Pest Megyei Hírlap, 1987. április (31. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-07 / 82. szám
AZ.’MSZMP PEST MEGTEI BIZOTTSÁGA ÉS PEST MEGYEK VILÁG PROLETÁRJAI. EGVESÜLJETEK! XXXI. ÉVFOLYAM, 82. SZÄM Ára: 1,80 forint 1987. ÁPRILIS 7., KEDD MA: télén író részére a közéleti személyek nyilvános megalázását...?” . , (2—3, OLDAL). „Egyik -este Tejfel Bálint és társa , „ vasvillával betört haragosuk lá03 G€JÓ XSŐK kásába, aki az' ott tart-ózkoctó ba-- rútjával együtt elzavarta a támadókat.’’ • (8. OLDAL) Eepislf Másfmto -E könyv rombo10 ■ > • B hatásától a gyanútlan iOGOBÓffSÓf -K&pViSGB olvasó- védtelen. Téliesen érthetetlen ..., hogyan engedhetik az arra illetékNem jöttek üres tarsollyal Pártdelegáció Szófia megyéből Tapasztalatcsere az ideológiai és kulturális munkáról Az érkezés pillanatai. A képen balról jobbra: Nagy Sándorné, Niko- laj Nikolov, a tolmács és Hja Kuszev. (Hancsovszki János felvétele) A Szófia és Pest megye között szövődő kapcsolatokban évtizednél korábbi kezdetük óta kezdeményező, s megújító szerepet töltöttek be a két megye pártbizottságai. A többi ■; között ezért is . nevezetes az esemény: tegnap pártdelegáció érkezett testvérmegyénk- bő.l. Nikola) Nikolovot, a Szófia megyei pártbizottság titkárát, Hja Kuszevet, a pártbizottság oktatási osztályának vezetőjét és Milana Nikolovát, a Szvoga városi pártbizottság titkárát tegnap 11 órakor Nagy Sándoré, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának titkára és Bárd András, a megyei pártbizottság osztályvezetője fogadta a Ferihegyi repülőtéren. ★ Már a légi kikötőben elkezdődött a meleg hangú, baráti eszmecsere. A vendégek s a házigazdák a közös ismerősökről tudakozódtak, eddigi útjaikról váltottak szót, s persze arról is: a két megye, a két ország együttműködésének legutóbbi szép példája volt a Szófia megyei múzeum építése — magyar kivitelezőkkel. Az érkezés utáni percekben kérdeztük a delegáció vezetőjét, Nikola j Nikolovot arról, milyen elképzelésekkel, várakozásokkal keltek most útra. — Jómagam Magyarországon másodszor, Pest megyében először járok. Azt hiszem, a személyes kíváncsiság indoklásául' ennyi elég. Bár a küldöttség elsősorban az ideológiai és kulturális munka tapasztalatait kívánja tanulmányozni, szeretnénk megismerkedni a gazdasági építő- munkával is. Ez utóbbi a számunkra most azért izgalmas, mert hazánkban éppen a gazdasági struktúra gyors változásának idejét éljük, s magyar barátainktól már eddig is sok hasznos tanácsot kaptunk. A gyakorlatból szerzett ismereteiket jól kamatoztathatjuk — még ha a két ország adottságai több tekintetben eltérőek is. — Természetesen foglalkoztat bennünket az is: a munkaidőn kívüli termelő-, szolgáltató- és más tevékenységnek milyenek a formái, miként működnek, s milyen hatásuk van az emberek tudatára. Különösen érdekes: milyen tapasztalatok gyűltek össze a gazdasági szerkezetváltással összefüggő propagandáról. Ez utóbbi azért sem mellékes, mert nálunk gond például a fiatal szakemberek körében egyfajta közönyösség. Azt hiszem igazuk van, ha azt várják, hogy ők maguk oldhassák meg a problémákat, az új feladatokat, s ne egyszerűen kész receptek szerint kelljen dolgozniuk. — Végül, ami a két megye, s a két pártbizottság együttműködését illeti, javaslattal érkeztünk. Eddig viszonylag rövid időre, két évre készítettük a kapcsolatok részleteit tartalmazó terveket. Szeretnénk ezután hosszabb távra, öt évre tervezni, s ezzel együtt tisztázni: hogyan tovább? Helyeseljük amit a Pest megyeiek már korábban szorgalmaztak, legyen több a határozott, konkrét célú szakembercsere, informálódás. A testvérmegye pártdelegátusai mostani útjukon látogatást tesznek a solymári Pe- müben, a Zsámbéki Tanítóképző Főiskolán, az MSZMP Pest Megyei Oktatási Igazgatóságán, Vácott a művelődési központban és a zeneiskolán, Érden a Földrajzi Múzeumban. Fogadják őket az MSZMP Pest Megyei Bizottságának vezetői, s találkoznak a budaörsi, szentendrei, váci, százhalombattai városi párt- bizottságok vezetőivel. Útjuk során megismerkednek a főváros és a megye — Zsám- bék, Szentendre, Visegrád, Vác, Százhalombatta — nevezetességeivel. V. G. P. Kísérleti gyártás. Már javában tart a gyors- fagyasztott kenyér kísérleti gyártása az Észak- Pest Megyei Sütőipari Vállalat dunakeszi üzemében. A speciális kenyeret a Magyar Hűtőipari Vállalat helyi hűtőházában tartósítják és fagyasztják- Az új, szükség szerint több hétig is eltartható kenyeret előreláthatóan májusban hozzák forgalomba. Képünkön: Sánta Imre dagasztó és Vajda József kemencemunkás Magyarországra látogat a dán miniszterelnök Pout Schlüter, . a Dán Ki- rályság miniszterelnöke Lázár György miniszterelnök meghívására a közeli napokhan' hivatalos látogatásra hazánkba érkezik. 45. ülésszak Duna-hizotiság Megkezdődött a Duna- bizottság 45. ülésszaka, amelyet Borisz Sztukalin, a Szovjetunió magyarországi nagykövete, a bizottság elnöke nyitott meg. Nagykövetek vezetésével vesznek részt a tagállamok — Ausztria, Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Magyarország, Románia és a Szovjetunió — delegációi, jelen vannak az ENSZ Európai Gazdasági Bizottság, a KGST, a Meteorológiai Világszervezet és. az NSZK közlekedési minisztériumának és Odera-bi- zottságának a szakértői. Veinek, fejtrágyáznak Nem nagy a fagykár a gabonában Az esőzések miatt még késesben vannak Áprilisi tréfát űz velünk az időjárás. Óráról órára változtatja öltözékét.; hol széldzsekiben, hol esőköpenyben jelenik meg, s ez leginkább a mező- gazdasági szakembereknek jelenj gondot. A korábbi hideg miatt már amúgy is háromhetes késésben van a növény- termesztés, s most az eső beálltával ez a lemaradás tovább növekszik. A megye három gazdaságában arról érdeklődtünk a szakemberektől, hol tartanak a tavaszi talajmunkákban, illetve ezek előkészítésében. Elsőként Kozma László, a lőréül Dunamente Termelőszövetkezet mezőgazdásza válaszolt a kérdésre. G yermekorvosi rendelő. Az egyik apróság nyugodtan vár az oltásra, a másik fél: Fájni fog, rossz! Rossz? Pedig ha tudná, mennyivel nagyobb az a rossz, ami akkor fenyegetné, ha nem lenne az oltás ... Félelmek, tévhitek, babonák. rakódtak az évszázadok során az ember legke- gyétlenebb irtói, a vírusók, baktériumok okozta járványok köré. Azután a múlt századtól sorra-rendre fedezték fel az orvostudomány géniuszai a kórokozókat s ellenszereiket. Részben a védőoltásoknak, részben a higiénés körülmények jöbbulásának köszönhető, hogy a múlté lett már hazánkban a malária, a hastífusz, eltűnt az egykor rettegett torokgyík, a járványos gyermekbénulás, visszaszorult a tuberkulózis. Fia nem lenne a szamárköhögés elleni védőoltás, most is, mint 1955-ben, 10 ezer körüli lenne az ebben megbetegedők száma, s nem 21, mint a legutóbbi statisztikában áll. A kanyaróból is 50 ezer fordulna elő évente, nem húsz, a behurcolt esetekkel együtt. Am azt, hogy a fertőző kór leküzdésében milyen hatásos lehet a védőoltás, ékesen bizonyítja egy példa, a feketehimlőé. Kevesen tudják: Európában az elsők között hazánkban már 1876 óta kötelező volt AZ OLTÁS: OLTALOM ellene az oltás. Mégis megszűnt, a WHO, az ENSZ Egészségügyi Szervezete javaslatára 1979-ben. Pontosabban: megszűnhetett. Ugyanis 1977-től . sehol a földön nem ütötte fel fejét ez az oly rettegett nyavalya. A , kórokozó, mely csak az emberben életképes, s csak az embert betegiti meg, végleg kipusztult a világból. Ám nem kell messze menni, körülnézhetünk a saját portánkon is. Pest megyében évek óta nem fordult elő olyan betegségjárvány, mely ellen van kötelező védőoltás. Az utolsó emlékezetes az volt, amikor 1972-ben az oltatlanok közül 18-an kaptak diftériát Nagykáta környékén. Az ezt követő években megszigorították az oltási fegyelmet, s két-három újabb eset adódott csak, 1978 óta pedig egy sem. Ma gyakorlatilag nincs olyan gyerek — kivéve azt a néhányat, akinek oltása más baj miatt nem javallott — amelyik ne kapna diítéria, szamárköhögés, tetanusz ellen védelmet. Ök nem is betegszenek meg. Nem így azok, akik 1941 előtt születtek, s védtelenek a tetanusszal szemben. Körükben ma is évente hét-nyolc Pest megyei fertőződik, s öt-hat emiatt hal meg. Pedig lehetne oltalmazni őket is; saját kérésére utólag bárkit beoltanak. Éppen ezért szervezett oltási kampányt tavaly s idén (most a 70—75 éveseknek) az egészségügy. Illusztráció gyanánt; az elmúlt évben hazánkban 87 ezer fertőző megbetegedés történt, 122 volt halálos, s ezek majd egyharmada a tetanusz miatti... Vagy vegyük a tbc-t. Néhány évtizeddel ezelőtt a mi portánkon is 1000 körüli volt esztendőnként az új, zömmel gyermek beteg. Tavaly négy. S hogy ennyi egyáltalán lehetett, annak magyarázata nem az oltásban keresendő, azt ők is megkapták. Ám ez a kór a legyöngült fiatal szervezetet az oltalom ellenére is elérheti néhány különleges esetben, például ha nagyon masszív a fertőzés, s a szervezet védekezőrendszerét egy másik betegség köti le. Köztudott az is, hogy a veszélyeztetettek nem éppen olcsó, de mindenképpen életet, egészséget óvó oltásokat kaphatnak. Például a veszettség ellenit, aki veázett állattal kerül kapcsolatba. Vagy a kullancsok terjesztette vírusos agyvelőgyulladás ellenit, aki erdőben dolgozik, vagy éppenséggel tájékozódási futó. Az influenza elleni oltalom elsősorban az egészségügy, a tömegközlekedés dolgozóit illeti meg, s azokat, akiknek más betegsége miatt az influenza az életét fenyegeti. S tervezik azt: bevezetik rövidesen a rubeola elleni védőoltást, később a járványos fültőmirigylob, a mumpsz ellenit. H azánkban tavaly 24 millió forintot költöttek oltóanyagra. Nem csekély summa, s nincsen benne a minden oltáshoz járó eldobható tű, fecskendő ára, az e munkát hálapénz nélkül ellátók bére. Mégis megéri. Többe .kerülné gyógyítani a sok-sok fertőző beteget, leküzdeni a járványokat. Tudják ezt az ENSZ Egészségügyi Szervezeténél is, ahol most úgy becsülik:- az 1974-ben kezdett világméretű védőoltási program csupán a fejlődő országokban évi 800 ezer gyermekéletet ment meg. Ám tudják azt is: a rászorulóknak még mindig csak kisebbik hányada, négytizede részesül „a kanyaró, a diftéria, a tetanusz, a szamárköhögés, a járványos gyermekbénulás s a tuberkulózis elleni védőoltásban. Talán ezért lett a mai egészségügyi világnap jelszava is ez: Az oltás: citálom. V. G. P. — A tavaszi fejtrágyázás nálunk befejeződött,. ám az őszi vetések gyenge vagy közepes állapota miatt ezt a műveletet még egyszer megismételjük. Kiszántásra szerencsére nincs szükség, esetleg néhány hektáron az őszi árpára tavaszit vetünk rá. A talaj még nedves, így várnunk keli az időszerű munkákkal. A felesleges gépeket, illetve embereket most szalma- és faszállítással kötjük le. A szükséges vetőmag már a raktárainkban van, a vegyszereket most kapjuk. Egyetlen problémánk a gépfelújítás során jelentkező alkatrészhiány volt. Ezt azonban a kezdésre pótolni tudjuk. Gyálról Na.gy Mihály, a Szabadság Termelőszövetkezet növénytermesztési ágazatvezetője jelentkezett: — Az őszi vetések fejtrágyázását 70 százalékban befejeztük. A többit az esőzések miatt csak később tudjuk elvégezni, Sajnos a gabonák a nagy hideg miatt gyengén jöttek ki a földből, s ezt csak tetőzte, hogy hengerezni sem tudtunk. Kiszántásra előreláthatóan . csak a rozs esetében kerül sor. Erdőtelepítést erre az évre S0 hektárt terveztünk, s ezt a napokban be is fejezzük. Kertészetünkben az aprómagok nagy része földbe került, s ha ilyen ésös^fnarad az időjárás, akkor talán jó vége lesz a télnek. Vegyszer- és alkatrészgondunk nem volt, mindössze a lucerna vetőmag hiányzik jelenleg, de nemsokára azt is megkapjuk a monori központtól. Hansági Dénes, a Kék Duna Szakszövetkezet termelési főmérnöke, a tahitótfalui helyzetről beszélt: — Azt a néhány hetes lemaradást kivéve, amit az időjárás okozott, más problémánk nem volt. Kiszántásra nem kerül sor, a kalászosok gyenge-közepes állapotban vannak. A fejtrágyázást időben befejeztük, de gyűrűs hengerezés- re még nem volt lehetőség. Alkatrészhiány nem jelentkezett, így mi már február közepére végeztünk a felújításokkal. Vetőmagokból és növényvédő szerekből rendelkezünk a szükséges mennyiséggel. Tagságunknak most az egyik legnagyobb feladata a szamócapalántázás lesz. — B. Gy. — Pest megyében Javarészt csak a fóliák alatt dolgoznak, ültetik a pa lántákat, hogy mielőbb friss zöldség kerülhessen az asztalokra. Szépen fejlődnek a fóliák alatt elültetett paradicsompalánták.
