauzinger Imre, a Magyar Honvédelmi Szövet­ség budaörsi területi titkára, amikor azt mondta: a tinnyei községi honvédelmi klub fel­adatmegszabó kögyűlésén ré­szem lesz néhány meglepetés­ben. Az elsőt mindjárt egy szám­adat okozta: ezen a kis tele­pülésen, amely Piliscsabá társközsége, ötszáztizen tartoz­nak a honvédé mii klub tag­jainak sorába, s maguk a he­lyi politikai és társadalmi tisztségviselők vallották egy­behangzóan, hogy itt a köz­éjét legnagyobb szervezőerejét az MHSZ jelenti. Szokványosnak az sem te­kinthető, ha a klubközgyűlés elején a kulturális műsorban Beet.hoven-zongoradarab, s klasszikus fuvoladuó készteti nagy tetszésnyilvánításra a mintegy kétszáz főnyi hallga­tóságot; Kovács Margit, Erdei Krisztina és Nagy Orsolya út­törők előadása után méltán csattant fel a nagy taps. Mint ahogy a Piliscsábán állomáso­zó szovjet alakulat katonafia- taljainak zenekara is felfor- rósította a hangulatot kelle­mes dallamaival. Voltak aztán a helyi bábszak­körnek nagy derültséget keltő előadásai, s táncdaléneklés is, de, hogy azért az MHSZ jellegé­hez jobban illeszkedő bemu­tatóból se legyen hiány, szín­padra lépett a helyi karate­szakosztály . apraja-nagyja. Huszonöt fiú és leány japán vezényszavakra mutatta be villámgyors és hibátlanul ösz- szehangolt mozdulatokból álló készült fésülő szerkezetének leválasztó ujjai az ütéstől megkímélik a paradicsomot, ennélfogva nem csak kon­zervgyári, hanem — kisebb válogatás után — friss áru betakarítására is használható. A termény minőségének vé­delmére az ilyen gépeken szokásos, rázó rendszerű le­választó szerkezetet elhagy­ták, így a bogyók alig zúzód­nak. Az új gépből eddig ötöt ké­szített el a Hódgép Vállalat. A típust az Agromas Kerté­szeti Gépesítési Társaság munkaprogramja keretében próbálják ki. Egy-egy gép minősítését a Szovjetunióban, Csehszlovákiában és az NDK- ban is megkezdték. A tapasz­talatok kedvezőek: a géppel — a termés mennyiségétől és a növény fajtájától függően — óránként 16—20 tonna pa­radicsomot lehet betakarítani, 20—25 százalékkal többet, mint a régiekkel. tudását, s miközben a közel­harcnak ezeket a nagyszerűen begyakorolt elemeit néztük, el­sősorban annak a fegyelmezó- erőnek adóztunk nagy elisme­réssel, amely a legénykékböl és leánykákból ilyen, egysége­sen cselekvő gárdát tudott ko­vácsolni. Mert az MHSZ-nek ezt a fe­gyelmezett közösséget formáié képességét tartják a legtöbb­re a községben. Néhány éve itt a nyaranta unatkozó gye­rekek csintalankodása odáig fajult, hogy a temetőben ke­gyeletsértő rombolásokban ve­zették le fölös energiájukat, ma viszont a klubban — a kö­zösség számára hasznos mó­don — megmutathatják, ki mi­re képes — mondotta például Erdei László, a helyi elöljáró­ság vezetője. A tinnyei klubnak csak az eredményei nagyok, a múltja még nem az. Három éve ala­kult meg a helyi sportöltöző­ben. Aztán megkapta és tár­sadalmi munkában átalakítot­ta a maga számára a volt tej­csarnokot. s ma már megta­lálják keretei között szabad­idejük hasznos eltöltésének le­hetőségeit mindazok, akiket érdekelnek a labdajátékok, a kispuska- és légpuskagyakor­latok, a sakk és társasjátékok, a lengőteke. a segédmotor-ke­rékpár, a filmvetítés, s a vi­deo. Ebben az évben Tinnyén be­fejezik az MHSZ szabadidő- központjának és tekepályájá­nak megépítését. Rádiós- és kerékpárosszakkört létesíte­nek, sőt még lovagolni is ta­nítják majd a fiatalokat. Sokszínű és vonzó élét zaj­lik hát a tinnyei klubban, olyan, amelyre — mint Petik Ede politikai munkatárs el­mondta — még az MHSZ or­szágos központjában is felfi­gyeltek már. A helyi úttörők nevében a feladatmegszabó klubközgyűlé­sen Vámosi Lívia mondott kö­szönetét a klub aktivistáinak. Bizony, az eredményeket lát­va, meg is érdemlik a nyil­vános elismerést: Hajzer Ala­dár elnök, Kiss István titkár, Birinyi István szakvezető, Hajzer Aladárné gazdasági ve­zető, ifjú Payer László klub­vezető, Török Nándor agit­prop. felelős, Fekete Győző sportfelelös, Kiss György, Kiss Péter, Fábián János és Mol­nár János lövészetvezetők ál­dozatos munkájukkal elérték, hogy ebben a kis községben jól érzik magukat a fiatalok, s kedvenc időtöltésük közben fizikai erejükben és műveltsé­gükben is gyarapodnak. Nyaralásra, iskolaszerekre — Idei tervünkben a ta­valy teljesített irányszámok szerepelnek, körülbelül ha­sonló pénzforgalomra számí­tunk az idén is. A lakosság hitelfelvételi és betéti felté­telei nem változták, most is igyekszünk a jogos hitelké­relmeknek eleget tenni. Csu­pán a személyi kölcsönnel kell óvatosan gazdálkodnunk, ez ugyanis csak korlátozott mértékben áll rendelkezé­sünkre. A keretgazdálkodást az indokolja, hogy ebben a hitelformában nem tudjuk, mire költik az állampolgárok a pénzt, nincs mögötte konk­rét árufedezet. A személyi- kölcsön-keret fogytával elő­fordulhat, hogy az igénylők­nek nem tudunk akkora ösz- szeget adni, amekkorát kér­nek. — Tapasztalataik szerint milyen célra vesznek föl az emberek személyi kölcsönt? — Általában nyaralás előtt és a beiskolázások idején for­dulnak hozzánk személyi köl­csönért. — Az elmúlt évtől a taka­rékszövetkezetek ugyanolyan szolgáltatásokkal állnak a la­kosság rendelkezésére, mint az OTP. Befolyásolja-e ez.» a forgalmukat, lehetőségeiket? — A takarékszövetkezetek szélesebb körű szolgáltatásai és az új bankok megjelenése annyit jelent, hogy verseny­helyzetbe került az OTP. Nern biztos, hogy igazán ked­vezőek a feltételeink a ver­senyhez, hiszen hitelállomá­nyunk javát a kedvezményes kamatú, hosszú lejáratú la­kásépítési hitelek teszik ki, így nálunk lassúbb a pénz forgási sebessége. A jövő fog­ja azonban eldönteni, hogyan alljuk majd meg a helyünket a versenyben. — Térjünk még vissza egy pillanatra a lakossági szolgál­tatásokhoz. Nemcsak a nép­gazdaságnak, hanem a családi kasszáknak is nagy terhet je­lent mostanában a hitelek törlesztése. Észlelték-é ezt a hátralékok növekedésén? — Igen, tavaly már feltűnt, hogy több a hátralék, a be­hajtás pedig nehéz. Ez is in­dokolja, hogy gondosan kell mérlegelnünk hitelnyújtáskor, megvannak-e a visszafizetés feltételei? Néha azonban csak adminisztrációs oka van, hogy hátralékosnak kell minősíte­nünk valakit. A számítógépes nyilvántartás miatt elég hosz- szú az átfutási idő, s ha vala­ki postán adja föl az OTP- részletét, az csak hetek múl­va kerül a gépre. Gyorsabb és egyszerűbb az adminiszt­ráció, ha valamelyik OTP- fióknál fizetik be ügyfeleink a csekkeket. A tanácsi gazdálkodáshoz — A tanácsok gazdálkodása ma már elképzelhetetlen hite­lek nélkül. Változott-e a sza­bályozás ezen a területen? — Némiképp módosultak egyes hitelformák feltételei. A legkeresettebb, a középle­járatú célhitel esetében nincs változás. Ebből azonban sose tudunk annyit nyújtani, amennyit a tanácsok igényel­nének. Idén is, több mint háromszázmillió forint iránt érkezett kérelem, s csupán 122 millió állt rendelkezé­sünkre. Vannak azonban más hitelformák, amelyeknél nincs meghatározott keret, ezek fel­vételével több tanács élhetne, jobban lehetne velük gazdál­kodni. Ilyen például az áthi­daló, rövid lejáratú hitel, amelyet közvetlenül a fiókok folyósíthatnak, vagy a hat hónapra adható gazdálkodási előleg. Ez például az elmúlt évben kamatmentes volt, ám csak a rendelkezésünkre álló keret erejéig adhattunk. Idén hétszázalékos kamatra korlát­lanul folyósíthatják a fiókok, de a hat hónapos visszafize­tési határidőt be kell tartani. A munkabérhitel is arra való, hogy áthidalhassák a taná­csok a gazdálkodás nehezebb időszakait. Kevesebb lakás épül — Nem véletlen, hogy « középlejáratú célhitel iránt nagy a kereslet, hiszen ebből tudnak a települések fejlesz­teni. A keretösszeg azonban nem elegendő arra, hogy mindenkinek jusson belőle. Mit tudnak helyette kínálni? — Tavaly, az év második felében kezdtek a tanácsok érdeklődni a vállalkozási hi­tel iránt. Bizonyos fejleszté­seknél, például telekkialakí­tásnál, közművesítésnél ez igen kedvezményes kölcsön- forma lehet. A lényege az, hogy a visszafizetési idő ará­nyában nőnek a kamatter­hek. Ha másfél éven belül törlesztik az összeget, csak 3 százalék kamattal jár, s en­nek is, 75 százalékát elenged­jük, ha betartják a határidőt. Két évig 5, három évig pedig 8 százalékos kamat ellenében használhatják a tanácsok a kölcsönt. Még a hároméves időtartam esetében is 25 szá­zalékát elengedjük ä kamat- tehernek, ha pontosan betart­ják a visszafizetési határidőt. Ezt a hitelformát akkor érde­mes igénybe venni, hd a be­ruházás hamar megtérül. Jó szervezés, gondos előkészítés mellett még alkalmas lehet lakáséoítésre is. — Jó, hogy említette a la­kásépítést. Mire számíthatunk ebben az évben OTP-lakás- ügyben? — Idén összesen 280 telep­szerű, többszintes lakás építé­sét tervezzük. A lehetőségeink azonban egyre szűkülnek. mert azokon a településekén, ahöl nagy lenne az igény i a lakások iránt, mind kevesebb a telek, s ha van is, a köz­műhálózat kiépítése mind nagyobb terhet ró a taná­csokra. Másutt, ahol a felté­telek adottak lennének, in­kább családi házat építenek az emberek. — Az a hír járja, hogy csökken az igény az OTP-la- kások iránt, hogy kevés á fi­zetőképes kereslet, üresen áll­nak az elkészült épületek. Igaz ez? — Minden lakásunkat el tudnánk adni. Az ellentmon­dás annak ..köszönhető”, hogy a lakások 70—80 százalékára a tanács jelöli ki a vevőt, s persze nem anyagi, hanem igényjogosultsági szempontok szerint. Amikor a lakás elké­szül, akkor derül csak ki, hogy a kijelölt vásárlónak nincsen elegendő pénze, nem tudja a készpénzhányadot be­fizetni. Gyakran ez a mun­káltató vállalatokon múlik, amelyek hajlamosak a mun­káltatói kölcsönt akkor is megígérni, amikor a lakáséoí- tési alapjukon nincs egy fillér sem. Ezzel elég kínos hely­zetbe hoznak minket is meg a vásárlót is. Végül is az OTP egy pénzintézet, nem pedig szociális intézmény, nem nyújthatja át a lakás­kulcsot a vevőnek fizetés előtt, még ha az Illetőt a ta­nács jelölte is ki. Márvány! Ágnes Keresett exportcikk A Budapesti Szeszipari Vállalat keményítőgyárában már üzemszerűen termel az az új gépsor, amellyel 50 százalékkal növelik a gyár teljesítményét. A berendezés — jó minőségű búzalisztből — kétféle terméket készít: keményítőt és fehérjét. A keményitő az import helyettesítésére szolgál, míg a fehér- jekoncentrátumot tőkés piacon, például az USA-ban értékesí­tik. A búzafehérje egyre keresettebb termék; diabetikus élel­miszerek és egyes húskészítmények gyártásához használják Cs. J. Hórukk, mérnök úr! 