Pest Megyei Hírlap, 1987. április (31. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-29 / 100. szám
Tcrmahulladékbol Értékesebb az aranynál A Reanal Finomvegyszergyárban bővítik a cukorbetegség kimutatására szolgáló peroxidáz enzim előállítását Ebből olyan diagnosztikai teszt készíthető, amelynek segítségével egyszerűen, gyorsan és pontosan meghatározható a vércukor szintje. Ilyen enzimet a világon csak kevesen készítenek. Világpiaci ára az utóbbi években némileg csökkent ugyan, de így is körülbelül kétszerese az aranyénak. A külföldi cégek eddig is szívesen vásároltak Magyar- országról peroxidázt, s a kereslet újabban tovább élénkül. A megnövekedett érdeklődésnek a vállalat már csak úgy tud eleget tenni, ha jokoiza a termelést. A peroxidázt saját eljárásuk alapján, az étkezési célra feldolgozott torma hulladékának levéből nyerik ki. A termelés bővítéséhez több tormalére van szükségük, ezért az újlétai Űj Élet Termelőszövetkezetben, azzal közösen, új tormalégydrtósort állítottak munkába. A nap programja Helytörténeti gyűjtemény: Természeti környezetünk, kiállítás Gödöllő és környéke növény- és állatvilágáról, az erdő- és vadgazdálkodás történetéről, Iparművészet a gödöllői művésztelepen, kiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. Aszód, múzeum: A Galga mente, álandó kiállítás, Csontváry, a napút festője, időszaki kiállítás, megtekinthető 10—ÍR óráig. Kerepesiarcsa, kiállítáterem. Televíziós bábok kiállítása, I megtekinthető 10—18 óráig. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIV. ÉVFOLYAM, SZÁM 1987. ÁPRILIS 29.. SZERDA Tizenkét község mentősei Álom még a kiemelt eseíkoesi Nem kíváncsiságból érdeklődnek Mozi" Várjuk türelmetlenül, ha betegek vagyunk, ha hozzátartozóink szenvedéseit nem bírjuk tovább nézni. Gyermekünk születése előtt örülünk a megérkezésének, idegeinket borzolja azonban, amikor az utcán mellettünk száguld el sivítva. Műtéttől, nagyobb bajtól félve, vagy kísérőként azon drukkolunk, minél előbb érjük el vele célunkat. Gépkocsivezetőként sokszor elfelejtjük 'a KRESZ szabályait, nem adjuk meg neki az elsőbbséget. Pedig ezt a járművet nemcsak fehér színe, a kék lámpa és a piros zászló különbözteti meg minden más két- és négykerekűtől. Ettől sorsunk, anyánk, barátunk, szerelmünk élete függhet. Mert miattunk, értünk alkották meg, találták ki száz évvel ezelőtt a mentő- szolgálatot. Ennek az összetett szónak mindkét eleme valóban szó szerint értendő, ugyanakkor eléjük tehetnénk még négy betűt: élet. Hiszen azok az emberek, akik a mentőautókon vállalnak szolgálatot. életet mentenek. Állandóan úton Hattyúk tava. Színes, magyarul beszélő japán rajz- tnesefilm. Csák 4 órakor! j Vakvilágban. Színes magyar film! 6 és 8 órakor! i Olvasóink fóruma Kényszerkenyeret esznek Tisztelt szerkesztőség! Tollat kellett ragadnom, mert munkám során és mint vásárló is rendszeresen találkozom az általam leírt problémákkal. Mivel adnak a véleményünkre, kérem az olvasók fórumában jelenjen meg ez az írás az újságban, a probléma közösségi ügy. Remélem, akik tehetnek ennek megszüntetéséért, azok is adnak a mi véleményünkre. A vácszentlászlói tejüzem, majd később a kenyérüzem létesítésekor a lakosság nagyon örült, mert abban reménykedett, hogy ezen üzemek által gyártott alapvető élelmiszerekből az ellátás lényegesen javulni fog. Sajnos, ezek a remények csak részben váltak valóra. Nyaranta viszsza-visszatérő gond a tej és tejtermékek rossz minősége. Gyakori a panasz a sütőipari termékekre is. A minőség mellett most egy újabb probléma bosszantja a fogyasztókat. Az utóbbi időben le kívánják szoktatni a vásárlókat a kétkilós kenyérről. A boltokba a rendelés ellenére minimális mennyiségben, vagy egyáltalán nem szállítanak ebből a kenyérféleségből. Pedig keresik, és vásárolnák, de mivel nincs, rákényszerülnek az egy kilogrammos vásárlására. A boltokban sokan veszekednek, vitatkoznak, mások morogva tudomásul veszik, ez van, ezt kell szeretni, illetve enni. Miért nem bízzák a vásár; lókra, hogy mit akarnak venni? Döntsék el ők. elvégre 6k fizetnek. A kenyér naponta kell, nem közömbös tehát sok családnál, mennyit kell kiadni érte. A mai életkörülmények között ez nem lényegtelen. Az illetékes gyártócég a minőség javításával, a választék igény szerinti kialakításával elősegítheti e fontos alapvető élelmiszerekből a lakosság jobb ellátását. Papp József Zsámbok, Zöld u. 1. A Pest Megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás számítógép-programozói vagy rendszerszervezői végzettségű szakembert keres adatfeldolgozócsoportvezetői, valamint VT—20/a típnsö számítógépbe? operátori munkakör betöltésére. Jelentkezés személyesen ör. Rééhegyi Péter agrokémiai főmérnöknél, cím: Gödöllő, Kotlán Sándor a. 3. 3100. tőállomás talán unokája lehet az elsőnek, nincs még húszéves sem, 19G8-ban adták át a létesítményt. Akkor egy kocsival kezdtek, majd folyamatosan gyarapodtak, jelenleg nyolc mentőautójuk van, ezekből öt van szinte állandóan úton. A nehéz, felelősségteljes munka ellenére nem panaszkodhatnak létszámhiányra. A váltott szolgálatot nyolc gépkocsivezető és tizenkét ápoló látja, el a Túrától Váckisújfa- luig, Vácegrestől Vers égig terjedő területen. Tizenkét község tartozik az aszódiakhoz, de besegítenek a gödöllőiek- nek is. Sürgős hívás Sajnos volt már alkalmam igénybe venni ennek a mentőállomásnak a szolgáltatásait. Azt sem tagadhatom, hogy dühös lettem, amikor az orvos vizsgálata és beutalója ellenére megkérdezték, hol fáj, mit érzek. Olyankor nem gondol senki arra, ők is képzett szakemberek, nem kíváncsiságból érdeklődnek. Aszódon hét ápoló rendelkezik szakvizsgával, egyikük jövőre fejezi be a mentőtiszti tanfolyamot. Ez azt jelenti, hogy Vác és Gödöllő után esetleg Aszód is kaphatna egy kiemelt esetkocsit. A szép álom, tervezge- tés megvalósulását az anyagiak hiányán kívül más is akadályozza. Ahhoz, hogy a drága műszerekkel felszerelt autót kellően kihasználják, legalább még egy mentőtisztre volna szükségük. Váltótársra pedig egyelőre nincs remény. Görcsökben fetrengve hosz- szúnak érezzük azt az időt. amíg meglátjuk a mentőautót. Eszünkbe sem jut — nem is tudjuk —, hogy a hívástól számítva napaí egy, éjszaka két perc alatt kell kivonulniuk a garázsból. Persze a helyzet csak akkor ideális, ha éppen áll bent kocsi. Az útközben levők figyelmét az URH adóvevőkön keresztül hívják fel a következő, rájuk váró betegre. A távolságot, a várható perceket, netán órákat, azt, hogy éppen melyik útirány felé tartanak, az Irodában működő URH-val ‘kísérik figyelemmel. Ezekről a gondokról a szenvedő fél nem értesül, akkor nyugszik csak meg, amikor már a mentőautóban fekve ő is hallja, hány helyre kell még sürgősen menniük. Mint máshol Az Aszódhoz tartozó községekből elsősorban a hatvani kórházba viszik a betegeket, de a beutalótól vagy a leletektől függően jogukban áll más kórházba is szállítani. Sokszor megfordulnak naponta Kerepestarcsán, nincs olyan napjuk, hogy legalább egyszer ne keressenek fel budapesti intézményt. Szlanka György nem panaszkodik kihasználtságukra, általában eleget tudnak tenni gyorsan a hívásoknak. Itt is akkor vannak bajban, amikor leesik az első hó, először süt ki a nap, frontátvonulás van. A beteg pedig, mint máshol. Egyszer nyűgösebbek, egyszer nyugódtabbak, de legtöbben megértik, számíthatnak mindig a szolgálatukat teljesítő mentősökre. B. E. Jöhet az az aranvat érő Még soha nem vetették ilyen rövid idő alatt a borsót a Gödöllői Tangazdaságban, mint az idén. A sietséget a késői kitavaszodás okozta, de természetesen nem járt kapkodással. Jó minőségben sikerült a vetési és. étkezési célokat szolgáló borsót a magágyba helyezni a kartali és a gödöllői kerületben. Jobb oldali képünkön: Bíró István traktoros hátára adja a maggal teli zsákot Szelei Sándor a gödöllői határban. Tukoricza László vágja fel a zsákok .szá.kU. Alsó felvételünkön: Fodor János önti a csávázott vetőmagot a borsó- vető gépbe. A magborsó ezer hektáron, a zöldborsó a harmadán várja a kedvező májust. (Balázs Gusztáv felvételei) Fölvonu!ás, majális A munka ünnepét ebben az esztendőben is az évek óta megszokott módon köszöntik Gödöllőn. Május elsejének délelőttjén a- városi üzemek, intézmények, szövetkezetek, társadalmi és tömegszervezeteinek dolgozói a Szabadság útján fölvonulási tartanak, majd a nagygyűlés után az Alsó-parkban lesz majális, A felvonulók gyülekezése után, délelőtt 10 órakor a Himnusz, majd szavalat nyitja meg a nagygyűlést. Az iinVezetéségválasztás Közérdekű javaslatok A Vöröskereszt kongresszusa előtt minden szervezetnél újból vezetóségválasztó gyűléseket tartanak. A Gödöllő városi vezetőség. területén március 18-tól zajlanak az alapszervezeti taggyűlések. Alapos előkészítő és szervező- munka után eddig ötvenkilenc települési és munkahelyi értekezleten vitatták meg a vöröskeresztesek problémáit, elemezték a következő évek feladatait. Nyugdíjazás és munkahelyváltoztatás miatt öt alapszervezetnél választottak új titkárt, kettőnél új elnököt. Az elmúlt évek gyakorlatához viszonyítva a résztvevők idén passzívabbak voltak, de az alkalmankénti 2—5 hozzászóló sok közérdekű javaslatot is tett. Több aktuális plakátot kértek, a véradásért járó kitüntetés odaítélésének megváltoztatását, valamint a tömegkommunikáció adta lehetőségek jobb kihasználását. népi köszöntőt • Herczenik Gyula, a városi pártbizottság első titkára mondja. Beszéde után az Internacionáié zárja le ezt a részt, s megkezdődik a felvonulás. A menet élén a múlt évben kiemelkedő eredményeket elért kollektívák haladnak. A várhatóan most bő egyórás felvonulást követően az Alsó-parkban várják a majális résztvevőit étellel, itallal, gyerekeknek és felnőtteknek különböző szórakozási lehetőségekkel, Gödöllőn hosszú ideje része a május elsejei eseményeknek a nemzetközi lovasverseny, amelyet az idén is megrendez a GEAC lovasszakosztálya. Ezúttal kétnaposra tervezik a versenyt. Május elsején és másodikén délután 2 órakor kezdődik a lovasok, lóvak parádéja. Amíg az Alsó-parkban a lovasok versengenek, a művelődési ház előtti téren a gyerekek rajzkészségüket mérhetik össze az aszfalton. Este pedig, már bent a házban, 6 órától az Agrártudományi Egyetem, valamint a művelődési központ gyermeknéptáne- együttese mutatja be műsorát. Aszód, Domony es Iklad közös ünnepségét a műszer- gyár sporttelepén tartják. yéhány nappal ezelőtt fényit kép jelent meg ezen az oldalon a hévízgyörki, most újjáépülő romtemplom mellett fészkelő gólyákról, azokról a fekete-fehér nagy madarakról, amelyek háztetőkre, kéményekre szállva a hiedelem szerint azt jelezték, hogy megszaporodik a család. Megnéztem a fészküket, s hallottam a gyerekek ősi rigmusát: Gólya, gólya, vaslapát, hozzál nekünk kisbabát! Négy-ötéves forma kislány kiabálta őszinte vágyakozással, azzal a gyermeki hittel a régi mondókát, amely nem ismeri még a tiltás kényszerét. Mi is így köszöntöttük pár évtizede a megérkező gólyákat, s nagyon reméltük, hogy testvér utáni vágyunk, versi - kébe foglalt sóhajtásunk meghallgatásra talál, mert szüléink is azt állították: téged is a kéményen dobott be a gólya a házunkba! A két háború között falum számos parasztemberének életformáját még a nagycsaládi szervezet határozta meg: egy portán élt két, sőt gyakran három felnőtt nemzedék is. Após, anyós természetétől függött, hogy beleszólnak-e a fiatalok életének, családi eseményeinek alakulásába. Visz- szafogta a szaporulatot a parasztságnak az a tapasztalata Is, bogy a megélhetés nehezedő körülményei között az a lég mindig a gólya Lánca a házasságnak család számíthatott csak zavartalanabbnak ígérkező jövőre, amely a nagy gyermek- áldással járó birtokaprözódás veszélyeinek nem tette ki magát. Általában a szegényebb családok voltak a népesebbek. Tehetősebb gazdák igyekeztek elkerülni a sok gyereket, mert sokfelé szakadt volna a vagyon, s az utódok már szegényebbek lettek volna, ezért igyekeztek egy gyereket szülni, hogy egy tagban maradhasson a juss. A vallásos nevelés szerint a magzatot az Isten adja, ezért illik megtartani, de a paraszti gondolkodás is azt tartotta a házasságkötés egyik legtöbb céljának, hogy legyenek gyerekek. A soktól mentsen meg az Isten! — hallottam a sóhajtást, ám kettő, de egy mindenképpen legyen. Az volt a szemlélet: a gyerek összetar- tója a családnak, lánca a házasságnak, záloga a jövőjének: benne és általa marad fönn a családnév, reá száll a gonddal nevelt utódokra, a verítékkel öntözött föld. Ö lesz az idős szülők gyámolító- ja, eltartója. A falu lakossága elvárta, hogy a fiatalasszony a házasságkötést követő egy-két esztendőn belül szüljön, mert' a családban nemcsak helye, hanem a munkamegosztás folytán számtalan feladata volt a gyereknek is. Nem csupán gond, hanem segítség is efjy idő után. Füvet szed, legeltet, állatokat őriz, tizennégy-tizen- öt éves korában szánt, s legényként kaszát fog a kezébe. A leánygyerek a ház körüli teendőket végzi, serdülőkorában kapál, markot szed, eteti az aprójószágot. Talán ezek a racionális okok is megakadályozták az egykézés általánossá válását, biztosították, hogy a két világháború közötti időszakban minden családban felneveljenek két-három utódot. Nagy ünnep volt a családokban a csecsemő érkezése. Még a legszegényebbek is megadták a módját az újszülött keresztelőjének. Ha sokadiknak érkezett a kicsi, a szülés után már ez sem okozott gondot. Ahol ötnek főznek, ott a hatodiknak is jut! — nyugtatták, biztatták egymást. A keresztelőre két-három héttel a szülés után került sor. Időpontja mindig vasárnapra vagy egyéb egyházi ünnepnapra esett. A tehetősebbeknél ez az esemény egy kisebbfajta lakodalommal is felért. Miután a keresztszülők visszatértek a templomból — báránykát vittünk, angyalkái hoztunk! — köszöntéssel adták hírül az otthoniaknak a szertartás megtörténtét. Az asztal bőségesen meg volt terítve. Az asszonyok az édességet ették, a férfiakat elsősorban a bor érdekelte. Sokszor koccintottak az apróságra, különböző jókívánságokat fogalmaztak a részére, s olyan eset is előfordult, hogy párt választottak a kicsinek. Persze, ez nem mindig teljesedett, de hallottam olyan kijelentést, amikor lakodalmi menetet néztem: ezeket már a pólyában összeboronálták! A keresztelői vigalom után csendesebb napok következtek. Az anya végezte az otthoni munkákat, gondozta a picinyét, s megtanította mindarra, amit szüleitől 6 is megtanult. Természetesen játszottak is, akár a mai anyukák teszik, amikor óvatosan ösz- szecsípik a bőrt a baba két keze fején, emelgetik fel s le a négy kezet, s mondják a ré- ' gi rigmust: Csip, csip csóka, vak varjilcska ... Fercsik Mihály ISSN 0133—1957 (GödöUői Hírlap) \ Az évforduló alkalmából ml is felkerestünk egy állomást,' ahol Szlanka - György főápolótól kaptunk választ kérdéseinkre. Az aszódi men-