Pest Megyei Hírlap, 1987. április (31. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-04 / 80. szám
1987. ÁPRILIS 4., SZOMBAT 13 'Színházi leve Fesztiváli utóirat héttel ezelőtt már szó esett e hasábokon. Előadásaik után csak ismételhetem: igen jó együttes az övék. de — s ez igen nagy kár — technikai okokból nem hozhatták el egyik legjobb, s a színházat, nagyon nyomatékosan reprezentáló előadásukat. így nem egészen valós kép alakult ki róluk. Kissé hasonló történt a nagy érdeklődéssel várt Szovjet Zsidó Zenés Kamaraszínház vendégszereplésével is. Két műsoruk érdekes, és kétségtelenül színvonalas volt, s hírt hozott egy sajátos folklórról. — de feltétlenül nagyobb siker kísérte volna fellépésüket, ha legalább az egyik műsor egy szabályosabb színházi előadás (műsorukon tartják például a Hegedűs a háztetőn egy eredetibb, hitelesebb témaváltozatát, más érdekes darabok mellett). Azt mondhatjuk tehát: ebben az esetben is érdekes, de nem igazán reprezentatív élményt kaptunk. Meghívtak a fesztiválra egy olasz színtársulatot is, méghozzá Szicíliából. A Zattera di Babele nevű együttes teljességgel ismeretlen mifelénk a szakmában. Produkciójukat látva (egy meglehetősen vegyes felvágott Luigi Pirandello- egyveleget adtak elő), ez az ismeretlenség indokoltnak tűnik. Amit csinálnak, színháznak sok (alkalmaznak ugyanis szabályos akrobata- vagy bűvészelemeket is). K edvezőbb benyomást keltett a Londoni Pantomimszínház név. alatt fellépő együttes. Együttes — ez talán túlzás is, hiszen mindössze ketten vannak, egy lány s egy fiú. De amit ők ketten a Shakespeare-művekre épülő műsorukban produkáltak, az a pantomimszínház magasiskolája volt. Nehéz erről szavakkal szólni, mert annyira a látvány, az ötletek, a mozgás, a gesztusok alkotják a játék lényegét. Ezek a kis jelenetek, amelyekben ráadásul a humor bőséges és szellemes jelenléte is tündökölt, az önfeledt játék, a boldog önmegmutatás (és nem önmutogatás) példaképei voltak, s a műsor második felének pantomimtémái, melyek már nem Shakespeare- hez kötődtek, és két remek pantomimes játszott bennük, jól egészítették ki ezt a kellemes és színvonalas bemutatkozást. Jól tudom, milyen nehéz igazán rangos, nemzetközi hírnevű színházakat, együtteseket meghívni; a pénzügyi akadályok mellett a szervezés is nagy gond. De talán a válogatás így is lehetne gondosabb, körültekintőbb. Illetve, ha már vendégeket hívunk, legalább legjobb képességeiket mutathassák be. Takács István A művészetszerető közönség örömére Születésnapi ajándék Cegléden Lezajlott a\ budapesti tavaszi fesztivál, immár a hetedik. A tíz nap eseményeiről már jelentek , meg különböző értékelések, vélemények, nagyjából már az is tudható, hogy az idegenforgalom, a külföldi s a hazai turizmus szempontjából sikeres volt az idei nagy eseménysorozat. Ez mindenesetre jó, s igen fontos is. Minden hasonló fesztivál, legyen a neve ez, vagy Varsói ősz, Prágai tavasz, ilyen vagy olyan ünnepi hetek — bevallva — bevallatlanul anyagi haszonra is pályázik. Nem feltétlenül jövedelmezőek ezek a rendezvények, a legtöbbet hatalmas összegekkel támogat az illető állam kulturális kormányzata meg a legkülönbözőbb szponzorok (azaz a fesztiválok költségeihez hozzájáruló vállalatok, cégek, intézmények, magánszemélyek). És még így is több a kiadás, mint a bevétel, pedig számos nagy hírű fesztiválon, ünnepi héten, ünnepi játékon igencsak megkérik a jegyek árát; Salzburg 2000 . schillinges, Edinburgh 25 fontos helyárait nem éppen a hátizsákos turistáknak találták ki. Nálunk a jegyárakat illetően nem voltak ilyen csillagászati összegek. Még a slágereseményekre sem kellett ezreseket adni. Ez a tavaszi fesztivál ugyani^jobbára a hazai közönségnek szerveződött és azt mindenki tudja, hogy ha sorozatos eseményekre, illetve, ha sok rendezvényre akarunk nézőket becsalogatni, akkor egy bizonyos jegyár fölé