Pest Megyei Hírlap, 1987. április (31. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-06 / 81. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 80. SZÁM 1987. ÁPRILIS 6., HÉTFŐ Elég egy jelentéktelen karcolás A konyhák állapota aggasztó — Ne haragudjon érte, de ahol a Köjál megjelenik ellenőrzései során, általában „kellemetlenkedik”; igaz, sohasem ok nélkül. Egyáltalán, hogyan fogadják önöket? — Ószintén mondhatom, hogy az üzemek, intézmények vezetői és illetékesei — az ön szavával élve — nem a kellemetlenkedőt látják bennünk, így hát a partnereink — válaszolja dr. Lerch Ferenc főorvos, állami közegészségügyi járványügyi felügyelő — tudják, hogy amikor valamit kifogásolunk, azt nem hóbortból tesszük, hanem az ember egészségének védelmében. Biztosan akad olyan észrevételünk, intézkedésünk, amely aligha népszerű, ám nem lehetünk elnézőek. Elhanyagolt kézmosás — Milyen járvány volt az elmúlt évben? — Évek óta nem volt Cegléden és környékén jelentős intézményi, kórházi járvány: vérhas, májgyulladás, tífusz slb. Csupán egy elhúzódó vér- hasjárvány fordult elő 1986- ban Jászkarajenőn, 22 esettel, mert egyebek mellett elhanyagolták a kézmosást. Az egyik legtöbb gondot okozó fertőző enteriális megbetegedés a szal- monellózis. Manapság az ételmérgezések leggyakoribb előidézője. Az utóbbi két év alatt 128 esetet rögzítettünk, ám sehol nem alakult ki tömeges megbetegedés. Talán azért, mivel egyetlen bejelentés alapján is aprólékos vizsgálatot végzünk a betegek környezetében. Évente mintegy három te- tanuszos megbetegedés van, s a betegek közül majdnem mindenki meghalt az elmúlt esztendőkben, hiszen nem voltak beoltva. Elég a hobbikertben vagy akár otthon végzett munka közben szerzett karcolás. Persze, hogy senki se veszi komolyan. Aztán bekövetkezik a végzetes baj. Mért kell ilyen értelmetlenül meghalni? Az 1941 előtt születettek ne késlekedjenek, menjenek el az orvoshoz. Nem lehet ezzel játszani. — Az utcákon egyre több a kóbor kutya. — Talán azért is nőtt a számuk, mert néhányan úgy akarták elodázni az eboltást, hogy megszabadultak derék házőrzőjüktől. Ezért aztán súlyos járványügyi probléma a veszettségre gyanús sérülések szaporodása. Harmincöt esetben oltottunk, főleg gyerekeket. Ha lehet kerüljék és ne simogassák az utcán tévelygő négylábú cimborákat. Hiszen a veszettség az emberre halálos megbetegedés. A védőoltása a legveszélyesebb — hét injekcióból áll egy sorozat —, szövődményt okozhat. A szakma is lenézi — Mik a tapasztalataik a foglalkozási megbetegedéseknél? — A területünkön tevékeny kedő üzemeknél és termelő- szövetkezeteknél a festékek, ragasztószerek, növényvédő vegyszerek okozhatnak megbetegedést. A technológia veszélyeiből eredő egészségkárosodások észlelésére és megelőzésére több ezer laboratóriumi vizsgálatot végzünk, amelyek során kimutatjuk a dolgozó szervezetében a szerves oldószergőzök, ólom. stirol stb. lebomlási termékeit. Szükség esetén hatósági intézkedés történik. örvendetes, hogy csökkennek a foglalkozási megbetegedések. Sajnálatos viszont az, hogy egyetlen főfoglalkozású üzemorvosi állás sincs betöltve. Talán azért, mivel ezt a tevékenységet mindenki — még a szakma is — lenézi. Így azok a kollégák, akik részfoglalkozásban látják el a teendőket, bármennyire igyekeznek, képtelenek a munkafolyamatokat részletesen elemezni és a veszélyforrásokat kellő mélységben feltárni. — Mennyire ideálisak a gyermek- és ifjúsági intézmények tárgyi feltételei? — A bölcsődék többségénél kielégítőek. Az óvodáknál — annak ellenére, hogy közülük néhány épület Cegléden és Törteién a legszigorúbb előírásoknak is maximálisan megfelel — a túlzsúfoltság jellemző. Nem jobb a helyzet az általános iskoláknál sem, sőt elkeserítőbb. Súlyos közegészségügyi gond, hogy kevés a testedzési és sportolási lehetőség. valamint a szükségtornaterem, egyes helyeken nincs is ilyen. — Mi igaz abból, hogy az iskolai étkezőkben rosszul elmosott kanalak, villák vannak, illetve a WC-k enyhén szólva nem tiszták? Még mindig kevés — Nézze, nem állítom azt, hogy ez, amit mond, képtelenség, végül is nem mindennap tartunk ellenőrzést. Ám számtalanszor végzünk laboratóriumban az evőeszközökkel kapcsolatos bakteriális vizsgálatokat, s jók a tapasztalataink. Ahogy a WC-k is megfelelnek a higiénés elvárásoknak. Legalábbis ellenőrzéseink során. Ellenben a gyermekélelmezési konyhák Miért füstölög? A valaki és a senki is füstölög. A férfi és a nő is dohányzik. A felnőtt és a gyermek is szívja. Az okos és a buta is rágyújt. A kövér és a sovány is pöfékel. Az akaraterős és a gyenge akaratú is rontja a tüdejét, a szivét, az ereit és még sok porcikáját. A szép és a csúnya is konzerválja, ráncosítja az arcbőrét, ritkítja a haját, színteleníti a hangját, büdösíti magát, a ruháját és a környezetét. Az utóbbit főleg azok _ érzékelik és szenvedik, akik nem dohányoznak. Komoly emberek nehéz vizsgákra, tudományos dolgozatokra készülvén füstbe burkolóznak. Miért ez a nagy igyekezet? Ki mié*t füstölög? Hiszen rá is van írva a szép dobozokra, hogy KÁROS AZ EGÉSZSÉGRE! Menekülök a füstös helyekről és sajnálom azokat, akik ezt nem tehetik. S közben azon füstölgők, illetve bosszankodom magamban, hogy sok az olyan orvos, aki a betegét füsttel terheli, no meg a cigarettázó tanár, aki esetleg énekel, testnevelést vagy egészségtant tanít. rdemes lenne ezen elgondolkozni, de nem rágyújtás után! D'jnálh Lajos É állapota néhány kivétellel aggasztó. A napközisétkeztetés az elmúlt évek alatt alaposan megnövekedett — az eredeti adagszámok 4-5-szörösét főzik —, s az épületek többnyire elavultak, megviseltek. A legnagyobb gondosság mellett is folyamatosan fennáll az ételfertőzések veszélye, ami bekövetkezhet a tárgyi feltételek hiányából. Szinte elviselhetetlen az abonyi, á csemői és a ceglédi Puskin utcai konyha higiénés állapota. Egyébként a helybéli óvodák étkeztetése szintén messze van az ideálistól. — Tudomásom szerint az élelmiszerüzletek sem problémamentesek. — Annál is inkább nem, mert még mindig kevés olyan üzlet van Cegléden és környékén, ahol valamennyi hűtést igénylő élelmiszert az eladó- és raktárterekben egyaránt folyamatos hűtéssel tudják tárolni. Ugyanakkor a raktárak zsúfoltak. Néhol ugyanaz a dolgozó foglalkozik a földesáruval, üvegvisszaváltással, kenyérrel. Máshol hőkezeletlen hentesárut helyeznek el — nem látható helyeken — a csemegepulton. Akkor még nem beszéltünk a szabálytalan tárolásról stb. Nem véletlen, hogy a szabálysértési eljárások és a helyszíni bírságolások jórésze az élelmiszerkereskedelemben történik. Mivel a feltételek mit sem változnak. aligha várható látványos javulás. Fehér Ferenc Indulhatnak, fia az idő engedi A végéhez közeledik a téli gépjavítás a ceglédi Kossuth Termelőszövetkezet Bürgeház-dűlői gépműhelyében. A talajművelő, növényvédő és vetőgépek már elkészültek, amint az idő engedi, indulhatnak a határba. (Apáti-Tóth Sándor felvétele) Csak egy ugrás Ahol mindenkinek igaza van Az első mendemonda még 1984-ben kapott lábra, rögvest azt követően, hogy az elmaradhatatlan formaságok kíséretében átadták a Széchenyi út nagyobbik szakaszát. Főképp a környék lakói várták a diadalos folytatást. S minthogy hiába várták, gyorsan megszülettek a tőrülmetszett magyarázatok: hogy egészen biztosan leváltották a tanács műszaki gár dáját, meg, hogy jó magyar szokás szerint nincs egy fi- tying sem a befejezésre. Bár a hírlap időnként beszámolt útügyekről, mégsem ok nél kül keringett a szóbeszéd, hiszen a kielégítő tájékoztatás hiánya, az útépítés megtorpanása, s az a tény. hogy később a műszaki osztály vezetője valóban távozott posztA csentrázó kontrázó (S.) ...ml ellophatafian Milyen is lesz a jövő kerék- tápárja? Hajtós vagy önműködő, egyszeri használat után eldobható. netalán modulrendszerű? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre nyolcadik osztályos ceglédi diákok válaszolnak: „A jövő évezred biciklije szerintem sokkal áramvonalasabb lesz, mint a mostaniak. A kereke olyan gumiból lesz, amit nem kell pumpálni, így aztán ki se tud majd durranni. Testsúlyhoz kötötten, kü- lön-külön lesz mindenkinek, a burkolata és a váza plexiből lesz, szintén személyre szólóan...” „A kerékpár olyan lesz, ami teljesen zárt, hogy ha esik az eső, ne kelljen esőkabátot venni és az esernyőt sem csavarja ki a szél a ember kezéből. Állítható fűtést szerelnek majd rá. Nem lesz rajta kormány, hanem mindent gombbal kell irányítani. Lesz benne magnó, tévé, számítógép. És olyan ablak is lesz rajta, amin mi kilátunk, de minket nem lát majd meg senki sem ...” Vannak olyan nyolcadikos álmok is, amelyek nem elsősorban a technikai újításokra figyelnek. Egy kislány — gondolva a szombat-vasárnapi nagy bevásárlásokra, olyan biciklit képzel el magának, amelyik könnyű, de leginkább könnyen kezelhető lesz. Mondván, hogy ha valaki megunja a tekerést, az csak leszáll a nyeregből, finom mozdulattal összecsukja, felveszi a vállára és elindul gyalog. Egy másik tanuló érzékelőt szerelne a keró orrába, ez az érzékelő az előtte levő akadályokat küzdené le automatikusan, úgymint útkereszteződés, előtte haladó jármű vagy éppen a gyalogosok sokasága. Mások szerint 2050-re el fognak avulni a mostani biciklik, akkor főleg, ha nem lesz (Varga Sándor felvétele) ember, aki javítsa őket. De van itt más is. „ ... nem lesz kerékpár, mert már olyan fejlett lesz a világ, hogy még a szegények is autóval fognak járni, hiszen az autó is olyan olcsó lesz, Ha mégis maradna néhány helyen bicikli, akkor azokat majd összegyűjtik és múzeumokban mutogatják, mint kiállított tárgyat: így jártak fejletlen elődeink.” Visszatérő motívum a jövő felnőttjeinél a kiszúrhatatlan, kilyukaszthatatlan gumitömlő vagy az ezt helyettesíthető más anyag. Telekerék, programvezérlés, szuperkényelem és könnyen kezelhetőség — ezek a vezérfonalak. Búcsúzóul még megkérdezik a gyerekek, hogy nekem milyen kerékpárálmaim vannak. Kénytelen vagyok „múltbéli” biciklijeimre gondolni. Mondom is nekik: — A jövő kerékpárja, az olyan lesz, amit nem lopnak el... Rab László járói, látszólag igazolták a mendemondákat. G. néni háza a túlsó oldalon van. Közöttünk az árok. Mély de rokonszenves, nagyobb lendülettel áthidalható. Csekélyke nekifutás — miközben lábam megcsúszik a síkos agyagon —, s máris kaparhatom ki magam a gödör aljáról. így már könnyedén eljutok G. néni ablakáig. — Hát én nem azt gondoltam, hogy majd nyilatkozók az újságnak. Jobb lenne, ha megírná a bajokat, úgy név nélkül — mondja G. néni, s már sorolja is a gondjait. — Jön a tavasz, menni kéne a hobbira, és most nem tudunk kiállni az autóval... — Név nélkül a hobbira sem érdemes kimenni — mondom G. néninek, és kifordulok az ajtón. Néhány házzal arrébb Kirchnopf Lászióné már kilép a szűkebb érdekek köréből, és így fogalmazza meg a Széchenyi úti úttalan többség bánatát: — Tavaly nyáron nagy volt a szárazság, az kedvezett az építésnek, de ez a mostani tél megviselt bennünket. Előzetes értesítést nem kaptunk, egyszer csak megjelentek a munkagépek és arra lettünk figyelmesek. hogy járművel nem tudunk kimenni a kapun. A szemetet természetesen senki sem szállította el, de a vállalat embere azért idejött, hogy fizessük ki a díjat. A hulladékot az udvarban égettük el. Szóval örökös drukkban éltünk, mikor milyen váratlan dolog ér bennünket. Mentő ide nem tudott behajtani, hiába lakik a környéken sok idős ember. A körzeti orvos — Tornyai doktor — itt szaladgált a buckákon. Ez a bizonytalanságérzés a legszörnyűbb, az a tudat, hogy itt bármikor lángra kaphat valami. miközben a tűzoltók tehetetlenek. Télidőben úgy tűnt, mintha kinn egy tanyán laktunk volna, teljesen elvágva a külvilágtól. Most aztán februárban megjelentek a gépek, kétféle társaság kezdett el dolgozni, a csatornázok meg az útépítők. De hogy mikor lesz készen a Széchenyi út, azt most éppúgy nem tudom, mint tavaly ilyenkor. Kirchnopfné határidőket emleget, miszerint a csőfektetéssel eddig meg addig kellene végezni, az út elkészültének határideje pedig május 31. Mindezt Kirchnopfné a munkásoktól tudja. így lesz az ártatlan, egyszerű lakóból útépítési szakember. Egy másik házzal arrébb, a tanács házában Sós János elnökhelyettes ugyanerről a kérdésről: — Amikor nyolcvannégyben elkészült a Széchenyi út nagyobbik része, még az az elképzelés élt, hogy a Beloiannisz utcától a Kátai útig terjedő szakasz csupán háromsávos lesz, ebből az egyik leállósáv. Tavaly kezdtük mérlegelni, hogy jobban járnánk, ha a Széchenyi út négy sávban folytatódna tovább, mert a körgyűrű feladatainak így tud eleget tenni. Időközben ez a szakasz is útcserével a Közúti Igazgatóság kezelésébe került, hasonlóan a körgyűrű többi részéhez (Alszegi út, Déli út, Bajcsy-Zsilinszky út, Felszegi út). Az alépítmények viszont — gáz-, víz-, elektromos vezeték stb.) — a tanács gondjaira vannak bízva. Ez azért lényeges, mert az Öregszőlőt és a Kozma Sándor utcát egy. a Széchenyi út alatt futó közműcsatorna köti össze. Éppenséggel le lehetett volna előbb is burkolni a Széchenyi utat, de azzal a kockázattal, hogy később az öregszőlőből érkező közmű- vezeték csatlakoztatása miatt megint fel kell bontani a burkolatot. Ehhez járult még — mint az előbb mondtam —. hogy tavaly módosult a koncepció az út szélességét illetően. Am ha szélesebb az út, változnak a közművekre vonatkozó követelmények is. Például ezért kellett nemrégiben egy hosz- szabb árkot ásni, mert a 300 mm-es főnyomóvezeték egy része kijebb kerül, más részét pedig műanyagra cserélik. Elhiszem, hogy mindez az ott lakókat nemigen érdekli, s hogy ebből egy csomó kellemetlenség adódik, viszont ha az időjárás is engedi, augusztusra megszűnnek a gondok. G. néninek igaza van, Kirchnopfnénak igaza van, a tanácsnak igaza van, s a gödörből kikászálódva jómagam is igazamon merengtem. Ennyi. R. V. Személyi változások Nyugállományba vonult Al- bertirsán a helybeli Szabadság Tsz volt elnöke, Vwlent Mihály, aki 1964 óta töltötte be ezt a tisztséget, a szövetkezet új elnökének Nagy Gábort választották. A nagyközségi pártbizottság titkára Fazekas László, az albertirsai tanács elnöke pedig Lipták István lett. Butorkiálíítás A kecskeméti Domus Áruház termékeiből rendezett kiállítás nyílik meg Dánszent- miklóson a sport- és művelődési házban. Az április 7- től 11-ig közszemlére tett bútorokat, lakástextíliát és villamossági cikkeket a helyszínen meg lehet vásárolni. Egyes portékák árengedménynyel kaphatók. ISSN 0133—2800 (Ceglédi Hírlap)
