Pest Megyei Hírlap, 1987. április (31. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-27 / 98. szám
PEST MEGYEf HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 97. SZÁM 1987. ÁPRILIS 27., HÉTFŐ Új utakon a város és a vonzáskörzet Jobb munkaerő-gazdálkodással A város és vonzáskörzete foglalkoztatási helyzetének elemzése napjainkban különösen időszerű, hiszen a köz- gazdasági környezet jelenlegi helyzete és a jövőben várható változásai a gazdasági teljesítmények alakulásában jelentős szerepet szánnak az élőmunkának. A VII. ötéves tervi célkitűzések valóra váltása nem képzelhető el a munkaerő hatékonyabb foglalkoztatása, a célokhoz igazodó munkaerőmobilitás felgyorsítása nélkül. Az elmúlt évben a foglalkoztatáspolitika eszközrendszerében történt változások is tükrözik ezeket a követelményeket. Bevezetésre kerültek a felszámolandó vállalatok dolgozóinak újraelhelyezkedé- sét elősegítő intézkedések, a munkaidőalap védelmét szolgáló rendelkezések, s a keresetszabályozás változásai is a hatékony munkaerő-gazdálkodást ösztönzik. s::si ill:: Az MSZMP Cegléd városi végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén széles körű felmérés alapján áttekintette a város és vonzáskörzete munkaerő-helyzetét, a munkaerőgazdálkodás tapasztalatait. A csaknem 170 munkáltatónál a 30 590 fő munkajogi létszámból az iparban 10 914, a mezőgazdaságban 9857, a közlekedésben 2781, a kereskedelemben 2081, a szolgáltatásban 1163, az egészségügyben 1617, az oktatás és köz- művelődés területén 1124, a tanácsoknál és egyéb intézményeknél 1053 ember dolgozik. Az állami vállalatok, szövetkezetek és intézmények által foglalkoztatott munkaerőn felül a térségben 250 kiskereskedő és 1254 kisiparos működik. (Főállásban 205, illetve 603 fő.) Ezen túl a gazdálkodó egységek 69 vállalati gazdasági munkaközösséget és 21 szakcsoportot működtetnek 1258 fővel. F.z a munkaerő-állomány a térségben évente 13—14 milliárd forint termelési értéket, illetve árbevételt produkál. A megtermelt nyereség megközelíti az eg%/milliard forintot. A gazdálkodók véleménye szerint a jelenlegi munkaerőösszetétel alapvetően megfelel a termelés szükségleteinek, de néhány területen a szakmai megoszlás eltér az optimálistól. A magasabb minőségi követelmények a meglevőnél több szakmunkást igényelnének a ruha- és cipőiparban. Az építőiparban ács- és kőműveshiány van. Szűk a kereszt- metszet szerszámkészítő, esztergályos, kútfúró szakmunkás, pék- és minőségi hegesztő szakmákban. Néhány mezőgazdasági üzemben az állattenyésztés területén van szakemberhiány a fizikai dolgozók és középvezetők körében. 1990-ig jelentős létszámbővítéssel. illetve létszámcsökkentéssel járó intézkedést sehol nem terveznek, A térségben 1500 személy éri el a nyugdíjkorhatárt. Pótlásukat csaknem mindenhol tervezik. Emellett a termelésbővítés lehetőségeinek függvénvében 550 új munkaerő beállításával számolnak üzemeink. A beérkezett adatok szerint 1990-ig mindössze 75 főnyi létszám leépítését tervezik. A nyugdíjasok pótlását és az újak beállítását a jelenlegi szakmai összetételben kívánják megoldani. A felmérés alapján azt lehet látni, hogy a tervezett 2000 munkahelyre várhatóan J500 első munkahelyes munkavállaló fog rendelkezésre állni, ami már most jelzi a feszültségforrást. Ezen túl figyelembe kell vennünk, hogy jelenleg tízezren eljárnak a vonzáskörzeten kívülre dolgozni, és a 4347 fő szabad munkaerőből 1548 vállalna ma is munkát — elsősorban egyszerű betanított munkát —, ha lakóhelyén lenne rá lehetősége. Ezek a tények adják a következő évek feladatát a települések tanácsai és az üzemek részére egyaránt. Térségünk sajátosságaiból adódóan három lehetséges megoldás kínálkozik. Az egyik az ipari üzemek termékszerkezetének további korszerűsítésével minden piacon értékesíthető termékek előállításával a jelenlegi alacsony (átlagosan 1,5) műszakszámot növelve új munkahelyeket teremteni. A másik a mezőgazdasági üzemek alaptevékenységen kívüli tevékenységének bővítésével — elsősorban az alap- tevékenységhez kapcsolódó továbbfeldolgozás fejlesztésével — megteremteni a helyben dolgozás feltételeit, akár a részmunkaidős foglalkoztatás további bővítésével is. A harmadik lehetőség valamilyen új ipar telepítése a térségben, hogy milyen, az további vizsgálatot igényel. Sü:3 ::::: A vonzáskörzetben dolgozó munkaerő foglalkoztatottságának hatásfokát átlagosan, körzeti szinten nehéz megítélni. E tényező szorosan összefügg a műszaki színvonallal, a termékszerkezet és a technológia korszerűségével, az egyes üzemek szervezettségével. Alapvető feladat volt az elmúlt években, és még inkább az lesz a jövőben, növelni a bérezésben a teljesítmények szerepét. Jelenleg a fizikai dolgozók teljesítménybéres foglalkoztatása nagy (40—100 százalék) szóródást mutat. Átlagosan 80 százalék körüli lehet, ami a 23 ezer fizikai foglalkoztatottból csak 18 400 fő. Tehát a fizikai állományban 4600 fő bére és tényleges teljesítménye között nincs semmi mérőszám, amely az elvárt összhangot megteremtené. Ha az összes foglalkoztatotthoz viszonyítjuk a teljesítménybéresek arányát, 60,2 százalékos mutatót kapunk. A fennmaradó csaknem 40 százalék fele valamilyen ösztönző premizálási rendszerrel ugyan érdekeltté van téve a hatékonyabb munkavégzésben. de még így is nagy hányadánál a bér és teljesítmény egymáshoz közelítése szubjektív megítélésen múlik. E területen az eddiginél határozottabb intézkedések megtételére van szükség. Mindezek mellett további gondot is feltár az alkalmazott teljesítménymérési módszerek elemzése. A munkanormák széles skálája található üzemeinknél. Az összes ledolgozott normaórák 60 százaléka műszaki, a többi statisztikai vagy becsült formában kerül megállapításra. Gátolja ugyan a műszaki normák arányának növelését az ismert alacsony műszaki színvonal, de a jelenlegi szintnél tovább lehet és kell lépni. Ehhez pedig szükség van az eddiginél jobb üzem- és munkaszervezésre. a termelési folyamatok alaposabb elemzésére, korszerű eljárások alkalmazására. A közgazdasági környezet szorító hatásán túl a munkaerő-gazdálkodás hatékonyságának javításában kiemelt szerepe van a következetesebb vezetői munkának és a munkaügyi apparátusok eredményesebb tevékenységének. Az előrehaladás érdekében szakítani kell a sablonos, mechanikus munkaerő-felvétellel. Helyette a gazdálkodásnak kell előtérbe kerülnie. Szorosabb kapcsolat szükséges az üzemek között és az üzemek és tanácsok között egyaránt, hiszen a térség munkaerő-mobilitását, a munkaerő hatékony foglalkoztatását együtt kell megvalósítaniuk. A munkaerővel való hatékony gazdálkodás további fejlődése előrevetíti egy újabb feszültségforrás megjelenését. A gazdálkodók a felmérésünk alkalmával még nem jelezték, de számítanunk kell rá, hogy az alacsonyabb szakképzettségű, laza munkafegyelmű dolgozóktól fognak megválni elsősorban. Emellett a lakosságnak vannak olyan rétegei, melyek foglalkoztatási gondokkal küzdenek. Ezek közé tartoznak a megváltozott munkaképességűek, az alacsony nyugdíjjal rendelkezők, a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű fiatalok, s nem elhanyagolható azok száma sem, akik munkakerülő magatartásuk, gyakori munkahely-változtatásuk miatt nem találnak megfelelő munkát. Foglalkoztatásuk elősegítésére a központi intézkedések mellett (nyugdíjrendszer átfogó korszerűsítése, a rehabilitáció központi szabályozása, a közhasznú munkavégzés pénzügyi feltételeinek megteremtése) helyi feladatok is jelentkeznek. s:a ::::: Ilyen például a tanácsi munkaügyi szakigazgatási szervek közreműködése abban, hogy a munkáltatók alkalmazzák a rehabilitáció sajátos eszközeit is (munkakörülmények megváltoztatása, részmunkaidőben, illetve bedolgozói munkaviszonyban történő továbbfoglalkoztatás, valamint a más munkáltatókhoz történő áthelyezés). Teendő a bedolgozói hálózat bővítése és a megyei progamban is megfogalmazott városi szociális foglalkoztató létesítése. A várható feszültségeket csak ezek segítségével tudjuk levezetni. Kedvezően hatna mind a munkafegyelemre, mind a veszteségidő csökkenésére a dolgozók igényeihez jobban alkalmazkodó rugalmas munkaidőrendszer szélesebb körű elterjedése. A részmunkaidős, bedolgozói rendszer kiszélesítésével a lakosság azon rétegeinek munkavállalását segítenénk elő, amely jelenleg valamilyen okból (egészségromlás, családról való gondoskodás stb.) teljes munkaidőben nem tud dolgozni. Körtvélyesi Csaba, a városi pártbizottság politikai munkatársa Túlkínálat a piacon Holtpontra jutott ruhagyártók Helyi példákkal illusztrálva 1 többször volt alkalmunk érzékeltetni, hogy a sebesen változó divat miként teszi próbára évről évre a ruhagyártó cégek alkalmazkodóképességét. Ámbár, addig nincs baj, amíg csak a módi diktál, a gondok akkor kezdődnek, amikor az értékesítés területei is kezdenek összezsugorodni. Néhány éve még a Nívó Ruházati Szövetkezet kapacitását is meghaladták a termeltetők igényei, de tavaly már csak nagynehezen, különböző kedvezőtlen kompromisszumok árán tudták ott megteremteni a folyamatos munka feltételeit. Megváltozott' a termékösszetétel, a műirhát, műszőrmét más alapanyagok váltották fel, ezek feldolgozásának hatékonysága viszont elmarad elődeitől. A ruhapiacon kialakult túlkínálatnak jellemző tünete még, hogy az olcsóbb, ennélfogva kevesebb nyereséget hozó cikkek felé tolódott el a termékszerkezet. A hátrányos tényezők együttese erősen rányomta bélyegét a gazdasági eredményekre, a bázisévhez, s a tervhez képest egyaránt alatta maradt a szövetkezet pénzben kifejezett teljesítményének. A 48 millió forint előirányzatnak csak 82,5 százalékát sikerült elérni. Több tényező, így például az ipari értékesítési önköltségek emelkedése, beruházási kölcsönök kamata, hitelek, jócskán megapasztották a tervbe vett 9 millió forint nyereséget, amiből mindössze 5,3 millió forint realizálódott. Nagykőrösön 43 embert érintenek ezek a problémák. Közülük a méretes szabóság dolgozóinak mint szolgáltatóknak teljesítménye, eredményei mutatnak túl a tervezett szinten. Ök 782 ezer forint értékben termeltek tavaly, az 1985. évhez viszonyítva ez 236 ezer forint növekedést jelent. Ceglédi munkatár* saik is kivágták a rezet, jóllehet ott a szolgáltatás szintje abszolút értékben alacsonyabb, mint nálunk. Egészében a konfekciós részlegek munkája volt meghatározó, közülük egyedül a szabászat lépte túl 6,9 százalékkal a tervezett teljesítményt, a többi alatta maradt; a nagykőrösi I-es és Il-es részleg együttesen 5,5 százalékkal. Számos esetben előfordult, tovább nehezítve a helyzetet, hogy az elkészített termékek azonnali értékesítésére sem mindig kerülhetett sor, a kereskedelmi partnerek rugalmatlansága miatt, s tartós készletek halmozódtak fel. A szövetkezet összes nettó árbevétele a bázisévhez képest több mint 5 millió forinttal esett vissza. A divatáru üzletekben is alaposan megcsappant a bevétel, ez már évekkel korábban is jellemző volt, és miután e tendencia tovább folytatódott, döntöttek a kereskedelmi tevékenység hagyományos formájának felszámolásáról. Tavaly pályázatot hirdettek meg Nagykőrösön is. A létszámgazdálkodásban jelentkező feszültség most már mind jobban érződik. A munkaerő-tartalékok kimerültek, már arra kényszerülnek, hogy szakképzetlen embereket vegyenek fel, viselve minden terhet, ami gyakorlatlanságukkal, tanításukkal együtt jár. A munkaerőválság oka elsősorban a személyes jövedelmek alakulásában, pontosabban stagnálásában keresendő. Mivel tavaly a keresetszint Ceglédi szerzők könyve A napokban hagyta el a nyomdát, és a fővárosi könyvesboltokban már kapható is Plavecz Tamás és Plavecz Nándor (ceglédi szerzők) kötete Bruce Lee címmel, amely az ismert filmcsillag sportolói és színészi pályafutását dol- gozzza fel olvasmányos formában. A kötet megjelenése alkalmából a ceglédi Szabadság filmszínház műsorra tűzi a Bruce Lee főszereplésével játszódó Nagyfőnök című filmet. A vetítések május 2-án és 3-án 10 és 17 órakor kezdődnek. A délutáni előadás időpontjában a moziban meg lehet vásárolni a könyvet, amit a szerzők a helyszínen dedikálnak. Beszámoló Április 28-án, kedden 18 órakor Vincze János, a 2-es körzet tanácstagja tanácstagi beszámolót tart a Táncsics Mihály Általános Iskolában. emeléséhez nem volt meg a megfelelő teljesítménynövekedés mint feltétel, a ’85. évi átlagkeresetekhez kellett továbbra is igazodni, ellenkező esetben súlyos adó terheli meg a szövetkezetét, aminek viszont a ’87. évi keresmények látták volna kárát. Idén tehát van remény azok emelésére, a tervek szerint az összes foglalkoztatott átlagos — bérszabályozás szerinti — keresete 5 százalékkal fog gyarapodni. Jelentősebb változásra a munkaellátottságot illetően az idén sem lehet számítani. A tervszámok is egyértelműen a szinten tartást példázzák; néhány jellemzőtől eltekintve gyakorlatilag a tavalyi adatokat látjuk viszont. Nos, a Nívó jelenlegi helyzetének ismeretében már az is szép eredménynek fogható fel, ha az esztendő fordulóján legalább ezek testet öltenek. Százhuszonhét ember reménye és törekvése fűződik hozzá Cegléden és Nagykőrösön. My. J. Új oktatási formák Propagandisták köszöntése Lenin születésénk 117. évfordulója alkalmából ünnepi megemlékezést tartottak a ceglédi pártszékházban a város és a vonzáskörzet propagandistái. Podmaniczki István, a városi pártbizottság titkára köszöntötte a megjelenteket, majd Mucsányi József né, a pártbizottság politikai munkatársa értékelte az 1986—87-es oktatási évadban végzett munkát. Az oktatás új formái honosodtak meg ebben az időszakban. A politikai gazdaságtan szakosítóján sokan bővítik ismereteiket. A marxizmus—le- ninizmus esti egyetem kihelyezett osztályai Cegléden, Abonyban és Aibertirsán működnek, az esti középiskola tizennyolc osztály hallgatóit képezi. Oj változat A marxizmus—leninizmus alap- fai című oktatás bevezetése, amelyet ugyancsak helyi szervezésű tanfolyamok keretében tanítanak. Mindezekkel az a cél, hogy az oktatást közelebo hozzák a gyakorlati élethez. A jelenlévőket a 203-as Számú Bem József Ipari Szakmunkásképző Intézet MSZBT- tagcsoportjának műsora köszöntötte, majd Bárd András, a megyei pártbizottság osztályvezetője ideológiai életünk helyzetéről és a politikai tudatformálás kérdéseiről tartott előadást. A propagandisták közül sokan oklevélben és jutalomban részesültek eredményes munkájuk elismeréseként Madarakról, csillagokról Rendhagyó órán tanulják A dánszentmiklósi művelődési és sportház felépülése óta sokkal színesebb, gazdagabb a közművelődés kínálata a községben. Szerkesztőségünk pezsgő, friss életről értesül az ott dolgozók jóvoltából. Király Józsefné könyvtár- vezető leveléből tudjuk, hogy a közeli napokban is érdemes felkeresni az intézményt. Április 27-én, hétfőn délelőtt 11 órakor rendhagyó biológiaórát tartanak az általános iskola 5—6. osztályosainak. Schmidt Egon lesz a vendégük, aki a madarak vonulásáról és fészke! ésér ől beszél. Április 30-án, csütörtökön délelőtt rendhagyó földrajzóra lesz, amikor a Planetáriumból Lukács József látogat el hozzájuk, és a Naprendszerről tart előadást a hetedik-nyolcadik osztályos gyerekeknek. Szombaton délelőtt 9-től 11 óráig az ügyvédi munkaközösség tart tanácskozást a koz- ségbelieknek. Földben a szőlővesszők Szőlőtermesztő szakcsoport alakult a Ceglédi Állami Tangazdaság szervezésében. A tagok Ceglédberccl határában ezekben a napokban telepítenek bianca, za- lagyöngye és cserszegi fűszeres fajtákat — harminc- három hektáron. Alsó képünkön a gazdaság dolgozói kitűzik a vesszők helyét. Fent a tagok telepítik a gyökeres vesszőt. (Apáti Tóth Sándor felvételei.) v ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap)
