Pest Megyei Hírlap, 1987. április (31. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-30 / 101. szám

4 1987. ÁPRILIS 30., CSÜTÖRTÖK Zenei műsorok Majális r Azt tartják, a tavasz leg­szebb napja május elseje, Ré­gen ilyenkor minden faluban ott magasodott a májusfa, feldíszítve szalagokkal, meg- wtfcva ajándékokkal. A ta­vaszköszöntő fával ma már ritkán találkozunk, és nem­igen kapunk és küldünk tar­ka májuskosarat sem. A má­jus elsejét felvonulással és majálissal ünnepeljük. A felvonulás Szentendrén hagyományosan a Papszigeten ér véget. Ebben a hangulatos környezetben kapott helyet a művelődési ház által szerve­zett ünnepi program is. A műsor délelőtt 11 órakor a város ifjúsági fúvószeneka­rának koncertjével kezdődik. Ezután vendégek lépnek a színpadra: a Fóti Gyermek- város Folt együttese követke­zik, hangversenyük fél tizen­kettőkor kezdődik. Egy órával később a színpad már a fő­városból érkezett Simli együt­tesé, amely show-műsort mu­tat be. Délután fél kettőtől népze­nei és néptáncelőadás szóra­koztatja a közönséget-, a talp- alávalót a Mente együttes szolgáltatja majd. Végül még egy utolsó műfajváltás követ­kezik: 14 órai kezdettel a Prognózis együttes koncertezik a Papszigeten. A május else­jei ünnepi összeállítást az ő hangversenyük zárja. Középkori templom a dombtetőn A város lemond a bevételről Még a természetet amúgy közömbösen szemlélő ember­nek is vérzik a szíve, ha zöl­dellő lombú, életerős fákat lát kivágni. A „zöldek”, ahogyan a környezetvédelem mai apos­tolait nevezik, védik is a lé­legző erdőt, harcolnak minden fáért, bokorért. Ez így is van rendjén, hiszen ebben a mai, oxigénszegény világban min­den egyes zöld bokornak ér­téke van. Ezért szabályozza törvény is, hogy a.kivágott fa helyett újat kell telepíteni. Vannak azonban elkerülhe­tetlen helyzetek, amikor is egy-egy beruházás helyén szükségessé válik néhány fa, vagy facsoport felszámolása. Ilyen ez a mostani is Szent­endrén, a HÉV-végállomáson. Ezért, ha valaki arra jár­ván a napokban favágókat lát serénykedni, avagy munkájuk nyomán már csak a megcson­kított fákat s a lecsupaszított területet fedezi fel az állomás környékén, ne ijedjen meg, Lószőrből készült ékszer A jövő esztendőben husza­dik születésnapját ünneplő Szentendrei Szabadtéri Nép­rajzi Múzeum számára a ta­vasz kezdete jelenti a kapu­nyitást. A jól ismert és nép­szerű vasárnapi programok színes választékával várják a kicsiket és a nagyokat. — Emelkedik-e a látogatók száma? — kérdezzük Losz- mann Ágnestől, a skanzen közművelődési csoportjának munkatársától, aki természe­tesen tárlatvezetéssel is fog­lalkozik. — Ez az adat megközelítően azonos minden évben — vá­laszolja. — Azonban az idén már volt egy kiugró napunk, a húsvéthétfő. Ékkor közel hétezer ember kereste fel mú­zeumunkat. Egyáltalán nem meglepő a ■nagy érdeklődés, hiszen meg­ismerkedhetünk itt a Felső- Tisza-vidéki tájegység közép­kori eredetet mutató erdőháti falvainak jellegzetes, egyutcás építkezési módjával. Rekonst­ruálták a Kisalföld-tájegység nagy forgalmú közlekedési út­jainak mentén kialakult tele­pülések kőépületeit, amelyek­nek berendezése már városi hatásokat mutató, módos pa­raszti. A Szabolcs megyei Mándokról telepítették ót a boronafalú és fazsindely tete­jű templomot, amely körül ti­zennyolc görög .katolikus sír­jelet állítottak föl. A refor­mátus temető fejfáit Nádud­varról, Hajdúböszörményből és Szatmárcsekéről hozták. A nyugat-dunántúli Szentgyörgy- völgy jellegzetes lakóházát is „átköltöztették” ide. — Szolgálnak-e újdonsággal az érkezőknek? — Május 3-áfl, nemcsak ke- nyér-lángos sütés, vajköpülés. kosárfonás, gyékényszövés, gyöngyfűzés, gyertya mártás várja a turistáikat múzeu­munkban, hanem délelőtt 11 órakor bemutatkozik a her­ceghalmi gyermek-tánccsoport. Délután 2-kor pedig Kobzos Kis Tamás és francia barátja, Miquen Montanaro népzenei összeállítását hallhatják-lát- hatják. Május 17-én „agyag­napot” tartunk. Bár ez rend­szeres lesz. de első alkalom­mal kerül sor bőrtkikészítési bemutatóra, június 7-én, pedig lószőrből készítenek ékszere­ket munkatársaink. — A szabadtéri néprajzi mú­zeum, bár megyénkben talál­ható, mégsem megyei létesít­mény. De tartanak-e kapcso­latot Pest megyei tájházakkal, falumúzeumokkal? — Igen, főleg a muzeológiai osztály. Ez a kapcsolat azon­ban szakmai jellegű, s csupán a tájház vagy a falumúzeum elkészültéig szorosabb. Ezután azok már önállóan működnek. V. A. Holnapután újabb forduló Szentendre földrajzi adott­ágai, a folyópart, a környe- ő hegyek ideális környeze- et kínálnak a sportoláshoz, lem véletlen, hogy a város- lan a verseny- és tömegsport gyaránt jelentős szerepet ölt be. Majdnem minden hét égére jut valamilyen ren- lezvény, amely a mozogni :ívánó polgárok számára is portolási lehetőséget bizto­st. Ismertté vált a város ha- áraín túl is a Dunakanyar 1 elnevezésű eseménysoro- :at, de az olimpiai ötpróba [yaloglóversenyre is itt ke- •ül majd sor. A városban nemrégiben íjabb tömegsportakciót indí- ottak útnak. Mivel a labda­rúgás a Dunakanyarban is a egnagyobb népszerűségnek irvendő sportágak közé tartó­nk, a nevezésüket elküldők rispályás labdarúgásban mér- cőzhetnek meg egymással. A rendezvénynek a szerve­sek a Négy ünnep kupája el­nevezést adták. A résztvevők ugyanis kupaszerűen, négy alkalommal lépnek pályára, négy ünnepnap alkalmával. Az első fordulót április ne­gyedikén bonyolították le, a következőre pedig a május el­sejei ünnepek után, május másodikén kerül sor. A meccsek színhelyéül a szent­endrei Papírgyár sportpályá­ját választották. A mérkőzéssorozat több hónapig tart, hiszen a har­madik fordulót augusztus húszadikán rendezik meg, vé­gül az utolsó forduló idő­pontjául november hetedikét jelölték ki. Az eredményhirdetés no­vemberben következik, a négy alkalommal játszott meccsek összesített, eredmé­nyei alapján. Korhatár nél­kül jelentkezhetett bármilyen összeállítású gárda, így a résztvevők között akad öreg­fiúk csapata, de kergetik a labdát a szakmunkásképző intézet diákjai is: az iskola két csapatot indított a ku­pán. mert a lombtalanítás szükség­ből történik. A HÉV-állomás és a von­tatási telep rekonstrukciója miatt — vágányépítés és fel­vonulási terület céljára — szükségessé vált a BKV tulaj­donában lévő területen a faki­vágás. Az érintett területet a HÉV-végállomás, a bevásárló- központ és az iparvágány ha­tárolja. Ebben a háromszög­ben, sajnos, a fűrészgépek ál­dozatául esik majd néhány nyárfa, jegenye, nyírfa és fe­nyő. A Pilisi Állami Parker­dő Gazdaság szentendrei er­dészetének fakitermelő mun­kásai nincsenek könnyű hely­zetben. A magasra nőtt fenyő­ket csak irányított döntéssel — traktorral húzatott csőrlő­vel — tudják helyükről úgy kimozdítani, hogy az ezervol­tos vezetékeket elkerülhessék. A vágányépítési munkákkal összefüggő beruházás körül­belül két évig tart. Befejezé­se után természetesen új fá­kat ültet a BKV. A megépí­tendő kerítés mellé sövényt és facsoportot telepítenek, a be­kötőút és a vasúti pályarész közötti területet pedig parko­sítják. Szentendre a tornyok vá­rosa. Aki a magasból néz szét a tetők fölött, kilenc templom tornyait számolhat­ja össze. Az évszázados ha­gyományokat őrző épületek között kiemelt jelentőségű műemlékként tartják számon a környék egyetlen, közép­korból származó temploma­ként a házak fölé magasodó Templom-dombon állót. A jelenlegi falak többszöri átalakítás nyomait őrzik. El­sőként 1241 és 1280 között, emeltek itt templomot, amely a város történetében megha­tározó szerepet játszott: védő­szentjéről, Szent Andrásról, azaz régies nevén Szent End­réről kapta nevét a telepü­lés. Az Árpád-kori eredetű műemlék évek óta alapos re­noválásra szorul. Az Orszá­gos Műemléki Felügyelőség két évvel ezelőtt végzett fel­mérései szerint a felújítási munkálatok költségvetése 5—6 millió forintot tesz ki. Ekkora összeg azonban nem áll ren­delkezésre, s az OMF-től ka­pott 300 ezer forintból még a teljes felállványozásra sem futja. Hatalmas munka — Roskadozik a tető, elavul­tak a gerendák, így teljes födémcserére és újbóli csere- pezésre lenne szükség — mu­tat körbe a mennyezeten az egyházmegye ügyeit intéző Hamvas József. — Ez mind hatalmas munka és hatalmas költség. Fenn a karzaton, az orgona körül, és idelenn egy­Irodára várva Turista jött Egyiptomból Sajnos még mindig a régi szűk helyen, a Duna-parti parányi irodában beszélge­tünk Mészáros Lídiával, a Pest megyei utazási iroda, a Dunatours kirendeltségveze­tőjével. Reménykednek, hogy a következő szezont már az új — Vörös Hadsereg útja —Bercsényi út sarkán épülő — idegenforgalmi hivatalban kezdhetik. Mert itt bizony csak szűkösen fér el a ven­dég, ha egy időben több is ér­kezik. A munkának azonban — mint eddig is — mennie kell. — Most, május-júniusban tartják az iskolák országszer­te a tanulmányi kiránduláso­kat — kezdi Mészáros Lídia. — Minden évben ilyenkor fő a legjobban a fejünk, mert minden iskola egyszerre akar kirándulni. Az idén ez az idő­pont a május 15-ét követő három egymás utáni hétvége lesz. A Dunakanyarban lévő kereskedelmi szálláshelyek önmagukban már nem lettek volna elegendők, ezért meg­kerestük az üdülővel rendel­kező vállalatok szakszerveze­teit. Akik tudtak, segítettek nekünk. Ha pedig már vég­képp nem találunk más meg­oldást, akkor az iskolák kény­telenek változtatni tervezett kirándulási időpontjaikon. — Később azután, június 20-tól megindul a nyári nagyüzem, jön a külföldiek áradata is — folytatja az iro­davezető. Szálláshelyeinkre, Szentendrétől Visegrádig gyakran térnek vissza azok a vendégek, akik az előző években elégedetten távoz­tak. A fizető-vendéglátás ke­retében többnyire egyhetes turnusokban érkeznek a ven­dégek, és egy-egy önálló vil­lát vagy lakrészt bérelnek. Nemcsak Nyugatról jönnek hozzánk — főleg hollandok és nyugatnémetek —, ha­nem szívesen keresnek fel bennünket a szocialista or­szágokból is, főleg az NDK- beliek. A főszezonban a Du­nakanyar kempingjei és sá- torozóhetyei dugig megtelnek. Vendégeinknek szentendrei városnéző programot, egész napos Dunakanyar-kirándu- lást vagy gulyáspartit aján­lunk szervezett programként. A fakultatív kirándulások ál­talában a papszigeti kem­pingtől indulnak. Odébb pár házzal, a Duna- parti ifjúsági céntrümbán Elek Sándor népművelővel be­szélgetünk. A téma még min­dig ugyanaz, a szentendrei tu­rista- és szálláshelyek. A KISZ KB-nak az ifjúsági turizmus fellendítésére irá­nyuló törékvése Szentendrén visszhangra talált. Az elkép­zelés, hogy a közép- és fő­iskolai kollégiumokat, illetve az arra alkalmas intézménye-, két nyárra szálláshelyekké alakítsák át, itt tavaly már megvalósult. Ha nem is kol­légiumban, de megalakult a diákszálló a Duna-parti ifjú­sági centrumban. A művelő­dési intézmények közül, el­sőként az országban, az ifjú­sági ház beszállt a „szállás- csinálók” közé. Június else­jétől augusztus 31-ig hetven- személyes szállást alakítottak ki az országjáró diákok és hátizsákos turisták számára. A KISZ KB által megszabott és a diákhotelekre érvényes országos tarifa szerint a diá­kok 40, a felnőttek 55, a kül­földiek pedig egységesen 80 forintért tölthetnek el itt egy- egy éjszakát. Tavaly a diák­hotel 70—80 százalékos ki­használtsággal üzemelt. A tu­ristacsoportokat a KISZ KB szervezte. Az idén már mos­tanáig sokan jelezték érkezé­süket azok közül, akik tavaly jól érezték itt magukat. Újból indul tehát a sze­zon a Duna-parti diákhotel­ben június 1-jétől. A hideg­meleg vizes mosdókkal, zu­hanyzókkal felszerelt, ’ több­ágyas szobák Elek Sándor népművelő szerint erre a szezonra már megteltek. Per­sze azért egy-egy üres ágy mindig akad menet közben, a váratlanul érkezőknek. Ta­valy jártak itt diákok az NSZK-ból, az NDK-ból, de még egyiptomi turista is akadt. A hotellé alakításkor az épületben csupán egyetlen iroda és egy foglalkoztatóte­rem működik. A többi öt helyiség szállodai szobává alakul. A Barlang klubban pedig hétvégeken mozi- és vi­deofilmeket vetítenek, il­letve amatőr együttesek, ze­nekarok műsorait láthatják a fiatalok. Az idén beindul a büfé is a házban, így olcsón juthatnak reggelihez és va­csorához a Szentendrére láto­gató fiatalok. aránt sok javítanivaló akad­na. Freskóinkat is rendbe kel­lene hozatnunk. Az oltárt félkörívben körül­vevő falszakasz freskói 1938- ból származnak. A nagybá­nyai iskolához tartozó szent­endrei művésztelep festői ké­szítették valamennyit, meghá­lálva a városnak, hogy befo­gadta őket. Sverák József, Jeges Ernő, a még ma is élő Ónodi Béla és társaik az új- testamentumi jelenetek hát­terében a nekik otthont adó Szentendre egy-egy részletét örökítették meg: a városhá­zát, a főtéri múzeumot, a kál­váriát, a görög templomot, és természetesen magát az épü­letet. melynek falait képeik díszítik. A festményeket ha­talmas, alulról terjeszkedő foltok éktelenítik, a valaha élénk színek is több helyen megfakultak.-T- Felülről beázunk, alulról a talajvíz szivárog fel — ma­gyarázza Hamvas József. — Sajnos, az egyházközségnek nincs elég pénze a tatarozás­ra. Így állandóan csúszik a munkák elkezdése, és az épü­let állaga is egyre romlik. Tudom, hogy mindez nagyon Sokba kerül, mert nemrégiben renoválták a Péter-Pál temp­lom tornyát, és az eredeti 240 ezer forintos költségből a vé­gére 800 ezer forint lett Harsogott a zene A templom körüli területen tavalyelőttig rendszeresen he­lyet kapott nyaranként a Templom téri sokadalom el­nevezésű, több hetes esemény- sorozat. A város vezetősége most azt tervezi, hogy meg­változtatott néven és arculat­tal felújítja a rendezvényt, s a bevételt a rekonstrukcióra fordítják majd. De miért is szűnt meg a sokadalom a té­ren? ■ ■ - '“r­— A sátrakban kora reggel­től késő estig szünet nélkül harsogott a zene — emlékezik vissza Hamvas József. — Ez nemegyszer megzavarta a szertartást, sokszor én men­tem ki, és kértem meg a ke­zelőket, ne kapcsolják még be a hangszórókat. A környéken élőktől is sok bejelentés ér­kezett hozzánk, kérték, hogy helyezzék át ezt a vásárt máshová, a Duna-partra, vagy a skanzenbe. Se a vásári zsi­vaj, se a színpadon bemuta­tott darabok nem illettek a környezethez. A Városi tanács végrehajtó bizottsága nem utolsósorban ezeket a panaszokat figyelem­be véve döntött a rendezvény megszüntetése mellett. A mostani elképzelés megszelí­dített, szolidabb „sokadalmat” tervez. Díszes belépők — Nem engedélyeznénk olyan műsofszámokat, ame­lyek erős hangosítást igényel­nek, és amelyek nem férnek össze a környezettel, például rockegyüttesek vagy néptánc­csoportok fellépését — tájé­koztat a tervekről Krajcsovits Istvánná, a városi tanács el­nökhelyettese. — A kiemelt műemlékek védelmére a köz­ponti költségvetés biztosítja a pénzt, de mivel most nem áll rendelkezésre a szükséges több millió forint, ezért merült fel ennek a helyi- kezdemé­nyezésnek az ötlete. Arra gondoltunk, hogy díszes belé­pőjegyeket készíttetnénk, raj­ta a templom képével, és több nyelvű felirattal, hogy a jegy megvásárlója ezzel az épület tatarozásának költségeihez járult hozzá. Elhelyeznénk táblákat és gyűjtőládákat is. Egy egyszerű építkezés is ren­getegbe kerül, hát még egy ilyen jellegű, nagy óvatossá­got igénylő rekonstrukció! Most már csak az egyház el­vi hozzájárulása hiányzik, mert a Templom tér: ugyan nem az övé, hanem közterü­let, de több száz ember tilta­kozását figyelembe kell venni. Azért most bízunk benne, hogy ennek a szép célnak az érdekében 'egy-kis kényelmet­lenséget is elviselnek. Hiszen a-yáro£,.lép3,°nd a .bevételről a templomtatarozás javára! .. A több száz éves műemlék déli falán színes foltok: régi falfestménymaradványak buk­kantak elő a sárga festék alól. Lejjebb 'kíméletlen k.e- zek véstek durva betűket a vakolatba: Edda Művek... A nyárra készülnek Csupán figyelni kell azt az automata gépsort, amely fertőtlení­ti és mossa az üvegeket a szentendrei Márka-üzemben. Igaz, hogy várat még magára a nyár, de a gépsorokat már a nyári csúcsra készítették fel, nyújtott műszakban palackozzák az üdítőket. Kulturális programajánlat — Színházi előadás. Május 6-án 19 órától a művelődési központban Frederik Knott: Éjszakai telefon című bűnügyi játékát mutatják be. A dara­bot Haumann Péter rendezte, — Bál. A Duna-parti kö­zösségi házban május elsején majálist és bált rendeznek 13 és hajnali 4 óra között. A műsor élő zenét és videofil­meket kínál, az étlapon bir­kapörkölt, főtt kolbász és melegszendvics szerepel. Be­lépődíj 60 forint. Belépés csak tizennyolc éven felüliek­nek! — Gyerekeknek. Május 6-án a művelődési központ­ban Kis emberek dalai cím­mel óvodások hangversenyét rendezik meg. — Jeles napok. A gyerekek ünnepi kalendáriuma kereté­ben május 7-én rendezik az általános iskolások majálisát. Közreműködik a központi ál­talános iskola 2/A. osztálya; A játékban Morvay Judit nép­rajzkutató és Garamvölgyi Rita tanárnő segítenek. A? oldalt irta: Antal Piroska és Mörk Leonóra. Fotó­Erdősi Ágnes % Elkerülhetetlen a fák kivágása Újat ültetnek helyettük

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom