Pest Megyei Hírlap, 1987. április (31. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-07 / 82. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 81. SZÁM 198*. ÁPRILIS 7., KEDD Csurranó forintok, javuló tápok Apránként adagolt kedvcsináló Szokás mondani, hogy min­den termelő egyben vásárló is, aki csak ez utóbbi minő­ségben, az üzletekben szerzett tapasztalatai alapján tud valós képet alkotni saját termékei­nek társadalmi hasznosságá­ról, de mindenekelőtt bőségé­ről vagy éppen hiányáról. Az állattenyésztő sem a háztáji­ban, mint inkább a hentes­üzletben látja jól a húsellátás helyzetét, s fogyasztóként ér­zékenyen reagál, ha éppen nem talál a boltban karajt vagy oldalast. Ám, odahaza, mint a sok-sok hústermelő egyikét, a legkevésbé sem iz­gatja, jut-e mindennap a lét- fontosságú élelmiszerekből. Kegyelemdöfés Az 5 érdeke mást diktál, azt, hogy azért, amit előál­lít, méltányos fizetséget kap­jon, hogy azután ő is vásárló lehessen valahol. Klasszikus közgazdasági fordulat, annyi­ra egyszerű, hogy nincs miért tovább forszírozni, de sajnos a gyakorlati élet nem mindig követi ezt a logikát. Ha már az állattenyésztés került szó­ba, rögtön leszögezhetjük, ott sem a méltányos cserearányok érvényesülnek mindig. Igaz, szerencsére hentesboltjaink kínálatán nem látszik meg, hogy valami nemkívánatos1 események játszódnak le az állattartó gazdaságokban, a1 vásárló legfeljebb a felfelé kúszó árakból következtet rá: valami még sincs rendjén a te­nyésztők és húsipar kapcso­latában. Nos, azt soha nem mondhattuk el, hogy valaha is példás egyetértésben élt egy­más mellett a mezőgazdaság és az élelmiszeripar eme két szférája, de az utóbbi idők­ben mindinkább elmérgese­dett ■ helyzet. Az 1985-ös év végén, majd az azt köpető év elején a sertés-tenyészállomány töme­ges felszámolására került sor a kisgazdaságokban. Okát is­merjük, szigorodtak a hús­ipar minőségi követelményei, a .ni időszerű volt, de ugyan­akkor a felvásárlási árak alig- alig mozdultak valamicskét. Mindennek tetejébe romlot­tak a tartási körülmények, ezen belül is leginkább a tá- p . minősége. Ez utóbbi prob­léma olyan súlyosnak bizo­nyult, hogy számos sertés- tenyésztő kisgazdaságnak megadta a kegyelemdöfést. Nagyjából három éve kez­dett el mélyülni a válság, amit az Arany János Termelő- sz /etkezet háztáji ágazatának adataiból is szemmel tudunk kísé-ni. Amíg 1984-ben — valamivel több mint 8700 ser­tést vásárolt fel és továbbított a szövetkezet, 85-ben 800-zal kevesebbet, tavaly ez a szám további 600-zal csökkent, és még ijesztőbb a kép, ha eszünkbe jut, a ’85-ös adat mögött egy csomó tenyészállo- mány végleges felszámolása van. a legaktívabbnak neve­zett első negyedévi leadási ciklusok hasonló arányokat mutatnak. Idén március vé­géig 2600 sertést vett át a szövetkezet, s ez a szám vi­szont már majdnem megegye­zik a ’85. évivel, vagyis a csökkenés lassulni, megtor­panni látszik. Persze gyen­gécske fogódzkodó ez még a bátrabb következtetésekhez, de feltételezhető, hogy az adat a folyamat visszájára fordu­lását reprezentálja. A szak­embereknek is ez a véle­ményük, akik remélik, a te­nyésztői