Pest Megyei Hírlap, 1987. április (31. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-01 / 77. szám

WAf .*#ircre. 6 1987. ÁPRILIS 1., SZERDA Jogi tanácsok A csökkent munkaképességű dolgozók se­gítése t A tévesen kifizetett munkadíjs'óB Az alkoholszondás vizsgálat • A szolgálati lakás kiürítése t A köteles rész kiadása • Édesanyára egészségi álla- *-”*■» miatt jelenlegi munkáját nem tutija elvégezni. Burkol­tan közölték vele, jobb, ha új munkahelyet keres maganak. Megteheti-e a vállalat, hogy emiatt csak úgy elküldi a dol­gozóját? — kérdezi H. G.-né Ceglédről. Megváltozott munkaképessé­gű az a munkaviszonyban ál­lé dolgozó, aki egészségi ál­lapota romlásából eredő mun­kaképessége változása miatt' eredeti munkakörében — re­habilitációs intézkedés nélkül — teljes értékű munkavégzés­re tartósan alkalmatlanná vált, de öregségi, vagy rok­kantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, öreg­ségi, vagy munkaképtelenségi járadékban, illetve növelt összegű öregségi munkaképte­lenségi járadékban nem része­sül. Ugyancsak ..megváltozott munkaképességű az a dolgo­zó, aki üzemi baleset vagy foglalkozási betegség követ­keztében baleseti járadékban részesül, és az eredeti mun­kakörében teljes értékű mun­kavégzésre tartósan alkalmat­lanná vált, valamint az is, aki gümökóros betegsége miatt munkáltatójánál jog­szabályi tilalom miatt nem foglalkoztatható. A foglalkoz­tatás biztosítása általában an­nak a munkáltatónak a fel­adata. ahol a dolgozó a meg­változott munkaképességének megállapítása idején munka- viszonyban (szövetkezeti tag­sági viszonyban) áll. Ezt a feladatát a munkálta­tó megfelelő munkakör biz­tosításával, szükség esetén be­tanítás vagy szakképzés segít­ségével látja él. Ha a mun­káltató működési körén be­lül a megváltozott munkáké-, pességű dolgozót igagojha^ó, körülmény miatt foglalkoztat­ni nem tudja, a foglaljpozta- tást a tanácsi szervek segí­tik elő. Olvasónk édesanyjának te­hát á munkaviszonyát rehabi­litációs eljárás nélkül felmon­dani nem lehet, ha ezt mégis megteszik, forduljon panaszá­val a vállalati munkaügyi dön­tőbizottsághoz. Ha az eljárás folyamán bebizonyosodik, hogy a vállalat igazoltan nem tudja megváltozott munkaké­pessége miatt foglalkoztatni, keresse meg a helyi tanács egészségügyi feladatokat ellá­tó szakigazgatási szervét. 0 Vállalatom tévesen kifize­tett munkabér címén 27SJ fo­rint visszafizetésre kötelezett, mert rosszul számolták el a decemberi, januári és februári teljesítményemet. A fizetésem ezekben a hónapokban is kb. annyi volt, mint megelőzőiéi;. Egyébként is miért kell nekem fizetni, ha ők tévedtek? — kérdezi D. F. Szigetmonostor­ról. Elszámolási hiba mialt vagy egyéb okból a dolgozó részére tévesen kifizetett munkabért vagy egyéb díjazást a válla­latnak vissza kell követelnie. A visszafizetésre való köte­lezettségről a dolgozót a ki­fizetéstől számított 30 (ha a kollektív szerződés erről ren­delkezik. 