nem szabad menni. Az olyan csemegékre, mint egy Pavarotti- vagy Placido Domingo-tel- lópés, ritkán, s egy, legfeljebb két estén kerül sor. Ha olyankor a jegyárak sok száz forintra rúgnak, senki nem lepődik meg. Legfeljebb csöndben tudomásul vesszük, hogy ezeket a jegyeket csak egy bizonyos réteg fogja megvenni, — merthogy nekik van rá pénzük. Ami nem feltétlenül jelenti azt is, hogy ők a leg- értőbb operabarátok. Viszont ugye nem akármilyen adu, ha elmondhatják: — Drágám, tegnap a Pavarottinál voltunk, hogyhogy ti nem? No de ne ironizáljunk; az említett, világsztárok felléptet mindenhol nagyon meg kell fizetni, következésképpen a közönség sem várhatja, hogy diák- és katonajeggyel menjen be a Bohéméletre vagy az Aidára, ha a sok ezör dolláros fellépti díjú művészek csillogtatják világszép hangjukat. Viszont az idei tavaszi fesztiválon ilyen nagyágyúk nem szólaltak meg. Nemcsak hogy a hazai zsebekhez, a hazai nagyközönséghez volt ez a fesztivál méretezve, hanem arra is alighanem tudatosan törekedtek, hogy inkább együttesek, azaz zenekarok, színházak, balettegyüttesek stb. lépjenek fel, semmint szóló előadóművészek (énekesek, hangszeres szólisták stb.) Mármost ez lehet jó elképzelés, és eredményezhet remek dolgokat is — de benne rejlik az a veszély is, hogy a nagy .együttesek kevesebb vonzerővel rendelkeznek, mint. X. vagy Z.. akit élőben látni-hai- lani már maga öröm, sőt, dicsőség, mivel bejutni szerfölött nehéz. Ami a szőkébb. témánkat, a színházat illeti, első pillantásra nagyon is érdekes programot kínált a fesztivál. A budapesti színházaknak erre az időszakra időzített bemutatóit most nem is említem, bár .nem egy igen jól teljesítmény van közöttük. Szempontunkból e pillanátbán érdekesebb a külföldi együttesek vendégszereplése. E tekintetben a választék eléggé „szóródott”. A nyitrai Andrej Bagar Színházról két Nola Kae és John Monat, a Londoni Pantomimszínház művészei Mintha a régen várt tavaszi napsütés is másként csillogna egyik legrégebbi városunk, Cegléd tornyain, ablakain. A mai nap egy kicsit a két esztendő előttire emlékeztet. Akkor avatták a Kossuth Művelődési Központ felújított, 480 embert befogadó színháztermét. A település lakói és a ház dolgozói egyaránt példamutató — manapság egyáltalán nem jellemző — szeretettel, gondossággal ápolják, vigyázzák minden igényt kielégítő színházukat. A folyosók, az előcsarnok ragyog a tisztaságtól, a nézőtér széksorait bútorhuzat fedi, ha nincs előadás. Városi összefogással A színházba járásnak nagy hagyományai vannak itt, hiszen az első ceglédi teátrum 1851-ben a Bánk bán előadásával nyitotta meg kapuit. Hosszabb-rövidebb szünetekkel, de egészen 1977-ig játszottak benne, a közönség nem kis örömére. Ekkor föl* kellett újítani. Az 1985-ös avatást követően, éppen két év múlva, mától újabb szárnnyal gazdagodva várja a művelődési ház a ceglédieket. Lür István igazgató büszkén kalauzol a létesítményben, amely most egy kiállító- és egy 250 embert befogadó kamarateremmel, új büfével, valamint irodahelyiségekkel bővült. — A 14 millió forintos költséggel épült új szárny sohasem készülhetett volna el a helybeliek segítsége nélkül — magyarázza. — ötvenkét városi, illetve környékbeli cég járult hozzá az építkezéshez, összesen 6 millió 72 ezer forintos értékben. Huszonhat vállalat tái'sadalmi munkává! segített; 763 ezer órát dolgoztak a házon. Amit itt lát, azzal elkészült a fölújítás második üteme. A harmadikban magát a művelődési otthoni részt kívánjuk rendbe hozni. Jelenleg a kiscsoportos foglalkozásokat tartjuk itt — bizony lehangolóan rossz körülmények között. Annak idején ez nem volt a.ház szerves része; 1980- ban alakította ki a város — ugyancsak társadalmi munkában — az akkor megvásárolt szükséglakásokból. A tanács már megrendelte a . külső renoválást a Ceglédi Építőipari Vállalattól. A belső munkálatokra is mihamarabb szükség lesz, hiszen itt hetente 2500 ember fordul meg. A felújítást részben saját erőből tervezzük. — De .ha elkészül, akkor is kicsi lesz — teszi hozzá jogos büszkeséggel —. hiszen számos tanfolyamunk, szakkörünk. klubunk működik itt. Velünk szemközt van esy épület. Azelőtt orvoslakás volt. A tanács megvásárolta számunkra. Közösségi házat tervezünk oda. Tudja, egy régi ceglédi hagyományt fölélesztve. úgy akarjuk majd üzemeltetni, ahogyan valaha az egyletek működtek. A városban néhány évtizede még száz egvlet tevékenykedett. A berendezést teljesen klubszerűnek képzelem. A népművelő csak afféle animátorként lesz jelen. Itt leülhetnek az emberek beszélgetni, vitatkozni, s ha valami nagyon foglalkoztatja őket, akkor közéjük telepszik majd a kérdés ismerője, aki ugyancsak beszélget és nem előadást tart. Egy kissé a jövőbe kalandoztunk, amíg az új szárny felé igyekezünk. Bizonyára a helybeliek büszkesége lesz a város első önálló kiállítóterme, a Ceglédi Galéria, amely az avatáskor tizenöt, a településen vagy környékén élő művész alkotásaival várja a műértőket, illetve azokat, akik szeretik a szépet. A kamarateremben már a helyén áll a zongora, hívogatóan tárják öblüket az igazán kényelmes székek. Ide pódiumműsorokat képzelnek el. Föllép majd itt a közeljövőben önálló műsorral Patkós Irma és Gobbi Hilda is. Bérletesek és galéria — Nagy szükség volt már erre a két teremre, mert az évi száz színházi jellegű előadásunkon, illetve a hangversenyeinken 40 ezer városlakó és 10 ezer környékbeli fordul meg rendszeresen — mondja Lür István. — A jelenlegi évadban például több mint másfél ezer bérletesünk van, akik hatféle bérletből válogathatnak, igényeiknek, ízlésüknek megfelelően. Rendszeres a kapcsolatunk az ország valamennyi színházával. Szívesen emlékezünk vissza a budapesti Katona József, a Nemzeti, a Madách Kamara és a Rock Színház, a kaposvári Csiky Gergely, a szegedi Nemzeti, a debreceni Csokonai és a veszprémi Petőfi Színház produkcióira. Most módunk lesz egy-egy szűkebb réteget érdeklő vagy meghittebb' környezetet igénylő műsorra is. Ami pedig a Galériát illeti: mi adunk otthont a Dél-Pest megyei Nagy István képző- és iparművészeti csoport központjának, amely 52 művészt fog össze és segíti négy regionális műhely tevékenységét. Most végre helyben lesz alkalmuk a művészeknek a Ä bemutatkozásra, a ceglédieknek pedig, arra, hogy megismerkedjenek a megye és az ' ország jelentős alkotóival is. Távcső a kupolában Bár még csak az átadás előtti pillanatokban vagyunk, az igazgatót máris újabb tervek foglalkoztatják. Hat esztendeje annak, hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karától egy hatalmas csillagászati távcsövet kaptak. A színház zsinórpadlásának tetején, a kupolában, planetáriumot szeretnének létesíteni. Ezt használhatná a kiválóan működő csillagászati szakkör, de megnyitnák a helybeliek előtt is. Persze, a legfontosabb most mégiscsak az új szárny, amely arra vár, hogy a ceglédiek birtokba vegyék. Minden bizonnyal ugyanolyan örömmel teszik ezt, mint tették két éve. amikor Thália hajlékát avatták, s az sem kétséges, hogy ugyanolyan gonddal, szeretettel ápolják majd, mint a második születésnapját ünneplő színháztermet. Körmendi Zsuzsa Rend és tisztaság mindéMtt. Régi pompájában várja a ceglédieket a kamaraterem (Vimola Károly felvételei) R~Á Dl ÓFIGYELŐ ÖTÖDIK SEBESSÉG. A szerda délutáni adás a bolondok napjára, április elsejére esett. Így hát kézenfekvő volt, hogy a műsor első felét az iskolai fordított napoknak, a diák- igazgató-választásoknak és az udvari bolondokra való emlékezésnek szentelték. Annak idején Mátyás király udvarában humanista tudósok — így Galeotto Marzio is — néha bolondók ruhájába bújva vállalták a mulattató szerepét. Feltevéseink szerint ez a szerep alkalmas volt arra, hogy ügyesen leplezze a szellemi fölényt. Kevés írás maradt fönn az udvari okos bolondokról, hiszen a történetírók az uralkodót és a fennálló társadalmi rendszert szolgálták. Nem tudjuk, hogy a királyok mennyiben tekintették tanácsadóknak, sugalma- zóknak az igazságot álruhába öltöztető „állami alkalmazottakat”. Az idők folyamán az ország vezetőinek udvarában megszűnt ez a státus. Helyébe már a XVII. századtól a színházak léptek. NEM BETEGSÉG — VlA- NEM ÁLLAPOT. Csütörtökön késő este Bölcs Csaba arról beszélgetett dr. Molnár Márk pszichológussal, hogy miként ismerhetők fel a szellemi fogyatékosok. Országunk népességének 3 százaléka különböző mértékben ugyan, dé gyengeelméjű. Ez az állapot 5,7 százalékos gyakorisággal alakul ki a születendő gyermekek körében aikkor is, ha a szülők egészségesek. Ha az egyik szülő károsult, akkor 30, ha pedig mindkettő, akkor 60 százalékra nő annak a valószínűsége, hogy gyermekük szellemi fejlettsége eltér az egészségestől. Intelligen- ciatesztekkel el lehet dönteni, hogy közülük kik a debilisek, az imbecillisek és az idióták, azaz' a legsúlyosabb esetek, mert az ő képességeik egyáltalán nem fejleszthetők. A szellemi károsodás felismerése néha már a szülés után is, egészen apró gyermekkorban lehetséges az úgynevezett neurometrikus vizsgálattal. Igaz, a tudomány mai állása szerint ez az állapot nem gyógyítható, de szűrővizsgálatokkal idejében el lehet dönteni, hogy kiket kell az egészséges gyermekektől különválasztva nevelni, oktatni. A szellemi fogyatékosság kialakulhat már a méhen belül az anya alkoholfogyasztása, vagy rubeolás megbetegedése miatt. Szülés közben is érhetik a csecsemőt olyan hatások, amelyek egész életére megnyomorítják. Valószínűleg időszerű volt erről beszélni, mert társadalmunkban aggasztó méreteket öltött az alkoholfogyasztás. Igaz, nem hangzottak el összehasonlító adatok arról, hogy a világ más népeinek hány százaléka elmebeteg, és hogy az idők folyamán nálunk miként változott arányuk, de sejthető, hogy nem kedvezően. TÍZSZER TÍZ PERC.-A turizmusról, a vám- és idegen- forgalom kérdéseiről beszélgetett Holakovszky István dr. Balogh György alezredessel a sorozat ötödik részében. Az utóbbi időben két és félszeresre nőtt a nyugati határ- szakaszon a forgalom, évente ötvenmillió határátlépést kell zökkenőmentesen lebonyolítani. Gyorsan váltakoznak a vámszabályok, a határátlépés pedig lassú, örvendetes hír, hogy a video felértékelési árát leszállítják, sajnálatos azonban, hogy a personal- komputerek és dlskek meg- vámolásának mértéke marad, így az államunk kétszer jut nyereséghez. Egyrészt azért, mert hivatalos úton sokszor nem gazdagíthatja országunk gépparkját ezekkel, s magánúton mégis bekerülnek,' ráadásul az ezekért járó vám összegét is zsebre teszi. Reméljük, v hogy a sok változtatás során egyszer majd ezt a problémát is megoldják. Üjj írisz Változások a műsorszerkezetben Újdonságok, ismétlések Jó néhány változást, műsor- szerkezeti újdonságot vezet be a Magyar Rádió az április 6- án kezdődő hétteÉ Szombaton esténként 21.03 órakor a Petőfi rádióban megismétlik a 168 óra című politikai magazint, valamint havonta egyszer, hétfőn, a 3. műsorban hatvanperces válogatást adnak a Gondolat-jel című kulturális magazin előző adásaiból. Újdonság továbbá, hogy megismétlik a Mindennapi irodalmunk című műsor beszélgetéseit, értékeléseit is: ezt szombat este a 3. műsorban hallhatják azok, akik délutáni adást elmulasztottál Bővül a péntek kora éjsza kai választék: -Mérleg címmt „társ” csatlakozik a Bagoly ci mű adáshoz, a program sze rint kéthetenként felváltva je Ientkeznek 22 órakor a Petői műsorban. A Gondolat, a rá dió irodalmi lapja ezentúl - kedd helyett — péntek délelőt tönként 11.10 órakor a Kossuti adón adja közre friss szárnál Változik a Közkívánatra szom bati jelentkezési ideje is: mos tantól kéthetenként, szerdái 21.05 órakor a Petőfi rádió ban hangzik el.