kedv újbóli fokozásá­ra történt tavalyi intézkedé­sek nem maradnak hatástala­nul. Egyrészt a felvásárlási árakban léptek akkor előbb­re. valamint a szerződési fel­tételek módosításával sikerült egy-két csatornát megnyitni a gazdák zsebe felé guruló forintoknak. Fajtaváltás Tudjuk, ezen intézkedések­nek együttesed sem volt ak­kora erejük, hogy egy csapás­ra megváltoztassák a tenyész­tők szemléletét, de azért több volt. mint a példabeli mézes­madzag. Azt már biztosra tudjuk, a fajtaváltást inten­zívebbé tették, bár ez sem ment minden vita nélkül, hi­szen jelentős genetikai különb­ségek vannak állítólag fajták és fajták között, a gazdaságos hizlalást tekintve. Az ösztönző felár megtette a magáét, ma már javarészt a húsipar szem­pontjából előnyös fehér hús­sertések uralják Nagykőrö­sön és környékén a kisgazda­ságokban az ólakat. örvendetes, hogy az idei esztendő tovább vitte a hiz­lalók ügyét, ugyanis a 95—120 kiló közötti fehér hússerté­sekért eddig fizetett alapár 41.20 forintra emelkedett. Az év közepéig hosszabbították az egyforintos időszaki felár folyósítását (szó van róla, hogy egész évre rögzítik), amit ed­dig csak az első negyedévben fizettek, ezenkívül a tíz dara­bon felül leadott állatok után további egy forint ösztönző felár jár. Vannak persze még más kedvező módosítások és hagyományos juttatások, me­lyekkel együttesen 44,70 fo­rintra emelkedett a sertések Növekvő tejtermelés Pest és Somogy lemaradt Az év első hónapjaiban, az elmúlt év azonos időszakához képest, tovább nőtt a hazai tejtermelés. Ez annál is in­kább figyelemre méltó, mert januárban a kedvezőtlen idő­járás és az ezzel is kapcso­latos takarmányozási nehézsé­gek az elmúlt években gyak­ran hoztak kisebb-nagyobb visszaesést. Ez az idén, a rendkívüli hi­deg és erős havazás ellenére nem következett be; az ösz- szesítés szerint a gazdaságok 183 millió liter tejet adtak eb­ben a hónapban, csaknem 4 millió literrel többet, mint 1986 januárjában. Ez 2,2 szá­zalékos növekedésnek felel meg. Az átlagosnál kedvezőbben alakultak a teljesítmények a kilónkénti felvásárlási ára a feltételek teljesítése esetén. Mint többször is megírtuk, a tápok csapnivalóan rossz minősége nagyon elkeserítet­te a tenyésztőket. Azóta ked­vezőbb hírek jönnek a táp­boltok tájékáról is, bár gyö­keres fordulat úgy általában nem történt ott sem. Az igen széles választékból csak né­hány cikk emelkedik ki, me­lyek megérdemlik a minőségi áru címkéjét, mint például a dél-somogyi vagy a herceg­halmi tápok. Ez utóbbi áru­sítására rendezkedett be a szö­vetkezet vásárlói nem kis megelégedésére. Szakcsoport ? Arra nem futja helyünk, hogy összevessük a gazdák élőmunkáját, kiadásait a be­vételeivel, vagyis hogy felbe­csüljük az anyagi növekmény viszonylagos szintjét, ez külön­ben is függ a helyi sajátos­ságoktól is. Semmiképpen nem lebecsülendők ezek a vál­tozások, de azt sem mondhat­juk, immár hosszú távra si­került megnyugtatni a te­nyésztőket. Pozíciójuk még most sem látszik biztos ala­pokon nyugodni. Az ő munká­juk feltételrendszere is függ­vénye a gazdasági folya­matoknak, s az esetleges negatív hatások kivédésére el­szigetelten nemigen képesek, mert nincsenek hozzá érdem­leges tartalékaik. Ezt igazolta reakciójuk, a visszavonulás. Más a helyzet, ha összefog­nak. Az Arany János Tsz-ben úgy gondolják, s alighanem jól gondolják, meg lehet erő­síteni érdekeik bástyáit szak­csoport létrehozásával. A kö- zösködés, számos előnye mel­lett, például lehetőséget ad arra is, hogy felszámolják a munkaviszony szabta korlá­tokat a jobb anyagi boldo­gulás útjá'ból. Ha meggondol­juk, hogy az itteni sertés- hizlalók fele kívülálló, köny- nyen beláthatjuk, hogy ez sem utolsó szempontja a kedv­csinálásnak. Miklay Jenő Tűzcsap a balt mellé A különféle közintézmények tűzbiztonsági szempontból is meg kell hogy feleljenek az előírásoknak. A képen látható Szitán Elemér és Szigetvári Csaba, a PVCSV dolgozói a Szolnoki úti új ABC mellett dolgoznak, azaz üzemkész álla­potba hozzák az ott elhelyezett tűzcsapot. (Varga Irén felvétele) Tavaszi pedagógiai napok A Körösi Tavasz rendez­vényfolyamának keretében, kedden és csütörtökön peda­gógiai napokat tartanak váro­sunkban. Kedden a pedagógiai pályá­zat eredményhirdetésére ke­rül sor, amit a díjnyertesek felolvasó ülése követ. Csütörtökön a jászberényi tanítóképzősök látogatnak vá­rosunkba, s tartanak nagy ér­deklődéssel várt előadásokat az Arany János Művelődési Központban. Gépkínálat Műszaki vizsgálatok A szocialista országok mező- gazdasági gépkinálatának fel­mérésére, a legújabb típusok kipróbálására — a MÉM irá­nyításával — az idén is folyta­tódnak a műszaki vizsgálatok. A gépek, berendezések minő­sítésének az a célja, hogy a termelőeszköz-kereskedelem később nagyobb választékot tudjon nyújtani az üzemek­nek. Az elmúlt években a. me­zőgépkereskedelmi vállalatok évente összesen öt hat millió forintot költöttek a szocialista országokból szármázó új gé- pék és berendezések vizsgála­tára. Ez évente 30—35 új gyártmány minősítésére - volt elegendő. Az idén, az elmúlt évinél kétszer több, mintegy 10 millió forint jut erre a célra a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium, az Agrotek Kereskedelmi Válla­lat és az Agroker-vállalatok közös fejlesztési alapjából. A baráti országok kínálatá­ból a MÉM Műszaki Intézet­ben csaknem száz gépújdonsá­got vizsgálnak meg. Ezek kör zött lesz az MTZ 100 és MTZ —102-es közepnehéz univerzá­lis traktor, a nagyüzemi Ker­tészek és kistermelők számáta egyaránt hasznosnak ígérkező, újfajta művelőeszköz-hordozó gén, valarpint az MTZ 0,5 ház­táji kistraktor. Ugyancsak a Szovjetunióból, a kertészeti termeléséről is híres Moldá­viából érkezik egy-egy zöld­ség-, gyümölcs- és szőlőter­mesztési gépsor. Üjabb gépe­ket várnak a — régiek pótlá­sára — a hagyma és a burgo­nya termesztéséhez valamint a hazai magtisztító üzemek fel­újításához. Az NDK-ból az E —524 típusú arató-cséplőgép érkezik, a régebbi kombájno­kénál nagyobb magtartállyal és korszerű tisztítóberendezés­sel. Csehszlovákiából — egye­bek mellett — kerti traktort hoznak munkagépeivel együtt vizsgálatra. Lengyelországban a dombvidéki talajok hasz­nálhatóbbá tétele érdekében újfajta kőgyűjtő masinákat gyártanak, ezekből kettőt pró­bálnak ki. Jó a