Pest Megyei Hírlap, 1987. április (31. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-08 / 83. szám

szfc^lí PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGÉ ÉS E MEGYEI TENACS LEPJE XXXI. ÉVFOLYAM, 83. SZÁM Ára: 1,80 forint 1987. Április 8., szerda MA: Versenyhelyzetbc került CSX © M P tudnánk ad­ni. Az ellentmondás annak »köszönhető«, hogy a laká­sok 70—80 százalékára a tanács jelöli ki a vevőt. (3. OLDAL) % parti — tízezer forint Havonta egy-két alkalommal gyűltek össze a hazardírozok, akik úgynevezett fayert játszottak. Itt a nyerés vagy a vesztés szinte kizárólag a lapjárás­tól, tehát a véletlentől függ. (6. OLDAL) Szerződések Dunakeszin és Nagykőrösön Zöldség- és gyiimölcsfelvásárlás Tegnap országszerte befe­jeződtek a szerződéskötések a konzervipari vállalatok és a mezőgazdasági termelők kö­zött. Írásban rögzítették a fel­vásárlásra kerülő zöldség és gyümölcs mennyiségét, az ára­kat. Az időjárás az idén sem kényeztette el a nagyüzeme­ket és a kistermelőket. Ennek ellenére a termelők vállalko­zó kedve nem csökkent, így országosan a szükségesnél négy százalékkal több áru át­vételére kötelezte magát a konzervipar. A Dunakeszi Gyümölcs- és Főzelékkonzervgyár nyers­anyagellátási osztályának ve­zetője. Bódis József arról szá­molt be, hogy a tavalyival azonos mennyiségű árura kö­töttek szerződést, körülbelül 80 százalékban környékbeli! termelőkkel. A tervek szerint így mintegy 100 vagon, azaz közel tízezer tonna gyümöl­csöt vesznek át. Fótról sárga­barackot, Törökbálintról őszi­barackot, Szaboles-Szatmár megyéből almát, málnát pedig az ország minden részéről ELÁGAZÁSOK K érdezik egyre többen és több helyen, felté­telezve a hírlapíró na­gyobb tájékozottságát, igaz-e, hogy ... S a hogy szócska után seregnyi aggo­dalom, félsz sorakozik az ember elé a kidolgozás alatt levő — tehát éppen a rész­leteket tekintve még sem­mi bizonyosat magába, nem foglaló — új nyugdíjrend­szerről. Ahogyan ez nyug­talanságok, félszek idején lenni szokott, ismét megin­dult egy nyugdíjba vonulási hullám a megye termelő- ágazataiból éppúgy, mint intézményeinek köréből. El nem vitatható lehetősége persze mindenkinek, hogy ha megszerezte a nyugellá­tásra való jogosultságot, akkor éljen azzal, amikor akar. Csak éppen nem jó — sem erkölcsi, sem anyagi kisugárzó hatásait tekintve nem jó —, ha ezt az aka­ratot nem a tényleges szán­dék, hanem a félsz vezérli: rosszabbul járok, ha várok. Félszeinknek persze vannak sokféle korábbi tapasztalat-' ból eredő gyökerei, amikor — gyakran éppen az eredeti szándékokkal szembekerül­ve — azok jártak jól, akik idejében észbe kaptak. Ilyen tapasztalatokat nem csak az állampolgár szerez­hetett a maga ügyeiben, de a gazdálkodó szervezetek közösségei úgyszintén szert tehettek ilyen tanulságok­ra, olykor keserves tandíj árán. Ne mondjuk tehát a mai aggodalmakra, féiszelc- re — most éppen a nyugel­látást érintő körben —, hogy csináltak, indokolatla­nok, figyelembe nem veen­dők. Folyamatosan emelkedik a megyében azoknak a szá­ma, akik kiválnak az aktív keresők táborából és nyug­díjasok lesznek. A legutób­bi években már esztendőn­ként hatezer fő feletti ez a tábor — amiben csupán a megyében dolgozók szere­pelnek, az ingázók nem —, s a mennyiségi gyarapodás­sal együtt lényeges összeté­telbei i változásoknak is ta­núi lehetünk. Jelenleg — és a közhiedelemmel nem egyezve — a megye mező- gazdasága az a terület, ahonnét a legtöbb nyugdí­jas kikerül tizenkét havoh- ta. Bizonyos értelemben és adott. körzetekben — és ezeknek a körzetekriék nö­vekszik a száma! — termé­szetes eszközként kínálko­zik fel a nyugdíjazás a fog­lalkoztatási feszültségek enyhítésére, a fölös létszám apasztására. Sokan; vannak azonban olyanok a nyugdijt választók között, akiket ne­hezen tud pótolni a mező- gazdasági üzem, akiknek a szakértelme, a tapasztalata, a helyismerete keservesen ellensúlyozható veszteség. Őket tartani, marasztalni kellene, de mivel, minek az ígéretével ?! Nem ez az egyetlen útel­ágazás azon a kényes stabi­litású terepen, ahol járunk. Szembetűnően, átrendeződik például a megyében a me­zőgazdasági termelő- és szakszövetkezeti nyugdíja­sok, valamint a járadékosok aránya. Előbbieké gyorsan bővül, utóbbiaké — sajnos, az élet természetes rendjé­ből következően — rohamo­san csökken. Amiből az is következik, hogy ez a te­rület is egyre nagyobb ösz- szegeket követel, hiszen öt év alatt az egy főre vetí­tett átlagos nyugdíj ebben a bővülő körben több mint ezer forinttal nőtt meg. Még mielőtt bárki felkapná a fejét, gyorsan leírjuk, en­nek ellenére is még mindig jelentősen elmarad a mező- gazdasági szövetkezeti tag átlagos ellátmánya a mun­kások és alkalmazottak sa­ját jogon szerzett nyugdí­jától ... Csupán illusztráció volt az előbbi is az elágazások érzékeltetéséhez, egyben előkészítés annak kimondá­sához, hogy sokat szenve­dett, rengeteget nélkülöző, a szó szoros értelmében könnyel, kínnal országot építő korosztályok lépték, lépik át az aktív, inaktív lét közötti Rubicont. S ele­ve úgy lépik át, hogy múlt­jukból és jelenükből követ­kezően . seregnyi meg nem indokolható, de létező, raj­tuk kívül álló okokból ere­deztethető igazságtalanságot kell tudomásul venniük. S mert érzik, tudják ezt, mert már beletörődtek, hogy — hol képletesen, hol szinte valóságosan — az ő hátu­kon jutott fel a mai aktívak derékhada oda, ahol tart, aggodalmaik, félelmeik csa­lódottság, kiábrándultság hírnökei. Ezekre a hírnö­kökre nem figyelni vesze­delmes vakság lenne. S okfelé lehet fordulni Ott, ahol elágazások nehezen áttekinthető hálózata áll előttünk. Azaz lehet téves irányba is to­vábbhaladni! Tévedés len­ne .-ugyanis minden olyan irány, mely tömegek igaz­ságérzetét sérti;* mely ab­ból indul ki, miként lehetne itt-ott szűkebbre fogni a kereteket. A logikus irány — kétségtelenül a nehezeb­ben járható utat mutatva — az, hogy az aktív keresők­kel és minden területen vaskövetkezetességgel meg kell termeltetni azt a több­letet, amely < a társadalmi igazságosság érvényesítésé­hez szükséges azok köré­ben, akik ennek az igazsá­gosságnak a hátországát megteremtették. Mészáros Ottó szállítanák. A szerződések nem fix árral köttettek, mert egyrészt még nem, tudták a fagykárokat, a késői tavasz hatásait felmérni, másrészt a piaci kereslet is erősen befo­lyásolja az árak alakulását. Termékeik nagy részét, kö­zel hatvan százalékát ' belföl­dön kívánják értékesíteni. A legfontosabb külföldi kereske­delmi partnerek ebben az év­ben is a Szovjetunió, Cseh­szlovákia, az NDK, az NSZK és Ausztria lesznek. Remény­kednek abban, hogy a rossz időjárással kezdődő év nem hozza kedvezőtlen helyzetbe sem a termelőket, sem a vál­lalatot. A Nagykőrösi Konzervgyár termeltetési főosztályvezetője, Űjfalusi Sándor tájékoztatója szerint 1987-ben zöldségből 80 ezer 200, gyümölcsből 44 ezer 200 tonna a vállalat felvásár­lási terve. Ez a mennyiség 120, illetve 110 százalékban fedezi a feldolgozási kapacitá­sukat. Így tehát még akkor is teljes kihasználtságra számít­hatnak, ha a mezőgazdasági termelés bizonytalanságát is figyelembe veszik. A nagykő­rösi gyár a Magyarországon termelt szinte valamennyi zöldség- és gyümölcsfajta fel­dolgozásával foglalkozik. Erre az évre még lenne módja to­vábbi felvásárlási szerződése­ket kötni őszi- és sárgaba­rackra, málnára, szamócára és cseresznyére. A nagykőrösi felvásárlási körzetben jelentős volt a fagykár a barackosokban és más csonthéjas gyümölcsök, a szilva és a cseresznye egyes fajtáiban. A zöldségek eseté­ben a két-három héttel meg­késett tavasz okoz gondokat. A partnergazdaságok késve tudták megkezdeni a szántó­földi vetéseket, de abban bíz­nak, hogy egy kedvező május­júniusi időjárás helyrebillenti a termesztés éves egyensúlyát. Ü. I. Próbapályán a metrókocsi Az új energiatakarékos metrószerelvény első két kocsijának a beszabályozási es t'inombeállítási munkálatait végzik a Ganz- MÄVAG és a Ganz Elcktric szakemberei a BKV gyorsvasúti járműtelepén. A két cég kivitelezésében készült prototípus hat kocsija 1116 utas szállítására alkalmas Nemzetközi tanácskozás Forgalombiztonság Nemzetközi tanácskozás kezdődött kedden Budapesten, az MTESZ székházában a vá­rosi közlekedés biztonságának javításáról. A háromnapos rendezvényen az MTESZ Köz­lekedéstudományi Egyesületé­nek szervezésében tizenegy ország — Ausztria, Bulgária, Csehszlovákia, Dánia, Hollan­dia, Jugoszlávia, Lengyelor­szág, az NDK, az NSZK, Ma­gyarország és a Szovjetunió — csaknem száz szakembere megvitatja azokat az új kuta­tási eredményeket, közleke­déstechnikai és forgalom­szervezési megoldásokat, ame­lyeket másutt is hasznosíthat­nak a forgalom biztonságá­nak fokozására. A Közlekedéstudományi Egyesület évente szervez a közlekedés fejlesztéséhez, ter­vezéséhez kapcsolódó témák­ban nemzetközi tapasztalat- cserét. A városi közlekedés kérdéseivel foglalkozó mosta­ni tanácskozást élénk érdek­lődés kíséri, mert Európa- szerte gondot jelent, hogy mi­ként lehetne a nagyvárosok autóáradatában is biztonságo­sabbá tenni a közlekedést. Tavaszi szakkiállítások Körültekintés a nagyvilágban A mezőgazdasági és ipari szakembereket mindig lázba hozza, ha különböző nemzet­közi szakmai kiállításokon felmérhetik, hol tart a ma­gyar műszaki színvonal, mi­lyen külföldi technológiák al­kalmazásával lehetne a ter­melést még jobbá, a világ- színvonalhoz közelebbivé ten­ni. Hazánkban a körültekin­tésre elsősorban a nemzetkö­zi vásárokon van lehetőség, azonban az ezt megelőző szakkiállítások üzleti szem­pontból ugyancsak fontosak. Tegnap délelőtt 10 órakor Kapolyi László ipari minisz­Utaznak a fürdőszobák Szállításra kés? fürdőszobák a Dunakeszi Házgyárban. A panelépítkezés előnyeivel jár, hogy a vizesblokkot itt a ház­gyárban készre szerelik. Beépítik a fürdőkádat, sőt a falakba a villanyvezetéket is (Vimola Károly felvétele) tér megnyitójával öt nemzet­közi szakkiállítás vette kezde­tét a Hungexpo kőbányai vá­sárvárosában. Április 10-ig várja az érdeklődőket az Ag- romase.xpo, a mezőgazdasági, élelmiszeripari gép- és mű­szerkiállítás; a Hungaroplast, a műanyag- és gumiipari ki­állítás; a Limexpo. a köny- nyűipari gépkiállítás; a Mi- pel, az ipari elektronikai és műszerkiállitás és a Securex, a munkavédelmi és bizton­ságtechnikai kiállítás. Velük egy időben rendezik meg az Expo Halta — az olasz ipar vezető ágazatainak csúcstech­nológiáját bemutató kiállí­tását. Ez a szemle már csak azért is fontos, mert az utób­bi 20 esztendőben ez az első teljesen önálló ólasz termék- bemutató. Végül az említett programokkal egy időben nyílott a roncsolásmentes és roncsolásos anyagvizsgálatok bemutatója, a Testexpo, ti­zenegy NSZK-beli cég részvé­telével. A hagyományos tavaszi szakkiállítás-sorozat célja ha­sonló a korábbi években nyílt bemutatókéhoz, vagyis adott iparágak kutatási-fejlesztési irányainak és eredményeinek megismerése, illetve üzletek kötése. Most azonban még nagyobb szükség van az új­donságok hazai alkalmazásá­ra, s ezért különösen fontos, hogy a 6 szocialista és 15 tő­kés országból érkezett vá­sárlók és eladók egymásra, illetve partnerra találjanak a kiállításokon, amelyek egyben a Nemzetközi Vásárok Szö­vetségének hivatalos rendez­vényei között is szerepelnek. Az üzletvezetők kulcsemberek Fórum az árképzésről A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság, a Bel­kereskedelmi Minisztérium, az Országos Anyag- és Árhivatal­lal együttműködve április 9- én országos ankétot rendez a hálózati ármunka kérdéseiről. Berzsenyi Sándor, az SZVT főtitkárhelyettese, Lengyel At­tila, a Belkereskedelmi. Mi­nisztérium osztályvezetője és Ciltner László, az Országos Kereskedelmi Főfelügyelőség vezetője erről tájékoztatták tegnap az újságírókat a Bel­kereskedelmi Minisztérium klubjában. Az üzleti ármunka, a gazda­ságirányítási. rendszer, az ár- szabályozás korszerűsítésével, az önálló árkialakitást végző szerződéses, jövedelemérde- keltségű üzletek és a magán- kereskedők számának növe­kedésével jelentősen megvál­tozott. Ez olyan időszakban ment végbe, amikor csökkent a fizetőképes kereslet, viszont növekedett a lakosság érzé­kenysége. Ilyen körülmények között a tisztességes ármaga­tartás, a rugalmas árpolitika, a differenciált áruválaszték, az olcsóbb cikkek forgalma­zása fontos kereskedelempoli­tikai .feladat. Megvalósításuk­ban a kereskedelem hálózati vezetői a kulcsemberek, ezért szükséges, hogy az ármunka javítása érdekében elsősorban az üzletvezetőknek teremtse­nek fórumot. A mindennapi ármunkában sok gondot okoz az arányos ár érvényesítése, a tisztesség­telen áralkalmazás elkerülése. Joggal előzi meg nagy vára­kozás az üzleti árképzéssel, árarányomftással, az áralkal­mazás kérdéseivel foglalkozó és az ellenőrzések tapasztala­tait ismertető előadásokat. A tanácskozásnak feladata az is, hogy a lakossági érdekek­nek jobban megfelelő megol­dásokra, a kereskedelmi mun­ka javításának számos lehető­ségére is felhívja a figyelmet. Különösen nagy az érdeklődés a vendéglátás-szekcióban sor­ra kerülő témák iránt. Ennek áz az oka, hogy folyamatban yan a vendéglátás árszabályo­zásának továbbfejlesztése, az osztályba sorolás és az ár- alkalmazás szorosabb össz­hangjának kialakítása. K. L. SÍ

Next

/
Oldalképek
Tartalom