'T’örtént, hogy egy isme- rősöm lakást vásárolt és engem is megkért, hogy segítsek a költözködésnél. Egy szekrény, egy rekamié és háromezer könyv várt szállításra. Az utóbbi tétel miatt kénytelen volt rako­dókat és teherautót fogad­ni, hiszen a többmázsás papírdobozokat mégsem bízhatta kizárólag baráti kezekre. Jöttek is a rako­dók: nagy darab, szögletes vállú, gyakorlott cipekedők. Élveztem ahogy mozogtak, emeltek, csúsztattak, hajol­tak. Minden pillanatban tudták, hogy hol kell meg­fogni és hogyan kell for­dulni a szűk lépcsőházban. — Régi, gyakorlati cígölők lehetnek — gondoltam, az­tán meg is kérdeztem őket és majd hanyatt estem a meglepetéstől, mert kide­rült, hogy mérnökök. Nincs igény a magasan képzett szakemberekre Ma­gyarországon, állapította meg egy munkaüggyel fog­lalkozó nemzetközi szerve­zet, az ILO. Adataik sze­rint gyáraink, szövetkezete­ink, vállalataink vezető be­osztású dolgozóinak mind­össze 52,5 százaléka rendel­kezik felsőfokú végzettség­gel. Túl azon, hogy e tény társadalompolitikai hátte­re egyértelmű — tudniil­lik állampolgáraink egy ré­sze nem a képességeinek köszönhetően kerül vezető beosztásba —, bizonyos mértékig nyomon követhe­tő az a folyamat, amely­nek következménye a mai magyar értelmiségi megle­hetősen mostoha helyzete. Az értelmiségiek jövedel­me a feldolgozóipari mun­kások béréhez képest 82 százalék az NDK-ban, 79 százalék a Szovjetunióban és 69 százalék Magyaror­szágon ! Egy kezdő egyetemi oktató fizetése olykor csak harmada egy megbecsült fizikai munkás bérének. Azt is megállapították, hogy egy kezdő értelmiségi fize­tése alig éri el a honi át­lagbérek 67 százalékát. Amikor Marx Károly ki­jelentette, hogy „értéket csak a közvetlen termelő­munka teremt”, nyilván nem úgy gondolta, hogy a szellemi munka értéktelen. Akár így, akár úgy, a ho­ni jövedelmek az alábbiak szerint alakultak Magyar- országon: a fizikai munká­sok bérét 92 százalékkal, az értelmiségiekét 52 száza­lékkal emelték 1949-ben Három évvel később 20, il­letve 2,1 százalék volt az emelések aránya. Mindezek után a Minisztertanács 1972-ben kiadott utasítása leszögezte, hogy az értelmi­ségiek bére csak a fizikai munkások bérnövekményé­nek határáig emelhető. fsupán csak az összeha- sonlítás kedvéért írom. hogy az NSZK-ban 60 szá­zalékkal emelik azoknak a fizetését, akik diplomát szereznek. A csúcsvezetők jövedelme pedig 10—15 szá­zalékig emelhető a kineve­zés pillanatában. Nem túl régen egy honi gyárigazga­tó nyilatkozott a rádióban, aki végsőkig harcolt azért, hogy a cég vezető beosztá­sú dolgozói húsz százalék­kal többet keressenek, mint a beosztottak. Végül kettő­száz forintos emelést sike­rült elérnie... Az egyik baj hozza a má­sikat, hiszen ki gondolja komolyan, hogy ilyen bére­zés mellett megfelelően képzett szakemberek vál­lalják a termelés irányítá­sát? És ha vállalják is, mekkora energiát tudnak fordítani a munkahelyükön való helytállásra? Vajon nem az az igazság, hogy vezetőink is éppen úgy géemkáznak, keresik a mellékes jövedelemszerzés formáit, hogy családjuk életszínvonalát tartani tud­ják? S ha így van, jól van? Szilas Zoltán Új paradicsombetakarító gép Csak a bogyókat fésüli le Fele annyi energia szükséges

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom