Pest Megyei Hírlap, 1987. április (31. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-04 / 80. szám
H osszú és sokoldalú munka fejeződött be az Országgyűlés tavaszi ülésszakán a földről szóló törvény és a hozzá kapcsolódó minisztertanácsi végrehajtási utasítás elfogadásával. A törvény előkészítését az Igazságügyi Minisztérium fogta össze, s abban több minisztérium vett részt. Az előzetes munkaanyagokat számos társadalmi szerv megtárgyalta, majd a tervezettel egymást követően két alkalommal az Ország- gyűlés négy bizottsága foglalkozott. A téma fontosságára és sokrétűségére jellemző, hogy azon még a bizottságok második ülésén is több helyen, esetenként mélyrehatóan változtattunk, s ez tovább folytatódott az Országgyűlés plénumán. Az új törvény magában foglalja az elmúlt időszak időállónak bizonyult állásfoglalásait; feloldott számos indokolatlan kötöttséget, hosszan őrzött jogi szabályozást és több új rendelkezést tartalmaz. Döntő célként szerepel benne, hogy fokozódjék a termőföld hasznosítása, védelme és termékenységének megóvása. Ezt szolgálják a földtulajdonnal és -használattal kapcsolatos rendelkezések, valamint a földdel összefüggő hatósági tevékenység egyszerűbbé tétele. A földtörvény elfogadása után Hosszú távon segítheti fejlődésünket Jellegénél fogva nem ennek a törvénynek a feladata, hogy részletesen fejtse ki a föld hasznosításának feltételeit, lehetőségeit. Mégis, nemcsak a mezőgazdasági, hanem a törvényjavaslatot tárgyaló többi országgyűlési bizottságban is ezen volt a hangsúly, a viták résztvevői elsősorban erre figyeltek. Természeti adottságaink, gazdasági lehetőségeink miatt indokolt ez" a figyelem. Az országgyűlésen is elhangzott, hogy a termőföld Magyarországon különösen jelentős, hiszen összes természeti erőforrásunknak mintegy kétharmadát a föld teszi ki. A tartás használat Másrészt egy közelmúltban végzett beható vizsgálat szerint hazánkban évente mintegy 50—60 millió t szárazanyag-tartalmú növényi szerves anyag képződik. Ez lényegesen több, mint a teljes alapanyag-ki termelő ágazat; a bányászat és az építőanyagipar évi termelésének és az importált alapanyagoknak összege. Ez a mennyiség ökológiai lehetőségeink jobb hasznosításával még , tovább növelhető és a hazai élelmiszer-ellátás mellett alapját képezheti az élelmiszeripar és más iparágak további fejlődésének és az élelmiszergazdasági export javításának. A földhasználat társadalmigazdasági, termesztési-biológiai lehetőségei ma — a jövőben pedig várhatóan még inkább — gyorsan változnak. Ezért a világon mindenütt messzemenő figyelmet fordítanak arra, hogy a mezőgazdaság minél gyorsabban alkalmazkodhasson azokhoz. Ez megkívánja, hogy a vállalatok, amelyekre a gazdaságos termelés érdekében elsősorban hárul a felelősség, több lehetőséget kapjanak a termőföld jó hasznosítására. Ezért volt az előkészítés és a bizottsági viták gyújtópontjában a művelési ág megváltoztatásának vállalati felelőssége és lehe? tőségé. Az Országgyűlés is ezért döntött úgy, hogy — egy-két kivételtől eltekintve — az mindenütt üzemi hatáskörbe kerüljön. Ugyancsak a rugalmasabb és hatékonyabb földhasználatot segíti a törvény számos állás- foglalása, köztük az illetmény- földre, a háztáji földre és a földhaszonbérletre vonatkozó rendelkezése. Ma úgy látjuk, hogy különösen a fizikai (kézi) munkaigényes mezőgazda- sági tevékenységek jelentős része a jövőben is a kiscsoportos és családi termelés keretében oldható meg hatékonyan. Ez természetesen csak akkor valósulhat meg, ha a gazdaságoknak a termelést, a beszerzést* és az értékesítést segítő szervezőmunkája mellett a föld hasznosításában Is kellő rugalmasság és biztonság érvényesül. Főként a bizottságokban szenvedélyes vita alakult ki a lakó- és üdülőtelkek tartós használatáról. Állami tulajdonban lévő területet ugyanis a korábbi rendelkezések szerint ilyen, célra nem lehetett tulajdonba adni. Ezzel a rendelkezéssel annak idején azt kívánták elérni, hogy ne legyen mód spekulációs törekvésekre, munka nélküli jövedelemszerzésre. Más oldalról úgy vélték, hogy az állampolgárok így olcsóbban juthatnak ilyen területhez s a tartós földhasználat csökkenti a szabad forgalomban kialakult te? lekárakat. Az idő bebizonyította, hogy ez a rendelkezés nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A tartós földhasználat tartalmát — s az utóbbi időben árát — tekintve gyakorlatilag nem különbözött a tulajdontól, így a lakosság idegenkedett tőle, nem fogadta el. A bizottságok állásfoglalása alapján a Minisztertanács megváltoztatta a törvény tervezetét, s az Országgyűlésen már a tartós földhasználat jogintézményének megszüntetését javasolta. Családközpontúság Magyarország földjének nagyobb részét mezőgazdasági termeléssel hasznosítjuk. Jelentős azonban az úgynevezett művelés alól kivett terület, amely településfejlesztési, ipari, közlekedési, vízügyi és más célt szolgáló létesítmények megvalósítása során az elmúlt évtizedekben közel megduplázódott, s ma meghaladja a 11 százalékot. Ugyancsak lényegesen növekedett a „kert” címszó alatt szereplő terület, amely közel négy százalékot képvisel. A törvény a földhasználat és a földtulajdon segítségével a gazdasági indokok mellett egészségügyi, szociális, környezet- és tájvédelmi okokból is messzemenően támogatja a kertekben folyó tevékenységet, s vele együtt a közterületek gondozását, szépítését. Hangot kapott azonban az is, hogy ezeknek a területeknek növényegészségügyi, környezetés tájvédelmi szempontból kedvezőtlen hatásuk is lehet. Érdekes, hogy ez a vélemény az országgyűlési viták sajtó- visszhangjában leszűkült .a kertekre. Pedig a lakóhelyek közterületei, az ipari létesítmények beépítetlen talajai, az utak, a vasutak menti földek nagyobb méretűek és szétszór- tabbak. Így elhanyagoltságuk lényegesen veszélyesebb a környezetükre. Közismert, hogy ezek sok helyen gyomo- sak, az ott lévő növényeken a betegségek, kártevők megtelepednek, s így a szántóföldek és a kertek számára a fertőzés gócai lehetnek. Ezért is indokolt, hogy a törvény mindenki számára előírja a természeti adottságoknak megfelelő talajvédő művelést és a felmerült károkért a felelősséget. . A törvény megalkotása során az Országgyűlés a földtulajdon és a földhasználat szövevényes társadalmi-gazdasági összefüggéseire is nagy figyelmet fordított. A felvetődött kérdésekből a teljesség igénye nélkül szeretném kiemelni az új határozatok családközpontúságát. Erre mutat például, hogy az örökléssel a megtartható tulajdonok száma azonos lehet a családtagok számával. A korábbihoz képest ugyancsak kedvezőbb helyzet alakult ki a házasságok alkalmával létrejövő tulajdonegyesítés lehetőségénél. AZ elmúlt időszak társadalmi tapasztalatai azt mutatják, hogy a gyermekek lakásproblémáinak megoldásánál nem tudjuk nélkülözni a család, a szülők segítségét. Ezért indokolt volt lehetővé tenni, hogy már 14, ill. 16 éven felül a kiskorú gyermekek számára is tulajdont, lakótelket vagy lakást lehessen vásárolni. Részben az előzőekkel ösz- szefüggésben került sor az engedély nélkül külföldre távo- zottak tulajdonának új megítélésére. Korábban ez minden esetben állami tulajdonba került. Ezzel azonban elsősorban nem azokat, hanem inkább az itthon maradt hozzátartozókat sújtottuk. A törvény új rendelkezése szerint a jövőben az ilyen tulajdon az érdekeltek kérésére a hazánkban érvényes rendnek megfelelően örökölhető. Kedvezőtlen termőhelyek A törvény a földtulajdon és földhasználat szabályozásakor külön gondot fordít a kedvezőtlen termőhelyi adottságú területekre. Ezzel kapcsolatban már korábban felmerült e kérdés sajátos vonatkozása, amely azonban érthetően nem lehet alkotórésze ■a törvénynek. Az említett földeknek jelentős része az ország határtérségében van, ahol a természeti tényezők a határon innen és túl egyformán hátnak. Ez a világon sok helyen előfordul, nálunk azonban különösen jelentős, mert hazánk a Kárpát-medence középső, legmélyebb részén terül el. Főként a vízzel való gazdálkodásban vannak problémák, hiszen a talaj vízháztartása a föld termőképességének alapvető tényezője, s a talajban, vagy annak felszínén mozgó víz nem >ismer üzemi, területi vagy országhatárokat. A föld védelme és javítása, eredményesebb hasznosítása így kölcsönös előnyünkre többnyire csak a szomszédainkkal együtt, közösen oldható meg. Ez is jó példa arra, hogy a határok nemcsak elválasztanak, hanem össze is • kötnek bennünket, s hogy közös adottságaink rendezését, jobb hasznosítását ebben a vonatkozásban is együtt kell keresnünk és vállalnunk. Több száz rendelet helyett Az új földtörvény a felmérések szerint a földről szóló korábbi több mint 200 rendelet és számtalan egyéb állásfoglalás, irányelv helyére lépett. Rendszerezte azok helyesnek bizonyult rendelkezéseit, megszüntette azokat, amelyek nem hoztak eredményt vagy időszerűtlenné váltak, s jelenlegi és várható társadalmi és gazdasági adottságaink és céljaink figyelem- bevételével sok újat alkotott. Bizonyos azonban, hogy más rendeletekben, szabályzatokban maradtak még olyan intézkedések, amelyek nincsenek összhangban a törvény.- nyel. Ezért megfogalmazódott az is. hogy ezeket — ahol szükséges — utólag Is a törvényhez kell igazítanunk. Végül minden tanácskozáson, a bizottsági üléseken, valamint az Országgyűlés plénumán egyértelmű volt az az Igény, hogy a törvény és annak végrehajtását segítő minisztertanácsi rendelet, valamint a velük összhangban születő miniszteri végrehajtási utasítások megjelenését követően további rendeletekkel ne induljon meg azok eróziója. így a törvényben foglaltak hosszú távon eredményesen segíthetik társadalmi és gazdasági fejlődésünket. DR. CSELÖTEI LÁSZLÓ, a .Gödöllői Agrártudományi,.,. Egyetem professzora, - az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke ’lien a településfejlesztésben Falvainkj városaink gyarapodása, fejlődése nem kis részben az ott élők munkájának, áldozatvállalásának köszönhető. A települési ejlesz- tést segítő társadalmi munkaverseny eredményét forintokban mérik, ezek az összegek a valóságban iskolák, óvodák, utak, járdák és parkok formájában jelennek meg. Az idei versenyben — amint már hírül adtuk — a yáro- sok kategóriájában Gödöllő (a cím mellett fent), a nagyközségek közül Veresegyház (jobboldalt lent), a községek kategóriájában pedig Nagytar- csa (bal oldali kép) végzett az első helyen. (Hancsovszki János felvételei)