kiesés elleni küzdelem Az 1986/87. évi NB I-es férfi kosárlabda-bajnokság rá­játszásában a kiesés elleni küzdelem szempontjából döntő fontosságú páros mérkőzés kezdődött a Petőfi-tornacsar- nokban. A két győzelemig fo­lyó párharc győztese 17. lesz és bennmarad a legfelsőbb osztályban, a vesztes pedig 18. lesz és ez egyben azt is je­lenti, hogy ősztől az NB II- ben kell szerepelnie. Nk. Kgy. Kinizsi—Honvéd Táncsics SE (Kaposvár) 90-88 (41-46). Nagykőrösiek: Szirmai (2), Simon S. (36), Karagits termelőszövetkezeti tehenésze­tekben, ezek hárommillió li­terrel adtak több tejipari alap­anyagot, 2,9 százalékkal javult teljesítményük. Az állami gaz­daságok is több mint egymil­lió literrel fokozták a tejérté­kesítést. Kisebb visszaesés mu­tatkozott a kistermelőknél, ők 0,6 százalékkal maradtak el a tavalyi teljesítménytől. Különösen Hajdú-Bihar és Békés megyében sikerült fo­kozni a tejleadást, viszont Pest megyében a kínálat csök­kent. Az országban ez az egye­düli megye, ahol ez bekövet­kezett A termelőszövetkezetek teljesítménye Pest és Somogy megyében volt kisebb az 1986. évinél, az állami gazdaságoké pedig Tolna és Fejér megyé­ben. Mi van ezzel a Lacival? A z anya nem érti, mi van ezzel a nagyra nyúlt kamasszal, nagyob­bik fiával, a Lacival. Most végzi a nyolcadikat, törni kellene magát, hogy sike­rüljön a nyelvi tagozatos gimnáziumba bekerülnie, és csak ül a könyv fölött, és bámul a semmibe. És a legváratlanabb időkben fogja magát, leszalad az utcára, mindjárt jövök fel­kiáltással. Néha jön is mindjárt, néha meg órák telnek el, amíg jól átfázva hazaér. A minap éppen egy ilyen hosszúra nyúlt „mindjárt jövök”-nél az anya türel­metlenkedett. A kisebbik fia, István volt otthon Hozzá szólt az anya: „Nem értem, nem értem, mi van ezzel a Lacival? Annyira másképp viselkedik, mint szokott.” István a tízéves bölcses­ségével felelt: — De anya. nem látod hogy Laci szerelmes? Az anya megdöbbent. Az ő tizennégy éves fia szerel­mes?! És utána eszébe jutott hogy bizony tizennégy éves korában ő is szerelmes volt. Először a tornatanár­jába, később egy első gim­nazista fiúba. És leste, mi­kor megy haza az a fiú, boldog volt, amikor az egyszer meghúzta a haját. Aztán kiment a konyhá­ba, és palacsintát sütött, mert az a Laci kedvence. Égy gondolta, hogy ha már sóvárog egy kislány után, akkor hadd tegyen a ked­vére. Igaz, arra is gondolt, mi van. ha Laci reményte­lenül szerelmes, és étvágya nem lesz, amikor hazaér­kezik? Volt étvágya. Bevágott tizennégy pala­csintát. És ezután édesanyja elő­hozakodott a kérdéssel: — No. mondd, fiam, mi­lyen az a kislány? Laci meglepve ránézett és megkérdezte: — Melyik kislány? — Hát. akibe szerelmes vagy. tértem, anyukám. de . melyik? Mert a múlt héten egy Juli volt, most meg egy Kriszta, aki tét szik. Melyikről mesél­jek? ... Sárdi Mária (15), Kovács (23), dr. Salgó (14); csere: Bútor, Horváth. Az elején minden labdame­netnél érthetően nagy volt a pozícióharc. Többnyire nagy volt az iram, a vendégek ki­használták a hazaiak néhány megingását, és mivel az első játékrészben szinte minden dobásuk a gyűrűbe talált (a 13. percben már 21-31 volt az eredmény), biztosan vezettek. Az első félidő hajrájában — kettős csere után — feljött a Kinizsi. (Szünetben a tombo­lasorsoláson Kiss Péter néző zsebrádiót, Csontos Ferenc pólóinget nyert.) Fordulás után a magas, lendületes ka­tonák jóvoltából 51-62-re ala­kult az 5. percben az állás. A Kinizsi remek játékával a 10. percig 69-68-ra fordított. Ezután jó volt a színvonal, s fej fej melletti a küzdelem. A hazaiak jól játszottak, s a kezdősor második játékrész­beni bravúros produkciójával megérdemelten szereztek előnyt. A most is kiválóan vizsgázó — ezúttal nyoicszáz fős — nézőközönség nagy ün­neplésben részesítette a végén a helyi gárdát. A Karner— Gergely kettős a találkozó fontosságához méltóan, korrek­tül bíráskodott. Április 10-én, pénteken 12 órakor a bútorüzlettől szur­kolóbusz indul a kaposvári, 17 órakor kezdődő visszavágóra. Győzelem esetén a Kinizsi bennmarad az NB I-ben, ve­reségnél pedig a 12-i, vasár­napi, 11 órakor kezdődő Pe­tőfi tornacsarnokbeli (esetle­ges) harmadik találkozó dönt véglegesen. Hét közben a fővárosban MAFC—Nk. Kgy. Kinizsi ba­rátságos férfi mérkőzés volt. A különböző variációkat gyako­rolták — váltakozó sikerrel — a körösiek. NB Il-es női bajnoki, a Pe­tőfi tornacsarnokban: Tipog­ráfia (Bp.)—Nk. Kgy. Kinizsi 69-56 (41-20). Nk.: Mészáros (10), Szappanos (8), Pankotai (3), Józsa (12), Kiss; csere: Straub, Leskó (9), Kosa (11), Király (30). Főleg 'a védőjáték domborodott ki e találkozón. A mezőnyben egyenrangúak voltak a körösiek, de a jól játszó vendégek dobásai sok­kal pontosabbak voltak. A II. félidő 8. percétől (57-32 után) a helyiek erősítették az ira­mot és feljöttek. A körösi kosárlabdázás fel­lendülését az is mutatja, hogy másfél évtized után most in­dul először mind a 4 hélyi is­kola fiúcsapata az úttörő1- olimpia városi küzdelmein. A Petőfi-tornacsarnokbeli nyitó fordulóban lelkes volt a játék. Rákóczi isk.—Petőfi isk. 30-18 (20-8); legjobb dobók: Szarka (16) és N. Szűcs 17), illetve Horváth (6). Arany isk.—Kos­suth isk. 54-4 (20-2); ld.: Tóth D. (22) és Kesztyűs (7). MEGYEI FIN-KUPA Május 16-án 8 sportágban (kispályás labdarúgás, kézilab­da, kosárlabda, tollaslabda, asztalitenisz, lövészet, úszás és tekézés) városunkban ren­dezik a FIN-Kupa megyei döntőjét. Szeretnénk minél több körösi fiatalt is a pályá­kon látni. KEDDEN Kerékpározás. Debrecen: a NIK-versenvsorozat országos döntője. Kosárlabda: Bp.: TFSEk—Nk. Kgy. Kinizsi, ba­rátság férfimérkőzés. Teké­zés. Temetőhegyi. tekecsarnok, 16.30: Nk. Mészáros Tsz SK B —Kecskeméti Mezőgép B és Nk. Mészáros Tsz SK ifi—K. Mezőgép ifi, megyei csapat­bajnoki mérkőzés. Torna. Gimnáziumi tornaterem. 15 óra: megyei serdülő fiú II. osztályú csapatbajnokság. Pécs: a közén’skoi ás bajnok­ság országos döntője. S. Z. Szilvafacsemeték eladók. Nagy­kőrös. Munkácsy 17., vasárnap 10 —12-ig. Ezúton szeretnénk megköszönni mindazoknak a szomszédoknak, ismerősöknek, ismeretleneknek és a szovjet katonáknak segítségét, akik a Sallai I. úti lakástüzünk e'nltásában részt vették. Tóth csa­lád. SSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap

Next

/
Oldalképek
Tartalom