60) napon belül ér­tesíteni kell. Amennyiben a vállalat az ér­tesítést az előírt határidőn be­lül elmulasztja, a dolgozó a tévesen felvett összeg vissza­fizetésére csak abban az eset­ben kötelezhető, ha a kifize­tés helytelenségéről tudomása volt, vagy maga idézte elő. A visszafizetésre kötelező határozat ellen kérelemmel le­het fordulni a munkaügyi döntőbizottsághoz. A kére­lemnek halasztó hatálya van, ami azt jelenti, hogy a döntő- bizottság határozatának jog­erőre emelkedéséig a felvett munkabért visszafizetni nem kell. • V. B. ócsal szakmunkás 22 éve dolgozik jelenlegi vál­lalatánál. Az elmúlt héten név­napján az üzemi rendészek meg akarták szondázni, mert a műhelyben elterjedt az a szo­kás, hogy az ünnepeltek alko­hollal koccintottak. „A vizsgá­latot megtagadtam — mert ró­lam köztudott, sohasem fo­gyasztok alkoholt —, ezért fe­gyelmit indítottak ellenem.” Olvasónk rosszul tette, ami­kor a vállalati utasítás telje­sítését — úgymond „öntudat­ból” — megtagadta, hiszen az ellenőrzések arra szolgálnak, hogy az esetleges súlyosabb következményektől a fegyel­mezetlen munkatársakat meg­óvják. Az utóbbi időben ugyanis sajnálatos módon a dolgozók meggyőzése nem járt kellő eredménnyel, ezért a munka- fegyelem lazulása miatt szigo­rúbb fegyelmi felelősségre vo­nást kell alkalmazni a mun­káltatóknak. A fegyelmi vét­ségek között is különös súly- lyal kell elmarasztalni az ita­losán munkába állást, a szeszes ital fogyasztását a munkahe­lyen. Ezért az ilyen vétségek észlelése során a legsúlyosabb fegyelmi büntetést kell ki­szabni. Ha a dolgozó megta­gadja. hogy az alkoholszondás vizsgálatnak alávesse magát, ez önmagában is ok lehet a fegyelmi felelősségre vonásra. Az eljárás során azonban nemcsak az elkövetett fegyel­mi vétséget, hanem az összes enyhítő és súlyosbító körül­ményt is mérlegelni kell. Ezenfelül meg kell vizsgálni a dolgozó korábbi magatartá­sát. Mindezek figyelembevéte­lével olyan büntetést kell al­kalmazni, amely a cselek­ménnyel arányos. Olvasónk esetében a legsúlyosabb bün­tetéstől valószínűleg eltekin­tenek, de az eset szolgáljon számára tanulságul, hogy a munkafegye’met védő jog­szabályok érvénvesítése min­denki számára kötelező. 0 P. Gy. érdi házfelügyelő kétszobás szolgálati lakásban lakik, több, mint 25 éve. Jú­niusban betöltőm a GO. évemet és szeretnék nyugdíjba men­ni. El kclI-c hagynom a la­kásomat? — kérdezi olvasónk. Ha a szolgálati lakásra vá­ló jogosultság nyugdíjazás miatt szűnik meg, a volt bér­lő jóhiszemű jogcím nélküli lakáshasználóként tartózkodik a lakásban. Hogy ott marad­hat-e a jövőben vagy nem, az a munkáltatója döntésétől függ. Ha a vállalat a szolgá­lati lakásra igényt tart, ak­kor olvasónknak el kell köl­töznie, de részére másik meg­felelő lakást kell felajánlani a lakással rendelkező szerv­nek. Ez azonban nemcsak akkor megfelelő, ha a szolgá­lati lakással azonos kom­fortfokozatú és szobaszámú, hanem akkor is, ha a kiköl­tözésre köteles személy la­kásigénye alsó határának megfelelő szobaszámú másik lakást ajánlanak fel. És ak­kor is megfelelő, ha a kom­TlZ NAP RENBELETO A Minisztertanács Tájékoz­tatási Hivatalának elnöke gya­korolja a felügyeletet a Kül­földi Újságírókat Tájékoztató Iroda felett, a Minisztertanács 1019/1987. (III. 17.) számú ha­tározata alapján. A belkereskedelmi minisz­ter módosította az üzletszer­zők, propagandisták és ügynö­kök díjazásáról szóló 3/1932. (III. 8.) BKM-rendelet. Az áruforgalom elszámolta­tásának egyes kérdéseiről szó­ló jogszabályt módosította a 2/1937. (III. 19.) BKM-rende­let. A bélyegzőkeszités egyes kérdéseit szabályozza az ipari miniszter 4/1937. (III. 19.) IPM számú rendeleté. A vámjog részletes szabá­lyainak megállapításáról és a vámeljárás szabályozásáról szóló 39/1976. (XI. 10.) PM— KKM együttes rendelet módo­sításra kerül. A megszűnt Állami Fejlesz­tési Bank jogutódlásáról intéz­kedik a 9/1937. (III. 19.) PM- rendelet. A szigetközi tájvédelmi kör­zet létesítéséről szól az 1/1987. (III. 19.) OKPH-rendelkezés. A jogszabályok a Magyar Közlöny 1987. évi 10. számá­ban találhatók. fortfokozata a szolgálati la­kásénál eggyel alacsonyabb, azonban legalább komfort nélküli. Ilyen esetben a ki­költözésre köteles személy ré­szére a két lakásra megálla­pítható használatbavételi díj közötti különbözeiét is meg leéli téríteni. O N. P.-né üllői lakos férje után egy fél házat örökölt, de kötelezték, hogy a volt férj leánya részére köteles részként 70 ezer forintot fizessen meg. Olvasónk semmiféle vagyonnal nem rendelkezik, és attól tart, hogy a házat el fogják árve­rezni. A jogszabályok biztosítják, hogy az elhunyt családtagjai — akár az örökhagyó akara­ta ellenére is — örököljenek. Ezért az elhunyt leszármazó- ját, házastársát, szülőjét kö­teles rész ijleti meg, ha az örö’klés megnyíltakor az örökhagyó törvényes örököse vagy végintézkedés híján az lenne. A köteles rész az egyébkét járó örökrész fele, és azt tehertől és korlátozás­tól mentesen kell kiadni a jo­gosultnak. A köteles rész te­hát alapvetően pénzben jár, azonban két esetben a ter­mészetben való kiadása is le­hetséges. Erre akkor kerülhet sor, ha az örökhagyó vég- intézkedésében így rendelke­zett, vagy már korábban ki­nyilvánította akaratát. A kö­teles rész kiadása természet­ben történhet meg akkor is, ha annak pénzbeni kiadása akár a jogosultra, akár a kö­telezettre sérelmes lenne. Ha ,a felek megegyezni nem tud­nak. vitájukat csak a bíróság döntheti el. A bíróságot nem köti a köteles részre jogosult ■kérelme, sem pedig az örök­hagyó végintézk$d£sbep yagy egyébként kinyilvánított aka­rata. kivéve, ha természetbe­ni kiadást rendel. A bíróság­nak mindegyik érdekelt fél méltányos érdekeit figyelem­be véve kell határoznia. Ha a köteles részt termé­szetben adják ki, ez a gya­korlatban azt jelenti, hogy a köteles rész összegét össze­hasonlítják a hagyaték egé­szével és a köteles részre jo­gosult tulajdoni hányadát en­nek alapján megállapítják. Ingatlan esetén ezt a tulajdo­ni hányadot az ingatlannyil­vántartásba (telekkönyvbe bevezetik). Olvasónknak te­hát — amennyiben állításait a bíróság előtt is igazolni tudja — nem kell tartani at­tól, hogy földönfutóvá válik. Dr. Sinka Imre Köszönőlevelek Elismerés rendőröknek Nem mindig hálás a feladatuk Az erőszakos bűncselekmé­nyek megakadályozása, a köz­lekedés rendjének biztosítása nehéz és nem is mindig hálás feladat. Az utóbbi időben azonban mind többen fognak tollat azért, hogy megköszön­jék a rendőrök munkáját, se­gítségét. Kettőt most közre­adunk a levelek közül. Madarász Istvánná, a fővá­rosi XII. kerületi Qrbánhegyi úti kisegítő iskola igazgatónő­je írta a következőket: „Szeretném kifejezni magam és nevelőtestületem nevében őszinte köszönetünket és elis­merésünket a pilisvörösvári rendőrőrs oelügyi dolgozóinak. Március 3-án tragikus, halálos végű balesetet szenvedett Pi- lisvörösvár határában isko­lánk tanára, Marosi Albert és egy tanulója. Bodnár Zsolt. A területileg illetékes rendőrőrs gyors intézkedése és humánus magatartása — mely messze meghaladta a szabályok által előírtakat — a lehetőségekhez képest minimálisra csökken­tette az egyedül maradt értel­mi fogyatékos gyermekek meg­rázkódtatását, biztonságérzetet nyújtott számukra.” A másik levél írója Révay János, a Vác és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója: „Az utóbbi időben sajnála­tos módon elszaporodtak a va­gyon elleni erőszakos cselek­mények. A közelmúltban tör­tént betörések vállalatunk Du­nakeszin lévő üzleteiben riasz­tó gyakorisággal követték egy­mást. Ez év február 28-án a Dunakeszi, Béke út 3. alatti 140-es számú boltunk, ugyan­azon nap éjjelén a Dunakeszi, Felszabadulás út 2. szám alat­ti ABC-áruházunk, majd ugyanennek az egységünknek a sérelmére március 14-én éj­jel követtek el betörést. A Dunakeszi Rendőrkapi­tányság rendkívül széles körű, bravúros nyomozásának ered­ményeképpen sikerült rövid időn belül elfogni a betörőt, aki beismerte a korábban el­követett behatolást is. Munká­juk eredményességéhez gratu­lálva, további sok sikert kí­vánunk.” Takaréklevél, elektromos áram Párisi Éárfak a tolvajok A bírák elé kerülő ügyek je­lentős hányada vagyon elleni bűncselekmény. S hogy ezek milyen különfélék lehetnek? Ennek érzékeltetésére írunk le hármat azok közül, melyeket rövidesen tárgyalnak a Rácke­vei Bíróságon. Gergő József 44 éves rác­kevei lakos, apósa távollété­ben megtalálta annak lakás­kulcsát, s így magához vette a gyermekei számára létesí­tett, egyenként 50 ezer forin­tos takarékleveleket. Ezután a helyi OTP-fiókba ment, ahol kettőt ezek közül be akart-vál- tani. Az illetékes tisztviselő, ismerve a körülményeket, ér­tesítette Gergő József különélő feleségét, akinek feljelentésére a rendőrség lefoglalta a taka- rékleve’eket. Eljárás indult el­lene azért is, mert a Ráckevei- Duna-hídnál elvitte egy hor­gászbarátja aktatáskáját, amelyben több ezer forint ér­tékű horgászfelszerelés és más holmi volt. ★ Győri Lajos 30 éves apaj- pusztai. iufiász. a Kiskunsági Állami Gazdaság birkáinak őr­zésével volt. megbízva. Egyik este behatolt a gazdaság ka­csahizlaló telonére. mely a le­gelő szomszédságában volt. Hazavitt 13? darab hibrid ka­csát. melyeket életté*sáv?>l kö­zösen gondozott. Rövidesen BÖKflött a «LcgZsSssbh Bíróság TalajvízflE Bs®ázott a pince Nem sokáig örülhettek a lakók, amikor az egyik vá­rosban újonnan épült hu­szonnyolc lakásos házba be­költöztek. Kiderült, hogy a pincében állandóan két-öt centiméter magas víz áll. A megyei beruházási vállalat, amely a házat építette, mind a tervező, mind a kivitelező tanácsi vállalat ellen a kija­vításért pert indított. Az első fokon ítélkező me­gyei bíróság szakértőket hall­gatott meg. Ezek elmondták, hogy a tervező vállalat téves talajmechanikai vizsgálatot végzett. Csak talajnedvesség­gel számolt, holott az épület körül talajvíz van. Építkezés közben a kivitelező észrevet­te: a munkaárokban víz ke­letkezik. és erre fölhívta a tervező figyelmét. A vállalat ekkor elrendelte az épület szintjének megemelését tíz centiméterrel, továbbá az ol­dalfal és az alapbeton szige­telését. A kivitelezőnek azon­ban, mint szakvállalatnak, fel kellett volna ismernie, hogy a javításra adott megoldás nem megfelelő. A szakvéle­mények alapján a megyei bí­róság a tervezővállalatot a javítási költségek hetven szá­zalékának, a kivitelezőt har­minc százalékának viselésére kötelezte. Fellebbezésre a Legfelsőbb Bíróság a követ­kezőket mondta ki: — A kivitelezőnek tudnia kellett, hogy a tervező által ajánlott megoldás az aljzat­betont nem teszi Vízállóvá. Márpedig a polgári törvény- könyv értelmében a figyel­meztetési kötelezettség elmu­lasztása kártérítési felelősség­gel jár. A megyei bíróság megállapításával ellentétben azonban a kivitelezővállalat- tól nem volt elvárható, hogy a tíz centiméteres többlet ma­gasság elrendelésének szak­szerűtlenségét felismerje. Eh­hez olyan számításokat kellett volna végeznie, amire nem kötelezhető. Viszont a tervező által javításra elelírt szigete­lőanyag alkalmatlanságát fel kellett ismernie, de erre a tervezőt nem figyelmeztette, ezért e mulasztása miatt a ja­vítási költség részben őt ter­heli. A hiba elsősorban terve­zési eredetű volt. tehát a ta"- vezővállalatnak a költségek nagyobb hányadát kell visel­nie. A megyei bíróság által megállapított kármegosztás ezzel arányban áll. ezért a Legfelsőbb Bíróság az ellő fokú ítéletet jogerőre emelte. fény derült a lopásra, de nem vitették Vissza velük az álla­tokat, nehogy esetleg megfer­tőzzék a többi jószágokat is. Egyidejűleg megbízták Győ­rieket azzal, hogy gondozzák tovább az állományt, ök azon­ban az állatok negyedét le­vágták, 70 kacsa pedig állítá­suk szerint időközben elpusz­tult. így végül csak 24 előne­velt kacsa került ismét a gaz­daság birtokába. ★ Földi 't,&szla 32 éves ráciie- veLelektroműsaerész, .az édest, apja telkén épült ház villany- hálózatán az úgynevezett sönt- lemezeket leengedte, ennek következtében az órák nem mérték az áramot. A villany­társaság két ellenőre derített fényt az áramlopásra, amit már évek óta folytattak. A vizsgálat során . megállapítot­ták, hogy az Áramszolgáltató Vállalatnak csaknem 50 ezer forint kárt okoztak. Asztalos Imre Tűzvédelem Néhány éve részt vettem egy átfogo tiizrenü.észeti ellenőr- zésen. Elképesztő íi tapasztala­tokat gyüjthéttem arról* mi­lyen hatalmas értékeket koc­káztatnak felelőtlenül, egysze­rűen hanyagságból, nemtörő­dömségből. Nem nevezem meg a vállalatot, azért sem, mert a tűzoltóság szakértői szerint sokhelyütt találtunk volna ha­sonló állapotokat. A helyére visszaakasztott üres tüzoítókészülék a tüzrendésze- ti ellenőrzés hiányáról vallott, és arról, hogy a gyár vezetőit nem érdekli a tűzvédelem helyzete. Mindez akkor jutott eszembe, amikor a kormány szóvivője a minap egy kérdés kapcsán azt mondta: sajná­latos, hogy a vállalatok és ve­zetőik munkájának megítélé­sekor a tűzvédelmi helyzetet nem veszik figyelembe. A tűz­károk alig jelentenek gazda­sági hátrányt az üzemek, vál­lalatok számára, hiszen azt a biztosító vagy a népgazdaság megtéríti... Elgondolkodtató mondatok! Vajon hogyan lehetne érde­keltté tenni a vállalatok veze­tőit a rájuk bízott értékek eredményesebb megóvásában, a tűzvédelmi szabályok követ­kezetes betartásában? A riasz­tó statisztikák szerint az el­múlt másfél évtizedben meg­kétszereződött a tűzesetek szá­ma, a kár értéke pedig több­szörösére nőtt! A korszerűbb termelőüzemekben a koráb­biakkal azonos alapterületen nagyobb értékű berendezése­ket működtetnek, értékesebb termékeket tárolnak. Ezért egy tűz esetén drágább gépek, áruk és épületek válhatnak a tűz martalékává. Vajon miért nem érzik a dolgozók is, hogy az értékek védelme, óvása mindannyiunk érdeke és kötelessége? Hiszen egy-egy tűz alkalmával a kár- statisztikákban feltüntetett ér­téknél mindenkor tetemesebb kár éri a népgazdaságot, fi­gyelembe véve a termeléski­esést, a helyreállítás költsé­geit, az elmaradt hasznot, a kiesett munkaórákat. Vajon a dolgozók miért ér zik felesleges időtöltésnek a tűzrendészed oktatást, a tűz­védelmi gyakorlatokat? Miért, amikor az a szakmunkás, aki szabálytalanul végzi a mun­káját, egyben saját testi épsé­gét is veszélyezteti? Például a tiltott helyen való hegesztés közben szinte minden esetben a dolgozó is megsérül, vagy súlyosabb balesetet szenved. Ilyenkor pedig már késő bá­nat, hogy elolvasás nélkül fir- kantotta aláírását a tűzvédel­mi, oktatás jegyzőkönyvéi« ... Természetesen túlságosan egysíkú lenng a. ha ™*m is említenénk azokat a válla­latokat, amelyek igyekeznek betartani a sokszor bizony igen szigorú előírásokat. Azért csak igyekeznek, mert jóné- hányszor erőn felüli kiadáso­kat követel egv-ecry nagyérlé- kű, imnort tűzoltóberondezés beszerzése, karbantartása. A Minisztertanács előtt az is fel­vetődött, hogy keresni kell a lehetőségét annak, hogyan le­het könnyíteni a gazdálkodók tűzvédelmi költségein. Ez, s ezen keresztül a korszerű, gon­dos tűzvédelem éppúgy érde­ke a népgazdaságnak, mint ez egyénnek! L. S. Nyereségvágyból, különös kegyellenséggel á gödi gyilkos pSB*e Különösen súlyos bűncse­lekmény tárgyalását kezdte meg tegnap a Pest Megyei Bíróság dr. Kárpáti Piroska tanácsa. A Pest Megyei Fő-, ügyészség képviseletében, dr. Hegedűs András nyereség- vágyból különös kegyetlenség­gel elkövetett emberölés bűn­tettével és különböző vagyon elleni bűncselekményekkel vá­dolja Varga Árpád Pált. Hat bűntársa: Lakos Ferenc. Kop­pel Jánosné, Vass Vince. Vass Vincéné, Káli Sándorné és Vass Ferenc vagyon elleni bűncselekmények elkövetése miatt került a vádlottak pad­jára. A bíróság elrendelte Varga Árpád Pál fokozott őrizetét. A másod-, harmad- és negyedrendű vádlott ugyancsak előzetes letartózta­tásban van. Az első tárgyalási napon a vádirat ismertetésére került sor, és megkezdődött az első­rendű vádlott kihallgatása is Varga Árpád Pál többszörö­sen visszaeső bűnöző, aki elő­ző büntetésének letöltésekor már a börtönben elkezdte azoknak a címeknek a gyűj­tését, ahová érderbes betör­ni, mert várhatóan nngv zsákmánnyal távozhat. Mi­után kiszabadult, 1984-től 30 á'Malommal tört be különbö­ző lakásokba, ahonnan össze­sen 7 millió 731 ezer forint értékű ékszert, illetve kész­pénzt lopott el. Lakos Ferenc gyakran elkfsérte ezekre az útiaira és figvelő szerepet töltött be mellette. Többi bűntársa a zsákmány elrejté­sénél, illetve értékesítésénél segédkezett. Múlt év március 15-ről 16- ra virradó éjjel Varga Árpád Pál Gödre ment névrokona, Varga Mihály Toboz utca 2. szám alatti házába. Betört a lakásba és mialatt a házi- gazda aludt, annak értéktár­gyai után kutatott. Varga Mi­hály azonban felébredt a zaj­ra. ekkor a betörő rátámadt. Öklével és egy vaskábellel ütlegelte, rugdalta. Varga Mi­hály sérüléseibe belehalt. La­kos Ferenc erre az útjára eli- kísérte bűntársát. Áz első tárgyalási napon á bíróság a vagyon elleni bűn- cselekmények elkövetésére vonatkozóan hallgatta ki Var­ga Árpád Pált. aki megátal­kodott an tagadott, illetve a másodrendű vádlottra pró­bálta hárítani a felelősséget. A csütörtöki tárgyaláson ke­rül sor a gödi emberölés kö­rülményeinek részletes tisztá­zására. A bíróság május 26-ig ti­zenhat tárgyalási napot tű­zött ki, és az ítélet meghoza­talára maid csak ezt köve­tően kerülhet sor. Ga. J. Olvasóink részére minden csíi- tSrtükSn 17—19 óra kíizötl In­gyenes fogl tanácsadást tar­tunk a niidanest, VIII.. Blah-. Lulza tér 3. szín alatt. Le­vélben feltett kérdéseikre pe­dig folyamatosan válaszolunk.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom